ÓVODA ISKOLA ÁTMENET PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV ÍRTÁK: EGEDI CECÍLIA DEBRE ISTVÁNNÉ KENDE ANNA KERESZTY ZSUZSA SEBÕ JÚLIA
KÉSZÜLT A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 2.1 INTÉZKEDÉS HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA AZ OKTATÁSI RENDSZERBEN KÖZPONTI PROGRAM A KOMPONENSE KERETÉBEN Szakmai vezető Dr. Szőke Judit Projektvezető Sándor Brigitta A kézikönyv tartalmának kialakításában tanácsaikkal részt vettek Sztanáné Babics Edit Zilahiné Gál Katalin Egedi Cecília, Debre Istvánné, Kende Anna, Kereszty Zsuzsa, Sebõ Júlia, 2007 sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., 2007 Azonosító: 6/211/A/2/ovi/kk Kiadja a sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Szakmai igazgató: Pála Károly Fejlesztési igazgatóhelyettes: Puskás Aurél Felelős kiadó: Pála Károly ügyvezető igazgató 1134 Budapest, Váci út 37. Telefon: 06 1 886 3900 Fax: 06 1 886 3910 E-mail: sulinova@sulinova.hu Internet: www.sulinova.hu
Tartalom 1. tematikai egység: Csoportalakítás és a téma exponálása...7 Ismerkedés, csoportépítés...9 1.1. A téma exponálása. Mi az, amire vállalkozunk?...10 1.2. Csoportalakítás, munkaszervezés...11 1. útmutató a képző-mentor számára...15 1.a. gyakorlat: Páros interjú és címkézés...17 1.b. gyakorlat...18 1.c. gyakorlat vagy a BEMUTATKOZÓ JÁTÉKTÁR bármely játéka...19 1.1. tacepao: Elvárás-fa rajzolása, ablak segítségével...20 1.1. táblázat...21 1.1. és 1.2.2. ÓRAREND-vázlat...22 1.1. feladatlap: Ismerkedés az Óvoda iskola átmenet képzés programjával...24 1.1. segédanyag: Az Óvoda iskola átmenet program és az IPR-program illeszkedése...25 1.1.a. szöveg: Bevezetés az IPR-be...26 1.1.b. Intézményi fejlesztési eszközök...27 1.1.c. táblázat: A képző-mentor és a nevelőtestület feladatai...28 1.1.d. táblázat (IPR 13.2.2. a. tacepao): Az IPR alapú intézményfejlesztés fázisai...29 1.1.e. feladatlap...31 1.1. Szerepfeladatok...34 1.2.1. beszélgetőkör: A Legnehezebb esetem bemutatása...35 1.2.2. Ajánlások...36 1.2.2. segédanyag: A Hatékony együttnevelés és az Óvoda iskola átmenet program pedagógiai koncepciójának bemutatása...37 1.2.3. Interaktív bevezető előadás...42 1.2.3. tacepao: Megfelelő kooperáció eredménye...44 1.2.3. segédanyag...45 1.2.3. Pedagógiai eszközök a képző-mentor számára...52 2. tematikai egység: Kompetenciakibontakoztatás...55 2.1. A személyiség kiépülésének folyamata a kompetenciák irányából...57 2.2. A kognitív kompetencia szerkezete; a megismerési folyamatok biológiai és pszichológiai feltételei...58 2.3. A szociális és személyes kompetencia szerkezete, kiépülése. Jelentőségük az egyén társadalmi integrációjában...59 2.4. Az érzelmi intelligencia tartalma, jelentősége, fejlődésének jellemzői, a fejlődés elősegítéséhez szükséges feltételek...60 2.1. útmutató a képző-mentor számára...61 2.1. bevezető előadás: Kompetenciák...62 2.1. Szendvicsfóliák...66 2.1. táblázat: A kompetenciák szerkezete 3 8 éves korban...67 2.1. segédanyag: A prezentáció felépítésének tartalmi és formai szabályai. A tudás átadásának és befogadásának a képessége...68 2.2. útmutató a képző-mentor számára...71 2.2.a. feladatlap: A kognitív kompetenciák...73 2.3. útmutató a képző-mentor számára...75 2.3.a. feladatlap...76 2.3.b. feladatlap: A szociális kompetenciák...77 2.4. útmutató a képző-mentor számára...78
