Standard költségszámítás

Standard költségszámítás A jó kontroller mottója: - Istenben bízunk, a többieket ellenőrizzük Kelemen Tamás

A költségszámítás szerepe Van egy csodálatos termékünk Mennyi pénzt keresünk vele? Amennyi árbevételt realizálunk. Mennyibe kerül nekünk? - Egységár X Mennyiség Amennyi költséget elszámolunk. Egységköltség X Mennyiség Kelemen Tamás

A költségszámítás szerepe Van egy csodálatos termékünk Milyen költségeink vannak? Fix jellegű költségek Termelt mennyiségtől független Változó jellegű költségek Termelt mennyiséggel arányos Mindaddig, míg csak 1 féle termékünk van, MINDEGY Kelemen Tamás

Mi van, ha másfélét is akarunk gyártani? Mennyi pénzt keresünk velük? Amennyi árbevételt realizálunk. Mennyibe kerül nekünk? - Σ Egységár X Mennyiség Amennyi költséget elszámolunk. Σ Egységköltség X Mennyiség A költségek meghatározása Kelemen Tamás már nem egyértelmű!!!

Mi van, ha még több félét is akarunk gyártani? Az árbevétel meghatározása továbbra sem bonyolult De mi a helyzet a költségekkel? Kelemen Tamás

Költségszámítási módszerek Miért akarjuk a költségeket kiszámítani? Hiszen ha a számlákat összegyűjtjük, akkor pontosan tudjuk, hogy mennyi pénzt költöttünk el a termék előállításához. Ez a számvitel felségterülete De mit kezd a menedzsment ezzel az infóval? semmit Kelemen Tamás Azt tudjuk, hogy mennyit költöttünk, de azt nem, hogy miért?

Költségszámítási módszerek A költségszámítás szintjei: 1. Tényköltség számítás Egy időszakban felmerült költségeket szétosztja a költségviselők között 2. Standard költség számítás Korábbi időszakokban felmerült költségeket statisztikailag átlagolja és így megadja az elszámolható költségeket 3. Tervköltség számítás Nem a korábban felmerült költségekből vezetjük le, hanem tervezés eredményeként Kelemen Tamás adjuk meg a költségeket

elméleti összefoglalás a standard költségszámítás jellemzői: közvetlen költségek általános (közvetett) költségek tervezett gyártási mennyiség jelenlegi adatok Kelemen Tamás előrejelzés a jövőre

elméleti összefoglalás Minden szervezeti egységnek feladatai elvégzéséhez szüksége van emberi és tárgyi kapacitásra Cél: a kapacitások ésszerű kihasználása ésszerű kihasználás anyag és időnormák megadása Azonos techn., anyagok, term. feltételek bérköltség S T A N D A R D A normák nem változnak A STANDARD-ok naturális mutatók, azt biztosítják, hogy annyi kapacitást (anyag, gép-, és munkaidő) használjunk fel, amennyi szükséges, se többet se kevesebbet. Kelemen Tamás

P É L D A Hogyan lehet ezt STANDARD-osítani? Gyűjtsük össze a hozzávalókat! Mi? zsemle Mennyi? 1 db. Mennyiért? 30 Ft./ db. vaj párizsi Elegendő ennyi infó? 5 g. 2 szelet 2.000 Ft./ kg. 1.500 Ft./ kg. zöldség 3 db. 400 Ft./ kg.

standard költségszámítás 3 kérdéskört kell vizsgálni Milyen költségek keletkeztek? Költségfajták meghat. Hol és mennyi költség keletkezett? Költséghelyek meghat. Miért keletkeztek a költségek? Ki viseli a költségeket? Költségviselők meghat. Kelemen Tamás

standard költségszámítás költségfajták költségviselők közvetlen ktg.-ek költségviselők általános ktg.-ek költséghelyek általános ktg.-ek költséghelyek közvetlen ktg.-ek direkt indirekt!!! probléma!!! 1. költséghely költségei... n. költséghely költségei direkt??? igazságos??? pótlékkulcsok Kelemen Tamás költségviselők

standard költségszámítás 3 kérdéskört kell vizsgálni Milyen költségek keletkeztek? Költségfajták meghat. anyagköltség bérköltség energiaköltség tőkeköltség stb. Hol és mennyi költség keletkezett? Költséghelyek meghat. anyaggazdálkodás gyártás üzemvezetés értékesítés stb. Miért keletkeztek a költségek? Ki viseli a költségeket? Kelemen Tamás Költségviselők meghat. termékek szolgáltatások

standard költségszámítás Költségtervezés = előre rögzítjük a felhasználható költségeket D E A költségek rögzítésének következménye a gyártási mennyiségek rögzítése is!!!!!!! Következmény: Eltérések lesznek, melyek okai nem felismerhetőek Kelemen Tamás

standard költségszámítás Nem reális a tervezett termelés tervezett költségeit szembe állítani a tényleges termelés tényleges költségeivel elem: tényleges termelés tervezett költsége Kelemen Tamás

standard költségszámítás Az elemzés: a tervezett termelés tervezett költsége szembe állítja a tényleges termelés tervezett költsége szembe állítja a tényleges termelés tényleges költsége Kelemen Tamás

