JELENTÉS a VOLÁNBUSZ Vállalatnál, az országos menetrend szerinti személyszállításra rendelt állami vagyonnal való. gazdálkodásról 1993. november 171.
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK IV. VAGYONELLENŐRZÉSI V-19-21/1993. Témaszám: 173. IGAZGATÓSÁG JELENTÉS a VOLÁNBUSZ Vállalatnál az országos menetrend szerinti személyszállításra rendelt állami vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzéséről I. B E V E Z E T É S A VOLÁNBUSZ Vállalat (az egykori MÁVAUT) hosszú múltú tradicionális cég, amelyet fennállása alatt szinte már mindenfajta vállalati és társasági formában működtettek. A cég 1992-ben a Köztekedési tárca decentralizációs ágazati stratégiáját követve végrehajtotta az úgynevezett "profiltisztítást", azaz megszüntette a nem személyszállítási tevékenységet" a részvénytársaságon belül és Kft-be vitte a korábban jelentős beruházással létrehozott, az országos autóbuszállomány felújítására alkalmas gépjárműjavító üzemét is. Az autarch járműjavítás megszüntetésének gazdaságassága csak a későbbiekben lesz mérhetö. A cég fejlődésének és műkődésének időrendi áttekintése a közhasználatú autóbusz személyszállítási tevékenység tartósan szükséges voltát igazolja.
- 2 - A Posta 1909-ben indította meg a hazai távolsági autóbusz forgaimat a személyszállítás megszervezésére kapott megbízás alapján. A vasúttársaságok később maguk is igyekeztek önálló gépkocsiüzemet létesíteni felismerve, hogy az autóbuszközlekedés egyenrangú partnere és szükséges kiegészítője a vasúti személyszállításnak. A cég jelenleg is távolsági autóbuszjáratokat működtet. Ezenkívül Pest megyében ma is elszállítja az utasokat településeken belül a vasútállomásra, vagy vasútállomásról a távoli célállomásra, továbbá külföldön és az országban olyan távoli települések között tart fenn közvetlen kapcsolatot, amelyek vasúton nehezen elérhetők.!927-ben alapították a MAYART-ot (Magyar Vasutak Autóközlekedési Részvénytársaság) vegyes - azaz áru és személyszállító-profillal. Járművei MÁYAG és MÁYAG-Mercedes teherautók, valamint autóbuszok voltak, amelyeket licenc alapján gyártott a MÁYAG. Kezdetben a járművek üzemeltetését, karbantartását az Autótaxi Vállalat végezte. 1928-ban ezt az együttműködést a magas költségek miatt szüntették meg és a MAYART önálló javító-karbantartó bázist hozott létre. 1934-ben az autóbuszközlekedést leválasztották a Postáról és a hazai közúti személyszállításban a MAYART vette át a vezető szerepet. A szinte monopolhelyzetben lévő MAYART mellett, 1935-ben 201 autóbuszvállalatot tartottak nyilván, amelyek többsége 1 vagy 2 autóbusszal rendelkezett.
- 3 ~ A MÁV 1935. év januárjában megszüntette a MAYART részvénytársaság jellegét és létrehozta - részvényfelvásárlást követően a MÁVAUT-ot. A MÁVAUT gyakorlatilag a MÁV egyik önálló részeként funkcionált, külön gépkocsi-főosztály irányítása mellett. A MÁVAUT Budapesten működő országos központjához 16 vidéki főnökség tartozott. 1945-ig az autóbuszközlekedés ténylegesen piacgazdasági környezetben működött. 1948-ban a MÁVAUT-ot leválasztották a MÁV-tól. Az újjászervezett üzem "MÁVAUT Autóbuszközlekedési Nemzeti Vállalat" az 50-es évek elejére már egységes szisztéma szerint működött és irányítását a Köztekedési és Postaügyi Minisztérium Géjárműközlekedési Főosztálya látta el. Az iparosítás következtében megjelentek a naponta vidékről ingázó munkás tömegek. A gyors fejlődés után 1953-ban a távolsági autóbuszközlekedést decentralizálták. A MÁVAUT Igazgatóság irányítása alatt 15 VAUT Vállalat alakult, majd egy átszervezés eredményeként MÁ megalapították az Autóbuszközlekedési Igazgatóságot és a vállalatok ennek felügyelete alá kerültek. Az autóbusz~közlekedés menetrendjének összeállítása, kiadása és menetrendszerű közlekedésének ellenőrzése 1954. óta - egységes irányítás, koordinálás keretében történik. 1961. után az Autóközlekedési Vezérigazgatóság megalakulásával létrejött az egy megye, egy Vállalat formáció. Az irányitási és üzemi átszervezés 1962 januárjára befejeződött és ez a szisztéma mintegy 20 éven keresztül megfelelt amindenkori gazdaságpolitikai elvárásoknak, kiépített az ország egészére egy világviszonylatban is jelentős autóbusz-köztekedési rendszert. 1964-től 1983-ig a Volán Tröszt keretében működött a cég. 1984. január l-től az irányítást a Volán Vállalatok vezetőiből álló Igazgatótanács vette át, a Volán Vállalatok Központja vezérigazgatójának elnökletével.
