Vezetői számvitel konzultáció 2 BA Képzés - Távoktatás tagozat Előadó: Sisa Krisztina A. Számviteli Intézeti Tanszék

Átírás

1 Vezetői számvitel konzultáció 2 BA Képzés - Távoktatás tagozat Előadó: Sisa Krisztina A. Számviteli Intézeti Tanszék

2 Tárgyalásra kerülő témakörök Költség- és saját teljesítmény elszámolás lehetőségei Költségtervezés Gazdasági kalkuláció készítés

3 Mit is jelent a költségelszámolás? Mi a költségelszámolás célja? 3

4 A költségelszámolás megjelenítése a főkönyvi könyvelésben Az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva kell, hogy tartalmazza. Az 5. számlaosztályon belül-az eredménykimutatást összköltség eljárással készítő vállalkozónak-elkülönítetten kell kimutatni az aktivált saját teljesítmények tárgyévi értékeinek változását. A 8. számlaosztálynak összköltség eljárással készülő eredménykimutatáshoz tartalmaznia kell többek között az anyagjellegű ráfordításokat, a személyi jellegű ráfordításokat és az értékcsökkenési leírást. 4

5 A költségelszámolás megjelenítése a főkönyvi könyvelésben A 8. számlaosztály forgalmi eljárással készülő eredménykimutatáshoz tartalmazza az értékesítés közvetlen költségeit, az értékesítés közvetett költségeit (ezen belül az értékesítési, forgalmazási, az igazgatási és egyéb általános költségeket). A 6-7. számlaosztály-a gazdálkodó döntéseinek megfelelően-használható a vezetői információk biztosítására. 5

6 Alapszabály A költségeket az 5-ös költségnem főkönyvi számlákon kötelező könyvelni, függetlenül az eredménykimutatás választott formájától! 6

7 A költségek megjelenése a beszámolóban Az időszak költségeit a választott eredménykimutatás megfelelő során kell szerepeltetni az üzemi/üzleti tevékenység eredményének meghatározása érdekében. A kiegészítő mellékletben a forgalmi költség eljárás szerinti eredménykimutatást készítő vállalkozásnak be kell mutatni az aktivált saját teljesítmények értékének részletezését és a költségek költségnemenkénti megbontását. 7

8 Költségek megjelenése az eredménykimutatásokban Összköltség "A" Forgalmi "A" I. Értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele 03. Saját termelésű készletek állományváltozása 03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 04. Saját előállítású eszközök aktívált értéke 04. Eladott áruk beszerzési értéke II. Aktívált saját teljesítmények értéke 05. Eladott ( közvetített ) szolgáltatások értéke III. Egyéb bevételek II. Értékesítés közvetlen költségei Ebből: visszaírt értékvesztés III. Értékesítés bruttó eredménye 05. Anyagköltség 06. Értékesítési, forgalmazási költségek 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 07. Igazgatási költségek 07. Egyéb szolgáltatások értéke 08. Egyéb általános költségek 08. Eladott áruk beszerzési értéke IV. Értékesítés közvetett költségei 09. Eladott ( közvetített ) szolgáltatások értéke V. Egyéb bevételek IV. Anyagjellegű ráfordítások VI. Egyéb ráfordítások 10. Bérköltség Üzemi ( üzleti ) tevékenység eredménye 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 12. Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások Üzemi ( üzleti ) tevékenység eredménye 8

9 Üzemi, üzleti eredmény levezetése Összköltség alapján: Árbevétel + ASTÉ + Egyéb bevétel - Anyagjellegű ráfordítások - Személyi jellegű ráfordítások - Értékcsökkenési leírás - Egyéb ráfordítások Forgalmi alapján: Árbevétel - Értékesítés közvetlen költségei - Értékesítés közvetett költségei + Egyéb bevételek - Egyéb ráfordítások 9

10 Az összefüggés a két eljárás között: Anyagjellegű ráfordítások +Személyi jellegű ráfordítások +Értékcsökkenési leírás -Aktivált saját teljesítmények értéke= Értékesítés közvetlen költségei +Értékesítés közvetett költségei 10