4 ÓVODA ISKOLA ÁTMENET 2.4. segédanyag: Érzelmi intelligencia...79 2.4. táblázat: Az érzelmi intelligencia területei és kompetenciái...81 2.4. tacepao...82 3. tematikai egység: Az óvoda iskola átmenet nevelés-lélektani háttere...83 3.1. A nevelhetőség lélektani alapjai: öröklés és környezet...85 3.2. A nevelő és a gyermek viszonyának pszichológiai sajátosságai...86 3.1. útmutató a képző-tréner számára: A nevelhetőség lélektani alapjai...87 3.1. segédanyag: A nevelhetőség lélektani alapjai: öröklés és környezet...89 3.2. útmutató: A nevelő és a gyermek viszonyának pszichológiai sajátosságai...92 3.2. segédanyag: Bevezető előadás...94 3.2.a. táblázat...97 4. tematikai egység: Nyelvi fejlődés/nevelés...101 4.1. A kisgyermekkori nyelvi fejlődés jellemzői...103 4.2. Az anyanyelvi fejlesztés fontossága, lehetőségei...104 4.3. Az anyanyelv jelentősége a roma gyermekek fejlődésében...105 4.1. útmutató: A kisgyermekkori nyelvi fejlődés jellemzői...107 4.1. segédanyag: A nyelvi fejlődés és nevelés jelentősége az óvoda iskola átmenet szempontjából...109 4.2. útmutató: Az anyanyelvi/magyar nyelvi fejlesztés fontossága...111 4.3. útmutató: Az anyanyelv jelentősége a roma gyerekek fejlődésében...113 5. tematikai egység: Az óvoda iskola átmenet diagnosztikai kérdései ( Iskolaérettségi vizsgálatok és diagnosztikus eljárások)...115 5.1. Az óvoda iskola átmenet diagnosztikai kérdései. Az iskolaérettségi vizsgálatok kritikai megközelítésben...117 5.1. Az óvoda iskola átmenet diagnosztikai kérdései. Az iskolaérettségi vizsgálatok kritikai megközelítésben...121 5.1.1. útmutató...121 5.1.1. segédanyag: Az iskolaérettség problémaköre...123 5.1.1. kérdések...128 5.1.1. Etikai kódex. A tisztességes tesztelés kódexe az oktatásban...129 5.1.1. táblázat...137 5.1.2. útmutató: Az egységes kisgyermekkor...138 5.1.2. segédanyag: Az egységes kisgyermekkor...139 5.1.2. gyűjtemény: Az óvoda iskola átmenetet segítő és nehezítő pedagógiai tényezők...140 5.1.2. feladatlap: Problématár-ötlettár...142 6. tematikai egység: Az óvoda iskola átmenet társadalmi összefüggései...143 6.1. A család intézmény kapcsolat érdekében hogyan kezelhetők a pedagógusok és gyerekek szociokulturális hátterében mutatkozó különbségek?...145 6.2. A család intézmény kapcsolat érdekében a különböző hátterű, roma és nem roma szülők bevonásának technikái, az otthonról hozott előítéletek csökkentése...147 6.3. A család intézmény kapcsolat érdekében az oktatási-nevelési feladatokon túli tevékenységek a gyerekek és családjaik hosszú távú bizalmának elnyerése érdekében...148 6.4. A segítés kényes kérdései. Hogyan lehet nem paternalista módon segíteni, a másikat partnernek tekintve?...149 6.5. A pedagógus-előítéletek hatásának megértéséhez a másság dilemmája: a különbözőség elismerése szemben az azonosság ünneplésével...150 6.6. A pedagógus-előítéletek hatásának megértéséhez kutatások az előítélet témakörében151 6.7. Beilleszkedés az óvodába, iskolába I....152 6.8. Beilleszkedés az óvodába, iskolába II....154
TARTALOM 5 6.1. útmutató: A család intézmény kapcsolat érdekében hogyan kezelhetők a pedagógusok és a gyermekek szociokulturális hátterében mutatkozó különbségek...157 6.1.1. problématár: Életproblémák...159 6.1.1. segédanyag: Az intézmény kapcsolata a családokkal...160 6.1.2. Helyzetgyakorlatok...164 6.2. útmutató: A család és intézmény kapcsolatának érdekében a különböző hátterű, roma és nem roma szülők bevonásának a technikái, az otthonról hozott előítéletek csökkentése...165 6.2. Helyzetgyakorlatok...167 6.3. útmutató: A család intézmény kapcsolat érdekében az oktatási-nevelési feladatokon túli tevékenységek a gyerekek és családjaik hosszú távú bizalmának elnyerése érdekében...168 6.3. Helyzetgyakorlatok...170 6.4. útmutató: A család intézmény kapcsolat érdekében az elfogadó attitűd fejlesztése, az empátia kérdései...171 6.4. Helyzetgyakorlatok...172 6.5. útmutató: A pedagógus-előítéletek hatásának megértéséhez a másság dilemmája: a különbözőség elismerése, szemben az azonosság ünneplésével...173 6.5. segédanyag: A pedagógiai attitűdök kérdései (támpontok)...175 6.6. útmutató: A pedagógus-előítéletek hatásának megértéséhez kutatások az előítélet témakörében. Az előítéletes személy jellemzői. Az előítéletes viselkedés következményei, az előítéletek hatása a személyiségfejlődésre, a magyarországi romák identitásstratégiái...177 6.6. feladatlap: Identitásstratégiák a társadalomban...179 6.6. vitatéma: Az előítélet hatása a személyiségfejlődésre...180 6.6. gyakorlat...182 6.7. útmutató: Beilleszkedés az óvodába, iskolába. I., II....183 6.7. segédanyag: Beilleszkedés az óvodába és az iskolába...185 6.7. Beszélgetőkör...187 7. útmutató: Jó gyakorlatok...190 7. Szempontok...191
