Vállalkozói Hírlevél 3.
Tartalom Folytatódik az NHP...3 Makrogazdasági fejlemények....4 Az idegenforgalom jobban teljesít...9 Változatos kelet-közép-európai növekedési teljesítmények.... 14 Európai Acél Nap 2014....18
HAZAI hírek Folytatódik az NHP 139 milliárd forint hitelt helyeztek ki eddig a Növekedési Hitelprogram második szakaszában. Március 12-ig 138,6 milliárd forintnyi hitel kelt el a Növekedési Hitelprogram második szakaszában, jelentette be az MNB. Vonnák Balázs igazgató a Portfolio.hu május 20-i konferenciáján ismertette az adatokat, miszerint ebből 104 milliárd forint finanszírozott új beruházásokat. Az NHP I és II keretében együtt összesen 840 milliárd forintot helyeztek ki a bankok a jogosult vállalkozásoknak. Ennek 31%-át képezték az új beruházási hitelek, 19%-a pedig forgóeszközhitel volt, illetve jelentős volt az egyéb (például devizában denominált) kevésbé előnyös hitelszerződések kiváltása is. A Növekedési Hitelprogram első szakaszának hitelcél szerinti megoszlása 800 700 milliárd Ft 600 500 400 300 177 113 Beruházái hitel Forgóeszköz hitel Hitelkiváltás 200 411 100 0 Forrás: MNB Az első szakaszban csaknem 7200, a másodikban eddig körülbelül 3700 vállalkozás jutott hitelhez. Területileg viszonylag egyenletesnek mondható az eloszlás, a legaktívabb a dél-alföldi régió, míg a középmagyarországi térség kevésbé reprezentált a hitelkihelyezésben. Az MNB szerint időarányosan egyelőre jobban teljesít az NHP második szakasza, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az első szakasz szolgáltatásainak igénybevételére alig fél évig (2013. április szeptember között) volt lehetőség, míg a másodikra több mint egy év áll rendelkezésre (2013. október 2014. december). A keretösszeg nagysága is ehhez igazodik: a 2000 milliárd forintos mostani keret közel háromszorosa az első szakaszban felhasznált 701 milliárd forintnak. Az NHP által a vállalati hitelezésre gyakorolt hatásokat még nem ismerjük pontosan, de az Az NHP II időarányosan jobban teljesít biztos, hogy a program tavaly jelentősen hozzájárult a vállalati hitelezéshez. Hogy ezáltal milyen minőségű hitelállomány keletkezett és hogy milyen minőségű hiteleket váltottak ki a felhasználók a segítségével, az nem ismert. Ugyanakkor tudható, hogy az érintett kis- és középvállalati körben a hiteleknek 2013 júniusában még 52%-a volt devizában denominált, szeptemberre pedig ez az arány 44%-ra csökkent. 3
Kopint-Tárki elemzés Makrogazdasági fejlemények Az idei első negyedévre vonatkozó előzetes GDP-adatok birtokában már tudható, amit korábban csak sejteni lehetett: az első negyedév a markáns gazdasági gyorsulás jegyében telt, a magyar gazdaságban pedig valószínűleg trendforduló zajlik. A tavalyi utolsó negyedévben mért 2,7%-os kiugró növekedési ütem alapján még nehéz volt megítélni, hogy egy egyszeri, részben a bázishatásnak is betudható jelenség, vagy egy viszonylag tartós növekedés kezdetének a tanúi vagyunk. Az első negyedévi adatok azonban az utóbbi lehetőségét vetítik előre. Nemcsak az előző év azonos időszakához mért 3,5%-os GDP bővülés régen nem tapasztalt magas ütem utal erre (utoljára 2006-ban mértek 3%-ot meghaladó növekedést), hanem az e mögött meghúzódó számottevő beruházás-bővülés, annak is elsősorban a magánszektora vonatkozó adata. A termelő kapacitások bővülése, főként a feldolgozó iparban a termelés további gyors növekedésének a lehetőségét jelzi. A GDP negyedéves növekedési üteme 102 104 101 102 100 100 99 98 98 96 97 94 96 92 95 90 94 88 2008Q1 2008Q4 2009Q3 2010Q2 2011Q1 2011Q4 2012Q3 2013Q2 2014Q1 előző negyedév = 100 előző év azonos időszaka = 100 (jobb t.) Forrás: KSH A kedvező első negyedévi növekedési adat (és az azzal kapcsolatba hozható egyéb makrogazdasági adatok) nyomán a számszerű prognózisunk némileg felfelé módosult az idei évre, noha a Kopint-Tárki korábban is a magasabb növekedési ütemet előrejelzők között volt. A makrogazdasági