Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Projektbeszámoló az IKT fejlesztésről a kompetenciaközpontú matematika programcsomag bevezetése kapcsán Piarista Gimnázium Kecskemét
Tartalomjegyzék 1 Az érintett tevékenység megnevezése... 2 2 Az érintett tevékenység megvalósításának időintervalluma... 2 3 Az érintett tevékenység helyszíne... 2 4 Az érintett tevékenységben résztvevők... 2 4.1 A tevékenységben résztvevők... 2 4.2 Az összegző beszámolót készítők... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5 A tevékenység bemutatása... 2 5.1 A tevékenység megvalósításának előzményei... 2 5.2 Az elvégzett tevékenység részletes bemutatása... 3 5.2.1 A tevékenység célja... 3 5.2.2 A tevékenységhez kapcsolódó feladatok, feladatrendszerek... 3 5.2.3 A tevékenység során felmerült kockázati tényezők, problémák, nehézségek, azok megoldása... 3 5.2.4 A tevékenység során felmerült sikertényezők, támogató elemek... 4 5.2.5 A tevékenységhez kapcsolódó munkaformák, módszertani elemek... 5 5.2.6 A tevékenységhez kapcsolódó eszközök, azok használatára vonatkozó információk, tudások... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5.2.7 A tevékenységhez kapcsolódó dokumentációs javaslatok... 5 5.3 A tevékenység intézményi implementációjának lehetőségei... 6 5.4 A tevékenység multiplikációs, disszeminációs lehetőségei... 6 6 Költségvetési tényezők... 6 7 Az elvégzett tevékenység összegzése... 6 8 Mellékletek... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1 Az érintett tevékenység megnevezése A 10. évfolyam 2012b osztályában került bevezetésre a kompetencia alapú programcsomag matematikából teljes tanórai lefedettséggel. Ennek során volt követelmény, hogy az órák 25%-ában IKT alkalmazás történjen. Jelen beszámoló ennek tapasztalatairól szól. 2 Az érintett tevékenység megvalósításának időintervalluma A programcsomag bevezetése a 2009/2010-es tanévben történt. 3 Az érintett tevékenység helyszíne Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon, Gimnázium feladatellátási hely 4 Az érintett tevékenységben résztvevők 4.1 A tevékenységben résztvevők A program tevékenységében a 2012.b osztály vett részt. 5 A tevékenység bemutatása 5.1 A tevékenység megvalósításának előzményei Az iskolában, és konkrétan ebben az osztályban, matematika órán is történt már IKT alkalmazás. Alkalmilag, pl. prezentáció, egy-egy segédprogram használata, például
függvényábrázolás vagy geometria terén. Elvárás szinten azonban eddig nem jelent meg az IKT eszközök alkalmazása, és a technikai feltételei is problémásak voltak. 5.2 Az elvégzett tevékenység részletes bemutatása 5.2.1 A tevékenység célja AZ IKT alkalmazásnak többes célja van. - A szemléltetés hatékonyságának növelése - A diákok motivációja olyan ingerekkel, amire fogékonyabbak - A diákok informatikai kultúrájának fejlesztése 5.2.2 A tevékenységhez kapcsolódó feladatok, feladatrendszerek Az IKT alkalmazás sikeréhez az alábbi feladatok köthetők: - A technikai eszközök biztosítása: itt nem csak a helyszínre vitel a feladat, hanem a megfelelő beüzemelés egészen odáig, hogy az adott program működik-e, az eszközök összehangolása megfelelő-e, van-e elem az elektronikus tollban stb. - A prezentáció vagy más órai alkalmazás előkészítése annak érdekébe, hogy az órán a lehető legkevesebb feladat maradjon. Amit lehet, előre el kell készíteni, akár a szerkesztéseket is, nem kell feltétlenül az órán végezni. Amennyiben az órán szeretnénk végezni, akkor is előtte végig kell próbálni, mert nem mindig úgy működik élesben, ahogy gondoljuk. - Az IKT alkalmazás beillesztése az óra vázába. Tanulói és tanári tevékenységek megtervezése. Lényegében egy alapos óravázlatot igényel. - A diákok számára hazavihető, azaz hazaküldhető anyagok összeállítása, az eljuttatás módjának megszervezése. Jelenthet ez előre elkészített anyagokat is, de az órán készült vázlatok elküldését is. 5.2.3 A tevékenység során felmerült kockázati tényezők, problémák, nehézségek, azok megoldásai - Talán a legnagyobb kockázat a technikában rejlik, ettől tartunk leginkább o Nem állnak rendelkezésre megfelelő eszközök: projektort, számítógépet többnyire kölcsönözni kell, fel kell vinni az osztályban, össze kell állítani. Erre kevés az idő. Ebben tudhat segíteni oktatástechnikus, de a gyakorlat növekedésével ez egyre kisebb terhet jelent. Azon vagyunk, hogy minden teremben legyen interaktív tábla vagy projektor fixen telepítve. o Az eszközök működése bizonytalan: az épp megkapott projektor notebookkal való összehangolása néha nehézkes, hiányozhatnak kodekek, programok (ha nem saját notebookkal dolgozunk), de a megjelenítéssel is adódhatnak problémák: nem jelenik meg a videó a kivetítőn, csak a gépen, rosszak a színek, arányok, túl világos van a teremben, a vetítő felület kicsi és rossz helyen van. Akármilyen technikai probléma közbejöhet, bármelyik eszköz bármikor leállhat. Gyakorlatlanság esetén mindenképpen végig kell próbálni konkrétan azokkal az eszközökkel óra előtt a munkát, amelyekkel az órát tartjuk. Így a kockázat jelentősen csökkenthető. A vetítési felületet úgy kell megválasztani, hogy az osztály átrendezése nélkül lehessen vetíteni. Nem frontális berendezésnél ez könnyebb. Ne valamelyik sarokban legyen a vetítési felület, hanem lehetőleg középen.
