Standard költségszámítás

Átírás

1 Standard költségszámítás A jó kontroller mottója: - Istenben bízunk, a többieket ellenőrizzük Kelemen Tamás

2 A költségszámítás szerepe Van egy csodálatos termékünk Mennyi pénzt keresünk vele? Amennyi árbevételt realizálunk. Mennyibe kerül nekünk? - Egységár X Mennyiség Amennyi költséget elszámolunk. Egységköltség X Mennyiség Kelemen Tamás

3 A költségszámítás szerepe Van egy csodálatos termékünk Milyen költségeink vannak? Fix jellegű költségek Termelt mennyiségtől független Változó jellegű költségek Termelt mennyiséggel arányos Mindaddig, míg csak 1 féle termékünk van, MINDEGY Kelemen Tamás

4 Mi van, ha másfélét is akarunk gyártani? Mennyi pénzt keresünk velük? Amennyi árbevételt realizálunk. Mennyibe kerül nekünk? - Σ Egységár X Mennyiség Amennyi költséget elszámolunk. Σ Egységköltség X Mennyiség A költségek meghatározása Kelemen Tamás már nem egyértelmű!!!

5 Mi van, ha még több félét is akarunk gyártani? Az árbevétel meghatározása továbbra sem bonyolult De mi a helyzet a költségekkel? Kelemen Tamás

6 Költségszámítási módszerek Miért akarjuk a költségeket kiszámítani? Hiszen ha a számlákat összegyűjtjük, akkor pontosan tudjuk, hogy mennyi pénzt költöttünk el a termék előállításához. Ez a számvitel felségterülete De mit kezd a menedzsment ezzel az infóval? semmit Kelemen Tamás Azt tudjuk, hogy mennyit költöttünk, de azt nem, hogy miért?

7 Költségszámítási módszerek A költségszámítás szintjei: 1. Tényköltség számítás Egy időszakban felmerült költségeket szétosztja a költségviselők között 2. Standard költség számítás Korábbi időszakokban felmerült költségeket statisztikailag átlagolja és így megadja az elszámolható költségeket 3. Tervköltség számítás Nem a korábban felmerült költségekből vezetjük le, hanem tervezés eredményeként Kelemen Tamás adjuk meg a költségeket

8 elméleti összefoglalás a standard költségszámítás jellemzői: közvetlen költségek általános (közvetett) költségek tervezett gyártási mennyiség jelenlegi adatok Kelemen Tamás előrejelzés a jövőre

9 elméleti összefoglalás Minden szervezeti egységnek feladatai elvégzéséhez szüksége van emberi és tárgyi kapacitásra Cél: a kapacitások ésszerű kihasználása ésszerű kihasználás anyag és időnormák megadása Azonos techn., anyagok, term. feltételek bérköltség S T A N D A R D A normák nem változnak A STANDARD-ok naturális mutatók, azt biztosítják, hogy annyi kapacitást (anyag, gép-, és munkaidő) használjunk fel, amennyi szükséges, se többet se kevesebbet. Kelemen Tamás

10 P É L D A Hogyan lehet ezt STANDARD-osítani? Gyűjtsük össze a hozzávalókat! Mi? zsemle Mennyi? 1 db. Mennyiért? 30 Ft./ db. vaj párizsi Elegendő ennyi infó? 5 g. 2 szelet Ft./ kg Ft./ kg. zöldség 3 db. 400 Ft./ kg.

11 standard költségszámítás 3 kérdéskört kell vizsgálni Milyen költségek keletkeztek? Költségfajták meghat. Hol és mennyi költség keletkezett? Költséghelyek meghat. Miért keletkeztek a költségek? Ki viseli a költségeket? Költségviselők meghat. Kelemen Tamás

12 standard költségszámítás költségfajták költségviselők közvetlen ktg.-ek költségviselők általános ktg.-ek költséghelyek általános ktg.-ek költséghelyek közvetlen ktg.-ek direkt indirekt!!! probléma!!! 1. költséghely költségei... n. költséghely költségei direkt??? igazságos??? pótlékkulcsok Kelemen Tamás költségviselők

13 standard költségszámítás 3 kérdéskört kell vizsgálni Milyen költségek keletkeztek? Költségfajták meghat. anyagköltség bérköltség energiaköltség tőkeköltség stb. Hol és mennyi költség keletkezett? Költséghelyek meghat. anyaggazdálkodás gyártás üzemvezetés értékesítés stb. Miért keletkeztek a költségek? Ki viseli a költségeket? Kelemen Tamás Költségviselők meghat. termékek szolgáltatások

