Vesztibuláris rendszer, vesztibuláris vizsgálatok. Dr. Bencsik Beáta

Hasonló dokumentumok
A FELNŐTT LAKOSSÁG 17 %-át ÉRINTI

V./1. fejezet: A vesztibuláris vizsgálat

A belsőfül szövettana. Dobó Endre

A szédülő beteg vizsgálata. Dr. Mike Andrea Pécs, november 28.

Szédülés élmény. Vestibularis Proprioceptiv Opticus input (afferentatio) nem összehangolt, hanem egymásnak ellentmondó információkat szállít (Büki)

Csontos és hártyás labyrinthus. dr. Hanics János

A mozgatórendszer élettana 2. Az agytörzs és a vestibularis rendszer

Szédülés. Magyar Tünde

Lujber László és a szerző engedélyé

Egyensúlyrendszeri betegségek. Perifériás arcidegbénulás. Fejfájás

SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ. Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció

Egyensúlyrendszeri betegségek. Perifériás arcidegbénulás. Fejfájás

Szédüléssel és egyensúlyzavarral járó kórképek

Dr. Harmat Kinga. PTE KK Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika

Dr. Harmat Kinga. PTE KK Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika

Csontos és hártyás labyrinthus

S Z É D Ü L É S M A G Y A R T Ü N D E

Szédülés jelentőssége az orvosi gyakorlatban

Akut szédüléses kórképek. Matievics Vera SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika, Szeged Noé Egészségközpont Szeged

Szédülés jelentőssége az orvosi gyakorlatban

SZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK. Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika

SZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK. Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika

Vesztibuláris rendellenességek gyermekkorban

Dr. Magyar Tünde: Szédülés

A belső fül. A belső fül érzékszervei

Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája. Dr. Mike Andrea Pécs, november 28.

III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A szédüléses betegségek diagnosztikájáról és kezeléséről

A környéki (perifériás) idegrendszer

Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika

Lujber László és a szerző engedélyé

KÖZÉP- ÉS BELSŐFÜL TRAUMÁK

Szédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája

Érzékszervek gyakorlat. Dr. Puskár Zita (2018)

SZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK. Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika

SZÉDÜLÉS PTE FÜL-, ORR-, GÉGÉSZETI ÉS FEJ-, NYAKSEBÉSZETI KLINIKA. Budapest DR. LUJBER LÁSZLÓ PHD, MED.HABIL május 12

III./14.2. Acusticus neurinoma

XII./1. fejezet: A fül daganata

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai

Lujber László és a szerző engedélyé

I./3. fejezet: A fül anatómiája

CEREBROVASCULARIS BETEGSÉGEK OTONEUROLÓGIAI VONATKOZÁSAI

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja

AZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál

Csapok és pálcikák. Hogyan mûködik? A RETINÁTÓL AZ AGYIG

A SZÉDÜLÉSES BETEGSÉGEK DIAGNOSZTIKÁJÁRÓL ÉS KEZELÉSÉRÕL

Szédüléssel járó kórképek differenciáldiagnosztikája a háziorvosi rendelőben. Komoly Sámuel egyetemi tanár PTE KK Neurológiai Klinika

Audiológia. Dr. Gáborján Anita

Az egyensúlyozó képesség

A vestibularis működés kísérletes és klinikai vizsgálata. Doktori értekezés. Dr. Patkó Tamás. Semmelweis Egyetem

BPPV, krónikus szubjektív szédülés, vertebrobasilaris stroke. Dr. Mike Andrea Pécs, november 28.