11 Egyszerűsítve: Anyagköltség +Igénybe vett szolgáltatások értéke +Egyéb szolgáltatások értéke +Bérköltség + Személyi jellegű egyéb kifizetések + Bérjárulékok +Értékcsökkenési leírás -Aktivált saját teljesítmények értéke Értékesítés elszámolt önköltsége +Értékesítés közvetített költsége KÖLTSÉGNEMEK 11

12 Nélkülözhetetlen alapfogalmak Saját termelésű készletek: a befejezetlen termelés, a félkész termékek, a késztermékek, a növendék-, hízó- és egyéb állatok Befejezetlen termelés, félkész termékek: Az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak. Késztermékek: Már feldolgozott, elkészült állapotban az értékesítésre várnak (késztermékek). 12

13 Befejezetlen termelés Azok a megmunkálás alatt lévő termékek, teljesítmények, amelyeken legalább egy lényeges munkaműveletet már elvégeztek, de teljes megmunkálási folyamaton még nem mentek keresztül, nem vehetők késztermékként raktárra, valamint befejezetlen termelésként kell kimutatni a fordulónapig ki nem számlázott szolgáltatások teljesítményei. 13

14 Félkésztermék Minden olyan termék, amely a vállalkozásnál legalább egy teljes megmunkálási folyamaton végigment, raktárra vehető, vagy ilyen címen raktárra vették, de még nem késztermék. Ezek a készletek vagy a vállalkozáson belül további megmunkálásra vagy értékesítésre kerülnek. 14

15 Késztermék A késztermék valamennyi megmunkálási folyamaton végigment és megfelel a vele szemben támasztott előírásoknak, szabványoknak. A késztermék raktárra is vehető és értékesíthető is. 15

16 Saját termelésű készletek nyilvántartási lehetőségei A STK-ről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet: Nyilvántartási árat nem alkalmaz (tényleges előállítási önköltséget alkalmaz) Nyilvántartási árat (tervezett árat) alkalmaz A STK-ről folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet A STK-ről a nyilvántartást mennyiségben és értékben sem vezeti 16

17 ÖSSZEFÜGGÉS VAN: A STK NYILVÁNTARTÁSI MÓDJA A KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS RENDSZERE ÉS AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS FORMÁJA KÖZÖTT! 17

18 A költség- és teljesítmény elszámolás FOLYAMATA termék előállítás esetén 1. Nyitó befejezetlen termelés visszavezetése 2. Tárgyidőszaki költségek elszámolása, rendezése és felosztása 3. Készletre (raktárra) vétel (és a záró befejezetlen termelés átvezetése) 4. Kibocsátás (értékesítés) 5. Egyéb készletcsökkenések elszámolása ( nem rendeltetésszerű készletmozgások ) 6. Leltáreltérések elszámolása 7. Értékelés (időszak végi selejtezés és a piaci típusú értékvesztés elszámolása) 8. Eredményszámlák rendezése 18

19 Költségelszámolás lehetőségei I. ÖSSZKÖLTSÉG eredménykimutatás esetén A) Kizárólag az 5. költségnem számlaosztály számláin könyveli költségeit, a közvetlen és közvetett költségeket az 5. számlaosztályon belül nem különíti el. STK-ról folyamatos nyilvántartás nincs STK-ról mennyiségi nyilvántartást vezet STK-ról folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet» Nyilvántartási árat nem alkalmaz» Alkalmaz nyilvántartási árat B) A vállalkozó költségeit kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli, a számlaosztályon belül munkaszámokra, projektek kódokra könyvel. STK-ról folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet» Nyilvántartási árat nem alkalmaz» Alkalmaz nyilvántartási árat C) A vállalkozás a 6. költséghelyek, általános költségek és a 7. tevékenységek költségei számlaosztály számláin is könyveli költségeit. (567) Elsődleges költségnem elszámolás STK-ról folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet» Nyilvántartási árat nem alkalmaz» Alkalmaz nyilvántartási árat (675) Elsődleges költséghely, költségviselő elszámolás STK-ról folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet» Nyilvántartási árat nem alkalmaz» Alkalmaz nyilvántartási árat 19