adatok (GDPnövekedés, az ipar és építőipar gyors bővülése, az export és a kiskereskedelmi forgalom számottevő növekedése) alapján 2014-ben a GDP növekedése minden bizonnyal megközelíti a 3%-ot, de ennél magasabb ütem sem zárható ki. Az éven belül a második félévben a növekedés üteme már feltehetőleg mérséklődni fog, különösen az utolsó negyedévben, amit a magas bázis okozhat. Ami a középtávú kilátásokat illeti, továbbra is maradtak kérdőjelek. Vannak a növekedés tartósságát alátámasztó jelek (a magánfogyasztás további várható bővülése, a kivitelben az élelmiszeripari termékek exportjának gyors növekedése, ami az egyoldalú járműipari dominanciát kissé enyhíti, a versenyszektor beruházásainak határozott élénkülése, valamint az alacsony kamatszint). Ugyanakkor kérdéses, hogy ezek a pozitív tényezők mennyiben tudják kompenzálni az európai uniós támogatású állami beruházási projektek jövőre bizonyosan visszaeső szintjét, hiszen az előző támogatási ciklus lezárása után a következő időszakbeli projektek feltehetőleg csak lassan indulhatnak el. Mindent egybevetve valószínűnek tűnik, hogy 2015-ben az ideinél valamivel lassabb, de 2%-ot meghaladó növekedés következik. Az első negyedévi, viszonylag látványos növekedési ütemhez kívánkozik néhány megjegyzés. A gyors 4
Kopint-Tárki elemzés növekedési ütem feltétele mindenekelőtt az első negyedévi magas, az előző negyedévhez viszonyított 1,1%-os növekedés volt. Ugyanakkor ez az 1,1% önmagában csak nagyjából az előző negyedévi 2,7%- hoz hasonló év/éves ütemre lett volna elegendő. Az ennél jóval magasabb ütemhez egyrészt bizonyos fokig a szezonális és a naptárhatás is hozzájárult az ezektől megtisztított év/éves növekedés a nyers adatnál valamivel alacsonyabb, 3,2%-os. Másrészt pedig a KSH a két megelőző negyedévre vonatkozó negyedév/negyedéves növekedési ütemeket is visszamenőlegesen megemelte ezt a bázisidőszaki (tavalyi első negyedévi) negyedév/negyedéves növekedési ütem leszállításával ellensúlyozta e nélkül az idei első negyedévi év/éves ütem mintegy fél százalékponttal alacsonyabb lenne. Akárhogyan is, a KSH közlése szerint a regisztrált gyors növekedést a termelési oldalon az ipari és az építőipari fellendülés hajtotta. Ez összhangban van az ágazati kibocsátási adatokkal. Az iparban a januári-februári 7,3%-ot követően A gazdasági növekedést az ipar és az építőipar hajtotta. márciusban már 10,6%-kal nőtt a termelés volumene. Ez a márciusi gyorsulás azonban döntően a munkanaphatás, kisebb mértékben szezonális hatás eredménye: a munkanaphatással kiigazított év/ éves növekedési index a februárival majdnem azonos, 8,1%-os volt, a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított index pedig a februárival megegyezően 7,6%. 124 120 116 112 108 104 100 96 92 88 84 12.jan 12.ápr Az ipari termelés volumene, 2010=100 (szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva) 12.júl Ipari termelés 12.okt 12.jan 13.ápr belföldi értékesítés 13.júl 13.okt Export 14.jan Forrás: KSH Másrészt érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az ipari termelés dinamikája az idén lényegesen felülmúlja az értékesítését: az ipari kibocsátás első negyedévi átlagban 8,4%-os növekedéséhez az öszszes értékesítés 5,5% bővülése társult. Ez azt sugallná, hogy az ipari termékek iránti kereslet lassabban nő a termelésnél, vagyis előbb-utóbb a termelésnek is lassulnia kell. Ez azonban nem feltétlenül következik be: a lanyhább értékesítés oka a csökkenő belföldi értékesítés, azon belül is a villamosenergia-, gáz- és gőzellátás ágazat belföldi értékesítésének csökkenése, amit elsősorban a meleg időjárás okozott. Eközben az ipar legfontosabb szegmensében, a feldolgozóiparban, a belföldi értékesítés nőtt az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest, és a feldolgozóipari termelés és összes értékesítés dinamikája összhangban volt egymással. Ezzel együtt változatlanul azzal számolunk, hogy bizonyos fokú lassulásra sor kerül az év további részében: a termelési volumen emelkedésének a tavaly év közepén tapasztaltnál enyhébb dinamikájára, és ezáltal lassuló év/éves növekedési ütemekre. Az exportértékesítés gyors bővülése várhatóan folytatódik habár az első negyedévi 11,9%-hoz képest várhatóan kissé szelídebb ütemben, miközben a belföldi értékesítés a fűtési szezon elmúltával enyhe növekedésbe fordulhat, bár az egész év átlagában az utóbbi esetében inkább stagnálásra számítunk. 5