1. TEMATIKAI EGYSÉG CSOPORTALAKÍTÁS ÉS A TÉMA EXPONÁLÁSA
Ismerkedés, csoportépítés Az egység célja Módszerek, munkaformák A csoportmunkára való ráhangolódás. Páros interjú, Lehetőség nyújtása arra, hogy a nevelőtestület tagjai más kontextusban is megmutathassák személyiségüket, ezáltal új munkakapcsolati formák is kialakulhassanak, és a változás útjába álló megmerevedett csoportstruktúrák fellazuljanak. játékos tréning, gyakorlat. Az önbemutatás és a címkézés megtapasztalása. Eszközök, segédanyagok Egyéni jegyzetlapok, kitűzők. Az ellenőrzés módja Az értékelés szempontja Mindenki részt vett-e a bemutatkozásban, volt-e alkalma Megfogalmazásra került-e, hogy milyen érzés a címkézés? bemutatnia magát? Elméleti idő 1. TEMATIKAI EGYSÉG 9 Gyakorlati idő Tréneri anyag 20 perc 1. útmutató 1.a. gyakorlat 1.b. gyakorlat 1.c. gyakorlat
10 ÓVODA ISKOLA ÁTMENET 1.1. A téma exponálása. Mi az, amire vállalkozunk? Az egység célja Módszerek, munkaformák Eszközök, segédanyagok A tanfolyam kereteivel kapcsolatos kérdések tisztázása. A résztvevők igényeinek és elvárásainak az összegyűjtése. Tájékoztatás: a képzési napok pontos időpontjának a kihirdetése, a hiányzás mértéke, kapcsolattartók. Csoportforgó: Egyénileg 3-3 elvárás megfogalmazása, majd ablakban összesítés, csoportforgóval ismertetés. A/3 lap Színes lapok Gyurmaragasztó A nevelőtestületnek az óvoda iskola átmenettel kapcsolatos problémaérzékenységének és problémaismeretének a feltérképezése. Annak megfogalmazása, hol tart most az intézmény az integráció folyamatában, mit jelent szakmailag az életében az óvoda iskola átmenet program megvalósítása, milyen változást szeretne elérni. Megbeszélés, vita, brainstroming. Csoportmunka Csomagolópapír Az ellenőrzés módja Elvárás-fák ismertetése szóforgóval Mindenki részt vett-e a feladatban? Mindenki részt vett-e a feladatban? Az értékelés szempontja Megjelennek-e a képzéssel kapcsolatos elvárások? Elméleti idő Gyakorlati idő 40 perc 30 perc 30 perc Tréneri anyag 1.1. tacepao órarendvázlat 1.1. feladatlap 1.1. szerepfeladatok 1.1. segédanyag 1.1.a. szöveg 1.1.b. fejl.eszk. 1.1.c. táblázat 1.1.d. táblázat 1.1.e. feladatlap
1.2. Csoportalakítás, munkaszervezés 1.2.1. Megfelelő stratégia kialakítása az eredményesség érdekében Az egység célja Módszerek, munkaformák Eszközök, segédanyagok A közös munkamód, szemléletmód és élményközösség kialakulásának az elősegítése. A problémaérzékenység, empátiakészség, továbbá együttműködési készség, ill. a nézőpontváltás képességének a fejlesztése. Beszélgetőkör: A Legnehezebb esetem bemutatása. Egyedi bemutatás, majd csoportforgóval közös megbeszélés. A probléma fókuszának megfogalmazása csoportmunkával. Csoportszoba, kör alakban elhelyezett székekkel. Az ellenőrzés módja A csoportmunka monitorozása. Az értékelés szempontja A nehézséget jelentő történés jellege megfogalmazásra került-e, a probléma többszempontúsága megjelent-e? Elméleti idő 1. TEMATIKAI EGYSÉG 11 Gyakorlati idő Tréneri anyag 30 perc 1.2.1. beszélgetőkör
12 ÓVODA ISKOLA ÁTMENET 1.2.2. Az Óvoda iskola átmenet képzési program felépítésének, céljának és tartalmának áttekintése Az egység célja Módszerek, munkaformák Eszközök, segédanyagok Az ellenőrzés módja A továbbképzési program felépítésének a megismerése, az egyéni feladatvállalásra és a nyílt kommunikációra való motiválás. Rövid bevezetés után kiscsoportos beszélgetés, ahol összegyűjtik a kérdéseket, dilemmákat (félelmeiket), majd csoportforgóval ismertetik.. Tábla/Flip-chart, színes tollak, Óvoda iskola átmenet program másolatai, hallgatók jegyzetlapjai. A csoportos és egyéni munka monitorozása. Mindenki rendelkezik-e órarenddel? Az értékelés szempontja Elméleti idő Mennyire nyílt a csoport kommunikációja, megjelent-e a csoport viszonyulásmódja, és értették-e a képzési program felépítését, tartalmát? Gyakorlati idő Tréneri anyag 30 perc 1.2.2. órarend 1.2.2. ajánlások 1.2.2. segédanyag
