TOP loo Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2008
Tisztelt Olvasó! Idén harmadik alkalommal jelenteti meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az Észak-Magyarország napilap és az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága a TOP 100 kiadványt, amely a 2007. évi adatok alapján elemzi Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságának állapotát, a változások irányát és mértékét. Egy évvel ezelôtt arról írhattunk a bevezetôben, hogy bár térségünk továbbra is elszenvedôje a csaknem két évtizede húzódó regionális válságnak, de már felmutathatunk pozitív folyamatokat is. 2007-ben a kép kevésbé pozitív: mérséklôdött a megye gazdaságának növekedési üteme, csökkent a foglalkoztatottak száma, nôtt a munkanéllüliség, igaz, a teljesítménymutatók indexei még most is magasabbak az országos mutatóknál. E sorok írásakor az egész világ és az ország a pénzügyi és hitelválság híreit figyeli feszülten, a gazdasági növekedési prognózisok 2009-re a nulla felé konvergálnak. Ebben a helyzetben különösen nagy szerepe van annak, hogy a sikeres vállalkozások kapjanak meg minden lehetôséget, fejlesztési forrásokat, anyagi és erkölcsi elismerést, s ebben úgy véljük, a TOP 100 is betöltheti a maga pozitív szerepét. A kötetben idén is címének megfelelôen megjelenik a 100 legeredményesebb, megyei székhelyû gazdálkodó szervezet. Az ô teljesítményük meghatározó a megye gazdasági mutatóinak alakulásában. Az APEH regionális szervezetének megalakulása révén lehetôvé vált, hogy 2006-tól a TOP 100 kötet nemcsak a megye, de az Észak-magyarországi régió gazdasági folyamatait is elemezze, ezáltal a térségben mûködô, vagy a régió iránt érdeklôdô partnerek, befektetôk számára átfogó képet ad. Bízunk benne, hogy a kiadvány hasznos információkat nyújt mind a gazdaságfejlesztési feladatok meghatározásához, mind az üzleti kapcsolatok fejlesztéséhez. A TOP 100 körbe bekerült cégek pedig joggal lehetnek büszkék teljesítményükre, hiszen az eddigieknél nehezebb körülmények között sikerült kiemelkedô eredményeket elérniük. Bihall Tamás elnök B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kiss László fôszerkesztô Észak-Magyaroszág Dr. Nagy László igazgató APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága TOP 3 100
Az APEH elemzése a régió gazdaságáról Egyre erôsebb a gép- és a vegyipar A gazdasági válság után jelentôsen átrendezôdött a régió ágazati struktúrája A Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyéket magába foglaló Észak-magyarországi régió földrajzilag az Észak-magyarországi Középhegység területén helyezkedik el. Földrajzi kiterjedtsége 13 430 km 2, lakónépessége 1 236 690 fô, ami 14,4 százaléka, illetve 12,3 százaléka az országosnak. 1. GRAFIKA Az ÉM-régiót a korábbi tradicionális ágazatok (szénbányászat, kohászat) gazdasági kapcsolódásai kötötték össze. A borsodi és a nógrádi szénmedencékre, valamint a felvidéki ércbányákra alapozott bányászat és kohászat évszázadokon át a térség meghatározó iparágai voltak Salgótarján, Ózd, Miskolc-Diósgyôr központokkal. Az ország egyik ipari központjaként számon tartott régió gazdaságát tovább erôsítette az 1950-es években induló szocialista iparosítás program keretében a szénre épülô villamosenergia-ipar (Berente, Tiszapalkonya, Gyöngyös-Visonta), valamint a ma már a világpiacon is elismert nehézvegyipar (Kazincbarcika, Tiszaújváros). TOP 4 100
Az APEH elemzése a régió gazdaságáról A meghatározó ágazatok mellett jelentôsen fejlôdött a gépipar, az élelmiszeripar (borászat, söripar, dohányipar stb.), és nem utolsósorban az Észak-magyarországi Középhegység természeti szépségeire, valamint a területén elhelyezkedô világhírû Tokaji és Egri borvidék vonzerejére épülô turizmus és az ahhoz kapcsolódó vendéglátóipar. 2. GRAFIKA A rendszerváltás éveiben (1989 1992) a gazdasági válságidôszak a régiót is súlyosan érintette. A gazdaság visszaesése az országos átlagnál nagyobb mértékû volt és lényegesen hosszabb ideig tartott, mivel az ÉM-régió helyzetét nagymértékben súlyosbította a kohászat és a szénbányászat az említett válságfolyamattal egy idôben jelentkezô világgazdasági recessziója. A válságidôszakot követôen a régió gazdaságában nem következett be az országos trendekhez hasonló gazdasági fellendülés, még sokáig a pangás évei következtek. Ebbôl eredôen jelentôs különbség alakult ki a régió és az országos szintû gazdasági teljesítmények között. A gazdasági teljesítményekben lemaradó keleti régió részévé váltunk. Gazdasági teljesítmények A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a régió 2006-ban (a legutóbbi ismert adat szerint) 12,3 százalékos lakossági részarány mellett a nemzetgazdasági szintû GDP 8 százalékát állította elô. Az egy fôre jutó GDP 1512 ezer Ft/fô, ami 64 százaléka a 2363 ezer Ft/fôs országos átlagnak. A régión belül gazdasági súlyát tekintve B.-A.-Z. megye teljesítménye meghatározó. A 2006. évi GDP az ÉMrégióban 1 899 259 millió forint, ebbôl Borsod-Abaúj-Zemplén 1 128 729 millió forintot (59,4 százalékot) teljesített, ugyanez Heves megyében 520 466 millió forint (27,4 százalék), míg Nógrád megyében 250 064 millió forint (13,2 százalék). Az egy lakosra jutó GDP értéke a 2363 ezer Ft/fô országos átlag mellett B.-A.-Z. megyében 1563 ezer Ft/fô, Heves megyében (itt a legjobb) 1626 ezer Ft/fô, Nógrádban 1169 ezer Ft/fô. (Lásd: 2. grafika) Gazdasági visszaesés és felzárkózás A távolabbi (1995 2000) múlt adatai az elhúzódó válságfolyamatot, míg a közeli (2000 2007) idôszak gazdasági mutatói a gazdasági trendváltást, a régió gazdasági felzárkózását mutatja. Az utóbbi néhány év kedvezô gazdasági trendje azonban még kevés az említett válságfolyamatból eredô lemaradás kompenzálására, a régiós és az országos gazdasági különbségek csökkentek, de még mindig számottevô mértékûek. 1. TÁBLÁZAT Gazdasági felzárkózás 2000 2007 között Észak-magyarországi régió B.-A.-Z. Heves Nógrád Országos Megnevezés 2000-ben, 2007-ben, Index 2007-ben, Index Index Index millió Ft millió Ft 2007/2006 millió Ft 2007/2006 2007/2006 2007/2006 Nettó árbevétel 1 753 481 4 228 758 241,2% 231,9% 287,8% 191,0% 204,8% Export 410 905 1 451 872 353,3% 347,2% 437,1% 246,4% 253,1% Hozzáadott érték 385 713 929 806 241,1% 204,0% 345,9% 181,5% 215,1% Adózás előtti eredmény 70 925 248 877 350,9% 376,1% 273,5% 401,8% 337,6% Hozam (adózott eredmény + amortizáció) 134 748 381 134 282,8% 287,5% 262,4% 311,8% 288,3% TOP 5 100
