Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont
|
|
- Zsigmond Balla
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Martonvásár, június 27. Bedő Zoltán főigazgató
2 I. AZ ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA Az önköltség számítási szabályzat célja, hogy részletesen szabályozza a Kutatóközpont tevékenysége keretében, elvégzett tevékenységek, kutatási feladatok, vagy nyújtott szolgáltatások, előállított eszközök tényleges közvetlen önköltségének meghatározására irányuló tevékenységet, továbbá alapul szolgáljon az önköltség számítás külső és belső ellenőrzéséhez. Az önköltségszámítás célja, hogy információt biztosítson: az árképzéshez; a tevékenység eredményességének megállapításához; az információk alapján lehetővé tegye, megalapozza a döntéseket; tevékenység hatékony és gazdaságos megvalósításához. 1. Az önköltségszámítás szabályzattal szembeni követelmények - az adatok kellő időben rendelkezésre álljanak, - megbízhatóak és könnyen áttekinthetőek legyenek, - biztosítsa a könyvvitel számára a megfelelő adatbázist, - adattartalma és információ áramlása szabályozott legyen. A követelményeket a kalkulációs alapelvek gyakorlatban történő megvalósításával lehet biztosítani: - költségokozat elve: minden kalkulációs egységre csak annyi költséget szabad elszámolni, amennyi az előállításával kapcsolatosan ténylegesen felmerült és azzal ok-okozati összefüggésben van. - költségviselő-képesség elve: az egyes termékek önköltségébe ezen elv érvényesítésekor a közvetett költségek egy része nem mennyiség- vagy értékorientáltan kerül átterhelésre, hanem költséghaszon számítás függvényében az egyikre több, a másikra kevesebb jut. - költségvalódiság elve: minden költséget csak egyszer szabad elszámolni. Az utalványozási és a gazdálkodási fegyelem, valamint az esetleges törvényi előírások betartása, annak ellenőrzése fontos követelménye a pontos megbízható önköltségszámításnak. - költségteljesség elve: a költségszámításnak a Központ egészére és a könyvviteli mérleg elkészítését megelőzően ismertté vált költségeket érintő gazdasági eseményekre ki kell terjednie. Valamennyi költséget figyelembe kell venni a Központ integrált adatfeldolgozása által adott adathalmaz segítségével, egyszeri adatbevitellel, kiszűrve a halmozódást. 1
3 - következesség elve: az önköltségszámítás módszere, a kalkuláció formai és tartalmi felépítése egy-egy időszakon belül állandó, és időszak között is csak indokolt esetben szabad azt megváltoztatni, hogy biztosítható az összehasonlíthatóság. - költségek időbeli elhatárolásának elve: ezt nem alkalmazza a Központ - közvetlen költségként való elszámolás előtérbe helyezése: minden költséget (ha lehetséges) közvetlen költségként kell elszámolni, mert ez biztosítja legjobban az önköltség kiszámítása során a tényleges terhelések elvének érvényesülését. 2. Az önköltségszámítási szabályzat elkészítéséért, tartalmáért, megváltoztatásáért felelős személy kijelölése. Az önköltségszámítási szabályzat elkészítéséért, tartalmáért, megváltoztatásért, aktualitásáért a Központ főigazgatója a felelős. Az önköltségszámítási szabályzatot a Központ főigazgatójának kell jóváhagynia. A módosításra akkor van szükség, illetve lehetőség, ha azt az Szt., illetve az Áhsz. előírásainak megváltoztatása, vagy ha a szabályzat elfogadásakor fennálló körülményekben olyan lényeges változás következik be, amely a változtatást szükségessé teszi. A szabályzatban rögzítettek, a következetesség számviteli alapelvet figyelembe véve csak nagyon indokolt esetben, de akkor is az év első napjától változtatható meg. 3. Önköltségszámítási szabályzat készítésre vonatkozó jogszabályi előírások Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 7..-sa alapján a Központ az alapító okiratában meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy, aki, mivel nem haszonszerzés céljából végzi a tevékenységét, ezért azt csak önköltségszámítás segítségével tudja megfelelően, ellenőrzött keretek között végrehajtani. Az 249/2000 Korm. rendelet 8 (4) bek. alapján a számviteli politika keretében kell elkészíteni a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot. 2
4 II. ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT 1. Fogalmak Költség: a tevékenység érdekében felmerült valamennyi felhasznált erőforrás pénzben kifejezett értéke. A költség mindig egy meghatározott tevékenység elvégzése, vagy feladat ellátása érdekében merül fel. A tevékenység lehet termék előállítása, vagy szolgáltatás nyújtása. Csak olyan erőforrás felhasználása minősül költségnek, amely pénzben kifejezhető. Pénzértékben kifejezhető a tevékenység elvégzéséhez felhasznált munkateljesítmény (személyi juttatások költsége), eszközfelhasználás (anyagköltség, energiaköltség). A költségek csoportosítása: a) Tevékenység szerint: - alaptevékenység költségei, - szabad kapacitás kihasználását célzó nem haszonszerzés céljából végzett alaptevékenység, b) Elszámolás módja szerint: - közvetlen költségek, - közvetett költségek. c) A könyvvitelből nyert információk szerint: - költségnemek, - költséghelyek, - költségviselők. Költségnem: a költségek költség fajtánkénti osztályozása. Költséghely: a költséghely a költségek felmerülésének helye, területileg, vagy szervezetileg elhatárolt szervezeti egység vagy részleg. A költséghelyen felmerült költségek a felmerülésük alkalmával nem számolhatók el közvetlenül a termékre, vagy eszközre, szolgáltatásra. Felmerülésükkor közvetlen költségnek nem minősíthetők. Ezeknek a költségeknek azon része, amely az előállítással, illetve a szolgáltatással szoros kapcsolatba hozható, a különféle teljesítményadatok segítségével a kalkulációs egységekre átvezetésre kerülnek. E költségeket a 6-os számlaosztály számlacsoportjai tartalmazzák. Költségviselő: a költségviselő az eszköz, termék vagy szolgáltatás, tevékenység, amelyre a költségek felmerülésük alkalmával közvetlenül elszámolhatók, amelynek előállítása, teljesítése érdekében a költségek felmerülnek. 3
5 Önköltség: a tevékenység mennyiségi egységére vonatkozik. Ennek megfelelően az önköltség a termék, vagy a szolgáltatás meghatározott természetes egységére jutó (eszköz- és munkateljesítmény) felhasználás pénzben kifejezett értéke. Az önköltségen belül megkülönböztetjük a közvetlen önköltséget, a teljes önköltséget. A közvetlen önköltség kizárólag az adott termék vagy szolgáltatás egy egységére bizonyítható módon közvetlenül felmerült anyagjellegű ráfordításokat és egyéb közvetlen költségeket tartalmazhatja. A közvetlen költségek körébe azok a költségek sorolhatók, amelyekről általában a felmerülés időpontjában megállapítható, illetve megfelelően bizonyítható, hogy milyen tevékenység elvégzésével, vagy feladat ellátásával kapcsolatban milyen mértékben merülnek fel. A közvetett költségek olyan költségek, amelyeknél a felmerülés időpontjában nem állapítható meg, hogy melyik tevékenységet, feladatot terhelik. Ezeknél a költségeknél felmerüléskor általában megállapítható, hogy hol jelentkeznek (felmerülési hely). Ilyen költségek például a karbantartó üzemek, a laboratóriumok költségei. Vetítési alap: csak természetes mértékegység lehet, és körültekintően kell kiválasztani. Ennek arányában lehet felosztani a felmerülés helyén gyűjtött közvetett költségeket. A teljes önköltség a közvetlen önköltség mellett a termék vagy szolgáltatás egy egységére különböző vetítési alapok figyelembevételével felosztott közvetett költségek arányos részét is tartalmazza. Ráfordítás: a költségnél tartalmilag bővebb fogalom. A szervezet működéséhez kapcsolódó erőforrás felhasználása (egy adott időszaki tevékenység értékesítés, szolgáltatásnyújtó képesség bekerülési értéke). A ráfordítások körébe olyan felhasználások is tartoznak, amelyek nem képezik a tevékenység költségét. A ráfordítások tartalmazzák azokat az erőforrás felhasználásokat is, amelyek a költségvetési intézmény működése során merülnek fel, függetlenül a tevékenység végzésétől. Témakód: a kalkulációs egységet jelölő szám. A Költségek könyvviteli elszámolása: Az eszközök előállítása, a szolgáltatás teljesítése, a tevékenység végzése során felmerült költségek elszámolására a számlarendben rögzítetteknek megfelelően három számlaosztály szolgál: a) az 5. számlaosztály a költségeket költség nemek szerint csoportosítva tartalmazza 4