2018/19 II. félév, ÁOK IV. évf. Audiológia. Dr. Gáborján Anita. Semmelweis Egyetem, Fül- Orr- Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika

Tinnitus Vertigo. Gerlinger Imre. PTE ÁOK Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinika, Pécs

A SZEM MOZGÁSAI Dr. Székely Andrea Dorottya

Dr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet

AKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK

Dariusz Klimczak: Key to the labyrinth

Sántha Péter

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD

Az újszülöttek hallásszűréséről /Alapkutatástól a napi gyakorlatig/

NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013

CEREBROVASCULARIS BETEGSÉGEK OTONEUROLÓGIAI VONATKOZÁSAI

Neurológiai Tanszék. 1. félév. 2. félév. 15 előadás (kedd) 5x2 óra gyakorlat + 1 hét blokkgyakorlat (6-9. héten) 10 előadás 5x2 óra gyakorlat

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

vizsgálatok helye és s szerepe a gekben

- otitis, otoscop - audiologia AURIS INTERNA

AUDIOMETRIA. Szubjektív Objektív. Cél: hallásküszöb és a lézió helyének megállapítása

Küszöb és küszöb feletti audiometriai vizsgálatok azaz a cochlearis-retrocochlearis laesio differenciál diagnosztikája Dr.

Szédülés: a neurológia a fülészet és a pszichiátria határterületi problémája. Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika

MANUÁLIS TERÁPIA ALKALMAZÁSA CERVIKÁLIS SZÉDÜLÉSBEN

Dr Szőnyi Magdolna Semmelweis Egyetem, Fül-Orr-Gégészeti Fej-Nyaksebészeti klinika

HALLÁS ÉS EGYENSÚLYÉRZÉKELÉS. Szerkesztette Vizkievicz András

Vesztibuláris migrén Dr. Pusch Gabriella

KISAGYI NEUROANATÓMIA okt. 25.

Szédülések kivizsgálása, kezelési lehetıségei

Az egyensúlyozó rendszer agytörzsi neuronhálózatainak morfológiai vizsgálata

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése

Az érzékszervek (organa sensuum)

Szédülés: a neurológia a fülészet és a pszichiátria határterületi problémája. http- neurology.pote.hu

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat május 15.

A zajmérésekkel együtt elvégzett hallásvizsgálatok, azok eredményei

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER

A vestibularis működés kísérletes és klinikai vizsgálata. Doktori tézisek. Dr. Patkó Tamás

Gyakorló ápoló képzés

Post-varicella angiopathia (PVA): klinikai és radiológiai jellemzők összefoglalása hét eset alapján

Halláscsökkenések diagnosztikája és terápiás lehetőségek

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat

A vestibuláris rendszer plaszticitása. Bencze János. Debrecen

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A HEMIPARETIKUS BETEGEK JÁRÁSÁNAK ÉS ÁLLÁSSTABILITÁSÁNAK HORVÁTH MÓNIKA

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

Halláskárosodások szakértői véleményezése. dr. Ékes Erika egészségbiztosítás kötelező szintentartó tanfolyam 2017

A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer

Az érzékszervek feladata: A környezet ingereinek felvétele Továbbítása a központi idegrendszerhez. fény hő mechanikai kémiai

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

A neurológia tárgya és a neurológiai diagnózis. Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika Budapest

NEURORADIOLÓGIA. Esetmegbeszélés

Max. inger. Fotopikus ERG. Szkotopikus ERG. Oscillatorikus potenciál Flicker (30Hz) ERG

A KISAGY NEUROANATÓMIÁJA

Átírás:

Vesztibuláris rendszer, vesztibuláris vizsgálatok Dr. Bencsik Beáta

Otoneurológia fogalma oto = fül, neuro = idegrendszer Az otoneurológia az egyensúlyozó szervrendszer vizsgálatával és betegségeinek kezelésével foglalkozó tudományterület. A vizsgált betegek panaszai: szédülés, halláscsökkenés, fülzúgás.

egyensúly - proprioceptív vizuális vesztibuláris - szédülés

Egyensúly rendszer labyrinthus egyensúlyideg vesztibuláris magvak vesztibuláris pályák: vesztibulocerebelláris, vesztibulospinális, vesztibulookuláris, vesztibuloretikuláris

Organum vestibulocochleare (halló és egyensúlyozó szerv) összetett érzékszerv, melynek lényegi része a tágabb értelemben vett labyrinthus primitív vízi gerincesek áramlásregisztráló érzékszervének származéka fejlődés során egyik részéből más működésű idegszervekkel kiegészülve» egyensúlyozó szerv másik része» hallószerv