Eltérések elemzése - árbevétel Milyen ok(ok)ból lehet eltérés a tervezett és a tényleges árbevételben? A tényleges mennyiség ugyan megegyezik a tervezett mennyiséggel, de az ár nem. 190 Ft./db. Tervezett ár: Ár eltérés! Tényl. ár: 240 Ft./db. 290 Ft./db. Árbevétel = mennyiség X ár Vagy drágábban adjuk, vagy Kelemen olcsóbban, Tamás mint ahogy terveztük!

Eltérések elemzése - árbevétel Milyen ok(ok)ból lehet eltérés a tervezett és a tényleges árbevételben? A tényleges eladási ár ugyan megegyezik a tervezett eladási árral, de az eladott mennyiség nem. Tervezett Tényleges 30 db. Eredeti menny: Menny. eltérés! Vagy többet adtunk el, vagy kevesebbet, Kelemen mint Tamás amit terveztünk! Tényl. Menny.: 50 db. 80 db. Árbevétel = mennyiség X ár

Eltérések elemzése - árbevétel Milyen ok(ok)ból lehet eltérés a tervezett és a tényleges árbevételben? Mi történik, ha mindkét dolog változik? Ár eltérés! Mennyiségi eltérés! Mind a ténylegesen eladott mennyiség, mind a tényleges eladási ár Kelemen Tamás eltér a tervezettől

Eltérések elemzése - árbevétel Árbevétel A A Tényleges Teljes eltérés A B E ár Tervezett E mennyiségi A C Tervezett Tényleges Volumen E ár = tényleges menny. X tényleges ár (A A ) - tényleges menny. X tervezett ár (A B ) E mennyiségi =tényleges menny. X tervezett Kelemen ár Tamás (A B )-tervezett menny. X tervezett ár (A C )

Eltérések elemzése - árbevétel Árbevétel A A Tényleges Teljes eltérés A B E ár Tervezett E mennyiségi A C Tervezett Tényleges Volumen E ár = (tényleges ár - tervezett ár) X tényleges menny. = A A - A B E mennyiségi = (tényleges menny. - tervezett Kelemen menny.) Tamás X tervezett ár = A B - A C

Eltérések elemzése - árbevétel P É L D A Tervezett értékesítés: 2000 db. Tényleges értékesítés: 2600 db. Tervezett ár: 30 eft/db. Tényleges ár: 35 eft/db. Tervezett bevétel: 60.000 eft. Tényleges bevétel: 91.000 eft. Különbség: 91.000 eft. 60.000 eft. = 31.000 eft. Ennyire jól dolgoztunk? Vizsgáljuk meg elemeiben! Kelemen Tamás

Eltérések elemzése - árbevétel Árbevétel A A Tényleges 91.000 eft. E ár 13.000 eft. A B Tervezett 78.000 eft. E mennyiségi 18.000 eft. A C 35 eft/db. 30 eft/db. 60.000 eft. Összes eltérés: 31.000 eft. Tervezett 2000 db. 30 eft/db. Tényleges 2600 db. 35 eft/db. Volumen E ár = 2600 db. X 35 eft./db. (A A ) 2600 db. X 30 eft./db. (A B ) = 13.000 eft. E mennyiségi = 2600 db. X 30 eft./db. (AKelemen B ) - 2000 Tamás db. X 30 eft./db. (A C ) = 18.000 eft.

Eltérések elemzése - árbevétel P É L D A Tervezett értékesítés: 3000 db. Tényleges értékesítés: 2600 db. Tervezett ár: 35 eft/db. Tényleges ár: 30 eft/db. Tervezett bevétel: 105.000 eft. Tényleges bevétel: 78.000 eft. Különbség: 78.000 eft. 105.000 eft. = -27.000 eft. Ennyire rosszul dolgoztunk? Vizsgáljuk meg elemeiben! Kelemen Tamás

Eltérések elemzése - árbevétel Árbevétel A C Tervezett 105.000 eft. A B 91.000 eft. E ár -13.000 eft. E mennyiségi Tényleges -14.000 eft. A A 78.000 eft. Összes eltérés: -27.000 eft. Tényleges 2600 db. 30 eft/db. Tervezett 3000 db. 35 eft/db. Volumen E ár = 2600 db. X 30 eft. (A A ) 2600 db. X 35 eft. (A B ) = -13.000 eft. E mennyiségi = 2600 db. X 35 eft. (A B Kelemen ) 3000 Tamás db. X 35 eft. (A C ) = -14.000 eft.

