CONTROLLING ALAPJAI. Dr. Majoros György BGF-PSZFK Kontrolling - Ellenőrzés Intézeti Tanszék Dr. Majoros György 1
|
|
- Fanni Hegedüsné
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 CONTROLLING ALAPJAI Dr. Majoros György BGF-PSZFK Kontrolling - Ellenőrzés Intézeti Tanszék Dr. Majoros György 1
2 4. Költségkalkulációs módszerek Kalkulációs módszerek: 4.1. Tervköltségszámítás, 4.2. Standard költségszámítás, 4.3. Tevékenységalapú költségszámítás, (Activity Based Costing, ABC) 4.4. Folyamatkalkuláció felhasználás. Dr. Majoros György 2
3 4.1 Tervköltségszámítás Meghatározott tervidőszak, elszámolt költségeinek megállapítására irányul. Tervköltségek: mindig az ésszerű, gazdaságos tevékenységek alapján megállapított költségeket, azok előrevetítését jelentik. Fő célkitűzés nem más, mint a tényleges várható költségek előrejelzése. Megállapításánál figyelembe kell venni a költségek volumene és azok befolyásoló tényezők közötti kapcsolatot. Dr. Majoros György 3
4 4.1 Tervköltségszámítás A tervköltségszámítás jellemzője a költségnemek, költséghelyek és költségviselő szerinti differenciált költségtervezés. A költségtervezésnek, -elemzésnek a következők figyelembevételével kell történnie: A költséghelyek költségelőírásainak megállapítása, Költséghelyenként a célirányos vetítési alapok kiválasztása, Az előírt és tényleges költségek eltéréseinek meghatározása, Az eltérések elemzése, az okok feltárása, Dr. Majoros György 4
5 4.1 Tervköltségszámítás A költségtervezésnek, -elemzésnek a következők figyelembevételével kell történnie: Az eltérések összekapcsolása a felelőségi, döntési területekkel. A tervköltségszámítás történhet: Összköltség, Részköltség bázisán. A tervköltségszámításnak két formája: Merev tervköltség-számítási, Rugalmas tervköltség-számítási eljárás. Dr. Majoros György 5
6 Merev tervköltségszámítás Jellemzői: A költségeket nem bontja állandó ésváltozó hányadra, A kihasználtsági fokot állandónak tekinti. A merev tervköltségszámítás csak költséghely szerinti költség alakulásának ellenőrzésére alkalmas módszer. Dr. Majoros György 6
7 Rugalmas tervköltség-kalkuláció Jellemzői: A tényköltségeket költségnem, költségviselő és költséghely szintjén tudjuk összevetni a tényleges kihasználtsághoz igazodó tervköltségekkel. A költségeket állandó ésváltozó részre osztjuk fel, A kihasználtsági fokot tervezett és tényleges szinten us figyelembe vesszük, Az eltérések a merev költségszámításnál nagyobb mélységben, részletesebben vizsgálhatók, ellenőrizhetők, Dr. Majoros György 7
8 Rugalmas tervköltség-kalkuláció Jellemzői: A költségeket egy megállapított kihasználtsági fokon tervezzük, ugyanakkor mindiga tényleges kihasználtsághoz igazodunk, A kihasználtsághoz igazodó tervköltségeket a ténylegesen várható kihasználtság előirányzott költségeiként kezeljük, Itt kell kitérnünk a fejlett piacgazdaság vállalkozásaiban már igen elterjedt: Vonatkozási paraméterek(gépóra, normaóra) és Tervár fogalmára. Dr. Majoros György 8
9 Rugalmas tervköltség-kalkuláció Vonatkozási paraméterek(gépóra, normaóra) az erőforrások, termelési tényezők előirányzott (tervezett) felhasználási volumenét jelentik. Tervár a tervezés során alkalmazott elszámolóár ( a felhasználási egységére terv szerint jutó összes költséggel vagy egységárral azonos), amelyen a felhasználásokat értékeljük, és a tervezés időszakában ezeket állandónak tekintjük. Dr. Majoros György 9
10 Rugalmas tervköltség-kalkuláció Legfőbb eltérés, hogy itt a költségeket állandó és változó hányadra osztjuk fel, a kihasználtság fokát tervés tényszinten is számba vesszük, valamint az eltérést nagyobb mélységben tudjuk elvégezni. Itt még szükséges meghatározni: Az ún. indokolt, Elszámolt tervköltségeket. Dr. Majoros György 10
11 Rugalmas tervköltség-kalkuláció Indokolt (előírt) költségek meghatározása a következők szerint történik: Állandó költségek + Tényleges vetítési alap Tervezett vetítési alap x változó költségek Elszámolt tervköltségek megállapítása: Összes tervköltség Tervezett vetítési alap x Tényleges vetítési alap Dr. Majoros György 11
12 Rugalmas tervköltség-kalkuláció A rugalmas tervköltségszámítás céljai a következők: A folyamtos költségellenőrzés, Eltérések elemzése, azokok feltárása, A várható értékek megállapítása, előrevetítése. A rugalmas tervköltségszámítás esetében az eltérések következő formáit tudjuk vizsgálni: Áreltérés, Mennyiségi eltérés, Felhasználási eltérés, Kihasználtsági eltérés, Egyéb eltérés. Dr. Majoros György 12
13 Rugalmas tervköltség-kalkuláció Áreltérés a tényárakon számított tényleges felhasználás és tervárakon számított tényleges felhasználás költségeinek eltérése, különbözete. Felhasználási eltérés s tervárakon számított tényleges felhasználás és tervárakon számított előirányzott felhasználás költségeinek különbsége. Kihasználtsági eltérés a tervárakon számított tényleges felhasználás és az ún. elszámolt tervköltségek különbözete. Dr. Majoros György 13
14 Rugalmas tervköltség-kalkuláció Tekintsünk meg egy egyszerű példát a merev és rugalmas tervköltségszámításra! Részköltségek bázisán költségnemenkénti eltéréselemzést látunk. Költségek előrejelzi módja is bemutatásra kerül. Dr. Majoros György 14
15 Rugalmas tervköltség-kalkuláció Tekintsünk meg egy egyszerű példát a merev és rugalmas tervköltségszámításra! Részköltségek bázisán költségnemenkénti eltéréselemzést látunk. Költségek előrejelzi módja is bemutatásra kerül. Dr. Majoros György 15
16 Rugalmas tervköltség-kalkuláció Egy társaság egyik nehézgépét önálló költséghelyenként kezeli, a költség- és kapacitásinformációk a következők szerint alakultak: Költségek I. negyedév II. negyedév Terv Indokolt Tény Eltérés Előrejelzett Változó Állandó Változó Állandó Üzemanyag Fenntartás ÉCS Adók Biztosítás Összesen Mindösszesen Dr. Majoros György 16
17 Rugalmas tervköltség-kalkuláció A kapacitásinformációk a következők szerint alakultak: Első negyedévben Tervezett kapacitás: 500 üzemóra Tényleges kapacitás: 500 üzemóra Második negyedévben Tervezett kapacitás: 600 üzemóra A költségeltérések megállapítása az első negyedévben: Merev tervköltségszámítással, a terv-tény eltérések alapján: = 80 EFt Rugalmas tervköltségszámítással, a tény és az indokolt költségek figyelembevételével: = 14 EFt Dr. Majoros György 17
18 Rugalmas tervköltség-kalkuláció Az első negyedév indokolt költségei a kapacitáskihasználtsággal (110%) arányosított változó költségek figyelembevételével kerültek megállapításra. Hasonlóan a második negyedév költségeit is az első negyedév tervezett kapacitásához viszonyított 120 %-os kihasználás alapján terveztük. A korrekt költségeltérést a rugalmas tervköltségszámítás adja, hiszen a változó költségeknél a tényleges kapacitáskihasználással arányos, azaz az indokolt költségeket célszerű figyelembe vennünk. Dr. Majoros György 18