14 standard költségszámítás Költségtervezés = előre rögzítjük a felhasználható költségeket D E A költségek rögzítésének következménye a gyártási mennyiségek rögzítése is!!!!!!! Következmény: Eltérések lesznek, melyek okai nem felismerhetőek Kelemen Tamás

15 standard költségszámítás Nem reális a tervezett termelés tervezett költségeit szembe állítani a tényleges termelés tényleges költségeivel elem: tényleges termelés tervezett költsége Kelemen Tamás

16 standard költségszámítás Az elemzés: a tervezett termelés tervezett költsége szembe állítja a tényleges termelés tervezett költsége szembe állítja a tényleges termelés tényleges költsége Kelemen Tamás

17 Eltérések elemzése - árbevétel Milyen ok(ok)ból lehet eltérés a tervezett és a tényleges árbevételben? A tényleges mennyiség ugyan megegyezik a tervezett mennyiséggel, de az ár nem. 190 Ft./db. Tervezett ár: Ár eltérés! Tényl. ár: 240 Ft./db. 290 Ft./db. Árbevétel = mennyiség X ár Vagy drágábban adjuk, vagy Kelemen olcsóbban, Tamás mint ahogy terveztük!

18 Eltérések elemzése - árbevétel Milyen ok(ok)ból lehet eltérés a tervezett és a tényleges árbevételben? A tényleges eladási ár ugyan megegyezik a tervezett eladási árral, de az eladott mennyiség nem. Tervezett Tényleges 30 db. Eredeti menny: Menny. eltérés! Vagy többet adtunk el, vagy kevesebbet, Kelemen mint Tamás amit terveztünk! Tényl. Menny.: 50 db. 80 db. Árbevétel = mennyiség X ár

19 Eltérések elemzése - árbevétel Milyen ok(ok)ból lehet eltérés a tervezett és a tényleges árbevételben? Mi történik, ha mindkét dolog változik? Ár eltérés! Mennyiségi eltérés! Mind a ténylegesen eladott mennyiség, mind a tényleges eladási ár Kelemen Tamás eltér a tervezettől

20 Eltérések elemzése - árbevétel Árbevétel A A Tényleges Teljes eltérés A B E ár Tervezett E mennyiségi A C Tervezett Tényleges Volumen E ár = tényleges menny. X tényleges ár (A A ) - tényleges menny. X tervezett ár (A B ) E mennyiségi =tényleges menny. X tervezett Kelemen ár Tamás (A B )-tervezett menny. X tervezett ár (A C )

21 Eltérések elemzése - árbevétel Árbevétel A A Tényleges Teljes eltérés A B E ár Tervezett E mennyiségi A C Tervezett Tényleges Volumen E ár = (tényleges ár - tervezett ár) X tényleges menny. = A A - A B E mennyiségi = (tényleges menny. - tervezett Kelemen menny.) Tamás X tervezett ár = A B - A C

22 Eltérések elemzése - árbevétel P É L D A Tervezett értékesítés: 2000 db. Tényleges értékesítés: 2600 db. Tervezett ár: 30 eft/db. Tényleges ár: 35 eft/db. Tervezett bevétel: eft. Tényleges bevétel: eft. Különbség: eft eft. = eft. Ennyire jól dolgoztunk? Vizsgáljuk meg elemeiben! Kelemen Tamás

23 Eltérések elemzése - árbevétel Árbevétel A A Tényleges eft. E ár eft. A B Tervezett eft. E mennyiségi eft. A C 35 eft/db. 30 eft/db eft. Összes eltérés: eft. Tervezett 2000 db. 30 eft/db. Tényleges 2600 db. 35 eft/db. Volumen E ár = 2600 db. X 35 eft./db. (A A ) 2600 db. X 30 eft./db. (A B ) = eft. E mennyiségi = 2600 db. X 30 eft./db. (AKelemen B ) Tamás db. X 30 eft./db. (A C ) = eft.