6 b) a 6. számlaosztály a közvetett költségeket tartalmazza, a költségek felmerülésének helye szerinti gyűjtésre szolgál c) a 7. számlaosztály az eszközök előállítása, a szolgáltatások teljesítése során felmerült és eszközök előállításával, a szolgáltatásnyújtással összefüggésben közvetlenül, valamint a felosztás után közvetetten elszámolható költségek (kiadások) könyvviteli nyilvántartására szolgál. A 7. számlaosztály a költségvetésben meghatározott szakfeladat rend szerinti tagolásban tartalmazza a folyó kiadásokat. Az önköltségszámításhoz szükséges költségek számbavételét és nyilvántartását a 6-os és a 7- es számlaosztályon belül a Központ a következők szerint határozza meg: A közvetlen költségeket a 7-es számlaosztály tartalmazza szakfeladat rend szerinti bontásban. A közvetett költségeket a 6-os számlaosztály gyűjti a) Témakódonkénti nyilvántartás a kalkulációs egység bontásban tartalmazza a témakódon rögzítve a ténylegesen a tevékenységhez felmerült kiadásokat. b) Kalkulációs egység közvetlen költsége = - közvetlen bérköltség, - közvetlen bérek járulékai, - közvetlen anyagköltség, - közvetlen szolgáltatási költség, - egyéb közvetlen költség. - Közvetlen személyi juttatások költségeként kell kimutatni a kalkulációs egység előállítása érdekében felmerült, kifizetett személyi juttatások összegét. Közvetlen személyi juttatásként kell elszámolni: a rendszeres személyi juttatásokat, a nem rendszeres személyi juttatásokat, külső személyi juttatásokat. - Munkaadókat terhelő járulékok közvetlen költsége: Közvetlen személyi juttatások járulékai között számolandóak a munkaadót terhelő járulékok, hozzájárulások, továbbá minden olyan, adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi juttatások, vagy a foglalkoztatottak száma alapján kell megállapítani, függetlenül azok elnevezésétől. - Közvetlen anyagköltség: A kalkulációs egység előállítása érdekében felhasznált anyagok beszerzési áron számított értéke a közvetlen anyagköltség. 5
7 Anyagköltségek körébe kell sorolni az előállítás során felhasznált: szakmai anyagokat (nyers- és alapanyag, segédanyag, fűtőanyag), egy éven belül elhasználandó szakmai eszközöket, kommunikációs anyagokat és a kisérték_ tárgyi eszközöket, üzemanyagot, egyéb anyagot (tisztítószerek, vegyszerek stb.), energiát (gáz, villamos energia, távhő és melegvíz). Az anyagok beszerzési árát a Központ a Számviteli politikájában lefektetett elvek szerint határozza meg. Anyagköltségként csak a ténylegesen felhasznált készletérték számolható el. A fűtőanyag és energia akkor lehet különálló költségtényező, ha a szolgáltatás nyújtásához, a termék előállításához, a szükséges mennyiség pontosan meghatározható, a fűtőanyag és energia felhasználása méréssel vagy megbízható számításokkal alátámasztható. A kalkulációs egység közvetlen anyagköltségét csökkenteni kell: a fel nem használt és visszavételezett anyagok, a termelés, a tevékenység, szolgáltatás során keletkezett és bevételezett hulladékok értékével. A hulladék olyan anyagmennyiség, amely az utalványozott és kiadott anyagok kiszabása, méretre vágása, megmunkálása közben keletkezik. Mind az előkalkulációban, mind az utókalkulációban az anyagköltség összege mellett a nyers- és alapanyagok felhasználásának bruttó és nettó mennyiségi adatait is fel kell tüntetni. A tovább felhasznált saját termelésű készletek értékét tényleges közvetlen önköltségen kell számításba venni. - Közvetlen szolgáltatási költség: a kalkulációs egység előállítása érdekében felmerült szolgáltatás kiadása (költsége). - Egyéb közvetlen költség: a kalkulációs egység előállítása érdekében felmerült egyébköltség. Pl. alvállalkozói szolgáltatás, pénzügyi művelet költsége stb. 2. Az önköltségszámítás fogalma, célja, feladata: Az önköltség a kutatási feladatokra és az ezzel összefüggő szolgáltatásokra, előállított termékekre, nyújtott szolgáltatásokra, fordított összes élő és holt munkaráfordítás pénzben kifejezett értéke. Az önköltségszámítás célja, hogy a Központ által végzett kutatási feladatok, előállított termékek, nyújtott szolgáltatások tervezett, illetve tényleges önköltsége megállapítható legyen, a gazdasági vezetés döntéseihez alapul szolgáljon és a gazdasági beszámolóhoz rendelkezésre álljon. 6
8 Az önköltségszámítás feladata, hogy - megfelelő kalkulációs módszer alkalmazásával a könyvvitelben gyűjtött költségadatokból a feladat önköltségét kimutassa, - megbízható adatokkal támassza alá a vezetői döntések gazdasági megalapozottságát, - feltárja az önköltségcsökkentés lehetőségeit. Összefoglalva az önköltségszámítás olyan tevékenység, amellyel a termék előállítás (szolgáltatás) megkezdése előtt, folyamata alatt, vagy befejezése után meghatározható a termék (szolgáltatás) tervezett, illetve tényleges önköltsége. Célja pedig, hogy információt biztosítson - a tevékenység eredményességének megállapításához, - az árképzéshez, - a saját előállítású készletek értékeléséhez, továbbá - az információk alapján lehetővé tegye, illetve meglapozza a döntéseket. 3. Az önköltségszámítás köre A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó szervek részére az önköltségszámítás belső szabályozásának kötelezettségét a számviteli törvény vonatkozó rendelkezése írja elő. A jogszabályi rendelkezés szerint belső szabályzatot végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében kell készíteni. Ez a rendelkezés kettős követelményt tartalmaz: - szabályozni csak abban az esetben kell, ha az előállított terméket, vagy szolgáltatást értékesíti. Amennyiben a Központ saját részére, belső használatára végzi a tevékenységet, akkor nem kell szabályzatot készíteni. A Központ sajátos tevékenysége a saját konyha üzemeltetése. A tevékenység célja az ellátottak és az alkalmazottak étkeztetése. Az Áhsz. 8. (9) e sajátos tevékenységre a következő külön szabályozást tartalmazza: Amennyiben az államháztartás szervezete saját konyhát üzemeltet, és ellátottak, alkalmazottak (idegenek) részére teljesít étkeztetést, e tevékenységének (4) bekezdés c) pontja szerinti önköltségszámítási rendjére nem kell szabályzatot készítenie, ha az étkeztetésre normákat állapítottak meg és a nyersanyagfelhasználáshoz anyagkiszabást készít. Az élelmezési tevékenység értékesítése (alkalmazottak, idegenek részére) esetében az önköltség megállapításához a 7
9 normák mellett figyelembe kell venni a tevékenységet terhelő általános kiadásokat is. A Központ a kormányrendelet vonatkozó előírása értelmében saját konyhát üzemeltet az étkeztetést normák alapján végzi, és az étkeztetéshez felhasznált élelmiszereket, anyagkiszabásban folyamatosan rögzíti. A norma az étkezéshez felhasználható élelmezési nyersanyagokra vonatkozik. A normát a Központ saját hatáskörében állapítja meg alkalmazottakra, ellátottakra. A nyersanyagnormát meg lehet állapítani ételféleségenként, étkezésenként, étkezési naponként. Természetesen a Központ gazdasági osztálya a normák betartását ellenőrzi. Az anyagkiszabásban és a kapcsolódó nyilvántartásokban kell rögzíteni, hogy a készített ételféleségekhez mennyi és milyen egységárú nyersanyagot használtak fel. Az élelmezési normák betartásának ellenőrzésére alkalmas nyomtatvány mintáját a melléklet tartalmazza. 4. Az önköltségszámítás tárgya, mértékegysége Az önköltség tárgya a gazdasági vezetés által kijelölt költségviselő, amely terhére a felmerült összes költséget el kell számolni. Az önköltségszámítás tárgya továbbá az a termék, vagy szolgáltatás (teljesítmény), amelynek önköltségét ki kell számítani, amelyről a kalkuláció készül. Az önköltségszámítás mindig az önköltségszámítás tárgyának természetes mértékegységére vonatkozik. Az önköltségszámítás tárgyai és azok mértékegységei a következők: Tárgy saját kivitelezésben elállított eszközök ingatlan bérbeadása, használatba adása kutatási és egyéb szerződéses tevékenységek mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek kutatási és infrastruktúrafejlesztési pályázatok hosszú távú bérleti konstrukció Mérékegység db négyzetméter a szerződés időtartama tonna, kg, db, palack projekt időtartama, fejlesztési egység (db) a projekt időtartama, év 8
