A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE Szegedi Eszter 2010. december 6. Tempus Közalapítvány
A felmérés célja és indokoltsága Tempus Közalapítvány közreműködése a tanárképzés európai reformfolyamatában A téma aktualitása A célcsoport nagy lefedettsége pályázóinkon és hírleveleink olvasóin keresztül Közvetlen kapcsolat a célcsoporttal Az új európai oktatási szakkifejezések bevezetéséről és az értelmezés körüli nehézségekről való közvetlen tapasztalatunk és visszajelzéseink Kommunikációs és disszeminációs feladatunk és tudásunk hozzájárulás a téma hazai bevezetésének hatékonyságához
A felmérés előzetes feltételezései, a használt logikai felépítés A tanárok szóhasználatába és értelmezési keretébe nem épült még be a használt kompetencia modell fogalomrendszere Ha a tanári kompetenciákkal kapcsolatosan megfogalmazott érzéseiket, véleményüket, attitűdjüket feltárjuk, és ebben tendenciák mutathatók ki, akkor az támogathatja az elméleti modell sikeresebb kommunikálását Kérdőív és fókuszcsoport kérdéseinek szerkezete: Mit gondol általában a kompetenciákról (ELTE modell)? Mit tart eredményességi mutatóknak? Mit nem? Hogyan viszonyul saját tevékenységéhez (mi a jó tanár ismérve, miben fejlődne szívesen) Feldolgozás módja: az általános és a személyes kérdésekre adott válaszok közti különbségek értelmezése, következtetés a mögöttes okokra Kompetenciák Eredményesség Énkép
A felmérés eszközei On-line kérdőív: 939 kitöltő, nem reprezentatív minta nominális adatok: személyes, iskola színvonalas oktatási rendszer legfontosabb ösztönzői Mennyire fontos a tanári munka eredményességében az egyes kompetenciákban való jártasság? Miben ragadható meg leginkább a tanítás eredményessége (előre megadott válaszok)? A tanári életpálya melyik szakaszában a leghangsúlyosabb az egyes kompetenciák fejlesztése? Milyen területeken képezné magát legszívesebben (szabad szavas, 3 válaszlehetőség)? az oktatás jövőbeli eredményességéhez leginkább az szükséges, hogy (az egyes kompetenciák kibontásai) általános véleménye a magyar oktatási rendszerről: szabad szavas Kilenc interjú: tanárok, iskolavezetők, tanárképző oktató, közoktatási szakember Két fókuszcsoportos megbeszélés: tanítók és magasabb osztályok tanárai (felső tagozat, gimnázium, szakiskola) HH, SNI sokszínűség, BP-i és vidék
Statisztikai elemzés 1 Nemek megoszlása: 21,5 % férfi, 78,5% nő Mióta tanít: a minta fele több mint 20 éve tanít, tíz éven belüli tanári diplomával 20%, pályakezdő csupán 3,6 % Milyen korosztályokat tanított huzamosabb ideig? (több is választható)
Statisztikai elemzés 2 Milyen szakterületen oktat? (több is választható) tanító: 17% magyar nyelv és irodalom 16% idegen nyelv 26% matematika 18% természetismeret 19,5% történelem 10% földünk és környezetünk 5% művészetek 10% informatika 10% életvitel és gyakorlati ismeretek 5% testnevelés 6% szakmai tárgy 13% fejlesztő- és gyógypedagógia 4,5%
Statisztikai elemzés 3 Mekkora a település lélekszáma, ahol az Ön iskolája működik? Milyen szakterületen oktat? (több is választható)
Statisztikai elemzés 4 Milyen településen melyik régióban van az Ön iskolája? fővaros 17,9 % megyei jogu varos 35,3 % egyeb varos 34 % falu 12,8 % A regionális eloszlás jól közelíti az országos adatokat, Közép-Magyarország alul reprezentált Hány tanuló jár az iskolába, ahol Ön tanít?