24 Eltérések elemzése - árbevétel P É L D A Tervezett értékesítés: 3000 db. Tényleges értékesítés: 2600 db. Tervezett ár: 35 eft/db. Tényleges ár: 30 eft/db. Tervezett bevétel: eft. Tényleges bevétel: eft. Különbség: eft eft. = eft. Ennyire rosszul dolgoztunk? Vizsgáljuk meg elemeiben! Kelemen Tamás

25 Eltérések elemzése - árbevétel Árbevétel A C Tervezett eft. A B eft. E ár eft. E mennyiségi Tényleges eft. A A eft. Összes eltérés: eft. Tényleges 2600 db. 30 eft/db. Tervezett 3000 db. 35 eft/db. Volumen E ár = 2600 db. X 30 eft. (A A ) 2600 db. X 35 eft. (A B ) = eft. E mennyiségi = 2600 db. X 35 eft. (A B Kelemen ) 3000 Tamás db. X 35 eft. (A C ) = eft.

26 Eltérések elemzése - árbevétel P É L D A Tervezett értékesítés: 3000 db. Tényleges értékesítés: 2800 db. Tervezett ár: 30 eft/db. Tényleges ár: 35 eft/db. Tervezett bevétel: eft. Tényleges bevétel: eft. Különbség: eft eft. = eft. Ennyire jól dolgoztunk? Vizsgáljuk meg elemeiben! Kelemen Tamás

27 Eltérések elemzése - árbevétel Árbevétel Tényleges eft. A A A B eft. AC E ár eft. Tervezett eft. E mennyiségi eft. Összes eltérés: eft. Tényleges 2800 db. 35 eft/db. Tervezett 3000 db. 30 eft/db. Volumen E ár = 2800 db. X 35 eft./db. (A A ) 2800 db. X 30 eft./db. (A B ) = eft. E mennyiségi = 2800 db. X 30 eft./db. (AKelemen B ) Tamás db. X 30 eft./db. (A C ) = eft.

28 Eltérések elemzése - árbevétel P É L D A Tervezett értékesítés: 3000 db. Tényleges értékesítés: 3500 db. Tervezett ár: 30 eft/db. Tényleges ár: 28 eft/db. Tervezett bevétel: eft. Tényleges bevétel: eft. Különbség: eft eft. = eft. Ennyire jól dolgoztunk? Vizsgáljuk meg elemeiben! Kelemen Tamás

29 Eltérések elemzése - árbevétel Árbevétel eft. Tervezett A C A B Tényleges A A E ár eft eft. E mennyiségi eft. Összes eltérés: eft. Tervezett 3000 db. 30 eft/db. Tényleges 3500 db. 28 eft/db. Volumen E ár = 3500 db. X 28 eft./db. (A A ) 3500 db. X 30 eft./db. (A B ) = eft. E mennyiségi = 3500 db. X 30 eft./db. (AKelemen B ) Tamás db. X 30 eft./db. (A C ) = eft.

30 Eltérések elemzése - árbevétel árbevétel elemzése áreltérés mennyiségi eltérés Tényleges Tervezett Eltérés Mennyiség 1900 db/év 2000 db/év -100 db/év Egységár 550 Ft/db 500 Ft/db 50 Ft/db Árbevétel 1045 eft/év 1000 eft/év 45 eft/év eltérések: E ár = 1900*( ) = 95 eft/év E mennyiségi = ( )*500 = -50 eft/év E összes árbevétel = 45 eft/év Kelemen Tamás

31 Eltérések elemzése közvetlen anyagköltség A közvetlen anyagköltséget 3 dolog határozza meg: tervezett mennyiség tervezett beszerzési ár tervezett fajlagos felhasználás tényleges mennyiség tényleges beszerzési ár tényleges fajlagos felhasználás Következmény: A végeredmény a tényleges és a tervezett állapot különbsége 3 féle eltéréstípus 6 féle kombináció

32 Eltérések elemzése közvetlen anyagköltség Közvetlen ktg. K A Tényleges 3 féle eltéréstípus 6 féle kombináció K B E ráfordítási Tervezett K C E mennyiségi K D E intenzitási Terv. Tényl. Tényl. Mennyiség (norma) Tervezett Tényleges Volumen (eladás) E ráford. = tényl.term. X tényl.felh. X tényl.anyagktg.(k A ) tényl.term. X tényl.felh. X terv.anyagktg.(k B ) E menny. = tényl.term. X tényl.felh. X terv.anyagktg.(k B ) terv.term. X tényl.felh. X terv. anyagktg.(k C ) E int. = terv.term. X tényl.felh. X terv.anyagktg.(k Kelemen C ) terv.term. Tamás X terv.felh. X terv. anyagktg.(k D )

33 Eltérések elemzése közvetlen anyagköltség P É L D A Tervezett értékesítés: 2000 db./év Tényleges értékesítés: 2500 db. Tervezett anyagfelhaszn.: 5 kg/db. Tényleges anyagfelhaszn.: 6 kg/db. Tervezett fajl. anyagktg.: 800 Ft./kg. Tényleges fajl. anyagktg.: 850 Ft./kg. Tervezett anyagktg.: eft./év Tényleges anyagktg.: eft./év Különbség: eft eft. = eft. Termék mennyiségi változása: Anyagfelhasználás változása: 500 db./év 1 kg./db. Anyagköltség változása: Kelemen Tamás 50 Ft./kg.

