AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR október 11.
Zöldség, Gyümölcs és Bor 39- Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Isépy Anett isepy.anett@aki.gov.hu Varga Viktória varga.viktoria@aki.gov.hu Szente-Orbán Csaba szente-orban.csaba@aki.gov.hu Ecsediné Wanek Zsuzsanna wanek.zsuzsa@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági Kutató Intézet Piaci-árinformációs Szolgálat H-1093 Budapest, Zsil utca 3-5. TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...2 ZÖLDSÉG - ÉS GYÜMÖLCSPIACI JELENTÉS...3 Néhány zöldség- és gyümölcsféle piaci helyzete a Budapesti Nagybani Piacon...3 Kevesebb szilva, magasabb árak...5 Néhány I. osztályú, belföldi zöldség és gyümölcs leggyakoribb bruttó termelıi ára a Budapesti Nagybani Piacon...11 Az Unióból és a harmadik országokból származó, I. osztályú zöldség és gyümölcs leggyakoribb bruttó ára a Budapesti Nagybani Piacon...13 Zöldség és gyümölcs árak a poznani, a bécsi és a hamburgi nagybani piacon...16 BORPIACI INFORMÁCIÓK...17 Postacím: H-1463 Budapest, Pf.: 944 Telefon: (06 1) 476-6092 Fax: (06 1) 217-8111 www.aki.gov.hu aki@aki.gov.hu https://pair.aki.gov.hu A Zöldség, Gyümölcs és Bor piaci jelentésen kívül kínáljuk még a Gabona és Ipari Növények, Baromfi, Élıállat és Hús, Tej és Tejtermékek piaci jelentéseket is. A kiadványokkal kapcsolatban részletes felvilágosítást ad: Mihók Zsolt Telefon: (06 1) 476-3064 2
ZÖLDSÉG - ÉS GYÜMÖLCSPIACI JELENTÉS Néhány zöldség- és gyümölcsféle piaci helyzete a Budapesti Nagybani Piacon A fızıtökfélék közül a spárgatök termelıi ára 200 Ft/kg, a cukkinié 275 Ft/kg, a patisszoné (csillagtök) 230 Ft/kg volt a en. Mindhárom fajnál lényeges árkülönbség mérhetı a 2009. évihez viszonyítva. Közülük kizárólag cukkinibıl kapható import (olasz), a magyarral azonos áron. A belföldi fızıtökfélék termelıi ára a Budapesti Nagybani Piacon 2009. Ft/kg / 2009. (%) Spárgatök 110 200 181,8 Cukkini 190 275 144,7 Patisszon 140 230 164,3 A hazai görögdinnye termelıi ára a en 40%-kal volt alacsonyabb, mint tavaly. A korábbi években a 41. héten ért véget a szezonja, amely ebben az évben a kedvezıtlen idıjárás miatt valószínőleg eltolódik néhány héttel. Külpiaci termék a 34. héttıl nincs a választékban. 140 A belföldi görögdinnye termelıi ára a Budapesti Nagybani Piacon 120 100 Ft/kg 80 60 40 20 26.hét 28. hét 30. hét 32. hét 34. hét 36. hét 38. hét 40.hét 42.hét 2007 2008 2009 2010 3
A görögdinnyével ellentétben, a sárgadinnye ára a megfigyelt két héten közel 10%-kal volt magasabb a tavalyi évihez képest. A belföldi mellett a en az olasz import terméket 300 Ft/kg-os áron kínálták. 800 700 600 500 A belföldi sárgadinnye termelıi ára a Budapesti Nagybani Piacon Ft/kg 400 300 200 100 0 21. hét 23. hét 25. hét 27. hét 29. hét 31. hét 33. hét 35. hét 37. hét 39. hét 41. hét 43. hét 2007 2008 2009 2010 A hazai gyümölcstermesztésben nem jelentıs a birskörte és a birsalma, a Budapesti Nagybani Piac kínálatában azonban minden évben megjelennek. Az idén a 37., illetve a 39. héten kerültek piacra. 280 260 240 220 A belföldi birsalma termelıi ára a Budapesti Nagybani Piacon Ft/kg 200 180 160 140 37.hét 38.hét 39. hét 41. hét 42. hét 43. hét 44. hét 45. hét 46. hét 47.hét 48.hét 49.hét 2007 2008 2009 2010 4
