KUTATÁSI JELENTÉS Óvodás és iskolás gyermekek egészsége és életmódja Zala megye tíz oktatási-nevelési intézményében 215 ZALA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV
216
EGÉSZSÉGES KÖZÖSSÉGEK A Zala Megyei Önkormányzat Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési program 2007-2013 elnevezésű projektjének keretében a Zala Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve által megvalósított óvodás és tanulói egészségi állapot, egészségmagatartás, valamint intézményi egészségnevelés és egészségfejlesztés helyzetfelmérés Kutatási jelentése Készítette: Németh Ágnes 1 1
Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. Egészséges Közösségek című, SI-HU-2-2-022 számú projekt Iskolai egészségfejlesztésre és tanulói egészségmagatartásra vonatkozó kutatási program munkatársai: Dr. Németh Ágnes kutatásvezető Dr. Paizs Teréz megyei tiszti főorvos Antiné Tóth Szilvia Dr. Divinyiné Zsoldos Zsuzsanna Dr. Horváthné Jakab Anna Parragi Katalin Vajda Ibolya A kutatás és a kiadvány megjelenése a Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Egészséges Közösségek című, SI-HU-2-2-022 számú projekt finanszírozásában valósult meg. Köszönetet mondunk a felmérésben részt vevő iskolák igazgatóinak, pedagógusainak, a tanulók szüleinek, és a tanulóknak, akik nélkül a felmérés nem valósulhatott volna meg. Címlap: Artonius Grafikai Stúdió Zala Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv 2013. Németh Ágnes 2 2
TARTALOM Tartalomjegyzék...3 AJÁNLÁS...5 BEVEZETÉS...7 ÓVODÁS ÉS ISKOLÁS GYERMEKEK EGÉSZSÉGE ÉS ÉLETMÓDJA A FELMÉRÉS MÓDSZEREI 1. Anyag és módszer...13 EREDMÉNYEK ÉS MEGBESZÉLÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁS 2. Táplálkozási szokások és fogápolás...23 3. Fizikai aktivitás és szabadidős tevékenységek...34 RIZIKÓMAGATARTÁS 4. Dohányzási szokások...49 5. Alkoholfogyasztási szokások...54 6. Illegális szerek és egyéb drogok fogyasztása...59 7. Szexuális magatartás...65 8. Sérülések, balesetek...69 SZUBJEKTÍV JÓLLÉT, MENTÁLIS EGÉSZSÉG 9. Szubjektív jóllét...75 10. Testkép, tápláltsági állapot, testtömeg-kontroll...89 PSZICHOSZOCIÁLIS KONTEXTUÁLIS TÉNYEZŐK 11. Társadalmi-gazdasági háttér...99 12. Családszerkezet, családi kapcsolatok...106 13. Iskola, óvoda, kortársbántalmazás...113 14. Kortárskapcsolatok...134 3
A GYERMEKEK SZÜLEINEK EGÉSZSÉGE, ÉLETMÓDJA ÉS VÉLEMÉNYE AZ ÓVODAI, ISKOLAI KÖRNYEZETRŐL ÉS EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ TEVÉKENYSÉGRŐL A FELMÉRÉS MÓDSZEREI 1. Anyag és módszer...145 EREDMÉNYEK ÉS MEGBESZÉLÉS 2. A szülők egészsége, életmódja...149 3. A szülők véleménye az óvodai, iskolai életről és fizikai környezetről...154 4. A szülők véleménye az óvodai, iskolai egészségfejlesztési tevékenységről...161 A NEVELÉSI INTÉZMÉNYEK FIZIKAI ÉS TÁRSAS ADOTTSÁGAI, A PEDAGÓGUSOK VÉLEMÉNYE AZ INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉRŐL, ADOTTSÁGAIRÓL TÁRSAS ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉG-TÁMOGATÓ SZEMPONTBÓL A FELMÉRÉS MÓDSZEREI 1. Anyag és módszer...169 2. A pedagógusok szubjektív egészsége, egészségnevelési továbbképzése...173 3. A pedagógusok véleménye az óvoda/iskolavezetésről és a pedagógus közösségről...176 4. A pedagógusok véleménye az óvodai/iskolai életről: diákok, pedagógusok, szülők viszonyai...179 5. Tanítási módszerek...185 6. A pedagógusok véleménye az intézmény fizikai adottságairól, ellenőrzéséről...187 7. A pedagógusok véleménye az óvodai, iskolai egészségfejlesztési tevékenységről...190 8. Az intézmények vezetőitől kapott válaszok eredményei...192 ÖSSZEFOGLALÁS ÉS SZAKMAI AJÁNLÁS ÖSSZEFOGLALÁS...201 SZAKMAI AJÁNLÁSOK...206 FELHASZNÁLT IRODALOM...209 4
