Nagyfalusi Sándor, az APEH Észak-magyarországi. Becsó Zsolt. Dr. Tordai Péter,

Átírás

1

2 Nagyfalusi Sándor, az APEH Észak-magyarországi Regionális Fõigazgatóság Nógrád Megyei Igazgatóság vezetõje Becsó Zsolt a Nógrád Megyei Közgyûlés elnöke Dr. Tordai Péter, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke A kiadvány szerkesztésében résztvevõ munkatársak: Andó Ákos, dr. Berenténé dr. Kurucz Erzsébet, Berta Csaba, dr. Csongrády Béla, Csörgõ Balázs, Erdei Györgyné, Gyurián Tibor, Horváth Hajnalka, Horváth Zsolt, T. Németh László, Plachy György. Köszönet és elismerés az Egri Nyomdának a színvonalas munkáért! Kopka Miklós fõszerkesztõ Nógrád Megyei Hírlap TOP 3 50

3 Nógrád megye Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7%-át (2.546 km 2 ) foglalja el. A fõs lakosság az ország népességének 2%-a. A megye az Északi-középhegység (Cserhát, Karancs-Medves) vonulatai mentén fekszik. Településszerkezetében (125 község, 6 város) a kis lélekszámú falvak a meghatározóak, városai egyben a 6 statisztikai kistérség központjai (Salgótarján, Balassagyarmat, Rétság, Bátonyterenye, Pásztó és Szécsény). Salgótarján népességét tekintve az ország második legkisebb megyeszékhelye. A lakónépesség országos átlagot meghaladó tartós csökkenésében a természetes népmozgalmi folyamatok mellett az elvándorlás is jelentõs szerepet játszik. A megye gazdasági teljesítményét, illetve fejlettségét megfelelõen reprezentálja az országos szintû bruttó hazai termék elõállításában betöltött szerepe. A bruttó hazai termék területi megoszlását bemutató KSH adatok alapján a megyében elõállított GDP növekedési üteme évek óta elmarad az országostól, 2008.évben az országos 4,4%-os növekedéssel szemben Nógrád 2,9%-os bõvülést ért el. A megye részesedése az országos szinten elõállított bruttó hazai termékbõl 1% körül ingadozik. Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék Nógrád megyében a nemzetgazdasági átlag 45,8%-ának felel meg, Budapest fajlagos mutatója a nógrádinak 4,8-szerese, vidéki öszszehasonlításban a legmagasabb egy fõre jutó GDP-vel rendelkezõ Gyõr-Moson-Sopron megye átlaga 2,4-szerese. A fajlagos mutató alapján Nógrád tartósan az utolsó helyet foglalja el a megyék rangsorában. A gazdasági feltételekkel összhangban a munkaerõ-piaci viszonyok is kedvezõtlenebbek az országos átlagnál. A foglalkoztatottság alacsony szintje és a magas munkanélküliség együttes hatására Nógrád megye a leghátrányosabb helyzetben lévõ térségek közé tartozik. A munkaképes korú lakosság aktivitási aránya (foglalkoztatott és munkanélküli létszám aránya a éves korú lakosságon belül) és a foglalkoztatási arány (foglalkoztatotti létszám aránya a éves korú lakosságszámon belül) tartósan és jelentõs mértékben elmarad az országostól. A évtõl kibontakozó gazdasági válság kísérõjelensége a foglalkoztatás csökkenése volt, amely rendkívül kedvezõtlenül érintette Nógrád megyét. A KSH adatai szerint év végén Szabolcs- Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj- Zemplén megyék után Nógrádban volt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta. A II. negyedévi adatok alapján már Nógrád a második legrosszabb munkaerõ-piaci pozícióban lévõ térség, Szabolcs megye 18,1%-os mutatójától csupán 0,3%-kal marad el. Nógrád megye bányászatra, acél-, illetve üvegiparra épülõ gazdaságát a rendszerváltás éveiben végbement válságfolyamat kedvezõtlenül érintette. A megye két vezetõ iparágának (szénbányászat, kohászat) helyzetét tovább súlyosbította az Nógrád megye említett válságfolyamattal egyidõben jelentkezõ világgazdasági recesszió hatása. A folyamat eredményeképpen Nógrád megye a kiemelten elmaradott térségek közé került. A gazdasági visszaesés mértékét, illetve idõbeni elhúzódását tekintve súlyosabb volt az országosnál, negatív hatásai máig érezhetõk. A válságos helyzetbe jutott megye gazdasági fellendítése céljából ipari parkokat hoztak létre. A külföldi tõkebefektetések exportpiac növelõ hatása meghatározó szerepet játszott a gazdasági folyamatok kedvezõ irányú változásában. A megye gazdasági struktúrája átalakult, a mélymûvelésû szénbányászat megszûnt, jelentõs ágazattá vált a gépipar és a nem anyagi ágak, még mindig jelentõs a kohászat és a kereskedelmi ágazat szerepe évektõl kezdõdõen a megye gazdasági teljesítményének alakulásában kedvezõ irányú trendváltás következett be. Az 1990-es évektõl tartó recesszió után a gazdasági mutatók növekedési üteme fokozatosan megközelítette az országos tendenciát. E néhány évig tartó kedvezõ folyamat azonban nem volt elégséges a meglévõ gazdasági hátrány felszámolásához. A évi gazdasági eredmények már bizonyos megtorpanást jeleztek, a növekedés mértéke viszszafogottabb volt mint az országos, illetve elmaradt az elõzõ évi növekedés ütemétõl is. A évvégétõl kibontakozó világgazdasági válság a gazdasági mutatók rég tapasztalt drasztikus csökkenését eredményezte. Nógrád gazdasági teljesítménye minden vonatkozásban az országos átlagot meghaladó mértékben esett vissza évben az export 20%-kal, a belföldi értékesítési forgalom 14%-kal maradt el az elõzõ évhez képest. A hozzáadott érték csökkenése 21%, a hozam mutatóé 40% volt. A társas vállalkozások által foglalkoztatottak létszáma 9%-kal volt kevesebb a évi szinttõl. A kereslet csökkenésbõl adódó értékesítési forgalom visszaesése, a deviza árfolyamok kedvezõtlen alakulása miatt realizált veszteségek, a finanszírozási kiadások drasztikus növekedése következtében a gazdálkodók évi adózás elõtti eredménye 88 %-kal kisebb az elõzõ évinél. A befektetett TOP 4 50 TOP 5 50