- 4 - A Miniszter Tanács 1990. január 1-i hatállyal megszüntette a Volán Vállalatok Központját és az akkor hatályba lépett törvények alapján megalakult a Volán Egyesülés, amely a cégek önkéntes társulása. E társulási forma célja többek között az egyes tagvállalatok között országosan összehangolt szolgáltatások biztosítása. A Volán Egyesülés tagjai koordinálják a Magyar Államvasutak és a Volánok között a menetrendeket. Ez a rendszer biztosítja - ma még az országos autóbusz-hálózat viszonylag egységes működését és a lakosság számára előre megtervezhető időben, útvonalban - a célállomásra utazást. A VOLÁNBUSZ Közlekedési Részvénytársaságot 1992. december 31-én alapitotta zárt, egyszemélyes részvénytársaságként a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. A társaság alapításkori tőkéje (jegyzett tőkéje) 2.200 millió Ft, amelyből - pénzbeli betét 5 millió Ft, - nem pénzbeli betét (apport) 2. 195 millió Ft. A jegyzett tőke részévé tett vagyonrész feletti vagyon (tőketartalék) értéke 1842 millió Ft. Az átalakuláskor a létszám 2778 fő volt, szolgáltatói tevékenysége lebonyolításához pedig 870 db autóbusz állt rendelkezésre. A társaság fő tevékenysége: - menetrendszerű, közúti, távolsági személyszállitás; - nem menetrendszerű, közúti távolsági személyszállitás; - menetrendszerű, közúti helyi személyszállítás.
- 5 - A cég a rendelkezésére álló kapacitással 176* településen helyközi személyszállítást 5781 km vonalhosszon, helyi személyszállitást 28 helységben - ebből 10 városban - 315 km vonalhosszon menetrendszerűen teljesít. A részvénytársaság az államigazgatási felügyelet alatt álló állami vállalat - a VOLÁNBUSZ Vállalat - általános jogutódja. A VOLÁNBUSZ Vállalat elsődleges feladata a menetrend alapján autóbusszal végzett közforgalmú személyszállitás volt. Elsődleges feladatának ellátása mellett azonban 1989-ig széleskörű, jelentős mértékű egyéb üzleti tevékenységet is végzett a vállalat. Foglalkozott pl. építési szolgáltatással, járműjavítással, utaztatási és egyéb idegenforgalmi szolgáltatással, járműkölcsönzéssei és járművek lízingbe-adásával stb. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: KHVM) átalakulásra vonatkozóan közzétett stratégiájának megfelelően e tevékenységeket 1989-91-ben egyszemélyes kft-ékbe szervezte a vállalat. A gazdálkodás fő bevételi adatai az alábbiak voltak: m i l l i á r d f o r i n t b a n 1990. 1991. 1992. A vállalat összes üzleti bevétele 2,6 3,4 4,0 Autóbusz közlekedésből származó nettó árbev. 1,9 2,8 3,7 Fogyasztói árkiegészítés ** 0,3 0,6 l l * Pest megyei adat ** A fogyasztói árkiegészítés a szolgáltatást igénybevevők, a tanulók, a nyugdíjasok szociálpolitikai kedvezményéhez nyújtott állami támogatás.
