Vezetői számvitel konzultáció1 BA Képzés - Távoktatás tagozat Előadó: Sisa Krisztina A. Számviteli Intézeti Tanszék

Átírás

1 Vezetői számvitel konzultáció1 BA Képzés - Távoktatás tagozat Előadó: Sisa Krisztina A. Számviteli Intézeti Tanszék

2 Kötelező irodalom Kardos Barbara - Sztanó Imre - Veress Attila: A vezetői számvitel alapjai Saldo Kardos Miklósiné Sisa - Szekeres Veress: Példatár a vezetői számvitel alapjaihoz Saldo Az előadáson és gyakorlatokon kiadott feladatok és esettanulmányok évi C. törvény a számvitelről 2

3 Tantárgyi követelmények az útmutató alapján Aláírás feltétele: A félév folyamán egy házidolgozatot kell megírni az előírt határidőre! 3

4 A vizsgadolgozatok általános felépítése: Megnevezés Elérhető pontszám Minimális pontszám I. Dolgozat rész: 1. Elméleti kérdések Gyakorlati feladat Gyakorlati feladat Gyakorlati feladat 15 - Összesen: 50 - II. Minimumkérdések: Minimumkérdések 10 6! 4

5 Tárgyalásra kerülő témakörök A vezetői számvitel fogalmi körülhatárolása, területei, módszerei Költségtani bevezető Költségek csoportosítása Önköltségszámítás Önköltség fogalma Kalkulációs séma, kalkulációs tételek Önköltség kalkuláció fajtái Kalkulációs módszerek

6 Induljunk a kályhától! A számvitel az a gyakorlati tevékenység, amelynek eredményeként a gazdálkodó szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről valósághű, objektív képet kapunk. Célja: A gazdasági rendszerrel kapcsolatba kerülők INFORMÁCIÓKKAL való ellátása, döntéseik jövőbeni meghozatalának megalapozásához. 6

7 Ki(k) lehet(nek) a számvitel által előállított információk címzettjei? KÜLSŐ FELHASZNÁLÓK BELSŐ FELHASZNÁLÓK PÉNZÜGYI SZÁMVITEL: könyvvezetés bizonylati rend leltárkészítés értékelés eredményszámítás beszámolórendszer Könyvvizsgálat közzététel VEZETŐI SZÁMVITEL 7

8 Vezetői számvitel A számvitelnek egy olyan területe, amely olyan információkat szolgáltat a vezetők részére, amelyek segítségével a teljesítmények növelhetők, a költségek (ráfordítások) csökkenthetők, vagyis az eredmény maximalizálható. 8

9 Hasonlítsuk össze a pénzügyi és vezetői számvitelt! PÉNZÜGYI SZÁMVITEL Törvény szabályozza Múltbeli eseményekre fókuszál A vállalkozás egészét mutatja be Az információk jellemzően értékben jelennek meg VEZETŐI SZÁMVITEL A vállalkozó szabályozza Nemcsak múltbeli eseményeket közvetít kisebb egységekre IS fókuszál Az információk értékben és mennyiségben is megjelenhetnek 9

10 Vezetői számvitel és a Költséggazdálkodás kapcsolata A vezetői számvitel fókuszában a költséggazdálkodás áll!! Miért??? 10

11 Költséggazdálkodás fogalma röviden Fogalma: A rendelkezésre álló termelési tényezők (eszközök, munkaerő) takarékos, ésszerű felhasználására irányuló tevékenység. Nem mindenáron való költségcsökkentés a cél. Cél: A költségekkel minél nagyobb vállalkozási teljesítményre kell törekedni. 11

12 Költséggazdálkodás fogalma részletesebben Magában foglalja: a költségek tervezését és normázását a költségek bizonylatolását és utalványozását a költségek elszámolását (főkönyvi és analitikus) a költségek elemzését a költségek ellenőrzését a költségek kalkulációját a költségek információrendszerének kialakítását. 12

13 Alapfogalmak tisztázása Kiadás: Pénzügyi fogalomként: a kiadás pénzeszközcsökkenést jelent Költség: Az erőforrás-felhasználások pénzben kifejezett értéke. Ráfordítás: Az időszaki értékesítés bekerülési értéke, másrészt az értékesítéstől független költségek, illetve az eredmény terhére elszámolt ráfordítások összege. 13

14 Költség és kiadás viszonya Alapesetek: A pénzkiadás megelőzi a költség felmerülését. A költség elszámolása megelőzi a kiadás elszámolását. A kiadás és a költség felmerülése, elszámolása egybeesik. 14