AJÁNLÁS A Zala Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, Lenti és Keszthely 10 oktatási-nevelési intézményében az óvodás és tanulói egészségmagatartással, valamint intézményi egészségfejlesztés helyzetével kapcsolatos kutatást készített a Szlovénia- Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Egészséges Közösségek projekt keretében. A kutatás célja egy olyan helyzetkép készítése volt, amely alapul szolgál intézményi szintű egészségfejlesztési stratégia tervezéséhez, hosszútávon megalapozott egészségfejlesztési tevékenység folytatásához. Az iskoláskorúak egészségmagatartása, egészséggel kapcsolatos attitűdjeik még eredményesen alakíthatóak, ezért ebben a feladatban a család mellett az oktatási- nevelési intézmények, óvodák és iskolák szerepe rendkívül fontos. A felelősségteljes munka csak az életmóddal összefüggő környezeti és személyiségtényezők ismeretének birtokában lehet igazán hatékony. Ezért is kiemelt jelentőségű, hogy a projekt támogatásával lehetőség nyílt egy ilyen tudományos igényű kutatási program megvalósítására. A kutatási jelentés széles körű információkat ad a gyermekek életmódjára, szubjektív jól-létére valamint ezeket befolyásoló számos háttértényezőre vonatkozóan. A fentiek tükrében jósszívvel ajánlom kiadványunkat a gyermekekkel foglalkozó elméleti és gyakorlati szakterületek és a gyermekek egészségéért tenni akaró civil szervezetek képviselőinek, az érintett szülőknek és fiataloknak. Bízom abban, hogy a szakmai ajánlással kiegészített tanulmány, az összefüggésekre rámutató eredmények leírása, bemutatása segíti a prevenciós stratégiák, egészségfejlesztési tevékenységek tudatos tervezését, a célzott és a hatékony megvalósítást. Dr. Paizs Teréz megyei tiszti főorvos NSZSZ vezető 55
6
BEVEZETÉS A gyermekek és serdülők egészségi állapotára és egészséget befolyásoló magatartására vonatkozó kutatások eredményeinek ismerete és felhasználása alapvető a hazai egészségfejlesztő programok hatékonyságához. Az életmód kedvező irányba történő befolyásolása nem nélkülözheti az életmóddal összefüggést mutató, arra hatást gyakorló környezeti és személyiségtényezők ismeretét, és gyakorlatban való hasznosítását sem. Az egészségmagatartás és a szubjektív egészségi állapot (szubjektív jól-lét) monitorozása segítségével értékelhetjük egy ország, egy térség/régió vagy akár egy intézmény egészségvédő, egészségfejlesztő stratégiája és tevékenységei sikerét, hatékonyságát. A kutatások alaperedményei és az ezek közötti összefüggések a hatékonyabb módszerek kifejlesztéséhez nyújtanak segítséget. Számos tudományos eredmény támasztja alá, hogy a gyermekek, fiatalok egészségét és egészségmagatartását nagymértékben befolyásolja a családi környezet (mind a materiális, mind az érzelmi miliő, pl. Collins és Steinberg, 2006; Kotowska és mtsai, 2010). További kutatások rámutattak a nevelési intézmény, mint a gyermek életében a család utáni második legfontosabb szociális színtér, hasonló mértékű fontosságára (pl. Bonny és mtsai, 2000; Torsheim és mtsai 2001). Az óvodák és iskolák jelentősége óriási a gyermekek egészsége megőrzésének és fejlesztésének terén önmagában is, de ezen felül a családból hozott egyenlőtlenségek csökkentésében, kiküszöbölésében is (Aszmann, 2005). A leghatékonyabb és legideálisabb körülmény, ha az oktatási intézmény és a család együttműködik, az intézmények egészségfejlesztési törekvéseiben ennek is helyet kell kapnia. Jelen kutatás alapjául az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (Health Behaviour in School-aged Children, HBSC) elnevezésű, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló több évtizedes nemzetközi kutatás szolgál (Currie és mtsai, 2012, Németh és Költő, 2011). A gyermekek