Baleseti sérültek rehabilitációja Dr. Dénes D Zoltán n egyetemi docens Osztályvezet lyvezető főorvos OORI Koponya-agys agysérültek Rehabilitáci ciós s Osztálya Országos Orvosi Rehabilitáci ciós Intézet Semmelweis Egyetem Rehabilitáci ciós Tanszéki Csoport SE Traumatológia tantárgy 2011. 05.. SE
Orvosi tevékenys kenységünknk Prevenció (primer, szekunder) Gyógyítás (diagnosztika és kezelések) Rehabilitáció Palliáció (hospice)
European definition of the medical act The medical act encompasses all the professional actions, e.g. scientific, teaching, training and educational, organisational, clinical and medico-technical steps, performed to promote health and functioning, prevent diseases provide diagnostic or therapeutic and rehabilitative care to patients, individuals, groups or communities in the framework of the respect of ethical and deontological values. It is the responsibility of, and must always be performed by a registered medical doctor/physician or under his or her direct supervision and/or prescription. European Union of Medical Specialities website www.uems.net
Orvostanhallgatók rehabilitációs képzése (International Federation of Physical Medicine and Rehabilitation) Célkitűzés: biztosítani, hogy minden orvostanhallgató ismerje: mi a fogyatékosság és hogyan alakul ki? melyek a fogyatékosság társadalmi következményei? milyen beavatkozás lehetséges?
Physical Medicine and Rehabilitation (PMR) Az Egyesült Államokban Dr. Krusen 1936-ban a Mayo Klinikán hozott létre fizioterápiás osztályt II. Világháború során, fogyatékos emberek tömegei szorultak rehabilitációra Az American Medical Association (AMA) 1947-ben fogadta be a Physical Medicine and Rehabilitation-t egységes szakmaként
Physical and Rehabilitation Medicine (PRM) Európában a rehabilitációs szakma országonként a különböző hagyományokon alapulva fejlődött Az egységes szakmai alapelvek European Union of Medical Specialities (UEMS) Physical and Rehabilitation Medicine www.euro-prm.org
A rehabilitációs medicina (PRM) Önálló, szemléletében egységes, interdiszciplináris klinikai szakterület Tevékenysége az egészségkárosodás miatt fogyatékos személyek funkcióképességének optimalizálására irányul A rehabilitáció elveinek alkalmazása a klinikum minden területén kívánatos A képességek optimalizálása a környezettel való kölcsönhatás figyelembevételével, specifikus módszerek alkalmazásával, multiprofesszionális team munka formájában történik Kórháztól a lakóhely közeli ellátásig az ellátórendszer minden szintjén hozzáférhető Szubspecialitások területén is szolgáltatható
Rehabilitáció Rehabilitáción azt a szervezett segítséget értjük, amit a társadalom nyújt a fogyatékos embernek, hogy megmaradt képességeivel ismét elfoglalhassa helyét a közösségben A rehabilitáció - orvosi - nevelési - foglalkozási - szociális intézkedések tervszerű, együttes és összehangolt az egyénre szabott alkalmazása amiben a fogyatékos ember tevőleges részvétele nélkülözhetetlen 2007 Barcelona
1998. évi XXVI. törvt rvény a fogyatékos személyek jogairól és s esélyegyenl lyegyenlőségük biztosításáról A fogyatékos emberek a társadalom t egyenlő méltóságú,, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és s lehetőségekkel csak jelentős nehézs zségek árán n vagy egyáltal ltalán n nem képesek k élni. A fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenl lyegyenlőségük k megalapozása, illetve a társadalom szemléletm letmódjának alakítása érdekében az Országgy ggyűlés - összhangban az Alkotmánnyal és s a nemzetközi zi jog által általánosan elismert szabályaival - a következk vetkező törvényt alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvt rvény céljac 1. E törvt rvény célja c a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési si eszközeinek zeinek meghatároz rozása, tovább bbá a fogyatékos személyek számára nyújtand jtandó komplex rehabilitáci ció szabályoz lyozása, és s mindezek eredmények nyeként nt a fogyatékos személyek esélyegyenl lyegyenlőségének, nek, önálló életvitelének és s a társadalmi t életben való aktív v részvr szvételének biztosítása. sa.