- 6 - II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, AJÁNLÁSOK t. Összefoglaló megállapítások A személyszállításon kívüli üzletágak leválasztására vonatkozó ágazati privatizációs stratégiának megfelelő vállalati profiltisztítás 1989-ben kezdődő folyamata 1991 végén befejeződött. A profiltisztítást célzó kft-alapítások során a Vállalat betartotta a jogszabályi rendelkezéseket. Hasonlóképpen a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelöen zajlott le a vállalat átalakítása részvénytársasággá. A vállalat elsődleges feladata - a "menetrend alapján autóbusszal végzett közforgalmú szemé l y száll í tás" e ll á t ás á t tekintve megállapítható, hogy a részvénytársasági formába való átalakulással összefüggésben a szolgáltatás ellátásában nagymértékű változás nem következett be a részvénytársasággá alakulás óta eltelt félévben. A szolgáltatás szerkezetében, mennyiségében a változó igényekkel, gazdaságossági szempontokkal összefüggő módosulások már az átalakulást megelőzően elkezdődtek, az átalakulás után pedig folytatódtak. A vizsgált idöszakban a Vállalat tevékenységi területén a menetrend szerinti autóbusz-köztekedési ellátottság - a járműállomány elöregedése, pótlási gondok ellenére - jónak tekinthető. A helyi személyszállításban megjelentek a magán-
- 7 - vállalkozók is, a helyközi és távolsági autóbuszvonalakon pedig 1991-92-ben mintegy 100 menetrendi átszervezést hajtott végre a Vállalat, amelyek többsége bővítés volt. Az átlagos utazási menetsebesség a vizsgált időszakban és általában évek óta nem változott. A fentiekkel együtt is összességében csökkent az utasszám, és átrendezödés következett be az utasok összetételében és a szolgáltatás igénybevételének módjában. Legnagyobb mértékben a helyi forgalomban csökkent az utasszám. Folyamatosan csökkent a teljesárú menetjeggyel utazók száma, és emelkedett a kedvezményes utazások mennyisége. 1992-ben 1991-hez képest összességében jelentősen csökkent a férőhelykihasználási mutató, ezen belül a nemzetközi járatoknál növekedés következett be. A szolgáltatás igénybevételének csökkenését, módosulását elöidézö okok sokrétűek, azonban mind a helyi, mind a helyközi forgalomban szerepe volt a folyamatos tarifaemeléseknek és az életszínvonal általános csökkenésének. A szolgáltatás színvonalának megfelelőségét jelzi, hogy a szolgáltatással összefüggö utas-panaszok száma, megalapozottsága, tartalma a vizsgált két évben lényegében nem változot t. Az évente szállított 100-120 millió utastól 300-305 panasz érkezett be évente, amelyeknek jelentős hányada a vállalat dolgozóinak - többségükben az autóbuszvezetőknek - magatartásával volt kapcsolatos. A Vállalat megítélésében jelentős szerepet játszó panaszolt magatartások szankcionálása azonban nem volt arányban azok súlyával.
- 8 - A Vállalat a kezelésében levő állami vagyonnal a vizsgál t években rendkívül alacsony mértékben,.de jövedelmező- nyereséges - gazdálkodást folytatott. A rábízott vagyon könyvszerinti értékét saját döntési hatáskörében megőrizte. Az átalakulással kapcsolatos vagyonértékelés révén ez a vagyon közel 2,5-szeresére növekedett. A menetrendszerű, közhasználatú autóbusz személyszállításban a folyamatos tarifaemelések és teljesítménynövekedés ellenére is alacsony jövedelmezöségű tevékenység fenntartásában évek óta feszítő gond az elöregedö járműállomány pótlására hivatott források szűkössége, valamint az ezzel szorosan összefüggö likviditás! problémák. A gondok önerőből történő felszámolására a Részvénytársaság sem képes, ugyanakkor a szükséges külső segitség módjára a vizsgálat lezárásáig nem született megoldás. A vizsgálat által érintett területeken a vállalat a jogszabályokat jellemzöen betartotta, azonban a jogszabályok téves értelmezésére, be nem tartására is akadtak példák. Ide sorolható, hogy a kiépitett belső ellenőrzés amely a vállalati működés széles körét átfogóan végezte tevékenységét - szervezeti elhelyezése nem felelt meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Környezetvédelmi szempontból a Vállalat - működéséből adódóan - a közúti közlekedésben és a telephelyén környezetterhelést, (de nem környezetszennyezést) okozott. Az autóbuszok környezetvédelmi felülvizsgálatai az érvényben levő rendeletek szerint megtörténtek.