Kopint-Tárki elemzés Érdekes fejlemény, hogy márciusban az ipari dinamikát az utóbbi években lehúzó elektronikai Véget érthetett az elektronika hanyatlása. ágazatban is enyhe növekedést mértek, az exportértékesítésben és a termelésben egyaránt. Ez nem véletlen: a szezonálisan kiigazított adatok tanúsága szerint az ágazat exportértékesítésének hanyatlása véget ért talán enyhe növekedésbe is fordult, így a továbbiakban az év/éves indexek stagnálás-közeli helyzetbe fordulhatnak az eddigi makacs csökkenésből. Eközben a jelenlegi fő hajtóerő, a járműipari export trendje továbbra is emelkedő: márciusban ugyan csökkenés következett be az ágazat exportértékesítésének abszolút volumenében, de ezt egyelőre nincs okunk tartós trendfordulóként értékelni. Örvendetes, hogy az idei első negyedévben az ipari növekedés bázisa kiszélesedett: egy sor ágazat a tavalyi év átlagában megfigyelhető visszaesés-közeli helyzetből növekedésbe váltott az első negyedévben. Az ipari termelés 2014 átlagában 6-6,5%-os ütemben bővülhet. 135 Az építőipari termelés szezonálisan kiigazított volumene (2010 havi átlag = 100) 125 115 105 95 85 75 11.jan 11.mj 11.sze 12.jan 12.mj 12.sze 13.jan 13.mj 13.sze 14.jan Épületek Egyéb építm. Építőipar Forrás: KSH Az építőipar teljesítménye továbbra is viharos ütemben nő: az év/éves növekedési ütem 34% volt márciusban, és közel 28% az első negyedévben. A gyors növekedésből mindkét építőipari főcsoport kiveszi a részét, habár nem azonos mértékben: márciusban az épületek építése közel 28%-kal bővült, míg az egyéb építmények 43%-os növekedést produkáltak (az első negyedévben kereken 40%-ost). A növekedés hajtóerői nem változtak: az ipari épületek (és kisebb mértékben egészségügyi épületeken végzett munkák) az épületek építésénél, valamint közlekedésiinfrastruktúra-beruházások és közműfejlesztések az egyéb építményeknél. Ez utóbbiból arra lehet következtetni, hogy mivel az állami építkezéseket csúcsra járatták a választások előtt (ahogy ez négy évvel korábban is megfigyelhető volt), az év második felében az egyéb építmények kibocsátásának volumene várhatóan alacsonyabb lesz, mint az év első hónapjaiban, ami az év/éves növekedési ütem egyszámjegyűre lassulását eredményezheti. Az épületek építésénél ugyanakkor fennmaradhat az általánosan növekvő trend, egyrészt mivel a vállalati beruházási aktivitás továbbra is növekvő lesz, másrészt mivel a jelek szerint sok éves visszaesés után elérte mélypontját a lakásépítés, vagyis ez az építőipart eddig lehúzó fontos komponens jó eséllyel enyhén pozitívan járul majd hozzá az épületek építésének dinamikájához az idén. Összességében 2014 átlagában az építőipari kibocsátásnak az első negyedévinél lényegesen alacsonyabb, de még mindig nagyon erőteljes, 15-20%-os bővülésére számítunk. A GDP felhasználási oldalát illetően csak közvetett információ áll rendelkezésre. Az egyik oldalról a foglalkoztatottsági és béradatok, a másik oldalon a kiskereskedelmi adatok a magánfogyasztás érdemi fogyasztásbővülését sejtetik. A foglalkoztatottak száma rekordütemben, 7%-kal nőtt az első negyedévben a KSH munkaerő-felmérése szerint, de a közmunkások nélkül vett alkalmazotti 6