15 A költségek csoportosítása A termelési költségek a tervezés, az elszámolás és az elemzés szempontjainak megfelelő főbb csoportosítási lehetőségei a következők: megjelenési forma, összetétel (összetettség), tervezés, utalványozás, elszámolás módja, termelési folyamattal való kapcsolat, a termelés volumenének (a költségjellemző) változására való reagálás, az önköltség kalkulálhatósága a fedezeti sémában való megjelenés befolyásolhatóság szerint. 15

16 Az önköltségszámítás fogalma Kalkuláció Önköltségszámítás Gazdasági számítás 16

17 Mit jelent az önköltségszámítás? Fogalma: Az önköltségszámítás egy olyan kalkulációs tevékenység, amelynek középpontjában a vállalkozás által létrehozott javakhoz felhasznált erőforrások pénzben kifejezett értékének meghatározása áll. 17

18 Az önköltségszámítás tárgya KALKULÁCIÓS EGYSÉG: termék termékcsoport technológiai folyamat, munkaművelet szolgáltatás rendelés termelési egység 18

19 Kalkulációs időszak A kalkulációs időszak, egy olyan időintervallum, ami alatt egy mérhető teljesítményegység előállításra kerül. A kalkulációs időszak lehet: egy óra, egy hét, egy hónap, egy negyedév, egy év egy termelési ciklus egy rotáció 19

20 Az önköltségszámítás legfontosabb feladatai adatszolgáltatás a saját termelésű készletek értékeléséhez, könyvviteli elszámolásához vállalati döntések előkészítése ( előzetes önköltségszámítás ) a döntések végrehajtásának utólagos ellenőrzése, elemzése ( utólagos önköltségszámítás ) 20

21 Milyen költségeket engedjünk ( kell beleengednünk ) az eszközök önköltségbe a törvényi szabályozás szerint? évi C. törvény 51. (1): Az eszközök bekerülési (előállítás) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek, az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. 21

22 Tekintsük a következőket! Egy vállalkozás egy gyártó gépsoron A, B és C típusú terméket gyártja. A tárgynegyedévi gépköltségek a következők: Karbantartási költség 120 EFt/hó Gépi energia EFt/tárgynegyedév Értékcsökkenési leírás EFt negyedévente (lineáris leírás) Gépi idő igénybevétel az egyes termékek esetében: A termék 240 gépóra B termék 160 gépóra C termék 100 gépóra Mennyi gépköltséget engedjünk bele az egyes termékek önköltségébe? 22

23 Milyen költségek nem vehetők figyelembe az önköltség meghatározásakor? évi C. törvény 51. (4): Értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási költségeket és az egyéb általános költségeket az eszközértékelés alapjául szolgáló közvetlen önköltség nem tartalmazhat. 23

24 Értékesítési költségek Az értékesítéssel kapcsolatos csomagolási, szállítási költségek, bizományi díjak, a késztermékek, (az értékesítésre váró áruk) raktározási költségei, az értékesítő részlegek és irodák költségei, a reklám, a propaganda és a piackutatás költségei. AZ ÖNKÖLTSÉGNEK NEM RÉSZE! 24

25 Egyéb általános költségek Ilyen költségek: az alapítás-átszervezés költségei a kutatással kapcsolatos költségek, garanciális javítás költségei. AZ ÖNKÖLTSÉGNEK NEM RÉSZE! 25

26 Igazgatási költségek Az igazgatási költségek között a központ, a gyár, az üzem, és az egyéb költséghelyek irányítási és igazgatási költségei találhatók. Itt kell elszámolni a költséghelyek irányításának dologi és személyi költségeit, az üzemi és központi épületek értékcsökkenési leírását, valamint a vállalat egészét érintő költségeket. A központi irányítással kapcsolatos költségeket az önköltség meghatározásakor NEM LEHET figyelembe venni! 26

27 Önköltség kategóriák egyből közvetlen költségek + az előállítással szoros kapcsolatban lévő költségek =ELSZÁMOLT KÖZVETLEN ÖNKÖLTSÉG + Felosztásra került korábban közvetett költségek =KALKULÁLT KÖZVETLEN ÖNKÖLTSÉG + Értékesítési költségek, egyéb általános költségek, felosztásra nem került igazgatási költségek =TELJES ÖNKÖLTSÉG 27