- 9 - A Vállalat - lehetséges keretein belül - teljesítette a környezet védelmével kapcsolatos elvárásokat, így környezetwédelmi bírságot minimális mértékben fizetett. Az átalakulási terv környezetvédelemmel kapcsolatos fejezete teljesítette a környezetvédelmi helyzetismertetés kívánalmát. Környezetvédelmi szempontból javulást csakis a korszerűbb autóbuszmotorok, hajtóművek hozhatnak. A korszerűbb allrtóbuszállomány kialakítása azonban nem a Vállalat szándékán múlik, hanem a pénzhiányon. Az önkéntességen alapuló VOLÁN EGYESÜLÉS szerény anyagi háttérrel, de gondozza a tagok között a környezetvédelmi feladatok koordinálását és speciális környezetvédelmi problél!lakörét, ezáltal tevékenysége hasznos, előremutató. 2. Ajánlások Az Állami Számvevőszék alapján - az Országgyűlés figyeimét felhívja az állami vagyon védelme érdekében arra, hogy elnöke a vizsgálat során tett megáll~pítások a közhasználatú menetrend szerinti autóbusz személyszállítás járműállománya további romlásának megakadályozása érdekében, illetve hosszabb távon az autóbuszállomány minőségi cseréjére biztosítsa a szükséges pénzügyi fedezetet állami támogatással, valamint beruházási forrásképzést lehetövé tevő szabályozórendszeri 2 módosítással, adómentes közszolgáltatásnak minősítve a feladatot.
-!O - - ajánlja a Kormánynak l. A menetrend szerinti köszolgáltatást végző autóbuszközlekedési gazdasági társaságok számára az autóbusz állomány megújításához a mindenkori éves költségvetésben előirányzott összegből az igényelhető támogatás mértékét és feltételeit a Kormányrendeletben szabályozza. 2. Járulékos, de nem elhanyagolható - a beruházási forrásokat befolyásoló- gond, hogy a számviteli 1 és társasági adószabályozásban 2 a felújítás és karbantartás fogalmi elhatárolása nem kielégitő. Különös tekintettel a speciális helyzetű autóbusz és járműfelújításokra, ezekre vonatkozóan is kezdeményezze a jogalkotónál, hogy adjon felhatalmazást a számvitelről 1 szóló törvényben arra, hogy kapcsolódó Kormányrendeletben legyen egységesen és egyértelműen ejhatárolva a felújítás és karbantartás fogalma, tárgyi tartalma. - ajánlja Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnak Határozza meg a tárca a menetrend szerinti autóbuszközlekedésben az ország valamennyi lakott településén kötelező ellátás minimumát, annak paramétereit, a színvonalat minősítő követelményrendszert valamennyi e tevékenységet végzőre annak érdekében, hogy az indokolt és szükséges anyagi fedezetet ebből kiindulva meg lehessen állapítani. A gazdálkodó szervezetnek pedig a nyújtandó közszolgáltatást legalább az alapellátás normáinak megfelelően kell teljesítenie az ország lakott településein. 1 1991. évi XVIII. tv. a számvitelről 2 1991. évi LXXXVI. tv. a társasági adóról
- ll - - ajánlja a Részvénytársaság vezetése részére A belső ellenőrzés megállapitásainak, javaslatainak teljeskörű hasznosítása érdekében hozza létre a végrehajtandó feladatok, a megtett intézkedések és az esetleges felelősségrevonások egységes, szabályozott, áttekinthető, zárt rendszerét. IV. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. Gazdálkodás a vagyonnal 1.1. Gazdasági társaságok alapítása a VOLÁNBUSZ Vállalatnál 1991-92-ben A VOLÁNBUSZ Vállalat a vizsgált 1991-92. évben két gazdasági társaságot alapított: - a VOLÁNBUSZ - CAR-TRADE Kft-t és a - VOLÁNBUSZ Járműtechnika Kft-t. Az alapítás mindkét kft esetében 1991. december 16-a volt és 1992. május 15-én mindkét társaságot nyilvántartásba vette a Fővárosi Bíróság mint cégbíróság. A nyilvántartásba vétel az alapítás törvényességét jelzi, jogszabálysértést a vizsgálat sem tapasztalt az alapítással összefüggö iratok tanulmányozása során. A kft-k alapítása tevékenységi körűket vizsgálva nem ellentétes a profiltisztításra vonatkozó ágazati síratégiával sem.
- 12 - A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium privatizációs stratégiája (Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítő 1992/19.) illetve egyes leiratai (Közigazgatási államtitkár, 251.546/1992. február 6.) szerint ugyanis a személyszállításon kivüli üzletágak leválasztandók, társaságba szervezendők és folyamatosan privatizálandók. A nem menetrendszerű személyszállítás (különjárati, bérautóbusz profil) esetében alternatívát biztosít és az önálló gazdasági társaság keretében is működtethető. Az állam vállalatokra bízott vagyonának védelméről szóló a vizsgált időszakban még hatályban lévő - 1990. évi VIII. törvény betartását vizsgálva megállapítható, hogy a vállalat nem sértette meg a törvényt a kft-k alapításakor a nem pénzbeli hozzájárulás értékétől függő bejelentési kötelezettséget illetően. Megemlítendő azonban, hogy a bejelentési kötelezettség vállalat részéről történő vizsgálatakor, illetve a cégbejegyzéshez kapcsqlódó'nyilatkozattétel során nem a törvényben meghatározott módon, a könyvviteli mérleg szerinti összes eszközértéket vette alapul, hanem az ágazati minisztérium részére megküldött, a gazdálkodást jellemző fontosabb pénzügyi és egyéb adatok című adatszolgáltatásból a saját vagyon adatait. Ez alacsonyabb vagyonkiviteli értéket eredményezett, mint amit a törvény lehetövé tett. Így az alkalmazott számítási mód nem sértette a vagyonvédelmi törvényt, mivel a könyvviteli mérleg szerinti összes eszközértéket figyelembe véve sem volt bejelentési kötelezettségük a kivitt összeg alapján.