Kopint-Tárki elemzés létszám is több mint 2%-kal emelkedett, és a közmunkások nélkül vett reálkereset-emelkedés is meghaladta a 6%-ot január-februárban. ben, 7%-kal nőtt az első negyedévben. A foglalkoztatottak száma rekordütem- Mindez kimondottan dinamikus, akár 7% körüli reálkereset-emelkedést vetít előre 2014- re, a gyorsan növekvő (de alacsony fizetésű) közmunkás-létszám figyelembe vétele mellett is. A hivatalos kiskereskedelmi főszámok szerint a forgalom márciusban több mint 8%-kal, az első negyedévben pedig mintegy 7%-kal nőtt, de immár a KSH is leszögezi, hogy ez a volumenindex eltérő módszerrel előállított, tehát gyakorlatilag összehasonlíthatatlan volumeneket hasonlít össze, miután tavaly júliustól a dohányboltok forgalmát a forgalomra vonatkozó teljes körű adatok, nem pedig mintavételes felmérés alapján határozzák meg. A konzisztens módszer alapján előálló volumenindexek alacsonyabbak (5,9% márciusban, 4,7% az első negyedévben), de ezek is valószínűsíthetően felülbecslik a tényleges forgalomnövekedést, miután az online pénztárgépekre való átállás jelentős fehéredést vált ki a kiskereskedelemben (habár ennek pontos mértéke és ütemezése nem ismert). Mindezt figyelembe véve prognózisunkban arra számítunk, hogy a háztartások fogyasztásának idei növekedési üteme nem éri el a 2%-ot. A kiugró első negyedévi GDP-emelkedés egyik legfontosabb tényezője a beruházások rendkívüli mértékű megugrása volt. A tavalyi utolsó negyedévi 14,9%-os beruházás-növekedés után ami akkor nagyrészt a viharosan bővülő állami beruházásoknak volt betudható az idei első negyedévben 22,6%-os bővülést mért a KSH. Ráadásul ezúttal a növekedést nem az állami beruházások hajtották habár ez utóbbiak volumene is erőteljesen, 15,1%-kal nőtt, hanem a versenyszféra (pontosabban, az 50 fősnél nagyobb vállalatok) beruházásainak 26,4%-os bővülése. Nemcsak hogy a közelmúltban, de a 2000-es években sem volt még példa hasonló növekedési ütemre (1998-ban mértek utoljára 20% feletti növekedést a vállalati beruházásokban). A vállalati beruházások megugrása azt sugallja, hogy immár bekövetkezett az áttörés, méghozzá a vártnál erőteljesebben: a gazdasági növekedést immár nem csak és talán nem is elsősorban az állam által generált kereslet határozza meg, hanem egyre a bel- és külföldi autonóm piaci folyamatok. Ebbe az irányba mutat a Kopint-Tárki legutóbbi feldolgozóipari konjunktúratesztjének, illetőleg az MFB tavaszi vállalati felmérésének eredménye is: e felmérésekből egészében véve javuló helyzetmegítélés, valamint tovább emelkedő beruházási kedv olvasható ki. Az állami beruházások növekedési üteme ugyanakkor jó eséllyel lefékeződik az év közepétől. Az első negyedévi GDP-növekedés tehát bizonyosan támaszkodott a belső felhasználás számottevő bővülésére, ám a jelek szerint a külkereskedelmi folyamatok is felfelé húzták a gazdasági dinamikát. A külkereskedelmi statisztika szerinti, euróban A külkereskedelmi folyamatok is felfelé húzták a gazdasági dinamikát. Az első negyedévi kiugró GDP-emelkedés egyik fő tényezője a beruházások megugrása volt. mért áru-külkereskedelmi többlet közel 18%-kal volt magasabb az első negyedév egészét tekintve, mint egy évvel korábban, így jó eséllyel a GDPben figyelembe vett nettó export volumene is dinamikusan nőtt. E téren azonban trendváltás várható az év további részében, és ennek már láthatóak a jelei. Márciusban az import nominális értéke forintban és euróban is erőteljesebben nőtt (forintban 1,7 százalékponttal gyorsabban) az előző év azonos hónapjához képest, mint az export, és a külkereskedelmi többlet elmaradt az egy évvel korábbitól. A márciusi romlás dinamikus export mellett következett be, tehát az ok az import megugrása, ami a fogyasztás és beruházás emelkedése mellett nem is túlságosan meglepő. Így noha nem valószínű, hogy mostantól a külkereskedelmi többlet folyamatosan alatta marad az egy évvel korábbinak, és az év egé- 7