1.2.3. altéma: A képző-mentor feladatai és szerepe a program megvalósításában. A képző-mentor helye a nevelőtestületben Az egység célja Módszerek, munkaformák Eszközök, segédanyagok Az ellenőrzés módja Az értékelés szempontja A mentori szerep tartalmának a megismertetése, a kompetenciák, a feladatok tisztázásával. Rövid bevezető előadás, a képzőkmentorok leendő feladatairól. Flip-chart, filctollak. A mentor készségeinek a modellálása tacepaón, egyéni kiegészítések, jegyzetek készítése. Egyéni monitorozás. Megértették-e a hallgatók a mentori szerep tartalmát? A pedagógusok integrációval kapcsolatos ellen- Megbeszélés, vita, brain-storming. érzéseinek, ellenállásainak az átdolgozása, az érvek-ellenérvek szakmai ütköztetése. A terem megfelelő elrendezése annak érdekében, hogy a beszélgetés beszélgetőkörben történhessen. Mindenki bekapcsolódott-e a beszélgetésbe? Elméleti idő 1. TEMATIKAI EGYSÉG 13 Gyakorlati idő Tréneri anyag 60 perc 1.2.3. interaktív bevezető előadás 1.2.3. tacepao 1.2.3. segédanyag 1.2.3. pedagógiai eszközök
1. TEMATIKAI EGYSÉG 15 1. útmutató a képző-mentor számára 1.1. A téma exponálása. Mi az, amire vállalkozunk? 1.2. Csoportalakítás, munkaszervezés Cél Az Óvoda iskola átmenet programmal szemben a nevelőtestület reális elvárásokat alakítson ki, az integrációval szembeni rejtett vagy nyílt ellenállásai pedig pozitív munkakapcsolattá alakuljanak. Eszköz Nagyalakú papír, tábla/flipchart, színes tollak, a 30 órás Óvoda iskola átmenet anyag alapján elkészített órarend fénymásolt példányai. A képző-mentor feladata 1. Feladata az előkészületek során: Kellő mélységben megismerkedik a 30 órás Óvoda iskola átmenet felépítésével, pedagógiai koncepciójával és az IPR-programhoz való kapcsolódásával. Tájékozódik arról, hogy a nevelőtestület milyen továbbképzési programot választott az Óvoda iskola átmenet program mellé, hányan vesznek részt a képzésen, milyen az iskola integrációs gyakorlata. Elkészíti az órarendet. Konzultál a trénertárssal, egyeztetik a feladatokat, a felhasználandó segédanyagokat, eszközöket. Játéktárat készít a nevelőtestület megszólítására, a bemutatkozásra. 2. Feladata a 30 órás Óvoda iskola átmenet továbbképzés során: A terem megfelelő elrendezése annak érdekében, hogy a beszélgetés körben történhessen. Rövid ismerkedő játékkal oldja a csoport kezdeti feszültségét, és segíti az egymásra hangolódást. 1.a. gyakorlat / 1.b. gyakorlat v. 1.c. gyakorlat (A képző-mentorok a 30 órás Óvoda iskola átmenet képzés során alkalmazhatják a képző-mentor továbbképzésen megismert tréningelemeket is.) Mi az, amire vállalkozunk? 1.1. téma exponálása, majd véleménycsere arról, milyen tapasztalatai vannak a nevelőtestületnek az óvoda iskola átmenet kapcsán. Hol tart most az intézmény az integráció folyamatában? Elvárások összegyűjtése szóforgóval: mit várnak a továbbképzéstől? 1.1. tacepao. Milyen eredményre számítanak a továbbképzést követően, saját maguktól, az intézménytől az óvoda iskola átmenet szempontjából és az együttnevelés szempontjából? 1.1. táblázat. Gyűjtsenek ötleteket arra is, hogyan segíthetnék egymás munkáját az óvónők és tanítónők, illetve az egy intézményben dolgozó pedagógusok! Kis csoportokat alakítanak, majd részletesen áttekintik a 30 órás továbbképzési programot, és lejegyzik a programmal kapcsolatos első gondolataikat, benyomásaikat, kérdéseiket, esetleges aggályaikat. 1.1. órarend. Csoportforgó módszerével tisztázzák a bizonytalan részeket, anticipált félelmeiket, a feltételezett nehézségeket, amelyet az 1.1. feladatlapon összesítenek.