Csontos labyrinthus labyrinthus osseus tornác vestibulum csontos ívjáratok canales semicirculares ossei csiga cochlea

Hártyás labyrinthus labyrinthus membranaceus tömlőcske utriculus zsákocska sacculus hártyás ívjáratok ductus semicirculares csigavezeték ductus cochlearis

VIII. agyideg és lefutása agyi kilépés: híd-hídkarok átmeneténél, együtt fut: n. faciális n. cochleovestibularis n. intermedius ( n. faciális érző és praeganglionaris vegetatív gyökere) durai kilépés: porus acusticus internuson át > meatus acusticus internusba belső hallójárat felső-hátsó része: pars vestibularis, dúca: ganglion vestibulare (Scarpae) első-alsó része: pars cochlearis, dúca: ganglion spirale

belső hallójárat fenekét csontléc 4 egyenlőtlen részre osztja, melyekből egy vagy több csatorna nyílik: felső,elülső,medialis: area facialis felső,hátsó,laterális: area vestibularis superior n.utriculoampullaris - n.utricularis - n.amp.anterior - n.amp.lateralis alsó,hátsó,lateralis: area vestibularis inferior - n.saccularis area vestibularis posterior - n.amp.posterior alsó,elülső,medialis: area cochlearis - n.cochlearis két hátsó quadráns a maculae cribrosának felel meg

Vesztibuláris magvak nyúltvelőben a IV. agykamra mélyén találhatók receptorokból elvezető bipolaris neuronok sejtjei alkotják vestibularis információk elsődleges feldolgozását végzik vestibularis magvakból pályák indulnak a különböző idegrendszeri struktúrákhoz nucleus medialis ( Schwalbe ) nucleus superior ( Bechterew ) nucleus lateralis ( Deiters ) nucleus descendens spinalis ( Roller )

Vesztibuláris pályák vestibularis magvakból bonyolult pályarendszerek : - vestibuloocularis (fasciculus longitudinalis medialis) - vestibulocerebellaris - vestibulospinalis - formatio reticularishoz - archicerebellumhoz (flocculushoz és nodulushoz) - extrapyramidiumhoz - vegetatív központokhoz - temporalis lebenyhez kérgi representatio részben átfedi a hallókérget, részint annak közelében helyezkedik el

A.vertebrobasilaris: AB AICA AV AL AV: a.vertebralis AB: a. basilaris AICA: a. cerebelli inf. anterior AL: a. labyrinthi

Arteria labyrinthi ágai art.labyrinthi a.spir.mod. a.cochl.communis a.vestib.anterior a.vestib.post. a.vestibulocochl. ramus cochl.

Macula ( utriculus, sacculus ) virágágyszerű hámmegvastagodás stereociliumok hámsejt (szőrsejt) egyik szélén 9+2 tubulus (szabályos belső szerkezet) > kinocilium otholit membránban: otoconia (mészkristály)

Crista (canales semicirculares) ampullában félhold alakú, sáncszerű megvastagodás az ívjárat domború oldaláról cupula - kocsoanyaszerű anyag, cristán tapad, ellentétes oldalt is eléri 1-1 kinocilium azonos oldalon van: crista amp.ant.és post.-ban > ívjárat felé crista amp.lat.-ban > utriculus felé

Vesztibuláris végkészülék működése stereociliumok és kinociliumok egyik irányba hajlása: depolarisatio, ellentétes irányba hajlása: hyperpolarisatio nyugalmi helyzet: nyugalmi frekvenciával akciós potenciál sorozat generálása az egyensúlyidegben depolarisatio növeli, hyperpolarisatio csökkenti a központ felé haladó ingerület frekvenciáját

Macula működése (utriculus,sacculus) linearis gyorsulás érzékelése mészkristályok a linearis gyorsulás irányának, illetve a gravitációs erőnek megfelelően deformálják a maculák szőreit az elhajlás mértékét érzékeli az otolith apparátus vizsgálata: helyzeti nystagmus vizsgálata