Eltérések elemzése - árbevétel Árbevétel Tényleges 98.000 eft. A A A B 14.000 eft. AC E ár 84.000 eft. Tervezett 90.000 eft. E mennyiségi -6.000 eft. Összes eltérés: 8.000 eft. Tényleges 2800 db. 35 eft/db. Tervezett 3000 db. 30 eft/db. Volumen E ár = 2800 db. X 35 eft./db. (A A ) 2800 db. X 30 eft./db. (A B ) = 14.000 eft. E mennyiségi = 2800 db. X 30 eft./db. (AKelemen B ) - 3000 Tamás db. X 30 eft./db. (A C ) = -6.000 eft.

Eltérések elemzése - árbevétel Árbevétel 90.000 eft. Tervezett A C A B Tényleges A A E ár 98.000 eft. -7.000 eft. E mennyiségi 15.000 eft. Összes eltérés: 8.000 eft. Tervezett 3000 db. 30 eft/db. Tényleges 3500 db. 28 eft/db. Volumen E ár = 3500 db. X 28 eft./db. (A A ) 3500 db. X 30 eft./db. (A B ) = -7.000 eft. E mennyiségi = 3500 db. X 30 eft./db. (AKelemen B ) - 3000 Tamás db. X 30 eft./db. (A C ) = 15.000 eft.

Eltérések elemzése - árbevétel árbevétel elemzése áreltérés mennyiségi eltérés Tényleges Tervezett Eltérés Mennyiség 1900 db/év 2000 db/év -100 db/év Egységár 550 Ft/db 500 Ft/db 50 Ft/db Árbevétel 1045 eft/év 1000 eft/év 45 eft/év eltérések: E ár = 1900*(550-500) = 95 eft/év E mennyiségi = (1900-2000)*500 = -50 eft/év E összes árbevétel = 45 eft/év Kelemen Tamás

Eltérések elemzése közvetlen anyagköltség A közvetlen anyagköltséget 3 dolog határozza meg: tervezett mennyiség tervezett beszerzési ár tervezett fajlagos felhasználás tényleges mennyiség tényleges beszerzési ár tényleges fajlagos felhasználás Következmény: A végeredmény a tényleges és a tervezett állapot különbsége 3 féle eltéréstípus 6 féle kombináció

Eltérések elemzése közvetlen anyagköltség Közvetlen ktg. K A Tényleges 3 féle eltéréstípus 6 féle kombináció K B E ráfordítási Tervezett K C E mennyiségi K D E intenzitási Terv. Tényl. Tényl. Mennyiség (norma) Tervezett Tényleges Volumen (eladás) E ráford. = tényl.term. X tényl.felh. X tényl.anyagktg.(k A ) tényl.term. X tényl.felh. X terv.anyagktg.(k B ) E menny. = tényl.term. X tényl.felh. X terv.anyagktg.(k B ) terv.term. X tényl.felh. X terv. anyagktg.(k C ) E int. = terv.term. X tényl.felh. X terv.anyagktg.(k Kelemen C ) terv.term. Tamás X terv.felh. X terv. anyagktg.(k D )

Eltérések elemzése közvetlen anyagköltség P É L D A Tervezett értékesítés: 2000 db./év Tényleges értékesítés: 2500 db. Tervezett anyagfelhaszn.: 5 kg/db. Tényleges anyagfelhaszn.: 6 kg/db. Tervezett fajl. anyagktg.: 800 Ft./kg. Tényleges fajl. anyagktg.: 850 Ft./kg. Tervezett anyagktg.: 8.000 eft./év Tényleges anyagktg.: 12.750 eft./év Különbség: 12.750 eft. 8.000 eft. = 4.750 eft. Termék mennyiségi változása: Anyagfelhasználás változása: 500 db./év 1 kg./db. Anyagköltség változása: Kelemen Tamás 50 Ft./kg.