34 Eltérések elemzése közvetlen anyagköltség Közvetlen ktg. K A Tényleges eft./év E ráfordítási 750 eft./év eft./év K C K B Tervezett eft./év E mennyiségi eft./év K D eft./év E intenzitási eft./év Összes eltérés: eft./év 5 kg/db. Terv. Tényl. 6 kg/db. Tényl. Mennyiség (norma) 2000 db./év Tervezett 2500 Tényleges Volumen (eladás) E ráford. = tényl.term. X tényl.felh. X tényl.anyagktg.(k A ) tényl.term. X tényl.felh. X terv.anyagktg.(k B ) E menny. = tényl.term. X tényl.felh. X terv.anyagktg.(k B ) terv.term. X tényl.felh. X terv. anyagktg.(k C ) E int. = terv.term. X tényl.felh. X terv.anyagktg.(k Kelemen C ) terv.term. Tamás X terv.felh. X terv. anyagktg.(k D )

35 Eltérések elemzése közvetlen anyagköltség P É L D A Tervezett értékesítés: 2000 db./év Tényleges értékesítés: 2500 db. Tervezett anyagfelhaszn.: 6 kg/db. Tényleges anyagfelhaszn.: 5 kg/db. Tervezett fajl. anyagktg.: 900 Ft./kg. Tényleges fajl. anyagktg.: 850 Ft./kg. Tervezett anyagktg.: eft./év Tényleges anyagktg.: eft./év Különbség: eft eft. = -175 eft. Termék mennyiségi változása: Anyagfelhasználás változása: +500 db./év -1 kg./db. Anyagköltség változása: Kelemen Tamás -50 Ft./kg.

36 Eltérések elemzése közvetlen anyagköltség Közvetlen ktg. K B Tervezett eft./év eft./év -625 eft./év K D E ráfordítási K A E intenzitási E mennyiségi Tényleges eft./év eft./év eft./év K C eft./év Összes eltérés: -175 eft./év 5 kg/db. Tényl. Terv. 6 kg/db. Tényl. Mennyiség (norma) 2000 db./év Tervezett 2500 Tényleges Volumen (eladás) E ráford. = tényl.term.x tényl.felh.x X (tényl.anyagktg.(k X A ) terv.anyagktg.(k A ) tényl.term. B )) = 2500db.*5kg/db.*(850Ft/kg X tényl.felh. X terv.anyagktg.(k - 900Ft/kg) B ) E menny. =tényl.felh.x = tényl.term. terv.anyagktg.x X tényl.felh. X (tényl.term.(k terv.anyagktg.(k B ) terv.term.(k B ) terv.term. C ))=5kg/db.*900Ft/kg*(2500db.-2000db.) X tényl.felh. X terv. anyagktg.(k C ) E int. = terv.term.xterv.anyagktg.x(tényl.felh.(k X tényl.felh. X terv.anyagktg.(k Kelemen C ) C ) terv.felh.(k terv.term. Tamás D X ))=2000db.*900Ft/kg.*(5kg/db.-6kg/db.) terv.felh. X terv. anyagktg.(k D )

37 Eltérések elemzése közvetlen anyagköltség P É L D A Tervezett értékesítés: 2500 db./év Tényleges értékesítés: 2000 db. Tervezett anyagfelhaszn.: 5 kg/db. Tényleges anyagfelhaszn.: 6 kg/db. Tervezett fajl. anyagktg.: 900 Ft./kg. Tényleges fajl. anyagktg.: 800 Ft./kg. Tervezett anyagktg.: eft./év Tényleges anyagktg.: eft./év Különbség: eft eft. = eft. Termék mennyiségi változása: Anyagfelhasználás változása: -500 db./év 1 kg./db. Anyagköltség változása: Kelemen Tamás -100 Ft./kg.

