Az eredmény elemzés szakaszai. Eredményelemzés

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Az eredmény elemzés szakaszai Eredményelemzés I szakasz /Tervezés/ II szakasz Végrehajtás Cél III szakasz Utólagos elemzés Musinszki Zoltán Optimális terv Optimális döntés Kitûzött cél teljesítésének biztosítása A gazdálkodás eredményességének értékelése Az eredmény elemzés módszerei I szakasz II szakasz III szakasz Nagyvonalú minimális nyereségkövetelményt meghatározó módszer nyereségre hatótényezõkvárható hatásainak elemzése 2Optimális tervezést segítõ számítások gyártmány karakterisztika operáció kutatási módszerek 3 Részletes, a komplex terv tartalmára épített termékek, tevékenységek szerint Á-K-F struktúrában önelszámoló egységek szerint teljes Á-K-N tervezés költségnemek szerinti tervezés 4 Üzletiterv értékelése Élõ rendelésállomány fedezeti összegének folyamatos vizsgálata 2Szabad kapacitások folyamatos vizsgálata 3 Á-K-N struktúra évközi elemzése + mutatószámok Az eredmény változást elõidézõfõ tényezõk nagyvonalú elemzése 2 Az eredmény változást elõidézõfõ tényezõk részletes elemzése 3 Az anyagi érdekeltség színvonalának elemzése tulajdonosi vezetõi dolgozói kollektív vállalkozási érdekeltség szempontjából Termékösszetételre és termékstruktúrára vonatkozó vizsgálatok Rövidtávú döntések során alkalmazható vizsgálatok többféle vizsgálat végezhetõ, megfogalmazható cél lehet: jövedelmezõségi elvárás a vevõ igények kielégítése, stb A vállalkozás célja: F ( ) váll x fixi = max Ahol: F váll (x) - az értékesítésre kerülõ termékek összes vállalkozás szintû fedezete f i - i-edik termék fajlagos fedezete - i-edik termék értékesítésre kerülõ mennyisége x i A számításokhoz szüksége információk - piaci információk értékesítési minimumok értékesítési maximumok gyártásra vonatkozó információk korlátozottan rendelkezésre álló erõforrások nagysága = szûk keresztmetszet lehet: gépóra munkaóra, alapanyag stb fajlagos felhasználási mutatók A számításokhoz szüksége információk -2 Jövedelmezõségre vonatkozó információk jellemzõ jövedelmezõségi mutató a termékek fedezete Kalkulációs séma: Tervezett nettó eladási ár Tervezett közvetlen (értékesítési) önköltség = Tervezett fajlagos fedezet Egy terméknek többféle fajlagos fedezete is lehet Elvárások a vállalkozás sajátosságainak figyelembe vétele minél több üzemi költség termékekre osztása

2 A közvetlen önköltség meghatározása - kalkulációs séma Közvetlen anyagjellegû ráfordítások a/ közvetlen anyagköltség b/ igénybevett szolgáltatások 2Közvetlen személyi jellegû ráfordítások a/ közvetlen bérköltség b/ közvetlen bérekjárulékai 3Gyártáshoz kapcsolódó egyéb közvetlen költségek a/ jellemzõk alapján felosztásra kerülõüzemi költség (gépköltség) b/ speciális szerszámköltségek (leírások) c/ egyéb közvetlenül elszámolhatóköltségek (bérletidíjak, lízing díjak stb) 4Saját termelésû készletek tovább felhasználása /félkésztermék felhasználás/ 5 Elõállítási önköltség /+2+3+4/ 6 Kalkulációsegységre meghatározható közvetlen értékesítési költség (bizományosi díj, jutalék) 7 Közvetlen önköltség (értékesítési) /5+6/ Gyártmánykarakterisztikát alkalmazó módszer alkalmazásuk rövidtávú piaci döntések megalapozása Fogalma A gyártmánykarakterisztikák a termékek gazdaságossági mutatószámai, melyek megmutatják a termékek jövedelmezõségi, gazdaságossági rangsorát Számításuk fajlagos fedezet fajlagos eröforrás felhasznál ás Gyártmánykarakterisztika mutatók - Fedezeti hányad nettó eladási ár (Ft/db) 00 = % gépóra felhasználásra jutó fedezeti összeg = Ft/gó fajlagos gépóra felhasznál ás(gó/db) normaóra felhasználásra jutó fedezeti összeg = Ft/nó fajlagos normaóra felhasznál ás(nó/db) Gyártmánykarakterisztika mutatók - 2 Egységnyi anyag felhasználásra jutó fedezeti összeg = Ft/kg, m 2db stb fajlagos anyag felhasználás(anyagnorma) gyártmány karakterisztika alkalmazása: Jövedelmezõségi rangsor felállítása A rangsorok ismerete önmagában még nem elegendõ a veszteség mentes gazdálkodáshoz Szükség van még ezenkívül a fedezeti pont ismeretére, elemzésére is Termék összetétel optimalizálása optimális termékösszetétel, a vállalkozás rendelkezésére álló erõforrásait figyelembe véve a legmagasabb fedezeti összeget és eredményt biztosítja tervezési módszerei nincs pozitív fedezetû termékekbõl: értékesítési maximum negatív fedezetû termékekbõl: értékesítési minimum Gyártást korlátozó tényezõ van db gyártmány karakterisztika több db lineáris programozás modellje Gyártmánykarakterisztika módszer - lépés a fajlagos fedezeti összegek meghatározása termékenként Kalkulációs séma: T T 2 Tervezett nettó eladási ár Á Á 2 Tervezett közvetlen (értékesítési) önköltség K K 2 = Tervezett fajlagos fedezet F F 2 2 lépés a gyártmánykarakterisztikák fajlagos fedezet fajlagos eröforrás felhaszn F E 3 lépés - jövedelmezõségi rangsor F2 E 2 2 2