19 4.2. Standard kalkuláció Ez a kalkuláció elsősorban az állandó jellegű általános költségek elemzésének hatékony eszköze. Az eljárás során az összes tervezett általános költséget standard költségnek, ennek kapacitásegységre jutó nagyságát pedig fajlagos standard költségnek nevezzük. Adott gyártási volumen standard költségét az adott költségnek megfelelő kapacitáslekötés fajlagos standard költséggel történő súlyozása révén kapjuk meg. Dr. Majoros György 19
20 4.2. Standard kalkuláció Az eltérések elemzésénél a következő eltéréseket számíthatjuk: Ráfordítási eltérés,, Tervezett mennyiségi eltérés, Tényleges mennyiségi eltérés, Intenzitási eltérés. Dr. Majoros György 20
21 4.2. Standard kalkuláció A tervezett mennyiségi eltérés mögött meghúzódó tervezett passzív költség azt a kapacitást mutatja, amelyet már terv szerint nem akarunk vagy tudunk kihasználni, például adott piaci viszonyok között. A tényleges mennyiségi eltérés mögött a tényleges termelés passzív költsége fedezhető fel, a tényleges kapacitáskihasználatlanságból fakadóan. Intenzitási eltérést, akkor célszerű az alkalmazása, amikor az erőforrás kapacitása, teljesítménymutatója közvetett kapcsolatban van a mennyiséggel. Az a kihasználatlan kapacitást fedi le, amely nem a normának megfelelő erőforrás-felhasználásból ered. Dr. Majoros György 21
22 4.2. Standard kalkuláció A részletezett passzív költségek fontos információkat adnak a következőkről: Melyek a magas passzív költségű költséghelyek? Hol tudnánk az előállítás hatékonyságát növelni? Hol fordulnak elő a normák képzésével vagy alkalmazásával kapcsolatosan problémák? Dr. Majoros György 22
23 4.2. Standard kalkuláció Egy vállalat egyik erőforrás-kapacitását a következők információk alapján vizsgálhatjuk: Kapacitásegység 100 Elméleti kihasználás 100% Tervezett kihasználás 94% Tényleges kihasználás 80% Az elméleti és a tervezett kihasználás között 6 százalékpontos eltérés mögött húzódik meg az ún. tervezett passzív költség. Dr. Majoros György 23
24 4.2. Standard kalkuláció Az tervezett és a tényleges kihasználás között meglévő 14 százalékpontos eltérés mögött húzódik meg az ún. tényleges passzív költség. Mindkét eltérés közös jellemzője, az hogy fiktív, azaz kimutatható, de ebből fakadóan még nem lesznek ezek a költségek megtakaríthatók. A tervezett passzív költség csak abban az esetben lenne megtakarítható, ha a 100 egység kapacitásunkat 94 egységre leépítenénk, a tényleges passzív költség pedig csak akkor, ha kapacitásunkat 80 egységre csökkentenénk. Dr. Majoros György 24
25 4.3. Tevékenységalapú költségszámítás (Activity Based Costing, ABC) A hagyományos költségkalkuláció torzító, negatív hatásai a következőkben jelentkeztek: Hiányos költséginformációk, Az alkalmazott vetítési alapok mennyiségiorientáltak, A pótlékoló kalkuláció miatt a nagy a sorozatban gyártott termékek viselik az általános költségek döntő hányadát, Irreálisan megnő a nagy sorozatban gyártott termékek önköltsége, Alulértékeltek lesznek a kisebb sorozatban gyártott termékek, A hibás döntések lehetősége megnő az előbbiek következtében. Dr. Majoros György 25
26 4.3. Tevékenységalapú költségszámítás (Activity Based Costing, ABC) A tevékenységen alapuló költségszámítás rendszerét kezdetben stratégiai célokra használták. Később a belső fejlesztés következő területein is hasznosnak találták: Tevékenységmenedzsment, Alternatív termékek költségszimulációja, Felesleges termékek azonosítása, kiszűrése, Költségcsökkentési lehetőségek rangsorának megállapítása. Dr. Majoros György 26
27 4.3. Tevékenységalapú költségszámítás (Activity Based Costing, ABC) A módszer alkalmazásának fő korlátját a tevékenységre utaló információk hiánya jelentette. A tevékenységalapú költségszámítás alapelve, hogy a költségeket a felhasznált erőforrások alapjántevékenységekhez, nem pedig termékekhez rendeljük. A tevékenységen alapuló költségszámítás hatásalapú allokáción nyugszik. Az ABC-rendszer bevezetésének alapja a folyamatelemzés. Dr. Majoros György 27
28 4.3. Tevékenységalapú költségszámítás (Activity Based Costing, ABC) KÜLSŐ NYOMÁS I N P U T O K TŐKE HUMÁN ANYAG ÉS INFORMÁCIÓ TECHNOLÓGIA KISZOLGÁLÓ FUNKCIÓK ÚJ ÜZLETEK MEGSZERZÉSE TERMÉKEK/SZOLGÁLTATÁSOK TERVEZÉSE Alkalmazottak VEZETÉS GYÁRTÁSI VEVŐSZOLGÁLAT Közösség ÉRDEKELTEK Tulajdonságok OUTPUTOK SZÁLLÍTÁS V E V Ő K F O G Y A S Z T Ó K Dr. Majoros György 28
29 4.3. Tevékenységalapú költségszámítás (Activity Based Costing, ABC) ERŐFORRÁSOK TEVÉKENYSÉGEK OBJEKTUMOK (Termék/Szolgáltatás) ABC-rendszer logikai modellje Az ABC-rendszer bevezetésénél általában két területre szükséges, hogy kiterjedjen a tevékenységen alapuló költségszámítás, ezek: A folyamatok tevékenységen alapuló költségszámítása Az objektumok (például termékek, szolgáltatások, vevők) tevékenységén alapuló költségszámítása Dr. Majoros György 29
30 4.3. Tevékenységalapú költségszámítás (Activity Based Costing, ABC) A folyamatok tevékenységen alapuló költségszámítása Az objektumok tevékenységen alapuló költségszámítása A rendszerelemek definiálása Hogy függ össze az ABC, az ABCM és az ABM? Dr. Majoros György 30
31 4.3.1.A folyamatok tevékenységen alapuló költségszámítása Szükséges teendők a következők: Az egymással összefüggő tevékenységek tevékenységi centrumokba sorolása, ahol az is kritérium, hogy lehetőleg azonos vetítési alap segítségével lehessen a felosztást elvégezni, A főkönyvi költségek átalakítása a folyamatszemléletnek megfelelően, az adott összevonás lehetőségeinek feltárásával, A költséghelyek szerinti elemzés, amelynek során megvizsgáljuk, hogy mely költséghelyek rendelhetők adott tevékenységekhez. Dr. Majoros György 31
32 4.3.1.A folyamatok tevékenységen alapuló költségszámítása Szükséges teendők a következők: A költséghelyek szerinti elemzés, amelynek során megvizsgáljuk, hogy mely költséghelyek rendelhetők adott tevékenységekhez. Három módon történhet: Közvetlen hozzárendeléssel, Tevékenység-vagy oksági alapon, Volumenalapú felosztással. Dr. Majoros György 32
33 4.3.1.A folyamatok tevékenységen alapuló költségszámítása A közvetlenül termékekhez nem rendelhető költségeket vetítési alapok (forrástényezők) segítségével rendeljük a költségalapokhoz. Vetítési alap például a létszám, az alapterület vagy az elektromos munka egyenértéke (kwh). A vetítési alapokat forrásfogyasztó faktorokkal súlyozva terheljük az említett költségalapokra, így jelenik meg az egyes tevékenységek által igénybevett létszám, munkaidő vagy kilowattóra. Dr. Majoros György 33
34 4.3.1.A folyamatok tevékenységen alapuló költségszámítása A főkönyvi számlákból a költségalapokhoz rendelés a költségnemekből, költségkategóriákból számított költségrátákkal valósítható meg. A forrásköltségráta a költség és a forrástényező hányadosaként számítható. Dr. Majoros György 34
35 4.3.1.A folyamatok tevékenységen Költség alapuló költségszámítása Összeg (Ft) A folyamatok tevékenységalapú költségszámításához a következő szempontokat célszerű szem előtt tartani: Minél homogénebb legyen, Forrástényező Összes faktor Nyújtson információt a gyakorlati kérdésekről, Forrásköltségráta (Ft) Értékcsökkenés Alapterület (m²) Villamosenergia Kilowattóra Bérköltség Normaóra A Költségalap a mérni kívánt teljesítmény közötti kapcsolat jól érzékelhető legyen. Dr. Majoros György 35