10 5. Az önköltség számítási kalkuláció fajtái, az önköltség megállapításának módszere, a költségfelosztási szabályok A Központ tevékenysége sokrétű, ezért nem lehet egyforma kalkulációt alkalmazni minden tevékenységre. Tevékenységenként meg kell határozni, hogy a kalkuláció milyen formája alkalmazandó az adott tevékenységhez. A kalkuláció fajtái: egyedi, sorozat, időszaki. Egyedi kalkulációt célszerű alkalmazni kutatási tevékenységnél, a beruházásoknál, a megrendelésre készített egyedi termékeknél (például: sajátos feladatra készített szoftver). Az egyedi kalkulációra jellemző, hogy a költségek túlnyomó része közvetlen költségként megállapítható. A sorozatkalkuláció termék előállításnál alkalmazandó. A költségvetési szervek, egyes sajátos tevékenységeinél időszaki kalkuláció is alkalmazandó. Az időszak lehet hónap, negyedév, félév vagy év. A meghatározott időszak alatt a kalkulációs egységre kell gyűjteni a közvetlen költségeket. A költségfelosztás szabályai a következők: A közvetlen önköltséget az utókalkuláció során a főkönyvi könyvelés adataiból kigyűjtött munkaszámok költségeit-ráfordításait és az ehhez kapcsolódó mennyiségi adatokat egyszerű osztókalkulációval egy-egy kalkulációs egységre állapítjuk meg. A teljes önköltség megállapításához az általános költségek a belső költségvetésben meghatározott % arányában osztjuk fel. 6. A kalkulációs séma költségtartalma A kalkulációs séma az önköltségszámítás tárgyára vonatkozólag a közvetlen önköltséget (előállítási költséget) tartalmazza. Az előállítási költségek körét a számvitelről szóló törvény pontosan meghatározza. A törvényi rendelkezés értelmében az előállítási költségek részét képezi: 9
11 - a kutatási tevékenység, a termék, a szolgáltatás előállítása során közvetlenül felmerült költség, - az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban lévő költség, és - a termékre, a szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolható költség. A közvetlen költségek elszámolása: A közvetlen költség egy feladatra közvetlen módon elszámolható (utalványozható) költség. A költségelszámolásnál törekedni kell a közvetlen költségek körének bővítésére. A közvetlen önköltség tehát a közvetlen költségekből, és a közvetett költségek azon részéből tevődik össze, amelyek megfelelő mutatók, jellemzők segítségével a termékre (szolgáltatásra) feloszthatók. A továbbiakban közvetlen költség alatt a közvetlenül elszámolható, és a közvetett költségek előbbi feltételeknek megfelelő részét együttesen értjük. Az előállítási költségnek nem része az értékesítés költsége és az általános költségeknek azon köre, amely megfelelő mutatók, jellemzők hiányában nem számolható el közvetlen önköltségként. A kalkulációs sémában a költségek megjelenési formájuk szerint szerepelnek, vagyis először az élőmunka jellegű, majd a holtmunka, és végül az egyéb közvetlen költségek. Személyi juttatások közvetlen költsége Ebbe a körbe tartoznak azok a személyi juttatások, amelyek a kalkulációs egység terhére közvetlenül elszámolható, utalványozhatók. Ide tartoznak a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások, valamint a külső személyi juttatások. A személyi juttatások körében elszámolható költségek körét törvények és kormányrendeletek határozzák meg. - a közalkalmazottak jogállásáról szóló, többször módosított évi XXXIII. törvény és a törvények végrehajtási rendeleteiben meghatározott jogcímeknek megfelelő személyi juttatások vehetők figyelembe költségként. 10
12 Munkavállalókat terhelő járulékok közvetlen költsége Ezen a jogcímen a kalkulációs egységre elszámolt személyi juttatások után fizetendő munkavállalókat terhelő járulékok költségét kell szerepeltetni. A kalkulációnál figyelembe kell venni azokat a személyi juttatásokat, amelyek mentesek a fizetési kötelezettség alól. Tehát ha a személyi juttatásnál fennáll a munkaadókat terhelő járulékfizetési kötelezettség, és a személyi juttatás a közvetlen költségek része, akkor a járulék is a tevékenység közvetlen költségét képezi. A munkaadókat terhelő járuléknak minősül - szociális hozzájárulási adó, - a táppénz hozzájárulás. Közvetlen anyagköltség A közvetlen anyagköltség elsősorban az előállítás során felhasznált anyagok értékét tartalmazza beszerzési áron. Az előállítás során keletkezett hulladékok, a fel nem használt és visszavételezésre került anyagok és leltári többletek értékével az anyagköltséget csökkenteni kell. A felhasznált anyagok beszerzési árát csökkenti a korábban elszámolt értékvesztés is. Az értékvesztés elszámolására vonatkozó előírásokat a számvitelről szóló törvény tartalmazza. A számviteli törvény a beszerzési ár megállapítására alternatív szabályozást tartalmaz. A törvényi rendelkezés keretein belül a Központ értékelési szabályzatában határozza a készletek értékelésénél alkalmazandó beszerzési árat. Ennek megfelelően az anyagköltségek között kimutatott anyagfelhasználás beszerzési árát oly módon kell figyelembe venni, ahogyan azt a Központ értékelési szabályzatában rögzítette. Anyagköltségek körébe sorolható az előállítás során felhasznált: - szakmai anyagok (nyers- és alapanyag, segédanyag, fűtőanyag), - egy éven belül elhasználódó szakmai eszközök, - kis értékű szakmai tárgyi eszközök, - kommunikációs anyagok és kis értékű tárgyi eszközök, - üzemanyag (hajtó-, kenőanyag), - egyéb anyag (tisztítószerek, vegyszerek, információ hordozó anyagai), - energia (gáz, villamos energia, táv hő- és melegvíz). Anyagjellegű költségek és szolgáltatások közvetlen költségei 11
13 A számviteli törvény rendelkezése szerint anyag jellegű költségnek, illetve szolgáltatásnak minősül - az utazási költség, - a bérleti- és lízingdíj, - a postai szolgáltatás, - az adat- és nem adatátviteli távközlési díjak, - az idegen kivitelezésben végzett karbantartás költsége. Értékcsökkenési leírás közvetlen költsége Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenését a Kutatóközpont az Eszközök és források értékelési szabályzatában, valamint a Számviteli politikában előírtak szerint számolja el. A termék, szolgáltatás önköltségének számításánál az elszámolt értékcsökkenést bizonyos esetekben figyelembe lehet venni. Értékcsökkenés közvetlen költségként akkor vehető figyelembe, ha - bizonyíthatóan szoros kapcsolatban van az önköltségszámítás tárgyával. Ez a gyakorlatban azt jelenti például, hogy az adott gépet, berendezést, felszerelést, járművet kizárólag az önköltségszámítás tárgyát képező termék, szolgáltatás előállításához használják, - a termékre, szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével felosztható. Az elszámolt értékcsökkenést a gépjárművek kivételével a az egyes költségviselők létszámának arányában kell felosztani. - a számviteli politikában szabályozásra került (gépjárművek esetében) Egyéb közvetlen költségek A számvitelről szóló törvényben foglaltak értelmében az egyéb közvetlen költségek között vehetők figyelembe mindazok a költségek, amelyet az előzőekben felsorolt kalkulációs tételek nem tartalmaznak, és megfelelnek az előállítási költségek körébe számításba vehető költségek feltételeinek. Egyéb közvetlen költségként kell elszámolni: - a szolgálati találmányok és újítások létrehozásával kapcsolatos költségeket, - nem anyagi jellegű szolgáltatások (biztosítási díj) - bankköltség, 12