20 Költségelszámolás lehetőségei II. FORGALMI eredménykimutatás esetén A) A vállalkozó költségeit kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli, a számlaosztályon belül munkaszámokra, projektekkódokra könyvel. STK-ról folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet» Nyilvántartási árat nem alkalmaz» Alkalmaz nyilvántartási árat B) A vállalkozás a 6. költséghelyek, általános költségek és a 7. tevékenységek költségei számlaosztály számláin is könyveli költségeit. (567) Elsődleges költségnem elszámolás STK-ról folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet» Nyilvántartási árat nem alkalmaz» Alkalmaz nyilvántartási árat (675) Elsődleges költséghely, költségviselő elszámolás STK-ról folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet» Nyilvántartási árat nem alkalmaz» Alkalmaz nyilvántartási árat C) EGYÉB MÓDSZEREK 20

21 Elszámolás a 6-os és 7-es főkönyvi számlák felhasználásával 21

22 A 6. költséghelyek, általános költségekhez tartozó számlaosztály tartalma Tartalmát a vállalkozás főtevékenysége, felépítése és a vezetői információs igény egyaránt befolyásolja. A költségelszámolás kialakításánál a következő alapelvárásoknak kell megfelelni a számlaosztály tekintetében: 1. Minden olyan területileg elhatárolható, esetleg önálló vezetéssel rendelkező költséghelyre ki kell alakítani a könyvviteli elszámolást, amelyekre a költségek tervezése megtörtént. 2. Az elszámolási költséghelyeken a költségek gyűjtését azzal a tartalommal és szerkezetben kell végezni, ahogyan a tervezés történt, mert így mind a terv végrehajtása, mind a költséggazdálkodás könnyebben minősíthető (a gyűjtés természetesen az adott költséghelyi számlához tartozó részletes analitikában is történhet). 3. Biztosítani kell a költséghelyek fel nem osztott általános költségeit értékesítési/forgalmazási, igazgatási és egyéb általános költségek szerinti bontásban, ha a vállalkozás eredménykimutatását forgalmi eljárással készíti. 22

23 Általános elszámolási költséghelyek (egységek) egy ipari tevékenységet folytató vállalkozásoknál Termelő üzemek vagy főüzemek Javító-karbantartó és szolgáltató üzemek, más néven segédüzemek 23

24 Termelő üzemek vagy főüzemek A főüzem olyan, általában területileg és szervezetileg is körülhatárolt költséghely, ahol a termék, termékek gyártása folyik. A főüzemi költségek felosztásának elszámolása: T 7. Költségviselő (termelési számla) K 6. Főüzemi költségek 24

25 Segédüzemek A segédüzemek (társüzemek) a főüzemi tevékenységet közvetve szolgálják. Tevékenységük nem közvetlenül a termék előállításával kapcsolatos, de a termelés és vagy szolgáltatás nyújtás előfeltételeit biztosítják. 25

26 Társüzemi költségek felosztása/rendezése Lehetőségek: A társüzemek szolgáltatást nyújtanak a főüzemnek: T 7. Főüzemi költségek K 6. Társüzemi költségek A társüzemek nem nyújtanak egymásnak szolgáltatást. A társüzemek egymásnak is nyújtanak szolgáltatást: (közvetett ktg. rendezése) T 6. Társüzemi költségek 2 K 6. Társüzemi költségek 1. 26

27 A 6. Általános költségek számlaosztály ajánlott részletezése 61. Javító-karbantartó üzemek költségei 62. Szolgáltatást végző üzemek költségei 63. Gépköltségek Üzemi irányítás általános költségei 66. Központi irányítás általános költségei 67. Értékesítési és forgalmazási költségek 68. Egyéb általános költségek 69. Költséghelyi költségek átvezetése 27