Lehet a zöld táblából is flipchart papírokkal is kiváló felületet létrehozni, amin az ebeam-et is lehet használni. o A technikai problémákból adódóan a diákok odafigyelése lankad, megakad az óra, a kicsi vagy rossz helyen levő vetítési felület, vagy a túl világos osztályterem (vagy inkább gyenge projektor) miatt nem mindenki lát jól, át kell rendezni a termet, ami megint kizökkent. Ha gyakrabban merülnek fel problémák, mindenképpen úgy kell megtervezni az órát, hogy legyen B terv a technikai problémák esetére. Vagy pl. önálló vagy csoportos feladatmegoldás közben állítsuk be a technikai eszközöket. - Tudáshiány is jelen van még: o Bár részt vettem tanfolyamon, úgy tűnik, leginkább magunkra vagyunk utalva. Minden tantárgynak a saját programjait kell megtalálnia, amit alkalmazni tud. Általános IKT készségfejlesztést tud adni egy 30 órás képzés, de a konkrét tárgy tanításában máshonnan is sok ismeretre van még szükség. Mindenképpen szükség van az önképzésre, közös munkára. Nem reális, hogy minden tanár maga találjon ki mindent. o Hiányoznak a megfelelő tananyagok, amiket alkalmazni lehet. A tankönyvekhez nincsenek elektronikus anyagok. A kompetencia konzorcium csomagjához is néhány ppt van leginkább, amik informatikai színvonala (grafikai kivitelezés) nem túl magas színvonalú. A maga módján kiválóak is, de nem professzionálisak. Most is olyan tankönyvek jelennek még meg, amik nem elektronikus táblára íródtak, holott ez alapkövetelmény kellene legyen. Matematikából az elektronikus feladatbankok hiányoznak talán leginkább: miért nem lehet akár egy tankönyvhöz vagy általánosabban is egy feladatbankból kiválasztani az órához azt az 5-10 feladatot a sok ezerből, amire épp szükségünk van Rákattintva egy külön feladatlapra raknánk és használhatnánk. Ehelyett most mindenhonnan úgy kell összemásolni, szkennelni, begépelni, ami elég nagy ráfordítást igényel. (Vélhetőleg ennek szerzői jogi akadályai is vannak.) A tanártól nem várható el, hogy tankönyvírói vagy informatikusi szinten alkossa tömegesen az anyagokat. A lehetőség a horizontális tanulásban van: meg kell osztani azokat a tudásokat, amiket létrehoztunk. Az IKT eszközök alkalmazásában való érdemi iskolai szintű előrelépés rendszeres és komoly szakmai kapcsolatot igényel a kollégák között. Még jobb, ha ez nem csak intézményi szinten valósul meg, hanem több iskola között. Az érdemi közös munkát azonban reálisan inkább csak személyes kapcsolatban levő közösségektől várhatjuk el, ezért célszerű lenne ilyen kapcsolatokat kialakítani iskolák közt is, de első szinten iskolán belül. Az intézményi tudásra nagyobb hangsúlyt kellene helyezni az egyéni mellett. 5.2.4 A tevékenység során felmerült sikertényezők, támogató elemek - Nagy segítséget jelentett a második félévben, hogy a matematika órák egy részét olyan teremben tarthattam, ahol volt rögzített projektor és fehér tábla, amire az ebeam rögzíthető volt. - Nagy segítség volt az ebeam, a diákok szerettek a táblánál dolgozni vele. - Az Educatio tankönyvéhez tartozó prezentációk között voltak szemléletes bemutatók. - Segítséget jelentett, hogy más kollégám is próbálkozik IKT alkalmazással matematika órán, és több ponton tudott segítséget nyújtani.
