ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT 2012.

2 Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Készítette: Vásárhelyiné Szászi Judit Gazdasági igazgató Készült: január 20. JÓVÁHAGYOM Budapest, január 20. Lükőné Örsi Gabriella Főigazgató

3 I. AZ ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ önköltségszámítás kialakítását az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló, többször módosított 249/2000. (XII.24.) Korm. rendeletben foglalt előírás értelmében határozom meg. Az önköltség számítási szabályzat célja, hogy részletesen szabályozza az alap és vállalkozási tevékenység, valamint a szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenysége keretében - előállított eszközök, - elvégzett tevékenységek vagy - nyújtott szolgáltatások tényleges közvetlen önköltségének, továbbá a közérdekű adatszolgáltatáshoz kapcsolódó költségtérítés pontos összegének meghatározására irányuló tevékenységet. Az önköltség számítási szabályzat célja továbbá, hogy alapul szolgáljon az önköltség számítás külső és belső ellenőrzéséhez. Az önköltségszámítás feladata, hogy az 5, 6, 7 számlaosztályban rögzített kiadásokról (költségekről) adatokat szolgáltasson saját előállítású eszközönként, tevékenységenként valamint szolgáltatásonként. Szervezetünk önköltség számítási szabályzata a következő témákhoz kapcsolódóan tartalmaz előírásokat: 1. költség, önköltség számítási fogalmak, 2. az önköltség számítás tárgya (a kalkulációs egységek), 3. a kalkulációs séma, a kalkulációs költségtényezők tartalma, 4. az önköltség számítás módszere, a költségek felosztásának, módja, 5. munkaszámok, azok nyilvántartása, 6. az utókalkuláció alapját képező bizonylatok, 7. az önköltség számítás készítésének időpontja, a kalkulációs időszak, 8. az önköltség számítás és a könyvvitel adatai egyeztetésének módja. 9. a közérdekű adatszolgáltatáshoz kapcsolódó költségtérítés összege megállapításának szabályai

4 II. AZ ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI 1. Költség, önköltség számítási fogalmak A költség A költség az eszköz (termék) előállítása, vagy szolgáltatás, tevékenység teljesítése érdekében felhasznált élő- és holtmunka pénzértékben kifejezett összege. Költségnem A költségnem a költségeknek az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Kormányrendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) rögzített egységes számlakeret 5. számlaosztály számlacsoportjai szerint kijelölt és meghatározott címek szerinti csoportosítását jelenti. Költséghely A költséghely a költségek felmerülésének helye, területileg elhatárolt szervezeti egység vagy részleg. Az itt felmerült költségek a felmerülésük alkalmával nem számolhatók el közvetlenül az eszközre (termékre), vagy szolgáltatásra, tevékenységre. Felmerülésükkor közvetlen költségnek nem minősíthetők. Ezeknek a költségeknek azon része, amely az előállítással illetve a szolgáltatással szoros kapcsolatba hozható, a különféle teljesítményadatok segítségével a kalkulációs egységekre - ezen szabályzatban foglaltak szerint - átvezetendők. Költségviselő Költségviselő az eszköz (termék) vagy szolgáltatás, tevékenység, amelyre a költségek felmerülésük alkalmával közvetlenül elszámolhatók, amelynek előállítása, teljesítése érdekében a költségek felmerülnek. A közvetlen önköltség, bekerülési (előállítási) érték A közvetlen önköltség, bekerülési (előállítási) érték (a szolgáltatás, valamint a saját előállítású eszközök (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek) egy meghatározott mennyiségi egységére jutó eszközfelhasználás (élőmunka, holtmunka) pénzben kifejezett összege.