Eltérések elemzése közvetlen anyagköltség Közvetlen ktg. K A Tényleges 12.750 eft./év E ráfordítási 750 eft./év 9.600 eft./év K C K B Tervezett 12.000 eft./év E mennyiségi 2.400 eft./év K D 8.000 eft./év E intenzitási 1.600 eft./év Összes eltérés: 4.750 eft./év 5 kg/db. Terv. Tényl. 6 kg/db. Tényl. Mennyiség (norma) 2000 db./év Tervezett 2500 Tényleges Volumen (eladás) E ráford. = tényl.term. X tényl.felh. X tényl.anyagktg.(k A ) tényl.term. X tényl.felh. X terv.anyagktg.(k B ) E menny. = tényl.term. X tényl.felh. X terv.anyagktg.(k B ) terv.term. X tényl.felh. X terv. anyagktg.(k C ) E int. = terv.term. X tényl.felh. X terv.anyagktg.(k Kelemen C ) terv.term. Tamás X terv.felh. X terv. anyagktg.(k D )

Eltérések elemzése közvetlen anyagköltség P É L D A Tervezett értékesítés: 2000 db./év Tényleges értékesítés: 2500 db. Tervezett anyagfelhaszn.: 6 kg/db. Tényleges anyagfelhaszn.: 5 kg/db. Tervezett fajl. anyagktg.: 900 Ft./kg. Tényleges fajl. anyagktg.: 850 Ft./kg. Tervezett anyagktg.: 10.800 eft./év Tényleges anyagktg.: 10.625 eft./év Különbség: 10.625 eft. 10.800 eft. = -175 eft. Termék mennyiségi változása: Anyagfelhasználás változása: +500 db./év -1 kg./db. Anyagköltség változása: Kelemen Tamás -50 Ft./kg.

Eltérések elemzése közvetlen anyagköltség Közvetlen ktg. K B Tervezett 11.250 eft./év 10.800 eft./év -625 eft./év K D E ráfordítási K A E intenzitási E mennyiségi Tényleges 2.250 eft./év 10.625 eft./év 9.000 eft./év K C -1.800 eft./év Összes eltérés: -175 eft./év 5 kg/db. Tényl. Terv. 6 kg/db. Tényl. Mennyiség (norma) 2000 db./év Tervezett 2500 Tényleges Volumen (eladás) E ráford. = tényl.term.x tényl.felh.x X (tényl.anyagktg.(k X A ) terv.anyagktg.(k A ) tényl.term. B )) = 2500db.*5kg/db.*(850Ft/kg X tényl.felh. X terv.anyagktg.(k - 900Ft/kg) B ) E menny. =tényl.felh.x = tényl.term. terv.anyagktg.x X tényl.felh. X (tényl.term.(k terv.anyagktg.(k B ) terv.term.(k B ) terv.term. C ))=5kg/db.*900Ft/kg*(2500db.-2000db.) X tényl.felh. X terv. anyagktg.(k C ) E int. = terv.term.xterv.anyagktg.x(tényl.felh.(k X tényl.felh. X terv.anyagktg.(k Kelemen C ) C ) terv.felh.(k terv.term. Tamás D X ))=2000db.*900Ft/kg.*(5kg/db.-6kg/db.) terv.felh. X terv. anyagktg.(k D )

Eltérések elemzése közvetlen anyagköltség P É L D A Tervezett értékesítés: 2500 db./év Tényleges értékesítés: 2000 db. Tervezett anyagfelhaszn.: 5 kg/db. Tényleges anyagfelhaszn.: 6 kg/db. Tervezett fajl. anyagktg.: 900 Ft./kg. Tényleges fajl. anyagktg.: 800 Ft./kg. Tervezett anyagktg.: 11.250 eft./év Tényleges anyagktg.: 9.600 eft./év Különbség: 9.600 eft. 11.250 eft. = -1.650 eft. Termék mennyiségi változása: Anyagfelhasználás változása: -500 db./év 1 kg./db. Anyagköltség változása: Kelemen Tamás -100 Ft./kg.

Eltérések elemzése közvetlen anyagköltség Közvetlen ktg. 11.250 eft./év Tervezett K C 13.500 eft./év E intenzitási E mennyiségi 10.800 eft./év K B K D 2.250 eft./év -2.700 eft./év E ráfordítási Tényleges -1.200 eft./év K A 9.600 eft./év 900 Ft/kg 800 Ft/kg Tényl. 6 kg/db. Terv. Tényl. 5 kg/db. 6 kg/db. Összes eltérés: -1.650 eft./év Mennyiség (norma) 2000 Tényleges 2500 Tervezett Volumen (eladás) E ráford. = tényl.term. X tényl.felh. X tényl.anyagktg.(k A ) tényl.term. X tényl.felh. X terv.anyagktg.(k B ) E menny. = tényl.term. X tényl.felh. X terv.anyagktg.(k B ) terv.term. X tényl.felh. X terv. anyagktg.(k C ) E int. = terv.term. X tényl.felh. X terv.anyagktg.(k Kelemen C ) terv.term. Tamás X terv.felh. X terv. anyagktg.(k D )