28 Minimum elvárások a 7. költségviselők számlák tartalmát illetően A költségviselőkre történő elszámolás elsődleges célja az önköltség megállapíthatósága a főkönyvi elszámolásból. A költségviselők kijelölésénél a termelési sajátosságokat (homogén termékcsoport, rokon termékek gyártása, stb.) és a vállalkozás egyéb kiemelt tevékenységeit kell szem előtt tartani. A termelési számlákat és a hozzájuk kapcsolódó részletes analitikus nyilvántartásokat úgy kell kialakítani, hogy azok információt biztosítsanak a közvetlen költségekről az előre meghatározott kalkulációs tételenkénti bontásban, megfelelő adatokat biztosítsanak a befejezetlen termelés leltárának összeállításához, és alkalmasak legyenek a befejezett termelés költségalakulásának elemzéséhez. 28

29 T Termelési számlák tartalma 7. Termelési vagy költségviselő számla K Nyitó befejezetlen termelés Egyből közvetlen költségek Felosztott üzemi költségek Félkész termék továbbfelhasználás Hulladékmegtérülés Befejezett termelés értéke Záró befejezetlen termelés értéke A nyitó befejezetlen termelés átvezetése, a befejezett termelés értékének készletre (raktárra) vétele, a záró befejezetlen termelés értékének visszavezetése a 79-es számlacsoport valamelyik számláján keresztül is történhet. 29

30 Befejezett termelés értékének megállapítása A befejezett termelés értékének megállapítása a következő alapösszefüggéssel (is!) számolható: Nyitó befejezetlen termelés értéke (1) + egyből közvetlen költségek (2) + felosztott költségek (3) + félkész termék továbbfelhasználás (4) - Hulladékmegtérülés (5) - Záró befejezetlen termelés értéke (6) =Befejezett termelés értéke (7) 30

31 Befejezett termelés értéke Nyitó befejezetlen termelés értéke + Tárgyidőszaki összes közvetlen költség - Záró befejezetlen termelés értéke =Befejezett termelés értéke (Elkészült termékek előállítási költsége összesen) 31

32 Elszámolási lehetőségek 6-os és 7-es főkönyvi számlák alkalmazása esetén Elsődleges költségnem, másodlagos költséghely-költségviselő 5(6,7) Elsődleges költséghely-költségviselő, másodlagos költségnem 6,7 (5) DE: Az elszámolást befolyásolja még az eredménykimutatás formája és a készletnyilvántartás módja is! 32

33 A befejezetlen termelés elszámolása év elején 1) Csak 5 elszámolás esetén: T 581. STKÁV 2) 5,(6,7); ÖEK esetén: T 581. STKÁV K 23. Beflen készlet K 23. Beflen készlet T 7. Termelési szla. K 59. Ktg.átvezetés 3) 6,7 (5); FOEK esetén: T 7. Termelési szla. K 23. Beflen készlet T 581. STKÁV K 59. Ktg.átvezetés 33

34 Költségelszámolás 1) Csak 5 elszámolás esetén: T Termelési ktg. K ) 5,(6,7); ÖEK esetén: T Termelési ktg. K 1-4. T 6. Költséghely szla. K 59. Ktg.átvezetés T 7. Termelési szla. K 59. Ktg.átvezetés 3) 6,7 (5); FOEK esetén: T 6. Költséghely szla. K 1-4. T 7. Termelési szla. K 1-4. T Termelési ktg. K 59. Ktg.átvezetés 34

35 Hulladékmegtérülés elszámolása 1) Csak 5 elszámolás esetén: T 22. Egyéb anyagok K 51. Anyagköltség 2) 5,(6,7); ÖEK esetén: T 22. Egyéb anyagok K 51. Anyagköltség T 59. Költségátvez. K 7. Termelési szla. 3) 6,7 (5); FOEK esetén: T 22. Egyéb anyagok K 7. Termelési szla. T 59. Ktg.átvezetés K 51. Anyagköltség 35