Az APEH elemzése a régió gazdaságáról A 2000 2007. évek közötti szakaszban eltérô volt az egyes megyék növekedési (felzárkózási) üteme. Heves megye volt a legeredményesebb, megelôzve a régión belül legnagyobb súllyal rendelkezô Borsod-Abaúj- Zemplént, valamint Nógrád megyét. Az eltérô növekedési ütem megjelenik a jelenlegi, a gazdasági teljesítmény színvonalát kifejezô fajlagos mutatókban is. (Lásd az elôzô oldalakon az 1. grafikát és az 1. táblzatot) 3. GRAFIKA Foglalkoztatási viszonyok A korábbi évek gazdasági problémái megjelennek a foglalkoztatási viszonyokban is. Régiós szinten a 2007. évi adatok szerint az aktivitási arány 51 százalék (az országos átlag 54,9 százalék), a foglalkoztatási arány 44,7 százalék (az országos 50,9), míg a munkanélküliségi ráta a régióban 12,3 százalék (az országos átlag 7,4). A foglalkoztatási mutatók B.-A.-Z. megyében a legkedvezôtlenebbek. A munkanélküliségi ráta 2007-ben 13,8 százalék (az országos átlag 7,4 százalék), míg Heves megyében 11, Nógrád megyében 9,5 százalék. (Lásd: 3. grafika) A gazdaság szereplôi Az utóbbi néhány évben teljesülô tendenciák: A társas vállalkozások ezen belül elsôsorban a jogi személyiségû társaságok száma folyamatosan és fokozatosan növekszik. Legkedvezôbb társas vállalkozási forma a kft. Az egyéni vállalkozók száma vélhetôen a kevésbé kedvezô gazdasági és adózási feltételek miatt is folyamatosan csökken. Az utóbbi években jelentôsen felfutó evás kör dinamikus növekedési üteme 2006-ban megállt, 2007-ben a szigorodó szabályozás mellett csökkent, de nem jelentôsen. (Lásd: 4. grafika) TOP 6 100
Az APEH elemzése a régió gazdaságáról 4. GRAFIKA A vállalkozások teljesítménye Az ÉM-régió piaci-gazdasági teljesítményében három vállalkozói kör játszik szerepet, amelyen belül a társas vállalkozások a meghatározók a gazdasági teljesítmények túlnyomó részét (például a 2007. évi bevételek 94,4 százalékát) ez a vállalkozói kör állította elô. Kiegészítô jellegû az egyéni vállalkozók teljesítménye (4,7 százalék), míg az eva-kör (0,8 százalék) inkább az egyszerûsített adózási formája miatt érdemel figyelmet. (Lásd: 2. táblázat) A legfôbb gazdasági mutatók Az ÉM-régió teljesítmény- és jövedelmezôségi mutatói 2007-ben (egyes mutatók esetében jelentôs mértékben) meghaladják az országos szintû átlagmutatók növekedési ütemét. A nettó árbevétel növekedése régiós szinten 108,8 százalék, míg országosan 105,5 százalék, ugyanez a hozzáadott érték esetében 109,2 százalék, illetve 102,1 százalék. Az adózás elôtti eredmény indexe régiós szinten 129,4 százalék, míg országosan 125,7 százalék. 2. TÁBLÁZAT Társas és egyéni vállalkozások bevételei Bevétel Országos bevétel (társas vállalkozásoknál nettó árbevétel) Megnevezés 2006 2007 2006 2007 millió Ft Megoszlás millió Ft Megoszlás millió Ft Megoszlás millió Ft Megoszlás Társas vállalkozások 3 887 362 93,9% 4 228 758 94,4% 63 187 517 96,0% 66 684 459 96,2% Egyéni vállalkozók 211 006 5,1% 212 355 4,7% 2 029 119 3,1% 2 045 427 3,0% Eva-alanyok 41 882 1,0% 36 244 0,8% 582 732 0,9% 587 281 0,8% Összesen 4 140 250 100,0% 4 477 357 100,0% 65 799 368 100,0% 69 317 167 100,0% TOP 7 100
Az APEH elemzése a régió gazdaságáról Régión belül a gazdasági mutatók abszolút értékei szerint Borsod-Abaúj- Zemplén megye adatai a legnagyobbak, míg a fajlagos mutatók szerint Heves megye adatai a legkedvezôbbek. A hozzáadott értéken mért régiós teljesítménybôl B.-A.-Z. megye 52,2 százalékkal, Heves megye 39,9 százalékkal, míg Nógrád megye 7,9 százalékkal részesedik. A befektetett saját tôke 66,4 százaléka Borsod-Abaúj-Zemplénben, 24,9 százaléka Heves, míg 8,7 százaléka Nógrád megyében mûködik. A társaságok által foglalkoztatott 172 361 fôbôl 56,7 százalék Borsod-Abaúj- Zemplénben, 29,7 százalék Heves és 13,6 százalék Nógrád megyében rendelkeznek munkahellyel. Legmagasabbak az átlagbérek Heves megyében: 1715 ezer Ft/fô/év, ugyanez B.-A.-Z. megyében 1576 ezer Ft/fô/év, illetve Nógrádban 1386 ezer Ft/fô/év. A régión belül a 2007. évi gazdasági mutatók növekedési indexei Heves megyében a legkedvezôbbek, a nettó árbevétel, az export, a belföldi értékesítés, illetve a hozzáadott érték folyóáron számított növekedése minden esetben meghaladja a 10 százalékot (a nettó árbevétel 114 százalék, az export 119,6 százalék, a hozzáadott érték 116,1 százalék). B.-A.-Z. megyében vannak régiós átlag feletti és régiós átlag alatti mutatók is, míg Nógrád megye mutatói a régiós átlag alatt helyezkednek el. A fentiekbôl látható, hogy az eszköz és élômunka hatékonyságát kifejezô mutatók (hozzáadott érték/saját tôke, hozzáadott érték/létszám) a régióban rendre meghaladják az országos értéket és ezen belül Heves megyében a legmagasabbak. (Lásd: 3 4. táblázat) 3. TÁBLÁZAT Teljesítmény- és jövedelmezőségi mutatók Megnevezés Régió Index B.-A.-Z. Index Heves Index Nógrád Index Országos Index 2007/2006 2007/2006 2007/2006 2007/2006 2007/2006 Nettó árbevétel, millió Ft 4 228 758 108,8% 2 606 062 106,7% 1 249 688 114,0% 373 008 107,2% 66 684 459 105,5% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 61,6% 29,6% 8,8% 6,3% Export árbevétel, millió Ft 1 451 872 115,3% 873 080 112,7% 425 913 119,6% 152 879 119,3% 19 147 316 112,0% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 60,1% 29,3% 10,5% 7,6% Export/nettó árbevétel 34,3% 106,0% 33,5% 105,7% 34,1% 104,9% 41,0% 111,3% 28,7% Belföldi értékesítés, millió Ft 2 776 886 105,6% 1 732 982 103,8% 823 775 111,3% 220 129 100,1% 47 537 143 103,1% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 62,4% 29,7% 7,9% 5,8% Hozzáadott érték, millió Ft 929 806 109,2% 485 529 106,0% 370 574 116,1% 73 703 100,0% 12 879 024 102,1% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 52,2% 39,9% 7,9% 7,2% Adózás előtti eredmény, millió Ft: 248 879 129,4% 178 339 144,1% 50 918 97,4% 19 622 119,5% 4 165 152 125,7% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 71,7% 20,5% 7,9% 6,0% Jövedelem szint: adózás előtti eredmény/nettó árbevétel 5,9% 118,9% 6,8% 135,1% 4,1% 85,5% 5,3% 111,6% 6,2% 4. TÁBLÁZAT Megtérülési és hatékonysági mutatók Megnevezés Régió Index B.-A.