38 Eltérések elemzése közvetlen anyagköltség Közvetlen ktg eft./év Tervezett K C eft./év E intenzitási E mennyiségi eft./év K B K D eft./év eft./év E ráfordítási Tényleges eft./év K A eft./év 900 Ft/kg 800 Ft/kg Tényl. 6 kg/db. Terv. Tényl. 5 kg/db. 6 kg/db. Összes eltérés: eft./év Mennyiség (norma) 2000 Tényleges 2500 Tervezett Volumen (eladás) E ráford. = tényl.term. X tényl.felh. X tényl.anyagktg.(k A ) tényl.term. X tényl.felh. X terv.anyagktg.(k B ) E menny. = tényl.term. X tényl.felh. X terv.anyagktg.(k B ) terv.term. X tényl.felh. X terv. anyagktg.(k C ) E int. = terv.term. X tényl.felh. X terv.anyagktg.(k Kelemen C ) terv.term. Tamás X terv.felh. X terv. anyagktg.(k D )

39 Eltérések elemzése ktlen. anyagktg. közvetlen anyagköltség elemzése ráfordítási eltérés mennyiségi eltérés intenzitási eltérés Tényleges Tervezett Eltérés Mennyiség 1900 db/év 2000 db/év -100 db/év Fajl.anyagfh. 0,4 kg/db 0,35 kg/db 0,05 kg/db Fajl.anyagktg. 125 Ft/kg 100 Ft/kg 25 Ft/kg Árbevétel 95 eft/év 70 eft/év 25 eft/év eltérések: E ráfordítási = 1900*0,4*( ) = 19 eft/év E mennyiségi = ( )*0,4*100 = -4 eft/év E intenzitási = 2000*(0,4-0,35)*100 = 10 eft/év E összes közvetlen anyagktg. = 25 eft/év Kelemen Tamás

40 Eltérések elemzése közvetlen bérköltség Közvetlen ktg. K A Tényleges 3 féle eltéréstípus 6 féle kombináció K B E ráfordítási Tervezett K C E mennyiségi K D E intenzitási Terv. Tényl. Tényl. Mennyiség (norma) Tervezett Tényleges Volumen (eladás) E ráford. = tényl.term. X tényl.felh. X tényl.bérktg.(k A ) tényl.term. X tényl.felh. X terv.bérktg.(k B ) E menny. = tényl.term. X tényl.felh. X terv.bérktg.(k B ) terv.term. X tényl.felh. X terv. bérktg.(k C ) E int. = terv.term. X tényl.felh. X terv.bérktg.(kkelemen C ) terv.term. Tamás X terv.felh. X terv. bérktg.(k D )

41 Eltérések elemzése közvetlen bérköltség P É L D A Tervezett értékesítés: 2000 db./év Tényleges értékesítés: 2500 db./év Tervezett időfelhasználás: 3 nó/db. Tényleges időfelhasználás: 2 nó/db. Tervezett fajl. bérktg.: 1500 Ft./nó. Tényleges fajl. bérktg.: 1200 Ft./nó. Tervezett bérktg.: eft./év Tényleges bérktg.: eft./év Különbség: eft eft. = eft. Termék mennyiségi változása: Eltérés a normaidőtől: +500 db./év -1 nó./db. Bérköltség változása: Kelemen Tamás -300 Ft./nó.

42 Eltérések elemzése közvetlen bérköltség Közvetlen ktg. K B Tervezett eft./év eft./év eft./év K D E ráfordítási E mennyiségi eft./év E intenzitási eft./év K C eft./év K A Tényleges eft./év Összes eltérés: eft./év 2 nó/db. Tényl. Terv. 3 nó/db. Tényl Ft./nó Ft./nó db./év Tervezett 2500 Tényleges Mennyiség (norma) Volumen (eladás) E ráford. = tényl.term. X tényl.felh. X tényl.bérktg.(k A ) tényl.term. X tényl.felh. X terv. bérktg.(k B ) E menny. = tényl.term. X tényl.felh. X terv.bérktg.(k B ) terv.term. X tényl.felh. X terv. bérktg.(k C ) E int. = terv.term. X tényl.felh. X terv.bérktg.(kkelemen C ) terv.term. Tamás X terv.felh. X terv. bérktg.(k D )

43 Standard költségszámítás tervezési számítások költségnorma standard és tényleges költségek költségellenőrzés Terv Összehasonlítás a tényleges adattal Eltéréselemzés jelentései és kimutatásai Menedzsment Cselekvés áreltérés mennyiségi eltérés intenzitás eltérés