Statisztikai elemzés 5 Milyen településen, melyik régióban van az Ön iskolája? fővaros 17,9 % megyei jogu varos 35,3 % egyeb varos 34 % falu 12,8 % A regionális eloszlás jól közelíti az országos adatokat, Közép-Magyarország alul reprezentált Hány tanuló jár az iskolába, ahol Ön tanít?
Statisztikai elemzés 6 Milyen típusú oktatási tevékenységek működnek az Ön iskolájában? Alsó tagozat 459 Felső tagozat 481 Gimnázium 221 Szakközépiskola 348 Szakiskola 258 Gyógypedagógia 111 Felnőttképzés 226 Művészeti oktatás 195 Speciális készségfejlesztő iskola 38 Egyéb 61
Statisztikai elemzés 7 Az iskola fenntartója: önkormányzat 695 állam 57 alapítvány, egyesület 59 egyház 40
Statisztikai elemzés 8 Igazak-e iskolájára az alábbi állítások? (Az Ön személyes véleményére vagyunk kíváncsiak.)
Statisztikai elemzés 9 Igazak-e iskolájára az alábbi állítások? (Az Ön személyes véleményére vagyunk kíváncsiak.)
Statisztikai elemzés 10 Ön szerint mik a legfontosabb ösztönzői a színvonalas oktatási rendszer működésének? Rendezze sorba a következő állításokat fontosságuk szerint (1-7-ig)! pedagógusok presztízsének növelése 2,6 pedagógusok piacképes bérezése 2,8 tanári kompetenciák fejlesztése 3,4 pedagógus életpályamodell 4,1 tanári / iskolai értékelési rendszer 4,8 szakmai szolgáltató rendszer biztosítása 5 pedagógiai asszisztensek alkalmazása 5,1
Statisztikai elemzés 11 Az alább felsorolt kompetenciákban való jártasság mennyire fontos a tanári munka eredményességében? Kérjük, 5-ös skálán értékelje mindegyiket! 1. A tanuló személyiségfejlesztése: 4,6 2. Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése: 4,3 3. Szaktudományi, szaktárgyi és tantervi tudás integrálása: 4,1 4. A pedagógiai folyamat tervezése: 4,3 5. A tanulási folyamat szervezése és irányítása: 4,5 6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése: 4,2 7. Szakmai együttműködés és kommunikáció: 4,4 8. Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért: 4,6 egymáshoz nagyon közel álló átlagok, hasonló móduszértékek és egymáshoz közel álló, kis szórások Kompetenciákat nehezen tudják priorizálni egymáshoz képest kiegyensúlyozott kompetenciamodell vagy értetlenség, érdektelenség
Statisztikai elemzés 12 Ön számára miben ragadható meg leginkább a tanítás eredményessége?
Statisztikai elemzés 13 Ön szerint a tanári életpálya melyik szakaszában a leghangsúlyosabb az adott tudást, képességet vagy hozzáállást fejleszteni? Kérjük, csak egyet válasszon, amelyet legfontosabbnak gondol!