16 ÓVODA ISKOLA ÁTMENET Ismerteti az Óvoda iskola átmenet program helyét a pályázó intézmény továbbképzési rendszerében: Minden sikeresen pályázott intézmény 3 továbbképzési programban vesz majd részt: Ebből az egyik program az ún. IPR-program, amely kötelező érvényű. Ennek a programnak a keretén belül azt tanulja meg a nevelőtestület, milyen szervezeti, működésbeli, módszertani kapcsolati változtatásokat kell végrehajtania ahhoz, hogy képes legyen integrálni. 1.1. segédanyag. A másik két továbbképzési programot 10 ajánlat közül kell kiválasztania a nevelőtestületnek. Ezek között található az Óvoda iskola átmenet program, amely már konkrét elméleti és módszertani ismereteket nyújt a 3 8 éves korú hátrányos helyzetű, különösen roma gyerekek integrációjával kapcsolatban. Az ajánlatok között szerepelnek többek között a kooperatív tanulásról, a drámajátékról, a differenciált oktatásról vagy a rehabilitációról szóló programok. Csoportalakítás, munkaszervezés. 1.2. téma exponálása: Hogyan működjünk együtt, hogy a téma feldolgozásában minél eredményesebbek legyünk? Megfelelő stratégia kialakítása a kooperáció érdekében. Mindenki választ a csoportban egy színt, majd megnézik a hozzá tartozó szerepeket. Megbeszélik a szerepek tartalmát, hiszen a képzés során ezeknek a szerepeknek kell megfelelniük. 1.1. szerepfeladatok. Ismerteti a nevelőtestület feladatait, a tanfolyamon alkalmazott ellenőrzési és értékelési módszereket, a tanúsítvány kiadásának a feltételeit. 1.1. ajánlások.
1. TEMATIKAI EGYSÉG 17 1.a. gyakorlat Páros interjú és címkézés Eszköz Papír, íróeszköz, kitűző. Leírás A vezető megkéri a csoporttagokat, hogy mindenki írjon a lapjára 8-10 olyan kérdést, amelyet egy interjú készítőjének kellene feltennie, hogy őt jól megismerje. Majd válasszanak maguknak párt, és cseréljék ki az általuk írt kérdéseket és készítsék el egymással az interjút! A kapott válaszokat a társ megjegyzi. Ezután négy pár alkot egy-egy csoportot, ahol a kapott válaszokat felhasználva bemutatják partnerüket a többieknek, és feltűzik a mellkasára a nevét tartalmazó kártyát. A játékot a megbeszélés követi. Élmény A csoporttagok önismeretük alapján keresik meg azokat a témákat (kérdések formájában), amelyekről szívesen beszélnek társaiknak. Felidéződik bennük, hogy mi fontos személyiségükben, miközben ők is megélik a másik felé fordulást. Lejátszódik az önmagára figyelés, a társ iránti érdeklődés és a csoportba való befogadás, az egyéni sajátosságok megjelenítésén keresztül, a címkézés folyamata. Elemzés Az önismeret, a társismeret, a rokonszenv-nyilvánítás érzelmi állapota, szükségessége, a címkézés élménye mentén még ha a címkézés pozitív is. (Hiszen ők maguk választották ki, hogy milyen egyéni sajátosságaik jelenjenek meg.) Fontos az interjúkészítés és az önmegjelenítés sablonos voltának a megtapasztalása és kiemelése. (Ez fontos tapasztalat, mert a későbbiekben visszautalunk e jelenségre a szociológiai interjú és az előítéletek témakörben.) Felhasznált forrás Személyiségfejlesztő játékok. Altern füzetek 8. IF Alapítvány, 45. o.