- 13-1.2. A VOLÁNBUSZ Vállalat átalakulása részvénytársasággá A VOLÁNBUSZ Köztekedési Részvénytársaságot 1992. december 31-ével alapitotta meg a közlekedési, hírközlési és vizügyi miniszter a tartósan állami tulajdonban maradó vállalakozói vagyon kezeléséről és hasznositásáról szóló 1992. évi LIII. törvény, valamint a részben vagy teljesen tartósan állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetekről szóló 126/1992. (VII. 28.) Kormányrendeletben foglalt felhatalmazás alapján. Az átalakulással összefüggésben a vizsgálat jogszabálysértést nem tapasztalt és az átalakulás a jogszabályban foglalt határidön belül megtörtént. A társaság cégbejegyzése a vizsgálat időpontjában még nem történt meg. A cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásánál - a 30 napos bejelentési határidőhöz képest - mintegy két hét késedelem volt tapasztalható. Megjegyzendő, hogy az alapító okiratot a Vállalat nyilatkozata szerint 1993. február 5-én vették át a minisztériumban, tehát a december 31-i alapítást figyelembe véve a határidő már az átvételkor lejárt néhány nappal. Nem észlelt jogszabálysértést a vizsgálat az átalakulási terv tanulmányozása során sem. Az átalakulási terv tartalmazta a jogszabályban foglalt elemeket (átalakulással elérni kivánt gazdasági cél, foglalkoztatási és szociális terv stb.). Az 1992. december I-jei átalakulási terv már a szakminisztériummal folytatott egyeztetések figyelembevételével történt, és a VOLÁNBUSZ Vállalat Felügyelő Bizottságának 1992.
- 14 - október 29-én tartott üléséről készült jegyzőkönyv szerint megfelelt a vonatkozó privatizációs koncepciónak és tartalmában kitért a jogszabályokban előírt kérdésekre is. Tekintettel arra, hogy a cégbejegyzés még nem történt meg és az alapítással összefüggésben a cégbíróság az autentikus, az átalakulás törvényessége a bejegyzéssei válik majd teljessé. 1.3. A részvénytársasággá alakulás hatása a menetrendszerű autóbusz személyszállításra A Vállalat tevékenységének részvénytársasági formában történt ellátásának színvonalát vizsgálva megállapítható, hogy a társasági formában eltelt félévben a szolgáltatások ellátásában nagymértékű változás nem következett be az átalakulással összefüggésben. Az ellátás rendszere már a jogelőd tevékenysége során kialakult, a részvénytársasági formában eltelt félévben bekövetkezett menetrendszerinti változások (bővítések és szűkitések) a változó igényekkel és a gazdaságossági szempontokkal függtek össze. A társaság a megyei autóbusz személyszállítási igények kielégítésére alkalmas, és azt megfelelö szinten látja el. A Vállalat már 1991-ben szervezeti változtatásokat hajtott végre és a kifejezetten a társasági formához kötődö szervezeti változásokon (igazgatóság, felügyelőbizottság stb.) túl nem is tervez továbbiakat. A társaság foglalkoztatási stratégiája és létszámigénye - amint azt már az átalakulási tervben is jelezte - megfelel a korábbi vállalaténak. Az üzleti terv megvalósítása pedig a tevékenység közszol-
- 15 - gálati jellegéből adódóan is jelentős mértékben külső tényezők függvénye, amelynek leghangsúlyosabb része az átalakulási tervben is jelzett beruházási forráshiány. A részvénytársasággá alakulással kapcsolatos változás, rövid távon elsősorban a vagyonérték aktualizálásával függött össze. 1.4. A VOLÁNBUSZ Vállalat vagyonának változása A VOLÁNBUSZ Vállalat 1990. december 31. és 1992. december 31. között a kezelésében lévő állami vagyon könyvszerinti értékét látszólag megőrizte (1. sz. melléklet). 2 év alatt az 1,65 milliárdos vagyonérték 57,8 millió Ft-tal - 3,5 %-kal - növekedett is. E változásban szerepet játszó vagyonmozgások egyrészt nem számottevőek a vállalati összvagyonhoz képest, másrészt aszokásos gazdálkodással összefüggő változások. A Vállalat a vizsgált időszakban közvetlenül a vagyonát növelő állami támogatásban nem részesül t. A mérlegeiben két évre kimutatott fenti vagyonnövekmény forrásamintegy fele részben három év (1990-1992.) gazdálkodási eredménye, fele részben pedig két gazdasági társaságba apportként bevitt vagyontárgyak felértékelésének eredménye. Az 1993. január l-jei átalakuláshoz végrehajtott vagyonbecslés a Vállalat 1,7 milliárdos könyvszerinti saját tőkéjét közel 2,5-szeresére -4 milliárd Ft-ra- értékelte.