Statisztikai elemzés 14 Az egyes kompetenciák kialakulásának kumulatív ábrázolása a tanári életpálya szakaszain
Statisztikai elemzés 15 Magyarországon az oktatás jövőbeli eredményességéhez leginkább az szükséges, hogy (5-ös skálán mennyire ért egyet) 6.1 A tanuló személyiségfejlesztése 4,6 10.14 a tanulók megismerésére, a nevelés és a tanulás értelmezésére fókuszáljanak a tanárok 4,2 10.19 komplex személyiségfejlesztés folyjon az iskolákban 4,4 6.2 Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése 4,3 10.2 a csoportfejlesztés és a közösségi értékek kerüljenek előtérbe 3,8 10.17 az iskolai és pedagógiai gyakorlatban megvalósuljon az esélyteremtés 4 10.16 az inter- és multikulturalizmus beépüljön az oktatásba 3,6 6.3 Szaktudományi, szaktárgyi és tantervi tudás integrálása 4,1 10.12 a tanárok szaktudományi és szaktárgyi tudása fejlődjön 4 10.13 a tanárok tantervi tudása fejlődjön 3,6 6.4 A pedagógiai folyamat tervezése 4,3 10.5 a pedagógiai folyamat jobban tervezetté váljon 3,9 6.5 A tanulási folyamat szervezése és irányítása 4,5 10.7 a tanárok a céloknak megfelelő nevelési stratégiát válasszanak 4,3 10.4 a diákok számára biztosítva legyen a megfelelő tanulási környezet 4,4 10.3 a diákokat önszabályozó tanulásra készítsék fel az iskolában 4,1 6.6 A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése 4,2 10.10 a tanárok megfelelő értékelési formák és módszerek ismeretére tegyenek szert 4,2 10.1 a céloknak megfelelő értékelési eszközöket alkalmazzanak az iskolában 3,8 6.7 Szakmai együttműködés és kommunikáció 4,4 10.18 bővüljön a szakmai együttműködés a tanárok között 4,1 10.9 a tanárok kommunikációs képessége hatékonyabbá váljon 4,3 6.8 Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért 4,6 10.15 a társadalom és a tanárok számára is egyértelművé váljanak a szakmai szerepek 4,3 10.11 a tanárok önismerete, önreflexiója, lelki egészsége javuljon 4,6 10.6 a tanárok információs műveltsége fejlődjön 4,2 10.8 tanári munka részévé váljon a kutatásban, fejlesztésben való részvétel is 3,3 NINCSENEK KORRELÁCIÓK AZ EGYES KOMPETENCIÁKRA ÉS KIBONTÁSAIKRA ADOTT ÉRTÉKELÉSEK KÖZÖTT
Statisztikai elemzés 16 Nem lesz eredményesebb: csoportfejlesztés, interkulturalitás, tantervi tudás, pedagógiai tervezés, megfelelő értékelési eszközök alkalmazása, kutatásban való részvétel
Statisztikai elemzés 17 Mely iskolai / tanári adottságok befolyásolják a kompetenciákról alkotott véleményeket? településméret, település típusa, régió, az adott oktatási intézményben tanulók száma, az iskolában működő évfolyamok száma az iskola fenntartójának jellege a tanári pályán eltöltött évek száma nem befolyásolják szignifikánsan a kompetenciákról alkotott véleményeket a saját iskolájukat aktív pályázónak tartók válaszai egy kompetencia megítélését sem befolyásolja tanári eredményességi faktorok megítélése sem mutat statisztikai együttmozgást a településtípussal, sem az iskolában működő évfolyamok számával, sem az iskola fenntartójának kilétével az ösztönzőkről alkotott vélemények szintén függetlenek a válaszadó településének típusától, létszámától és régiójától
Statisztikai elemzés 18 Az alapfokú és középfokú oktatásban dolgozók tanári kompetenciákkal kapcsolatos véleményeinek eltéréseit vizsgálva a következő megállapításokat tehetjük: 1. A tanuló személyiségfejlesztése A csak alapfokú oktatásban dolgozók szignifikánsan fontosabbnak tartják (Átlagok: 4,7; 4,43) 2. Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése A csak alapfokú oktatásban dolgozók szignifikánsan fontosabbnak tartják (Átlagok: 4,4; 4,1) 4. A pedagógiai folyamat tervezése A csak alapfokú oktatásban dolgozók szignifikánsan fontosabbnak tartják (Átlagok: 4,45; 4,17) 5. A tanulási folyamat szervezése és irányítása A csak alapfokú oktatásban dolgozók szignifikánsan fontosabbnak tartják (Átlagok: 4,61; 4,31) Nincs szignifikáns különbség: Szaktudományi, szaktárgyi és tantervi tudás integrálása A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése Szakmai együttműködés és kommunikáció Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
Miben fejlődne szívesen? Szabad szavas válaszok elemzése 1 Ha Ön lehetőséget (időbeli és pénzbeli támogatást) kapna egyéni képességei fejlesztésére, akkor milyen területeken képezné magát legszívesebben? Adjon meg három olyan továbbképzési témát, mely tartalmilag jól tükrözi, hogy mely területen kapna szívesen segítséget ahhoz, hogy eredményesebb legyen a munkájában!
