Költségvetés készítés és optimalizálás április 7-8.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Költségvetés készítés és optimalizálás. 2008. április 7-8."

Rebeka Faragóné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Költségvetés készítés és optimalizálás április 7-8.

2 Az elıadás célja: Bemutatni a költségvetés helyét, szerepét a tervezés és ellenırzés rendszerében Áttekintést adni a mester költségvetésrıl és a részköltségvetések közötti összefüggésekrıl Világossá tenni a számviteli adatok alapján történı optimalizálás kereteit Példán keresztül illusztrálni a költségvetés készítés és az optimalizálás kapcsolatát

összefüggésekrıl Világossá tenni a számviteli adatok alapján történı optimalizálás

3 Tervezés, ellenırzés és költségvetések (Planning, Control and Budgets) Tervezés Ellenırzés Stratégiai terv Aktuális tevékenység nyomon követése (monitoring) Rövid távú terv Aktuális és tervezett összevetése

terv Aktuális tevékenység nyomon követése

4 Költségvetés fogalma, funkciói A költségvetés fogalma: A költségvetés a tervek részletes számszaki kifejtése (a pénzügyi és számviteli fogalmak bázisán), illetve egy eszköz a koordinációhoz és a megvalósításhoz. (A költségvetés lényegében a részletes, rövid távú intézkedési tervek összessége.) A költségvetések funkciói: Az éves mőködés. A szervezeti egységek tevékenységének koordinálása. a szervezeti egységek (vezetıi) felé A vezetık. A tevékenységek A vezetıi teljesítmények értékelése

(A költségvetés lényegében a részletes, rövid távú intézkedési tervek összessége.

5 Költségvetés készítés Adminisztrációs és szervezési kérdések:.. A számviteli apparátus szerepe Költségvetés készítési.. Költségvetés készítés alapvetı módszerei: Alulról felfelé (bottom up) (.) Költségvetések tipizálása:. és mester költségvetés mester költségvetés:. összesítése útján, a tervezett adatok alapján összeállított eredménykimutatás, mérleg és cash flow kimutatás Mőködési költségvetések és Szervezeti egységek szintjére és a vállalat (vállalatcsoport) egészére. költségvetések

és mester költségvetés mester költségvetés:.

6 A költségvetések közötti összefüggések Mőködési költségvetés Értékesítési terv (Sales budget) Hosszú távú Termelési terv (Production budget) Közvetlen Közvetlen. Üzemi általános. költségvetés Mérleg terv

Hosszú távú Termelési terv (Production budget)

7 Költségvetés készítés lépései 1. A költségvetés irányelveinek és programjának ismertetése 2. A kibocsátás. meghatározása 3. Az.. 4. A különbözı költségvetések elsı változatának elkészítése 5. A költségvetések egyeztetése és megtárgyalása 6. A költségvetés koordinálása és felülvizsgálata 7. A költségvetés. 8. A költségvetés folyamatos felülvizsgálata

meghatározása 3. Az.. 4. A különbözı költségvetések elsı változatának elkészítése 5.

8 A költségvetés készítés speciális kérdései Költségvetés készítés.. Web használata a költségvetés készítése során Növekményi-alapú költségvetés (Incremental Budgeting, IB). ( ) költségvetés (..-Base Budgeting, ) Az összes szervezeti tevékenység leírása,.. értékelése és fontossági sorrend szerinti rangsorolása Erıforrások elosztása a fontossági sorrend figyelembevételével

9 Rendkívüli eredmény tervezése A rendkívüli eredményt elıidézı események a normál üzletmeneten kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás átadása (apport), részvény bevonását követı, térítés nélküli átadás-átvétel stb.

nem állnak közvetlen kapcsolatban a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás

10 Pénzügyi mőv. eredményének tervezése A kapott osztalékok, a kapott kamatok, fizetett kamatok, a devizás tételek és értékpapír forgalmazás árfolyamkülönbségei. A.. témák nagy biztonsággal tervezhetık, a egy évre elıre csak részlegesen határozhatók meg. az elızı év eredményét az egyedileg ismert változások hatásával korrigálni, pénzügyi közgazdaságtani alapokon nyugvó számításokkal, becslésekkel.

és értékpapír forgalmazás árfolyamkülönbségei. A.

11 Egyéb bevételek és ráfordítások tervezése Sokféle eredményhatás:... és. eladása, káresemények, értékvesztések, késedelmi kamatok, stb. összességében az alakulásuk várható tendenciája alapján, elemi események vizsgálatán keresztül, a váratlan hatások (káresemény) kapcsán fellépı eredménytételek nem tervezhetık elıre.