44 Vezetői döntéshozatal támogatása Fix költségek bizonyos gyártási kapacitás fenntartása érdekében tartjuk fenn őket Tervezett összes fix költségeket standard költségeknek nevezzük fajlagos standard költség = összes fix költség / gyártási kapacitás Kelemen Tamás

45 Általános költségek standardizálása standard költségszámítás cél: szabványosítani a költségeket merev standard költségszámítás rugalmas standard költségszámítás fix elszámoló árral dolgozik Kelemen Tamás

46 Általános költségek standardizálása merev standard költségszámítás fix elszámoló ár meghatározása anyagköltségek bérköltségek elszámolható költségek általános költségek felosztására egyéb üzemen belüli elszámolásra (pl. karbantartás) Kelemen Tamás

47 Általános költségek standardizálása merev standard költségszámítás fix elszámoló ár következtében eltérések definiálhatók tervezett mennyiség fix elszámoló ár tényleges mennyiség tényleges költség ráfordítási eltérés = tényl. menny. x elszámoló ár tényl. menny. x tényl. ár mennyiségi változást nem vesz figyelembe! Kelemen Tamás

48 Általános költségek standardizálása rugalmas standard költségszámítás fix elszámoló ár meghatározása fix és változó költségek bontásában anyagköltségek bérköltségek normázott költségek általános költségek felosztására egyéb üzemen belüli elszámolásra (pl. karbantartás) Kelemen Tamás

49 standard költségszámítás ráfordítás i eltérés = tényl.ktg.- norma ktg.? költség mennyiségi eltérés = norma ktg.- elszámolható tervktg. fedezethiány fedezettöbblet fix költség változó költség terv. mennyiség Kelemen Tamás mennyiség

50 Gyakorló feladat költséghely: 100 % gó szűk keresztmetszet: 80 % gó tervezett költségek: összes költség: fix költségek: változó költségek: hogyan lehet elszámolni a költségeket? elszámoló kulcs: Eu gó Eu = 4 Eu/gó = 4,25 Eu/gó gó Kelemen Tamás

51 Gyakorló feladat költséghely: szűk keresztmetszet: elszámoló kulcs: Eu gó Eu = 4 Eu/gó = 4,25 Eu/gó gó tényleges költségek: gó ebből mennyit lehet elszámolni? gó x 4 Eu = Eu gó x 4,25 Eu = Eu de így a fix ktg.-ek is proporconálisan változnak a kapacitással akkor viszont csak a teljes eltérést számíthatjuk ki Kelemen Tamás

52 Gyakorló feladat költséghely: szűk keresztmetszet: elszámoló kulcs: Eu gó Eu = 4 Eu/gó = 4,25 Eu/gó gó tényleges költségek: gó mennyi lehet a standard (norma) költség? norma ktg. = fix ktg. + prop. ktg. terv. menny. x tényl.menny. Kelemen Tamás

53 Gyakorló feladat költséghely: fix költségek: szűk keresztmetszet: változó költségek: tényleges költségek: gó mennyi lehet a standard (norma) költség? x = Eu x = Kelemen Tamás Eu

54 Probléma: Ár Részleteltérések a könyvelésből csak az eltérések eredője látszik Tényleges ár Áreltérés Árnorma Mennyiségeltérés Tényleges mennyiség Kelemen Tamás Mennyiségi norma Mennyiség

55 Eltérések a standardktg. számításban Nyereségeltérés Értékesítési és disztribúciós ktg. Ktlen. bérktg. Munkabér Ktlen. anyagktg. Termelési ktg. Anyagár Változó ált. ktg. Ált. ktg. Ár Értékesítési nyereség Állandó ált. ktg. Mennyiség Mennyiség Mennyiség Ráfordítás Ráfordítás Mennyiség Munkahat ékonyság Anyagfelh asználás Mennyiség Tervezett mennyiség Kapacitás Kelemen Tamás

56 Tevékenységalapú költségszámítás Activity-Based Costing

57 A költségszámítási rendszerek átalakulása Pótlékoló kalkuláció mennyiségorientált vetítési alappal A hagyományos költségszámítás hiányos és torz információt ad Az általános költségek aránya egyre nő Az újdonság iránti fokozódó igény bonyolult folyamatokat igényel Vállalatok összeolvadása, felvásárlások egyre összetettebb rendszereket hoznak létre Az automatizálás egyre elterjedtebb A szolgáltatások súlya növekszik Az informatika fejlődésének következtében egyre több információ áll rendelkezésre