- 16 - A 2,3 milliárd Ft vagyontöbblet kialakulásában növelő tényezőként döntő szerepet játszott a tárgyi eszközök felértékelése. Az értéknövelés a már korábban is meg volt ingatlanoknál +1,3 milliárd (ezen belül a belterületi földingatlanoknál +l milliárd), a műszaki berendezéseknél, gépeknél, járműveknél 1,2 milliárd Ft volt. Ezen belül a közel 850 db-os autóbuszállomány 300 milliós könyvszerinti értéke átértékeléssel 1,4 milliárdra változott. Csökkentő tényezőként a befektetett pénzügyi eszközök (-49 millió), a vevőkkel szembeni követelések (-50 millió) leértékelése a kiemelkedő tételek. Bár a vagyonértékeléssel nyilvánvalóvá vált vagyonvesztések két nagyságrenddel kisebb összeget jelentenek mint a felértékelésből eredő vagyonnövekmények, jelentőségük azonban a Vállalat könyvszerinti vagyorra gyarapításának reális megitélhetősége szempontjából nem elhanyagolható. A pénzügyi és vevők miatti vagyonvesztések valósak. A könyvszerinti vagyon gyarapítása, illetve megőrzése látszólagos, mert a meglévő vagyon felértékeléséből származik. 1992. december 31-én a Vállalat összes eszközállományának (2,1 milliárd) 13,2 %-a (275,3 millió) volt befektetve kft-kbe, részvényekbe, tartós lekötésü kötvényekbe. E befektetések két évi összes hozama 15,4 millió Ft volt. Ezen belül döntő súllyal szerepelt a hét kft-be befektetett 252,6 millió Ft értékű eszköz, amely után 2 év alatt ll,5 millió Ft osztalékhoz jutott a Vállalat. Közülük a négy legnagyobb - 100 %-ban VOLÁNBUSZ-tulajdonú - kft-t elsősorban nem üzleti megfontolásból, hanem a KHVM privatizációs stratégiája részeként kötelező feladatként hozta létre a VOLÁNBUSZ. Abból a célból, hogy tisztaprofilú - csak személyszállítást és azt közvetlenül kiszolgá-
- 17 - ló tevékenységet végző - társasággá alakulhasson át a megadott időben. E kft-k ugyanis korábban a VOLÁNBUSZ Vállalaton belül, elkülönült szervezeti egységekként végezték tevékenységüket. A Vállalat a privatizációs folyamatban a rámért feladatokat jól végrehajtotta. Az ezzel összefüggö vagyonvesztések tehát nem a Vállalat gazdálkodását rninösítik. Ugyanezzel a problémakörrel függ össze szorosan a vevőtartozások leértékelése is. A lejárt vevőállomány döntő részben a kft-ékbe kivált tevékenységekkel összefüggésben keletkezett. l. 5. A folyó gazdálkodás rentabilitása, a rnenetrend szerinti autóbusz-közlekedés járatfajtáinak rezsiviselő képessége A VOLÁNBUSZ Vállalat 1991-92-ben rendkívül alacsony színtű, csökkenő jövedelmezőséggel működött (1991-ben l % volt, 1992-ben 0,5 % volt az árbevétel arányos rnérleg szerinti eredmény). Üzemi/üzleti/ tevékenységének 1991. évi 3,4 rnilliárdos bevételéből rninössze 1,9%- 65 rnillió Ft volt a nyeresérni ge, 1992-ben 4 rnilliárdos bevételéből 0,9 % 36 ll i ó Ft. Ennél is kisebb összegű és arányú volt az adózás, részesedés-fizetés után megmaradó rnérleg szerinti eredménye. 1991-ben 34 rnillió, 1992-ben 18 millió Ft. A szokásos vállalkozói tevékenységi körbe tartozó pénzügyi rnűveletek eredménye rnindkét évben jelentősen csökkentette az üzemi eredményt, a rendkívüli bevételek és ráfordítások egyenlege viszont rnindkét évben pozitiv volt.