3 Gyártmánykarakterisztika módszer lépés: értékesítési minimum által lekötött erõforrás mennyiség T : értékesítési minimum (q min ) fajlagos erõforrás felhasználás T 2 : értékesítési minimum (q min ) fajlagos erõforrás felhasználás Összesen értékesítési minimum fajlagos erõforrás felhasználása 5 lépés - a szabadon tervezhetõ erõforrás mennyiség Összes rendelkezésre álló erõforrás - értékesítési minimum által lekötött erõforrás mennyiség = szabadon tervezhetõ erõforrás mennyiség Gyártmánykarakterisztika módszer lépés: termék mennyiségek tervezése T 2 : (ért maximum - ért minimum) fajlagos erõforrás felhasználás T : (ért maximum - ért minimum) fajlagos erõforrás felhasználás = Szabadon tervezhetõ erõforrás mennyiség 7 lépés - optimális termékösszetétel és a maximális fedezeti összeg T : (q min +q sz ) F ahol q sz = ért maximum (!)- ért minimum T 2 : (q min +q sz ) F 2 = Maximális fedezeti összeg Lineáris programozás modellje lépés: Korlátozó feltételek, egyenlõtlenségek felírása: számítási korlát x, x 2,, x i,,x n 0 ahol xi az i termék optimális mennyisége gyártási korlátok egyenlõtlenségei anyagkorlát a x + a 2 x a i x i + +a n x n A ahol a i az i termék fajlagos anyag-felhasználási mutatója A felhasználható anyag mennyisége gépóra korlát g x + g 2 x g i x i + +g n x n G g i i termék fajlagos gépóra igénye G szûk keresztmetszetet jelentõ gépsor átbocsátó képessége Lineáris programozás modellje 2 munkaerõ korlát: m x + m 2 x m i x i + +m n x n M m i i termék fajlagos normaóra igénye M gyártási korlátot jelentõ normaórák száma stb Piaci korlátok egyenlõtlenségei min x max min i x i max i min n x n max n min i az értékesítési minimum az i termékbõl max i az értékesítési maximum az i termékbõl Lineáris programozás modellje 3 2 lépés a célfüggvény felírása: a fedezet maximuma f x + f 2 x f i x i + + f n x n = F (x) max f i i termék fajlagos fedezete Minimális nyereségkövetelményt meghatározó módszer - A vállalkozások anyagi érdekeltségi rendszere osztalék Tulajdonosi érdekeltség vagyon (tõke) gyarapodás Vezetõi érdekeltség tulajdonosi érdekeltséghez kapcsolódik alapbér, prémium, biztonság Dolgozói érdekeltség Kollektív vállalkozási érdekeltség a vállalkozás jövedelmezõségének fokozása bértömeg növelése a fejlesztéshez szükséges pénzforrások megszerzése mérleg szerinti eredmény értékcsökkenési leírás 3