Eltérések elemzése ktlen. anyagktg. közvetlen anyagköltség elemzése ráfordítási eltérés mennyiségi eltérés intenzitási eltérés Tényleges Tervezett Eltérés Mennyiség 1900 db/év 2000 db/év -100 db/év Fajl.anyagfh. 0,4 kg/db 0,35 kg/db 0,05 kg/db Fajl.anyagktg. 125 Ft/kg 100 Ft/kg 25 Ft/kg Árbevétel 95 eft/év 70 eft/év 25 eft/év eltérések: E ráfordítási = 1900*0,4*(125-100) = 19 eft/év E mennyiségi = (1900-2000)*0,4*100 = -4 eft/év E intenzitási = 2000*(0,4-0,35)*100 = 10 eft/év E összes közvetlen anyagktg. = 25 eft/év Kelemen Tamás

Eltérések elemzése közvetlen bérköltség Közvetlen ktg. K A Tényleges 3 féle eltéréstípus 6 féle kombináció K B E ráfordítási Tervezett K C E mennyiségi K D E intenzitási Terv. Tényl. Tényl. Mennyiség (norma) Tervezett Tényleges Volumen (eladás) E ráford. = tényl.term. X tényl.felh. X tényl.bérktg.(k A ) tényl.term. X tényl.felh. X terv.bérktg.(k B ) E menny. = tényl.term. X tényl.felh. X terv.bérktg.(k B ) terv.term. X tényl.felh. X terv. bérktg.(k C ) E int. = terv.term. X tényl.felh. X terv.bérktg.(kkelemen C ) terv.term. Tamás X terv.felh. X terv. bérktg.(k D )

Eltérések elemzése közvetlen bérköltség P É L D A Tervezett értékesítés: 2000 db./év Tényleges értékesítés: 2500 db./év Tervezett időfelhasználás: 3 nó/db. Tényleges időfelhasználás: 2 nó/db. Tervezett fajl. bérktg.: 1500 Ft./nó. Tényleges fajl. bérktg.: 1200 Ft./nó. Tervezett bérktg.: 9.000 eft./év Tényleges bérktg.: 6.000 eft./év Különbség: 6.000 eft. 9.000 eft. = -3.000 eft. Termék mennyiségi változása: Eltérés a normaidőtől: +500 db./év -1 nó./db. Bérköltség változása: Kelemen Tamás -300 Ft./nó.

Eltérések elemzése közvetlen bérköltség Közvetlen ktg. K B Tervezett 7. 500 eft./év -1.500 eft./év 9.000 eft./év K D E ráfordítási E mennyiségi 1.500 eft./év E intenzitási 6.000 eft./év K C -3.000 eft./év K A Tényleges 6.000 eft./év Összes eltérés: -3.000 eft./év 2 nó/db. Tényl. Terv. 3 nó/db. Tényl. 1200 Ft./nó. 1500 Ft./nó. 2000 db./év Tervezett 2500 Tényleges Mennyiség (norma) Volumen (eladás) E ráford. = tényl.term. X tényl.felh. X tényl.bérktg.(k A ) tényl.term. X tényl.felh. X terv. bérktg.(k B ) E menny. = tényl.term. X tényl.felh. X terv.bérktg.(k B ) terv.term. X tényl.felh. X terv. bérktg.(k C ) E int. = terv.term. X tényl.felh. X terv.bérktg.(kkelemen C ) terv.term. Tamás X terv.felh. X terv. bérktg.(k D )

Standard költségszámítás tervezési számítások költségnorma standard és tényleges költségek költségellenőrzés Terv Összehasonlítás a tényleges adattal Eltéréselemzés jelentései és kimutatásai Menedzsment Cselekvés áreltérés mennyiségi eltérés intenzitás eltérés

Vezetői döntéshozatal támogatása Fix költségek bizonyos gyártási kapacitás fenntartása érdekében tartjuk fenn őket Tervezett összes fix költségeket standard költségeknek nevezzük fajlagos standard költség = összes fix költség / gyártási kapacitás Kelemen Tamás

Általános költségek standardizálása standard költségszámítás cél: szabványosítani a költségeket merev standard költségszámítás rugalmas standard költségszámítás fix elszámoló árral dolgozik Kelemen Tamás