28 Alapkérdés: Hogyan befolyásolja az eredményt a választott önköltség kategória? 28

29 Válasz 1) Ha az összes késztermék készlet értékesítésre kerül, akkor az eredményt nem befolyásolja a választott önköltség kategória. 2) Ha az összes készlet nem kerül értékesítésre az üzleti évben, akkor minél magasabb az önköltség, annál több eredmény keletkezik. 3) A közvetett költségek értékesítéstől függetlenül a felmerülés évének eredményét terhelik. 4) Az önköltség részét képező közvetlen költségek az értékesítés időszakának eredményét csökkentik. 29

30 Az önköltségszámítás fajtái ELŐKALKULÁCIÓ KÖZBENSŐ KALKULÁCIÓ UTÓKALKULÁCIÓ 30

31 Önköltségszámítás a tevékenység megkezdése előtt Előkalkuláció (tervkalkuláció) az a gazdaságiműszaki tevékenység, amellyel a vállalkozó a termelés (tevékenység) megkezdése előtt a műszaki és technológiai előírások figyelembevételével meghatározza a termék (szolgáltatás) várható önköltségét. 31

32 Az előkalkuláció feladata A TERVEZETT ÖNKÖLTSÉG meghatározása! 32

33 Az előkalkuláció módszerei Műszaki normákon alapuló előkalkuláció Összehasonlító számításokon alapuló előkalkuláció 33

34 Az előkalkuláció célja új termékek és típusváltozatok árainak meghatározása, a már kialakított árak ellenőrzése, önköltségcsökkentési tervek készítése, költség- és eredménytervek összeállítása, egyéb gazdasági kalkulációk elkészítése, elszámolóárak kialakítása 34

35 Önköltség számítás a tevékenység megkezdése után A közbenső kalkuláció lényege, hogy a kalkulációs időszak közben (a termelési folyamat befejezése előtt) ellenőrzési és beavatkozási célból meghatározzuk a termék önköltségét. 35

36 Önköltség számítás a tevékenység befejezésekor Az utókalkuláció az a műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel a vállalkozó a tevékenység befejezése után, illetve az üzleti év végén az elszámolásokban gyűjtött költségek alapján a termék (szolgáltatás) tényleges közvetlen önköltségét kiszámítja. 36

37 Utókalkuláció=Befejezett termelés értékének kiszámítása Nyitó befejezetlen termelés értéke + Tárgyidőszaki összes ráfordítás - Záró befejezetlen termelés értéke =Befejezett termelés értéke 37

38 Hogyan állapíthatjuk meg a befejezett termelés értékét? A/ Záró befejezetlen termelés leltári értékéből kiinduló módszer Lépései: 1. Záró befejezetlen termelés értékének megállapítása készültségi fok alapján 2. Befejezett termelés értékének meghatározása B/ Egyedi termékek lezárt utókalkuláción alapuló módszere A felmerült költségeket munkaszámonként kell gyűjteni! 38

39 Az utókalkuláció legfontosabb céljai és feladatai Információszolgáltatás a mérlegérték meghatározáshoz adatszolgáltatás az áralakulás, az árszínvonal ellenőrzéséhez, elemzéséhez, adatszolgáltatás a következő időszaki gazdasági kalkulációkhoz, információszolgáltatás a következő időszaki nyilvántartási árak kialakításához, ellenőrző adatok biztosítása az újítások értékeléséhez, a gazdasági döntések helyességének vizsgálatához, stb. 39

40 Az önköltségszámítással kapcsolatos törvényi előírások Törvényi előírás 1 A számviteli törvény 62. (2) alapján a saját termelésű készletet bekerülési értéke az 51. értelmében számított előállítási költség, vagy az utókalkulációval meghatározott, illetve a norma szerinti közvetlen önköltség, vagy a FIFO módszer szerint meghatározott előállítási költség. Törvényi előírás 2 Az egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodó a saját termelésű készletek mérlegértékének meghatározásakor a számviteli törvény 98. (b) alapján egyszerűsített módszert alkalmazhat. A saját termelésű készletek (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, növendék-, hízó, és egyéb állatok) önköltségét eladási árból kiindulva felülről is számolhatja. 40

41 Az önköltség megállapításának lehetőségei a sztv. alapján a közvetlen önköltségbe tartozó költségek kigyűjtésével (tényleges önköltséges nyilvántartás, norma alapján (normatív kalkulációval, eladási árból kiindulóan (CSAK EÉB!), utókalkulációval (tervezett önköltséges nyilvántartás). 41