-Z. Index Heves Index Nógrád Index Országos Index 2007/2006 2007/2006 2007/2006 2007/2006 2007/2006 Hozam (adózott eredm. + amortizáció), M Ft 381 134 119,0% 259 974 127,3% 90 710 102,1% 30 450 112,0% 6 246 900 116,2% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 68,2% 23,8% 8,0% 6,1% Ebből: Adózott eredmény, millió Ft 227 106 129,6% 166 090 145,9% 43 245 92,1% 17 771 123,0% 3 796 648 126,6% Amortizáció, millió Ft 154 028 106,2% 93 884 103,8% 47 465 113,4% 12 679 99,5% 2 450 252 103,1% Hozzáadott érték, millió Ft 929 806 109,2% 485 529 106,0% 370 574 116,1% 73 703 100,0% 12 879 024 102,1% Hozam (adózott eredm. + amortizáció), M Ft 381 134 119,0% 259 974 127,3% 90 710 102,1% 30 450 112,0% 6 246 900 116,2% Saját tőke, millió Ft 1 417 866 115,0% 941 009 118,5% 352 761 111,2% 124 096 102,0% 29 035 853 111,5% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 66,4% 24,9% 8,8% 4,9% Hozzáadott érték/saját tőke 65,6% 51,6% 105,0% 59,4% 44,4% Hozam/saját tőke 26,9% 27,6% 25,7% 24,5% 21,5% Létszám, fő 172 361 98,7% 97 681 98,7% 51 200 99,3% 23 480 97,3% 2 264 769 98,1% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 56,7% 29,7% 13,6% 7,6% Hozzáadott érték/létszám, ezer Ft/fő/év 5 395 110,7% 4 971 107,3% 7 238 116,9% 3 139 102,8% 5 687 Bérköltség, millió Ft 274 316 108,2% 153 975 106,9% 87 801 111,7% 32 540 105,6% 4 147 511 109,6% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 56,1% 32,0% 11,9% 6,6% Átlagbér, ezer Ft/fő/év 1 592 109,7% 1 576 108,3% 1 715 112,5% 1 386 108,5% 1 831 111,7% Jegyzett tőke, millió Ft 554 404 119,7% 389 549 130,7% 115 977 100,8% 48 878 98,1% 9 884 189 104,5% Saját tőke/jegyzett tőke 255,7% 241,6% 304,2% 253,9% 293,8% Külföldi tőke, millió Ft 190 646 95,5% 107 387 91,8% 56 093 101,1% 27 166 99,8% 4 626 892 94,6% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 56,3% 29,4% 14,2% 4,1% Külföldi tőke/jegyzett tőke 34,4% 27,6% 48,4% 55,6% 46,8% TOP 8 100
Az APEH elemzése a régió gazdaságáról TOP 9 100
Az APEH elemzése a régió gazdaságáról A régió ágazati szerkezete Az említett válságfolyamat következtében átrendezôdött a régió ágazati struktúrája, a mélymûvelésû szénbányászat megszûnt, a kohászat súlya visszaesett, a gépipar és vegyipar súlya viszont megerôsödött. A 2007. évi hozzáadott érték adatok szerint a mindenütt jelentôs súllyal bíró kereskedelmi ágazat mellett a régió gazdaságában három ágazat súlya meghatározó: a vegyiparé (14,6 százalék), a gépiparé (17,7 százalék) és az energiaiparé (9,2 százalék). Az exportteljesítmények túlnyomó része két ágazatban, a vegyiparban (28,8 százalék) és a gépiparban (49,6 százalék) realizálódott. (Lásd: 5. táblázat) 5. TÁBLÁZAT Ágazati szerkezet: Teljesítménymutatók Ágazatok Nettó árbevétel Export Hozzáadott érték Összeg, Index Összeg, Index Összeg, Index Megoszlás Megoszlás Megoszlás millió Ft 2007/2006 millió Ft 2007/2006 millió Ft 2007/2006 Mezőgazdaság 79 645 1,9% 105,2% 4 092 0,3% 132,8% 21 377 2,3% 121,6% Élelmiszeripar 163 319 3,9% 98,2% 24 321 1,7% 131,9% 56 015 6,0% 96,5% Vegyipar 709 045 16,8% 109,1% 418 615 28,8% 112,0% 135 908 14,6% 120,8% Kohászat 306 892 7,3% 113,1% 156 863 10,8% 113,9% 63 542 6,8% 105,7% Gépipar 967 855 22,9% 109,8% 720 093 49,6% 118,8% 164 603 17,7% 106,1% Energiaipar 369 181 8,7% 129,5% 1 318 0,1% 64,0% 85 720 9,2% 106,5% Építőipar 177 488 4,2% 87,7% 4 198 0,3% 149,4% 40 683 4,4% 96,5% Kereskedelem 938 617 22,2% 113,2% 44 568 3,1% 129,0% 202 217 21,7% 113,7% Közlekedés 123 454 2,9% 108,8% 13 968 1,0% 160,5% 41 978 4,5% 111,7% Nem anyagi ágak 255 250 6,0% 93,3% 33 435 2,3% 75,9% 72 523 7,8% 112,6% Egyéb ágazatok 138 012 3,3% 100,0% 30 401 2,1% 112,0% 45 240 4,9% 100,5% Gazdasági ágak összesen 4 228 758 100,0% 108,8% 1 451 872 100,0% 115,4% 929 806 100,0% 109,3% Nemzetgazdaság 66 684 459 105,5% 19 147 316 112,0% 12 879 024 102,1% ÉM-régió/ nemzetgazdaság 6,3% 7,6% 7,2% 6. TÁBLÁZAT Ágazati szerkezet: Hatékonysági mutatók Ágazatok Hozzáadott érték összeg, millió Ft Hozam (adózott eredm. + amortizáció) összeg, millió Ft Saját tőke összeg, millió Ft Foglalkoztatott létszám, fő Átlagbér, ezer Ft/fő/év 2007. évi fajlagos mutatók Hozzáadott érték/saját tőke, ezer Ft/millió Ft Hozzáadott érték/létszám, ezer Ft/fő Hozam/ saját tőke, ezer Ft/fő Mezőgazdaság 21 377 12 910 81 180 9303 1300 263 2298 159 Élelmiszeripar 56 015-2688 49 625 7902 1501 1129 7089-54 Vegyipar 135 908 87 311 277 090 8237 2781 490 16 500 315 Kohászat 63 542 19 311 82 662 15 874 1705 769 4003 234 Gépipar 164 603 70 741 220 959 25 596 2187 745 6431 320 Energiaipar 85 720 100 740 288 033 7069 3007 298 12 126 350 Építőipar 40 683 11 598 45 080 14 988 1168 902 2714 257 Kereskedelem 202 217 26 634 114 138 29 858 1200 1772 6773 233 Közlekedés 41 978 15 204 36 093 10 705 1508 1163 3921 421 Nem anyagi ágak 72 523 25 680 168 085 24 665 1314 431 2940 153 Egyéb ágazatok 45 240 13 694 54 921 18 164 1 172 824 2491 249 Gazdasági ágak összesen 929 806 381 135 1 417 866 172 361 1592 656 5395 269 Nemzetgazdaság 12 879 024 6 246 900 29 035 853 2 264 769 1831 444 5687 215 ÉM-régió/ nemzetgazdaság 7,2% 6,1% 4,9% 7,6% 86,9% 147,8% 94,9% 124,9% TOP 10 100
Az APEH elemzése a régió gazdaságáról A tôke- és élômunka-hatékonysági mutatók ágazatok közötti különbségeit a teljesített hozzáadott érték mellett nagymértékben differenciálja az ágazatok eltérô eszköz- és élômunka-igényessége. Az élômunka-igényesebb ágazatoknál (kereskedelem, közlekedés, építôipar, gépipar, élelmiszeripar) magasabb a mûködtetett saját tôke hozzáadott értékben mért hozama, míg az eszközigényes, korszerû technológiával rendelkezô ágazatok (vegyipar, energiaipar) élômunka-hatékonysága magasabb. Az országos adatokra vetítve a régió tôkehatékonysága magasabb, míg az élômunka-hatékonysága elmarad az országos átlagtól. (Lásd: 6. táblázat) Foglalkoztatási mutatók A foglalkoztatott létszám ágazati eloszlását az ágazat nagyságrendje és annak élômunka-igényessége határozza meg. Legnagyobb foglalkoztató a kereskedelem, a gépipar, a kohászat és a nem anyagi ágazat. A régiós foglalkoztatotti létszám 2007- ben 1,3 százalékkal csökkent. A csökkenô trend általában jellemzô és csak kevés ágazatban nem jelentôs mértékben haladta meg a foglalkoztatotti létszám indexe a 100 százalékot. Az átlagbérek a 8 százalék körüli infláció mértékét kissé meghaladva, 9,7 százalékkal nôttek (ugyanekkor az átlagbérek országos növekménye 11,7 százalék). Az átlagot meghaladó a bérfejlesztés a gépiparban, a kereskedelemben és a nem anyagi ágazatokban. Legmagasabbak az átlagbérek az energiaiparban (a régiós átlag közel duplája), de az átlagot lényegesen meghaladó a vegyiparban és a gépiparban is. A régiós átlagbér az országos átlagnak 86,9 százaléka. (Lásd: 7. táblázat) 7. TÁBLÁZAT Ágazati szerkezet: Foglalkoztatási mutatók 2007-ben Bérköltség Létszám Átlagbér Ágazatok Összeg, Index Összeg, Index Megoszlás Fő Megoszlás millió Ft 2007/2006 ezer Ft/fő/év 2007/2006 Mezőgazdaság 12 098 4,4% 9303 5,4% 94,4% 1300 111,1% Élelmiszeripar 11 862 4,3% 7902 4,6% 94,7% 1501 108,9% Vegyipar 22 908 8,4% 8237 4,8% 96,4% 2781 108,4% Kohászat 27 059 9,9% 15 874 9,2% 101,8% 1705 109,3% Gépipar 55 967 20,4% 25 596 14,9% 100,4% 2187 112,0% Energiaipar 21 257 7,7% 7069 4,1% 86,0% 3007 108,9% Építőipar 17 499 6,4% 14 988 8,7% 99,3% 1168 106,2% Kereskedelem 35 824 13,1% 29 858 17,3% 102,4% 1200 110,2% Közlekedés 16 145 5,9% 10 705 6,2% 101,2% 1508 108,3% Nem anyagi ágak 32 415 11,8% 24 665 14,3% 98,9% 1314 114,6% Egyéb ágazatok 21 284 7,8% 18 164 10,5% 96,4% 1172 110,2% Gazdasági ágak összesen 274 318 100,0% 172 361 100,0% 98,7% 1592 109,7% Országos összesen 4 147 511 2 264 769 98,1% 1831 111,7% TOP 11 100