36 Közvetett költség felosztása 1) Csak 5 elszámolás esetén: Nem jellemző ez az elszámolás. 2) 5,(6,7); ÖEK esetén: T 7. Termelési szla. K 6. Költséghely szla. 3) 6,7 (5); FOEK esetén: T 7. Termelési szla. K 6. Költséghely szla. 36

37 Készletre (raktárra) vétel- késztermék készlet 1) Csak 5 elszámolás esetén: T 251. Késztermék K 581. STKÁV 2) 5,(6,7); ÖEK esetén: T 251. Késztermék K 581. STKÁV (T 59. Ktg.átvezetés K 7. Termelési szla.) 3) 6,7 (5); FOEK esetén: T 251. Késztermék K 7. Termelési szla. 37

38 Készletre (raktárra) vétel- záró befejezetlen termelés 1) Csak 5 elszámolás esetén: T 23. Beflen készlet K 581. STKÁV 2) 5,(6,7); ÖEK esetén: T 23. Beflen készlet K 581. STKÁV (T 59. Ktg.átvezetés K 7. Termelési szla.) 3) 6,7 (5); FOEK esetén: T 23. Beflen készlet K 7. Termelési szla. 38

39 Értékesítés (kibocsátás) elszámolása Készletcsökkenések elszámolása: 1) Csak 5 elszámolás esetén: T 581. STKÁV K 251. Késztermék 2) 5,(6,7); ÖEK esetén: T 581. STKÁV K 251. Késztermék 3) 6,7 (5); FOEK esetén: T Értékesítés elszámolt közvetlen költsége K 251. Késztermék + Kapcsolódó tétel az árbevétel elszámolása! 39

40 Speciális nem rendeltetésszerű készletmozgásokkal kapcsolatos elszámolások Tartalmuk alapján ténylegesen előállított eszközértéket nem teremtő speciális gazdasági események: Saját termelésű készlettel kapcsolatos ráfordítás jellegű készletcsökkenések (A saját termelésű készlet nem az eredeti rendeltetésének megfelelően kerül ki a vállalkozás vagyonköréből.) saját termelésű készlet értékvesztése hiányzó saját termelésű készlet könyv szerinti értéke térítés nélkül átadott saját termelésű készlet apportba adott saját termelésű készlet béren felüli juttatásként adott saját termelésű készlet stb. Saját termelésű készlettel kapcsolatos bevétel jellegű készletnövekedések (A saját termelésű készlet növekedés nem a termelés eredménye.) saját termelésű készlet értékvesztésének visszaírása többletként fellelt saját termelésű készlet 40

41 Elszámolóár alkalmazása a saját termelésű készleteknél

42 Elszámolóáras nyilvántartás alkalmazása lehetőség az időszaki számviteli feladatokat egyszerűsíti a mennyiségi változással járó készletmozgások rögzített áron (ELSZÁMOLÓÁRON: tervezett önköltség) kerülnek elszámolásra az időszak közben időszak végén utókalkuláció készül a mennyiségi változással járó készletcsökkenéseket utólag (időszak végén) a tényleges önköltségre kell helyesbíteni

43 Tekintsük a következő számlakarokat! T 251. Késztermékek elszámolóáron NY 10*1000 K T NY 10* KÉK K Nyitó készlet mennyisége Tervezett önköltség Tényleges önköltség 10 db Ft/db Ft/db

44 Megjegyzés 251. Késztermékek T elszámolóáron K T Tényleges önköltség: KÉK K 251. Késztermékek T elszámolóáron K T 258. KÉK K Tényleges önköltség: 980

45 Mintapélda a 6-os, 7-es számlák használatára NYITÓ késztermék 0 EFt NYITÓ beflen készlet 120 EFt Tárgyidőszaki költségek: Termelés egyből közvetlen költségei 200 EFt Közvetett költségek 320 EFt Felosztásra kerülő korábban közvetett költségek 160 EFt ZÁRÓ beflen készlet 80 EFt Az időszakban elkészült késztermék fele értékesítésre került, az árbevétel 600 EFt. Feladat: 1. Könyvelje az időszak gazdasági eseményeit 5(67) elszámolást és összköltség eredménykimutatást feltételezve! 2. Könyvelje az időszak gazdasági eseményeit (67)5 elszámolást és forgalmi eredménykimutatást feltételezve! 45