42 A felülről számított önköltség levezetése ELADÁSI ÁR - kalkulált haszon - várhatóan felmerülő költségek felülről számított ÖNKÖLTSÉG 42

43 Az önköltségszámítással kapcsolatos törvényi előírások Törvényi előírás 3 A gazdálkodónak a számviteli politika keretében el kell készítenie a kapcsolódó szabályzatokat is. A szabályzatok tartalmát a gazdálkodó a sajátosságokat figyelembe véve önállóan alakítja ki. A számviteli törvény 14. (5) alapján a következő szabályzatokat kell elkészíteni: a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát; b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát; c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot; d) a pénzkezelési szabályzatot 43

44 Az önköltségszámítással kapcsolatos törvényi előírások Törvényi előírás 4 Az önköltségszámítási szabályzat elkészítése alól a 14. (6) alapján mentesül az egyszerűsített beszámolót és az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó, továbbá a 14. (7) bekezdésben meghatározott értékhatárt el nem érő vállalkozó. Törvényi előírás 5 A számviteli törvény 14. (7) alapján amennyiben a gazdálkodó eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az 1 milliárd forintot vagy a költségnemenkénti költségek együttes összege az 500 millió forintot meghaladja, akkor az azt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, végzett szolgáltatások 51. szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettség alól a későbbiek során - a feltételek ismételt teljesülése esetén - sem mentesül. 44

45 Az önköltségszámítási szabályzat 1 ) Az önköltségszámítás tárgya, azaz a kalkulációs egységek kijelölése. 2 ) A kalkulációs séma (a költségtényezők tagolása) A kalkulációs tételek tartalmának meghatározása. 3 ) Kalkulációs módszerek megállapítása 4 ) A költségfelosztás vetítési alapjainak meghatározása 5 ) A kalkulációs időszak meghatározása, a kalkulációk készítésének időpontja, gyakorisága 6 ) A költségszámítás bizonylati rendje 7 ) Az utókalkuláció és a könyvvitel adatai egyezősége biztosításának módja 8 ) Felelősség az önköltségszámításért 45

46 Egy ajánlott kalkulációs séma 1. Közvetlen anyagköltség 2. Igénybe vett szolgáltatás értéke 3. Közvetlen bérköltség 4. Kiegészítő fizetések, bérpótlékok, egyéb bér, prémium, jutalom 5. Személyi jellegű egyéb kifizetések 6. Bérjárulékok 7. Félkész termék továbbfelhasználása 8. Gyártási különköltség 9. ELSZÁMOLT KÖZVETLEN ÖNKÖLTSÉG 10. Felosztásra került, elszámolás szempontjából közvetett költségek 11. Melléktermék (-) 12. KALKULÁLT KÖZVETLEN ÖNKÖLTSÉG 13. Értékesítési költségek, egyéb általános költségek, felosztásra nem került igazgatási költségek 14. TELJES ÖNKÖLTSÉG Kalkulációs tételek 46

47 Befejezett termelés értékének megállapítása A befejezett termelés értékének megállapítása a következő alapösszefüggéssel (is!) számolható: Nyitó befejezetlen termelés értéke (1) + egyből közvetlen költségek (2) + felosztott költségek (3) + félkész termék továbbfelhasználás (4) - Hulladékmegtérülés (5) - Záró befejezetlen termelés értéke (6) =Befejezett termelés értéke (7) 47

48 Az önköltségszámítás hagyományos módszerei 48

49 Az önköltségszámítás főbb módszerei Osztókalkuláció Pótlékoló kalkuláció Tevékenység alapú kalkuláció Normatív kalkuláció Vegyes kalkuláció 49

50 Az osztókalkuláció fajtái Egyszerű osztókalkuláció (homogén terméknél) egylépcsős kétlépcsős Egyenértékszámos osztókalkuláció (rokontermékeknél) egylépcsős kétlépcsős 50

51 Mit jelent a rokontermék? A rokontermékek azonos alapanyagból, azonos technológiával készülnek, de anyagszükségletükben és megmunkálási idejükben eltérnek egymástól. 51

52 Példa (Egylépcsős osztókalkuláció) A vállalat tárgynegyedévi termeléssel kapcsolatos információi a következők: termelés összes költsége EFt termelés méter Megoldás: KÖZVETLEN önköltség=1 100 EFt/ méter= =100 Ft/méter 52