250 200 150 100 50 0 Miben fejlődne szívesen? Szabad szavas válaszok elemzése 2 Pedagógiai eszköztár fejlesztése 210 112 91 88 103 87 93 71 66 48 42 18 12 46 72 31 21 39 2 6 11 csoportmunka, közösségfejleszté differenciálás digitális kultúra egyéni fejlesztés, tehetséggondozá értékelés-mérés készségfejlesztés kommunikáció konfliktuskezelés konkrét módszer elsajátítása kulcskompetenci a, kereszttantervi megismerés motiváció önismeret, lelki egészség pályaorientáció pszichológia speciális pedagógiai személyiségfejles ztés szemléletmód formálása szociális problémák szülőkkel való együttműködés tananyagfejleszté s
Miben fejlődne szívesen? Szabad szavas válaszok elemzése 3
Miben fejlődne szívesen? Szabad szavas válaszok elemzése 4
Miben fejlődne szívesen? Szabad szavas válaszok elemzése 5 digitális taneszközök használata, alkalmazása, IKT, interaktív eszközök alkalmazása 96 PED 4,5% nyelvtanulás (jellemzően angol) 94 AMB 4,4% személyiségfejlesztésének módszerei, életkori sajátosságok, önismeret 92 PED 4,3% konfliktuskezelés 87 PED 4,1% sajátos nevelési igényûek integrált foglalkoztatásának lehtõségeirõl 80 PED 3,8% pszichológia, gyermekfejlődés, gyermeklélektan 71 PED 3,3% tehetséggondozás 68 PED 3,2% módszertani jellegû továbbképzés, segédanyagok 67 ÁLT 3,1% speciális pedagógia feladatok megoldása 57 ÁLT 2,7% mérés, értékelés a gyakorlatban, a lehetséges számonkérések formái (pl. feladatlap összeállítása) 50 PED 2,3% differenciálás 48 PED 2,3% számítógépes ismeretek fejlesztenése, ECDL, informatika 45 AMB 2,1% innovatív tanítási módszerek 45 ÁLT 2,1% motiválhatóságának módszerei 45 PED 2,1% kooperatív módszerek használata az oktatásban és személyiségfejlesztésben 35 PED 1,6% saját szaktárgyam ismeretanyagának aktualizálása, frissítése 33 TAN 1,5% BTM-esgyerekekkel valófoglakozás módszereinek megismerése (beilleszkedési, tanulási, magatartási problémák) 32 PED 1,5% közösségek fejlesztése 31 PED 1,5% nyugodt, erõszakmentes iskolai lét megteremtésének lehetõségei(agressziókezelés) 30 PED 1,4% magatartási problémák kezelése 27 PED 1,3% fejlesztõ pedagógia 26 TAN 1,2% szaktárgyi és tantervi tudás integrálása, szakmódszertan 22 ÁLT 1,0% szakmai tudás 21 ÁLT 1,0% drámapedagógia módszerei 21 PED 1,0% kommunikáció fejlesztése, erõszakmentesommunikáció 21 PED 1,0%
Miben fejlődne szívesen? Szabad szavas válaszok elemzése 6 Gyakran együtt előforduló kifejezések Felzárkóztatás egyéni képességek fejlesztése tehetséggondozás differenciálás csoportmunka Hátrányos helyzetű tanulók szocializációja felzárkóztatás problémás tanulókkal való bánásmód tanulási nehézségek támogatása SNI speciális pedagógiai feladatok magatartási problémák kezelése (BTM) Integráció tanulási problémák SNI konfliktuskezelés Differenciálás kooperatív tanulás csoportmunka Személyiségfejlesztés tanulók önismeretének fejlesztése önértékelés Gyakran visszajelzett igények és sérelmek Nem általános továbbképzésre van szükség, hanem a kompetenciafejlesztés konkrét szaktárgyi integrálásának módszereire Túl sok a továbbképzés, kevesebb a haszna Konkrétumokat, gyakorlati megoldásokat mutassanak, jó gyakorlatok megismerése Az kompetenciák használatát személyes kritikának értelmezik sokan Konkrét tantárgyi igényeket a természettudományokat, nyelvet, sportot és zenét tanító tanárok fogalmaztak meg, illetve a gyógypedagógia területén Visszaköszönnek a tanári kompetenciák a válaszokban