Kopint-Tárki elemzés szét tekintve a többlet jó eséllyel elérheti a 2013-as szintet arra számítunk, hogy az idei év átlagában a GDP szerinti export az importnál valamivel kisebb ütemben nő, és a nettó export GDP-növekedéshez való hozzájárulása nagyjából semleges lesz, vagy csak minimálisan pozitív. Az év egészét tekintve a gazdasági növekedés motorja a belső kereslet lesz. Az év egészét tekintve tehát a növekedés motorja döntően a belső kereslet lesz, ám az első negyedévi kiugró dinamikára is tekintettel a GDP várhatóan így is a korábban vártnál valamivel magasabb, 3%-ot közelítő ütemben fog nőni, a termelési oldalon az ipar és az építőipar (illetve kisebb mértékben a szolgáltatások) által hajtva, a felhasználási oldalon pedig a belső felhasználás által húzva. Érdekes momentum, hogy miközben a belső kereslet táplálja a növekedést (habár az első negyedévben még nem kizárólagosan), ez egyáltalán nem látszik az infláción. Az utóbbi hónapok egyik szenzációja az áprilisban mért 0,1%-os (év/éves) defláció volt. Év/éves áresésre utoljára 1968-ban került sor. Ebben természetesen szerepet játszik a rezsicsökkentés több hullámának átgyűrűző hatása, de az élelmiszer- és gázárak esetében a nagyon alacsony importált infláció a legmeghatározóbb. Ez utóbbi következtében a maginfláció is 2,4%-ra lassult. Az új adat fényében az 2014. évi infláció még az eddig várt 0,8%-nál is alacsonyabb, 0,5% körüli lehet. Tényadatok Előrejelzés 2012 2013 2014 jan. feb. márc. I. n.év 2014 2015 GDP-aggregátumok reálnövekedése GDP -1,7 1,1 3,5 2,9 2,3 Belföldi felhasználás -3,5 0,8 2,9 2,3 Magánfogyasztás -1,7-0,1 1,7 1,6 Közösségi fogyasztás 0,1 4,3 2,0 0,0 Bruttó állóeszköz- felhalmozás -3,7 5,9 7,0 5,0 Bruttó felhalmozás összesen -11,2 2,1 7,6 6,0 Export 1,7 5,3 6,3 6,5 Import -0,1 5,3 6,5 6,9 Ipar -1,8 1,4 6,4 8,2 10,6 8,4 6,3 5,0 Építőipar -6,6 9,6 14,2 29,6 34,2 27,6 17,0 10,0 Infláció 5,7 1,7 0,0 0,1 0,1 0,0 0,5 2,8 Foglalkoztatottak számának növekedése 1,7 1,6 4,5 6,2 6,8 6,8 3,8 0,8 Munkanélküliségi ráta 10,9 10,3 8,9 8,6 8,3 8,3 8,3 8,1 Bruttó nominális keresetek 4,7 3,4 0,9 1,7 2,8 1,8 3,7 5,0 Nettó reálkeresetek -3,5 3,1 0,9 1,6 2,7 1,8 3,2 2,2 Külkereskedelmi mérleg (milliárd euró) 6,7 7,0 0,5 0,8 0,7 1,9 7,0 7,0 8
Kopint-Tárki elemzés Az idegenforgalom jobban teljesít Fellendülőben van a hazai idegenforgalom. Az elmúlt négy évben robbanásszerűen nőtt a bel- és külföldi vendégek és az általuk Magyarországon eltöltött vendégéjszakák száma. A magyar fogadó idegenforgalom és vezető üzletága, a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás folyó teljesítménye immár végleg maga mögött hagyta a gazdasági válság okozta korábbi kisebb visszaesést. Az ágazat az elmúlt években jelentős bővülést mutat, akár a beutazók számát, akár a kül- és belföldiek magyarországi vendégéjszakáinak számát, akár a Magyarországra látogató külföldiek költését tekintjük. Külföldi látogatók száma és kiadásai Egy fő egy napi költése ezer HUF 14 44 000 12 43 000 10 42 000 8 41 000 6 40 000 4 39 000 2 38 000 0 37 000 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Látogatók száma, ezer fő Forrás: KSH Egy fő egy napra jutó költése, ezerft Látogatók száma Az első negyedévben nem tört meg a növekedés. A magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken 2010-2013 között szinte robbanásszerűen nőtt a bel- és különösen a külföldi vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma az előző évhez képest. A fejlődés 2014 első két hónapjában töretlenül folytatódott, márciusban év/év alapon viszont megtörni látszott, de csak első közelítésben. Az adatok értékelésénél ugyanis figyelembe kell venni, hogy idén áprilisra esett a húsvét, az ünnepi forgalmat az első negyedévi adatok még nem tükrözik. Összességében az első negyedévben az előző években megfigyelt növekedés semmi esetre sem tört meg, legfeljebb kicsit mérséklődött a dinamika. Ugyanakkor az ágazat bevételszerzési képessége is állandóságot mutat, ami a fizetési mérleg euróban mért idegenforgalmi pozícióiból látszik. 9