36 4.3.2.Az objektumok tevékenységen alapuló költségszámítása A költségeket - tevékenységekhez, költségalapokhoz rendelésük után - objektumokhoz rendeljük. A tevékenységek szerinti költségalapok kialakítása, A tevékenységtényezők meghatározása, Adatok összegyűjtése. A tevékenység szerinti költségalapok meghatározása során összevonhatjuk azokat tevékenységeket, amelyeknek ugyanaz a meghatározó okuk. Dr. Majoros György 36
37 4.3.2.Az objektumok tevékenységen alapuló költségszámítása A tevékenységtényezők segítségével rendeljük a tevékenység szerinti költségalapokból a költségeket az objektumokhoz. Minden tevékenységtényezőnek a következő fontos kritériumnak kell megfelelnie: Tükröznie kell az objektum által generált keresletet a tevékenységgel szemben, Hordoznia kell az okot, Számszerűsíthetőnek kell lennie. Dr. Majoros György 37
38 4.3.2.Az objektumok tevékenységen alapuló költségszámítása A tevékenységalapú költségszámítás tehát az okozati elvnek megfelelően: Allokálja a költségeket, Feloldja a magas általános költség-arányból fakadó dilemmákat, problémákat Segíti a tervezést, elemzést, A célokat számszerűen kijelölhetővé teszi, Elősegíti a gazdasági szimulációt különböző forgatókönyvek kialakításával. Dr. Majoros György 38
39 4.3.2.Az objektumok tevékenységen alapuló költségszámítása Egy autógyár egyik szalagján három típusváltozatot szerelnek össze. A szalag átállítási költsége EFt Típusváltozat jelölése Sorozatnagyság (db) Egy gépkocsira jutó költség Hagyományos módszerrel ABC-módszerrel A ,00 B ,33 C ,00 Összesen: Dr. Majoros György 39
40 4.3.2.Az objektumok tevékenységen alapuló költségszámítása Példából látjuk, ha hagyományos költségkalkulációt használjuk, akkor a költséget minden gépkocsira egyenlő mértékben terheljük. Ha a szalag állítását folyamatként kezeljük, akkor az egyes típusváltozatokra csak saját költségük kerül terhelésre, annak figyelembevételével, hogy a szalagállítási költséget először tevékenységekre (sorozatokra) osztjuk fel, majd az így kapott költséget vetítjük a tényleges sorozatnagyságra. A hagyományos költségszámítás szerint a B típus felül-, a C típus pedig alulköltségelt lesz. Dr. Majoros György 40
41 4.3.3.A rendszer elemek definiálása Az ABC-modellben a következő rendszerelemek alkalmazása szükséges: Előtétrendszer, Feldolgozórendszer, Kimutatások, riportokat készítő rendszer, TM-modul. Először egy törzsadatokkal feltöltött feldolgozómodellt szükséges létrehozni, ésezt betölteni az előtétrendszerbe. Majd az előtétrendszer fogadja az input adatokat, ezeket konvertálja, ellenőrzi, majd átadja a feldolgozórendszer részére. Dr. Majoros György 41
42 4.3.3.A rendszer elemek definiálása A feldolgozórendszerben történik a tevékenység költségkalkulációja, a reállokáció és a termékköltségkalkuláció. Ellenőrzés után a TM-modul elkészíti a szükséges riportokat. A modell a következő törzsadatokkal dolgozik: Költségnemek, Költséghelyek, Vetítési alapok, Tevékenységek a rendszerben, Költségobjektumok. Dr. Majoros György 42
43 4.3.3.A rendszer elemek definiálása A főkönyvvel megegyező információkat havonta a SAP controllingmoduljából kapja, és az előtétrendszer közvetítésével veszi át a rendszer. Az SAP controlling külső számlázási rendszerekből kapja az információkat, az OSS, BBCS elnevezésű interfészmodulokon keresztül. Dr. Majoros György 43
44 4.3.3.A rendszer elemek definiálása Az összehasonlítás történhet: Korábbi időszakkal, Célokat alapul véve, Másutt végzett hasonló tevékenységgel (benchmarking). Az ABC-rendszer célja a vállalkozások döntéshozatali potenciáljának megalapozása, növelése. A tevékenységen alapuló költségelemzés segítséget adhat a pénzügyi tervezéshez ésa terméktervezéséhez is. Dr. Majoros György 44
45 4.3.3.A rendszer elemek definiálása Eredményre a következő jellemzőkkel bíró vállalkozások számíthatnak: Széles termékskálával rendelkezők, Tömegtermelést folytatók, Rugalmas termelési rendszereket alkalmazók, Magas általános költséghányaddal rendelkezők, Több piacon jelenlévők. Dr. Majoros György 45
46 Hogy függ össze az ABC, az ABCM és az ABM? A tevékenység alapú költségszámítás (ABC) Fő célja a költségek objektumokhoz rendelése. Korrekt jövedelmezőség vizsgálat elősegítése. A tevékenységalapú költségmenedzsment (ABCM) ABC-rendszert nem csak az előbbiekre használja, hanem keresi a lehetőségét a folyamatok megváltoztatásra, főleg a termelékenység javítása céljából. Dr. Majoros György 46
47 Hogy függ össze az ABC, az ABCM és az ABM? A tevékenységalapú menedzsment (ABM) Integrálja az ABC-t és az ABCM-et, költségszámításon alapuló fontos versenytényezők segítségével, mint például a: Minőség, Időbeliség, Rugalmasság, Fogyasztói szolgáltatások, vevőkiszolgálás. Dr. Majoros György 47
48 VISSZACSATOLÁS Az ABC, ABCM és az ABM kapcsolatrendszere ABM Tevékenységalapú menedzsment Előremutató stratégiai döntéstámogatás, A hozzáadott érték forrásainak hasznosítása ABCM Tevékenységalapú költségmenedzsment A költségstruktúra és a viselkedés megértése a működés javítása céljából LÉNYEGES HATÁSOK TUDATOSSÁG ÉS AKCIÓK ABC Tevékenységalapú költségszámítás Az objektumok költségeinek kalkulációja AZONOSÍTÁS ÉS MÉRÉS Dr. Majoros György 48
49 4.4. A folyamatkalkuláció felhasználása Ahol a termelési, előállítási, szolgáltatási folyamatokban az output hasonló egységeinek folyamatos, nagy volumenű áramlása valósul meg, ott sajátos kalkulációs technikák szükségesek. Dr. Majoros György 49
50 4.4. A folyamatkalkuláció felhasználása A vezetés számára a folyamat egészére vonatkozó költségek ismerete szükséges: A tevékenység, a folyamat megkezdése előtt a várható, a tervezett folyamatköltségek meghatározása, Időszakonként a tényleges folyamatköltségek megállapítsa, A költségtervek teljesítésének folyamatos elemzése, értékelése, Eltérés esetén azok okainak feltárása. Dr. Majoros György 50
51 A folyamatkalkuláció alkalmazásának lépései 1. A kalkulációs időszakra vonatkozó adatok összegyűjtése, 2. Az output fizikai áramlásának és az egyenértékű egységnek a megállapítása az adott időszakra, 3. Azon költségek összegének meghatározása, amelyekről a kalkuláció keretében számot kell adni, 4. Az egyenértékű egység költségének kiszámítása, 5. A költségek megosztása a késztermékek és a befejezetlen termékek között, valamint annak ellenőrzése, hogy az összes költséggel el tudunk-e számolni. Dr. Majoros György 51
52 A folyamatkalkuláció alkalmazásának lépései 1. A kalkulációs időszakra vonatkozó adatok összegyűjtése: A nyitó befejezetlen termelésre vonatkozó mennyiségi és értékadatok, A kalkulációs időszak alatt a folyamatba bevitt anyag, munka és egyéb erőforrások értéke, azaz a tárgyidőszak alatt felmerült költségek összege, A kalkulációs időszak alatti output mennyisége, A befejezetlen termelés készültségi fokának meghatározásához szükséges információk összegyűjtése. Dr. Majoros György 52