Az APEH elemzése a régió gazdaságáról Méretnagyság szerinti mutatók A teljes régióra jellemzô a vállalkozások elaprózottsága, a mûködô vállalkozások 97,9 százaléka (23 653 db) kisvállalkozás, 1,7 százaléka (408 db) közép-, míg 0,4 százaléka (101 db) nagyvállalkozás. A teljesítmény és jövedelmezôségi mutatók esetében a nagyvállalkozásoknak van meghatározó szerepük. Az e körbe tartozó 101 vállalkozás teljesítette a nettó árbevétel 57,7, az export 84,1, a hozzáadott érték 60,4, míg az adózás elôtti eredmény 73,6 százalékát. A befektetett saját tôke méretnagyság szerinti eloszlása meglehetôsen egyenlôtlen. A nagyszámú kisvállalkozói körben a saját tôke 27,2 százaléka, a középvállalkozásoknál 15,4 százaléka, míg 57,4 százaléka a 101 nagyvállalkozásnál mûködik. A külföldi tôke túlnyomó részben a nagyvállalkozói körben jelenik meg, itt mûködik az összes külföldi tôke 77,9 százaléka, a középvállalkozásoknál 12,4 százaléka, míg a kisvállalkozásoknál 9,7 százaléka. A kis- és középvállalkozások jelentôs foglalkoztatónak minôsülnek. A társas vállalkozásoknál alkalmazott munkaerô 46,4 százalékát kisvállalkozói körben, 23,3 százalékát közép-, míg 30,3 százalékát nagyvállalkozások foglalkoztatják. Vállalkozói méretnagyság szerint eltérôek az átlagbérek, kisvállalkozói körben 1142 ezer Ft/fô/év, középvállalkozásoknál 1608 ezer Ft/fô/év, míg nagyvállalkozások esetében 2267 ezer Ft/fô/év. A hatékonysági mutatók (hozzáadott érték/saját tôke, hozzáadott érték/létszám) a nagyvállalkozói körben magasabbak, különösen az élômunka hatékonyságát kifejezô hozzáadott érték/létszám esetében, ami a nagyvállalkozásoknál 10 753 ezer Ft/fô/év, a középvállalkozásoknál 3654 ezer Ft/fô/év, míg a kisvállalkozói körben 2766 ezer Ft/fô/év. (Lásd: 8. táblázat) 8. TÁBLÁZAT Méretnagyság szerinti gazdasági mutatók 2007-ben Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás Megnevezés Összesen Mikrovállalkozás Összesen 0 49 fő Megosz. 0 9 fő Megosz. 50 249 fő Megosz. >250 fő Megosz. Adatszolgáltatók száma, db 23 553 97,9% 21 353 88,7% 408 1,7% 101 0,4% 24 062 Nettó árbevétel, millió Ft 1 165 908 27,6% 543 770 12,9% 622 007 14,7% 2 440 843 57,7% 4 228 758 Ebből: Export, millió Ft 62 218 4,3% 31 476 2,2% 169 269 11,7% 1 220 383 84,1% 1 451 870 Adózás előtti eredmény, MFt 45 219 18,2% 23 535 9,5% 20 488 8,2% 183 169 73,6% 248 877 Jövedelmezőség (adózás előtti eredmény/nettó árbevétel) 3,9% 4,3% 3,3% 7,5% 5,9% Hozzáadott érték, millió Ft 221 334 23,8% 103 785 11,2% 146 490 15,8% 561 981 60,4% 929 805 Létszám, fő 80 007 46,4% 38 361 22,3% 40 093 23,3% 52 261 30,3% 172 361 Bérköltség, millió Ft 91 365 33,3% 38 698 14,1% 64 459 23,5% 118 492 43,2% 274 316 Átlagbér, ezer Ft/fő 1142 1009 1608 2267 1592 Bérköltség/hozzáadott érték 41,3% 37,3% 44,0% 21,1% 29,5% Hozzáadott érték/ létszám, ezer Ft/fő 2766 2705 3654 10 753 5395 Jegyzett tőke, millió Ft 152 171 27,4% 79 922 14,4% 83 160 15,0% 319 072 57,6% 554 404 Saját tőke, millió Ft 385 398 27,2% 183 481 12,9% 218 682 15,4% 813 786 57,4% 1 417 866 Saját tőke/jegyzett tőke 253,3% 229,6% 263,0% 255,0% 255,7% Külföldi tőke, millió Ft 18 506 9,7% 4 709 2,5% 23 717 12,4% 148 424 77,9% 190 646 Külföldi tőke/jegyzett tőke 12,2% 5,9% 28,5% 46,5% 34,4% Hozzáadott érték/saját tőke 57,4% 56,6% 67,0% 69,1% 65,6% Hozam (adózott eredmény + amortizáció), millió Ft 80 284 21,1% 41 154 10,8% 43 326 11,4% 257 524 67,6% 381 134 Hozam/saját tőke 20,8% 22,4% 19,8% 31,5% 26,8% Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás Országos adatok Összesen Mikrovállalkozás Összesen 0 49 fő Megosz. 0 9 fő Megosz. 50 249 fő Megosz. >250 fő Megosz. Vállalkozások száma, db 315 629 96,2% 290 230 88,4% 4 694 1,4% 7 842 2,4% 328 165 Nettó árbevétel, millió Ft 18 110 873 29,1% 8 749 028 14,0% 9 564 603 15,4% 34 625 404 55,6% 62 300 880 Hozzáadott érték, millió Ft 3 257 009 27,0% 1 459 097 12,1% 2 034 281 16,9% 6 773 191 56,1% 12 064 481 Bérköltség, millió Ft 1 301 496 33,4% 560 245 14,4% 862 241 22,2% 1 727 737 44,4% 3 891 474 Foglalkoztatott létszám, fő 1 003 533 46,3% 508 528 23,5% 457 300 21,1% 705 592 32,6% 2 166 425 Átlagbér, ezer Ft/fő/év 1297 1102 1886 2449 1796 TOP 12 100
Az APEH elemzése a régió gazdaságáról A régió kistérségei A régióban 28 statisztikai kistérség funkcionál, amelyek közül 8 fejlettnek, míg 20 kevésbé fejlettnek minôsíthetô. A kistérségek gazdasági teljesítményük szerint erôsen differenciálódnak. A különbség alapja a befektetett saját tôke egyenlôtlen eloszlása. A kapcsolódó táblázat adatai szerint az 55,4 százalékos lakossági részaránnyal rendelkezô 8 fejlett kistérségben mûködik a befektetett saját tôke 83,4 százaléka, s ennek függvényében a nettó árbevétel 84,9, míg a létrehozott hozzáadott érték 84,4 százalék. A kevésbé fejlett kistérségek a befektetett saját tôkébôl mindössze 16,6 százalékkal rendelkeznek, és itt realizálódik a nettó árbevétel 15,1, illetve a hozzáadott érték 15,6 százaléka. A gazdasági teljesítmények különbségeit az egy lakosra vetített saját tôke és hozzáadott érték mutatói is kifejezik az elôbbi esetében a különbség 4-szeres, az utóbbinál 4,4-szeres. (Lásd: 5. grafika, 9. táblázat) 5. GRAFIKA 9. TÁBLÁZAT Kistérségek gazdasági mutatói Megnevezés Fejlett kistérség Kevésbé fejlett kist. Összesen 2006-ban 2007-ben 2006-ban 2007-ben 2006-ban 2007-ben Kistérségek száma 8 8 20 20 28 28 Lakosságszám, fő 691 981 684 884 573 055 551 806 1 265 036 1 236 690 Megoszlás 54,7% 55,4% 45,3% 44,6% 100,0% 100,0% Saját tőke, millió Ft 1 014 042 1 182 689 219 277 235 179 1 233 319 1 417 868 Megoszlás 82,2% 83,4% 17,8% 16,6% 100,0% 100,0% Nettó árbevétel, millió Ft 3 263 646 3 589 695 623 716 639 063 3 887 362 4 228 758 Megoszlás 84,0% 84,9% 16,0% 15,1% 100,0% 100,0% Hozzáadott érték, millió Ft 708 331 784 528 142 856 145 278 851 187 929 806 Megoszlás 83,2% 84,4% 16,8% 15,6% 100,0% 100,0% Egy lakosra jutó saját tőke, ezer Ft/fő/év 1465 1727 383 426 975 1147 Egy lakosra jutó hozzáadott érték, ezer Ft/fő/év 1024 1145 249 263 673 752 TOP 13 100