Kevesebb szilva, magasabb árak A világ szilvatermése csaknem eléri a 10 millió tonnát évente, ezen belül az EU szilvatermése 1,48 millió tonna volt 2009-ben. Kína (2009-ben 5,37 millió tonna) után a második legnagyobb szilvatermelı Szerbia, ahol a termés jelentıs hányadát a slivovica nemzeti ital készítésére használják fel. A 2009. évben 600 ezer tonna termésbıl a friss szilva, a fagyasztott és az aszalt szilva exportjának értéke elérte a 31 millió dinárt. A FAO adatai szerint az EU legnagyobb szilvatermelı tagállamaiban, Romániában 533 ezer tonna, Spanyolországban 200 ezer tonna, Olaszországban 194 ezer tonna, Franciaországban 150 ezer tonna, Lengyelországban 120 ezer tonna szilva termett 2009-ben. Az EU-ban az elırejelzések szerint kevesebb termés várható 2010-ben az elızı évhez képest, ennek megfelelıen keresleti piac jellemzı az idén. Németországban a becslések szerint 31 ezer tonna szilva termett 2010-ben, szemben a rekordtermést (44 ezer tonna) eredményezı 2009. évvel. A korai fajtákból Közép- és Dél-Németországban 2,4-3,1 ezer tonna termett, a középéréső fajtáknál 7,1-8,7 ezer tonna betakarítására számolnak. A késıi fajták mennyisége elérheti a 12-13 ezer tonnát. Lengyelországban szeptember végén az esıs idıjárás ellenére a felvásárlási és értékesítési árak stabilak voltak. A nagybani piacokon a szilva ára 0,2-0,5 euró/kg között alakult, a legjobb minıségő szilvát 0,75 euró/kg-ért kínálták. Az EU piacán jelen vannak a harmadik országokból (Dél-Afrika, Chile, Argentína, Törökország) érkezı termékek is. A TURKSTAT jelentése szerint Törökországban a szilva termés 2%- kal csökkent 2010-ben az elızı évihez képest. Az USDA adatai szerint a hideg tél és a tavaszi fagyok miatt Chilében a csonthéjasok, így a szilva termésmennyisége is csökkent. Az EU-ban július-szeptemberben az európai szilvafajták ( President, Stanley, Cacanska ) termelıi ára 18%-kal emelkedett az elmúlt évihez képest, vélhetıen a kisebb kínálat miatt. A Magyarországon termesztett európai fajták termelıi ára az idén 8%-kal marad el az uniós átlagtól. 5
120 100 80 Az európai szilvafajták nettó termelıi ára az EU-ban EUR/100 kg 60 40 20 0 2009. június július augusztus szeptember október november június július augusztus szeptember október Forrás: EU Bizottság, AKI PÁIR Bulgária Csehország Lengyelország Olaszország Magyarország Románia Az EU-ban a japán szilvafajták termelıi ára szintén emelkedett az elmúlt évihez képest. Az ún. japán típusú szilva nettó termelıi ára az EU-ban 200 180 160 140 EUR/100 kg 120 100 80 60 40 20 2009. május június július augusztus szeptember október november május június július augusztus szeptember október Spanyolország Magyarország Olaszország Forrás: EU Bizottság, AKI PÁIR Magyarországon a szilva az összes gyümölcstermés 8-9%-át teszi ki, az egy fıre jutó fogyasztás 1,9 kg. A szilva termése a 90-es évek (150 ezer tonna) óta csökkent, az elmúlt években alig haladta meg az 50 ezer tonnát. A szilvaültetvények területe az elmúlt években csökkent, illetve a hazai szilvatermés jelentıs ingadozásához az elöregedett ültetvények, a jéghálók hiánya, valamint az öntözés hiánya is hozzájárult. 6