Fókuszcsoportok és mélyinterjúk elemzése 1 Általános megállapítások a kompetencia spontán módon nem jelenik meg, jellemző a hárítás ( ismerem, de ez nem is azt jelenti ) ami megjelenik, az a kompetenciaalapú oktatásra való reflexiók nem ritkán keveredik a két dolog más fogalmi rendszerben szívesebben gondolkodnak (adottság, jártasság, skill) a szakma leegyszerűsítése és a tanár személyiségének felértékelése jellemző ( csak egy a lényeg, a tanár személyisége, Az, aki gyerekkel foglalkozik, meghatározza a gyerek egész életét. ): a szakma tanulhatósága ezáltal megkérdőjeleződik Tanítók: alapkészségek fejlesztése a legfontosabb Nagyobb korosztály: saját szaktárgyán belül a megfelelő ismereteket folyamatosan bővíti és alkotó módon áll hozzá a tananyaghoz, jól tudja ezt közvetíteni és átláthatóan, értelmesen tudja tervezni (tervezésen, szervezés, időbeosztás hangsúlyos) A kompetencia meghatározásakor gyakran romantikus vagy patetikus hozzáállás tapasztalható, sok az önidealizáló elem Gyerekek szeretete Ideális tanár képe romantikus retorika ( jó ember ) reflexivitás hiánya Tanár, mint vezető, menedzsment-tevékenységek Konfliktuskezelés Kommunikáció burn out erőteljesen jelenik meg (alkotói hónapok igénye) Pályaalkalmassági szűrés felmerül Mikor fejlesztendő: Az adottságokkal már a képzés megkezdése előtt kell rendelkeznie a leendő tanárnak A jártasság- illetve skill-jellegű ismeretek elsajátítása a képzés második felére, a tanári pálya elejére került, mint elsajátítandó.
Fókuszcsoportok és mélyinterjúk elemzése 2 Leghangsúlyosabban említett kompetenciák Jó ember csoport Türelem Szeretet Elfogadás Segítségnyújtás Empátia A gyerekek őszinte és feltétlen szeretete Lelkesedés, belső tűz A gyerek partnernek tekintése Gyermekközpontúság Ráhangolódás a gyerekekre Az általános érdeklődés fenntartása Emberség Elengedés Tudás átadásának a vágya Önértékelés és önismeret Pozitív kisugárzás és pozitív gondolkodás Humor Fantázia Megfelelő önbizalom Egészséges személyiség
Fókuszcsoportok és mélyinterjúk elemzése 3 Gazdasági, menedzsment szókincs Adaptivitás Konfliktuskezelés Kreativitás Szociális képességek Kommunikációs képességek Karizmatikus vezető Dominancia Felelősségvállalás Rugalmasság A kiégés és a beszűkülés kezelése (sabbathical, tréningmódszerek) Befolyásolási képesség Közösségben való gondolkodás képessége Döntésképesség Előadói képesség Példaadás Hitelesség Tud motiválni Felfedező és megújuló Közösség, csoport (alig említik) Zárt közösségből nyitott közösség létrehozása Közösségi és társas kapcsolatok segítése és irányítása
Fókuszcsoportok és mélyinterjúk elemzése 4 Az iskola és világ egységét szem előtt tartó megfogalmazások Életszerű ismeretátadás Alkalmazkodás a változó világhoz Következetesség és kiszámíthatóság Objektivitás Műveltségi területek közötti átjárhatóság, holisztikus szemlélet Tanulói környezet Egyéb Szakmai tudás Módszertani gazdagság Romológiai jártasságok Kooperatív módszerek ismerete Tanárok közötti együttműködés Informatikai kompetenciák Rendezvényszervezés Szülőkkel való bánásmódban való jártasság Gyerekek szöveges értékelésének képessége Kompetenciahiányok Türelmetlenség Agresszió Pszichotikus alkat Aki nem tud interaktív kapcsolatba kerülni a gyerekkel, akit tanít, aki nem látja mögötte a személyiséget és nem a személyiségfejlesztésre koncentrál, hanem a tananyag sulykolására Kommunikációs képességek fejleszthetetlensége