46 Számoljuk ki.. 1. Melyik év eredménykimutatásában jelenik meg a nyitó befejezetlen készlet előállítási költsége? 2. Az összes termelési költséget. 3. Az elkészült késztermékek előállítási költségét és önköltségét (mutassa be a 7 -es termék számla tartalmát) 4. A STKÁV számla értékét. 5. Az összes értékesítési költséget (készítse el a költségegyeztetést) és értékesítés közvetlen és közvetett költségeit. 6. Mutassa be az eredményszámlák rendezését FOEK összeállítása esetén! 46

47 Szolgáltatási tevékenység költségeinek és teljesítményének elszámolása 47

48 Mintapélda Egy pályázatírással és szaktanácsadással foglalkozó társaság megbízást kapott egy beruházási célú pályázati anyag elkészítésére. A készülő pályázattal ( termékkel ) kapcsolatosan a következő költségek merültek fel: Papír-írószer költség: Ft + Áfa Nyomdai szolgáltatás díja: Ft + Áfa Pályázatírók bérköltsége: Ft Pályázatírók bérjárulék költségei: Ft Külső szaktanácsadók díja: Ft + Áfa Irodai igazgatás költségei: Ft A pályázat (a termék ) az üzleti évben elkészült és Ft + Áfa áron kiszámlázásra is került. 48

49 Mintapélda Feladat: 1. Könyvelje az időszak gazdasági eseményeit 5(67) elszámolást és összköltség eredménykimutatást feltételezve! 2. Könyvelje az időszak gazdasági eseményeit (67)5 elszámolást és forgalmi eredménykimutatást feltételezve! 3. Mennyiben változik a kidolgozás, ha a pályázat nem készül el az üzleti évben, de a felmerült közvetlen költségek 80%-nak erejéig a társaság kibocsátott egy részszámlát az eddigi teljesítés ellenértékeként 20 %-os haszonnal! 49

50 Szolgáltatáshoz tartozó termelési számla T 7. Szolgáltatás K Nyitó befejezetlen termelés Egyből közvetlen költségek Felosztott üzemi költségek Megtérülések 811/ Befejezett termelés értéke 23/ Záró befejezetlen termelés értéke A nyitó befejezetlen termelés átvezetése, a befejezett termelés értékének kivezetése, a záró befejezetlen termelés értékének visszavezetése a 79-es számlacsoport valamelyik számláján keresztül is történhet. 50

51 Szolgáltatási tevékenység folyamata 1. Szolgáltatással kapcsolatos nyitó befejezetlen termelés visszavezetése 2. Tárgyidőszaki költségek elszámolása 3. Értékesített szolgáltatás árbevételének elszámolása (forgalmi eredménykimutatás esetén a szolgáltatás bekerülési értékének elszámolása a Értékesítés közvetlen költségei számlacsoportba) 4. Szolgáltatással kapcsolatos záró befejezetlen termelés átvezetése 5. Eredményszámlák rendezése 51

52 Flexibilis költségtervezés módszere

53 A termelés volumene (a költségjellemző) változásával való kapcsolat szerint a költségeket két nagy csoportra osztjuk: állandó költségek változó költségek, ezen belül arányosan változó (proporcionális), arány alatt változó (degresszív), arány felett változó (progresszív) költségek. 53

54 Teljes önköltség alakulása a termelés volumenváltozásának tükrében Költségek alakulása Termelés volumene Állandó költség összege Proporcionális költség összege Progresszív költség összege Degresszív költség összege Egységköltség (önköltség) alakulása Termelés volumene Állandó költség összege Proporcionális költség összege Progresszív költség összege Degresszív költség összege ,

55 Tervezzünk költséget! Üzemi költség év EFt Üzemi költség év EFt Termelés volumene év db Termelés volumene év db Tervezett kibocsátás év db Üzemi költség év???