tonna 100000 90000 80000 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 A szilva termésmennyisége és kivitele Magyarországon 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009* 2010** termésmennyiség export *FAO **Becslés. Forrás: KSH Míg az augusztusi szakértıi becslések szerint 2010-ben országosan mintegy 30%-kal alacsonyabb termésmennyiség várható, addig a Bács-Kiskun megyei MgSzH szakemberei szeptember végén úgy nyilatkoztak, hogy a szilvatermés mennyisége és minısége elfogadható lett. A cukortartalom viszont alacsonyabb az elvárhatónál. A betakarítás idején a csapadékos idı kirepedt gyümölcsöket eredményezett. Meg kell jegyezni, hogy középtávon a szilva termésmennyiségének növeléséhez, illetve a versenyképesség javításához elengedhetetlen az elöregedett ültetvények kivágása, illetve az újratelepítése, ezzel együtt fajtaváltás, az öntözött terület arányának növelése, valamint a tárolási lehetıségek fejlesztése. A Budapesti Nagybani Piacon a vizsgált idıszakban (26-) mért 18%-kal magasabb ter - melıi árakat feltehetıen a kisebb kínálat okozta. Az egyes szilvafajták árváltozása az idényben eltérıen alakult. A legnagyobb mértékben, 43%-kal a President fajta termelıi ára emelkedett, emellett a Cacanska lepoticáé 25%-kal, a Cacanska najboljáé 19%-kal, a Besztercei szilváé 17%-kal, a Japán típusú szilváé 13%-kal volt magasabb az elmúlt év azonos idıszakához képest. Friss fogyasztásra elsısorban a nagymérető, megnyúlt, sötétkék hamvas szilvafajták (pl.: Cacanska lepotica ) keresettek. 7
A szilvafajták ára a Budapesti Nagybani Piacon (Ft/kg) 2009. 26-26- Változás ( %) Bluefre 99 120 121,5 Cacanska lepotica 91 113 124,5 Cacanska rana 223 266 119,4 Cacanska najbolja 105 108 102,9 Besztercei 141 165 116,8 Debreceni m. 120 130 108,3 President 101 145 143,4 Ringló 166 175 105,4 Stanley 98 109 111,0 Japán típusú 216 245 113,3 A Budapesti Nagybani Piac kínálatában a hazai mellett jelen van az olasz termék is. A belföldi és az olasz szilva termelıi ára a Budapesti Nagybani Piacon 500 450 400 350 Ft/kg 300 250 200 150 100 26. hét 28. hét 30. hét 32. hét 34. hét 36. hét 38. hét Belföldi 2008 Belföldi 2009 Belföldi 2010 Olaszo. 2008. Olaszo. 2009. Olaszo. 42. hét 44. hét 46. hét 48. hét 50. hét 52. hét A vizsgált budapesti- és vidéki fogyasztói piacokon a nagybani piacon megfigyelhetı ártendencia jellemzı, magasabb áron kínálták a szilvát az elmúlt év azonos idıszakához képest. 8