18 ÓVODA ISKOLA ÁTMENET 1.b. gyakorlat Mindenki egymás után sorban mondja a keresztnevét, úgy, hogy hozzátesz egy jelzőt. A jelző a saját keresztnevének a kezdőbetűjével kezdődjön! Mindenkinek el kell ismételnie az előtte elhangzó jelzős nevet, és ezután mondani a sajátját. Aki kezdte a sort, az a végén az összes nevet elmondja. Jó, ha a képző-mentor is beszáll a játékba. Pl.: Ékes Éva, Suttogó Sándor, Kincses Kati. Átvezetés a személyes szférából az óvodai-iskolai közösség, a szakma szférájába: Amit legjobban szeretek az óvodámban/iskolámban Ha ebben az óvodában/ iskolában lennék gyermek/diák Ha ebbe az óvodába/iskolába járna a gyerekem Ebben az óvodában/iskolában dolgozó pedagógusként... 1. 2. 3...\IPR kézikönyv\2. egység\2.3.c melléklet.doc
1. TEMATIKAI EGYSÉG 19 1.c. gyakorlat vagy a BEMUTATKOZÓ JÁTÉKTÁR bármely játéka Eszközök Magnó, kazetta, csomagolópapír, zsírkréta, gyurmaragasztó. Tréner feladata 1. Játékos tréninggyakorlat segítségével megalakítják a munkacsoportokat. A trénerre van bízva, hogy az azonosságok, a különbözőségek mentén, vagy a tudattalan tartalmaira építve szorgalmazza a csoportalakítást. Azonosság esetén: A csoport tagjai szabadon járkálnak, és választanak maguknak egy párt aszerint, hogy kivel hasonlítanak a legjobban egymásra: Én nagyon hasonlónak érzem magam Különbözőség esetén: A csoport tagjai szabadon járkálnak, és párnak választják azt, akiről úgy érzik, hogy teljesen más, mint ők: Én nagyon különbözőnek érzem magam Tudattalan választás esetén: A csoport tagjai lerajzolják, anélkül, hogy a többiek látnák az eredményt, hogy mivé változtatná át őket egy mesebeli varázsló. Az elkészült rajzokat kitesszük középre, és mindenki választ magának egy párt. (Biztassuk a csoportot, hogy ne feltétlenül állatot vagy virágot válasszanak, hanem bútor, tárgy, testrész, híres ember, fogalom, könyv, étel, ital kategóriákban is gondolkodjanak!) Variáció a tudattalan választásra: A csoporttagok relaxációs zenét hallgatnak, majd három képet vizualizálnak: vízpart, rét, ház. Ezt követően körbejárnak a teremben, és kiválasztják a párjukat. 2. A későbbiekben dominánsan együtt dolgozó csoportok kialakítása: A párok további párokat keresnek maguk mellé, így alakulnak meg a kis csoportok. A csoportban 5-6 főnél több ne legyen! 3. Minden munkacsoport megalkotja a maga címerét, amely tartalmazza minden csoporttag legfontosabb mondanivalóját, értékeit, üzenetét. A csoport nevet választ magának. 4. Minden csoport bemutatja a többieknek az elkészült címert, a folyamatot, ahogyan készült.
20 ÓVODA ISKOLA ÁTMENET 1.1. tacepao Elvárás-fa rajzolása, ablak segítségével Mi az, amire vállalkozunk? Egyéni és/vagy csoportos elvárások: 2. 1. 3. Az alcsoportok elvárásai: 1. 5. 2. 4. 3.
1. TEMATIKAI EGYSÉG 21 1.1. táblázat A továbbképzés személyes és intézményi eredményei az együttnevelés és az óvoda iskola átmenet megkönnyítése szempontjából: Eredmények: Személyes/Intézményi Legközelebbi: Legtávolabbi: hét év hét év hét év hónap hónap
22 ÓVODA ISKOLA ÁTMENET 1.1. és 1.2.2. ÓRAREND-vázlat A 30 órás Óvoda iskola átmenet program tematikai egységei 2. tematikai egység: Kompetenciakibontakoztatás 2.1. A személyiség kiépülésének folyamata a kompetenciák irányából. 2.2. A kognitív kompetencia szerkezete; a megismerési folyamatok biológiai és pszichológiai feltételei. 2.3. A szociális és személyes kompetencia szerkezete, kiépülése. Jelentőségük az egyén társadalmi integrációjában. 2.4. Az érzelmi intelligencia tartalma, jelentősége, fejlődésének jellemzői, a fejlődés elősegítéséhez szükséges feltételek. Időpontok, eszközök, magyarázatok, kérdések, megjegyzések, feladatok 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. tematikai egység: Az óvoda iskola átmenet nevelés-lélektani háttere 3.1. A nevelhetőség lélektani alapjai: öröklés és környezet. 3.2. A nevelő és a gyermek viszonyának pszichológiai sajátosságai. 3.1. 3.2. 4. tematikai egység: Nyelvi fejlődés/nevelés 4.1. 4.1. A kisgyermekkori nyelvi fejlődés jellemzői. 4.2. Az anyanyelvi fejlesztés fontossága, lehetőségei. 4.3. Az anyanyelv jelentősége a hátrányos helyzetű roma gyermekek fejlődésében. 4.2. 4.3. 5. tematikai egység: Az óvoda iskola átmenet diagnosztikai kérdései ( Iskolaérettségi vizsgálatok és diagnosztikus eljárások) 5.1. 5.1. Óvoda iskola átmenet diagnosztikai kérdései Az iskolaérettségi vizsgálatok kritikai megközelítésben.