Crista működése (félkörös ívjáratok) szöggyorsulás érzékelése ívjáratok működése a folyadékok tehetetlenségén alapszik ívjárat síkjában történő fejforgatáskor a testhez viszonyítva az ívjárat folyadéktartalma elmarad > cupula elhajlik cupula elhajlása > idegrendszerben mint szöggyorsulás érzékelődik ha a stereociliumok a kinocilium irányába hajlanak az impulzusszám nő, ellenkezőleg csökken lateralis ívjáratokban ampulla felé irányuló (ampullopetalis) endolymphaáramlásra impulzusszám nő, ellenkező (ampullofugalis) irányú áramlásnál csökken másik két ívjáratban a helyzet fordított vizsgálata: helyezési nystagmus, kalorikus reakció, forgatásos vizsgálat

sagittalis ívjáratok kivételével a két labyrinth antagonista működésű két oldal ellentétes hatása dinamikus egyensúlyt tart fenn egyik oldal izgalmi tünetét a másik oldal kiesése is kiválthatja hat az izomtónusra: egyik oldali labyrinth kiesése (másik oldal maximális izgalma) esetén az izomtónus jellegzetes eltolódást mutat, ez a szemizmok koordinációjában is mutatkozik kiesés irányába félredőlés, félrejárás, félremutatás, nystagmus lassú fázisa > harmonikus tünetegyüttes

Nystagmus Akaratunktól független, ritmusos szemmozgás. Lassú és gyors komponense van.

jobbra fejfordításkor > endolympha balra mozdul > jobb oldalon ingerlés (ampullopetális) > bal oldalon gátlás (ampullofugális) > központi egyensúly megbomlik > szemmozgató magok felé ingerület > szemgolyó lassan balra fordul (gátlás irányába) > agytörzsben kompenzatio > szemgolyók középvonalba visszarántása > gyors komponens

Nystagmus alapja: vestibuloocularis reflex feladata: látótér stabilizálása komplex két fázisból álló szemmozgás: elsődleges lassú fázisból és másodlagos, kompenzatorikus gyors fázisból áll irányát történeti okokból gyors fázis irányáról nevezzük el intenzitása: I.fokú: csak a gyors komponens irányába tekintve látható II.fokú: egyenesen előre tekintéskor is látható III.fokú: lassú komponens irányába tekintve is látható ívjáratok izgalma saját síkjában fellépő nystagmust okoz

Otoneurológia cochleovesztibuláris rendszer vizsgálata Szubjektív panaszok objektív vizsgálatának kényszere Indirekt vizsgálati lehetőség Egy-egy vizsgálati módszer a cochleovesztibuláris rendszer egy-egy részét tudja feltérképezni mozaik eredmények, melyeket az otoneurológus szintetizál, sokszor társszakmák kollegáival együtt Otoneurológiai laborok felszereltsége különböző eredmények nehezen összehasonlíthatóak

Fő kérdés: centrális vagy perifériás eltérés van-e? Perifériás Nem a központi idegrendszert érinti, hanem leggyakrabban a belsőfület. Centrális A központi idegrendszert érinti (nagyagy, kisagy, agytörzs). IDŐIGÉNYES!

Otoneurológiai vizsgálat részei Anamnézis felvétel Fül-orr-gégészeti vizsgálat - dobhártya vizsgálata Hallás vizsgálata Vesztibuláris rendszer vizsgálata Statokinetikus próbák (vestibulospinalis tesztek) Spontán nystagmus (vestibulo-ocularis tesztek) Provokációs tesztek: Pozícionális nystagmus Követő szemmozgások Kalorikus ingerlés Forgatásos ingerlés Fej-impulzus teszt VEMP Szubjektív vizuális horizontális

Anamnézis felvétel Előző betegségek: keringési betegségek, fokozott folyadékretencióra hajlamosító állapotok, gyógyszerszedés, előzetes fülbetegségek, idegrendszeri betegségek, nyakcsigolya betegségek Szédülés jellege: forgás, dőlés, bizonytalanság, liftező érzés, megbillenés, tartós egyensúlyzavar Szédülés időtartama: másodpercek, percek, órák, napok, hetek, állandósult Egyszeri ismétlődő rohamok Kísérő tünetek: halláspanasz, fülzúgás, fülfolyás, hányinger, hányás, eszméletvesztés, fejfájás