53 Példa (Kétlépcsős osztókalkuláció) Az időszaki termelés összes költsége felosztott üzemi költség nélkül EFt. Az üzemi költségek 800 EFt. Az időszak elején és végén befejezetlen termelés nincs. Az elkészült termék mennyisége méter. A vállalkozás az időszakban 800 méter terméket értékesített 400 EFt értékesítési költség mellett. A központi irányítás költségeinek összege 450 EFt, az egyéb általános költségek összege 150 EFt. Feladat: 1. Határozza meg 1 méter késztermék közvetlen önköltségét, ha az üzemi költségek nem kerülnek felosztásra! 2. Számítsa ki a termék közvetlen önköltségét, ha az üzemi költségek teljes összegükben felosztásra kerülnek! 3. Mennyi lesz a termékek teljes önköltsége? 4. Határozza meg a késztermékek mérlegértékét! 5. Számítsa ki a késztermék közvetlen önköltségét az üzemi költségek figyelembe vételével, ha a befejezetlen termelés nyitó állománya 200 EFt, a záró befejezetlen termelés értéke pedig 360 EFt! 53

54 Egyenértékszámos osztókalkuláció (A rokontermékek önköltségszámításának módszere) Példa: A tárgyidőszakban kisméretű, közepes és 600 darab nagyméretű terméket gyártottak. A befejezett termelés értéke EFt, ebből anyagköltség EFt, a többi személyi jellegű költség. Hogyan lehet kiszámolni a három méretű termék (rokontermékek) közvetlen önköltségét? (vezértermék a közepes termék) 54

55 Ismerni kell a termékek anyag és időszükségletét is! Megnevezés Kisméretű Közepes Nagyméretű Anyagigény 10 kg/db 16 kg/db 20 kg/db Munkaidő norma 20 perc/db 25 perc/db 35 perc/db Ezek ismeretében már igazságosan" szétoszthatók a költségek! 55

56 Egyenértékszámok meghatározása Egyenértékszámok Kisméretű Közepes Nagyméretű Anyag norma alapján Munkaidő norma alapján 56

57 Termelés átszámítása vezértípusra Termelés vezértípusban az anyagnormák alapján meghatározott egyenértékszámok segítségével= Termelés vezértípusban az időnormák alapján meghatározott egyenértékszámok segítségével= 57

58 Vezértípus önköltségének kiszámítása Megnevezés Közepes Közvetlen anyagköltség Közvetlen személyi jellegű költségek Közvetlen önköltség 58

59 Többi termék önköltségének meghatározása Megnevezés Kisméretű Nagyméretű Közvetlen anyagköltség Közvetlen személyi jellegű költségek Közvetlen önköltség 59

60 Példa az egylépcsős egyenértékszámos osztókalkulációra Egy vállalat liter terméket termelt a vizsgált időszakban EFt összes elszámolt költséggel. Az elkészült termékek mennyiségi adatai és az egyenértékszámok a következők: Termékek Mennyiség Egyenértékszámok 1. számú liter 1,5 2. számú liter 1,0 3. számú liter 0,8 Összesen liter Feladat: Határozza meg az egyes termékek közvetlen önköltségét! 60

61 Megoldás Termelés vezértípusban= =25 000*1, * *0,8= liter Vezértípus önköltsége=6 050 EFt/ liter=100 Ft/liter 1. számú termék önköltsége=100*1,5=150 Ft/liter 3. számú termék önköltsége=100*0,8=80 Ft/liter 61

62 Az egyenértékszámos osztókalkuláció lépései 1. Befejezett termelés értékének megállapítása kalkulációs tételenként 2. Vezértípus kijelölése 3. Egyenértékszámok meghatározása 4. A természetes mértékegységben meghatározott termelés átszámítása vezértípusra 5. Vezértípus önköltségének kiszámítása 6. Többi termék önköltségének meghatározása 62

63 Pótlékoló kalkuláció A közvetett költségek felosztásának módszere pótlékkulcs felhasználásával 63

64 Pótlékoló kalkulációról általánosságban Hol alkalmazható? Többféle termék, eltérő technológia Mi a célja? A közvetett költségek igazságos alapokon történő felosztása a termékekre. 64

65 Pótlékoló kalkulációval kapcsolatos Vetítési alap: alapfogalmak Természetes mértékegységben (naturáliában) vagy értékben meghatározható termelési tényezőt értjük, amelynek mértéke és változása a legjobban befolyásolja a közvetett költségek összegének és gyártmányonkénti mértékének alakulását. Pótlékkulcs = Felosztandó költség / Vetítési alap Diktált pótlékkulcs Tényleges pótlékkulcs 65