4 Nógrád megye Nógrád megye tõke (-8%), ezen belül a külföldi tõke (-12%) jelentõs csökkenése döntõen a veszteségek miatt szükségessé vált saját tõke rendezés, tõkeleszállítás miatt következett be. A gazdaság szereplõi A pénzügyi-gazdasági válság hatása a mûködõ társas és egyéni vállalkozók számának stagnálásában, illetve csökkenésében is kimutatható év végétõl kezdõdõen a megnövekedett felszámolási és végelszámolási eljárások, az egyéni vállalkozók esetében a tevékenység megszüntetések, illetve az újonnan alakult vállalkozások kedvezõtlen tendenciája következtében a vállalkozói kör csökkenése figyelhetõ meg, kiemelten a jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságok és a fõállású egyéni vállalkozások esetében. A gazdasági teljesítmény szempontjából meghatározó jogi személyiségû gazdálkodói kör növekedési üteme jelentõsen mérséklõdött. A évben tapasztalt kedvezõ irányú változás döntõen a gazdasági társaságokról szóló törvény módosításának (Kft. alapításához szükséges induló tõke minimális összegének 500 ezer Ft-ra történõ leszállítása) volt köszönhetõ. Az önálló tevékenységet folytató adószámmal rendelkezõ magánszemélyek (kiemelten a mezõgazdasági õstermelõk) számának növekedése ugyancsak jogszabályi változás következménye, nem a valós gazdálkodó kör bõvülésével magyarázható. Az EVA szerinti adózást választó egyéni és társas vállalkozások száma tartósan csökkenõ tendenciát mutat, ezzel ellentétben a közösségi kereskedelemben résztvevõ vállalkozások köre évrõl-évre jelentõsen bõvül. A megye gazdasági teljesítményét alapvetõen a társas vállalkozások határozzák meg, a megyei szintû értékesítési bevétel mintegy 90%-át a fenti gazdálkodói kör realizálta. Az egyes vállalkozói csoportok gazdasági súlya érdemben nem változott. A gazdasági válság idõszakot jellemzõ jelentõs bevételvisszaesés fõként a társas vállalkozások körében jelentkezett. A megye gazdasági szereplõinek hozzájárulása a költségvetési bevételekhez A megye gazdasági adottságaiból eredõen csekély mértéket képvisel az országos adóbevételbõl évben a kiemelt adónemekbõl beszedett országos adóbevétel: milliárd Ft volt, amelynek 0,6%-a (44 milliárd Ft) folyt be Nógrád megyei illetõségû adózóktól. Nógrád esetében az adóbevételek növekedési üteme már évben megtorpant az elõzõ évekhez képest. A gazdasági válság következtében a kedvezõtlen tendencia tovább erõsödött, az adóbevételek csökkenése lényegesen nagyobb volt az országosnál. A gazdasági folyamatok kedvezõtlen alakulása mellett az adóbevételek csökkenésében a jogszabályváltozások hatása is megjelent. A megye adóbevételében meghatározó nagyságrendet képviselõ TB alapokat illetõ járulékbevételek visszaesésében a foglalkoztatás csökkenésén túl a munkáltatók által fizetendõ járulékterhek csökkentése is szerepet játszott. A jövedelmeket terhelõ adók, járulékok alakulását döntõen meghatározza a Nógrádra jellemzõ kedvezõtlen foglalkoztatási helyzet, illetve a dinamikusabb adóbevételt biztosító üzleti szféra országos átlaghoz (26%) viszonyított alacsonyabb részaránya. Az üzleti szférát döntõen meghatározó társas vállalkozások jövedelmezõségét jól reprezentálja a nettó társasági adóbevétel 59%-os csökkenése. A gazdálkodók által realizált kiugró eredményromlás miatt csökkenõ elõlegbefizetések, illetve az év végi feltöltési kötelezettség hatására a befizetések 23%- kal maradtak el az elõzõ évitõl, ugyanakkor a társasági adóbevallás benyújtásával egyidejû elszámolás során az elõzõ évhez képest több mint duplájára nõtt a kiutalási igények összege. Az ÁFA befizetések a július 1-jével hatályba lépõ adókulcs emelés ellenére 22%-kal csökkentek, amely döntõen a belföldi ügyletek gazdasági válság miatti visszaesésével magyarázható. A fõként export-import relációkban érintett gazdálkodók ÁFA visszaigénylései még ennél is nagyobb mértékben (36%-kal) csökkentek. Fentieken túl mind a befizetések, mind a kiutalások kedvezõtlen alakulásában szerepet játszott a megye szempontjából meghatározó nagyságrendû vállalkozások csoportos ÁFA alanynyá történõ bejelentkezése. A évi gazdasági teljesítmények alakulása A évet megelõzõ döntõen normál üzletmenettel jellemezhetõ idõszak elemzése során a nagyvállalkozások kiugró nagyságrendû gazdasági eseményeinek megye egészére gyakorolt hatása kapott kiemelt hangsúlyt. A évi gazdasági teljesítmények értékelésénél ezzel szemben a gazdasági válság okozta visszaesés bemutatása vált elsõdlegessé. A megye gazdasági súlya jól jellemezhetõ az országos szintû gazdasági mutatók teljesítésében betöltött szerepével: a társas vállalkozások az országos gazdálkodói kör 1%- át képviselik, míg az országos szintû értékesítési árbevétel mindössze 0,5%-a képzõdött a megyében. A gazdasági fejlettség szempontjából elmaradott térségnek minõsülõ Nógrád teljesítménye a év végétõl kibontakozó válság hatására az országos átlagot meghaladó TOP 6 50 TOP 7 50

5 Nógrád megye Nógrád megye mértékben esett vissza. Az árbevétel csökkenés mértéke -16,3% volt, szemben az országos -10,4%-kal. A belföldi értékesítési forgalom 13,7%-kal maradt el az elõzõ évi szinttõl, amely figyelembe véve a KSH által közölt infláció mértékét (4,2%) reálértéken számítva jelentõs visszaesést jelent. Az országos tendenciával egyezõen a relációk közül az export árbevétel esetében tapasztalható a nagyobb mértékû csökkenés. Nógrád megyében a kivitel 19,6%-kal maradt el a bázistól. A hozzáadott érték esetében hasonló tendencia figyelhetõ meg: mind országosan, mind megyei szinten csökkenés történt, viszont az értékesítéshez képest a megyei index (-20,7%) lényegesen kedvezõtlenebb az országosnál (-6,9%). A Nógrád megyében képzõdött hozzáadott érték visszaesése döntõen a korrigált üzleti eredmény csökkenésével (bázis évben: 10 mrd nyereség, tárgyévben 1 mrd veszteség) magyarázható. Fentiek következtében a megye részesedése az országosan elõállított hozzáadott értékbõl csupán 0,5%. A jövedelmezõség alakulása A recesszió negatív hatása (az értékesítés, illetve a termelés viszszaesése, a finanszírozási ráfordítások emelkedése, árfolyamveszteség) fõként az adózás elõtti eredmény drasztikus csökkenésében (-87,6%) jelent meg. Nógrád megyében valamennyi eredménykategória esetében megállapítható, hogy az országoshoz képest nagyobb volt a visszaesés, illetve kisebb mértékû a növekedés. Az általános trend mellett néhány közép, illetve nagyvállalkozásnál elszámolt egyedi, kiugró nagyságrendû tétel is hatással volt a megyei szintû mutatók alakulására. Nógrádban a vállalkozások évi üzleti tevékenységének eredménye a bázis idõszaki érték 20%-ának felel meg. A válság miatt általános jelenség volt a gazdálkodók jövedelmezõségének romlása. A 7,9 mrd Ft-os megyei szintû üzemi eredmény csökkenésbõl a veszteséget realizáló vállalkozások top listáján a két legnagyobb tétel -4,5 mrd-ot Ft-ot tesz ki, további három cég 1 mrd Ft-os üzemi eredményromlást számolt el. Az elõzõ évhez viszonyítva az üzleti eredmény fõbb összetevõi eltérõ mértékben bár, de csökkenõ tendenciát mutatnak. Az értékesítés nettó árbevételének visszaesését (- 16,3%) megközelíti az anyagjellegû ráfordítások -14,4%-os indexe. A személyi jellegû ráfordítások 8,5%- os csökkenése lényegében megegyezik a foglalkoztatotti létszám változásával (-9%). Az elõzõekhez képest a vállalkozások által elszámolt amortizáció csupán 2,1%-kal marad el a évitõl. Az egyéb bevételek összegének 