Általános költségek standardizálása merev standard költségszámítás fix elszámoló ár meghatározása anyagköltségek bérköltségek elszámolható költségek általános költségek felosztására egyéb üzemen belüli elszámolásra (pl. karbantartás) Kelemen Tamás

Általános költségek standardizálása merev standard költségszámítás fix elszámoló ár következtében eltérések definiálhatók tervezett mennyiség fix elszámoló ár tényleges mennyiség tényleges költség ráfordítási eltérés = tényl. menny. x elszámoló ár tényl. menny. x tényl. ár mennyiségi változást nem vesz figyelembe! Kelemen Tamás

Általános költségek standardizálása rugalmas standard költségszámítás fix elszámoló ár meghatározása fix és változó költségek bontásában anyagköltségek bérköltségek normázott költségek általános költségek felosztására egyéb üzemen belüli elszámolásra (pl. karbantartás) Kelemen Tamás

standard költségszámítás ráfordítás i eltérés = tényl.ktg.- norma ktg.? költség mennyiségi eltérés = norma ktg.- elszámolható tervktg. fedezethiány fedezettöbblet fix költség változó költség terv. mennyiség Kelemen Tamás mennyiség

Gyakorló feladat költséghely: 100 % 6.000 gó szűk keresztmetszet: 80 % 4.800 gó tervezett költségek: összes költség: 24.000 20.400 fix költségek: 6.000 változó költségek: 18.000 6.000 14.400 hogyan lehet elszámolni a költségeket? elszámoló kulcs: 24.000 Eu 6.000 gó 20.400 Eu = 4 Eu/gó = 4,25 Eu/gó 4.800 gó Kelemen Tamás

Gyakorló feladat költséghely: szűk keresztmetszet: elszámoló kulcs: 24.000 Eu 6.000 gó 20.400 Eu = 4 Eu/gó = 4,25 Eu/gó 4.800 gó tényleges költségek: 19.200 4.200 gó ebből mennyit lehet elszámolni? 4.200 gó x 4 Eu = 16.800 Eu 4.200 gó x 4,25 Eu = 17.850 Eu de így a fix ktg.-ek is proporconálisan változnak a kapacitással akkor viszont csak a teljes eltérést számíthatjuk ki Kelemen Tamás

Gyakorló feladat költséghely: szűk keresztmetszet: elszámoló kulcs: 24.000 Eu 6.000 gó 20.400 Eu = 4 Eu/gó = 4,25 Eu/gó 4.800 gó tényleges költségek: 19.200 4.200 gó mennyi lehet a standard (norma) költség? norma ktg. = fix ktg. + prop. ktg. terv. menny. x tényl.menny. Kelemen Tamás

Gyakorló feladat költséghely: fix költségek: 6.000 szűk keresztmetszet: 6.000 változó költségek: 18.000 14.400 tényleges költségek: 19.200 4.200 gó mennyi lehet a standard (norma) költség? 18.000 6.000 + x 4.200 = 18.600 Eu 6.000 14.400 6.000 + x 4.200 = 18.600 Kelemen 4.800 Tamás Eu

Probléma: Ár Részleteltérések a könyvelésből csak az eltérések eredője látszik Tényleges ár Áreltérés Árnorma Mennyiségeltérés Tényleges mennyiség Kelemen Tamás Mennyiségi norma Mennyiség

Eltérések a standardktg. számításban Nyereségeltérés Értékesítési és disztribúciós ktg. Ktlen. bérktg. Munkabér Ktlen. anyagktg. Termelési ktg. Anyagár Változó ált. ktg. Ált. ktg. Ár Értékesítési nyereség Állandó ált. ktg. Mennyiség Mennyiség Mennyiség Ráfordítás Ráfordítás Mennyiség Munkahat ékonyság Anyagfelh asználás Mennyiség Tervezett mennyiség Kapacitás Kelemen Tamás

Tevékenységalapú költségszámítás Activity-Based Costing

A költségszámítási rendszerek átalakulása Pótlékoló kalkuláció mennyiségorientált vetítési alappal A hagyományos költségszámítás hiányos és torz információt ad Az általános költségek aránya egyre nő Az újdonság iránti fokozódó igény bonyolult folyamatokat igényel Vállalatok összeolvadása, felvásárlások egyre összetettebb rendszereket hoznak létre Az automatizálás egyre elterjedtebb A szolgáltatások súlya növekszik Az informatika fejlődésének következtében egyre több információ áll rendelkezésre

Tevékenységalapú költségszámítás A tevékenységen alapuló költségszámítás olyan eljárás, melynek segítségével egy adott költségobjektum összköltsége olyan módon határozható meg, hogy az tükrözze az objektum által felhasznált tényleges gazdasági erőforrások összegét. erőforrás tevékenység termék/szolgáltatás főkönyvi költségadat tevékenység szerinti költségek termék/ szolgáltatás költségei