Dobhártya dobhártya perforáció ép dobhártya

Hallás vizsgálata tisztahang küszöb audiometria

tympanometria Hallás vizsgálata stapedius reflex

Vesztibuláris rendszer vizsgálata Statokinetikus próbák (vestibulospinalis tesztek) Spontán nystagmus (vestibulo-ocularis tesztek) Provokációs tesztek: Pozícionális nystagmus Követő szemmozgások Kalorikus ingerlés Forgatásos ingerlés Fej-impulzus teszt (Halmágyi) VEMP Szubjektív vizuális horizontális

Statokinetikus próbák /vesztibulospinális pályarendszer/ Romberg (1848.) Nehezített Romberg Babinski-Weil /vakjárás/ Bárány félremutatás Unterberger (1938.), Fukuda (1952.)

Vesztibulospinális reflexek vizsgálata és regisztrálása Craniocorpographia (CCG) Ultrahang vezérelt craniocorpographia (USCCG) Posturographia

Cranio - corpographia (CCG) Claussen 1968.

Craniocorpográfia domború tükör polaroid fényképezőgép sisak, égők a beteg fején és vállán A polaroid kamera a tükröt fényképezi, amelyben látszanak a betegre erősített égők.

Romberg teszt (standing test) 1-3 percig csukott szemmel állás Hosszanti elmozdulás (cm) Laterális elmozdulás (cm) Unterberger teszt (stepping test) 80-90 lépés/perc csukott szemmel Hosszanti elmozdulás (cm) Laterális elmozdulás (cm) Törzs elmozdulás ( ) Elmozdulási szög ( )

perifériás károsodás (közepes deviáció balra) kombinált károsodás (súlyos deviáció jobbra, közepes ataxia) centrális károsodás (nem deviál, enyhe ataxia)

Comp-US- CCG

Comp-US-CCG

Unterberger teszt Zöld = laterális és a hosszanti elmozdulás normál határa Kék félkör = test elmozdulási szög normál határa ( angular deviation ) kis félkör = törzs elmozdulási szög normál értékhatára ( body spin)

kombinált lézió H.A. ff.: 58év T.A. ff.: 53év

Postulographia

Nystagmus vizsgálata szabad szemmel Frenzel szemüveggel (bulbust nagyítja, megvilágítja, fixációt lehetetlenné teszi) nystagmographiás regisztrálás

Frenzel szemüveg

Pozícionális nystagmus Nystagmus vizsgálata - provokáció

Inger: hallójárat csontfalának melegítése vagy hűtése Kalorikus ingerlés Endolympha-áramlás VIII.agyideg ingerületbe jön Egyensúlyközpontok ingerületbe kerülnek Gerincvelő: dőlés Vegetatív tünetek Szemmozgató izmok működnek Szemmozgató központok ingerületbe kerülnek Válasz: nystagmus jön létre

Nystagmus vizsgálata-provokáció kalorikus ingerlés Fekvő helyzetben: Dix-Hallpike-Fitzgerald (400 ml 30 o C ill. 44 o C víz) Levegővel (25 o C és 50 o C levegő, 40 sec., 5 liter/perc)

A kalorikus ingerlés alapelvei Meleg inger az ingerelt fül felé csapó, hideg inger ellentétes irányú nystagmust provokál. Ívjáratgyengeség: a beteg fül mind hideggel, mind meleggel csökkenten ingerelhető - perifériás lézió. Iránytúlsúly: az érintett oldal felé csapó nystagmusok egyik irányban élénkebbek (egyik oldali meleg, másik oldali hideg élénkebb) centrális lézió.

Nystagmus vizsgálata - regisztrálása Electronystagmographia (ENG) Számítógépes nystagmographia (CNG) Videonystagmographia (VNG) Photoelectronystagmographia (PENG)

A nystagmográfia elméleti alapja +++ --- A szemgolyó dipólus: A cornea (szaruhártya) pozitív töltésű, a retina (szivárványhártya) negatív töltésű.