12 Eredménytervezés és a tevékenység jellege Egyedi megrendelések esetében az eseti megrendelésekhez kapcsolódó eredmény vagy a tevékenységet (iparágat) jellemzı, illetve elvárt forgalom, ár és költség alakulás alapján. A sorozat vagy tömeggyártásnál a fedezeti összeg, az árbevétel és az értékesítés közvetlen költsége különbségeként, az eladási mennyiség és az eladási ár, önköltség (fajlagos fedezet) hatását szétbontva elemezhetı és tervezhetı. A kereskedelmi vállalkozások fedezeti összege (árrése) az eladási ár és a bekerülési ár különbsége az eladott mennyiséggel szorozva, mely tényezınként elemezhetı.

A sorozat vagy tömeggyártásnál a fedezeti összeg, az árbevétel és az értékesítés közvetlen költsége különbségeként, az eladási mennyiség és az eladási

13 Üzemi (üzleti) eredményt hagyományosan az alábbi rendszerben tervezhetjük: Árbevétel = (tevékenységenként és összegezve) Értékesítés közvetlen költsége = (tevékenységenként és összegezve) Fedezeti összeg = (tevékenységenként és összegezve) Értékesítés közvetett költsége = (költségcsoportonként és összegezve) Egyéb bevételek, ráfordítások Üzemi (üzleti) eredmény

összegezve) Fedezeti összeg = (tevékenységenként és összegezve) Értékesítés közvetett

14 Eredménytervezés - optimalizálás Az eredmény tervezése általában egy sokváltozós..., ennek egyszerősített, sok tényezıt adottságként kezelı módszerét kezeljük most a problémafelvetés megismerése céljából. Az erıforrások árát és szőkösségét, a piaci eladási kondíciókat, a felhasználási normákat adottságként tárgyalva a feladatunk a megfelelı termékmix.. meghatározása. Jelen módszer ezt.. célfüggvény esetén képes kezelni, amennyiben az így meghatározott eredményösszeg nem elfogadható, akkor a tervezés során használt. lehet továbblépni.

Az erıforrások árát és szőkösségét, a piaci eladási kondíciókat, a felhasználási normákat adottságként tárgyalva a feladatunk a

15 Eredménytervezés kiinduló információi 1. Elérendı eredmény Hitelszerzıdésben vállalt szint Tızsdei követelmények, Egyéb tulajdonosi elvárás. Piaci információk termékek elérhetı eladási ára, maximálisan eladható mennyiség az egyes termékekbıl, tervezett állományváltozások a termékeknél, szerzıdéssel már lekötött mennyiségek, egyéb feltételek (pl.: szállítási határidık), erıforrások bekerülési ára (anyag ára, órabértétel), erıforrás beszerzés piaci korlátai.

Piaci információk termékek elérhetı eladási ára, maximálisan eladható mennyiség az egyes termékekbıl, tervezett

16 Eredménytervezés kiinduló információi 2. Elérendı eredmény Piaci információk Gyártási, fejlesztési lehetıségek (korlátok) gépi kapacitások, bıvítés lehetısége, munkaerı korlát, anyagbeszerzési korlát a piaci információkra építve, hatékonysági, kihasználtsági információk, bázis év adatai, jellemzı költségalakulások, költségnormák (termékenként és erıforrásonkét szükséges mennyiség).

kapacitások, bıvítés lehetısége, munkaerı korlát, anyagbeszerzési korlát a piaci információkra

17 Az optimalizálás lépései 1. lépés: A szők erıforrás Többféle korlátozó tényezı közül a leginkább domináns kiválasztása (.), Az elméleti kapacitás és a gyakorlati kihasználtság figyelembevétele,

18 Az optimalizálás lépései 2. lépés: A termékek önköltsége technológiai, illetve szőkített önköltsége Közvetlen anyag jellegő önköltség (anyagnormák * várható anyag beszerzési ár) Közvetlen személyi jellegő önköltség ({munkaóra norma * órabér} + járulékai) Egyéb közvetlen önköltségek (norma * erıforrás bekerülési ár) Fajlagos felosztott üzemi költség (közvetett költség tervezéssel (K 0 RV)/J 1 vagy K 0 R/J 0 )) TECHNOLÓGIAI ÖNKÖLTSÉG (.) Fajlagos egyéb üzemi költség (közvetett költség tervezéssel K 0 (1-R)/J 1 )) SZŐKÍTETT ÖNKÖLTSÉG

anyag beszerzési ár) Közvetlen személyi jellegő önköltség ({munkaóra norma * órabér} + járulékai) Egyéb közvetlen önköltségek (norma