53 A folyamatkalkuláció alkalmazásának lépései 2. Az output fizikai áramlásának és az egyenértékű egységnek a megállapítása az adott időszakra, A folyamatba és a folyamatból történő fizikai be- és kiáramlás mérése, azaz a nyitó befejezetlen termelés mennyisége, amely az adott időszakban már késztermékké válik, válhat, valamint az adott időszakban megkezdett és el is készült termékek mennyisége ugyancsak itt kell számba venni az adott időszakban megkezdett, de még el nem készült termékek, vagyis a záró befejezetlen termelés mennyiségét, A befejezetlen termelés készültségi fokának meghatározása Az output mennyiségének egyenértékű egységben történő megállapítása. Dr. Majoros György 53
54 A folyamatkalkuláció alkalmazásának lépései 3. Azon költségek összegének meghatározása, amelyekről a kalkuláció keretében számot kell adni, A nyitó befejezetlen termelés költségei, vagyis az előző időszakról áthozott költségek A kalkulációs időszakban felmerült költségek, lehetőleg az ismert költségnemenkénti bontásban. 4. Az egyenértékű egység költségének kiszámítása, Összes költség, amellyel el kell számolni Egyenértékű egység költsége= Összes költség, amellyel el kell számolni Az időszak termelése egyenértékű egységben Dr. Majoros György 54
55 A folyamatkalkuláció alkalmazásának lépései 5. A költségek megosztása a késztermékek és a befejezetlen termékek között, valamint annak ellenőrzése, hogy az összes költséggel el tudunk-e számolni: A folyamatba bevitt inputok összköltségének összehasonlítása az időszak alatt készült outputok költségeivel, Eltérés esetén azok okainak feltárása, a hibák korrigálása. Dr. Majoros György 55
56 A folyamatkalkuláció alkalmazásának lépései 5. A költségek megosztása a késztermékek és a befejezetlen termékek között, valamint annak ellenőrzése, hogy az összes költséggel el tudunk-e számolni: A folyamatba bevitt inputok összköltségének összehasonlítása az időszak alatt készült outputok költségeivel, Eltérés esetén azok okainak feltárása, a hibák korrigálása. Dr. Majoros György 56
57 5. Költség-, fedezet- és eredményszámítási eljárások 5.1 Direct costing Egyszintű közvetlenköltség-számítás Az előző megnevezés csak termékszinten igaz, valójában. üzletági vagy társasági szinten kétszintű fedezet-, illetve eredményszámításról van szó. Először csak a termékhez közvetlenül, direkt módon hozzárendelhető költségeket számoljuk el. A termék árbevétele és az előbb említett költség különbözete adja a termékegységre jutó fedezetet, annak tömegét. Ez arról tájékoztat, hogy adott terméknél az árbevételből mekkora összeg jut a még el nem számolt közvetett költségekre és az eredményre. Dr. Majoros György 57
58 5. Költség-, fedezet- és eredményszámítási eljárások 5.1 Direct costing A direct costing rendszer a következő gazdasági döntések elősegítésében alkalmazható: A változó költségek elhatárolása jó alapot ad az alsó árhatár rövid távú megállapításához. Lehetővé teszi az optimális termelési program összeállítás Segítségével meghatározható az a termékvolumen (árbevétel), amely az állandó költségeket is fedezi, amelyen túllépve már nyereség érhető el. (fedezeti pont) Dr. Majoros György 58
59 5. Költség-, fedezet- és eredményszámítási eljárások 5.1 Direct costing A rendszernek persze akadnak hiányosságai is, amely a következők: A rendszer nem disztingvál az állandó költségek tekintetében az alapján, hogy azok milyen időhorizont szerint építhetők le, A költségfüggvény valójában nem teljesen lineáris, ugyanis vannak ugrásszerűen változó költségek is, A költségek felosztásánál csak egy befolyásoló tényezőt veszünk figyelembe, Dr. Majoros György 59
60 5. Költség-, fedezet- és eredményszámítási eljárások 5.1 Direct costing A rendszernek persze akadnak hiányosságai is, amely a következők: A rendszerben az is egyszerűsítést jelent, hogy feltételezzük, az adott elszámolási időszakhoz minden költség egyértelműen hozzárendelhető, A rendszerben az árbevétel sem mindig proporcionális, például akkor, ha az árdifferenciálást marketingeszközként alkalmazzuk, Általában csak a felhasznált termelési tényező proporcionális, nem pedig a költségek összes eleme. Dr. Majoros György 60
61 5. Költség-, fedezet- és eredményszámítási eljárások 5.2. Fix költség-fedezet kalkuláció Többlépcsős direct costing rendszer, állandó költségeket több elemre bontjuk, célszerűen csoportosítjuk. Állandó költségek felbontása révén differenciáltabb képet kapunk a különböző fedezeti szintekről. Az állandó költségeket költségszámítási objektumokhoz szükséges kapcsolni. Ezek olyan objektumok, amelyek kiváltják az adott költség felmerülését, és ebből fakadóan vonatkoztatási, vetítési alapokként funkcionálnak. Dr. Majoros György 61
62 5. Költség-, fedezet- és eredményszámítási eljárások 5.2. Fix költség-fedezet kalkuláció Vetítési alapként használjuk általában: A termékeket, termékcsoportokat, Szervezeti vagy más költségfelmerülési objektumokat. (Üzletág, költséghely) Dr. Majoros György 62
63 5. Költség-, fedezet- és eredményszámítási eljárások 5.2. Fix költség-fedezet kalkuláció A felbontásnak egy hierarchikus rendszert kell követnie, a következő szerint: A termékek állandó költsége, haezvalóban megállapítható, Az egyes termékcsoportok állandó költsége, például az adott termékcsoportnál használt speciális gép értékcsökkenése, Az előállítási helyek állandó költsége, amelyekhez hozzárendelhető a vezető bérköltsége és bérjáruléka, Az egyes termelési részlegek állandó költségei, A vizsgált szervezeti egység állandó költségei. Dr. Majoros György 63
64 5. Költség-, fedezet- és eredményszámítási eljárások 5.3. Egyedi költség-fedezet kalkuláció Ebben az esetben is felosztjuk a költségeket a termelés volumenével közvetlenül összefüggő és össze nem függő csoportokra. A változó és állandó költségeket a következő két csoportba soroljuk: Gyártási (előállítási) költségek Készenlétben tartási költségek Dr. Majoros György 64
65 5. Költség-, fedezet- és eredményszámítási eljárások 5.3. Egyedi költség-fedezet kalkuláció Gyártási (előállítási) költségek Gyártási programmal vannak szoros összefüggésben. A kapacitásokat változatlannak tekintjük. Készenlétben tartási költségek A piaci igények kielégítése céljából különböző termelőkapacitásokat kell készenlétben tartani. A készenlétben tartott potenciálok időarányosan használódnak el, és a hozzájuk kapcsolódó költségek, csak hosszabb távon módosulnak. Dr. Majoros György 65
66 5. Költség-, fedezet- és eredményszámítási eljárások 5.3. Egyedi költség-fedezet kalkuláció Gyártási (előállítási) költségek Gyártási programmal vannak szoros összefüggésben. A kapacitásokat változatlannak tekintjük. Készenlétben tartási költségek A piaci igények kielégítése céljából különböző termelőkapacitásokat kell készenlétben tartani. A készenlétben tartott potenciálok időarányosan használódnak el, és a hozzájuk kapcsolódó költségek, csak hosszabb távon módosulnak. Dr. Majoros György 66