Kalorikus ingerlés vízzel (ENG)

Kalorikus ingerlés levegővel

Számítógépes nystagmographia (CNG)

Kalorikus ingerlés (ENG) Bal oldali ívjáratgyengeség SP JM BM JH BH

Pillangó séma, iránytúlsúly balra Jongkees formula: (JM+BH)-(BM+JH) JM+JH+BM+BH X 100= DP 0 = normál (40-60 ütés/30 sec) 1 = gátolt (40 ütés/30 sec alatt) 2 = emelkedett (60 ütés/30 sec felett)

CNG, pillangó séma Ép vesztibuláris rendszer

CNG, pillangó séma Jobb oldali perifériás károsodás

CNG, pillangó séma Centrális vesztibuláris károsodás

Nystagmus vizsgálata-provokáció videonystagmográfia (VNG)

Nystagmus vizsgálata provokáció Elektromos forgatószék

Fej-impulzus teszt vestibulo-ocularis reflexen alapul (VOR) külön vizsgálja a félkörös ívjáratokat inger: gyors, rövid váratlan fejfordítások - jobbra, balra - diagonálisan előre-hátra TESZT: szem fixálása hirtelen fejmozdítás 30 fokban: normális a szem fixáció nem változik kóros a szem oldal felé kitér, majd kompenzál a fixált irányba harmonikus tünetegyüttes esetén, specifikus teszt a centrális és perifériás lézió elkülönítésére, 91% megbízhatóság

Akut szédülés és harmonikus tünetegyüttes esetén: VOR kiesése: perifériás zavar megtartott VOR: centrális zavar stroke gyanú azonnali MR!

VEMP (kiváltott vesztibuláris myogen potenciál) sacculus vizsgálata csattanó hanginger ( click inger) azonos oldali tónusosan megfeszülő sternocleidomastoideus izomban potenciálok jönnek létre cochlearis hallásromlás nem befolyásolja vezetéses hallásromlás - csontvezetéses inger felső ívjárat dehiszcencia, Menière betegség, inferior neurinitis vesztibuláris, akusztikus neurinoma, SM

Szubjektív vizuális horizontális utriculus vizsgálata Pl. egy rúd (világító) vízszintesbe állítása egyoldali perifériás lézió esetén: a rúd beállítása a lézió felé dől az agyi centrum ellentétes irányú dőlésként érzékeli a helyzetetkompenzál: - fejet balra dönti - szem beálltása: szemgolyók felső pólusa balra rotál skew deviation - ehhez állítja be a rudat neuronitis vesztibuláris akut fázis, M.Menière gentamycin terápia

Harmonikus tünetegyüttes A dőlés, deviáció, félremutatás iránya ellentétes a nystagmus irányával. Perifériás vesztibuláris károsodás Diszharmonikus tünetegyüttes A dőlés, deviáció, félremutatás iránya azonos a nystagmus irányával. Centrális vesztibuláris károsodás

További vizsgálatok otoakusztikus emisszió elektrofiziológiás vizsgálat: elektrocochleographia, BERA, MLR, VEP, EEG belgyógyászat, szemészet, neurológia, rheumatológia,psychiátria labor Carotis-vertebralis Doppler, transcraniális Doppler szív UH képalkotó vizsgálatok: CT, MRI, MRA, SPECT, angiographia

Traumák: Infekciók: Perifériás vesztibuláris károsodást okozó betegségek Keringészavarok: Daganatok: Egyéb: Piramiscsont-törés Perilympha-fistula Neuronitis vestibularis Herpes zoster oticus Labyrinthitis Ictus vestibulocochlearis Neurovascularis compressio Vestibularis schwannoma Méniére betegség Benignus paroxysmalis pozícionális vertigo (BPPV) Postoperatív szédülések Anaesthesia labyrinthi Hyperaesthesia labyrinthi

Centrális léziót okozó betegségek Vertebrobasilaris keringészavar Migrén Sclerosis multiplex Bármely egyéb neurológiai betegség, amely az agytörzset érinti: (traumák, gyulladások, tumorok, degeneratív, demyelinizációs folyamatok)