1. TEMATIKAI EGYSÉG 23 6. tematikai egység: Az óvoda iskola átmenet társadalmi összefüggései 6.1. A család intézmény kapcsolat érdekében hogyan kezelhetők a pedagógusok és gyerekek szociokulturális hátterében mutatkozó különbségek? 6.2. A család intézmény kapcsolat érdekében a különböző hátterű, roma és nem roma szülők bevonásának technikái, az otthonról hozott előítéletek csökkentése. Gyakorlatokkal! 6.3. A család intézmény kapcsolat érdekében az oktatási nevelési feladatokon túli tevékenységek a gyerekek és családjaik hosszú távú bizalmának elnyerése érdekében. Gyakorlatokkal! 6.4. A család intézmény kapcsolat érdekében az elfogadó attitűd fejlesztése, az empátia kérdései. Gyakorlatokkal! 6.5. Pedagógus-előítéletek hatásának megértéséhez a másság dilemmája: a különbözőség elismerése szemben az azonosság ünneplésével. 6.6. Pedagógus-előítéletek hatásának megértéséhez kutatások az előítélet témakörében. Az előítéletes személyiség jellemzői. Az előítéletes viselkedés következményei, az előítéletek hatása a személyiségfejlődésre, a magyarországi romák identitásstratégiái. 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 6.7. 6.8. 6.7. Beilleszkedés az óvodába, iskolába I. 6.8. Beilleszkedés az óvodába, iskolába II. 7. Jó gyakorlatok 7.
24 ÓVODA ISKOLA ÁTMENET 1.1. feladatlap Ismerkedés az Óvoda iskola átmenet képzés programjával Benyomásaink a programmal kapcsolatban: Válaszunk a fenti felvetésre: Ellenvetésünk, aggályaink és félelmeink a programmal kapcsolatban: Válaszunk a fenti felvetésre: Kérdéseink a programmal kapcsolatban: Válaszunk a fenti kérdésekre:
1. TEMATIKAI EGYSÉG 25 1.1. segédanyag Az Óvoda iskola átmenet program és az IPR-program illeszkedése Cél A nevelőtestület átlássa, miként illeszkedik a 30 órás Óvoda iskola átmenet program a továbbképzés többi eleméhez, különösen az IPR-képzéshez. Képes legyen a nevelőtestület a kreativitását előmozdítani és munkakapcsolatait erősíteni. A képző-mentor feladata Röviden bemutatja az IPR-programot. 1.1.a. szöveg. Puzzle összerakó mintájára meghatározzák azokat a területeket, amelyeknek a fejlesztése szükséges az óvoda iskola átmenet megkönnyítése és az együttnevelés bevezetése érdekében. 1.1.b. fejlesztési eszközök. Összegyűjtik és csoportosítják azokat a feladatokat, amelyeket a nevelőtestületnek az együttnevelés és az óvodaiskola átmenet megkönnyítése érdekében meg kell tenniük. 1.1.c. táblázat. Összegyűjtik azokat a feladatokat, amelyeket a képző-mentornak a szervezetfejlesztés, csoportfejlesztés érdekében meg kell tennie. 1.1.d. táblázat.
26 ÓVODA ISKOLA ÁTMENET 1.1.a. szöveg Bevezetés az IPR-be Az integrációs program gyakorlati megvalósításának szakmai biztosítéka és segítsége a miniszter által kiadott pedagógiai rendszer 1, az Országos Oktatási Integrációs Hálózat és az NFT HEFOP 2.1.-es programjai. A képességkibontakoztató és integrációs felkészítés mint pedagógiai szolgáltatást leíró rendelet a minőségi oktatás mindkét összetevőjét szabályozza. Az esélyegyenlőséget egyértelműen kinyilvánítja azzal, hogy a hátrányos helyzetűek pedagógiai segítésére vonatkozó kiegészítő normatíva csak abban az esetben vehető igénybe, ha a célcsoportba tartozó tanulók a többi tanulóval együtt kapják meg az előírt pedagógiai szolgáltatást. Azaz a rendelet meghatározza azt az oktatásszervezési keretet, mely az alapvető emberi jogok elvéből kiindulva a szegregáció ellen hat. Az egyenlő esélyek szakmai biztosítéka és segítsége az a pedagógiai rendszer 2, mely elsődlegesen az együttnevelés szempontját kívánja az iskolák életébe beemelni. Nem egyszerűen a létező szegregációs formák kiküszöbölését követeli meg, hanem olyan pedagógiai-módszertani tartalmak beépítését várja el az intézményektől, melyek az együttnevelést eredményessé teszik. Azaz az IPR a minőségi oktatás elérése érdekében két párhuzamosan ható stratégiai célt követ: Az esélyegyenlőséget az általános iskolák szegregációhoz vezető struktúráinak leépítésével biztosítja. Az egyenlő esélyeket az iskolák befogadóvá, inkluzívvá tételével kívánja elérni. Ha a két cél közül valamelyik sérül, nem