29,1%-os növekedése döntõen egy nagyvállalkozás által elszámolt 3,2 mrd Ft-os tételnek köszönhetõ, ehhez képest az egyéb ráfordítások minimális mértékben (3,9%) nõttek. A szokásos üzleti tevékenység részét képezõ pénzügyi eredmény az elõzõ évhez képest tovább romlott: a évi 1330 millió Ft-hoz képest 2957 millió Ft a megyei szintû pénzügyi veszteség összege. A válság következtében kialakult pénzügyi-likviditási helyzetben a pénzügyi mûveletek ráfordításainak (kamat, árfolyamveszteség) növekedése általános jelenség, ugyanakkor a legnagyobb eredménycsökkenést realizáló vállalkozás esetében a pénzügyi bevételek (kamat osztalék, részesedés) jelentõs mértékû visszaesése (-2,5 mrd Ft) következett be. A fenti tételt nem számítva megyei viszonylatban is az országos tendenciával egyezõ, pozitív irányú változás történt évben a rendkívüli eredmény (2190 millió Ft) egy nagyvállalkozás által elszámolt kiugró nagyságrendû tétel (1,5 mrd Ft elengedett kötelezettség) következtében meghaladja az adózás elõtti eredmény összegét (1217 millió Ft), a fenti eredménykategória nélkül a megyei szintû adózás elõtti eredmény negatív lenne. A jövedelmezõségi szint alakulásában az adózás elõtti eredmény változásánál leírt tényezõk játszottak meghatározó szerepet. A jövedelmezõségi szint az országos tendenciával ellentétben drasztikus visszaesést mutat. Az adózás elõtti eredmény árbevételhez viszonyított aránya a bázisévi 2,5%-kal szemben évben csupán 0,4%. A szokásos, illetve korrigált üzemi eredmény szinten számított mutató már negatív értéket mutat. A hatékonysági mutatók alakulása A gazdasági válságfolyamat következményei a hozzáadott érték mutató nagymértékû csökkenésében is kimutathatók. Az országos szintû 6,9%-os visszaeséssel szemben Nógrád megye esetében 20,7%-os a bázishoz mért elmaradás. A megyei szinten elõállított hozzáadott érték kedvezõtlen alakulása az eredmény összetevõ 11 mrd Ft-os csökkenésével indokolható. A korrigált üzleti eredmény országos viszonylatban is jelentõs csökkenést (-16,4%) mutat, Nógrádban viszont az összevont egyenlege negatív elõjelûvé vált. A hozzáadott érték mutató további elemei is az országos index alatt teljesültek, a személyi jellegû ráfordítások 8,5%-kal, az elszámolt amortizáció 2,1%-kal csökkent az elõzõ évhez képest. Nógrád megyében a korrigált üzemi eredmény évek óta csökkenõ tendenciát mutat, melynek fõ oka az egyes nagyvállalkozások által elszámolt egyéb bevételek és ráfordítások összegének kiugró mértékû változása volt, míg évben a fentieken túl a legnagyobb hozzáadott érték csökkentõ tényezõ a gazdasági válság miatt realizált üzleti veszteség. A tõkehatékonyságot kifejezõ saját tõkére vetített hozzáadott érték mutató (50,0%) a kedvezõtlen gazdasági környezet ellenére jelentõsen meghaladja az országos átlagot (40,7%). A megye gazdálkodói körében túlsúlyban lévõ tõkeszegény kisvállalkozásoknál relatíve kedvezõbb hatékonysággal mûködtethetõ a befektetett tõke, a foglalkoztatásban és ebbõl adódóan a hozzáadott érték elõállításban is a fenti cégek meghatározó szerepet töltenek be. Az elõzõ évhez képest a fenti mutató alakulásában is negatív irányú változás következett be mind országos (-16,6%), mind megyei viszonylatban (-17,5%). A vállalkozások tõkeerõsségét kifejezõ mutatók dinamikájában már a évben megtorpanás következett be, amely évben egyértelmûen negatív irányú fordulatot vett: a saját tõke összege 4%- kal, ezen belül a jegyzett tõke 7,9%- kal marad el a bázis évi szinttõl. A legjelentõsebb csökkenés (- 12,4%) a külföldi tulajdonban lévõ vállalkozásoknál tapasztalható. Ebben a cégkörben egy-egy jelentõsebb gazdálkodó esetében a korábban felhalmozott veszteség miatt a jegyzett tõke leszállítása vált szükségessé évben az élõmunka-hatékonyság mutatója (egy fõ foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték) az országos 2,1%-os növekedéssel ellentétben lényeges mértékben (- 12,9%) csökkent. Nógrád fajlagos mutatója az országos átlag 49,7%- ának felel meg, amely az elõzõ évhez képest 8 százalékpontos viszszaesést jelent. A megyére jellemzõ kedvezõtlen foglalkoztatási helyzet a válság következtében tovább romlott. Bár a foglalkoztatott létszámban bekövetkezett csökkenés az országossal azonos mértékû volt, a kifizetett bértömegben, illetve az átlagbérek alakulásában tartós elmaradás mutatkozik. Az átlagbér csupán az országos átlag 76%-ának felel meg TOP 8 50 TOP 9 50

6 Nógrád megye Nógrád megye és a növekedése jelentõsen kisebb volt a évi inflációnál (KSH adat: 4,2%). Az ágazatok évi teljesítménye Az ágazati teljesítmények évi megoszlása számottevõen nem változott az elõzõ évhez képest. A feldolgozó iparon belül továbbra is a gépipar és a kohászat, ezentúl a kereskedelem és a nem anyagi ágakba tartozó vállalkozások meghatározó gazdasági súlya mutatkozik. A gazdasági teljesítmények komplex bemutatására leginkább alkalmas hozzáadott érték vonatkozásában az elõbb említett húzóágazatok 10%-ot meghaladó részesedést értek el megyei viszonylatban. Az értékesítés nettó árbevételén belül a kereskedelem közel 28%-os részarányt képvisel, amelyet szorosan követ a gépipar 25%-kal. Míg a kereskedelem vezetõ szerepe a belföldi relációban betöltött 44,4%-os súlyából, addig a gépipar esetében a megyei exportértékesítés 56,4%- át kitevõ teljesítményébõl adódik. Az értékesítés nettó árbevétele megyei szinten 16%-ot meghaladóan csökkent az elõzõ évhez képest, amely jelentõsen meghaladja az országos visszaesés 10,4%-os mértékét. Az exportértékesítés vonatkozásában azonban még ennél is roszszabb a helyzet, hiszen ötödével maradt el az elõzõ év hasonló idõszakához képest, köszönhetõen a külföldi megrendelések csökkenésének. A fenti csökkenés gyakorlatilag általánosnak mondható, mindössze négy ágazatban tudtak bevétel-növekedést realizálni. Valamennyi húzóágazatunk mind a belföldi, mind export relációban jelentõs bevételcsökkenést realizált. Ez azért is érinti érzékenyen Nógrád megye teljesítményét, hiszen ezek az ágazatok adják a megye árbevételének közel háromnegyedét évben a válságfolyamatok hatására a bányászat, textilipar, egyéb feldolgozó ipar és energiaipar kivételével valamennyi ágazatban belföldi értékesítés visszaesése következett be, ugyanakkor az egyes ágazatok összetételében jelentõs átrendezõdés 2008-hoz képest nem történt. A magyarországi forgalom lebonyolításában meghatározó szerepet betöltõ kereskedelmi ágazat 43%-ról 44,4%- ra növelte részesedését. Az eredmények alakulása