A belföldi szilva ára néhány fogyasztói piacon (Ft/kg) Fehérvári út Fény utca Fıvám tér Lehel tér Debrecen Kecskemét Szeged Szombathely 2009. 26-154 186 146 177 156 174 150 179 26-192 231 195 225 227 221 215 234 Változás (%) 124,7 124,2 133,9 126,8 145,6 127,0 142,9 130,4 A szilva friss fogyasztása mellett jelentıs az ipari feldolgozása is (lekvár, kompót, aszalvány, pálinka, hőtıipari termékek). Az alacsonyabb terméső években a termelık nagyobb arányban választják a frisspiaci értékesítést, ilyenkor a feldolgozó üzemekben alapanyag-ellátási problémák fordulhatnak elı. Újdonság az idei évtıl a magánfızés lehetıvé tétele, valamint a bérfızés jövedéki adójának elengedése. A törvénymódosítás elsısorban azt a célt szolgálja, hogy megkönnyítse a vendégek kínálására szánt gyümölcspálinka fızését, így lehetıvé tegye a frissen fel nem használt gyümölcs házi hasznosítását. A friss szilva külkereskedelmi egyenlege pozitív, az elmúlt években a termés 20-30%-a került exportpiacokra, elsısorban Németországba. A friss szilva kivitele 18%-kal csökkent 2009- ben. A 2009. évi bıséges németországi szilvatermés miatt ugyanis a Németországba irányuló export a felére, 3,87 ezer tonnára esett az elızı évihez képest. Ezzel szemben az Oroszországba irányuló kivitel 57%-kal, 3,65 ezer tonnára emelkedett. január-július között folytatódott a friss szilva kivitel csökkenı tendenciája, és az export 12%-kal, 6,9 ezer tonnára csökkent az elızı év azonos idıszakához képest. A külpiaci lehetıségek maradéktalan kihasználásához hasznos lenne a kedvezı értékesítési idıpontok (egészen korai és a kései szilva) megtalálása, amikor nincs dömping az európai piacon. Meg kell jegyezni, hogy az idén nemcsak belföldön, hanem az exportpiacokon is nagyobb a szilva iránti kereslet, mint tavaly. A feldolgozott szilva (alkohol nélkül, cukorral, több mint 1kg-os kiszerelésben) külkereskedelmi egyenlege szintén pozitív, azzal együtt hogy a kivitel 2009-ben 30%-kal, 288 tonnára csökkent, amelybıl 147 tonnát Litvániába szállították. Az aszalt szilva külkereskedelmi egyenlege negatív. 2009-ben 617 tonna aszalt szilva került az országba, fıleg Chilébıl (255 tonna) valamint Szerbiából (119 tonna). 9
Fogyasztói: - Fehérvári:298 - Fény: 298 - Fıvám: 248 - Lehel: 350 Nagykırösi úti Nagybani: 180 A szilva bruttó nagybani és fogyasztói ára ( ) Nagybani: 200 1. ábra Ft/kg Fogyasztói:n.a. Nagybani: 180 Fogyasztói: 250 Nagybani:130 Fogyasztói: 300 Fogyasztói:n.a. Nagybani: 120 n.a: nincs adat 10
1. táblázat Néhány I. osztályú, belföldi zöldség és gyümölcs leggyakoribb bruttó termelıi ára a Budapesti Nagybani Piacon Faj Burgonya Paradicsom Paprika Uborka Sárgadinnye Fajta/ Típus Méret Mértékegység 2009. 39. hét / 2009. (%) / 39. hét (%) Condor - Ft/kg 43 100 105 244,2 105,0 Desire - Ft/kg 40 95 90 225,0 94,7 Agria - Ft/kg 50 110 110 220,0 100,0 Red-Scarlett - Ft/kg 50 120 120 240,0 100,0 Cherie - Ft/kg 113 165 165 146,7 100,0 gömb 40-47 mm Ft/kg 180 350 255 141,7 72,9 47-57 mm Ft/kg 200 350 270 135,0 77,1 57-67 mm Ft/kg 110 150 155 140,9 103,3 Fürtös 47 mm+ Ft/kg 230 365 335 145,7 91,8 40-47 mm Ft/kg 240 380 330 137,5 86,8 Koktél 15 mm- Ft/kg 775 750 900 116,1 120,0 