67 5. Költség-, fedezet- és eredményszámítási eljárások 5.3. Egyedi költség-fedezet kalkuláció A költségdifferenciálás a következő dimenziók lehetséges: szerint A termékek szintjén (termék, termékcsoport, összes termék), A hierarchia vonalán (részleg, gyár, divízió, egész társaság), Az értékesítés területén (rendelési tétel, rendelés, vevők, vevőcsoportok, relációk, összes vevő), Az idődimenzió szintjén (hónap, negyedév, félév, év, évek). Dr. Majoros György 67
68 5. Költség-, fedezet- és eredményszámítási eljárások 5.3. Egyedi költség-fedezet kalkuláció Egyedi költség Egy termék egyedi költsége az, amelyet annak előállítása járulékosan okoz. Egy termékegység egyedi költsége egyenlő azzal az összeggel, amelyet akkor takaríthatnánk meg, ha lemondanánk az előállításáról. Dr. Majoros György 68
69 5. Költség-, fedezet- és eredményszámítási eljárások 5.3. Egyedi költség-fedezet kalkuláció Egyedi költség Dimenziói: A termelés, Az értékesítés, Az idő. Dr. Majoros György 69
70 5. Költség-, fedezet- és eredményszámítási eljárások 5.3. Egyedi költség-fedezet kalkuláció Fedezetszámítás kiindulópontja a nettó ár. Termékegység nettó árbevétele - Értékesítési költségek Értékesítés bruttó haszna - Termeléstől függő költségek Termékegység fedezeti összege A termékegység fedezeti összege, megmutatja, hogy mennyivel változik a vállalkozás eredménye, ha az adott termék értékesítése egységnyivel módosul. Az eladási ár nagyságától függő költségek. Egyéb, az értékesítéstől függő költségek. Alapanyag Segédanyag Energia Dr. Majoros György 70
71 5. Költség-, fedezet- és eredményszámítási eljárások 5.3. Egyedi költség-fedezet kalkuláció A kalkulációnkból hiányoznak az élőmunka-felhasználás ráfordításai. Az időbér formájában megjelenő költségeket készenlétben tartási költségként kezeljük, és az adott időszak költségeként számoljuk el. A tárgyalt rendszer információkat képes szolgáltatni a következő területeken: Költségtervezés, Fedezet- és eredménytervezés, Árak kalkulálása, Termelési programok, Saját előállítás vagy vásárlás. Dr. Majoros György 71
72 6. Eltéréselemzés mint a controlling fő ellenőrzés eszköze Az eltéréselemzésben a következő relációk adódhatnak: bázis-tény terv-tény standard-tény normatív-tény indokolt-tény előre jelzett-tény benchmark-tény Dr. Majoros György 72
73 6. Eltéréselemzés mint a controlling fő ellenőrzés eszköze A controllingban a leggyakrabban a terv-tény összehasonlítást használjuk. Az eltéréselemzés céljai: Az eltérések regisztrálása, A tervezési folyamat éseszközrendszer tökéletesítése, Az eltérések okainak feltárása, Intézkedések, Célok eltérésének elősegítése, A szervezett tanulási folyamatának elősegítése, fenntartása. Dr. Majoros György 73
74 6. Eltéréselemzés mint a controlling fő ellenőrzés Vizsgálódás centruma: eszköze Jövedelmezőség, Fizetőképesség, Befektetések megtérülése. Dr. Majoros György 74
75 6. Eltéréselemzés mint a controlling fő ellenőrzés eszköze Az eltéréselemzés során pedig a következő kérdésekre keresünk választ: Eltértük-e a célt, illetve a tervezett értékét? Mekkora az abszolút és a relatív eltérés? Az eltérések eltértek-e a kritikus értéket, mértéket? Milyen tényezőkre, okokra vezethetők vissza a tapasztalt eltérések? Dr. Majoros György 75
76 6. Eltéréselemzés mint a controlling fő ellenőrzés eszköze Az eltérések fakadhatnak: Tervezési hibákból, Magából a gazdasági tevékenységből. A tervezési hibák adódhatnak, például hibás inputok felhasználásából, módszertani hiányosságokból. Először mindig ezeket a hibáknak a korrekcióját szükséges elvégeznünk. Az eltérések következő csoportjait különböztetjük meg: Eredeti, önmagában megalapozott, Származtatott. Dr. Majoros György 76
77 6. Eltéréselemzés mint a controlling fő ellenőrzés eszköze A vállalkozás vagy üzletági szintű ellen ellenőrzést elvégezhetjük a klasszikus ÁKFN-struktúra alapján. Ennek két fontos mutatója a fedezeti pont (nyereségküszöb) és a likviditási (cash flow-) pont, amelyek számítási módja a következő: Fedezeti pont= Likviditási pont= Kiadást okozó és nem okozó általános költségek Fedezeti összeg (bruttó eredmény) Kiadást okozó általános költségek Fedezeti összeg (bruttó eredmény) X 100 X 100 Dr. Majoros György 77
78 7. Intézkedések tervezése Az eltéréselemzés egyik fő célja a szükséges intézkedések, beavatkozások, korrekciók foganatosítása. Fontos területek: A jövedelmezőség javítása, A fizetőképesség megőrzése, (Eltérő teendők a növekvő, stagnáló, ésszerűen zsugorodó vállalkozások esetében.) A termékportfólió racionalizálása. Dr. Majoros György 78
Vezetői számvitel / Controlling XI. előadás. Költség és eredmény controlling
Vezetői számvitel / Controlling XI. előadás Költség és eredmény controlling Költségnemek A vállalati költségek megjelenésének elsődleges formái. Az elsődleges elszámolás a felmerülés okára és nem a felmerülés
K Ö L T S É G ( S Z ) Á M Í T Á S
K Ö L T S É G ( S Z ) Á M Í T Á S Tervezzük meg, hogy mennyibe kerüljön a TERMÉK Kelemen Tamás Tevékenységalapú költségszámítás Activity-Based Costing A költségszámítási rendszerek átalakulása Pótlékoló
Vállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar)
1/23 Vállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) HOZAM RÁFORDÍTÁS EREDMÉNY ÁRBEVÉTEL KÖLTSÉG BR. NYERESÉG BEVÉTEL KIADÁS PÉNZTÁR KÖLTSÉG RÁFORDÍTÁS KIADÁS HOZAM
Költség. A projekt költségeinek mérése, elszámolása, felosztása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék A projekt költségeinek mérése, a, felosztása Költség Költségnek tekintjük a tevékenység
K Ö L T S É G ( S Z ) Á M Í T Á S
K Ö L T S É G ( S Z ) Á M Í T Á S Tervezzük meg, hogy mennyibe kerüljön a TERMÉK Új elvek a költségszámításban Nemcsak az érdekel minket, hogy mi mennyibe került? Az is érdekel minket, hogy mi mennyibe
VEZETŐI SZÁMVITEL elmélet, módszertan
VEZETŐI SZÁMVITEL elmélet, módszertan 2016 Szerzők: Dr. Kardos Barbara Dr. Sisa Krisztina Andrea Dr. Szekeres Bernadett Dr. Veress Attila Lektor: Dr. Siklósi Ágnes ISBN 978 963 638 511 8 Kiadja a SALDO
Körmendi Lajos Tóth Antal A CONTROLLING ALAPJAI
Körmendi Lajos Tóth Antal A CONTROLLING ALAPJAI Budapest, 2011 Másolat - Controlling_2011_tordelt_3_28.indd 1 2011.04.05. 9:39:01 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos Dr. Tóth Antal Lektor: Dr. Bíró Tibor ISBN
Esettanulmányok Önköltségkalkuláció témakörben
Bevezető feladat Esettanulmányok Önköltségkalkuláció témakörben A vállalkozás a tárgyidőszakban A és B típusú terméket gyártott. A tárgyidőszakkal kapcsolatban a következő információkat ismeri: A termék
Gyakorló feladatok a Management számvitel elemzés tárgyhoz Témakör: Tevékenység alapú költségszámítás
1. példa Egy vállalat négy féle terméket gyárt. A gyártott termékeket jelezzük T1, T2, T3, T4. A T1 és T2 termékek kisméretûek a T3 és a T4 termékek nagyméretûek. A T1 és T3 termékeket kisvolumenben, a
Költséggazdálkodás. Katona Ferenc. Katona Ferenc
Költséggazdálkodás franzkatona@gmail.com Költséggazdálkodás A termelési folyamatban felhasznált élő- és holtmunka ráfordítások értékben kifejezett összegét költségnek nevezzük. A termék vagy szolgáltatás
Költségkalkuláció. Kis- és középvállalkozások. Kalkuláció fogalma. Ügyvezetés I. és II.
Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Költségkalkuláció 2 Kalkuláció fogalma Gazdaságossági számítás Jövedelmezőség meghatározása Önköltség meghatározása Kalkuláció csoportosítása Egység szerinti
F E D E Z E T I E L E M Z É S
Controlling F E D E Z E T I E L E M Z É S Fedezeti elemzés 2 A fedezeti elemzés segítségével lehet az értékesítési döntéseket és azok hatását tervezni vagy ellenőrizni. A vállalati termelő folyamat összes
Prozesskostenrechnung (PKR)
Prozesskostenrechnung (PKR) Folyamatköltség-számítás 2008.03.31. Készítette: Bródi Erzsébet Jánk Ildikó Müller Marianna Nagy Csilla Gazdasági folyamatok változása a II. világháborútól napjainkig Élesedő
Tevékenység költségei
Tevékenység költségei Kiadás, ráfordítás, költség Kiadás: minden kifizetés, amely csökkenti a pénzeszközöket Ráfordítás: A vállalkozás eredményét csökkenti. Költség: a költség a tevékenység/termelés során
AZ ÖSSZEHASONLÍTÁST TORZÍTÓ TÉNYEZŐK ÉS KISZŰRÉSÜK
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR KONTROLLING-ELLENŐRZÉS INTÉZETI TANSZÉK ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BLUMNÉ BÁN ERIKA ADJUNKTUS ELEMZÉS-ELLENŐRZÉS MÓDSZERTANA ÉS RENDSZERE 2. ELŐADÁS MUNKAVEZÉRLŐ
HÁZI DOLGOZAT TÁVOKTATÁS TAGOZAT PÉNZÜGY-SZÁMVITEL SZAK 2014/2015. TANÉV TAVASZI FÉLÉV
HÁZI DOLGOZAT TÁVOKTATÁS TAGOZAT PÉNZÜGY-SZÁMVITEL SZAK 2014/2015. TANÉV TAVASZI FÉLÉV 1 1. FELADAT: Gazdasági kalkuláció Egy vállalkozás tevékenységéhez tartozó egyik üzem adatai a következők: (Az üzemben
Éves beszámoló összeállítása és elemzése
Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Éves beszámoló összeállítása és elemzése VII. előadás Vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet elemzése
Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER TAVASZ
Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER 2015-2016 TAVASZ Fedezeti elemzés Fedezeti elemzés A fedezeti elemzés segítségével lehet az értékesítési döntéseket és azok hatását tervezni vagy ellenőrizni. A vállalati
A standard költségszámítás problémájával Magyarországon Ladó (11) és Koltai (12) munkáiban találkozhatnak.
6.3.6. A standard költségszámítás és vezetői döntéstámogatás A standard költségszámítás problémájával Magyarországon Ladó (11) és Koltai (12) munkáiban találkozhatnak. Az angolszász irodalomban a vezetői
Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás. Eltéréselemzés I.
Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás Eltéréselemzés I. Kiindulópont Információk a tulajdonosok számára a vállalkozás vezetői számára Cél folyamatosan ismerni a vállalkozás tevékenységét a gazdálkodás
Önköltségszámítás 2012.02.14. A hagyományos költségszámítás folyamata. Kapcsolódó fogalmak. Dr. Musinszki Zoltán
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Önköltségszámítás Dr. Musinszki Zoltán A hagyományos költségszámítás folyamata tárgyidőszakban
A költségvetés. A költségterv alapelemei. Sziráki Sz Gábor: Költségvetési terv alapelemei
A költségvetés A költségterv MI A KÖLTSÉG? 1. A termelés érdekében felhasznált eszközök pénzben kifejezett értéke. 2. Egy adott teljesítmény érdekében felhasznált munka és egyéb termelési tényező pénzben
VÁLLALKOZÁS-GAZDASÁGTAN 2012/2013. tanév, tavaszi félév Levelező tagozat GYAKORLÓ FELADATOK
GYAKORLÓ FELADATOK 1. feladat Egy vállalat tárgyévi könyvelési adatai szerint az alábbi termelési költségek merültek fel, költségnemenkénti bontásban: ANYAGKÖLTSÉG: Bérköltség: Szociális hozzájárulási
KÖLTSÉGSZÁMVITEL KÖLTSÉGEK A VEZETŐI SZÁMVITELBEN
KÖLTSÉGSZÁMVITEL KÖLTSÉGEK A VEZETŐI SZÁMVITELBEN Controlling, vezetői számvitel 2.előadás 2013. február 14. BGF KKK Dr. Forgács Anna A számvitel fogalma A számvitel a vagyonra és vagyonváltozásra vonatkozó
A képzési önköltség számítása
1. számú melléklet A képzési önköltség számítása Az Áhsz. 50. (5) bekezdésének megfelelően a felsőoktatásban az oktatási tevékenység önköltségének meghatározása során szakonként, képzési szintenként, munkarend
Eredmény és eredménykimutatás
Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,
Stratégiai és üzleti tervezés
PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 IV. évfolyam GM szak Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Stratégiai és üzleti tervezés 2013/2014
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest. Számvitel mesterszak. Tantárgyi útmutató
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest Számvitel mesterszak Tantárgyi útmutató 1 Tantárgy megnevezése: HALADÓ VEZETŐI SZÁMVITEL Tantárgy kódja: Tanterv szerinti óraszám:
VÁLLALATGAZDASÁGTAN. Eszközgazdálkodás alapok. ELŐADÓ: Dr. Pónusz Mónika PhD
Eszközgazdálkodás alapok ELŐADÓ: Dr. Pónusz Mónika PhD Az előadás témakörei ESZKÖZÖK - Tárgyi eszközök 1. Tárgyi eszközök fogalma, csoportosítása 2. Tárgyi eszközökkel való gazdálkodás 3. Tárgyi eszközök
Eredményelemzés. Minimális AEE. Easy PDF Creator is professional software to create PDF. If you wish to remove this line, buy it now.
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Eredményelemzés Musinszki Zoltán Minimális AEE Határozzamega terv évi adózáselõtti eredményminimálisan
Az eredmény elemzés szakaszai. Eredményelemzés
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Az eredmény elemzés szakaszai Eredményelemzés I szakasz /Tervezés/ II szakasz Végrehajtás Cél
Gyakorló feladatok a Kontrolling alapjai tárgyhoz Témakör: Költség volumen - eredmény elemzés
1. feladat Egy világító kertitörpéket gyártó vállalkozás 12 000 darab kertitörpe gyártását és értékesítését tervezi. Költségei és árbevétele várhatóan az alábbiak szerint alakulnak: Megnevezés eft Változó
Gyakorló feladatok a Vezetői számvitel tárgyhoz Témakör: Önköltségszámítás. 1. feladat
1. feladat Egy vállalkozás 1.000 darab terméket állít elő. Az eladási ár 25.000 Ft/db. A közvetlen költség 10.000 eft, a közvetett költségek összege 10.000 eft, amelyből elvileg felosztható 2.000 eft.
Összevont szigorlati tételsor. Kiegészítő tagozat. Pénzügy szakirány
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Összevont szigorlati tételsor Kiegészítő tagozat Pénzügy szakirány 2009 NYME KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Kiegészítő tagozat II. évfolyam részére Összevont
Üzleti számvitel működés
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Fogalma Üzleti számvitel Vállalkozás működés Költségek csökkentő tételek növelő tételek Dr.
Esettanulmány Folyamatköltség-számítás
Esettanulmány Folyamatköltség-számítás Az erős versenyben gyorsan növekvő árak és költségek nyomása miatt egyre fontosabb tudni, hogy a közvetlen költségeken kívül milyen közvetett költségek terhelik a
A költségkontrolling szerepe. Kalkulációk készítése egy konkrét megvalósítás tükrében.