A gazdasági ágak összességét tekintve az adózás elõtti eredmény a 2008-as év egytizedére esett vissza, szemben az országos 17,9%- os növekedéssel. A jövedelmezõségi helyzet nagyarányú romlása az üzemi tevékenység eredményének 80%-os csökkenésével és a pénzügyi veszteség megkétszerezõdésével magyarázható. Ágazati szinten a legnagyobb vesztes a nemfém ásványi termékek gyártása és a húzóágazatnak számító kereskedelem volt. A kiugró mértékû változás hátterében egyedi ok húzódik meg. Egy középvállalkozás évi tevékenysége alapján a nemfém ásványi termékek gyártási ágába nyert besorolást (itt adózás elõtti nyereséget realizált), majd miután termelõ tevékenységét megszüntette, csupán kereskedelemmel foglalkozott (itt pedig már veszteséget mutatott ki 2009-ben). A nyereség növekedés dinamikája szempontjából az elsõ helyen a gépipar áll, évben a megyei szintû pozitív eredmény 22,5%-a ebben az ágazatban képzõdött. Kedvezõtlen változás viszont, hogy a meghatározó ágazatnak számító kohászatnál és kereskedelemnél csökkent a nyereség nagysága. Az adózás elõtti veszteség terén is az országossal ellentétes tendencia érvényesült, ugyanis amíg nemzetgazdasági szinten 4%-os csökkenés, addig megyei viszonylatban 40%-os növekedés mutatkozott. A húzóágazatok a veszteség kimutatásában is élenjártak, a megye negatív eredményének háromnegyedét realizálták. A kiemelt ágazatok nagyarányú veszteségeinek hátterében az eredmény összetevõk csökkenése állt. A szokásos vállalkozási tevékenységükbõl származó eredményük millió Ft-tal volt kevesebb köszönhetõen az üzemi tevékenység romlásának. Valamelyest kedvezõbb képet mutatott a pénzügyi tevékenység, ugyanis a veszteség mértékét mintegy 30%-kal sikerült csökkenteni. Megyei viszonylatban az egyes eredménykategóriák közül az üzemi tevékenység eredményének változása volt a legkedvezõtlenebb mértékû, amely a nemzetgazdaságban tapasztalt csökkenést drasztikus mértékben meghaladta (megyei index: 20,1%, országos index: 75,5%). A pénzügyi tevékenység vonatkozásában az országossal ellentétes tendencia érvényesült, vélhetõen az idõben elhúzódó recesszió negatív hatásának eredményeként (finanszírozási terhek növekedése, árfolyamveszteség). Megyei szinten csupán a kohászat és a nem anyagi ágak tudtak pozitív pénzügyi eredményt kimutatni. A szokásos vállalkozási tevékenység eredményességén némileg javított a rendkívüli eredmények egyenlegében bekövetkezett 70%- os növekedés, amelynek hátterében egy nagyvállalkozás által kimutatott kiugró nagyságrendû tétel áll (1,5 milliárd Ft tulajdonos által elengedett kötelezettség). Az elõbbi tétel nélkül megyei vonatkozásban negatív adózás elõtti eredmény realizálódott volna. Az egyes eredménykategóriák nagyságrendjének eltérõ mértékû változása alapvetõen befolyásolja az egyes ágazatok árbevétel-arányos jövedelmezõségi mutatóinak alakulását. A nemzetgazdasági szinthez képest jelentõs romlás következett be Nógrád megyében, az országos szintet csak az építõipar tudta megközelíteni. A húzóágazatok jövedelmezõségi mérõszámai a nem anyagi ágak kivételével a megyei átlag körül szóródtak. Hatékonyság alakulása A megyei gazdálkodó szervezetek hatékonyságának alakulását hûen tükrözi a hozzáadott érték mutatójának alakulása, amely a gazdasági recesszió eredményeként Nógrád megyében 20%-ot meghaladóan csökkent, szemben az országos szintû 6,9%-os visszaeséssel. A tõkeintenzív kohászati, gépipari és nem anyagi ágazatban alacsonyabb a saját tõkének a hozzáadott értékhez viszonyított aránya, viszont magasabb az élõmunka hatékonysága. A több élõmunkát igénylõ kereskedelmi ágazatban az elõbb említett tendencia fordítva érvényesül. A tõkehatékonyság mutatója a kedvezõtlen gazdasági feltételek ellenére jelentõsen meghaladja a TOP TOP 11 50

7 Nógrád megye Nógrád megye nemzetgazdasági átlagot (megyei: 50,0%, országos: 40,7%). Az élõmunka hatékonyságát kifejezõ létszámra vetített hozzáadott érték 13%-kal romlott a megelõzõ év azonos idõszakához képest. A húzóágazatok közül csak a kereskedelemben javult a mutató értéke (103,7%). Valamennyi ágazat teljesítménye jelentõsen elmarad az országos átlagtól (Nógrád/Nemzetgazdaság: 49,7%) A megyei vállalkozások tõkeerõsségében is visszatükrözõdik az alacsony tõkével rendelkezõ kisvállalkozások dominanciája. A hozam és a saját tõke hányadosának csökkenése hátterében az eredményesség jelentõs romlása áll, ami miatt Nógrád elmarad az országos átlagtól. Megyei szinten a saját források állománya mindössze 4%-kal esett vissza, az általuk elérhetõ hozam viszont 40%-kal. A hozzáadott érték alakulása A gazdasági teljesítmények komplex bemutatására alkalmas hozzáadott érték mutató meghatározása történhet egyrészt elemeibõl (korrigált üzleti eredmény + amortizáció + bér- és bérjellegû költségek), másrészt az aktivált saját teljesítménnyel, anyagjellegû ráfordítással, földbérleti díjjal módosított nettó árbevételbõl. Lényegében a gazdasági szereplõk saját teljesítményébõl adódó hozzáadott értéktöbbletet mutatja. A hozzáadott érték szempontjából végzett ágazati rangsorolásnál az értékesítési árbevételnél már megnevezett húzóágazatok emelhetõk ki (kereskedelem: 21,3%, gépipar: 14,5%, nem anyagi ágak: 11,0%, kohászat: 10,0%) annak ellenére, hogy az elõzõ évhez képest valamennyi ágazatnál csökkent a mutató értéke. A hozzáadott érték alakulását elsõdlegesen a legjelentõsebb alkotóelem, a személyi jellegû ráfordítások TOP nagyságrendje határozta meg. Megfigyelhetõ, hogy az élõmunka nagyságrendje és az ágazatok hozzáadott érték termelõ képessége között szoros összefüggés áll fenn. A fenti ágazatok személyi jellegû ráfordításokból való részesedése 55,4%. A hozzáadott érték elemei közül a korrigált üzleti eredmény összege a kereskedelemben volt a legmagasabb (2.192 millió Ft). Az elõbbivel ellentétben a mezõgazdaság, illetve a gépipar realizálta a legnagyobb korrigált üzleti veszteséget köszönhetõen a fent említett okoknak. Az amortizáció összege az ágazatok összességét tekintve 2,1%-kal maradt el a bázisév hasonló idõszakához képest. A foglalkoztatottság alakulása A megye valamennyi ágazatát tekintve 2009-ben a társas vállalkozók fõt alkalmaztak, amely 9%-os csökkenésnek felel meg a bázisidõszakhoz képest. A foglalkoztatottság visszaesése a válságfolyamatok hatására vezethetõ viszsza, aminek következtében szinte valamennyi ágazatban csökkent az alkalmazottak száma. A legtöbb dolgozónak munkát adó kereskedelmi és nem anyagi ágazatban a megyei szinthez képest alacsonyabb volt a létszám csökkenésének mértéke. A kifizetett bérek összegének változása csaknem követte a létszám alakulását (bértömeg indexe: 93,0%, létszám indexe: 91,0%). A kiemelt ágazatok közül a kereskedelemben és a nem anyagi szektorban lényegében bázisszinten alakult a bérek összege, míg a feldolgozó iparba tartozó kohászat és gépipar esetében jelentõsen csökkent. Elõbbinél 12,4%-kal, utóbbinál 20,9%-kal. Az ágazati szintû átlagbérek ugyan 2,2%-kal növekedtek, ám elmaradtak a évi inflációs indextõl (KSH szerint: 4,2%). Az élelmiszeriparban (2.381 ezer Ft/fõ/év) és a vegyiparban (2.494 ezer Ft/fõ/év) az országos adatot (1.983 ezer Ft/fõ/év) meghaladó volt az átlagkereset szintje. A évben a vendéglátásban és az építõiparban volt a legalacsonyabb az átlagjövedelem, 929 ezer Ft/fõ/év, illetve ezer Ft/fõ/év. A beruházási kiadások alakulása 2009.