várhatunk sikeres integrációs felkészítést. A szegregációmentes oktatás feltételeinek kialakítása (például pusztán a gyermekek arányának megváltoztatásával) önmagában nem garancia a hosszú távú és mélyen gyökerező integrációs gyakorlat megteremtésére. Az oktatásszervezési keretek demokratizálása az esélyegyenlőséget biztosítja. Ehhez mindenképpen szükséges az egyenlő esélyek biztosítása, azaz az együttműködés szellemében inkluzívvá váló pedagógiai intézmény kialakulása, létrehozása is. A befogadó intézménynek mindenképpen érvényesítenie kell a társadalmi környezet heterogenitását. Ez meg kell hogy nyilvánuljon szolgáltatásaiban is oly módon, hogy például az intézmény társadalmi kapcsolatrendszere vagy tanulási-tanítási eszközrendszere valóban az egész érintett közösség számára egyenlő eséllyel hozzáférhető legyen. Az oktatásirányítás többek között a családokkal és külső partnerekkel való intenzívebb kapcsolatot, az óvoda iskola átmenetére való odafigyelést, a továbbtanulási mutatók javulását várja el e kiegészítő támogatásért. Emellett szükségesnek tartja a konkrét tanítás-tanulást segítő eszközök beépítését az intézmény pedagógiai programjába és mindennapi gyakorlatába. (Pl. kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló eszközök, alternatív pedagógiai módszerek és oktatásszervezési keretek, egyéni fejlődési napló és szöveges értékelés.) A multikulturális tartalmak megjelenítése szintén az integrációs felkészítés során alkalmazott pedagógiai eszközök között szerepel...\ipr kézikönyv\4.egység\4.1 szöveg.doc Az oktatási miniszter közleménye a hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszeréről (27.480/2003.) Magyar Közlöny 2003/20. szám.
1. TEMATIKAI EGYSÉG 27 1.1.b. Intézményi fejlesztési eszközök Az integráció és az óvoda iskola átmenet zökkenőmentessé tétele érdekében az intézmény fejlesztésére van szükség. Feladat Jelöljék meg az óvoda/iskola szervezetében, működésében és pedagógiai programjaiban azokat a területeket, amelyeknek a megerősítése szükséges a sikeres együttnevelés és a sikeres óvoda iskola átmenet érdekében. Ezeket a területeket hívjuk fejlesztési eszközöknek. Együttműködés a kisebbségi önkormányzatokkal Szakmai továbbképzések Együttműködés a szakszolgálattal Helyzetelemzés. Rövid-közép-hosszú távú célok kijelölése Óvoda iskola átmenetet segítő programok Heterogén osztályok Együttműködés a szülőkkel
28 ÓVODA ISKOLA ÁTMENET 1.1.c. táblázat A képző-mentor és a nevelőtestület feladatai az intézményfejlesztés érdekében Óvoda iskola átmenet megsegítése, az együttnevelés bevezetésével járó feladatok: Helyzetelemzés (Jelen állapot: hány gyerek, milyen módszerekkel nevelnek-oktatnak, milyen a belső és külső kapcsolatrendszer, konkrét akadályok, problémák ) Célrendszer (A jelen állapothoz képest milyen elvárások vannak?) Várható eredmények (Miben lesz mérhető a változás?) Együttműködések (Kik vegyenek részt a folyamatban, kik legyenek a partnerek, és mi legyen a feladatuk?) Bevezetési ütemterv. (Milyen határidővel, milyen feladatok valósuljanak meg, mikor milyen eredményeket kell felmutatni ) Fontos, hogy ennek a határidejét nem az Óvoda iskola átmenet továbbképzés, hanem az intézményi IPR-program határozza meg. Az óvoda iskola átmenet munkacsoport feladata, hogy ismerve a feladat nagyságát, segítse abban az intézményt, hogy reális határidőket tudjon megszabni az IPR bevezetése során. Nevelőtestület feladata: Helyzetelemzés: Intézményi dokumentumok áttekintése, pl. a pedagógiai program mit ír? Minden gyerek megkapja-e azt a szolgáltatást, amit a pedagógiai program előír? Partnerekkel való együttműködés, kapcsolat áttekintése: szülők, családok, pedagógiai szakszolgálat, családsegítő, kisebbségi önkormányzat, fenntartó Képző-mentor feladata: Segít kijelölni a határidőket, amikorra át kell nézni a dokumentumokat Segít értékelni a kigyűjtött szolgáltatásokkal kapcsolatos adatokat Segíti eldönteni, melyek a legfontosabb teendők az együttműködés beindítása, javítása szempontjából Milyen gyakran van megbeszélés a szülőkkel, mennyire ismerik a kisgyermeket, a család körülményeit