Az APEH elemzése a régió gazdaságáról Adóbevételek 7. GRAFIKA 6. GRAFIKA Az ÉM-régió adóbevételeinek 2007. évi növekedése kisebb mértékû az országos átlagnál. A kisebb növekedési ütem fontosabb tényezôi: A legnagyobb részarányt képviselô szja, tb+eho adóbevételek az országosnál mérsékeltebb növekedése az ÉM-régió gazdasági szerkezeti sajátosságából adódik, azaz hogy az adóalanyi körön belül a dinamikusabb (szja, tb+eho) adóbevételeket biztosító piaci szféra részaránya lényegesen alacsonyabb (illetve a közszféra aránya magasabb) az országos arányoknál. A nettó áfa esetében az áfabefizetések csökkenése a meghatározó. Ennek oka az értékesítési reláció változása, melynek során az áfaköteles belföldi értékesítés eltolódik az áfa szempontjából 0 kulcsos export irányába (az ÉM-régió exportárbevétel növekedési indexe 115,3 százalék, a belföldi értékesítés 105,6 százalék). A társasági adó bevételei közel a bázisszinten teljesültek. Az 1,8 százalékos mértékû csökkenés nem az adó alapját képezô jövedelemmutatók visszaesésébôl (azok egyébként nôttek), hanem az elôlegrendszerben fizetett adó éves elszámolásának évek közötti áthúzódásából adódik. (Év végi feltöltés, illetve a túlfizetések következô évi kiutalása.) (Lásd: 6 7. grafika) TOP 14 100
Az APEH elemzési módszerérôl A gazdasági elemzés módszere...... valamint az APEH elemzéseinél használt gazdasági mutatók tartalma Megyei gazdasági elemzéseink rendszerint egy állapotszerû és egy változást megjelenítô megközelítést alkalmaznak. Az elôbbi esetben azt vizsgáljuk, hogy milyen szinten állunk, az utóbbiban azt, hogy merre tartunk. Viszonyítási alapként rendszerint az országos, régiós vagy megyei szintû mutatókat használjuk, attól függôen, hogy az elemzés milyen szintû, illetve milyen mélységû. Az elért gazdaság szint (színvonal) bemutatására fajlagos (hatékonysági) mutatókat használunk. E mutatók leggyakoribb vetítési alapja a befektetett saját tôke, az alkalmazott élômunka (foglalkoztatott létszám), vagy a gazdaság teljesítményébôl eltartandó lakónépesség száma. A megyei gazdaság belsô szerkezetének bemutatására a megyei szint mellett ágazati, vállalkozói méretnagyság szerinti és kistérségenkénti elemzéseket is végzünk. Elemzéseink információs háttere alapvetôen az APEH adatbázisaira épül, amelyet rendszeresen kiegészítünk a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványaiban szereplô adatokkal. Minden megyében, így Borsod-Abaúj- Zemplénben is vannak kiemelkedô nagy társaságok, illetve kiemelkedô teljesítményû ágazatok, amelyek nagyságrendjüknél fogva meghatározzák a megyei szintû adatok alakulását. A gazdasági növekedés szempontjából azonban fontos a kiemelkedô teljesítményû társaságok és ágazatok mellett az egyéb ágazatok, illetve a kis- és középvállalkozások teljesítménye alakulásának figyelése is. Gazdasági elemzéseink során kiemelt szerepe van négy mutatónak: Hozzáadott érték: a gazdasági teljesítmények legkomplexebb mutatója. Anyag- és anyagjellegû költségek halmozódását nem tartalmazó, az adott vállalkozásnál, illetve az adott területi egységnél a hozzáadott új értéket jeleníti meg, amely magában foglalja a korrigált üzleti eredményt, az amortizációt, a bér- és bérjellegû költségeket. Számítása történhet elemeibôl (korrigált üzleti eredmény + amortizáció + bér- és bérjellegû költségek) vagy a nettó árbevételbôl kiindulva (nettó árbevétel anyag- és anyagjellegû költségek + földbérleti díj). A hozzáadott érték, mint a legkomplexebb mutató alkalmas a gazdasági növekedés irányának, mértékének a belsô összetételét vizsgálva pedig a növekedés jellegének bemutatására. A mutató növekedésén belül a tôke jövedelmek (nyereség + amortizáció),vagy az élômunka, illetve az ahhoz kötôdô (bérköltség, szja, tb, egyéb bérjellegû) elemek a dominánsak. A hozzáadott érték az egyes elemeiben tartalmazza a kiemelt adónemek adóalapjait meghatározó gazdasági mutatókat is. (A hozzáadott érték nyereségtartalma alapja a társasági adónak, a bérköltség az szja-nak és a tb-nek, míg maga a hozzáadott érték alapja az áfának). Ezért a hozzáadott érték mutató alkalmas az adóalapokat meghatározó gazdasági folyamatok elemzésére is. Nettó árbevétel: az egyik legismertebb közgazdasági mutató. Az üzleti tevékenység során realizált bevételeket tartalmazza. Alkalmazásánál (például a gazdasági teljesítmények mérésénél és összehasonlításánál) problémát jelent, hogy a nettó árbevétel az anyag- és anyagjellegû költségek, továbbá az eladott áruk beszerzési (ELÁBÉ) és alvállalkozói teljesítmények értékének jelentôs halmozódását tartalmazza. A nettó árbevételen belül nemzetgazdasági jelentôsége miatt külön figyeljük az exportértékesítés alakulását. Eredménymutatók: Adózás elôtti eredmény: a számviteli törvény szerinti eredmény, amely magában foglalja az üzleti, a pénzügyi és a rendkívüli eredményt. Az üzleti tevékenység eredménye: az üzleti tevékenységgel összefüggô rendszeres és nem rendszeres (egyéb) tevékenység bevételeinek és ráfordításainak különbsége. Korrigált üzleti tevékenység eredménye: az egyéb bevételek és ráfordítások egyenlegével (eredménytartalmával) módosított üzleti eredmény. Pénzügyi tevékenység eredménye: a pénzügyi mûveletek bevételeinek és ráfordításainak különbsége. Szokásos vállalkozási eredmény: az üzleti és a pénzügyi tevékenység együttes eredménye. Rendkívüli eredmény: a normál üzletmenettel össze nem függô rendkívüli gazdasági események eredményváltozást elôidézô hatása. Az eredmény adókötelezettségének megállapítása a társaságiadó-törvény szerint történik. Adózott eredmény = adózás elôtti eredmény társasági adó Mérleg szerinti eredmény = Adózott eredmény + osztalékra, részesedésre, kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalék jóváhagyott osztalék, részesedés, a kamatozó részvények kamata. Hozam: az adózott eredményt és az amortizációt tartalmazza, így az a vállalkozás eredményeként megtérülô saját forrás, tehát a vállalkozás önfinanszírozó képességének alakulását mutatja. Egy adott gazdasági év minôsítésénél, illetve egy gazdasági (trend)idôszak meghatározásánál a fenti négy mutatót (csoportot) együttesen értékeljük. A mutatók egymással összefüggenek, de ez az összefüggés nem függvényszerû, a mutatók egymástól eltérô mértékben változhatnak. TOP 16 100
Az APEH elemzése a megye gazdaságáról A megye gazdasága 2007-ben A sok kis cég mellett továbbra is hiányzik az erôs középmezôny Borsod-Abaúj-Zemplén megye 7247 négyzetkilométer területével és 709 634 fôs lakónépességével az ország második legnagyobb megyéje. 8. GRAFIKA A megye 7,1 százalékos lakossági és a foglalkoztatott munkaerô 6 százalékos részarányával 2006-ban 1 128 729 millió forint GDP-t állított elô, ami az országos érték 4,7 százaléka. (Lásd: 8. grafika) Gazdasági teljesítmények A jelentôs méretnagyság ellenére a megye gazdaságiteljesítmény-mutatói az országos mutatókhoz képest alacsonyabb szintûek. A KSH adatai szerint az egy lakosra vetített GDP 2006-ban 1563 ezer Ft/fô/év, a 2363 ezer Ft/fô/év országos átlagnak 66,1 százaléka, ami a megyék rangsorában a 15. helyet jelenti. A gazdasági teljesítmények alakulásának történeti háttere: Korábban az ország egyik nehézipari és kohászati központjának számító megye gazdaságát a rendszerváltás éveiben végbe ment válságfolyamat súlyosan érintette. A gazdasági viszszaesés az országos átlagnál nagyobb mértékû, szélesebb kiterjedésû volt és lényegesen tovább tartott. Tovább nehezítette a megye helyzetét a húzóágazatnak számító, jelentôs beszállítói háttérrel rendelkezô szénbányászat és kohászat egy idôben jelentkezô világgazdasági recessziója. TOP 18 100