évben a társas vállalkozások 15,6 milliárd forintot fordítottak beruházási célokra, amely az elõzõ évhez képest minimális, 2,3%-os növekedésnek felelt meg. A megye gazdasági teljesítményében meghatározó szerepet betöltõ gépipar, kereskedelem és nem anyagi ágakon kívül a mezõgazdaságban mutatkozott a legnagyobb beruházási hajlandóság annak ellenére, hogy a gépiparban az elõzõ évi érték gyakorlatilag megfelezõdött. A nem anyagi ágazatban viszont duplájára nõtt a beruházások értéke. Egy-egy élelmiszeripari-, gépipari-, illetve nem anyagi ágazatba tartozó vállalkozás fordított 1 milliárd forintot meghaladó összeget új eszközök beszerzésére. Az összes tárgyi eszköz állományon belül az új beszerzésûek aránya a mezõgazdaságban és az élelmiszeriparban volt a legmagasabb. A méretnagyság szerinti gazdasági teljesítmény Nógrád megye gazdálkodó szervezeteit méretnagyság szerint kategorizálva a kis-, illetve ezen belül a TOP mikrovállalkozások dominanciája figyelhetõ meg. A megyei vállalkozások 98,1%-a foglalkoztat legfeljebb 49 fõt. A meghatározó súlyuk ellenére a gazdasági válságfolyamatok következtében teljesítményük drasztikusan csökkent (nettó árbevétel indexe: 82,1%, hozzáadott érték indexe: 83,3%). Hasonló nagyságrendû visszaesés mutatkozott a többi gazdálkodói körnél is. Egyetlenként a cégek 0,3%-át kitevõ nagyvállalkozások belföldi értékesítése növekedett, méghozzá 5 százalékkal. Az egyes méretnagyság szerinti kategóriák között a forgalom külföldi relációjában mutatkozott minimális átrendezõdés a közép- és nagyvállalkozások között. Elõbbi körnél a kivitel részaránya 36,5%-ról 39,6%-ra növekedett, míg utóbbinál 58,3%-ról 55,1%-ra csökkent. A külföldi tõke vonatkozásában viszont fordítottan ment végbe az átrendezõdés. A foglalkoztatási adatok tekintetében (bérköltség, létszám) lényegi átrendezõdés nem történt, valamennyi kategóriánál 1 százalékponton belüli volt az elmozdulás nagysága. Az átlagbér valamennyi vállalkozói körnél növekedett, viszont a KSH által közzétett 4,2%-os inflációs indexet csak a középvállalkozói

8 Nógrád megye Nógrád megye évben a válságfolyamatok hatására Nógrád megye valamenynyi kistérségében a teljesítmény és hozam mutatók visszaesése következett be, ugyanakkor az egyes térségek egymáshoz mért gazdasági súlya érdemben nem változott. Salgótarján és Balassagyarmat valamennyi gazdasági mutató vonatkozásában vezetõ szerepet tölt be, együttes részesedésük megközelíti a 70%-ot. Rétság gazdasági súlya alapján a középmezõnybe, míg Bátonyterenye, Pásztó és Szécsény továbbra is a kevésbé fejlett kistérségek közé sorolható. A gazdasági különbség alapja a vállalkozói kör, illetve a befektetett tõke nagymértékû területi differenciáltsága. A gazdasági szereplõk és egyben a foglalkoztatottság is a legnagyobb népességszámú salgótarjáni kistérségben koncentrálódnak. A megyeszékhely és vonzáskörzete a recesszió ellenére is megõrizte vezetõ szerepét, bár a teljesítménye jelentõsen visszaesett. A salgótarjáni székhelyû gazdálkodóknak a nettó árbevételbõl való 35,7%-os részesedése a belföldi értékesítési relációban betöltött vezetõ szerepébõl adókör átlagkereset növekedése tudta elérni. A évben a gazdasági recesszió a kisvállalkozói kört sújtotta leginkább, ugyanis az értékesítés, valamint a foglalkoztatás vonatkozásában a megyei átlagot meghaladó volt a csökkenés mértéke, ám még így is a munkavállalók 45,9%-a a kisvállalkozói kör alkalmazásában áll. Ezzel lényegében magyarázható a bérköltségek magasabb részaránya is, viszont a különbség már korántsem akkora az egyes kategóriák között, mint a létszám esetében. Az aránybeli eltérések miatt viszont az átlagkeresetek kedvezõtlenül alakultak, ugyanis a megyei átlagjövedelmek 80%-át viszik haza a kisvállalkozói körben alkalmazottak. A tõkebefektetés nagysága ezen vállalkozói körnél érdemben nem változott évhez képest (jegyzett tõke indexe: 98,1%), viszont a részarányokban némi átrendezõdés mutatkozott. A 27,8%-os részesedésük 29,6%-ra növekedett, TOP ezzel pedig a középvállalkozások elé kerültek. A válságfolyamatok következtében a legfeljebb 49 fõt foglalkoztató vállalkozások jövedelmi helyzete drasztikusan romlott. Az adózás elõtti eredmény a 2008-as szint 35,8%-ára esett vissza. A pénzügyi veszteségek ugyan valamelyest mérséklõdtek, viszont a normál üzletmenet továbbra is a recesszió nehézségeivel küzd. A középvállalkozások körében a gazdasági teljesítményekbõl való részesedése számottevõen nem változott az elõzõ év azonos idõszakához képest. Az értékesítés vonatkozásában mind a belföldi, mind a kiviteli reláció magán viselte a gazdasági válság terheit. A hazai értékesítés 18,0%-kal, a külföldi pedig 12,7%-kal esett vissza. A hozzáadott érték ennél a körnél csökkent a legnagyobb mértékben, az elõzõ év közel háromnegyedére esett vissza. A válság kapcsán általános tendencia volt a jövedelmezõség romlása, ez alól a középvállalkozások sem jelentettek kivételt, ráadásul emellett elszámolt egyedi nagyságrendû tételek is hatással voltak, mind a vállalkozói kör, mind pedig a megyei mutatók alakulására. Az elõbbiek eredményeként adózás elõtti eredményük csaknem 9,5 milliárd forinttal visszaesett (5.637 millió Ft-ról millió Ftra), ami megyei viszonylatban közel 90%-os csökkenést okozott. Ennek következtében elveszítették vezetõ helyüket a jövedelmezõségi és hatékonysági mutatók teljesítésében, ugyanis adózás elõtti eredményüknek valamennyi összetevõje a rendkívüli eredmény kivételével negatív elõjelûvé vált. A foglalkoztatás terén már nem volt akkora méretû visszaesés, mint az eredményesség terén. A kifizetett