14 - különféle befizetések (munkáltatót terhelő személyi jövedelemadó, levonásba nem helyezhető általános forgalmi adó). Biztosítási díj, bankköltség, levonásba nem helyezhető általános forgalmi adó csak akkor vehető figyelembe az egyéb közvetlen költségek között, ha az nem olyan tárgyi eszközzel kapcsolatos, amelyet a tárgyi eszköz aktiválásakor a beszerzési árba beszámítottak. Ugyanis, ha a biztosítási díj, a bankköltség, az általános forgalmi adó a beszerzési ár része, akkor ezen költségtényezők az önköltség számításánál az értékcsökkenés tételnél jelentkeznek. A közvetlen költségek elszámolása a bér- és anyagfeladások, valamint a számviteli bizonylatok tételes elbírálása alapján történik. Általános költségek A közvetett vagy általános költségek körébe tartoznak azok a költségek (üzemi, intézeti és Központi általános költségek), amelyekről a felmerülés, illetve az elszámolás időpontjában egyértelműen nem határozhatók meg, hogy azok mely feladatot terhelik. Ezeket elsődlegesen a 6. számlaosztály megfelelő számláin kell összegyűjteni. A közvetett költségek felosztásához vetítési alapul szolgáló mutatók: A Kutatóközponti általános költségeket az egyes intézetek között az intézeti az átlagos statisztikai állományi létszámok arányában kell felosztani. Ezután az üzemi általános költségek feladatokra történő felosztását az alábbiak szerint kell végrehajtani: a) a gépkocsik üzemeltetési költségeinek felosztása a költségviselők, illetve a költséghelyek által igénybevett km arányában, b) a fitotron költségeit a költségviselők igénybevétele arányában, c) az általános rezsi költségeket (energia, központi irányítás titkárság, könyvtár stb.) a pályázatokra elszámolható a költségviselőn dolgozók létszámának arányában. A költségfelosztó analitikának tartalmaznia kell az egyes költség nemek költséghelyekre és költségviselőkre történő felosztásának, valamint a közvetett költségek költségviselőkre történő felosztásának adatait. A költségfelosztó analitikát a főkönyvi számlákkal egyeztetni kell. 13
15 Az előállítási költségnek nem része az általános költségeknek azon köre, amely megfelelő mutatók, jellemzők hiányában nem osztható fel. Ezen költségek tevékenységekre (termékekre, szolgáltatásokra) történő felosztása akkor szükséges, ha teljes önköltséget kívánjuk kiszámítani. A teljes önköltség megállapítása az árképzéshez szükséges. Ugyanis a termék, szolgáltatás értékesítési árában eredményes tevékenység esetében minden költségnek meg kell térülnie. Az általános költségek felosztása félévente történik. 7. Az önköltségszámítás módszerei Az önköltségszámítás módszere az az eljárás, amelynek segítségével az önköltségszámítás tárgyául szolgáló kalkulációs sémában a költségeket el lehet számolni. Az önköltségszámítás módszere függ a termék, szolgáltatás jellegétől, sajátosságától. Egyszerű osztó kalkuláció Mennyiségi egységre jutó összes költség önköltség = mennyiség A módszer alkalmazásánál a megfelelően gyűjtött összes közvetlen költség elosztandó az előállított mennyiséggel. Egyenértékszámos osztókalkuláció Egyenértékszámos osztókalkuláció, akkor alkalmazható, ha az előállított termékek, vagy szolgáltatások technológiai folyamata azonos. Például sokszorosítási szolgáltatás nyújtása. Pótlékoló kalkuláció Pótlékoló kalkuláció akkor alkalmazható, ha az önköltség részét képező közvetlen költségeket jellemzők vagy mutatók segítségével számolják el. Vagyis a közvetett költséget a többféle termék vagy szolgáltatás között pótlékkulcsok alapján osztják meg. A vetítési alapot amely mindig csak természetes mértékegység lehet körültekintően kell kiválasztani. A nem megfelelő vetítési alap torz (valótlan) önköltség megállapítását eredményezheti. A Központ a pótlékoló kalkulációs formát alkalmazza. 14
16 Gépóra kalkuláció A gépóra kalkuláció tulajdonképpen pótlékoló kalkuláció. A gépóra kalkulációs módszer alkalmazásához a gépköltségeket kell gyűjteni és a gép(ek) üzemidejét kell rögzíteni. A költségek és az üzemelési idő (óra) hányadosaként állapítható meg 1 gépórára jutó költség. Amennyiben különböző gépek állnak rendelkezésre a szolgáltatás teljesítéséhez (termék előállításához), akkor gépóra együtthatókat kell megállapítani. Az együttható megállapításánál vetítési alapként alkalmazható a gépek - műszaki jellemzői, - teljesítménye (kapacitása) - bruttó értéke. 8. Az önköltségszámítás készítésének időpontjai Alapvetően kétféle kalkuláció készül: - előkalkuláció, - utókalkuláció. Az időpontok megválasztása tehát attól függ, hogy a tevékenységre elő-, vagy utókalkuláció készül. A kalkulációk készítésének időpontjától függetlenül a szabályozás keretén belül biztosítani kell az adott tevékenységre készített elő-, és utókalkuláció összhangját. Az összhangot elsősorban a kétfajta kalkuláció azonos szerkezete és közvetlen költségtartalma biztosítja. Előkalkuláció Az előkalkuláció az a tevékenység, amelynek során a feladat végrehajtása előtt meghatározásra kerül a tervezett önköltség. Az előkalkuláció feladata, hogy a Központ vezetőit tájékoztassa az elvállalni tervezett kutatási stb. feladat végrehajtásához szükséges költségráfordításokról. Ugyancsak előkalkulációval kell alátámasztani a kutatási szerződésben foglalt vállalási összeget is. A Központnak minden évben elemi költségvetést kell készíteni. Az elemi költségvetés képezi alapját a tárgyév gazdálkodási feladatainak végrehajtására. Az elemi költségvetésben mind a várható bevételeket, mind a várható kiadásokat 15
17 részletesen (bevételi és kiadási jogcímenként) meg kell tervezni. Ahhoz, hogy a költségvetés megalapozott legyen kívánatos, hogy a tervezési munkák megkezdése előtt elkészüljön a tervezett termékértékesítési és szolgáltatásnyújtási tevékenységek előkalkulációja. Ugyanis az elemi költségvetés kiadásainak, illetve bevételeinek meghatározásánál az értékesítési tevékenység költségei (önköltsége) és bevételei megalapozottan csak úgy tervezhetők, ha a tevékenységekről a kalkulált költségadatok rendelkezésre állnak. Az előzőek alapján a költségvetés készítési szempontokat figyelembe véve célszerű (a pályázatok esetében kötelező), ha az előkalkuláció a szerződések megkötése előtt elkészül. A költségvetési szempontok mellett az előkalkuláció szerződéskötés előtti elkészítése azért is fontos, mert csak a várható önköltség ismeretében alakítható ki a termék vagy szolgáltatás ára. Az előkalkuláció bizonylata pályázatok esetében az útmutató alapján készített költségterv. Minden más esetben a projekt nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bizonylat. Utókalkuláció Az utókalkuláció az a tevékenység, amellyel a feladat befejezése után a ténylegesen felmerült költségek alapján a feladat önköltsége megállapítható. Az utókalkulációt az előkalkulációval azonos szerkezetben kell elkészíteni. Az utókalkuláció készítésének időpontját befolyásolja - az év végén raktáron lévő saját előállítású készletek értékelésének időpontja, - az alkalmazott kalkuláció fajtája (egyedi, sorozat, időszaki). Amennyiben a Központ év végén olyan saját előállítású készlettel rendelkezik, amelyet a tárgyévet követően fog értékesíteni, akkor a készletértéket a mérlegben szerepeltetnie kell! A számvitelről szóló törvény rendelkezése szerint az ilyen készleteket előállítási költségen kell értékelni. Az előállítási költség (közvetlen önköltség) utókalkuláció elkészítésével állapítható meg. Az önköltségszámítás bizonylati rendjének szabályozásával a számvitelről szóló törvény vonatkozó előírásából kell kiindulni. A törvény rendelkezése értelmében 16
18 - minden olyan gazdasági eseményről, amely hatással van az önköltség összegének, vagy költségtartalma összetételének változására bizonylatot kell kiállítani, - a költségek nyilvántartásába adatot csak bizonylat alapján szabad bejegyezni, - a költségelszámolás bizonylatait a gazdasági esemény megtörténtének időpontjában kell kiállítani, - a bizonylatnak meg kell felelni a bizonylattal szemben támasztott tartalmi és alaki követelményeknek, - kiemelt tartalmi követelményként kell figyelembe venni, hogy minden bizonylatot utalványozni és érvényesíteni (ellenjegyezni, ellenőrizni) kell. Az Ávr. előírásai a következők: - a tevékenységünk során érvényesítjük a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeit és érvényesítjük, - a Központ szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vevő számára a Központ köteles térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével, - ha a meghatározott feladat ellátására eseti bevételhez jut vagy támogatásban részesül, az ezzel összefüggésben ténylegesen felmerült költségeket úgy kell megosztani, hogy az a felmerült közvetlen költségek mellett fedezetet nyújtson a Központ üzemeltetési, fenntartási költségek arányos részére is, kivéve az uniós támogatással megvalósuló programok esetében. A megosztás nem veszélyeztetheti a vállalt kötelezettségek teljesítését. Az utókalkuláció bizonylata az ECOSTADT program projektnyilvántartójának utókalkulációs lapja. 9. Az önköltség számítás rendje Az előzőekben meghatározott témakódra elszámolt önköltség számítási rendtől eltérő önköltség számítási rendek: 9.1 Kutatóközpont önköltség számítási rendje: 1. Központi infrastruktúra magáncélú használata a.) Kutatóközponti és intézeti gépjárművek magáncélú használata miatt fizetett költségtérítés: 17