Pótlékoló kalkuláció elve A tevékenységalapú költségszámítás a pótlékoló kalkulációra épül. K ált. Termékek: Vetítési alap (VA): pl. közvetlen bér Pótlékkulcs (Rezsikulcs): Termékre eső : költséghányad A B C m A + m B + m C = P = K VA ált. m A P m B P m C P ΣVA

Az ABC-számítás működése Művelet 1 Művelet 2 Művelet 3 Művelet 4 Tevékenység 1 Tevékenység 2 Tevékenység 3 Tevékenység központ 1 Tevékenység központ 2 Tevékenység központ 3 Termékek

A költségszámítási rendszerek közötti választás Költség Mérési költség Hibaköltség Összes költség Optimum Pontosság

Az ABC-rendszer bevezetésének költséghatása Költség Régi rendszer teljes költsége Új rendszer teljes költsége Átállás költsége Teljes költség csökkenése Átállás kezdete Átállás vége Idő

Az ABC-rendszer tervezése Költség-haszon elemzés alapján Tevékenységközpontok száma A termékek különbözősége A tevékenységek relatív költsége Mennyiségi különbségek Vetítési alapok Mérhetőség Korreláció Emberi tényezők

Az ABC-számítás gyakorlati megvalósítása Az erőforrás a tevékenységhez szükséges, a tevékenységet a termék, szolgáltatás előállításhoz kell elvégezni Tevékenységalapú költségszámítás A tevékenységek költségeinek meghatározása: folyamatok tevékenységalapú költségszámítása A költségek termékekhez, szolgáltatásokhoz rendelése: objektumok tevékenységalapú költségszámítása A folyamatok tevékenységalapú költségszámítása Vállalati folyamatelemzés eredményei alapján Tevékenységcsoportok képzése Főkönyvi költségkategóriák átalakítása tevékenységkategóriák szerinti költségekké (forrástényező)

Objektumok tevékenységen alapuló költségszámítása Tevékenység szerinti költségalapok kialakítása Tevékenységtényezők kialakítása Adatgyűjtés Számítások elvégzése Az eredmények bemutatása, értelmezése

Tevékenység szerinti költségalapok kialakítása Tevékenység-összevonások A tevékenységek szerinti költségalapokból a költségeket a tevékenységtényező felhasználásával fogjuk hozzárendelni az objektumhoz Azokat a tevékenységeket, amiknek ugyanaz a meghatározó okuk, vonjuk össze Határozzuk meg az összes kategóriát, melyeket az objektumok költségeinek megjelenítésekor használni akarunk, és ne vonjunk össze olyan tevékenységeket, melyek különböző kategóriákba tartoznak A felosztás alapján válasszuk ki azokat a tevékenységeket, melyek viszonylag jelentéktelen összegű költségeket tartalmaznak

Tevékenységtényezők kialakítása A tevékenységtényező o tükrözze a relatív keresletet, melyet valamely objektum a tevékenységgel szemben támaszt; o tükrözze a meghatározó okot, illetve álljon kapcsolatban azzal; o legyen számszerűsíthető. Elvek o Mert van rá adat, nem kell tevékenységtényezőnek lennie o Alternatív tevékenységtényezők közötti választásnál mérlegeljük az adatgyűjtés költségét az elérhető pontossághoz képest o A tevékenységtényező kiválasztásába vonjuk be a tevékenységben közvetlenül résztvevő munkatársakat Ha nincs természetes tevékenységtényező o Közvetlen terhelés tevékenységtényező volumen-alapú felosztás o Objektum termékvonal létesítmény szinten

Adatgyűjtés A tevékenység-fogyasztó faktorok meghatározása Költség-haszon elemzés alapján (adatgyűjtés pontosság) Módszerek Egyszerű adatgyűjtés Adatbázisból kiolvasás Mintavétel Stb. Kalkuláció Súlyozások elvégzése Előrejelzések készítése Stb.