bérek összege 5,5%-kal, a foglalkoztatottak létszáma ennél egy kicsit nagyobb mértékben, 9,3%-kal csökkent. Ami azonban kiemelendõ, ebben a szektorban a legmagasabbak az átlagkeresetek, 20%-kal haladják meg a megyei átlagot. A vállalkozások saját forrásainak állománya közel 10%-kal, ezen belül a jegyzett tõke 22%-kal maradt el a bázisév hasonló idõszakához képest. A legjelentõsebb csökkenés a külföldi érdekeltségû vállalkozások körében történt, ugyanis a korábbi években felhalmozódott veszteséget a jegyzett tõke leszállításával igyekeztek mérsékelni. TOP A gazdasági mutatók közül a kisés középvállalkozások meghatározó szerepe a foglalkoztatás területén (72,2%-os részarány) érvényesül, amibõl az következik, hogy a megyében képzõdött hozzáadott érték 68,4%-a a fenti gazdálkodói kör tevékenységének köszönhetõ. Megfigyelhetõ, hogy megyei szinten a gépipari ágazat teljesítményét jelentõs mértékben befolyásolja a három nagyvállalkozás. A nagyvállalkozások gazdálkodói körön belüli 0,3%-os részarányuk ellenére a megye gazdasági teljesítményét alapvetõen meghatározták. Az elõzõ évhez képest számuk eggyel csökkent évközi felszámolás miatt. A fenti vállalkozói körnél az értékesítés belföldi-külföldi vonatkozásában eltérõ tendencia érvényesült, mivel a hazai forgalom 5,0%-kal emelkedett, míg a külkereskedelmi forgalom 23,9%-kal csökkent. A külföldrõl begyûrûzõ gazdasági válságfolyamatok ezt 13 vállalkozást érintette a legérzékenyebben az exportértékesítés tekintetében. Elõbbi tény a megye egészét azért is kedvezõtlenül érinti, ugyanis itt a legmagasabb a tulajdonosi kör külföldi érdekeltsége. A külföldi tõke 62,4 %-át ezek a vállalkozások mûködtetik. Az adózás elõtti eredmény 5,5- szörös növekedését az eredményösszetevõk kedvezõ alakulása okozta. Ezen belül a legnagyobb változás a rendkívüli eredménynél mutatkozott, amely mögött egyik nagyvállalkozás által kimutatott kiugró nagyságrendû elengedett kötelezettség áll. Kedvezõen alakult a pénzügyi mûveletek vesztesége is, ugyanis a felére csökkent a megelõzõ évhez képest. A foglalkoztatás terén a középvállalkozásoknál ismertetetthez hasonló tendencia érvényesült. Mind a kifizetett bérek, mind a létszám tekintetében ennél a körnél volt a legkisebb a csökkenés mértéke. Az átlagkeresetek közel 15%-kal haladták meg a megyei átlagot. A kistérségek teljesítménye

9 Nógrád megye Nógrád megye dott. Az exportértékesítés (- 31,3%) a megyei átlagot (-19,6%) meghaladó mértékben csökkent, emiatt a térség kiviteli részaránya is visszaesett. Jelentõs volt továbbá a foglalkoztatás 11,3%-os csökkenése, ezzel arányos volt a hozzáadott érték visszaesése is. A gazdasági teljesítmény szempontjából második helyen álló balassagyarmati kistérség a külföldi tõkebefektetések tekintetében bír meghatározó jelentõséggel. A évvel szemben amikor szinte kivétel nélkül kedvezõen alakultak gazdasági mutatói mintegy ötödével esett vissza a nettó árbevétel és a hozzáadott érték. A külföldi értékesítésbõl való 50%- ot meghaladó részesedésük továbbra is megmaradt annak ellenére, hogy ebben a relációban 18,7%-os csökkenés mutatkozott az elõzõ év hasonló idõszakához képest. A válság ellenére a térség megõrizte tõkevonzó képességét, ugyanis mind a saját tõke, mind a külföldi tõke nõtt évhez képest. Nógrád megyében gazdasági teljesítmény szempontjából két éles határvonal alapján különíthetõk el a kiemelt kistérségek, a rétsági kistérség és az egyéb kevésbé fejlett térségek. A középmezõnynek tekinthetõ rétsági térség nagyságrendje (lakosság száma, vállalkozások száma) ellenére fontos szerepet tölt be a megye gazdaságában. A megye gazdálkodóinak 12%-a tevékenykedik ebben a körzetben. A rétsági kistérség gazdasági teljesítményét alapvetõen egy középvállalkozás határozza meg, amely mind a tájegység, mind a megye szempontjából domináns. Ennek tudható be a vártnál nagyobb mértékû visszaesés, amelyet a fajlagos mutatók is alátámasztanak. Megyei viszonylatban Rétság körzetében legmagasabb a külföldi tulajdon részaránya, amelynek folyamatos fejlõdését köszönheti. Nógrádban itt volt a legkisebb az export visszaesése (-8,9%). A bátonyterenyei, pásztói és szécsényi kistérségek a kevésbé fejlett térségek közé tartoznak, amelyek gazdasági felzárkózása terén évben sem történt érdemi elõrelépés, ráadásul a gazdasági mutatók indexei - néhány kivételtõl eltekintve - az elõzõ évhez képest még tovább romlottak. A legszembetûnõbb ezekben a térségekben a külföldi befektetõk hiánya, a megyei külföldi tõke 6 %-a települt ide, ebbõl kifolyólag a kivitel is alacsony, a megyei exportértékesítés 7%-a. A felzárkózást tovább nehezíti a térségekre jellemzõ alacsony foglalkoztatás és alacsony átlagbérek szintje. A megye szempontjából kiemelt vállalkozások teljesítménye (TOP 50) A megyei viszonylatban meghatározó szerepet betöltõ 50 legnagyobb vállalkozás tevékenységének gazdasági elemzése a hozzáadott érték alapján képzett rangsor segítségével történt, tekintettel arra, hogy leginkább ez a mutató alkalmas a tevékenység eredményességének komplex bemutatására. A kiadványban bemutatásra kerül továbbá a nettó árbevétel és a foglalkoztatotti létszám szerinti toplista is. Nógrád megyében a 3612 db társas vállalkozás 1,4%-át kitevõ 50 db kiemelt gazdálkodó jelentõs hatással van térség gazdasági folyamatainak alakulására. Bár teljesítményük az elmúlt évhez képest csökkent a gazdasági válság következtében, továbbra is lényeges szerepük van a térség fejlõdésében. A megyei szintû árbevétel közel 60%- át nyújtó cégek döntõen a külkereskedelmi forgalom lebonyolításában érdekeltek, hiszen értékesítésük közel kétharmada a kivitelbõl származik. A hozzáadott érték megoszlása 3,5 százalékpontos eltérést mutat negatív irányban. A kiemelt gazdasági mutatók teljesítésében a TOP 50 adózói kör részesedése a nettó árbevétel kivételével valamelyest csökkent, viszont a külföldi érdekeltség továbbra is meghatározó. A megyébe áramló külföldi tõke közel 90%-a ennél a vállalkozói körnél mûködik, aminek következtében a kivitelre történõ értékesítés is hasonló részarányt képvisel. A legfontosabb teljesítmény és jövedelmezõségi mutatók vonatkozásában a gazdasági válság hatására visszaesés következett be, csupán mértékükben mutatkoznak különbségek. A legnagyobb elmaradás közel 40%-os a hozam esetében mutatkozott, amely a jövedelmezõ- TOP TOP 17 50