TV édes p. 15 mm+ Ft/kg 700 800 800 114,3 100,0 30-70 mm Ft/kg 115 155 145 126,1 93,6 70 mm+ Ft/kg 155 205 200 129,0 97,6 Hegyes p. - Ft/db 48 58 55 115,8 94,8 Bogyiszlói - Ft/kg 280 315 325 116,1 103,2 Pritamin - Ft/kg 380 350 400 105,3 114,3 Alma p. - Ft/kg 145 180 180 124,1 100,0 Kaliforniai p. 70 mm+ Ft/kg 420 500 500 119,1 100,0 Cseresznye p. - Ft/kg 190 245 180 94,7 73,5 Lecsópaprika - Ft/kg 80 120 120 150,0 100,0 Blondie 70 mm+ Ft/kg 150 200 200 133,3 100,0 Kígyó 400-500 g Ft/kg 150 200 210 140,0 105,0 Berakó(fürtös) 3-6 cm Ft/kg 210 265 260 123,8 98,1 6-9 cm Ft/kg 165 210 220 133,3 104,8 9-14 cm Ft/kg 155 190 180 116,1 94,7 zöldhúsú - Ft/kg 180 170 200 111,1 117,7 sárgahúsú - Ft/kg 170 145 180 105,9 124,1 11
1. táblázat folytatása Néhány I. osztályú, belföldi zöldség és gyümölcs leggyakoribb bruttó termelıi ára a Budapesti Nagybani Piacon Sütõtök Faj Fajta/ Típus Méret Mértékegység 2009. 39. hét / 2009. (%) / 39. hét (%) Kanadai - Ft/kg 80 125 100 125,0 80,0 Nagydobosi - Ft/kg - - 100 - - Sárgarépa - - Petrezselyem - - Fejes káposzta Ft/kg 90 99 106 117,5 106,8 Ft/csomó 95 120 130 136,8 108,3 Ft/kg 310 380 350 112,9 92,1 Ft/csomó 160 200 240 150,0 120,0 Fehér - Ft/kg 58 75 70 121,7 93,3 Vörös - Ft/kg 105 120 115 109,5 95,8 Vöröshagyma Barna héjú 40-70 mm Ft/kg 70 104 104 148,9 100,0 70 mm+ Ft/kg 76 109 110 144,7 101,4 Lila héjú 40-70 mm Ft/kg 135 180 180 133,3 100,0 Zöldhagyma - Ft/csomó 80 90 95 118,8 105,6 Fokhagyma Fokhagyma 45 mm+ Ft/kg 680 1000 1100 161,8 110,0 Alma Körte Granny S. 65 mm+ Ft/kg 100-200 200,0 - Idared 65 mm+ Ft/kg 83 130 128 154,6 98,1 Jonagold 65 mm+ Ft/kg 90-140 155,6 - Jonagored 65 mm+ Ft/kg 90 140 150 166,7 107,1 Jonathan 65 mm+ Ft/kg 80 120 110 137,5 91,7 Mutsu 65 mm+ Ft/kg 88 145 145 165,7 100,0 Gala 55-65 mm Ft/kg 78 130 - - - 65 mm+ Ft/kg 90-160 177,8 - Starking 65 mm+ Ft/kg 100-175 175,0 - Golden 65 mm+ Ft/kg 100 145 180 180,0 124,1 Alex/Bosc K. 60-70 mm Ft/kg 280 300 310 110,7 103,3 A teljes adatbázis megtekinthetı a www.aki.gov.hu oldalon Vilmos 60-75 mm Ft/kg 275 285 335 121,8 117,5 12
2. táblázat Az Unióból és a harmadik országokból származó, I. osztályú zöldség és gyümölcs leggyakoribb bruttó ára a Budapesti Nagybani Piacon Faj Fajta/ Típus Méret Szárm. hely Mértékegység 2009. 39. hét / 2009. (%) / 39. hét (%) Burgonya nem jelölt - Franciao. Ft/kg - 111 101-91,2 Paradicsom Paprika Fürtös 40-47 mm Hollandia Ft/kg - 350 - - - Olaszo. Ft/kg - 360 295-81,9 Koktél 15 mm+ Olaszo. Ft/kg - 772 755-97,8 Cseresznye - Olaszo. Ft/kg - 760 - - - Kaliforniai paprika Padlizsán - 70 mm+ Hollandia Ft/kg - 440 580-131,8 apró Olaszo. Ft/kg - 330 - - - 70 mm+ Olaszo. Ft/kg - 350 280-80,0 Fõzõtök Cukkini - Olaszo. Ft/kg - 247 280-113,5 Sárgarépa - - Belgium Ft/kg - 106 108-101,4 Fejes káposzta Karfiol Fehér - Hollandia Ft/kg - 90 100-111,1 Vörös - Hollandia Ft/kg 120 140 - - - karfiol 10-16 cm Olaszo. Ft/kg - 210 - - - 16 cm+ Olaszo. Ft/kg 240 220 - - - Lencse - - Kanada Ft/kg 340 340 340 100,0 100,0 Vöröshagyma