56 Tervezzünk költséget! Volumenváltozás évről évre: db/ db=1, % Költségváltozás évről évre: EFt/7 000 EFt=1, % Ezek szerint a kibocsátás 1 %-os változása az üzemi költségek esetében 10/25=0,4 %- os változást indukál. Reagálási fok=0,4

57 Tervezzünk költséget! A termelés évre tervezett növekedése: db/ db=1, % évi üzemi költségek: + 18 %*0,4= +7,2 %, tehát a tervezett költség= =7 700 EFt*1,072=8 254,4 EFt

58 Definiáljuk a reagálási fokot (r)! DEF1: A reagálási fok megmutatja, hogy a költségjellemző 1 %- os változása hány százalékos változást indukál az adott költségcsoportnál. A költség az r -rel párhuzamosan, egy időben, DE eltérő mértékben változik!!! DEF2: A reagálási fok megmutatja, hogy egy adott költségcsoport hány százaléka viselkedik arányosan változó költségként. Az r számítható adott ktgfajtára és vállalati szintre egyaránt. Vállalati szinten egy átlagos r -t számítunk, súlyozott számtani átlag segítségével.

59 HA A TEVÉKENYSÉG MENNYISÉGE MEGVÁLTOZIK TERMELŐ SZOLGÁLTATÓ KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG AKKOR A KÜLÖNFÉLE VÁLLALATI KÖLTSÉGEK ÉRTÉKEI IS MEGVÁLTOZNAK VALAMILYEN MÉRTÉKBEN REAGÁLÁSI FOK 59

60 Milyen reagálási fok jellemzi a korábban megismert költségcsoportokat? Állandó költségek (fix költségek) r=0 Változó költségek Arányosan változó (proporcionális) r=1 Arány alatt változó költségek (degresszív) 0<r<1 Arány felett változó költségek (progresszív) r>1

61 Tervezzünk költséget a reagálási fok felhasználásával! Bázis adatok: Termelés db Fix költségek EFt Degresszív költségek EFt (r=0,6) Degresszív költségek EFt (r=0,2) Arányosan változó költségek EFt Feladat: Tervezze meg a következő időszaki költségeket, ha a tervezett termelés db!

62 Megoldás a DEF 1 alapján: Tervezett volumennövelés: db/ db=1,2, tehát + 20 % Tervezett költségek: Fix költségek EFt Degresszív költségek EFt*1,12 Degresszív költségek EFt*1,04 Arányosan változó költségek EFt*1,2 Összesen EFt

63 Tervezett költség kiszámításának képlete a reagálási fok ismeretében: K (t)= K (0) * (1+ r * v %/100 %) r: reagálási fok K (0): bázis költség K (t): tervezett költség V %: a költségjellemző változása

64 Átlagos reagálási fok (R): = redukált proporcionális összes költség költség Megmutatja, hogy az összes költségnek hány százaléka viselkedik arányosan változó költségként.

65 Megoldás a DEF 2 alapján: Redukált proporcionális költség: EFt*0=0 EFt EFt*0,6=1 680 EFt 800 EFt*0,2=160 EFt EFt*1=4 000 EFt Összesen EFt Redukált fix költség: EFt*1=2 000 EFt EFt*0,4=1 120 EFt 800 EFt*0,8=640 EFt EFt*0=0 EFt Összesen EFt Tervezett költség=5 840 EFt*1, EFt= EFt

66 A fedezeti sémában való megjelenés szerint az alábbi két költségcsoport létezik : Redukált proporcionális Redukált fix költségek. A költségek redukálása a költségváltozási tényező (reagálási fok) felhasználásával történik. Felhasználása a fedezeti sémában történő gazdasági kalkuláció készítése során valósul meg! 66

67 Fedezeti költségszámítás (ÁKFN-SÉMA) Árbevétel Fedezeti séma: - Proporcionális (= Redukált proporcionális ktg) = FEDEZETI ÖSSZEG - Fix költség (= Redukált fix ktg.) = Eredmény 67