Az APEH elemzése a megye gazdaságáról A válság mélypontjainak számító 1989 1992 éveket követôen az országos szintû növekvô trendek mellett B.-A.-Z. megyében még évekig jellemzô volt a visszaesés szintjén maradó, alacsony (pangó) gazdasági teljesítmény. A gazdasági struktúra versenyképes átalakítása nehezen indult és vontatottan haladt. Az alternatív energiahordozókhoz képest magas önköltségû szénbányászat és a nyugati piacokon már nem versenyképes kohászati ágazatok fennmaradásáért küzdô erôs lobbitevékenység sokáig eredményes volt, ami elvonta a pénzügyi forrásokat a korszerûbb, piacképesebb gazdasági szerkezet átalakításától. Az említett folyamatok következtében jelentôs gazdasági különbség (hátrány) alakult ki a megye és az országos gazdasági teljesítmények színvonala között, amelynek hatása az utóbbi évek kedvezôbb trendje ellenére is megjelenik a jelen idôszak mutatóiban. Kedvezô változás csak az utóbbi néhány évben következett be, amikor a növekedés mértéke elérte, illetve meghaladta az országos átlagos növekedési ütemet, s a folyóáras gazdasági teljesítménymutatók az éves inflációs rátát meghaladó mértékben (tehát reálértéken is) növekedtek. Ez a trendváltozás 2000 2001 körül következett be, ezért egy árnyaltabb helyzetértékeléshez célszerûbb a válságévektôl eltelt idôszakot két szakaszra bontani: egy visszaesést, gazdasági pangást mutató távolabbi (1995 2000), és egy növekedési, felzárkózó pályára álló közeli múltra (2000 2007). A foglalkoztatottak száma a KSH adatai szerint 2007-ben 235 100 fô, az elôzô évi 235 600 fôhöz képest 0,2 százalékkal csökkent. A regisztrált munkanélküliségi ráta magas, 2006- ban 12 százalék, míg 2007-ben 13,8 százalék (az országos átlag ugyanekkor 7,5, valamint 7,4 százalék). A munkanélküliek száma 37,5 ezer fô, 12 százaléka a 311,9 ezer fôs országos mutatónak. Kedvezôtlenek az egyéb foglalkoztatási mutatók is. A 15 74 éves korú lakosság aktivitási aránya 2007-ben 50,3 százalék (az országos átlag 54,9 százalék), a foglalkoztatási arány 43,4 százalék (az országos átlag 50,9 százalék). 9. GRAFIKA A kedvezôtlen gazdasági és foglalkoztatási mutatók megjelennek a foglalkoztatottak kereseti viszonyaiban is. Ugyancsak a KSH adatai szerint az alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete 2006-ban B.-A.-Z. megyében 140 141 forint, ugyanekkor az országos átlag 158 735 forint, a megyei átlag az országos átlag 88,3 százaléka. A havi nettó átlagkereset értéke 93 346 forint, az országos átlag 102 197 forint, a megyei 91,3 százaléka az országosnak. (Lásd: 9. grafika) Foglalkoztatási viszonyok Az alacsony szintû gazdasági mutatók következtében a megyében kedvezôtlen foglalkoztatási viszonyok alakultak ki. A lakónépesség száma folyamatosan és fokozatosan csökken, 2008. január 1-jén 709 634 fô, míg 2006. január 1-jén 725 779 fô volt, azaz a két év alatt 16 145 fôvel, 2,2 százalékkal csökkent. TOP 19 100
Az APEH elemzése a megye gazdaságáról 10. GRAFIKA A gazdaság szereplôi A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei székhelyû mûködô vállalkozások számának alakulását az utóbbi években az alábbi tendenciák jellemezték: A társas vállalkozások, ezen belül elsôsorban a jogi személyiségûek száma az utóbbi néhány évben folyamatosan növekszik. Legkedveltebb társasági forma a kft. Az egyéni vállalkozók száma a kevésbé kedvezô gazdasági és adózási feltételek miatt is folyamatosan csökken minden (fôállású, mellékállású, nyugdíjas) vállalkozói csoportban. 10. TÁBLÁZAT A piaci szféra gazdasági teljesítményét meghatározó adóalanyi körök Bevétel (társas vállalkozásoknál nettó árbevétel) Megnevezés 2006 2007 millió Ft megoszlás millió Ft megoszlás Társas vállalkozások 2 443 275 95,1% 2 606 062 95,5% Egyéni vállalkozók 101 833 4,0% 102 220 3,7% Eva-alanyok 23 491 0,9% 19 923 0,7% Összesen 2 568 599 100,0% 2 728 205 100,0% TOP 20 100
Az APEH elemzése a megye gazdaságáról Az utóbbi években jelentôsen felfutó evás kör dinamikus növekedési üteme 2006-ban mérséklôdött, majd 2007-ben már csökkent. (Lásd: 10. grafika) A gazdaság szereplôinek teljesítménye A megye gazdasági teljesítményének alakulásában a társas vállalkozásoknak van meghatározó szerepük, 2007-ben az értékesítési bevétel 95,5 százalékát realizálták. A kiegészítô jellegû, elsôsorban szolgáltatói tevékenységet végzô egyéni vállalkozók részesedése 3,7 százalék, míg az eva szerint adózóké 0,7 százalék. 2006 2007 között a teljesítési arányok további eltolódása jellemzô a társas vállalkozások irányába. (Lásd: 10. táblázat) A megye gazdaságának az utóbbi években tapasztalt kedvezô növekedési üteme 2007-ben mérséklôdött, de a teljesítménymutatók növekedési indexei ez évben is magasabbak az országos mutatóknál. Elmaradnak viszont a bázisévben (2006/2005) elért növekedés ütemétôl és kevéssel a 2007. évi 8 százalék körüli inflációs ráta mértékétôl. (2006 2007 között a megyében a nettó árbevétel 6,7 százalékkal, az export 12,7 százalékkal, míg a hozzáadott érték 6 százalékkal nôtt.) Megtérülési- és eredménymutatók A jövedelmezôségi és megtérülési mutatók 2007-ben a megyében magas szinten teljesültek, de a mutatók változásában jelentôs szerepe van a rendszeres üzleti-piaci tevékenységgel szorosan össze nem függô rendkívüli eredmény, továbbá az egyéb bevételek és ráfordítások egyenlege hatásának. Az adózás elôtti eredmény 2007. évi növekedési indexe Borsod- Abaúj-Zemplénben 144,1 százalék, országos szinten 125,7 százalék, de az említett tételek korrekciója után a (hozzáadott érték részét is képezô) korrigált üzleti eredmény növekedési indexe 2006 2007 között B.-A.-Z. megyében 104,6 százalék, míg országos szinten 108,9 százalék. A jövedelemmutatók megyei, illetve országos szintû eltérô változásaiból adódik, hogy az árbevételre vetített adózás elôtti eredményszint B.-A.-Z. megyében, míg a szokásos vállalkozói eredményszint országosan kedvezôbb. (Lásd: 11. táblázat) 11. TÁBLÁZAT Teljesítmény- és jövedelmezôségi mutatók Megnevezés B.-A.-Z Index Index B.-A.-Z. m./ Országos megye 2007/2006 2007/2006 országos Nettó árbevétel, millió Ft 2 606 062 106,7% 66 684 459 105,5% 3 Export árbevétel, millió Ft 873 080 112,7 19 147 316 112,0% 4,6% Export/nettó árbevétel 33,5% 28,7% Belföldi értékesítés, millió Ft 1 732 982 103,8 47 537 143 103,1% 3,6% Hozzáadott érték, millió Ft 485 529 106,0 12 879 024 102,1 3,8% Adózás elôtti eredmény, millió Ft 178 339 144,1 4 165 152 125,7 4,3% Ebbôl: Üzleti eredmény, millió Ft 116 569 127,9 3 084 676 115,1 3,8% Pénzügyi eredmény, millió Ft -7 363 94,3 432 264 228,8-1,7% Szokásos vállalkozási eredmény (üzleti + pénzügyi eredmény), millió Ft 109 206 131,0 3 516 940 122,6 3,1% Rendkívüli eredmény, millió Ft 69 133 171,5 640 445 145,1 10,8% Egyéb bevételek (-) és ráfordítások (+) egyenlege 36 065 65,8 921 950 92,3 3,9 Korrigált üzleti tevékenység eredménye 152 634 104,6 4 006 626 108,9 3,8 Jövedelemszint 1: adózás elôtti eredmény/nettó árbevétel 6,8% 6,2% Jövedelemszint 2: szokásos vállalkozási eredmény/nettó árbevétel 4,2% 5,3% TOP 21 100