egészségmagatartására, szubjektív jól-létére és az ezeket meghatározó háttértényezőkre vonatkozó kérdéseket nagyrészt ebből a vizsgálatból vettük át. A kutatás egyeztetett nemzetközi protokolljából jelen kutatás számára átvettük továbbá: - a kérdőívek szerkezeti összeállításának - az adatfelvételnek - az adatbevitelnek - az adattisztításnak - az adatállomány összeállításának szabályait - az adatfelvételben résztvevők, a szülők és az iskolák tájékoztatásának szabályait - a kutatás témaköreinek tudományos alapjait (scientific rationales). - A szülők és oktatási-nevelési intézmények számára készített kérdőívek összeállításánál fölhasználtuk a HBSC-kutatás iskolaszintű (school-level, az iskola egészségfejlesztő szerepét vizsgáló) alprojektjének alapelveit, módszertanát, kérdéseit; hazai, az iskolai és óvodai egészségfejlesztésre vonatkozó szakirodalmat (Simonyi, 2012, Bukovicsné, 2012); valamint saját kutatói tapasztalatunkat. A kutatás célkitűzései Információgyűjtés három Zala megyei település nevelési intézményeit látogató gyermekek és serdülők körében: a fiatalok önminősített egészségi állapotának, közérzetének, egészségmagatartásának és ezek néhány fontos háttértényezőjének monitorozása. 76
Információgyűjtés a fenti nevelési intézményekbe járó gyermekek és serdülők szüleinek körében: a szülő szubjektív egészségi állapotára, egészségmagatartására, a család életmódjára vonatkozóan. Információgyűjtés mind a gyermekek, mind a szülők, mind az intézményekben dolgozó pedagógusok körében a fenti oktatási-nevelési intézményekről, mint a gyermekek fizikai, személyi és társas környezetéről, mely befolyásolja a gyermekek egészségét és egészségmagatartását. Információgyűjtés a szülők és a pedagógusok körében az oktatási-nevelési intézmények egészségnevelési és egészségfejlesztési tevékenységéről, a szülőkkel való együttműködésről. A gyermekek és serdülők egészségi és egészségmagatartási adatainak összevetése az országos statisztikával (ahol rendelkezésre állnak országos adatok). Összefüggések keresése a gyermekek egészsége, egészségmagatartása, valamint a családi és az oktatási-nevelési intézményi környezet minősége között. A feltárt összefüggések alapján a következtetések levonása, szakmai ajánlás az oktatási-nevelési intézmények számára a további egészségfejlesztési munkához. Várt eredmények Képet szeretnénk kapni a felmérésben szereplő gyermekek szubjektív egészségi állapotáról és egészségmagatartásáról. Várhatóan jellegzetes életkori és nemi különbségeket fogunk találni. A serdülőkorúak esetében az országos átlaggal való összevetésre is lehetőség nyílik, hiszen az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása kutatás országos reprezentativitású, és ennek módszertanával dolgoztunk. Képet kapunk a felmérésben szereplő oktatási intézményeknek az egészségnevelésben és egészségfejlesztésben szerepet játszó adottságairól. Ezeket összevetve a gyermekekre vonatkozó eredményekkel, vélhetőleg következtetéseket tudunk levonni és ajánlásokat tudunk tenni az intézmények jövőbeni egészségfejlesztő munkáját segítendő. Megismerhetjük a gyermekek, a szülők és az oktatási-nevelési intézmények véleményét az intézményről, mint a gyermekek fizikai, érzelmi és társas környezetéről. A vélemények összevetése reményeink szerint szintén hasznos tanulságokkal jár majd az intézmények további tevékenységéhez. Ugyanakkor a fentiekből nagy valószínűséggel a szülők számára is informatív és hasznos üzeneteket tudunk majd megfogalmazni. 8 7
Óvodás és iskolás gyermekek egészsége és életmódja 9
10
A FELMÉRÉS MÓDSZEREI 9 11
12