Egészs szségügygy III. Fejezet AZ ESÉLYEGYENL LYEGYENLŐSÍTÉS S CÉLTERC LTERÜLETEILETEI 12. (1) A fogyatékos személy egészs szségügyi gyi ellátása során - az 1997. évi CLIV. törvt rvénnyel összhangban - figyelemmel kell lenni a fogyatékoss kosságából l adódó szüks kségleteire. (2) A fogyatékos személy számára biztosítani tani kell - a fogyatékoss kosságával összefüggésben - az állapota javításához, az állapotromlása megelőzéséhez szüks kséges rendszeres és s hatékony egészs szségügyi gyi ellátást. A fogyatékos személyeket ellátók k speciális képzk pzésének és továbbk bbképzésének lehetőségét t biztosítani tani kell. (3) A fogyatékos személy egészs szségügyi gyi ellátása során n törekedni t kell arra, hogy az ellátás s segítse elő a rehabilitáci cióját, társadalmi t beilleszkedését, tovább bbá,, hogy ne erősítse a betegségtudat gtudatát. t. Oktatás, képzk pzés 13. (1) A fogyatékos személynek joga, hogy állapotának megfelelően en és életkorától l függf ggően korai fejlesztésben sben és s gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és s oktatásban, fejlesztő felkész szítésben sben vegyen részt r a közoktatk zoktatásról l szóló törvényben meghatározottak szerint. (2) Abban az esetben, ha az - az e célra c létrehozott l szakért rtői és s rehabilitáci ciós s bizottság g szakért rtői i vélemv leményében foglaltak szerint - a fogyatékos személy képessk pességeinek kibontakoztatása céljc ljából l előny nyös, a fogyatékos személy az óvodai nevelésben és s oktatásban a többi t gyermekkel, tanulóval együtt - azonos óvodai csoportban, illetve iskolai osztályban - vesz részt. r 14. A fogyatékos személy óvodai nevelését, iskolai nevelését és s oktatását t ellátó óvodát és s iskolát t a szülő választja ki a szakért rtői és rehabilitáci ciós s bizottság g vélemv leménye alapján. Foglalkoztatás 15. (1) A fogyatékos személy lehetőség g szerint integrált, ennek hiány nyában védett v foglalkoztatásra jogosult. (2) A foglalkoztatást biztosító munkáltat ltató köteles biztosítani tani a munkavégz gzéshez szüks kséges mértm rtékben a munkahelyi környezet, k így különösen k a munkaeszközök, k, berendezések megfelelő átalakítását. t. Az átalakítással kapcsolatos költsk ltségek fedezésére a központi k költsk ltségvetésből támogatás s igényelhet nyelhető. 16. Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás s keretében nem megvalósíthat tható, úgy számára speciális munkahelyek működtetésével a munkához való jogát t lehetőség g szerint biztosítani tani kell. A védett v munkahelyet a központi k költsk ltségvetés s normatív támogatásban részesr szesíti. Lakóhely 17. A fogyatékos személynek joga van a fogyatékoss kosságának, személyes körülmk lményeinek megfelelő - családi, lakóotthoni, intézm zményi - lakhatási forma megválaszt lasztásához. Kultúra, sport 18. (1) A fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a művelm velődési, kulturális, lis, sport- és s más m s közössk sségi célúc létesítmények látogatl togatását. t. (2) A fogyatékos személy számára - sportolási si lehetőségeinek megteremtéséhez - a sportolási si célú, c, szabadidős s intézm zmények használat latát hozzáférhet rhetővé kell tenni. (3) A fogyatékos szabadidő- és s tömegsportjt megsportját t a Wesselényi Miklós s Nemzeti Ifjúsági és s Szabadidősport KözalapK zalapítvány, verseny- és élsportját t a Gerevich Aladár r Nemzeti Sport KözalapK zalapítvány támogatja. t