19 Az optimalizálás lépései 3. lépés: Sorolási mutatók számítása és a termékrangsor eladási ár, fajlagos fedezet, fedezeti hányad, Ha nincs szők erıforrás (..) a fedezeti hányad magasabb értéke biztosít maximális eredménytömeget erıforrás hatékonysági mutató A szőkös erıforrás maximális kihasználásával az egy szők erıforrásra jutó minél magasabb eredmény elérése biztosít maximális eredménytömeget.

20 Az optimalizálás lépései 4. lépés: Termelési és értékesítési terv a rangsor, a szők erıforrás felhasználás fajlagos adatai (maximális kihasználásig), az eladható mennyiség (egyes termékek vonatkozásában meglevı piaci korlátok), a szerzıdési elkötelezettségek (kiinduló alap, hogy nem szegjük meg, de ) a tervezett állományváltozás figyelembevételével (termelés és értékesítés közötti különbség, amennyiben elıre tervezhetı) 5. lépés: Az elérhetı eredmény ellenırzése

kihasználásig), az eladható mennyiség (egyes termékek vonatkozásában meglevı piaci korlátok), a szerzıdési

21 Feladatmegoldás 296. oldal 19. feladat Optimalizálás

22 1. lépés: Szők kapacitás Bázis: 3 edb * 8 gó/db + 2 edb * 10,5 gó/db =.. egó Tervezett : 45 egó + egó = egó

23 2. lépés: Kalkuláció - közvetlen önköltség Megnevezés A termék B termék Klen. anyagköltség 8 * 52 =.. 12*52 =... Klen. bérköltség 2 * 90 =.. 3*90 =... Bérjárulék 50%.. Összes közvetlen üzemi költség

24 2. lépés: Kalkuláció - üzemi ktg. tervezése Flexibilis módszer: Költségjellemzı változás: v= J 1 /J 0-1 egó /... egó=. v=. Tervezett költség: K 0 (1+R*v) gépköltség: * (1 +.. * )=. egyéb költség: 800 * (1 + 0,65 * 0,06) =.. Összesen:

25 2. lépés: Kalkuláció - Üzemi ktg felosztása Felosztandó költség Vetítési alap = eft. egó Pótlékkulcs = Ft/gó A termékre jut: Ft/gó * 7 gó/db =. Ft/db B termékre jut: Ft/gó * 10 gó/db = Ft/db

26 2. lépés: Kalkuláció - szőkített önköltség Megnevezés A termék B termék Összes közvetlen 686, Üzemi ált. költség... Szőkített önktg...

27 3. lépés: Sorolási mutató - rangsor A termék B termék Eladási ár 1 452, Fajlagos fedezet 1452, =. Ft/db =. Ft/db Sorolási mutató: Szők kapacitás../7../10 egységére jutó = 70 Ft/gó = 62,6 Ft/gó fedezet RANGSOR

28 4. lépés: Termelési és értékesítési terv Az elıbbiek alapján az A termékbıl annyit termelünk, amennyit el lehet adni, figyelembe véve az esetleges állományváltozást. A termékbıl eladható: * 1,2 =.. db, ennek gépóra igénye: * 7db/gó =. egó. A maradék szők kapacitást használjuk a kevésbé gazdaságos termék termelésére ( B ). A B termékre jut: 47,7 egó -. egó = egó, B -bıl termelhetı: egó / 10 gó/db =. db

29 5. lépés: Ellenırzés - üzemi (üzleti) eredmény Megnevezés (eft) A B Összesen Árbevétel.. *1452,5. *2050 = 5229,0 = 4612, ,5 Szőkített önktg... *962,5.. *1424 = 3465 = ,0 Fedezet , ,5 Értékesítés ktett. költsége e +.. = -.. Egyéb bevétel (marad a bázis) + 100,0 Egyéb ráfordítás 100 e +. e= Üzemi (üzleti) eredmény -....

30 Köszönöm a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

Esettanulmányok Önköltségkalkuláció témakörben

Bevezető feladat Esettanulmányok Önköltségkalkuláció témakörben A vállalkozás a tárgyidőszakban A és B típusú terméket gyártott. A tárgyidőszakkal kapcsolatban a következő információkat ismeri: A termék