Kopint-Tárki elemzés szezonálisan kiigazított adatok, millió EUR 1200 1000 800 600 400 200 Idegenforgalmi bevételek, kiadások és egyenleg (2009-2013) 0 2009.I 2009.IV 2010.III 2011.II 2012.I 2012.IV 2013.III Forrás: MNB egyenleg bevétel kiadás Az ágazat teljesítményének értékelésénél figyelembe kell venni, hogy az elmúlt években rendkívül erős és sokrétű adaptációs kényszerrel került szembe. A belföldi vendégek számának és idegenforgalmi fogyasztásának bővülését nagymértékben segítette a korábban nem igazán közkedvelt Üdülési Csekk SZÉP-kártyává alakítása, mert így a belföldi turizmuskeresletet a vállalati Cafetéria részeként nagyobb állami adókedvezményt kap a korábbiaknál. Következésképpen a lakossági jövedelmi folyamatoktól függetlenül is nőhetett a fizetőképes belföldi kereslet. Az állami támogatás révén bővültek a turizmus kapacitásai és fejlesztési forrásai is. A később akár külföldi igényeknek is megfelelő kínálat a megnövelt belföldi kereslet révén szervesen fejlődhetett. Ugyanakkor a SZÉP-kártyának köszönhetően olyan alacsonyabb szintű kapacitások is létrejöttek, amelyek aligha fognak valaha is nemzetközi keresletet vonzani. Ezzel együtt a SZÉP-kártyával finanszírozott belföldi szállás-igénybevétel egy év alatt 20 százalékkal nőtt (március/március alapon). Szép siker a SZÉP-kártya. Megváltozott a külföldi beutazók érdeklődésének jellege. Időközben megváltozott a külföldi beutazók érdeklődésének jellege is, amit jól illusztrál a felkeresett magyar idegenforgalmi régiók öszszetételének átalakulása. Különösen feltűnő a balatoni régió, azaz a napfény és víz típusú kereslet visszaesése. Csökkent a legfontosabb küldő országokból (Németország, Ausztria, Nagy-Britannia) beutazók száma, nőtt a Magyarországgal határos volt szocialista országokból és Oroszországból érkezőké. 10
Kopint-Tárki elemzés A beutazók körében nemzedékváltás következett be: elsősorban a néhány napot Budapesten, vagy a Dunántúlon töltő, gyakran fapados járattal érkező, szálláshelyet a Booking.com -on foglaló bulituristák, fesztiválozók száma emelkedett. E tendencia továbbélésének feltétele azonban, hogy a turisztikai vonzerő specifikus új elemeinek (romkocsmák, Sziget Fesztivál, stb.) a működése gazdasági és/vagy gazdaságon kívüli okokból ne lehetetlenüljön el. A több napra Magyarországra látogató külföldiek megosztása turisztikai régiók szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Budapest Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Dél-Dunántúl Közép-Dunavidék Ézak-Magyarország Közép-Dunántúl Észak-Alföld Balaton Dél-Alföld A Malév 2012. év eleji megszűnése felerősítette a keresleti átrendeződést, de az eleinte indokoltnak tűnő félelmek ellenére ez nem járt sem a beutazó forgalom valamely fontos szegmensének vagy küldő relációjának, sem a minőségi fogadó turizmus, azaz a magasabb kategóriájú szállodák (üzleti turizmus által generált) forgalmának érzékelhető csökkenésével. A Malév megszűnésével kialakult piaci rés, ha van, vagy volt ilyen egyáltalán, nem tűnik tátongónak. Szarajevóba, Tiranába és nem utolsó sorban New-Yorkba már nincs közvetlen budapesti járat, sem fapaddal, sem méregdrága árakon, de a low cost (illetve az egyéb, Budapestre repülő) légitársaságok olyan sikeresen használták ki a Malév megszűnésével keletkezett üzleti lehetőségeket, hogy az olcsó menetjegyeknek köszönhetően még több külföldi turista választotta Magyarországot. 11