- 18 - A jövedelmezőséget meghatározó bevételek és kiadások alakulása okainak, a gazdálkodás esetleges tartalékainak teljeskörű, rendszerezett feltárására, elemzésére nem volt mód, mert nemcsak a számviteli rend változott meg, hanem a vállalat tevékenységi körének folyamatos változása is közvetlenül összehasonlithatatlanná tette az 1990-91-92. évi gazdasági adatokat. A vállalati gazdálkodás különféle dokumentumai alapján a vállalati tevékenység alacsony szintű jövedelmezősége kapcsán az alábbiak állapithaták meg: - Az alacsony jövedelmezőség 1990. évtől kezdődően jellemző a vállalat tevékenységére. - Kialakulásában döntő szerepet játszottak a nemzetgazdaság átalakulásával járó gazdasági folyamatok (infláció, munkanélküliség növekedése, fizetőképes kereslet csökkenése, az ágazat privatizációra való felkészülése, stb.). A vállalati vezetés 1992-vel kezdődően minimumnyereségre -de nem veszteségre- törekszik. Ezt azért teszi, hogy a gazdasági szabályozók adta lehetőségek között a lehető legtöbb forrást érje el (pl. lizingeléssel) a közszalgálati tevékenysége ellátásához szükséges infrastruktúra, járműállomány pótlásához. Továbbá kellő bérezést nyújt a személyi állomány biztositása érdekében. - Bár belső érdekeltségi rendszerének egyik eleme a bevétel növeléséhez kötött premizálás, több évet átfogó kidolgozott, dokumentált, jövedelemnövelést célzó üzleti stratégiája nincs. Éves üzleti és fejlesztési tervekkel alkalmazkodik az adott körülményekhez. Az átalakulási terv a jövőnek kiinduló pontját képezi.
- 19 - Az APEH Pest megyei Igazgatósága 1992. júliusában vizsgálta a Vállalatnál a dijemelések indokoltságát. A vizsgálathoz az 1989-90-91. évi adatokat vette alapul. Összefoglaló jelentésében nem kifogásolta a költségek alakulását, nem jelzett tartalékokat a költséggazdálkodásban. Megállapította, hogy "A költségek és eredmény alakulásában a Vállalat költségmegtakarítás! törekvései is mutatkoznak." A fentieket alapvetően cáfoló tényeket a számvevőszéki vizsgálat sem tárt fel. Előfordultak azonban olyan esetek is a vizsgált időszakban, amelyek azt jelzik, hogy a költségtakarékosság érvényesitése nem volt következetes, esetleg adott ráforditással nagyobb eredmény is elérhető lett volna. A pénzgazdálkodásban is voltak nehézségek pl. az OMNIBUSZ Utazási Iroda 1990. évi 7 millió forint, 1991. évi ll millió forint áthúzódó tartozása. Az üzletágak rentabilitásának vizsgálata alapján megállapítható, hogy 1991-ben az elsődleges feladat - a "menetrend alapján autóbusszal végzett közforgalmú személyszállítás" ~ javára történő tevékenység-szerkezeti változtatás nem érintette hátrányosan a Vállalat jövedelmi helyzetét. Az elsődleges tevékenység (feladat) 1991-hez képest növekedett. jövedelmezősége A menetrendszerű autóbuszközlekedés fedezete 38,9 %-kal nőtt, az összes tevékenységé 18,8 %-kal emelkedett. (A tarifaemelés 25 %-os mértékű volt). Az üzletág 1991-ben is a vállalati szintű üzleti bevételben elfoglalt részarányát meghaladó mértékű rezsiviselő volt, 1992-ben pedig ez a képessége tovább javult.