Az APEH elemzése a megye gazdaságáról Hatékonysági mutatók A korrigált üzleti tevékenység eredményének alacsony szintû növekedése miatt (104,7 százalék) a hozzáadott érték mutatója mérsékelt, összességében 106 százalékos növekedést mutat, amely azonban még mindig jelentôsen meghaladja az országos átlagot (102,1 százalék). A saját tôkére vetített hatékonysági mutatók (hozzáadott érték/saját tôke, hozam/saját tôke) alakulása kedvezôbb az országos átlagnál, ez azt is jelenti, hogy a megyében befektetett és mûködtetett saját tôke hatékonyságát tekintve jobb az országosnál. A vállalkozások vagyon(tôke)gyarapodását kifejezô saját tôke/jegyzett tôke aránya a megyében 241,6 százalék, elmarad az országos átlagtól (293,8 százalék), ami jelentôs részben a korábbi évek alacsony szintû megyei gazdasági teljesítményének a következménye. A társasági adóbevallások adatai szerint a mûködô külföldi tôke nem nôtt sem abszolút értékében, sem a jegyzett tôkére vetített arányaiban. 2006- ban 116 946 millió forint külföldi tôke mûködött a megyében, 2007-ben már csak 107 387 millió forint. A jegyzett tôkének 27,6 százaléka külföldi eredetû, ugyanez országos szinten 46,8 százalék. 2007-ben a megyei társas vállalkozások foglalkoztatási viszonyaiban nem 11. GRAFIKA mutatkozott számottevô javulás. A foglalkoztatott létszám 1258 fôvel, 1,3 százalékkal csökkent országosan a csökkenés 1,9 százalék. Az átlagbérek növekedése 8,3 százalék, ami közel megfelel a 2007. évi 8 százalékos mértékû inflációs rátának országos szinten az átlagbér 11,7 százalékkal nôtt. A 2007. évi átlagbér B.-A.-Z. megyében 1576,3 ezer Ft/fô/év, ami 86,1 százaléka az országos átlagnak. Az élômunka hatékonyságát kifejezô hozzáadott érték/létszám mutató 4970,6 ezer Ft/fô/év, ami elmarad az 5686,7 ezer Ft/fô/év országos átlagtól. (Lásd: 12. táblázat) 12. TÁBLÁZAT Megtérülési, hatékonysági és foglalkoztatási mutatók Megnevezés B.-A.-Z Index Index B.-A.-Z. m./ Országos megye 2007/2006 2007/2006 országos Hozam (adózott eredmény + amortizáció), millió Ft 259 974 127,3 6 246 900 116,2 4,2% Ebbôl: Adózott eredmény, millió Ft 166 090 145,9 3 796 648 126,6 4,4% Amortizáció, millió Ft 93 884 103,8 2 450 252 103,1 3,8% Hozzáadott érték, millió Ft 485 529 106,0 12 879 024 102,1 3,8% Saját tôke, millió Ft 941 009 118,5 29 035 853 111,5 3,2% Hozzáadott érték/saját tôke 51,6% 44,4% Hozam/saját tôke 27,6% 21,5% Jegyzett tôke, millió Ft 389 549 130,7 9 884 189 104,5 3,9% Saját tôke/jegyzett tôke 241,6% 293,8% Külföldi tôke, millió Ft 107 387 91,8 4 626 892 94,6 2,3% Külföldi tôke/jegyzett tôke 27,6% 46,8% Létszám, fô 97 681 98,7 2 264 769 98,1 4,3% Bérköltség, millió Ft 153 975 106,9 4 147 511 109,6 3,7% Átlagbér, ezer Ft/fô/év 1576,3 108,3 1831,3 111,7 Hozzáadott érték/létszám, ezer Ft/fô/év 4970,6 5686,7 TOP 22 100
Az APEH elemzése a megye gazdaságáról Ágazati szerkezet 12. GRAFIKA A megye ágazati szerkezetére (is) jellemzô néhány ágazat meghatározó szerepe. Kiemelkedô súllyal bír a vegyipar, az utóbbi években dinamikusan növekvô gépipar, továbbá a mintegy 8 9 százalékos hozzáadott érték arányt realizáló energiaipar, kohászat és az élelmiszeripar. A 2007. évi adatok szerint a vegyipar és a gépipar realizálta a nettó árbevétel 44,5 százalékát, az export 79,9 százalékát míg a hozzáadott érték 39,7 százalékát. Az energiaipar, a kohászat és az élelmiszeripar együttesen a nettó árbevételbôl 22,9 százalékkal, az exportból 14,3 százalékkal míg a hozzáadott értékbôl 26 százalékkal részesedett. (A kereskedelmi ágazat kiemelkedô teljesítménye nettó árbevételben 17,3, hozzáadott értékben 9 százalékos részesedéssel nem tekinthetô megyei sajátosságnak, mert a kereskedelmi ágazat minden megyében hasonló arányú teljesítéssel van jelen.) (Lásd: 13. táblázat, 11 13. grafika) Az ágazati szerkezetû jövedelmezôségi mutatóknál is megjelenik az összevont mutatók elemzésénél említett sajátosság, mely szerint az adózás elôtti eredmény magas az országos átlagot is jelentôs mértékben meghaladó növekedési ütemében a rendkívüli eredmény, illetve az egyéb bevételek és ráfordítások egyenlege hatásának van meghatározó szerepe. Ezért a jövedelmezôség ágazati megítélésénél (is) az adózás elôtti eredménymutató helyett célszerûbb a szokásos vállalkozási eredmény, illetve a hozzáadott érték részét képezô korrigált üzleti eredmény alakulását figyelembe venni. 13. TÁBLÁZAT Teljesítménymutatók Nettó árbevétel Ágazatok Összeg, Megoszlás Index Összeg, Megoszlás Index Összeg, Megoszlás Index millió Ft 2007/2006 millió Ft 2007/2006 millió Ft 2007/2006 Mezôgazdaság 44 532 1,7% 108,1% 1 587 0,2% 142,8% 13 252 2,7% 120,6% Élelmiszeripar 94 023 3,6% 99,9% 11 244 1,3% 125,9% 44 385 9,1% 104,4% Vegyipar 689 092 26,4% 109,6% 411 221 47,1% 112,8% 131 744 27,1% 120,9% Kohászat 213 921 8,2% 118,2% 113 718 13,0% 117,5% 41 519 8,6% 111,4% Gépipar 470 666 18,1% 99,7% 286 553 32,8% 111,8% 61 358 12,6% 84,2% Energiaipar 288 674 11,1% 134,1% 134 0,0% 131,4% 40 152 8,3% 96,7% Építôipar 93 371 3,6% 95,7% 3 114 0,4% 190,1% 23 595 4,9% 106,5% Kereskedelem 450 771 17,3% 106,5% 30 192 3,5% 129,3% 43 662 9,0% 107,7% Közlekedés 70 146 2,7% 104,0% 4 866 0,6% 135,5% 24 022 4,9% 112,5% Nem anyagi ágak 132 363 5,1% 83,8% 1 876 0,2% 18,2% 42 906 8,8% 110,9% Egyéb ágazatok 58 503 2,2% 90,0% 8 575 1,0% 109,0% 18 934 3,9% 88,7% Gazdasági ágazatok összesen 2 606 062 100,0% 106,7% 873 080 100,0% 112,7% 485 529 100,0% 106,0% Nemzetgazdaság 66 684 459 105,5% 19 147 316 112,0% 12 879 024 102,1% B.-A.-Z. megye/nemzetgazdaság 3,9% 4,6% 3,8% Vegyipar + gépipar 1 159 758 44,5% 105,4% 697 774 79,9% 112,4% 193 102 39,8% 106,2% B.-A.-Z. megye a vegyipar és gépipar nélkül 1 446 304 55,5% 107,7% 175 306 20,1% 141,8% 292 427 60,2% 105,8% Vegyipar + gépipar + élelmiszeripar + kohászat + energiaipar 1 756 376 67,4% 110,4% 822 870 94,2% 113,2% 319 158 65,7% 105,3% B.-A.-Z. megye az 5 kiemelt ágazat nélkül 849 686 32,6% 99,7% 50 210 5,8% 104,9% 166 371 34,3% 107,3% Export Hozzáadott érték TOP 23 100