Fókuszcsoportok és mélyinterjúk elemzése 5 Szakértői vélemények markánsan elütnek a tanári véleményektől Eredményességi mutatók A tanár kompetenciái mennyiben hatnak a tanulók eredményességére: 100%-ban (kevesen tudtak megfogalmazni konkrét összefüggéseket, így ez inkább egy intuitív érzés) Tanítás eredményességét a saját, személyes sikerkritériumok megfogalmazásával írják le, vagy inkább általános módon ha a gyerek megfelelő módon boldogul a munkaerő piacon - nem mérhető, gyerekenként változik ha megtalálják a pályájukat, szakmájukat, boldogulnak és tudnak egy egész életen át tanulni, megújulni ha kiegyensúlyozott, normális életet élnek ha rendben van a családjuk és az életük Mi nem siker: a mérhető dolgok (érdemjegyek, versenyeredmények, stb.)
Következtetések A tanárképzés és a pedagógiaelmélet, valamint a tanárok többségének mindennapos tapasztalatainak véleményei között nagy a nyelvi-kommunikációs különbség Régi, új és még újabb fogalmak keveredése (BTM, HH, SNI, részképességzavar ), gyakran az új nem hoz valódi szemléletváltozást, hanem eufemizál, eltakar és indulatokat kelt ( nem megoldás a problémára ) Beszédesek a gyakran együtt használt kifejezések: kommunikáció, konfliktuskezelés, személyiségfejlesztés, differenciálás, problémás diákok Sok a speciális oktatási feladatként címkézett fejlődési szándék Szakmai problémákat hajlamosak a diákok viselkedésének leírásával megfogalmazni (konkrétan a fegyelmet kevesen említik, 1 kivétel) Módszertani és pedagógiai segítséget várnak leginkább, de konkrétumot nehezen tudnak megfogalmazni Saját fejlődésbe vetett hit gyenge ( veleszületett rátermettség ) Csoportmunka és közösségfejlesztés kultúrája gyenge Hárítás érzékelhető: tantervi tudás, pedagógiai tervezés, megfelelő értékelési eszközök alkalmazása
Ajánlások Új fogalmak bevezetése: indokoltság, körültekintés, tartalmi tisztázás (önmagában nem attitűdjavító hatású) Változások: a célcsoport saját nyelvéhez közelítve A tanári kompetenciamodellt a tanárképzőknek és a továbbképzések szervezőinek kell jól érteniük és a tantervi, módszertani elemeket megfelelően, hangsúlyozottan gyakorlatorientáltan kidolgozni hozzá (tanulási eredmények) A tanárjelölttől, tanártól sem várható el a különböző tanítási tartalmak önálló szintetizálása: meg kell tanítani, vagy képessé tenni rá A szakma tanulhatóságát érdemes előtérbe helyezni (Talis: a kompetenciák fejleszthetőségébe vetett bizalom, összefüggésben áll a saját szakmai fejlődésbe fektetett energiával, ezen keresztül a metodikai eszközök szélesebb tárházával, kedvezőbb tanulási légkör megteremtésével) Képzés pozitívumainak elismerése, előmeneteli lehetőségek növelhetik a tanári pálya presztízsét
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! eszter.szegedi@tpf.hu www.oktataskepzes.tka.hu