- 20 - Ezt a javulást a tarifaemeléserr túl az üzletág teljesítményének növekedése, valamint belső szerkezetének előnyös változása eredményezte. A menetrend szerinti autóbusz-közlekedésen belül átlagot meghaladó teljesítménynövekedés következett be az átlagosnál jobb és javuló mutatókkal rendelkező helyközi (benne a távolsági) autóbusz-közlekedési ágazatban. Ebben jelentős szerepet játszik az a vállalati törekvés, amely az alacsony jövedelmezőségű helyi közlekedést már 1991-ben is a helyközi járatokra igyekezett átterelni. A nemzetközi autóbusz-közlekedés 1991-ben a legjobb jövedelmi poziciójú járatfajta volt a menetrend szerinti autóbusz-közlekedésen belül. 1992-ben néhány jobb minőségű, drágább autóbusz forgalombaállitása átmenetileg jelentősen rontott a jövedelmezőségi pozicióján. 1.6. A Vállalat likviditás! helyzete Pénzügyi egyensúlyát 1991-92-ben magas kamatú (31-36 %-os) likviditás! hitelek igénybevételével tudta csak fenntartani a Vállalat. 1991-ben mintegy 30 millió Ft-tal, 1992-ben 26,5 millió Ft-tal növelték költségeit a likviditási hitelek kamatai. A 80 milliós folyószámla-hitelkeret használata mellett folyamatosan 45-50 milliós rövidlejáratú forgóeszközhitelre kényszerült a Vállalat. Főleg azért, mert beruházási célú kifizetései -többször kinyilvánított szándék ellenére - nem követték, hanem megelőzték a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának megtérülését.
- 21 - A cég e hitelek nélkül nem tudja megőrizni gét. 1992. szeptember elejétől például nem fizetőképessévett igénybe rövidlejáratú forgóeszközhitelt a Vállalat. 1993. januárjában - februárjában 8-12 napon át fizetésképtelenné vált, mert nem voltak saját pénzügyi tartalékai, hogy a szokásos év elejei pénztelenség mellett az előző évről áthúzódó 80 millió Ft-ot is meghaladó szállítói tartozást kifizethesse. Jelenleg a részvénytársaság nincs abban a helyzetben, hogy mérlegelés tárgyává tegye: forgóeszköz-szükségletét saját forrásból, vagy drága hitelekből finanszirozza. Csekély mérleg szerinti eredményének pénzügyi tartalékként való használatát lehetetlenné teszi a folyamatos beruházási forráshiány. A beruházások visszafogása a saját erejű forgóeszköz-finanszírozás megoldása érdekében átmenetileg sem reális alternatíva. A Vállalat hitelképességét minősítő 31-én a következők voltak: mutatók 1992. december a Vállalat 1992-ben visszafizette 1986-87-ben felvett beruházási hiteleinek utolsó részletét is, tehát hosszúlejáratú kötelezettségei nincsenek. Tőkeellátottsági mutatója (saját tőke aránya az összes forráson belül) 81,7 %. (Világbanki minimum-követelmény: 35 %. ) - Likviditás! mutatója (a forgóeszközök és a rövideljáratú kötelezettségek viszonya) az 1991. évi 135,4 %-ról 122,6 %-ra csökkent. (Világbanki minimum-követelmény: 130 %).
- 22-1.7. A járműállomány, az infrastruktúra megújításának lehetőségel A likviditás folyamatos fenntartása mellett nagyrészt arrakihatóan is - a vizsgált években súlyos gondként jelent meg a selejtezésre érett autóbuszok folyamatos cseréjének biztosítása. A műszaki és gazdasági adatok alapján a probléma tartós volta egyértelmű. A járműállomány - 1992 végén 838 db autóbusz átlagos életkora és egyben műszaki elavultsága az egyre kisebb számú csere (amely nem is minden esetben jelent új járművet) következetében folyamatosan növekszik. Az autóbuszok 32 %-a (265 db) 10 évnél idősebb, fizikailag, műszakilag elhasznált. Az öregedő járműállomány után képződő értékcsökkenési leírás zsugorodik, helyét a növekvő üzemeltetési költségek foglalják el az önköltség tipusú tarifákban és igy az árbevételben. Az autóbuszárak gyors növekedése pedig egyre kevesebb jármű beszerzését, illetve felújítását teszi lebetővé (1992 januárjától az új számviteli törvény előirásai szerint a felújítás is ezt a forrást terheli). A beruházási források szűkűlése és az inflációs járműárak miatt végül az igényelt szolgáltatás teljesitése kerül veszélybe. A Részvénytársaság szakemberei szerint az autóbuszok gazdaságos élettartama - a 6-7 éves korban történő egyszeri teljes felújítással együtt - 10 év. Az ésszerű állománycsere tehát folyamatosan évi 10 %. Ehhez képest a Vállalatnál 1991-ben képződött járműamortizáció az akkori árak mellett legfeljebb 20-22 db normál (nem csuklós, nem nemzetközi járatra alkalmas) új autóbusz