5 A közvetlen önköltség, bekerülési (előállítási) érték közzé tartoznak azok a ráfordítások amelyek a.) a tevékenység végzése, a szolgáltatás nyújtás érdekében az eszközök (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek, b.) az előállítással, továbbá a szolgáltatás végzésével, nyújtásával bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá c.) az eszközökre (termékre), tevékenységekre, szolgáltatásokra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. Az előállítási költségek között kell elszámolni és így a bekerülési (előállítási) érték részét képezi az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a szervezetünk (mint beruházó) által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt anyag bekerülési (beszerzési) értékét, továbbá a saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét a vásárolt anyag, a saját előállítású termék tényleges beépítésekor, (és/vagy a szolgáltatásnyújtással) egyidejűleg. A közvetlen önköltség nem tartalmazhat: a) értékesítési költségeket és b.) az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános (központi irányítás) költségeket. A költségek könyvviteli elszámolása A szolgáltatás teljesítése, a tevékenység végzése során felmerült költségek elszámolására - szervezetünk számlarendjében rögzítetteknek megfelelően - három számlaosztály szolgál: a.) az 5. számlaosztály a költségeket költség-nemek szerint csoportosítva tartalmazza, a költségek költség-nemenkénti gyűjtését szolgálja, b.) a 6. számlaosztály a közvetett költségeket tartalmazza, a költségek felmerülésének helye szerinti gyűjtésére szolgál, c.) a 7. számlaosztály a szolgáltatások teljesítése során felmerült és szolgáltatásnyújtással összefüggésben közvetlenül (valamint a felosztás után a közvetetten) elszámolható költségek könyvviteli nyilvántartására szolgál. A 7. számlaosztály a költségvetésben meghatározott szakfeladat rend szerinti tagolásban tartalmazza a folyó kiadásokat. A szakfeladatok kiadásai (költségei) közvetlen és közvetett kiadásokból (költségekből) tevődnek össze.

6 Az önköltségszámítás Az önköltségszámítás olyan műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel megállapítható az előállított eszközök (termékek), a végzett szolgáltatás várható (tervezett) illetve tényleges közvetlen önköltsége, előállítási költsége. Az önköltségszámítás feladata, hogy adatokat szolgáltasson - a saját előállítású eszközök, szolgáltatások értékeléséhez, az előállítási értékének meghatározásához, - a saját előállítású eszközök, szolgáltatások, valamint a közérdekű adatszolgáltatás önköltségének tervezéséhez és megállapításához, - a gazdasági számításokhoz. Az önköltségszámítás - kalkuláció formái Az önköltségszámítás - kalkuláció formái: az előkalkuláció (előzetes önköltség), a közbeeső kalkuláció (termelés közbeni önköltség), az utókalkuláció (utólagos önköltség). Az előkalkuláció az a műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel a tevékenység, a szolgáltatás megkezdése előtt szervezetünk meghatározza a műszaki és technológiai előírások betartása mellett - felhasználható élő- és holtmunka mennyiségét és ebből az érvényben lévő árak és díjtételek, valamint személyi jellegű ráfordítások figyelembevételével kiszámításra kerül az előállítandó termék, tevékenység, szolgáltatás terv szerinti önköltsége. Előkalkulációt lehet készíteni minden olyan tevékenységre, amelynek költségkihatása van. A közbeeső kalkuláció az a tevékenység, amely a tevékenység, szolgáltatás folyamatában - annak egyes fázisait követően - informál a termék, tevékenység, szolgáltatás önköltségének alakulásáról. Az utókalkuláció az a műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel a termék, tevékenység, szolgáltatás befejezése után a ténylegesen felhasznált élő- és holtmunka mennyisége és értéke alapján meghatározzuk az eszköz, tevékenység, vagy szolgáltatás tényleges közvetlen önköltségét, előállítási költségét.