Kopint-Tárki elemzés A szállodák átlagos szobakihasználtsága 44 százalék volt 2014. márciusában, 0,6 százalékponttal alacsonyabb a mutató tavalyi értékénél (ami azonban jórészt a húsvét-hétvége eltolódásának volt betudható). Az ötcsillagos szállodák szobáinak igénybevétele a legintenzívebb, 59 százalékos, de a gyógyszállodák kihasználtsága is átlagon felüli, 53 százalékos volt. A márciusban kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 14 356 forint, az egy kiadható szállodai szobára jutó szállásdíj (bruttó REVPAR) 6309 forint, a teljes árbevétel (TREVPAR) 12 038 forint volt. Bár a budapesti hotelek REVPAR mutatója javult a legnagyobb mértékben a régióban vizsgált öt főváros (Bécs, Prága, Varsó, Pozsony, Budapest) között idén január-februárban, ez még mindig csak a negyedik helyhez volt elég a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) trendriportja szerint. Komplex összehasonlításban a magyarországi szállodák a régiós fővárosok összehasonlításakor a nem túl elegáns ötödik (vagyis utolsó) hellyel voltak kénytelenek megelégedni, aminek fő oka az alacsony átlag 54,9 eurós szobaár volt. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma Év összesen A kereskedelmi szálláshelyek Ebből a szállodák vendégei vendégéjszakái vendégei vendégéjszakái ebből külföldi összesen ebből külföldi összesen ebből külföldi összesen ebből külföldi Száma, ezer 2008 7 651 3 516 19 974 10 010 5 623 2 983 14 174 7 919 2009 7 151 3 228 18 710 9 220 5 179 2 728 13 103 7 276 2010 7 473 3 462 19 554 9 614 5 596 3 005 14 098 7 842 2011 8 021 3 822 20 616 10 411 6 183 3 367 15 372 8 642 2012 8 385 4 164 21 805 11 392 6 584 3 689 16 624 9 582 2013 8 830 4 378 22 799 11 920 6 980 3 869 17 508 10 015 2014. I.Q* 3 563 3 116 Az előző év azonos időszaka = 100 2008 102,4 101,9 99,2 98,4 103,8 102,6 100,3 98,9 2009 93,5 91,8 93,7 92,1 92,1 91,5 92,4 91,9 2010 104,3 107,1 104,3 104,1 107,9 110 107,5 107,7 2011 107,3 110,4 105,4 108,3 110,5 112,1 109 110,2 2012 104,5 108,9 105,8 109,4 106,5 109,5 108,1 110,9 2013 105,3 105,1 104,6 104,6 106 104,9 105,3 104,5 2014. I.Q* 105,9 104,8 Forrás: KSH A vizsgálat idején éppen gyenge forint ellenére a riportban elemzett 30 úticél közül szobafoglaltság tekintetében Budapest 43,7 százalékkal a 27., azaz a negyedik legrosszabb helyet foglalja el, nettó szobaárban pedig még lejjebb, a második legrosszabb helyen áll. A hazai szobafoglaltság és a REVPAR 12
Kopint-Tárki elemzés szintje ugyan rendkívül alacsony nemzetközi összehasonlításban, tavalyi növekedésük Magyarországon valamennyi versenytárs országáét meghaladta: az előbbi 9,2 százalékkal, az utóbbi 9,5 százalékkal nőtt január-februárban az egy évvel korábbihoz képest. Eközben ugyanezek a mutatók Bécsben csökkentek, Prágában pedig csupán 2,5 százalékkal emelkedtek. Vagyis a pillanatfelvétel nem kedvező, de a tendencia ígéretes. Bár az MSZÉSZ szerint már telített a piac, a szállodai kapacitás még mindig évente 2-3 százalékkal bővül. A Bisnode digitális üzleti információszolgáltató világcég magyar vállalatának adatai szerint száz, ma működő, vendégfogadással és vendéglátással foglalkozó magyar vállalkozásból Bár a szakmai konszenzus szerint már telített a piac, a szállodai kapacitás még mindig évente 2-3 százalékkal bővül. körülbelül ötnél várható egy éven belül fizetésképtelenségi eljárás. Ha a kényszertörlési eljárásokat is figyelembe vesszük, elmondható, hogy a vendéglátó cégek 14 százalékát fenyegeti valamilyen fizetésrendezési eljárás. Korábban az építőipart fenyegette legerősebben a bedőlés a magyar gazdaságban, de 2014 első negyedévében a felszámolások és csődök cégszámhoz viszonyított arányának tekintetében a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás átvette az első helyet. Ebben fontos szerepet játszik, hogy számos idegenforgalmi vállalkozás korábban devizahitelből finanszírozta beruházásait, aminek megnövekedett törlesztésére a folyó gazdálkodás javuló eredményei sem nyújtanak fedezetet. A vizsgálat idején éppen gyenge forint ellenére a riportban elemzett 30 úticél közül szobafoglaltság tekintetében Budapest 43,7 százalékkal a 27., azaz a negyedik legrosszabb helyet foglalja el, nettó szobaárban pedig még lejjebb, a második legrosszabb helyen áll. A hazai szobafoglaltság és a REVPAR szintje ugyan rendkívül alacsony nemzetközi összehasonlításban, tavalyi növekedésük Magyarországon valamennyi versenytárs országáét meghaladta: az előbbi 9,2 százalékkal, az utóbbi 9,5 százalékkal