A költségkontrolling szerepe. Kalkulációk készítése egy konkrét megvalósítás tükrében. Plain Consult Kkt. Galántai Tamás 2010. november 9.. www.plainconsult.hu A vezetői költség- és teljesítményszámítási
Gyakorló feladatok a Vezetõi számvitel tárgyhoz Témakör: Fedezeti elemzés
1. feladat Egy világító kertitörpéket gyártó vállalkozás 12 000 darab kertitörpe gyártását és értékesítését tervezi. Költségei és árbevétele várhatóan az alábbiak szerint alakulnak: Megnevezés eft Változó
Vezetői számvitel konzultáció 2 BA Képzés - Távoktatás tagozat 2014.03.28. Előadó: Sisa Krisztina A. Számviteli Intézeti Tanszék
Vezetői számvitel konzultáció 2 BA Képzés - Távoktatás tagozat 2014.03.28. Előadó: Sisa Krisztina A. Számviteli Intézeti Tanszék Tárgyalásra kerülő témakörök Költség- és saját teljesítmény elszámolás lehetőségei
MCE Workshop Budapest. 10. Oktober 2018
MCE Workshop Budapest 10. Oktober 2018 Operativ controlling 2 A stratégia hatása a vállalat egészére Q1 Jövőkép, stratégia Q4 Szervezet Q2 Üzleti modell Termékszerkezet Értékesítési csatornák In-Outsourcing
2. feladat (A beszámoló összeállítása)
2. feladat (A beszámoló összeállítása) A BESZÁMOLÓ 1 Kft. 2017. december 31-i főkönyvi kivonatából a következő záró egyenlegeket ismerjük. A főkönyvi kivonat még nem tartalmazza a kiegészítő gazdasági
Költséggazdálkodás. Kis- és középvállalkozások. Költséggazdálkodás. Ügyvezetés I. és II.
Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Költséggazdálkodás 2 Költséggazdálkodás Tény: a működéssel költségek merülnek fel Cél: okok minél pontosabb ismerete Módszer: ok okozati összefüggések
Controlling információs rendszer
Controlling információs rendszer A controlling információs rendszer Az integrált tervezési és információs rendszer az egyes moduloknak a közös egésszé történő kapcsolását követeli meg. Az integrációs folyamatot
Éves beszámoló összeállítása és elemzése
Éves beszámoló összeállítása és elemzése I.ELŐADÁS KÖLTSÉGFOGALMAK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSI MÓDSZEREK Alapfogalmak Vállalkozás működés Eredmény Eredmény csökkentő tételek Eredmény növelő tételek Költségek Ráfordítások
Költségelszámolás II.
Költségelszámolás II. Számvitel I. 2004. november 17. Joó Ágnes 1 őző előadáson kiosztott feladat megoldásának befejezése: osztott feladat megoldása: költséghely, költségviselő elszámolással a. Társasági
a) Jellemezze a divizionális szervezetet! Mik a divíziók alapfeladatai? b) Mi a különbség költséghely és költségközpont (cost center) között?
a) Jellemezze a divizionális szervezetet! Mik a divíziók alapfeladatai? b) Mi a különbség költséghely és költségközpont (cost center) között? c) Mutassa be a jövedelmezőség mérésére használt fontosabb
VÁLLALATGAZDASÁGTAN. Pénzügy alapok előadás. ELŐADÓ: Dr. Pónusz Mónika PhD
Pénzügy alapok előadás ELŐADÓ: Dr. Pónusz Mónika PhD Az előadás témakörei PÉNZÜGYEK Költséggazdálkodás Ráfordítások költségek kiadások Költségek csoportjai Költségfüggvények ÁKFN struktúra Fedezetszámítás
I.ELŐADÁS KÖLTSÉGFOGALMAK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSI MÓDSZEREK
Éves beszámoló összeállítása I.ELŐADÁS KÖLTSÉGFOGALMAK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSI MÓDSZEREK Alapfogalmak Vállalkozás működés Eredmény Eredmény csökkentő tételek Eredmény növelő tételek Költségek Ráfordítások Fogalmi
a) dinamikus elemzés: különböző időszakok adatainak összehasonlitása.
1 Készletgazdálkodás elemzése A logisztikai rendszer eszköze a készletgazdálkodás témakörök: 1 anyagellátás elemzése, 2 anyagfelhasználás elemzése, 3 készletszint, készletállomány alakulásának a vizsgálata
Éves beszámoló elemzése
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Beszámolási kötelezettség A formája Éves elemzése Éves Egyszerûsített éves Egyszerûsített
7. KÖLTSÉGTANI ALAPOK
7. KÖLTSÉGTANI ALAPOK 1 MIRŐL LESZ MA SZÓ? A VÁLLALAT MŰKÖDTETÉSI KÖLTSÉGEI A KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS RENDSZERE A KÖLTSÉGEK CSOPORTOSÍTHATÓSÁGA 2 1 A KÖLTSÉG A HOZAMOK ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN FELMERÜLŐ, (TÖBBNYIRE)
Dr. Körmendi Lajos Dr. Tóth Antal A CONTROLLING ALAPJAI
Dr. Körmendi Lajos Dr. Tóth Antal A CONTROLLING ALAPJAI Budapest, 2016 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos Dr. Tóth Antal Lektor: Dr. habil. Zéman Zoltán egyetemi tanár 2016 október Második, átdolgozott kiadás
Gazdasági elemzés 1. 4 alkalom. Budaházy György
Gazdasági elemzés 1. Termelés és értékesítés 4 alkalom Budaházy György A termelı és szolgáltató tevékenység elemzése 1. A tevékenység besorolása (TEAOR) 2. A termelés mérése 3. A termelési érték elemzése
Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller
Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását
Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 4. ZH - számolós feladatok Tartalomjegyzék 1. Készletgazdálkodás 2 1.1. Egy keresked az új................................... 2 1.2. Egy üzem egyik terméke................................
Mintavizsga EBC*L A modul EBC*L Képviselet Magyarország
EBC*L MINTA-VIZSGAFELADATSOR ISMÉTLŐ KÉRDÉSEK (Válaszonként 4 pont érhető el) Pontok 1. Mit értünk kis értékű eszközök fogalma alatt? Azok a javak, melyek a vállalkozást hosszú ideig szolgálják, de beszerzési
I. RÉSZ / 12. FEJEZET SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK
I. RÉSZ / 12. FEJEZET SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK GYAKORLÓ FELADATOK 1. feladat megoldása 1. feladatrész megoldása 0. Nyitás 251. 491. 10 000 10 000 Nyitómérleg számla 1. Tárgyidőszaki költségek elszámolása
CONTROLLING ALAPJAI Dr. Majoros
CONTROLLING ALAPJAI 2011.0 Dr. Majoros 1 Controllingrendszer Két integrált, módszertanilag egységes, egymásra épülő, egymással alá-fölé rendeletségi kapcsolatban lévő alrendszerre szakosodott: Controllin
TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vezetői számvitel
III. évfolyam Gazdálkodási menedzsment szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vezetői számvitel tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Vezetői számvitel Tanszék:
54. Feladat (kidolgozott) ESETTANULMÁNY AZ EREDMÉNYSZÁMÍTÁS ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS TÉMAKÖRÉHEZ Valamely korlátolt felelősségű társaság 1999.