Barna héjú 40-70 mm Hollandia Ft/kg - 106 100-94,3 Németo. Ft/kg 65 70 - - - Lila héjú 40-70 mm Hollandia Ft/kg - 160 170-106,3 Fokhagyma Fokhagyma 45 mm+ Kína Ft/kg - - 913 - - Alma Granny S. 65 mm+ Franciao. Ft/db 68 72 74 108,8 102,8 Körte Alex/Bosc K. 60-70 mm Fétel apát 65-80 mm Olaszo. Belgium Ft/kg - 360 350-97,2 Olaszo. Ft/kg 292-360 123,3 - Ft/kg 260 280 400 153,9 142,9 Ft/db 131 - - - - Vilmos 60-75 mm Olaszo. Ft/kg 280 400 340 121,4 85,0 Spanyolo. Ft/kg - 260 200-76,9 13
Szilva 2. táblázat folytatása Az Unióból és a harmadik országokból származó, I. osztályú zöldség és gyümölcs leggyakoribb bruttó ára a Budapesti Nagybani Piacon Faj Fajta/ Típus Japán típusú Méret İszibarack nem jelölt - Nektarin fehér húsú nem jelölt - Szárm. hely Mértékegység 2009. 39. hét / 2009. (%) / 39. hét (%) 28-35 mm Olaszo. Ft/kg - 420 388-92,4 35 mm+ Olaszo. Ft/kg 389 380 - - - - Olaszo. Ft/kg 320 352 270 84,4 76,7 Spanyolo. Ft/kg - 358 312-87,3 Olaszo. Ft/kg 313 300 280 89,4 93,3 Spanyolo. Ft/kg - - 280 - - Olaszo. Ft/kg 320 290 270 84,4 93,1 Spanyolo. Ft/kg - - 280 - - Földieper - - Hollandia Ft/kg - 2130 - - - Gesztenye - - Olaszo. Ft/kg - 300 1767-588,9 Csemegeszılı Fehér - Olaszo. Ft/kg 226 260 273 120,6 104,8 Citrom - 53-65mm Piros - Olaszo. Ft/kg 338 312 300 88,8 96,2 Argentína Ft/kg 347 440 380 109,6 86,4 Töröko. Ft/kg 320 387 368 114,8 94,9 Zöld citrom - - Mexikó Ft/kg - 628 705-112,3 Mandarin - 54-69mm Narancs Valancia late 67-80mm Banán - - Argentína Ft/kg 512 505-98,6 Peru Ft/kg 408 - - - - Spanyolo. Ft/kg - - 220 - - Dél-Afrikai Közt. Ft/kg 270 342 348 128,7 101,6 Spanyolo. Ft/kg 210 332 315 150,0 94,9 Töröko. Ft/kg - - 300 - - Ecuador Ft/kg 244 254 241 98,9 94,9 Elefántcsont part A teljes adatbázis megtekinthetı a www.aki.gov.hu oldalon Ft/kg - 227 228-100,4 Kolumbia Ft/kg 239 260 241 100,9 92,7 Kamerun Ft/kg - 244 235-0,0 14
Néhány zöldségféle leggyakoribb ára négy budapesti fogyasztói piacon 2.ábra Ft/kg 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 Paradicsom Burgonya Sárgarépa Fejes káposzta Fehérvári út Fény utca Fıvám tér Lehel út Ft/kg 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 3.ábra Néhány zöldségféle leggyakoribb ára négy vidéki nagybani piacon Fejes káposzta Vöröskáposzta Vöröshagyma Vöröshagyma (lila héjú) Debrecen Kecskemét Miskolc Szeged 15
Zöldség és gyümölcs árak a poznani, a bécsi és a hamburgi nagybani piacon Termék Származás Poznan Bécs 3. táblázat Ft/kg Hamburg min. max. Származás min. max. Származás min. max. 39. hét Padlizsán külpiaci - - belföldi 249 346 holland 356 384 Fejes káposzta belföldi 104* 138* belföldi 83 97 belföldi 52 88 Laskagomba belföldi 831 969 magyar 997 1136 lengyel 1233 1385 Sárgarépa belföldi 42 69 belföldi 166 222 belföldi 110 132 Kínai kel belföldi 104* 138* belföldi 111 194 belföldi 156 164 Alma belföldi 115 185 belföldi 139 277 belföldi 192 206 Cukkini belföldi 69 180 belföldi 277 332 belföldi 219 288 Nektarin belföldi 138 208 spanyol 526 526 spanyol 247 301 Banán