10 Nógrád megye Nógrád megye ségi helyzet kedvezõtlen alakulásával magyarázható. Az értékesítés területén szinte azonos tendencia érvényesült mind a megyei, mind a kiemelt adózói kör viszonylatában. A TOP 50-es gazdálkodói körben a foglalkoztatotti létszám, valamint a saját tõke értékének csökkenése volt a legkisebb, elõbbi így is közel 10%-kal maradt el az elõzõ év hasonló idõszakához képest. A TOP 50 vállalkozói kör jövedelmezõségi helyzete a megyei szinthez képest kedvezõbben alakult, amelyet a fajlagos mutatók alakulása is alátámaszt. Az 50 legnagyobb vállalkozás nettó árbevételének 1,0%-a képzõdött meg adózás elõtti eredmény formájában, szemben a megyei 0,4%-kal. Ezen cégek közül 32-en realizáltak mintegy 6,2 milliárd Ft-os adózás elõtti nyereséget. Két gépipari vállalkozás tudott 1 milliárd Ft feletti pozitív adózás elõtti eredményt felmutatni. A kiemelt gazdálkodók valamennyi eredménykategóriája jelentõsen meghaladja a megyei átlagot. A megyei szinten realizált hozam közel háromnegyede a TOP 50-es kör tevékenységének köszönhetõ, részarányuk az elõzõ évhez képest valamivel több, mint 2 százalékponttal nõtt. A hozzáadott értékbõl való TOP részesedésük 61,3%-ról 57,8%-ra eset vissza, amelynek hátterében az eredmény összetevõ jelentõs romlása áll (az egyéb bevételekkel és ráfordításokkal korrigált üzleti eredmény 2008-ban: millió Ft, 2009-ben: 539 millió Ft). A létszámra vetített hozzáadott érték tekintetében is a kiemelt vállalkozások meghatározó szerepe mutatkozik, mivel annak nagysága a megyei átlagot jelentõsen meghaladja. Termelési tényezõk A TOP 50-es gazdálkodói kör által felhasznált termelési tényezõk a megyei állomány jelentõs hányadát tették ki ban a munkaerõ 43,7%-a a tõkeeszközök 57,3%- ával végezte gazdasági tevékenységét. A megyei szintû jegyzett tõke kétharmada van a legnagyobb 50 vállalkozás tulajdonában, amelynek mintegy háromnegyede külföldi tulajdonból származik. A munkavállalók alkalmazásának vonatkozásában a kifizetett bérek összege a kiemelt vállalkozói körnél a megyei szinthez képest nagyobb mértékben csökkent (TOP 50 index: 92,6%, megyei index: 93%). Az alkalmazotti létszám alakulásában is hasonló tendencia mutatkozott. A csökkenések hátterében vélhetõen a gazdasági válság következtében végrehajtott létszámleépítések állnak. Az elõnyösebb bérviszonyok következtében továbbra is magasabbak az átlagkeresetek a TOP 50-es vállalkozói körben. Nógrád megye kiemelt vállalkozásainak beruházási hajlandósága jelentõs mértékben csökkent a megelõzõ évhez képest (52,3%-ról 49,6%-ra). A beruházásra fordított pénzeszközök aránya az összes tárgyi eszköz állományhoz képest lényegében azonos a vizsgált adózói körnél 2008-hoz képest. Az 50 legjelentõsebb gazdálkodó közül mindössze egyetlen cég fordított 1 milliárd Ft-ot meghaladó összeget beruházási célokra. Ágazati megoszlás A TOP 50-es adózók tevékenységi körét vizsgálva megfigyelhetõ a gépipar, kereskedelem és a nem anyagi ágak kiemelkedõ szerepe. Az elõbb említett ágazatokban mûködõ 15 db TOP vállalkozás a megyei szintû nettó árbevétel 41%-át realizálta. A gépiparban még markánsabban szembetûnik a legjelentõsebb vállalkozások szerepe, mivel az ágazati forgalom 96%-át bonyolították le. A kiviteli relációban a gépipari, illetve nem anyagi tevékenységet végzõ adózók kulcsszerepe figyelhetõ meg, külkereskedelmi értékesítésük alig marad el az ágazat egészének forgalmától. A külföldre történõ értékesítés közel 90%-át a vizsgált adózói körben mutatták ki. A toplistába tartozó vállalkozások jövedelmezõségi helyzetét is érzékenyen érintette a gazdasági válság hatása. Szinte valamennyi ágazatban romlott az adózás elõtti eredmény. A gépipar jövedelmezõsége alakult különösen szélsõségesen, itt realizálták a legnagyobb nyereséget, valamint veszteséget. A hozzáadott érték alakulásában is érzõdött a gazdasági recesszió a TOP 50-es vállalkozások ágazati szintjén. Az anyagmentes termelési TOP érték háromnegyedére eset vissza az elõzõ év hasonló idõszakához képest. A számított mutató nagysága a csekély gazdasági súlyt képviselõ mezõgazdaság és közlekedés kivételével valamennyi kiemelt tevékenységi körben csökkent. Területi eloszlás A fejlett kistérségek (Salgótarján, Balassagyarmat) a legfontosabb gazdasági mutatók tekintetében a megye egészét meghatározó részesedéssel (közel 70%-os) rendelkeznek. A TOP 50-es kör esetében a megyei szintû megoszláshoz képest még markánsabb a területi egyenlõtlenség mértéke, köszönhetõen annak, hogy 2008-hoz képest a teljesítménymutatók vonatkozásában tovább növekedett a részarányuk.

11 Nógrád megye TOP 50 A megyei TOP 50 a hozzáadott érték alapján Sorszám Nettó árbevétel Export Hozzáadott érték Átlagos állományi létszám Beruházás Kiemelt adónemek adóteljesítménye [] Ebbõl: Nettó ÁFA [] A nem kiemelt kistérségek teljesítményén belül külön érdemes megemlíteni a középmezõnynek számító rétsági kistérséget, ugyanis nélkülük csupán 5% lenne az árbevételbõl való részesedésük. A TOP 50 vállalkozásainak 40%-a a megyeszékhely vonzáskörzetében található, amelyek a megyei szintû árbevétel 20%-át realizálták, illetve a hozzáadott érték 28%-át termelték meg. A TOP 50 adóteljesítménye A kiemelt vállalkozások a gazdasági teljesítménymutatókban lévõ részesedésükhöz képest relatíve kisebb mértékben járultak hozzá a költségvetési bevételekhez, ugyanis amíg a kiemelt adónemek gazdasági alapmutatóit tartalmazó hozzáadott érték közel a 60%-át teszi ki a megyei értéknek, addig az adóbevételeknek csak 30%-át. A gazdasági válság hatására bekövetkezett eredményromlás miatt a kiemelt kör társasági adóbevételbõl való részesedése 48,7%-ról 7,8%-ra esett vissza. A személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék csökkenésében az elõbbi hatás mellett az évközi jogszabályváltozások is szerepet játszottak. A TOP 50 adózói körnél az SZJA 8,0%-kal, a TB járulék 12,7%-kal csökkent. Az ÁFA befizetések a TOP 50 körében nagyobb mértékben csökkentek a megyei szintû teljesítéshez képest, annak ellenére, hogy évközben adókulcs emelésre került sor. A jelenetõs visszaesés hátterében részben a gazdasági-pénzügyi válság miatt bekövetkezõ belföldi forgalom elmaradása, részben pedig a megye szempontjából domináns TOP vállalkozások csoportos ÁFA alanyiság alá történõ bejelentkezése állt. Utóbbi hatás nemcsak a befizetéseket, hanem a kiutalásokat is érintette. A költségvetés szempontjából a nettó ÁFA mind megyei szinten, mind a TOP 50 vállalkozások körében kedvezõen alakult. A megyében a 22,8%-os növekedést a visszaigénylések 36,2%-os csökkenése indukálta. A kiemelt vállalkozások tekintetében viszont az egyenlegében negatív ÁFA millió forintról millió forintra mérséklõdött, amely végsõ soron elõjele ellenére pozitívan hatott a központi költségvetés áfa bevételeinek alakulására. 