19 Kalkulációs egység: magáncélra igénybevett 1 futott km A kalkuláció célja: 1 kalkulációs egység ráfordításának, illetve térítési díjának megállapítása. A kalkuláció fajtája: egyedi (a költség közvetlen költségként állapítható meg) Kalkulációs séma: 1 futott km tényleges üzemanyag költsége, és 1 km jogszabályban meghatározott amortizációja, Kalkuláció módszere: utókalkuláció Kalkuláció készítésének ideje: esetenként Kalkuláció bizonylatai: menetlevél. Kalkulációhoz szükséges költségek gyűjtése: folyamatos. ECOSTAT program b.) Kutatóközponti és intézeti távközlési szolgáltatás magán célú használata miatt fizetett költségtérítés: A Kutatóközpont a magáncélú használat miatti költségtérítést kizárólag abban az esetben alkalmazza, ha a távközlési szolgáltatások számlájának ellenőrzésekor ezt indokoltnak találja. Ebben az esetben az egyes intézetek a költségtérítés számításának módját, rendjét kötelesek, külön, jelen pontra való hivatkozással kidolgozni. Az intézeti rend jelen szabályzat mellékletét képezi. c.) Kutatóközponti és intézeti gépek, berendezések, felszerelések magán célú használata miatt fizetett költségtérítés: A Kutatóközpont a gépek, berendezések, felszerelések tekintetében a magáncélú használatot nem engedélyezi, így költségtérítést nem alkalmaz. Amennyiben az egyes intézetek igazgatói a magáncélú használatot indokolt esetben, írásban engedélyezik, a költségtérítés számításának módját, rendjét kötelesek, külön, jelen pontra való hivatkozással kidolgozni. Az intézeti rend jelen szabályzat mellékletét képezi. 2. Lakások bérbeadása A Központ és ezen belül az egyes intézetek saját dolgozói részére szolgálati lakásokat adhatnak bérbe. A bérleti díjat a helyi Önkormányzat által bérbe adott hasonló minőségű és komfort fokozatú lakások bérleti díjai alapján évente határozzuk meg. 18
20 Az önköltség részei: - Amennyiben lehetséges, a fűtés, energia, gáz, és víz fogyasztás tovább számlázása, a mérőóra alapján leolvasott, tényelegesen kiszámlázott díjak alapján történik. - A nem mérhető költségeket az adott költség tényező, a számlán szereplő mennyiségi egységének a Központ (intézet) és a bérlemény aránya határozza meg. A bérbe adás előtt az 1.sz. melléklet szerinti előkalkulációt kell elkészíteni. ECOSTAT program 3. Garázs bérbeadása - Saját dolgozó (Központi szolgálati lakásban lakó) tulajdonában lévő gépkocsi tárolás céljára, - Központ érdekeltségében lévő gazdasági társaságok tulajdonában lévő gépkocsi tárolása céljára, - Bérelt garázs bérbe adása. A térítési díjat a Központ a helyi Önkormányzat által bérbe adott hasonló helyiségekre megállapított bérleti díjnak megfelelő összegben állapítja meg, évente felülvizsgálja, aktualizálja. Bérelt garázs bérbeadása esetén a piaci áraknak megfelelő, megállapodás szerinti összeg. Az önköltség részei: - A bérelt garázs esetében a bérleti díj. - Amennyiben lehetséges, a fűtés, energia, gáz, és víz fogyasztás tovább számlázása, a mérőóra alapján leolvasott, tényelegesen kiszámlázott díjak alapján történik. - A nem mérhető költségeket az adott költség tényező, a számlán szereplő mennyiségi egységének a Központ (intézet) és a bérlemény aránya határozza meg. A bérbe adás előtt az 1.sz. melléklet szerinti előkalkulációt kell elkészíteni. ECOSTAT program 4. Központi helyiségek eseti bérbeadása A Központ és az egyes intézetek rendezvények lebonyolítása céljából alkalmanként bérbe adás útján hasznosítja helyiségeit. A bérleti díj összegét 19
AZ ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA
I. AZ ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA Az önköltség számítási szabályzat célja, hogy részletesen szabályozza a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár (továbbiakban: MMgMK) alaptevékenységének
RészletesebbenÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRA 1051 Budapest, Arany János utca 1. ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Hatályos: 2012. január 1. napjától Jóváhagyta: Dr. Náray-Szabó Gábor fő-igazgató 1 ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI BÍRÓSÁG ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI BÍRÓSÁG 2009.EL.II.B.6.szám ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Érvényes: 2009. szeptember 1-től Készítette: Siposné Balku Erika Jóváhagyta: Dr. Nánási Illés Jász-Nagykun-Szolnok
RészletesebbenÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT
Apátfalva Község Önkormányzata ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Hatályba lépését 2012. január 01-től elrendelem Költségvetési szerv vezetője 1 I. Az Önköltségszámítási szabályzat célja, tartalma Az önköltségszámítás
RészletesebbenTartalom 1. Bevezetés... 3 2. Önköltség-számítási szabályzat célja, tartalma... 3 2.1. Gazdaságpolitika... 3 3. Költség, önköltség-számítási
Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. Önköltség-számítási szabályzat célja, tartalma... 3 2.1. Gazdaságpolitika... 3 3. Költség, önköltség-számítási alapfogalmak... 4 3.1. A költség (kiadás)... 4 3.2. Költségnem...
RészletesebbenÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT
Dunaszegi Közös Önkormányzati Hivatal, Dunaszeg, Dunaszentpál és Kunsziget Község Önkormányzata és költségvetési szerveik, valamint a Dunaszegi Gyermekjóléti és Családsegítő Társulás és a Kunszigeti Gyermekellátó
RészletesebbenÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT. Érvényes: 2002.július 1-től
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Érvényes: 2002.július 1-től Készítette: Tem Ildikó gh. Vezető Jóváhagyta: dr. Nánási Illés a megyei bíróság elnöke Az államháztartás szervezeti
Részletesebben1. verzió AZ Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 16. függelék 6. melléklet AZ ÓBUDAI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január
RészletesebbenK i v o n a t. Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. január 30-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből
K i v o n a t Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. január 30-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2014. (I.30.) önkormányzati
RészletesebbenÖnköltségszámítási szabályzat TARTALOMJEGYZÉK
TARTALOMJEGYZÉK I. ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA... 3 1. KÖLTSÉG, ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI ALAPFOGALMAK... 4 1.1. A költség... 4 1.2. Költségnem... 4 1.3. Költséghely... 4 1.4. Költségviselő...
RészletesebbenÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT
ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Edutus Egyetem Szenátusa által 88/2018. (aug. 31.) számú határozatával egységes szerkezetben elfogadva. Kiadás száma Módosítás száma Határozat száma Hatályos 1. kiadás 88/2018.
RészletesebbenIktatószám: 05-5/93/2014. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT
Iktatószám: 05-5/93/2014. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Bevezetés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzata) Önköltségszámítási szabályzatát
RészletesebbenÜzleti számvitel működés
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Fogalma Üzleti számvitel Vállalkozás működés Költségek csökkentő tételek növelő tételek Dr.
RészletesebbenÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATÁNAK KIVONATA
S Z E G E D I Í T É LŐTÁBLA ELNÖKE S Z E G E D Telefon: 62/568-555 6701 Szeged Pf. 1192 2010. El. II. B. 5/9. Hatályos: 2010.08.01-től SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATÁNAK KIVONATA A KÖZÉRDEKŰ
RészletesebbenÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT
Jászladány Nagyközségi Önkormányzat és intézményei, illetve a Jászsági Szociális Szolgáltató Társulás és intézményei ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Hatályos: 2015. január 05-től I. AZ ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSI
RészletesebbenÖnköltség-számítási szabályzata
Területi Gondozási Központ Püspökladány Önköltség-számítási szabályzata Hatályos: -tól. készítette: Az intézmény adatai: Intézmény neve: Területi Gondozási Központ székhelye: Püspökladány Rákóczi. 4. Törzskönyvi
RészletesebbenÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT
Iktatószám: 05-5/93/2014. Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT 1 Bevezetés Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (továbbiakban: Hivatal) Önköltségszámítási
RészletesebbenÖnköltségszámítási szabályzat
2018.05.01. Önköltségszámítási szabályzat Szentlőrinci KÖH Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal államháztartási szervezet megnevezése 1 ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Hatályos: 2018. május 1-től Az
Részletesebben3/2014. számú AZ ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSÁRÓL A SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN. Jegyzői Polgármesteri együttes utasítás
Ikt.sz: 3003- /2013/Sz. 3/2014. számú Jegyzői Polgármesteri együttes utasítás A SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN AZ ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSÁRÓL Érvényes: 2014. január 1-jétől 1 I. AZ ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSI
RészletesebbenÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT
GALGAGYÖRK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT ÉRVÉNYES: 2011. 06. 01-TŐL 1 ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT A Polgármesteri Hivatal önköltség számításának rendjét a a
RészletesebbenÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT
ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT 2012. Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Készítette: Vásárhelyiné Szászi Judit Gazdasági igazgató Készült: 2012. január
RészletesebbenÉves beszámoló összeállítása és elemzése
Éves beszámoló összeállítása és elemzése I.ELŐADÁS KÖLTSÉGFOGALMAK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSI MÓDSZEREK Alapfogalmak Vállalkozás működés Eredmény Eredmény csökkentő tételek Eredmény növelő tételek Költségek Ráfordítások
RészletesebbenI.ELŐADÁS KÖLTSÉGFOGALMAK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSI MÓDSZEREK
Éves beszámoló összeállítása I.ELŐADÁS KÖLTSÉGFOGALMAK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSI MÓDSZEREK Alapfogalmak Vállalkozás működés Eredmény Eredmény csökkentő tételek Eredmény növelő tételek Költségek Ráfordítások Fogalmi
RészletesebbenSzákszendi Közös Önkormányzati Hivatal ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT 2016.
Szákszendi Közös Önkormányzati Hivatal ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT 2016. I. BEVEZETÉS A Szákszendi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) önköltségszámítási szabályzatát (a továbbiakban:
RészletesebbenA kalkuláció. A kalkuláció: olyan műszaki-gazdasági tevékenység, gazdasági számítás, amely valamely
A kalkuláció A kalkuláció: olyan műszaki-gazdasági tevékenység, gazdasági számítás, amely valamely tevékenység végzésének tervezett vagy tényleges erőforrás igényét veszi száma. tágabb értelemben vezetői
RészletesebbenOrszágos Idegtudományi Intézet
1. oldal: összesen: 12 Iktatószám: Országos Idegtudományi Intézet ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Jóváhagyom: Budapest, 2010. január 06. F igazgató. F igazgató gazdasági helyettese 2. oldal: összesen: 12
RészletesebbenTevékenység költségei
Tevékenység költségei Kiadás, ráfordítás, költség Kiadás: minden kifizetés, amely csökkenti a pénzeszközöket Ráfordítás: A vállalkozás eredményét csökkenti. Költség: a költség a tevékenység/termelés során
RészletesebbenA pénzügyi kimutatásokban előforduló leggyakoribb hibák. Zatykó Zsuzsanna Kontrolling Önálló Iroda irodavezető
A pénzügyi kimutatásokban előforduló leggyakoribb hibák Zatykó Zsuzsanna Kontrolling Önálló Iroda irodavezető Irányadó jogszabály 2000.évi C. törvény a számvitelről 2016.évtől alkalmazandó szabályváltozások
RészletesebbenPénzügyi számvitel február 8. Győrffi Dezső Miskolci Egyetem
Pénzügyi számvitel 1 A pénzügyi számvitel fogalma A pénzügyi számvitel fogalma: a pénzügyi számvitel a vagyon és annak összetétele, a tevékenység eredménye valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű,
RészletesebbenBudapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei. Önköltségszámítási szabályzat
Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei Önköltségszámítási szabályzat Jóváhagyta: Pelle József igazgató Hatályos: az aláírás napjától. Érvényes visszavonásig. Tartalomjegyzék I. Általános
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATA. Készítette: Kancellária Hatályos: 2015. október 03. napjától
DEBRECENI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATA Készítette: Kancellária Hatályos: 2015. október 03. napjától Tartalomjegyzék I. Általános rész... 3 1. Bevezető rendelkezések... 3 2. A Szabályzat célja...
RészletesebbenKivonat: Jászkisér Város Önkormányzata Képviselő-testületének február 23-i soros nyílt testületi üléséről készült jegyzőkönyvből.
Kivonat: Jászkisér Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2017. február 23-i soros nyílt testületi üléséről készült jegyzőkönyvből. Jászkisér Város Önkormányzata Képviselő-testületének 55/2017. (II.
RészletesebbenELSZÁMOLÓH. Önköltségszámítási szabályzata. Hatályos: 2014.04.01.
ELSZÁMOLÓH Z Pécs Városi Költségvetési Központi Elszámoló Szervezet Önköltségszámítási szabályzata Hatályos: 2014.04.01. 1 A szabályzat Pécs Városi Költségvetési Központi Elszámoló Szervezet (a továbbiakban:
RészletesebbenEsettanulmányok Önköltségkalkuláció témakörben
Bevezető feladat Esettanulmányok Önköltségkalkuláció témakörben A vállalkozás a tárgyidőszakban A és B típusú terméket gyártott. A tárgyidőszakkal kapcsolatban a következő információkat ismeri: A termék
RészletesebbenÖnköltségszámítás 2012.02.14. A hagyományos költségszámítás folyamata. Kapcsolódó fogalmak. Dr. Musinszki Zoltán
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Önköltségszámítás Dr. Musinszki Zoltán A hagyományos költségszámítás folyamata tárgyidőszakban
RészletesebbenEredmény és eredménykimutatás
Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,
RészletesebbenElőterjesztés. a képviselő-testület január 26.- i ülésére
Ötvöskónyi Község Önkormányzata Polgármesterétől 7511 Ötvöskónyi, Fő utca 51. Tel.: 82/710-490 E-mail: otvos@latsat.hu Előterjesztés a képviselő-testület 2017. január 26.- i ülésére Tárgy: Ötvöskónyi Község
RészletesebbenSzellemi és anyagi infrastruktúrájának magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vevő számára előírt térítéséről
Beleg Község Önkormányzata 7543 Beleg, Kossuth u. 97. Telefon:82/385-454 Telefax:82/385-454 E-mail: hivatal@beleg.hu 7/2012. ( ) számú polgármesteri utasítás Beleg Község Önkormányzata Szellemi és anyagi
RészletesebbenVÁCI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM
VÁCI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Jóváhagyta: Dudás Tibor főigazgató Készítette: Debreceniné Csőke Krisztina gazdasági főigazgató-helyettes Készült:2016. szeptember 1. Hatályos: 2016.szeptember
RészletesebbenElőterjesztés. a képviselő-testület január 31.- i ülésére
Ötvöskónyi Község Önkormányzata Polgármesterétől 7511 Ötvöskónyi, Fő utca 51. Tel.: 82/710-490 E-mail: otvos@latsat.hu Előterjesztés a képviselő-testület 2019. január 31.- i ülésére Tárgy: Ötvöskónyi Község
RészletesebbenKészült: 2011 január 03. Felelős: Hatvani Júlia jegyző
Tiszavárkony Község Polgármesteri Hivatalának Szabályzata a kötelező térítésről és a költségekről (szellemi és anyagi infrastruktúra magáncélú használatáról) Készült: 2011 január 03. Felelős: Hatvani Júlia
RészletesebbenÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT Városi Művelődési Központ Veszprém Hatályba lép 2014. január 7-től. A Városi Művelődési Központ eszközeinek és forrásainak értékelési szabályzatát a számvitelről szóló 2000. évi C.