58 Tevékenységalapú költségszámítás A tevékenységen alapuló költségszámítás olyan eljárás, melynek segítségével egy adott költségobjektum összköltsége olyan módon határozható meg, hogy az tükrözze az objektum által felhasznált tényleges gazdasági erőforrások összegét. erőforrás tevékenység termék/szolgáltatás főkönyvi költségadat tevékenység szerinti költségek termék/ szolgáltatás költségei

59 Pótlékoló kalkuláció elve A tevékenységalapú költségszámítás a pótlékoló kalkulációra épül. K ált. Termékek: Vetítési alap (VA): pl. közvetlen bér Pótlékkulcs (Rezsikulcs): Termékre eső : költséghányad A B C m A + m B + m C = P = K VA ált. m A P m B P m C P ΣVA

60 Az ABC-számítás működése Művelet 1 Művelet 2 Művelet 3 Művelet 4 Tevékenység 1 Tevékenység 2 Tevékenység 3 Tevékenység központ 1 Tevékenység központ 2 Tevékenység központ 3 Termékek

61 A költségszámítási rendszerek közötti választás Költség Mérési költség Hibaköltség Összes költség Optimum Pontosság

62 Az ABC-rendszer bevezetésének költséghatása Költség Régi rendszer teljes költsége Új rendszer teljes költsége Átállás költsége Teljes költség csökkenése Átállás kezdete Átállás vége Idő

63 Az ABC-rendszer tervezése Költség-haszon elemzés alapján Tevékenységközpontok száma A termékek különbözősége A tevékenységek relatív költsége Mennyiségi különbségek Vetítési alapok Mérhetőség Korreláció Emberi tényezők

64 Az ABC-számítás gyakorlati megvalósítása Az erőforrás a tevékenységhez szükséges, a tevékenységet a termék, szolgáltatás előállításhoz kell elvégezni Tevékenységalapú költségszámítás A tevékenységek költségeinek meghatározása: folyamatok tevékenységalapú költségszámítása A költségek termékekhez, szolgáltatásokhoz rendelése: objektumok tevékenységalapú költségszámítása A folyamatok tevékenységalapú költségszámítása Vállalati folyamatelemzés eredményei alapján Tevékenységcsoportok képzése Főkönyvi költségkategóriák átalakítása tevékenységkategóriák szerinti költségekké (forrástényező)

65 Objektumok tevékenységen alapuló költségszámítása Tevékenység szerinti költségalapok kialakítása Tevékenységtényezők kialakítása Adatgyűjtés Számítások elvégzése Az eredmények bemutatása, értelmezése

66 Tevékenység szerinti költségalapok kialakítása Tevékenység-összevonások A tevékenységek szerinti költségalapokból a költségeket a tevékenységtényező felhasználásával fogjuk hozzárendelni az objektumhoz Azokat a tevékenységeket, amiknek ugyanaz a meghatározó okuk, vonjuk össze Határozzuk meg az összes kategóriát, melyeket az objektumok költségeinek megjelenítésekor használni akarunk, és ne vonjunk össze olyan tevékenységeket, melyek különböző kategóriákba tartoznak A felosztás alapján válasszuk ki azokat a tevékenységeket, melyek viszonylag jelentéktelen összegű költségeket tartalmaznak

67 Tevékenységtényezők kialakítása A tevékenységtényező o tükrözze a relatív keresletet, melyet valamely objektum a tevékenységgel szemben támaszt; o tükrözze a meghatározó okot, illetve álljon kapcsolatban azzal; o legyen számszerűsíthető. Elvek o Mert van rá adat, nem kell tevékenységtényezőnek lennie o Alternatív tevékenységtényezők közötti választásnál mérlegeljük az adatgyűjtés költségét az elérhető pontossághoz képest o A tevékenységtényező kiválasztásába vonjuk be a tevékenységben közvetlenül résztvevő munkatársakat Ha nincs természetes tevékenységtényező o Közvetlen terhelés tevékenységtényező volumen-alapú felosztás o Objektum termékvonal létesítmény szinten

68 Adatgyűjtés A tevékenység-fogyasztó faktorok meghatározása Költség-haszon elemzés alapján (adatgyűjtés pontosság) Módszerek Egyszerű adatgyűjtés Adatbázisból kiolvasás Mintavétel Stb. Kalkuláció Súlyozások elvégzése Előrejelzések készítése Stb.