54. Feladat (kidolgozott) ESETTANULMÁNY AZ EREDMÉNYSZÁMÍTÁS ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS TÉMAKÖRÉHEZ Valamely korlátolt felelősségű társaság 1999. december 31-én 3 000 eft jegyzett tőkével alakult, amely összeget
Informatikai statisztikus és gazdasági tervező. Informatikai statisztikus és gazdasági tervező
1183-06 és jogi ismeretek A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A
A kalkuláció. A kalkuláció: olyan műszaki-gazdasági tevékenység, gazdasági számítás, amely valamely
A kalkuláció A kalkuláció: olyan műszaki-gazdasági tevékenység, gazdasági számítás, amely valamely tevékenység végzésének tervezett vagy tényleges erőforrás igényét veszi száma. tágabb értelemben vezetői
Standard költségszámítás
Standard költségszámítás A jó kontroller mottója: - Istenben bízunk, a többieket ellenőrizzük Kelemen Tamás A költségszámítás szerepe Van egy csodálatos termékünk Mennyi pénzt keresünk vele? Amennyi árbevételt
3. A VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI
3. A VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI 3.5 Költségek, költségkalkuláció és árképzés A vállalkozások tevékenységük folytatásához különféle erőforrásokat használnak fel. A felhasznált erőforrások pénzben kifejezett
Éves beszámoló. készíthet. jövedelmezõség hatékonyság
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Éves elemzése Vagyoni helyzet elemzése Pénzügyi helyzet elemzése Jövedelmezõségi helyzet elemzése
Kardos Barbara Miklósyné Ács Klára Sisa Krisztina Veress Attila. Példatár a vezetői számvitel alapjaihoz
Kardos Barbara Miklósyné Ács Klára Sisa Krisztina Veress Attila Példatár a vezetői számvitel alapjaihoz Budapest, 2007 Szerzők: Kardos Barbara Miklósyné Ács Klára Sisa Krisztina Veress Attila Lektorálta:
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM Vezetői Számvitel Tanszék. Bosnyák Gyenge Pavlik Székács. Vezetői számvitel
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM Vezetői Számvitel Tanszék Bosnyák Gyenge Pavlik Székács Vezetői számvitel Budapest, 2010 Szerzők: Dr. Bosnyák János, tanszékvezető egyetemi docens Budapesti Corvinus Egyetem
Tárgyi eszköz-gazdálkodás
Tárgyi eszköz-gazdálkodás Gazdálkodás, gazdaságosság, kontrolling Termelési eszközök és megtérülésük A tárgyi eszközök értéküket több termelési perióduson belül adják át a készterméknek, miközben használati
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft 217 egyszerűsített éves beszámolójához Budapest, 218.5.22. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: atlatszo.hu
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2007-06 Pénzügyi-vezetői számvitel II. A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: Pénzügyi-vezetői
Pénzügyi számvitel február 8. Győrffi Dezső Miskolci Egyetem
Pénzügyi számvitel 1 A pénzügyi számvitel fogalma A pénzügyi számvitel fogalma: a pénzügyi számvitel a vagyon és annak összetétele, a tevékenység eredménye valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű,
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:
Suliprogram. Vizsgakövetelmények
Suliprogram Vizsgakövetelmények az Egységes Európai Gazdasági Oklevél - EBC*L (angolul: European Business Competence* License, németül: Wirtschaftsführerschein ) vizsgához 2006. TÉMAKÖR: Mérleg összeállítás
a) Megnevezés S1 S2 T1 T2 T3 S1 1 600 mó 2 400 mó S2 40 gó 240 gó 120 gó
1. feladat Egy vállalkozás három termelőrészleggel (T1, T2, T3) és két szolgáltatórészleggel (S1, S2) S1 21 000 eft S2 18 000 eft T1 30 000 eft T2 22 000 eft T3 50 000 eft összesen 141 000 eft Határozza
Készítette: Juhász Ildikó Gabriella
14. tétel Egy kft. logisztikai költséggazdálkodása a számviteli adatok szerint nem megfelelő, ezért a számviteli vezetővel együttműködve a logisztikai vezető számára meghatározták a szolgáltatási rendszer
AZ ÜZLETI TERV ELKÉSZÍTÉSÉNEK MÓDSZERTANA
AZ ÜZLETI TERV ELKÉSZÍTÉSÉNEK MÓDSZERTANA - Esettanulmány Bevezetés A vállalkozások üzleti tervének elkészítése mindig nagyon bonyolult feladat, ráadásul igen nagy felelősség hárul arra a kontrollerre
Kiegészítő melléklet 2017.
Adószám: 2584638-2-4 Cégbíróság: Gyulai Törvényszék Cégjegyzék szám: 4-9-13973 KÖRÖSLADÁNYI NAPELEMPARK KFT 5516 Körösladány, Dózsa Gy út 2. Kiegészítő melléklet 217. Fordulónap: 217 december 31. Beszámolási
Megnevezés 2007 2008
Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi
Megnevezés 2009 2010
Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi
Megnevezés 2006 2007
Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi
ÚTMUTATÓ. II. évfolyam Üzleti szakügyintéző szakképesítés Számviteli szakügyintéző elágazás. 2011/2012 II. félév
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 II. évfolyam
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Eredmény kimutatás 48. lecke Eredmény kimutatás Fogalma: a
Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés-ráépülés
. (vizsgázó olvasható neve) PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TÜK szám:. (Születési hely, idő) KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Érvényességi idő: 2018. december 5. 8:00 óra Minősítő neve: Mészáros László Beosztása: főosztályvezető
SZÁMVITEL MENEDZSEREKNEK ÉS INFORMATIKUSOKNAK
SZÁMVITEL MENEDZSEREKNEK ÉS INFORMATIKUSOKNAK Budapest, 2018 Szerzők: Dr. Veress Attila Dr. Borzán Anita Dr. Kardos Barbara Lektor: Dr. Siklósi Ágnes ISBN 978-963-638-556-9 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI BÍRÓSÁG ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI BÍRÓSÁG 2009.EL.II.B.6.szám ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Érvényes: 2009. szeptember 1-től Készítette: Siposné Balku Erika Jóváhagyta: Dr. Nánási Illés Jász-Nagykun-Szolnok
Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Fejlesztés
1. példa Egy vállalkozás termékválasztékának bõvítése érdekében új termék kifejlesztését tervezi. A fejlesztés elsõ szakasza lezárult, az összegyûjtött és értékelt információk alapján két termék fejlesztését
Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására
Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Egy vállalkozásnál az önellenőrzés keretében hibát tártak fel 2008. március 12-én (a 2007. évi mérlegkészítés napját megelőzően).
Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV
Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok
SZÁMVITEL ALAPJAI VIZSGAKONZULÁTCIÓ
1. Feladat SZÁMVITEL ALAPJAI Cash Flow példa Mérlegadatok: Bázis Tárgy Befektetett eszközök: Ingatlanok: 375 476 Műszaki berendezések: 340 292 Szellemi termékek: 510 400 Forgóeszközök: Készletek: 420 350
KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18.
KIEGÉSZÍT MELLÉKLET a Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 214.1.1-214.12.31 egyszer sített éves beszámolójához 215. május 18. a vállalkozás vezet je (képvisel je) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég
X-site.hu Kft. Kiegészítő melléklet
Adószám:23688498-2-13 Cégjegyzék szám:13-09-171703 X-site.hu Kft. Kiegészítő melléklet Fordulónap: 2016. december 31. Beszámolási időszak: 2016.01.01-2016.12.31 Újlengyel, 2017.05.31. Tóth Balázs ügyvezető
a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához
a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához Győr, 2013. április 25. ph. vállalkozás vezetője Jelen kiegészítő melléklet tartalmazza mindazon
Szolnoki Főiskola Szolnok Záróvizsga tételsor (2014/15. tané) Pénzügy Számvitel Szak
SZOLNOKI FŐISKOLA Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék Szolnoki Főiskola Szolnok Záróvizsga tételsor (2014/15. tané) Pénzügy Számvitel Szak Elvárás: A záróvizsga tételekhez kapcsolódó napi aktuális
Kiegészítő melléklet. Forcont Kft
Adószám: 12167191-2-13 Közösségi adószám: HU12167191 Cégbíróság: Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzék szám: 13-09-149998 Kiegészítő melléklet Forcont Kft. 2015. Fordulónap: 2015. december
KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT
2014.2.25. ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓ PORTÁL - NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 13EB-02 13EB 13EB/A 13EB/M/A1
K Ö L T S É G ( S Z ) Á M Í T Á S
K Ö L T S É G ( S Z ) Á M Í T Á S Gyakorló feladatok Kelemen Tamás standard számítás most lássunk még néhány egyszerű példát a táblán Kelemen Tamás Mintapélda Kerékpárgyárunk az alábbi adatokat tervezi
Kiegészítő melléklet. A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához
Kiegészítő melléklet A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához I. Általános rész 1. A vállalkozás bemutatása A Társaság a Transz-In Bt-ből való átalakulással 2001.március 10-én kezdte meg működését. Tulajdonosai:
Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés
Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés
VEZETŐI SZÁMVITEL FELADATGYŰJTEMÉNY
VEZETŐI SZÁMVITEL FELADATGYŰJTEMÉNY 2016 Szerzők: Dr. Kardos Barbara Miklósyné Ács Klára Dr. Sisa Krisztina Andrea Szabó Szabolcs Dr. Szekeres Bernadett Szijártó Boglárka Török Martina Zsófia Dr. Veress