IV. Fejezet A REHABILITÁCI CIÓ A rehabilitáci cióhoz való jog 19. A fogyatékos személynek joga van a rehabilitáci cióra. E jog érvényesítését t rehabilitáci ciós s szolgáltat ltatások, ellátások biztosítj tják. 20. A Kormány a 21. -ban megjelölt lt állami feladat ellátására közalapk zalapítványt hoz létre. l A közalapítványnak törvt rvény vagy kormányrendelet további feladatokat állapíthat meg. A rehabilitáci ciós s szolgáltat ltatás, ellátás 21. A közalapk zalapítvány a fogyatékos személyek rehabilitáci ciójának megvalósul sulása sa érdekében az alábbi szolgáltat ltatásokat nyújtja: a) a fogyatékos személy meglévő,, illetve fejleszthető képességeinek megfelelő programtervezetek kidolgozásához olyan szempontrendszer kiadása, amely magában foglalja a rehabilitáci ciós s folyamat során elért képessk pességfejlődés s rendszeres felmérését, és s lehetővé teszi a rehabilitáci ciós s program szüks kség g szerinti módosítását, t, továbbfejleszt bbfejlesztését; t; b) a rehabilitáci ciós s programban megjelölt lt szolgáltat ltatásokhoz, ellátásokhoz való hozzáférés s megszervezése; se; c) a rehabilitáci ció folyamatában közremk zreműködő szervezetekkel, személyekkel való együttm ttműködés, a rehabilitáci ciós s tevékenys kenységük k figyelemmel kísérése; k se; d) a segédeszk deszköz, z, valamint a segédeszk deszköz-ellátás s fejlesztés s irányainak kidolgozása; e) a segítő szolgálatok, latok, illetve azok hálózath zatának kialakításánál l figyelembe veendő szempontok kidolgozása; f) a rehabilitáci ciós s folyamatban összegyűjtött tt tapasztalatok alapján n szakmai-módszertani ajánl nlások kidolgozása; g) a szolgáltat ltatást nyújt jtó szervezetekkel és s az általuk nyújtott rehabilitáci ciós s szolgáltat ltatásokkal kapcsolatos adatok, informáci ciók k gyűjt jtése a fogyatékos személyek, családtagjaik, segítőik tájékoztatt koztatása érdekében.
ORVOSI REHABILITÁCI CIÓ az a tevékenység, amelyet az orvostudomány saját eszközeivel (diagnosztika, terápia, prevenció, gondozás) nyújt a fogyatékos embernek, - hogy meglévő képességeinek fejlesztésével önállóságát részben vagy egészben visszanyerje és képessé váljon a családba, munkahelyre, társadalomba való beilleszkedésre
Orvosi rehabilitáci ció Lényege a meglévő funkciók és s teljesítőképess pesség g pontos megítélése, kompenzatorikus fejlesztése se és s tréningje
Funkcionális szemlélet let Végtaghiányhoz vezethet: a baleset, a diabetes, érbetegség, g, vagy fejlődési rendellenesség g egyaránt
Az osztályozási rendszer fejlődése 1893 : a halálokok osztályozása 1946 : BNO, a betegségek osztályozása 1980 : ICIDH, a károsodás, fogyatékosság, rokkantság mint a betegségek következményeinek osztályozása 2001 : FNO, az emberi funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása
A funkcióképess pesség, fogyatékoss kosság és s egészs szség nemzetközi zi osztályoz lyozása (FNO: WHO, 2001) egészségi állapot (betegség, rendellenesség) TEST funkció/struktúra (károsodások) TEVÉKENYSÉG (akadályozottság) RÉSZVÉTEL (korlátozottság) környezeti tényezők személyes tényezők
Az orvosi rehabilitáci ció sajáts tságai funkcionális szemlélet let funkcionális diagnosztika emberszemlélet let team munka
AZ ORVOSI REHABILITÁCI CIÓS S TEAM orvos (szak)ápoló fizioterapeuta (gyógytornász) foglalkoztató terapeuta gyógypedagógus szomatopedagógus logopédus pszichopedadógus (testnevelő) tanár konduktor pszichológus szociális munkás dietetikus ortopéd műszerész asszisztensek a beteg vagy fogyatékos ember (és családja)
Előzm zmények Rehabilitáci ciós s tevékenys kenységek nem rendszerbe foglalva Állami Fodor József J Gyógyint gyintézetből 9 évi átalakítás 1975 Országos Orvosi Rehabilitáci ciós s Intézet megalakulása Rehabilitáci ciós s hálózat h kialakítása, megyei központok k vegyes profilú rehabilitáci ciós s osztályok Új j intézet alapjainak lerakása 2000 november 27.
Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet osztályai Ortopédia (Kovács Magdolna) Amputációs (szeptikus) sebészet (Till Attila) (20 ágy) (30 ágy) Szeptikus és Amputációs Rehab Oszt (Farkas Péter) (40 ágy) Hemiplégia (stroke) Rehabilitációs Osztály (Szél István) (40 ágy) Koponya-agysérültek Rehabilitációs Osztálya (Dénes Z) (40 ágy) Vegyes Profilú Rehabilitációs Osztály (Boros Erzsébet) (40 ágy) Baleseti sérültek Rehabilitációs O. (Vén Ildikó) (40 ágy) Gerincvelő sérültek Rehabilitációs O. (Klauber András) (40 ágy) Nappali kórház (Szögi Beáta) (40 ágy) Pszichoszomatikus és pszichoterépiás o. (Harmatta J) (60 ágy + 30 NK) összesen 428 ágy
Nem minden fogyatékos személy részesül rehabilitációban ma Magyarországon a rehabilitáció és annak jelentősége még mindig nem eléggé ismert a kezelő orvos, a beteg vagy a családja nem motivált rehabilitációra a súlyos akut esetekre nincs elegendő rehabilitációs kapacitás szervezési és finanszírozási okok miatt
Esetismertetés Elmaradt, vagy késői k i rehabilitáci ció 46 éves férfi kerékpárral elesett Súlyos agysérülést szenvedett 3 hét intenzív osztály 4 hónap traumatológia, decubitus cornea fekély, septicus állapot miatt elhúzódó kezelések 3 hónap krónikus osztályon Rehabilitációra átvétel (8 hónap után) Csípő, térd, könyök körül heterotop ossificatio Csípőmozgás: 0 fok Könyökmozgás: bo 5, jo 20 fok,
Esetismertetés
Az immobilizáci ció következményei
Kerekesszékes életmód, az önellátáshoz is jelentős s segíts tség g szüks kséges Mozgásfunkci sfunkció javítás csak műtéttel m ttel lehetséges
A rehabilitáci ció ellátási formái, helyszínei Kórházi (bentfekvéses) szolgáltatások: Akut rehabilitáció Az akut osztályon történő rehabilitációs tevékenység (megelőzés!) Posztakut rehabilitáció Krónikus betegségek rehabilitációja (programozott) Szanatóriumok! Ambuláns, Nappali kórházi ellátási formák
Három tinédzser halt meg abban az autóbalesetben, ami vasárnap történt, nem sokkal hajnali 4 óra előtt, Makó határában. A fiatalok a mezőhegyesi diszkóból tartottak hazafelé, amikor az Alfa Romeo amiben öten ültek, tisztázatlan okból egy fának csapódott
A súlyos s agysérült beteg ellátása (Neuro) intenzív osztály /szakértelem, Ct, idegsebész,/ idegsebészet traumatológia neurológia rehabilitációs osztály ápolási osztály otthonápolás ambulanter cél: a lehető maximális önellátás, hazabocsátás
Agysérültek ortopéd-traumatol traumatológiai akut ellátásának sajátoss tosságai Neuro - intenzív és idegsebészeti beavatkozások prioritása Kényszerhelyzetek és megoldások (politraumatizáció) Stabil szintézisre kell törekedni (terhelés stabil) Kommunikációs és orientációs zavar, belátási képesség hiánya miatt együttműködést nem lehet tervezni
A rehabilitáci ciós s konzílium Átvételi kritériumok (alkalmasság) a diagnózisok alátámasztása a szükséges vizsgálatokkal stabil vegetatívum (légzési-, keringési-, neurológiai status) terhelhetőség ápolhatóság - kezelhetőség akut interkurrens betegség ne legyen remény a legalább relatív sikeres rehabilitációra Kitűzött rehabilitációs cél! fekvőbeteg gyógyintézeti kezelés szükségessége