Az APEH elemzése a megye gazdaságáról 13. GRAFIKA Az említett rendkívüli eredmény és az egyéb bevételek és ráfordítások egyenlegének a hatása néhány ágazatra koncentrálódik. A rendkívüli eredmény az energiaiparban (rendkívüli bevételként elszámolt apport felértékelés), míg az egyéb bevételek és ráfordítások egyenlegének hatása elsôsorban a kiemelt nagy ágazatokban, a vegyiparban, a gépiparban és az energiaiparban jelentkezik. Hatékonysági, foglalkoztatási mutatók Mind a két mutató esetében a vegyipari ágazat eredménye a meghatározó, a 109 206 millió forint szokásos vállalkozási (üzleti + pénzügyi) eredményébôl 59 229 millió forintot, 54,2 százalékát teljesítette, míg a 152 637 millió forintos korrigált üzleti eredménybôl 45 százalékot, 68 654 millió forintot. A korrigált üzleti eredményen belül nagyobb részesedés jut más ágazatoknak is, például az élelmiszeripar 19,9, a gépipar 10,5, az energiaipar 7,9, a kohászat pedig 5,5 százalékos. (Itt is megjelenik a kereskedelmi ágazat 6,2 százalékos részesedésével.) (Lásd: 14. táblázat) A befektetett tôkére, illetve a foglalkoztatott létszámra számított hatékonysági mutatók ágazatonként jelentôs szóródást mutatnak, részben az elért teljesítmény szintjétôl függôen, részben az egyes ágazatok tôke-, élômunka-igényességétôl. A tôkeigényesebb ágazatoknál (például vegyipar, energiaipar) viszonylag alacsonyabb a saját tôke, ugyanakkor magasabb a foglalkoztatott létszám hozzáadott érték hozama, míg az élômunka-igényesebb ágazatoknál (például kereskedelem) magasabb a befektetett saját tôke, ugyanakkor alacsonyabb a foglalkoztatotti létszám hatékonysága. A társas vállalkozások által foglalkoztatott létszám 1258 fôvel, 1,3 százalékkal csökkent, országos szinten a 14. TÁBLÁZAT Eredmény- és jövedelmezôségi mutatók Ágazatok Szokásos vállalkozási (üzleti + pénzügyi) eredmény Index 2006 2007 2007/2006 Rendkívüli eredmény Index 2006 2007 2007/2006 Adózás elôtti eredmény Index 2006 2007 2007/2006 Szokásos vállalkozási eredmény/ nettó árbevétel 2007 Jövedelmezôség Korrigált üzleti eredmény Mezôgazdaság 2796 4497 160,8% 704-304 -143,2% 3500 4193 119,8% 10,1% -5 241-11,8% Élelmiszeripar 982-1230 -225,3% 774 133 17,2% 1756-1097 -162,5% -1,3% 30 255 32,2% Vegyipar 38 387 59 229 154,3% 2317 1077 46,5% 40 704 60 306 148,2% 8,6% 68 654 10,0% Kohászat 2738 5868 214,3% 822 2486 302,4% 3560 8354 234,7% 2,7% 8372 3,9% Gépipar 21 707 7972 36,7% 393 399 101,5% 22 100 8371 37,9% 1,7% 16 023 3,4% Energiaipar -12 651 5079 140,1% 30 681 61 790 201,4% 18 030 66 869 370,9% 1,8% 12 055 4,2% Építôipar 4639 4803 103,5% 355 271 76,3% 4994 5074 101,6% 5,1% 5481 5,9% Kereskedelem 11 199 9514 85,0% 1124 1502 133,6% 12 323 11 016 89,4% 2,1% 9411 2,1% Közlekedés 2452 2965 120,9% 592 350 59,1% 3044 3315 108,9% 4,2% 1143 1,6% Nem anyagi ágak 8920 8995 100,8% 1647 855 51,9% 10 567 9850 93,2% 6,8% 4839 3,7% Egyéb ágazatok 2183 1514 69,4% 967 574 59,4% 3150 2088 66,3% 2,6% 1642 2,8% Gazdasági ágak összesen 83 352 109 206 131,0% 40 376 69 133 171,2% 123 728 178 339 144,1% 4,2% 152 634 5,9% Nemzetgazdaság 2 868 509 3 516 940 122,6% 441 377 640 445 145,1% 3 314 423 4165152 125,7% 5,3% 4 006 626 6,0% B.-A.-Z. megye/ nemzetgazdaság 2,9% 3,1% 9,1% 10,8% 3,7% 4,3% 2007 Korrigált üzleti eredmény/ nettó árbevétel 2007 TOP 24 100
Az APEH elemzése a megye gazdaságáról csökkenés 1,9 százalék. Az ágazatok többségére a foglalkoztatotti létszám csökkenése a jellemzô, kevés az olyan ágazat, ahol a vállalkozások növelték a foglalkoztatottságot. A legnagyobb foglalkoztató ágazatok a kereskedelem, a gépipar, a kohászat és a meglehetôsen heterogén összetételû, úgynevezett nem anyagi ágazatok. Az 1576 ezer Ft/fô/év megyei átlagbér összefüggésben a megye és az országos gazdasági teljesítmények különbségével alacsonyabb, 86,1 százaléka az 1831 ezer Ft/fô/év országos átlagnak. Az átlagbérek tekintetében az egyes ágazatok között jelentôs különbségek vannak, legmagasabb a vegyiparban és az energiaiparban (2953 ezer Ft/fô/év, illetve 2550 ezer Ft/fô/év), valamint a gépiparban, kohászatban és élelmiszeriparban. Az átlagbérek megyei növekedési indexe infláció körüli (8,3 százalék), elmarad az országos szintû 11,7 százalékostól. Legnagyobb mértékben az úgynevezett nem anyagi ágazatban, a közlekedésben, a vegyiparban és az építôiparban nôttek a bérek. (Lásd: 15 16. táblázat) 15. TÁBLÁZAT Hatékonysági mutatók Ágazatok Hozzáadott érték összeg, millió Ft Hozam (adózott eredmény + amortizáció) összeg, millió Ft Saját tôke összeg, millió Ft Foglalkoztatott létszám Fô Megoszlás Átlagbér, ezer Ft/fô/év 2007. évi fajlagos mutatók Hozzáadott érték/ saját tôke, ezer Ft/millió Ft Hozzáadott érték/létszám, ezer Ft/fô Hozam/ saját tôke, ezer Ft/fô Mezôgazdaság 13 252 8280 50 662 5843 6,0% 1315 262 2268 163 Élelmiszeripar 44 385 2022 28 294 4133 4,2% 1563 1569 10 739 71 Vegyipar 131 744 86 222 270 860 7202 7,4% 2953 486 18 293 318 Kohászat 41 519 13 126 49 530 10 213 10,5% 1756 838 4065 265 Gépipar 61 358 16 674 68 508 12 096 12,4% 2046 896 5073 243 Energiaipar 40 152 80 618 228 295 3350 3,4% 2550 176 11 986 353 Építôipar 23 595 7231 26 560 8978 9,2% 1138 888 2628 272 Kereskedelem 43 662 15 514 67 133 16 606 17,0% 1116 650 2629 231 Közlekedés 24 022 9435 21 236 6360 6,5% 1488 1131 3777 444 Nem anyagi ágak 42 906 16 077 101 421 14 439 14,8% 1348 423 2972 159 Egyéb ágazatok 18 934 4775 28 510 8461 8,7% 1144 664 2238 167 Gazdasági ágazatok összesen 485 529 259 974 941 009 97 681 100,0% 1576 516 4971 276 Nemzetgazdaság 12 879 024 6 246 900 29 035 853 2 264 769 1831 444 5687 215 B.-A.-Z. megye/ nemzetgazdaság 3,8% 4,2% 3,2% 4,3% 86,1% 116,3% 87,4% 128,4% 16. TÁBLÁZAT 175x90 Foglalkoztatási mutatók Ágazatok Bérköltség Összeg, Megoszlás millió Ft Létszám Fô Megoszlás Index 2007/2006 Átlagbér Összeg, Index ezer Ft/fô/év 2007/2006 Mezôgazdaság-erdôgazdálkodás 7682 5,0% 5843 6,0% 96,5% 1315 111,3 Élelmiszeripar 6461 4,2% 4133 4,2% 90,8% 1563 108,8 Vegyipar 21 264 13,8% 7202 7,4% 97,3% 2953 108,7 Kohászat 17 933 11,6% 10 213 10,5% 105,1% 1756 106,6 Gépipar 24 743 16,1% 12 096 12,4% 101,1% 2046 106,3 Energiaipar 8541 5,5% 3350 3,4% 76,4% 2550 105,2 Építôipar 10 215 6,6% 8978 9,2% 100,1% 1138 112,1 Kereskedelem 18 527 12,0% 16 606 17,0% 102,3% 1116 111,4 Közlekedés 9463 6,1% 6360 6,5% 96,7% 1488 109,6 Nem anyagi ágak 19 467 12,6% 14 439 14,8% 102,6% 1348 114,7 Egyéb ágazatok 9679 6,3% 8461 8,7% 94,0% 1144 106,2 Gazdasági ágak összesen 153 975 100,0% 97 681 100,0% 98,7% 1576 108,3 Országos összesen 4 147 511 2 264 769 98,1% 1831 111,7% B.-A.-Z. megye/nemzetgazdaság 3,7% 4,3% 86,1% TOP 25 100