- Esősorban az ebeam szoftverét és a Geogebra programot tudtam jól használni órákon. 5.2.5 A tevékenységhez kapcsolódó munkaformák, módszertani elemek - ppt összeállítása az órára o Ezt német órán inkább használtam. Itt lényegében az óra vázlatát kell átgondolni: megtervezni és megírni előre a táblaképet. Vannak előre elkészített ilyen anyagok is, például a kompetenciás tankönyv tanári anyagában. Segít abban, hogy tartsuk magunkat az anyaghoz, vagy ha letérünk, könnyen visszataláljunk oda. Hátránya, hogy kötött pályás, bár már ez sem igaz. A táblaszoftver segítségével bele lehet írni a diákba, ki lehet egészíteni órán, és az így összeállt órai anyagot el lehet menteni és úgy szétküldeni a diákoknak. - A táblaszoftver egyszerű használata o használhatjuk az elektronikus táblát egyszerű fehértáblaként is. Amit hozzáad, hogy az oldalak között lehet előre és hátra lapozni, az óra anyagát el lehet menteni és szétküldeni akár. - Geogebra o A www.geogebra.org oldalon megfelelő segítség van a program használatához. Csak alapvető dolgokra használtuk idén. Szerkesztések: euklideszi módszerekkel el lehet készíteni egy szerkesztést, és lépésenként is elő lehet hívni. A felvett elemeket a szerkesztés végén is lehet mozgatni, így a disszkusszióhoz is segítséget nyújthat. Függvényábrázolások: könnyedén, képlet alapján lehet vele függvényeket ábrázolni. Bevezethetők továbbá paraméterek is, melyek értékét egy csúszkán lehet változtatni. Így nagyon szemléletes lehet a függvény transzformáció bemutatása. Az egye paraméterek változtatásával, folyamatos csúsztatásával a függvény képe is folyamatosan mozdul el, változik. Trigonometria: Szemléletes ábrákat készítettem a hegyesszögek szögfüggvényeihez, a forgásszögek szögfüggvényeihez. Itt is a megadott pontok mozgathatósága ad nagy segítséget: pl. az egységkörben a kör egy pontját mozgatva folyamatosan és szemléletesen tudja mutatni az ábra az ahhoz a ponthoz tartozó forgásszög különböző szögfüggvényeit. - Komoly lehetőségek lennének még a fenti programok alkalmazására a tanulói laptopokkal. A szerkesztéses feladatokat pl. minden diák a saját gépén is megtanulhatja elkészíteni. A program rákényszerítheti a diákokat, az euklideszi módszerek következetes alkalmazására (pl. két alakzat metszéspontjait csak úgy tudja használni, ha előbb meghatározza őket). 5.2.6 A tevékenységhez kapcsolódó dokumentációs javaslatok A pályázati követelmények miatt a naplóban jelölni kellett mindig az IKT-val támogatott órákat. Bár ez elsőre tehernek tűnik, mégis motivációs tényezőként is jelen van, hogy a 25%- ot el kell érni az IKT alkalmazás terén. Az lényeges lehet, hogy az elkészült anyagokat hozzáférhetővé tegyük diákok, esetleg kollégák számára. Erre az iskolai honlap biztosít felületet, illetve levelezési listát használunk az egyes csoportokhoz.
5.3 A tevékenység intézményi implementációjának lehetőségei Az IKT órai alkalmazás intézményi elterjesztésére folyamatosan törekszünk. Minden jelentkező tanárnak volt lehetősége 30 órás IKT tanfolyamon részt venni. Az interaktív táblás projekt megvalósulása után majdnem minden teremben lesz interaktív tábla vagy rögzítve telepített projektor. Egyre több kollégának tudunk adni személyes használatra notebookot. A fejlesztendő terület az egyéni erőfeszítések és az együttműködés növelése. Sajnos tudomásul kell venni, hogy olyan tudásokra van szükség, amit nagyrészt magunknak kell megalkotnunk. Ha másképp nem, akkor meglévő tudások felkutatásával, mert ez sem egyszerű. Ezt közösen lehet hatékonyan végezni, ha iskolai szinten és nem egyénekben gondolkodunk csak. Szükséges az adminisztráció és az elvárások határozott megjelenése is. El kell várnunk magunktól és egymástól az IKT alkalmazását. 5.4 A tevékenység multiplikációs, disszeminációs lehetőségei Lehetőség van a felhalmozott tudást megjeleníteni a honlapunkon, és át is tudjuk adni más iskoláknak, sőt együtt is tudunk működni más intézményekkel a fejlesztésben, erre az internet is lehetőségeket ad. 6 Költségvetési tényezők Az IKT alkalmazás költséges műfaj. Fontos lenne az eszközök élettartamával számolni, és meghatározni az éves szükséges fejlesztési és karbantartási költségeket. Nem hanyagolható el a személyi háttér biztosításának költsége sem: rendszergazda, IKT asszisztens, oktatásinformatikus, vezetői ráfordítás a fejlesztési feladatokra. Ezen feladatok egy része fenntartói szinten összefogható, koordinálható lenne, így a költséghatékonyságot növelni lehetne. 7 Az elvégzett tevékenység összegzése Sikerült teljesíteni a TÁMOP3.1.4 projektben szükséges 25%-os IKT alkalmazást a matematika programcsomag bevezetésében. Az alkalmazások hatékonysága még bőven növelhető, ez személyi ráfordítást igényel elsősorban, de nagy segítség lenne, ha az interaktív tábla mindenhol biztosított lenne és természetessé válna a diákok és tanárok számára is. Dátum: Kecskemét, 2010. aug. 6. Mikulás Domonkos szaktanár