RészletesebbenA képzési önköltség számítása
1. számú melléklet A képzési önköltség számítása Az Áhsz. 50. (5) bekezdésének megfelelően a felsőoktatásban az oktatási tevékenység önköltségének meghatározása során szakonként, képzési szintenként, munkarend
RészletesebbenSaját termelésű készletek részei. Üzleti számvitel. Termeléskönyvvitel. Kalkulációs séma (példa) Saját termelésű készlet értékelése
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Saját termelésű készletek részei Üzleti számvitel Termeléskönyvvitel Dr. Pál Tibor Saját termelésű
RészletesebbenSZELLEMI ÉS ANYAGI INFRASTRUKTÚRA MAGÁNCÉLÚ IGÉNYBEVÉTELÉNEK SZABÁLYZATA
Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény SZELLEMI ÉS ANYAGI INFRASTRUKTÚRA MAGÁNCÉLÚ IGÉNYBEVÉTELÉNEK SZABÁLYZATA igazgató P.H. 1 A SZELLEMI ÉS ANYAGI INFRASTRUKTÚRA MAGÁNCÉLÚ IGÉNYBEVÉTELÉNEK SZABÁLYZATA
RészletesebbenÖnköltségszámítási szabályzatáról
Segesdi Közös Önkormányzati Hivatal 7562 Segesd, Szabadság tér 1. 7511 Ötvöskónyi, Fő u. 51., 7543 Beleg, Kossuth u. 97. Telefon:82/733-402 Telefax:82/598-001 E-mail: segesd@latsat.hu 6/2014. (XII.3.)
RészletesebbenÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT
BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT INTÉZMÉNYMŰKÖDTETŐ ÉS FENNTATÓ KÖZPONT 1139 Budapest, XIII., Hajdú utca 29. ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT KÉSZÜLT: 2013.01.01. KÉSZÍTETTE: JÓVÁHAGYTA: Borgulya
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ELLÁTÓ SZERVEZET 1139. Budapest, XIII., Hajdú utca 29.
BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ELLÁTÓ SZERVEZET 1139. Budapest, XIII., Hajdú utca 29. Iktatószám: Önköltség-számítási szabályzat Készült: 2011. január 1. Hatályba lépés időpontja:
RészletesebbenG. 5. ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT
1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. G. 5. ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2006. március 9. Érvényes: 2006. január 1. Változat: 1. Oldalak száma: 13. Tartalomjegyzék 1. Elrendelés... 3 2. Cél...
RészletesebbenNYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATA (a Gazdálkodási szabályzat 4. sz. melléklete) Elfogadva: 2008. február 5., hatályba lépés 2008. január 1. Módosítva:
RészletesebbenA főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás kapcsolata
VI. Fejezet A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás kapcsolata Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Kormányrendelet (továbbiakban Kormányrendelet) több helyen is hivatkozik
RészletesebbenÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATA
Polgármesteri Hivatal Szervezeti Működési Szabályzata 2.) melléklete 7.) függeléke CSANYTELEK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÉS HIVATALA ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATA I. AZ ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT CÉLJA,
RészletesebbenVII. Fejezet. Könyvviteli zárlat. 1. A könyvviteli zárási feladatok
VII. Fejezet Könyvviteli zárlat Az Intézménynél a könyvviteli zárlat meghatározott időszakonként, illetve a költségvetési év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett: - kiegészítő,
RészletesebbenKöltségelszámolás II.
Költségelszámolás II. Számvitel I. 2004. november 17. Joó Ágnes 1 őző előadáson kiosztott feladat megoldásának befejezése: osztott feladat megoldása: költséghely, költségviselő elszámolással a. Társasági
Részletesebben4/2015. (VII. 31.) OBH elnöki ajánlás
4/2015. (VII. 31.) OBH elnöki ajánlás a Kúriának, az ítélőtábláknak és a törvényszékeknek, valamint az Országos Bírósági Hivatalnak az önköltségszámításra vonatkozó szabályzatáról A bíróságok szervezetéről
RészletesebbenKiadás Költség Ráfordítás
Kiadás Költség Ráfordítás Kiadás: minden, a vállalatnál ténylegesen felmerült kifizetés, pénzeszköz-kiáramlás, aminek következtében csökken a vállalkozás pénzkészlete. Költség: az adott tevékenység megvalósításához,
RészletesebbenI. RÉSZ / 12. FEJEZET SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK
I. RÉSZ / 12. FEJEZET SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK GYAKORLÓ FELADATOK 1. feladat megoldása 1. feladatrész megoldása 0. Nyitás 251. 491. 10 000 10 000 Nyitómérleg számla 1. Tárgyidőszaki költségek elszámolása
Részletesebben7. KÖLTSÉGTANI ALAPOK
7. KÖLTSÉGTANI ALAPOK 1 MIRŐL LESZ MA SZÓ? A VÁLLALAT MŰKÖDTETÉSI KÖLTSÉGEI A KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS RENDSZERE A KÖLTSÉGEK CSOPORTOSÍTHATÓSÁGA 2 1 A KÖLTSÉG A HOZAMOK ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN FELMERÜLŐ, (TÖBBNYIRE)
Részletesebbena 49/2005( XII. 22) sz. Önkormányzati rendelethez Elszámolási mérők részbeni hiánya, illetve meghibásodása esetén figyelembe vehető havi mennyiségek
1. sz. melléklet a 49/2005( XII. 22) sz. Önkormányzati rendelethez Elszámolási mérők részbeni hiánya, illetve meghibásodása esetén figyelembe vehető havi mennyiségek 1. Primér hőmennyiségmérő meghibásodása
RészletesebbenKöltség. A projekt költségeinek mérése, elszámolása, felosztása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék A projekt költségeinek mérése, a, felosztása Költség Költségnek tekintjük a tevékenység
RészletesebbenA MISKOLCI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATA
A MISKOLCI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATA Miskolc, 2014. 6.9. sz. Egyetemi Szabályzat A MISKOLCI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATA Egyetemi Szenátusának 445/2014. sz. határozata Készült 8
RészletesebbenA MISKOLCI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATA
A MISKOLCI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATA Miskolc, 2017. 6.9. sz. Egyetemi Szabályzat A MISKOLCI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATA A MISKOLCI EGYETEM EGYETEMI SZENÁTUSÁNAK 200/2017. SZ. HATÁROZATA
RészletesebbenCOMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium
COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium 2018. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2019. május 27. A társaság bemutatása
RészletesebbenKöltséggazdálkodás. Katona Ferenc. Katona Ferenc
Költséggazdálkodás franzkatona@gmail.com Költséggazdálkodás A termelési folyamatban felhasznált élő- és holtmunka ráfordítások értékben kifejezett összegét költségnek nevezzük. A termék vagy szolgáltatás
Részletesebbeninközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17.
inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17. A Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület számviteli politikáját a számvitelről
RészletesebbenVezetői számvitel / Controlling XI. előadás. Költség és eredmény controlling
Vezetői számvitel / Controlling XI. előadás Költség és eredmény controlling Költségnemek A vállalati költségek megjelenésének elsődleges formái. Az elsődleges elszámolás a felmerülés okára és nem a felmerülés
RészletesebbenNYÍREGYHÁZI EGYETEM NYÍREGYHÁZA
NYÍREGYHÁZI EGYETEM NYÍREGYHÁZA NYÍREGYHÁZI EGYETEM ÖNKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATA Elfogadva: 2008. február 5., hatályba lépés 2008. január 1. Utolsó módosítás: 2018. július 24., hatályba lép: 2018. július
RészletesebbenElőterjesztés. a képviselő-testület január 24.- i ülésére. Tárgy: Segesd Község Önkormányzata Önköltségszámítási szabályzatának felülvizsgálata.
Segesd Község Önkormányzata Polgármesterétől 7562 Segesd, Szabadság tér 1. Tel.: 82/733-402 E-mail: segesd@latsat.hu Előterjesztés a képviselő-testület 2017. január 24.- i ülésére Tárgy: Segesd Község
RészletesebbenÖnköltségszámítási szabályzat
Önköltségszámítási szabályzat Érvényes: 2008. március 31. napjától Jóváhagyom: Dr. Susa Éva főigazgató Önköltségszámítási szabályzat Az (továbbiakban: ISZKI) államkincstári körbe bevont, önállóan gazdálkodó,
RészletesebbenÜ G Y R E N D. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Agrártudományi Kutatóközpont
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Agrártudományi Kutatóközpont Ü G Y R E N D A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Gazdasági Igazgatósága gazdálkodással összefüggő feladataira Martonvásár,
RészletesebbenÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT
Oldal: 1/26 ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT A VAY ÁDÁM GIMNÁZIUM, MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM INTÉZMÉNYBEN BAKTALÓRÁNTHÁZA NAMÉNYI ÚT 7. Hatályba lépés napja: 2013. október 30. Oldal: 2/26
RészletesebbenKISKANIZSA KULTURÁLIS EGYESÜLET NAGYKANIZSA, HAJGATÓ S. u. 1. A Számviteli Törvénynek a C. számú törvénnyel módosított változata
KISKANIZSA KULTURÁLIS EGYESÜLET 8800 NAGYKANIZSA, HAJGATÓ S. u. 1. A Számviteli Törvénynek a 2000. C. számú törvénnyel módosított változata 2001. január 01-től hatályos, ennek megfelelően az Egyesület
RészletesebbenÖnköltségszámítási szabályzatáról
Segesdi Közös Önkormányzati Hivatal 7562 Segesd, Szabadság tér 1. 7511 Ötvöskónyi, Fő u. 51., 7543 Beleg, Kossuth u. 97. Telefon:82/733-402 Telefax:82/598-001 E-mail: segesd@latsat.hu 6/2014. (XII. 3.)