külpiaci 203 230 külpiaci.... tengerentúli 316 343 Petrezselyemgyökér belföldi 138 180 belföldi 222 332 belföldi 411 466 Körte belföldi 208 277 belföldi 139 388 belföldi 164 233 İszibarack külpiaci 242 325 belföldi 277 554 francia 452 554 Zeller belföldi 152 194 belföldi 222 277 belföldi 164 206 Fokhagyma külpiaci 1004 1108 belföldi 1385 1385 kínai 1151 1370 Csiperkegomba belföldi 277 346 magyar 554 693 belföldi 589 658 Burgonya belföldi 46 55 belföldi 55 122 belföldi 99 121 * Ft/db. Forrás: www.bbrr.serwery.pl/wgro, www.magwien.gv.at, www.marktundpreis.de 16
A belföldön termelt borok feldolgozói értékesítési ára Termék 2009. I-IX. I-IX. 1.táblázat I-IX. /2009. I-IX. (%) Asztali mennyiség (hl) 206 699 205 719 99,53 Fehér átlagár (Ft/hl) 12 388 12 954 104,57 Táj mennyiség (hl) 109 752 142 410 129,76 átlagár (Ft/hl) 20 630 18 018 87,34 Összes mennyiség (hl) 316 451 348 130 110,01 fehér átlagár (Ft/hl) 15 246 15 026 98,55 Asztali mennyiség (hl) 112 273 178 886 159,33 Vörös átlagár (Ft/hl) 15 323 16 658 108,71 és rozé Táj mennyiség (hl) 104 993 142 583 135,80 átlagár (Ft/hl) 19 937 20 479 102,72 Összes vörös mennyiség (hl) 217 267 321 469 147,96 és rozé átlagár (Ft/hl) 17 553 18 353 104,56 Asztali bor mennyiség (hl) 318 972 384 605 120,58 összesen átlagár (Ft/hl) 13 421 14 677 109,36 Tájbor mennyiség (hl) 214 745 284 993 132,71 összesen átlagár (Ft/hl) 20 291 19 249 94,87 Asztali és mennyiség (hl) 533 717 669 598 125,46 tájbor összesen átlagár (Ft/hl) 16 185 16 623 102,70 18
35000 30000 25000 20000 A belföldön termelt fehér asztali borok értékesített mennyisége 1. ábra hl 15000 10000 5000 0 jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2008 2009 2010 14000 A belföldön termelt fehér asztali borok feldolgozói értékesítési ára 2. ábra 13500 13000 Ft/hl 12500 12000 11500 11000 jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2008 2009 2010 19
25000 A belföldön termelt fehér tájborok értékesített mennyisége 3. ábra 20000 15000 hl 10000 5000 0 jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2008 2009 2010 24000 A belföldön termelt fehér tájborok feldolgozói értékesítési ára 4. ábra 22000 Ft/hl 20000 18000 16000 14000 jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2008 2009 2010 20
hl 5. ábra A belföldön termelt vörös és rozé asztali borok értékesített mennyisége 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2008 2009 2010 Ft/hl A belföldön termelt vörös és rozé asztali borok feldolgozói értékesítési ára 6. ábra 18000 17500 17000 16500 16000 15500 15000 14500 14000 13500 13000 jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2008 2009 2010 21
25000 A belföldön termelt vörös és rozé tájborok értékesített mennyiség 7. ábra 20000 15000 hl 10000 5000 0 jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2008 2009 2010 23000 A belföldön termelt vörös és rozé tájborok feldolgozói értékesítési ára 8. ábra 22000 21000 Ft/hl 20000 19000 18000 jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2008 2009 2010 22
23