69 Számítások elvégzése A vetítési alapok összhangba hozása (darab termékvonal) Az összevonási lehetőségek ellenőrzése Az összevonások elvégzése A pótlékkulcsok meghatározása (P=K ált /ΣVA) Az általános költségek felosztása (P VA) További számolások Az egy termékre jutó általános költségek meghatározása Az önköltség meghatározása

70 Az eredmények bemutatása, értelmezése Az eredmények értelmezése A hagyományos pótlékoló kalkulációval kapott költségekkel történő összehasonlítás; az eltérések értelmezése Jövedelmező termékek, szolgáltatások azonosítása Jövedelmező tevékenységek azonosítása Az eredmények felhasználása Árkalkuláció Beruházok átértékelése Folyamatok állandó fejlesztése Költségcsökkentés

71 Általános költség felosztása - ABC Erőforrásalapú költségokozók Tevékenységalapú költségokozók szintjei termelési egység sorozat terméket/szolgáltatást megtartó termelőegység Tevékenységalapú költségokozók fajtái tranzakciós típusú időtartam-típusú intenzitás-típusú (komplexitásindexek)

72 Költségokozók Tevékenységköltség-viselők Tevékenységalapú költségokozó hirdetés továbbítás kezelés vizsgálat vásárlás fogadás (javak beszállítása) beindítás raktárak eladások értéke az értékesítési területen továbbítási bizonylatok száma anyagkezelési alkalmazottak száma vizsgálatok száma vásárlási megrendelések száma javak fogadási bizonylatainak száma beindítások száma raktári kibocsátási bizonylatok száma

73 Általános költségek felosztási alapjai Költségfajta Példa Jellemző vetítési alap Személyi jellegű Kapacitás jellegű Terület alapú Szolgáltatásalapú 1. Irányítási költség 2. HR költségek 1. ÉCS 2. Gépek biztosítása 3. Gépek karbantartása 1. Épület bérlet 2. Épületek biztosítása 3. Közmű díjak 4. Facilities 1. Könyvvitel, számlázás 2. Anyagkezelés 3. Irodai anyagok 4. Jogi szolgáltatások H/C Bérköltség, munkaóra H/C Berendezés értéke, kap. óra Berendezés értéke Berendezések száma, kap. óra Elfoglalt terület Elfoglalt terület, érték Elfoglalt terület, egyéb Elfoglalt terület Tranzakciószám, munkaóra Anyamennyiség Anyagköltség Ügyfélszám, munkaóra

74 Számítási példa - ABC Eltérő mennyiségek, eltérő méretek, eltérő erőforrásigény Méret Példánysz. Kevés Sok Kicsi T1 10 db 1 gó/db T2 100 db 1 gó/db Nagy T3 10 db 4 gó/db T4 100 db 4 gó/db Mennyibe kerülnek ezek nekünk?

75 Számítási példa - ABC (Ft/db) T1 T2 T3 T4 Közvetlen anyagköltség Közvetlen bérköltség Általános költség Általános költség Σ Ft Önköltség Hagyományos pótlékolókalkuláció, vetítési alap a közvetlen bérköltség: - pótlékkulcs = /( ) = 1,5

76 Számítási példa - ABC Cél: olyan költségfelosztást készíteni, ami hűen tükrözi az erőforrások felhasználását Mitől függ az erőforrás felhasználás? közv. anyagköltségek (anyagigazgatás, raktározás, anyagbeszerzés) közv. bérköltségek (bér, munkaügy, szoc. kiadások, eü. ráf.) felhasznált gépórák (karbantartás, szerszámkészülék ellátás, segédanyagok) gép átállítások (term. szervezés, átállások) rendelések száma (rend. admin, szállítás szerv.) alkatrészek száma (adminisztráció, nyilv. tartás)

77 Számítási példa - ABC tev.közp. n azonos vetítési alap mellett szétosztható ktg. tev.közp. 1 ( ) tev.közp. 2 ( ) tev.közp. 3 (80.000) Mért, vagy számított adatok

78 Számítási példa - ABC Pótlékkulcsok számítása Mennyiségorientált általános költségek (közv. anyag + közv. bér + gépóra) P K = VA = ált = 0,75 Termelésütemezés általános költségei (gépátállítások + rendelések száma) P K = VA = ált = Termékadminisztráció általános költségei (alkatrészek száma) P K = VA = ált = 20000

79 Számítási példa - ABC

80 Számítási példa - ABC T1 (kicsi, kevés) T2 (kicsi, sok) T3 (nagy, kevés) T4 (nagy, sok) Önköltség (pótlékoló) Önköltség (ABC) Eltérések 60 % 20 % 17,4 % -13,6 %