4 Minimális nyereségkövetelményt meghatározó módszer - 2 Adózás elõtti eredmény tervezett összegének számszerûsítése MSZE + osztalék minimális eredmény = 00 - adókulcs Fizetendõ osztalék tervezett összegének számszerûsítése Fizetendõ osztalék = = osztalék alap osztalék mérték jegyzett tõke -jegyzett, de be nem fizetett tõke -visszavásárolt saját részvények névértéke =osztalék alap MSZE tervezett összegének számszerûsítése Beruházáshoz szükséges pénzeszköz -Terv szerinti értékcsökkenés - Terven felüli értékcsökkenés = MSZE tervezett összege Nyereségre ható tényezõk várható hatásainak elemzése Üzemi, üzleti tevékenység eredményére ható tényezõk: Árváltozás Közvetlen költségváltozás Volumen változás Összetétel változás Közvetetett költségek változása Egyéb bevételek és ráfordítások változása Nyereség érzékenységi szorzó számítása Üzemi üzleti tevékenys ég eredményén ek % - os változása Változást okozó tényezõ % - os változása Nyereségre ható tényezõk várható hatásainak elemzése Megnevezés Elõzõ évi tény + %-os növelés hatása e Ft-ban Értékesítés árbevétele Értékesítés közvetlen költsége Közvetett költségek Egyéb bevételek ráfordítások egyenlege Üzemi üzleti tevékenység eredménye Nyereségérzékenységi szorzó Költségek tervezése Költségtervezés módszerei: Közvetlen költségek tervezése Normákra, normatívákra alapozott Közvetett költségek tervezése Bázisadatok korrekciójából kiinduló Nulla bázisú Rugalmas, flexibilis Fedezeti költségszámítás Költségtervezés Normákra, normatívákra alapozott (általában közvetlen vagy változó költségek / normák meghatározása, karbantartása 2/ termelési mennyiség meghatározása+ (árváltozás és egyéb változás hatása) tervezéséhez) Tervezett költség = termelési mennyiség norma szerinti erõforrás felhasználás erõforrás egységára Bázisadatok korrekciójából kiinduló elmúlt idõszak tényszámai - nem ismétlõdõ költségek + elmaradt, de indokolt költségek (árváltozás és egyéb változás /létszám változás, beruházás stb / hatása) = Tervezett költség szint Költségtervezés 2 Nulla bázisú költségtervezés USA as évek, Magyarország célja: közvetett költségek tervezésének javítása középpontjában: a funkcionális területek tevékenységének elemzése, tervezése áll Jelentõssége: kb 5 %-os költség csökkentés érhetõ el 3-5 évente kell ismételni Terv Szervezeti egységek Szükséges tevékenységek, feladatok Teljesítmény színt Erõforrás szint Minimális költségszint 4

5 Költségtervezés 3 Rugalmas flexibilis költségtervezés alkalmazása: közvetett költségek tervezése, költséghelyenkénti terv Költségcsoportok kialakítása Költségjellemzõ természetes mértékegységben megtervezhetõ mutatószám, amelynek alakulása a voantkozó költségcsoport nagyságára döntõ befolyást gyakorol Reagálási fok a költségváltozásés a költségjellemzõ változásának aránya Költségvál tozás % - ban Reagálási fok (r) = Költségjel lemzõ vált % - ban Bázis költség Költségjel lemzõ vált % - ban r Tervezett költség = Bázis költség + 00 ÁKF struktúra Értékesítés nettó árbevétele Értékesítés közvetlen költségei ÁK(F)N struktúra Fedezeti költség számítás Értékesítésnettó árbevétele Értékesítésközvetlen költségei Értékesítésközvetett költségei Nyereség Fedezeti hányad Fedezeti pont Fedezeti ár Fedezetszámítás Árbevétel - Változó költségek = e Ft Állandó költség + Nyereség= eft 00 = % Árbevétel Fedezet (Ft/db) 00 = % Egységár (Ft/db) Állandó költség Fedezeti hányad = eft Állandó költség (eft) = db Eladási ár (Ft/db) - Önköltség (Ft/db) Állandó költség (eft) + változó költség(ft /db) = Ft/db Megrendelé s (db) Megnevezés A fedezeti összeg elemzése Globális elemzés Termékszintû elemzés Összehasonlítható termékek I I Össze nem hasonlítható termékek I N Ár 2 Önköltség 3Fedezet (-2) elemzése - Bázis/Terv/ Σq 0 p 0 Σq 0 ö 0 Σq 0 p 0 - Σq 0 ö 0 Bázis/Terv/szintû Tárgy/Tény/ Tárgy/Tény/ Volumen Ár Σq p 0 Σq p Σq ö 0 Σq p 0 - Σq ö 0 Önktg 4Fedezeti q0 q0 q q hányad (3/) q0 q ahol : 0 jelöli a terv vagy bázis adatokat Összetétel a tény vagy a tárgy adatokat p az árat ö az önköltséget Σq ö Σq p - Σq ö q p q ö q p elemzése -2 A fedezeti összeg változására ható tényezõk a fedezeti hányad alapján árváltozás Σq p -Σq p 0 önköltség változás -(Σq ö -Σq ö 0 ) volumen változás (Σq p 0 -Σq 0 p 0 ) f 0 összetétel változás (f 0 -f 0 ) Σq p 0 ahol : q0 q0 0 jelöli a terv vagy bázis adatokat f0 = a tény vagy a tárgy adatokat q0 p az árat ö az önköltséget f 0 a bázis v terv fedezeti hányadot q q f0 = f 0 - a terv vagy bázis szintû fedezeti hányadot q p 0 5

6 elemzése -3 A fedezeti összeg változásának termékszintû elemzése volumen változás (q - q 0 ) (p 0 ö 0 ) árváltozás q ( p -p 0 ) önköltség változás -q (ö -ö 0 ) Össze nem hasonlítható termékek fedezeti összeg változásának elemzése Köszönöm a figyelmet! árbevétel változás (Σq p -Σq 0 p 0 ) f 0 fedezeti hányad változás Σq p (f -f 0 ) 6