Az ortopédiai műtétek m tek céljac ápolást akadályozó deformitások kezelése higiéniás problémák, életminőség (fájdalom) mobilizálást akadályozó kontraktúrák kezelése funkció javítás
A műtéti m ti beavatkozás s ideje Akut ellátás során végzett műtétek Posztakut rehabilitáció során végzett műtétek Stabil neurológiai állapot elérése után (1-1,5 év is lehet, a baleset után)
A leggyakoribb beavatkozások Ín-, izomátmetszés, Ínhosszabbítás, transzfer Arthrolysis, arthrodesis, izületplasztika Osteotomia, ostectomia Hegkimetszés, felszabadítás
Mobilizálási nehézség a rehabilitáció során
Mobilizálás, állítás akadálya: flexiós térd-kontraktúra és lábdeformitás (equinus) 24 éves, traumás agysérült, tetraparetikus
Tenotomia m. flex.gen. l.s. Achillotomia et tenotomia m. flex. hall. long. l.u. Dénes Z: A lábdeformítások kezelése a neurológiai károsodást szenvedett betegek mozgásszervi rehabilitációja során. Magyar Traumatológia 1997;40:393-397.
Leggyakoribb lábdeformitások: equinus, equinovarus Leggyakoribb műtét m t a lábon l achillotomia + tenotomiák
Lábdeformitás 26 éves, traumás agysérült, tetraparetikus, 1 évvel a baleset, fél évvel az achillotomia után, extenziós térdkontraktúra, mko. equinus kontraktúra, lábujjdeformítások
Talectomia Dénes Z, Z Bölcsházy Z, Kállay M: A rehabilitáci ciót t akadályoz lyozó súlyos lábdeformitás kezelése talectomiával val.. Magyar Traumatológia 2005;48:227-232. 232.
Post op. kép ortézisben állás
Járásjavítás
M. tibialis anterior transzfer
A felső végtagi műtétek leggyakoribb okai Könyök flexiós deformitás (H. O.) Csukló flexiós deformitás Kézujjak flexiós zsugorodása
Csukló és s kéz k z deformitások Műtét célja a kézfunkció javítása vagy mindennapi tevékenys kenységet akadályoz lyozó kéz z deformitás s megszüntet ntetése
A mindennapi tevékenys kenységeket akadályoz lyozó Fv deformitás
A súlyos s csukló-deformit deformitás s műtéti m ti korrekciója: - csukló arthrodesis - 6 évvel a baleset után
Csukló deformitás Jó kézfunkció,, de a súlyos s csukló-flexi flexiós kontraktúra a kézhasznk zhasználatot jelentősen rontja
Post op. kép és funkció Dénes Z, Kállay M, Bölcsházy Z: A súlyos csuklódeformitás kezelése arthrodesissel a neurorehabilitáció során. Magyar Traumatológia 2007;50:45-49.
Heterotop ossificatio (Központi idegrendszeri károsodk rosodás s után) Az egyik legsúlyosabb lyosabb funkciózavart okozó szövődm dmény 1. Dénes Z. Kállay M. Vass M: Központi idegrendszer-károsodás utáni csípőtáji heterotóp osszifikáció műtéti kezelése. Magyar Traumatológia 1995;38:379-385. 2. Dénes Z. Kállay M: A heterotop ossificatio műtéti kezelésével szerzett tapasztalataink a neurorehabilitáció során. Magyar Traumatológia 2003;46:41-46.
Dg: St. p. cont. cer. Mindkét könyök 45 fokos helyzetben merev (HO)
A műtét m t eredményess nyességét t leginkább befolyásol soló tényezők A betegség ismerete KIR károsodás, H O, a helyreállás szintje beteg ismerete Meglevő funkciók, várható javulás Kognitív funkciók, együttműködés A műtét beillesztése a rehabilitáció menetébe
Köszönöm a figyelmet!