66 A pótlékoló kalkuláció fajtái Egylépcsős (globális) közvetett költségek felosztása egyféle vetítési alappal Többlépcsős (válogató) közvetett költségek felosztása többféle vetítési alappal 66

67 Példa a globális pótlékoló kalkulációra Egy vállalkozás háromféle terméket állít elő ( A, B, C ). A termékek elszámolt közvetlen költsége 2 000, 2 200, illetve EFt. A termékek anyagigénye 900, 1 100, illetve kg. A felosztásra váró üzemi költségek összege EFt. Feladat: Számítsa ki a termékek kalkulált közvetlen költségét, ha az üzemi költségek felosztása az anyagigény alapján történik! 67

68 Példa a válogató pótlékoló kalkulációra Egy üzemben A és B terméket gyártanak. Az egyes termékekről a következő információkat ismeri: Megnevezés A termék B termék A termékekre közvetlenül elszámolt költségek EFt EFt Ebből: közvetlen bérköltség 650 EFt EFt Gépóra igény 3 gó 5 gó Nyitó készlet 0 db 0 db Előállított mennyiség db db Értékesített mennyiség 800 db 600 db A termelőüzem közvetett költségeinek összege EFt, a központi irányítás összes költsége EFt, az értékesítés közvetett költségei EFt. 68

69 Feladat: 1. Határozza meg a termékek kalkulált közvetlen önköltségét, ha termelőüzem összes költsége felosztásra kerül a termékekre és a felosztás a) az igénybevett gépóra arányában, b) a közvetlen bérköltség arányában történik! 2. Számítsa ki a termékek teljes önköltségét, ha termelőüzemi költségek felosztása a gépóra alapján, a központi irányítás költségei a kalkulált közvetlen önköltség alapján, az értékesítési költségek felosztása pedig az értékesített mennyiség alapján arányosan történik! 69

70 1. feladatrész a) pont Gépóra felhasználás összesen= Pótlékkulcs= A termékre elszámolható termelőüzemi közvetett költség= B termékre elszámolható termelőüzemi közvetett költség= 70

71 1. feladatrész a) pont Megnevezés A termék Ft/db B termék Ft/db Közvetlenül elszámolható költségek egységköltsége Felosztott üzemi költség KALKULÁLT Közvetlen önköltség 71

72 1. feladatrész b) pont Közvetlen bérköltség Pótlékkulcs= A termékre elszámolható termelőüzemi közvetett költség= B termékre elszámolható termelőüzemi közvetett költség= 72

73 1. feladatrész b) pont Megnevezés Közvetlenül elszámolható költségek egységköltsége Felosztott üzemi költség KALKULÁLT Közvetlen önköltség A termék Ft/db B termék Ft/db 73

74 2. feladatrész megoldása Kalkulált közvetlen költség összesen= Pótlékkulcs= A termékre elszámolható központi irányítási költség= B termékre elszámolható központi irányítási költség= Értékesített mennyiség összesen= Pótlékkulcs= 74

75 2. feladatrész megoldása Megnevezés KALKULÁLT Közvetlen önköltség Felosztott központi irányítás költségei Felosztott értékesítési költségek Teljes (ön)költség A termék Ft/db B termék Ft/db 75

76 Normatív kalkuláció 76

77 Normatív kalkulációról általánosságban Hol alkalmazható? Tömeggyártásnál vagy sorozatgyártásnál Hogyan történik az önköltség megállapítása? A termékreceptekben meghatározott normák tervezett ára alapján. 77

78 Normatív kalkulációval kapcsolatos alapfogalmak Norma: Egy olyan tervezett paraméter, ami megmutatja, hogy egy termék gyártásához szükséges erőforrásból várhatóan mennyi kerül felhasználásra. Normaváltozás: Az eredeti norma egy a vállalkozástól független tényező vagy egy előre elhatározott döntés miatti változása. Folyó norma=norma + Normaváltozás Normaeltérés: A tényleges norma és a folyó norma közötti eltérés. 78

79 Anyagfelhasználási norma Olyan műszaki, gazdasági számításokra épülő követelményt jelent, amely megadja, hogy adott műszaki-gazdasági feltételek mellett egységnyi termék meghatározott minőségben történő előállításához milyen mennyiségű anyag szükséges. Nettó norma + hulladék Bruttó norma = 100 % + selejt Beszerzési norma Anyagkihozatali mutató=(nettó norma/bruttó norma)*100 % 79