7 2. Az önköltségszámítás tárgya, célja Az önköltségszámítás tárgya az a termék vagy szolgáltatás, amelynek önköltségét ki kell számítani, amelyről a kalkuláció készül. Az önköltségszámítás mindig az önköltségszámítás tárgyának természetes mértékegységére vonatkozik. Tárgya: Intézményünk vállalkozási tevékenységet nem folytat, önköltségszámítást az alaptevékenység bevételeihez kapcsolódóan készít: - Bérbeadásokra a területarány alkalmazásával. (1. sz. melléklet 1-4. o., 4. sz. melléklet 1-4. o.) Az intézmény hasznos területe: 2557 m2, Bérbe adható helyiségek területe: -Tessedik Sámuel konferencia terem: 128,7 m2 -Ujhelyi Imre konferencia terem: 124,4 m2 -Kiállító terem, galéria: 97,2 m2 -Tárgyaló: 25 m sz. helyiség: 16,7 m sz. helyiség: 21.7 m sz. helyiség: 11,8 m2 - III. emeleti irodák: 360 m2 - pinceraktár: 20 m2 Természetes mértékegység: Ft/hó, Ft/nap, Ft/óra, Ft/alkalom Amennyiben az év folyamán más termeinket, irodáinkat bérbe adjuk, a terem, ill. iroda bérleti díját egyedi szerződésben határozzuk meg. A rezsiköltséget területarány alkalmazásával számlázzuk tovább. - Az Olvasószolgálaton és a Szolgáltatóházban kínált szolgáltatások díjainak kialakítása során (beiratkozás, másolás, számítástechnikai szolgáltatás, késedelem, egyéb) a tevékenységhez kapcsolódó költségeket (anyagköltség, munkaóra stb.), valamint más, hasonló jellegű intézmények árait vettük figyelembe, a közszolgáltatást is szem előtt tartva. (5. sz. melléklet) - A meghívók és kiadványok önköltsége a nyomdai és szakmai munkatárs által összeállított adatokból (papír, munkaóra stb.), valamint a tevékenységhez kapcsolódó díjakból kerül kialakításra. (3. sz. melléklet) - A magán célú másolás önköltsége a gondnok által beszerzett papír, valamint az informatikus által beszerzett tintapatron és az általuk megadott másolási példányszám szerint kerül kiszámításra. (2. sz. melléklet) Az intézmény dolgozói a magán célú másolást, nyomtatást a házipénztárba befizetik. Az árat mely nyereséget nem tartalmaz és annak számítását a melléklet tartalmazza.

8 3. A kalkulációs séma, a kalkulációs költségtényezők tartalma A kalkulációs séma Az egyes kalkulációs egységek közvetlen önköltségét, bekerülési (előállítási) értékét a következő kalkulációs séma szerinti részletezésben kell kiszámítani: a.) b.) c.) d.) e.) f.) Közvetlenül elszámolható személyi juttatások Közvetlenül elszámolt személyi juttatások munkaadót terhelő adója Közvetlenül elszámolható anyagköltség Közvetlenül elszámolható dologi kiadások Közvetlenül elszámolható szolgáltatási kiadások Egyéb közvetlen költségek Együtt közvetlen önköltség (a+b+c+d+e+f) A kalkulációs költségtényezők tartalma 3.a.) Közvetlenül elszámolható személyi juttatás Közvetlenül elszámolható személyi juttatásként kell figyelembe venni - az egy-egy kalkulációs egységként meghatározott - a tevékenység, szolgáltatás teljesítése valamint az eszközök előállítása érdekében közvetlenül felmerült, illetve kifizetett alapilletményeket, illetménypótlékokat és egyéb kötelező pótlékokat. Kiadásként (költségként) egyaránt figyelembe kell venni a teljes munkaidőben foglalkoztatottak, a részmunkaidőben foglalkoztatottak, valamint a nyugdíjasok és állományba nem tartozók részére teljesített kifizetéseket. Mind az előkalkulációban, mind az utókalkulációban a személyi juttatások összegén kívül, a személyi juttatások számfejtésének alapjául szolgáló munkaidőt is fel kell tüntetni. 3.b.) Közvetlenül elszámolt személyi juttatások munkaadót terhelő adói A személyi juttatások munkaadót terhelő szociális hozzájárulási adói és az egészségügyi hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi juttatások, vagy a foglalkoztatottak száma alapján kell megállapítani, függetlenül azok elnevezésétől.