nőtt január-februárban az egy évvel korábbihoz képest. Eközben ugyanezek a mutatók Bécsben csökkentek, Prágában pedig csupán 2,5 százalékkal emelkedtek. Vagyis a pillanatfelvétel nem kedvező, de a tendencia ígéretes. Bár az MSZÉSZ szerint már telített a piac, a szállodai kapacitás még mindig évente 2-3 százalékkal bővül. A Bisnode digitális üzleti információszolgáltató világcég magyar vállalatának adatai szerint száz, ma működő, vendégfogadással és vendéglátással foglalkozó magyar vállalkozásból körülbelül ötnél várható egy éven belül fizetésképtelenségi eljárás. Ha a kényszertörlési eljárásokat is figyelembe vesszük, elmondható, hogy a vendéglátó cégek 14 százalékát fenyegeti valamilyen fizetésrendezési eljárás. Korábban az építőipart fenyegette legerősebben a bedőlés a magyar gazdaságban, de 2014 első negyedévében a felszámolások és csődök cégszámhoz viszonyított arányának tekintetében a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás átvette az első helyet. Ebben fontos szerepet játszik, hogy számos idegenforgalmi vállalkozás korábban devizahitelből finanszírozta beruházásait, aminek megnövekedett törlesztésére a folyó gazdálkodás javuló eredményei sem nyújtanak fedezetet. 13
EURÓPAI HÍREK Változatos kelet-közép-európai növekedési teljesítmények Az elemzők optimistábbá váltak a rövidtávú kelet-közép-európai növekedési kilátásokat illetően. A fejlődés azonban egyenetlen: mind az országok között, mind az országokon belül jelentős különbségek mutatkoznak. Az idei magyar növekedés a régió élmezőnyéhez tartozik. Bár Kelet-Közép-Európa soha nem számított teljesen homogén régiónak, az uniós csatlakozási folyamat 2004-es megkezdése óta több tekintetben még látványosabbá váltak a gazdasági és társadalmi különbségek. A térség gazdasági növekedési mintázata például erősen polarizálódott: a 2004-2013 közti időszak egészében a legjobb növekedési teljesítményt a gazdaságát 49,1%-kal bővítő Szlovákia és a 48,7%-kal növelő Lengyelország érte el. Magyarország Horvátország mellett a régió növekedési sereghajtója volt a 2004-2013 közti időszakban. Őket követi a 38,6%-kal Litvánia és 36,9%-kal Románia, majd és a 33,9%-os Bulgária következik. Lettország 33,2%-os, Észtország 32,8%-os, Csehország 27,5%-os összesített növekedést ért el tíz év alatt. Ezután jelentősen lemaradva, 15,1%-kal következik Szlovénia. A két sereghajtó a 8,8%-os Magyarország és a 7,8%-os Horvátország, amelyek alulmúlták mind az EU28 10,8%-os, mind a 2004-es első EU-bővítési kör előtti EU15 9,2%-os átlagos tízéves növekedési teljesítményét. Az EU-hoz való csatlakozás az összes új tagállamnak jót tett; a megnyílt kohéziós és strukturális alapok, a megnövekedett befektetői bizalom jelentős mennyiségű külföldi tőkét vonzott az országokba, ezzel gyorsult a gazdaságok fejlődése. Beruházási és fogyasztási fellendülés vette kezdetét, amely a 2009-es válság előtt érte el tetőpontját, több tagállamban a 20%-os éves volumennövekedést is megközelítve. 0,49 0,46 0,43 0,40 0,37 Az EU28 tagállamok szigma konvergenciája (a kisebb érték a kedvezőbb) 0,34 2004 2006 2008 2010 2012 A gazdasági fejlettségbeli különbségek mérséklése az EU egyik legfontosabb célja. Az elmaradott térségek és országok felzárkózása, az úgynevezett konvergencia folyamata, amelynek méréséhez gyakran használjuk az úgynevezett szigma-konvergenciát, ami a tagállamok vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP szintjének szórását mutatja. (Minél kisebb a szórás, annál közelebb áll egymáshoz a tagállamok gazdasági fejlettsége.) Mint az ábrán látszik, a válság kitörését követően, 2008-2010-ben megtorpant, azóta azonban újra gyorsulni kezdett a konvergencia-folyamat. Érdemes ugyanakkor felfigyelni rá, hogy a konvergencia-folyamat 2010 utáni sebessége sokkal lassúbb a 2008 előttinél. Ennek egyrészt az az oka, hogy a régi uniós tagállamok között is növekedtek a gazdasági teljesítmény-különb- 14