RészletesebbenHÁZI DOLGOZAT TÁVOKTATÁS TAGOZAT PÉNZÜGY-SZÁMVITEL SZAK 2014/2015. TANÉV TAVASZI FÉLÉV
HÁZI DOLGOZAT TÁVOKTATÁS TAGOZAT PÉNZÜGY-SZÁMVITEL SZAK 2014/2015. TANÉV TAVASZI FÉLÉV 1 1. FELADAT: Gazdasági kalkuláció Egy vállalkozás tevékenységéhez tartozó egyik üzem adatai a következők: (Az üzemben
Részletesebben2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TERV INTÉZMÉNYI KIADÁSOK
Budapest XV. ker. Önkormányzat Egyesített Szociális Intézmény 21. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TERV INTÉZMÉNYI KIADÁSOK eft-ban Engedélyezett álláshelyek száma összesen (fő): 16 16,25 szakmai 13,75 -technikai 12,75
RészletesebbenKészült: :36
Tartalomjegyzék Szám Űrlap megnevezés 01 K1-K8. Költségvetési kiadások 02 Beszámoló a B1. - B7. költségvetési bevételek előirányzatának teljesítéséről 04 B8. Finanszírozási bevételek 05/A Teljesített kiadások
RészletesebbenSzámviteli szabályozás
Dr. Pál Tibor 2012.09.10. Számviteli szabályozás 2. ELŐADÁS SZÁMVITELI ALAPELVEK SZÁMVITELI POLITIKA Számviteli alapelvek Az alapelvek szükségessége A megbízható és valós összkép igénye Számviteli Számvitel
RészletesebbenKöltséggazdálkodás. Kis- és középvállalkozások. Költséggazdálkodás. Ügyvezetés I. és II.
Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Költséggazdálkodás 2 Költséggazdálkodás Tény: a működéssel költségek merülnek fel Cél: okok minél pontosabb ismerete Módszer: ok okozati összefüggések
Részletesebben1 / 6 oldal Költségvetési főkönyvi számlák Nyitó Forgalom Egyenleg Főkönyvi szám Megnevezés Tartozik Követel Tartozik Követel Tartozik Követel 001 Előirányzat nyilvántartási ellenszámla 0 0 26 369 000
RészletesebbenÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS RENDJÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYZAT
Csobánkai Polgármesteri Hivatal 2014 Csobánka, Fı út 1. ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS RENDJÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYZAT Hatályos: 2017. január 1. napjától Winkler Sándor Józsefné polgármester dr. Filó-Szentes Kinga jegyzı
RészletesebbenÉVES KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ
Fejezeti jellemző adatok Önkormányzati jellemző adatok 01 ${pukorzet} 0012 27 fejezet cím/alcím megye pénzügyi körzet településtípus A fejezet megnevezése, székhelye: A megye megnevezése, önkormányzat
RészletesebbenCOMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium
COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium 2017. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2018. május 02. A társaság bemutatása
RészletesebbenKiegészítő melléklet
Kiegészítő melléklet 1. Általános összefoglalás A kiegészítő melléklet a BJB-Sysem Kereskedelmi és Szolgáltató KFT 2013. január 1-től 2013. december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült.
RészletesebbenKIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Költségvetési Intézmények Gazdasági Szervezete Kuruc vitézek tere 17. Kiskunhalas 6400 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a 2010. évi költségvetési beszámolóhoz I. Általános rész 1. Az államháztartás
RészletesebbenMagyar joganyagok - 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet - az egyházi jogi személyek 2. oldal 4. 1 A könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni a
Magyar joganyagok - 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet - az egyházi jogi személyek 1. oldal 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet az egyházi jogi személyek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének
RészletesebbenStatisztikai számjel: Szervezet neve: Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület
Statisztikai számjel: 19383578-9499-569-19 Szervezet neve: Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Szervezet címe: 8181 Berhida, Veszprémi út 1-3. Nyilvántartási szám: 19-02-0002960 2017. évi
Részletesebben2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015.
SZAMKÓ SZÁMVITELI BT 2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015. Jogszabályi alap: 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet (Áhsz. módosítása) 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet
RészletesebbenLa Leche Liga Magyarország EGYESÜLETI JELENTÉS. 1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9199- -01
1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9199- -01 EGYESÜLETI JELENTÉS a 2012. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Budapest, 2013. február 2 EGYESÜLETI
RészletesebbenReprezentációs kiadások felosztásának, teljesítésének, és elszámolásának szabályzata
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Agrártudományi Kutatóközpont Reprezentációs kiadások felosztásának, teljesítésének, és elszámolásának szabályzata Martonvásár, 2012. augusztus 31. Bedő Zoltán főigazgató 0 A
Részletesebben13. A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve. 14. Az időbeli elhatárolás elve
Az egyedi értékelés elve sajátos érvényesülésére figyelmet kell szentelni a számviteli törvény végrehajtási rendeletének 31/A. -a szerinti egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetében.
RészletesebbenÉves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással) " A " változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m.
6.) Határozza meg az eredménykimutatás célját! Ismertesse az eredmény- megállapítás módjait, az A változat szerint (összköltség és forgalmi költség eljárás)! Részletezze az egyes eredmény kategóriák tartalmát!
RészletesebbenSzámviteli szabályozás Számviteli alapelvek
Dr. Pál Tibor 2010.11.29. szabályozás alapelvek 2. ELŐADÁS SZÁMVITELI ALAPELVEK SZÁMVITELI POLITIKA Az alapelvek szükségessége A megbízható és valós összkép igénye Az alapelvek rendszere A vállalkozás
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS III. KER. ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA. KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKET KISZOLGÁLÓ INTÉZMÉNY (a továbbiakban: KSZKI)
BUDAPEST FŐVÁROS III. KER. ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKET KISZOLGÁLÓ INTÉZMÉNY (a továbbiakban: KSZKI) Budapest, 1033 Folyamőr u. 22. ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATA TARTALOM 1
Részletesebben2018. évi. Egyszerűsített éves beszámoló
Szervezet címe: 8181 Berhida, Veszprémi út 1-3. Nyilvántartási szám: 19-02-0002960 2018. évi Egyszerűsített éves beszámoló Berhida, 2019. május 16. Elnök 1/a melléklet MÉRLEG Fordulónap: 2018.12.31 adatok
RészletesebbenÉves beszámoló összeállítása és elemzés
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Éves beszámoló összeállítása és elemzés IV. előadás Eredménykimutatás I. Az eredménykimutatás
RészletesebbenEgységes számlatükre
Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola Egységes számlatükre Készült a 4/2013.(I.11.) Korm. rendelet 16. melléklet alapján Érvényes: 2016. január 01-től 1 1. Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök
RészletesebbenMAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT
MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Hatályos: 2013. április 15. 1 BEVEZETÉS A számvitelről szóló, módosított 2000. évi C. törvény 14. (5) rendelkezik arról, hogy a számviteli politika
RészletesebbenAktuális gazdasági események
Magyar Könyvvizsgáló Kamara Budapesti tagozata Nincs szükség arra, hogy az ember egy személyben tudjon mindent, de ismernie kell, hol és hogyan tudja bármelyik kérdésre megtalálni a választ. (Adam J. Jackson)
RészletesebbenLa Leche Liga Magyarország EGYESÜLETI JELENTÉS. 1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9499-529-01
1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9499-529-01 EGYESÜLETI JELENTÉS a 2008. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Budapest, 2009.március 2 EGYESÜLETI
RészletesebbenCOMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE
COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két
Részletesebben