1 PALÓC NAGYKERESKEDELMI KFT DELPHI THERMAL HUNGARY KFT WAMSLER SE HÁZTARTÁSTECHNIKAI EURÓPAI RT NIDEC SOLE MOTOR HUNGARY KFT n.a. n.a. n.a. 5 NÓGRÁD VOLÁN ZRT SALGGLAS ÜVEGIPARI ZRT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 7 SYDAX MEAT PRODUCTS ZRT AFT EUROPA KFT IPOLY ERDÕ ZRT SZONDY INVEST KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 11 DELPHI HOLDING MAGYARORSZÁG KFT SPEKTIVA 2000 KFT ZENTIS HUNGÁRIA BT SINIA BÚTORGYÁRTÓ KFT GIBBS-HUNGARY KFT NYUGAT-NÓGRÁD VÍZMÛ KFT HOH-CANDLES KFT SVG-2000 VEGYIPARI GÉPGYÁR KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 19 VGÜ KFT MÁTRAFÛTÕBER ÉPÜLETGÉPÉSZETI KFT TREDEGAR FILM PRODUCTS KFT SZONDY LAKATOS- ÉS SZERELÖ IPARI SZÖV. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 23 PARAT AUTOMOTIVE KFT SALGÓTARJÁNI ACÉLÁRUGYÁR ZRT n.a. n.a. n.a. 25 VIESSMANN MODELLGYÁRTÓ KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 26 TARJÁNHÕ-SZOLGÁLTATÓ-ELOSZTÓ KFT NUOVI PRODOTTI KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 28 HI-LEX HUNGARY KFT SALGÓ CENTER COOP ZRT PROFILPLAST MÜANYAGTERMÉKGYÁRTÓ KFT NYUGAT-NÓGRÁDI COOP ZRT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 32 RPM HUNGARIA ELEKTROMOTORGYÁRTÓ KFT SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE VÍZMÛ KFT AURIGA TRANS KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 35 TDK ELEKTRONIKA MAGYARORSZÁG KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 36 SINUS-KER KERESKEDELMI ÉS IPARI KFT PIRAZOL GYÁRTÓ-KERESKEDÕ SZOLGÁLTATÓ KFT MITSUBA AUTOMOTIVE KFT NÓGRÁDKER ZRT n.a KORALL CSEMPE KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 41 PALÓC-COOP ZRT VASSZER-RAKTÁRTECHNIKA KFT MNG KFT COM AGRO-SARDO KFT BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE VÍZ- ÉS CSAT.MÛ KFT SALGÓTARJÁNI CSATORNAMÛ SZOLGÁLTATÓ KFT EGRI NYOMDA KFT GAMMA-KERÁMIA BURKOLÓLAPGYÁRTÓ KFT AGRO-PRODUKT KFT BALOBAU KFT TOP TOP 21 50

12 TOP 50 TOP 50 Sorszám A megyei TOP 50 a nettó árbevétel alapján Nettó árbevétel 1 DELPHI THERMAL HUNGARY KFT DELPHI HOLDING MAGYARORSZÁG KFT PALÓC NAGYKERESKEDELMI KFT TDK ELEKTRONIKA MAGYARORSZÁG KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 5 NIDEC SOLE MOTOR HUNGARY KFT n.a. n.a. n.a. 6 WAMSLER SE HÁZTARTÁSTECHNIKAI EURÓPAI RT THYSSENKRUPP SILCO-INOX KFT n.a. 32 n.a MITSUBA AUTOMOTIVE KFT SALGGLAS ÜVEGIPARI ZRT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 10 NÓGRÁD VOLÁN ZRT TREDEGAR FILM PRODUCTS KFT CSÉPE ÉS TÁRSAI KFT ZENTIS HUNGÁRIA BT IPOLY ERDÕ ZRT NYUGAT-NÓGRÁDI COOP ZRT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 16 BABLENA TRADE KERESKEDELMI KFT SINIA BÚTORGYÁRTÓ KFT SALGÓ CENTER COOP ZRT "STYL-ÉPÍTÕ" ZRT SALGÓTARJÁNI ACÉLÁRUGYÁR ZRT n.a. n.a. n.a. 21 GIBBS-HUNGARY KFT HI-LEX HUNGARY KFT SYDAX MEAT PRODUCTS ZRT HOH-CANDLES KFT BALOBAU KFT MÁTRAFÛTÕBER ÉPÜLETGÉPÉSZETI KFT SPEKTIVA 2000 KFT TARJÁNHÖ-SZOLGÁLTATÓ-ELOSZTÓ KFT NÓGRÁDKER ZRT n.a PALÓC-COOP ZRT AFT EUROPA KFT NÓGRÁDI ERDÕKÉMIA KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 33 NUOVI PRODOTTI KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 34 NYUGAT-NÓGRÁD VÍZMÛ KFT SVG-2000 VEGYIPARI GÉPGYÁR KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 36 SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE VÍZMÛ KFT TEN CATE ENBI KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 38 KAKUK AUTÓHÁZ KFT "CSIBÉRT" BESZERZÉSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI SZÖVETKEZET n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 40 AURIGA TRANS KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 41 AGRO-PRODUKT KFT SZONDY INVEST KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 43 PROFILPLAST MÛANYAGTERMÉKGYÁRTÓ KFT SZILAS DRINK KFT RPM HUNGARIA ELEKTROMOTORGYÁRTÓ KFT ROMHÁNYI AUTÓ KFT KORALL CSEMPE KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 48 FINI PLUS KFT VGÜ KFT SINUS-KER KERESKEDELMI ÉS IPARI KFT Export Hozzáadott érték Átlagos állományi létszám Beruházás Kiemelt adónemek adóteljesítménye [] Ebbõl: Nettó ÁFA [] Sorszám A megyei TOP 50 az átlagos állományi létszám alapján Nettó árbevétel Export Hozzáadott érték Átlagos állományi létszám Beruházás Kiemelt adónemek adóteljesítménye [] 1 PALÓC NAGYKERESKEDELMI KFT WAMSLER SE HÁZTARTÁSTECHNIKAI EURÓPAI RT NÓGRÁD VOLÁN ZRT DELPHI THERMAL HUNGARY KFT NIDEC SOLE MOTOR HUNGARY KFT n.a. n.a. n.a. 6 SALGÓTARJÁN FOGLALKOZTATÁSI NONPROFIT KFT BÁTONYTERENYEI BÁVÜ VÁROSÜZ. NONPROFIT KFT SPEKTIVA 2000 KFT SALGGLAS ÜVEGIPARI ZRT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 10 IPOLY ERDÕ ZRT SALGÓ CENTER COOP ZRT SYDAX MEAT PRODUCTS ZRT SALGÓTARJÁNI ACÉLÁRUGYÁR ZRT n.a. n.a. n.a. 14 HOH-CANDLES KFT NYUGAT-NÓGRÁD VÍZMÛ KFT SINIA BÚTORGYÁRTÓ KFT VIESSMANN MODELLGYÁRTÓ KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 18 TDK ELEKTRONIKA MAGYARORSZÁG KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 19 NYUGAT-NÓGRÁDI COOP ZRT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 20 VGÜ KFT PARAT AUTOMOTIVE KFT SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE VÍZMÛ KFT MÁTRAFÛTÕBER ÉPÜLETGÉPÉSZETI KFT MITSUBA AUTOMOTIVE KFT SZONDY INVEST KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 26 BALASSAGYARMAT FOGLALKOZTATÁSI NONPROFIT KFT KORREKT SECURITY KFT AGRO-PRODUKT KFT AFT EUROPA KFT SVG-2000 VEGYIPARI GÉPGYÁR KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 31 KORALL CSEMPE KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 32 SZONDY LAKATOS- ÉS SZERELÕIPARI SZÖV. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 33 NÓGRÁDKER ZRT n.a PALÓC-COOP ZRT SABINA 2000 KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 36 ZENTIS HUNGÁRIA BT GAMMA-KERÁMIA BURKOLÓLAPGYÁRTÓ KFT RPM HUNGARIA ELEKTROMOTORGYÁRTÓ KFT AGROMÉRA MEZÕGAZDASÁGI ZRT. 518 n.a HI-LEX HUNGARY KFT GIBBS-HUNGARY KFT VASSZER-RAKTÁRTECHNIKA KFT TARJÁNHÕ-SZOLGÁLTATÓ-ELOSZTÓ KFT TEN CATE ENBI KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 45 SINUS-KER KERESKEDELMI ÉS IPARI KFT AURIGA TRANS KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 47 FRIGOFUV KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 48 EGRI NYOMDA KFT AN-RO KFT BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE VÍZ- ÉS CSAT.MÛ KFT Ebbõl: Nettó ÁFA [] TOP TOP 23 50