9 3.c.) Közvetlenül elszámolható anyagköltség Közvetlen anyagköltségként kell kimutatni a kalkulációs egység terhére utalványozható anyagok értékét, így értékét. a szakmai anyagok, a beruházáshoz, felújításhoz felhasznált anyagok, a karbantartó üzem, illetve a házinyomda által igénybe vett anyagok, valamint a továbbfelhasznált saját termelésű készletek A vásárolt anyagok, félkész termékek, alkatrészek bekerülési (beszerzési) értékét képezi: az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételár, a beszerzéssel kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási költségek összege, a közvetítői tevékenység ellenértéke, díja, a bizományi díj, a beszerzéshez kapcsolódó adók (fogyasztási adó, jövedéki adó), a vámterhek (vám, vámpótlék, vámkezelési díj), fizetendő (fizetett) illetékek, az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó, a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak, az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjak (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj). 3.d.) Közvetlenül elszámolható dologi kiadások Közvetlenül elszámolható dologi kiadásként kell elszámolni az adott kalkulációs egységgel kapcsolatban közvetlenül felmerült dologi kiadásokat. A dologi kiadásokat a Korm. rendelet 9. számú mellékletének a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások rögzítik. 3.e.) Közvetlenül elszámolható szolgáltatási kiadások Közvetlenül elszámolható szolgáltatási kiadásként kell elszámolni az adott kalkulációs egységgel kapcsolatban közvetlenül felmerült szolgáltatási kiadásokat. A szolgáltatási kiadásokat a Korm. rendelet 9. számú mellékletének a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások rögzítik.

10 3.f.) Egyéb közvetlen költség (kiadás) Az előzőekben felsorolt költségeken túlmenően egyéb közvetlen költségként (kiadásként) kell kimutatni a kalkulációs egységre utalványozható (elszámolható) közvetlen dologi kiadásokat. 4. Az alkalmazott kalkuláció fajtája Könyvtárunk az előkalkulációt, azon belül az időszaki kalkulációt használja, hiszen ez felel meg általában is az államháztartási szervezetek sajátos tevékenységéhez. Az időszak hossza: 1 év. A kalkuláció szerkezete A kalkulációs séma az önköltségszámítás tárgyára vonatkozóan a közvetlen önköltséget tartalmazza. Az előállítási érték részét képezi a termék, szolgáltatás előállítása során közvetlenül felmerült költség, az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban lévő költség, és a termékre, szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolható költség (együttesen: közvetlen önköltség). A közvetlen önköltség tehát a közvetlen költségekből, és a közvetett költségek azon részéből tevődik össze, amelyek megfelelő mutatók, jellemzők segítségével a termékre, szolgáltatásra feloszthatók. A kalkulációs sémában a költségek megjelenési formájuk szerint szerepelnek, vagyis először az élőmunka jellegű (ahol van), majd a holtmunka, végül az egyéb költségek. Az egyszerű osztó kalkuláció és a pótlékoló kalkuláció alkalmazásával végeztük számításainkat, hiszen az összes évi költséget osztjuk a területarány szerint. A gondnok a rendelkezésre álló adatok alapján (tervrajz) összeállítja a bérlemények területi adatait és feladja a Gazdálkodásra, ahol a közüzemi számlák és egyéb költségek éves szinten kiszámításra kerülnek. Az árak kialakításánál figyelembe vett tényezők: Az adott bérleményre jellemző közüzemi, szolgáltatási költségek (a tárgy év tényadatai a szerződések alapján, vagy az előző év tényadatai 10%-kal megemelve), Tervezett kihasználtság figyelembe vételével meghatározott önköltség, melynél az alábbi számítási módot használtuk: pl. (az adott év bérleményre arányosan vonatkozó) éves összköltség 365 nap x kihasználtság %-a x10% valamint a szerződésben rögzített rendszeres igénybevétel, és a keresettség.

11 A bérleti díjakat kerek összegben állapították meg a Gazdálkodás munkatársai a gazdasági igazgató és a főigazgató jóváhagyásával. Törekedtünk a kedvező és reális nyereség beállítására, valamint figyelembe vettük más intézmények hasonló jellegű szolgáltatásait és a mindenkori piaci árat. A kihasználtság adatai a szervező titkárral egyeztetve az előző év adataira támaszkodva kerül megállapításra. 5. Munkaszámok, azok nyilvántartása Munkaszám: a kalkulációs egységet jelölő szám. Munkaszám kiadására a könyvelési program (TATIGAZD) nem ad lehetőséget, ezért ezt nem alkalmazzuk, viszont a külön elszámolhatóság biztosításához a kódra való könyvelés nyújt lehetőséget. Kódonkénti lekérdezés biztosított. 6. Az utókalkuláció alapját képező bizonylatok Az intézmény előkalkuláció alkalmazásával határozza meg a közvetett és közvetlen költségeket, melyet minden következő év január hónapban felülvizsgál, ezért utókalkulációt nem alkalmaz. 7. Az önköltségszámítás készítésének időpontja, a kalkulációs időszak, az elkészítésért felelős személyek Az önköltség és az árjegyzék minden év elején kiszámításra, elkészítésre kerül a bizonylatok, feladások alapján, melyek a szabályzat mellékletét képezik. Jogszabályi változás, év közbeni szolgáltatói árváltozás, valamint költségvetési, fenntartói előírás megfelelése miatti kalkuláció-módosítás év közben is lehetséges. Felelős: Gazdálkodás, Pénzügyi csoportvezető Határidő: Következő év január hónap A költségek utalványozásának, elszámolásának bizonylati rendje A Számviteli törvény előírásai szerint minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A számviteli, és ebből következően az önköltségszámítással kapcsolatos nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Az önköltségszámítás bizonylatainak kiemelt alaki és tartalmi kellékei a következők: a bizonylat megnevezése és sorszáma, vagy egyéb más azonosítója, a bizonylatot kiállító szervezeti egység megjelölése, a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy,