Számítások elvégzése A vetítési alapok összhangba hozása (darab termékvonal) Az összevonási lehetőségek ellenőrzése Az összevonások elvégzése A pótlékkulcsok meghatározása (P=K ált /ΣVA) Az általános költségek felosztása (P VA) További számolások Az egy termékre jutó általános költségek meghatározása Az önköltség meghatározása

Az eredmények bemutatása, értelmezése Az eredmények értelmezése A hagyományos pótlékoló kalkulációval kapott költségekkel történő összehasonlítás; az eltérések értelmezése Jövedelmező termékek, szolgáltatások azonosítása Jövedelmező tevékenységek azonosítása Az eredmények felhasználása Árkalkuláció Beruházok átértékelése Folyamatok állandó fejlesztése Költségcsökkentés

Általános költség felosztása - ABC Erőforrásalapú költségokozók Tevékenységalapú költségokozók szintjei termelési egység sorozat terméket/szolgáltatást megtartó termelőegység Tevékenységalapú költségokozók fajtái tranzakciós típusú időtartam-típusú intenzitás-típusú (komplexitásindexek)

Költségokozók Tevékenységköltség-viselők Tevékenységalapú költségokozó hirdetés továbbítás kezelés vizsgálat vásárlás fogadás (javak beszállítása) beindítás raktárak eladások értéke az értékesítési területen továbbítási bizonylatok száma anyagkezelési alkalmazottak száma vizsgálatok száma vásárlási megrendelések száma javak fogadási bizonylatainak száma beindítások száma raktári kibocsátási bizonylatok száma

Általános költségek felosztási alapjai Költségfajta Példa Jellemző vetítési alap Személyi jellegű Kapacitás jellegű Terület alapú Szolgáltatásalapú 1. Irányítási költség 2. HR költségek 1. ÉCS 2. Gépek biztosítása 3. Gépek karbantartása 1. Épület bérlet 2. Épületek biztosítása 3. Közmű díjak 4. Facilities 1. Könyvvitel, számlázás 2. Anyagkezelés 3. Irodai anyagok 4. Jogi szolgáltatások H/C Bérköltség, munkaóra H/C Berendezés értéke, kap. óra Berendezés értéke Berendezések száma, kap. óra Elfoglalt terület Elfoglalt terület, érték Elfoglalt terület, egyéb Elfoglalt terület Tranzakciószám, munkaóra Anyamennyiség Anyagköltség Ügyfélszám, munkaóra

Számítási példa - ABC Eltérő mennyiségek, eltérő méretek, eltérő erőforrásigény Méret Példánysz. Kevés Sok Kicsi T1 10 db 1 gó/db T2 100 db 1 gó/db Nagy T3 10 db 4 gó/db T4 100 db 4 gó/db Mennyibe kerülnek ezek nekünk?

Számítási példa - ABC (Ft/db) T1 T2 T3 T4 Közvetlen anyagköltség Közvetlen bérköltség Általános költség Általános költség 500 500 2000 2000 800 800 3200 3200 Σ 660 000 Ft 1200 1200 4800 4800 Önköltség 2500 2500 10 000 10 000 Hagyományos pótlékolókalkuláció, vetítési alap a közvetlen bérköltség: - pótlékkulcs = 660 000/(800 10+800 100+3200 10+3200 100) = 1,5

Számítási példa - ABC Cél: olyan költségfelosztást készíteni, ami hűen tükrözi az erőforrások felhasználását Mitől függ az erőforrás felhasználás? közv. anyagköltségek (anyagigazgatás, raktározás, anyagbeszerzés) közv. bérköltségek (bér, munkaügy, szoc. kiadások, eü. ráf.) felhasznált gépórák (karbantartás, szerszámkészülék ellátás, segédanyagok) gép átállítások (term. szervezés, átállások) rendelések száma (rend. admin, szállítás szerv.) alkatrészek száma (adminisztráció, nyilv. tartás)

Számítási példa - ABC tev.közp. n azonos vetítési alap mellett szétosztható ktg. tev.közp. 1 (330.000) tev.közp. 2 (250.000) tev.közp. 3 (80.000) Mért, vagy számított adatok

Számítási példa - ABC Pótlékkulcsok számítása Mennyiségorientált általános költségek (közv. anyag + közv. bér + gépóra) P K 55000 + 110 000 + 165000 = VA = 800 10 + 800 100 + 3200 10 + 3200 100 ált = 0,75 Termelésütemezés általános költségei (gépátállítások + rendelések száma) P K 150 000 + 100 000 = VA = 1+ 4 + 1+ 4 ált = 25000 Termékadminisztráció általános költségei (alkatrészek száma) P K 80000 = VA = 1+ 1+ 1+ 1 ált = 20000

Számítási példa - ABC

Számítási példa - ABC T1 (kicsi, kevés) T2 (kicsi, sok) T3 (nagy, kevés) T4 (nagy, sok) Önköltség (pótlékoló) Önköltség (ABC) 2500 2500 10 000 10 000 6400 3100 12 100 8800 Eltérések 60 % 20 % 17,4 % -13,6 %