12 a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen - a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatai vonatkoznak. Az önköltségszámítás számvitelen belüli folyamatában az önköltségszámítás alapbizonylatai azonosak a számvitel analitikus, illetve szintetikus könyvelésének alapbizonylataival. 8. A közérdekű adatszolgáltatáshoz kapcsolódó költségtérítés összege megállapításának szabályai Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény 29. (3) bekezdése alapján: Az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv a másolat készítéséért az azzal kapcsolatban felmerült költségek mértékéig terjedően költségtérítést állapíthat meg, mely összegről az igénylőt az igény teljesítését megelőzően tájékoztatni kell. (6. sz. melléklet) A hivatkozott törvény 29. (5) bekezdésében foglaltak szerint A költségtérítés mértékének megállapítása során figyelembe vehető költségelemeket és azok legmagasabb mértékét jogszabály határozza meg. Ez jogszabály a kézirat lezárásig azonban nem jelent meg, így a szabályzat összeállításánál azt nem tudtuk figyelembe venni. A közérdekű adatainkat a könyvtári szolgáltatások árjegyzéke alapján számoljuk el. 9. Záró rendelkezés Az Önköltségszámítási szabályzat napján lép hatályba, a korábban ( től) hatályban volt Önköltségszámítási szabályzat ettől az időponttól hatályát veszti. Budapest, január 20. Lükőné Örsi Gabriella főigazgató Mellékletek: 1. sz. melléklet: Önköltségszámítás termeink bérbeadásáról 1-4. o. 2. sz. melléklet: Fénymásolás önköltsége 3. sz. melléklet: Meghívók önköltsége 4. sz. melléklet: Árjegyzék a termek bérbeadásáról 1-4. o. 5. sz. melléklet: év díjszabásai 1-3. o. 6. sz. melléklet: Elszámoló ív

13 Költségvetési szerv 6. sz. melléklet ELSZÁMOLÓ ÍV a közérdekű adatszolgáltatáshoz kapcsolódó költségtérítéshez Közérdekű adat megismerésére irányuló kérelem benyújtója:.. Kért közérdekű adat tartalma: Számlázási cím:. Az adatok meghatározott szempontok szerinti előállítását, csoportosítását végző személy(ek) :.. Költségtérítés összege:.. 1.) Az adatok másolására fordított munkaóra: óra 2.) Egy órára eső illetmény:. Ft 3.) Megtérítendő illetmény összege:. Ft 4.).. % szociális hozzájárulás (3. pont után). Ft 5.).. % munkaerő piaci járulék (3. pont után).. Ft 6.) Összesen (3+4+5).. Ft 7.) Másolt oldalak száma:. db 8.) Oldalanként fizetendő összeg:.. Ft/oldal 9.) Másolásért fizetendő összeg: Ft 10.) Költségtérítés összesen (6+9):... Ft Az adatok meghatározott szempontok szerinti előállítását, csoportosítását végző személy(ek) munkaidő ráfordítását igazolom., 201. A költségtérítés összegét kiszámította:.., aláírás aláírás Amennyiben több, különböző illetménnyel foglalkoztatott személy végezte az adatok másolását, úgy az elszámoló ívet személyenként kell elkészíteni.

14