1. Anyag és módszer A minta A felmérés módszertani alapját az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása WHOkollaboratív nemzetközi kutatás (HBSC) protokollja képezte (Currie és mtsai, 2010, Zakariás és Németh, 2011). A vizsgálati célcsoport a 3-18 éves korosztály volt. A felmérésbe három település két óvodáját és nyolc iskoláját terveztük bevonni, mely egy iskola kivételével (ahova nagyrészt értelmi fogyatékossággal élő tanulók járnak, így adatfelvételi módszerünk számukra nem megfelelő) meg is valósult. Résztvevő intézmények: Napköziotthonos Óvoda, Lenti (gyermek létszám: 266, pedagógus létszám: 23) Arany János Általános Iskola, Lenti (tanulói létszám: 340, pedagógus létszám: 37) Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Lenti (tanulói létszám: 367, pedagógus létszám: 34) Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, Lenti (tanulói létszám: 241, pedagógus létszám: 18) Lámfalussy Sándor Szakközépiskola és Szakiskola, Lenti (tanulói létszám: 377, pedagógus létszám: 36) Életfa Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Keszthely (tanulói létszám: 62, pedagógus létszám: 21) Asbóth Sándor TKSZK, Keszthely (tanulói létszám: 800, pedagógus létszám: 52) Csány-Szendrey Általános Művelődési Központ, Keszthely (tanulói létszám: 718, pedagógus létszám: 57) Gábor Áron Általános Iskola és Óvoda, Zalaapáti (gyermek létszám: 140, pedagógus létszám: 16, csak az iskola vett részt a felmérésben). A mintavételi keret így 3311 gyermek volt. Közülük közvetlenül a 3-12. évfolyamos tanulókat kérdeztük meg. Kutatásunknak része volt a szülőktől is információt gyűjteni, részben gyermekeik életmódjára, részben saját életmódjukra, részben az iskola jellemzésére, kiemelt tekintettel az egészséges környezet és egészségnevelés témakörökre vonatkozóan. Így minden résztvevő intézmény minden neveltjének, tanulójának egyik szülőjétől is választ vártunk. A gyerekek körében csoportos mintavételi eljárás keretében történt az adatfelvétel; a résztvevő iskolák összes osztályának összes tanulója bekerült a tervezett mintába. A végleges mintanagyságot befolyásolta az adatfelvétel napján hiányzó tanulók, a szülői, illetve a tanulói visszautasítások száma. A számítógépes adattisztítás során további kérdőíveket töröltünk a mintából különböző okokból kifolyólag (nem hiánya, betöltött 19. életév, a kérdések több mint 50%-ának meg nem válaszolása, nyilvánvalóan komolytalan válaszadás). A végleges megvalósult mintanagyság a gyerekek körében 2066 fő (1.1. táblázat). A fiúk aránya 54,6%, a lányoké 45,4%. A gyerekek 0,4%-a él megyeszékhelyen, 43,8%-a városban, 55,1%-a falun, míg 0,7%-uk tanyát jelölt meg lakhelyül. A szülők esetében a teljes mintán (óvodás, általános és középiskolás tanulók) vártuk a válaszokat. Itt is történt adattisztítás a számítógépes feldolgozás során a fentebb leírt szempontok szerint). Az ő esetükben a megvalósult mintanagyság 2051 fő volt (1.2. táblázat). A szülők 50,8%-a fiúgyermeknek, 49,2%-a lánygyermeknek a szülője. Az ő családjaik 0,4%-a él a megyeszékhelyen, 65,1%-a városban, 34,6%-a faluban és 0,1%-uk tanyán. 10 13
1.1. táblázat A gyermekek megvalósult mintája (tanulók száma, aránya), valamint a tanulók életkora évfolyamonként Évfolyam Megvalósult minta A tanulók életkora tanulók létszáma aránya (%) átlag (M) szórás (SD) 3. 181 8,8 9,76 0,44 4. 160 7,7 10,71 0,53 5. 184 8,9 11,76 0,52 6. 177 8,6 12,79 0,39 7. 196 9,5 13,79 0,46 8. 189 9,1 14,77 0,49 9. 289 14,0 16,00 0,72 10. 265 12,8 16,85 0,60 11. 249 12,1 17,72 0,42 12. 176 8,5 18,49 0,29 Együtt 2066 100 1.2. táblázat A szülők megvalósult mintája (szülők száma, aránya), valamint gyermekeik életkora évfolyamonként Évfolyam Megvalósult minta A gyermekek életkora szülők létszáma aránya (%) átlag (M) szórás (SD) Kiscsoport 72 3,5 3,98 0,62 Középső csoport 50 2,4 5,06 0,37 Nagycsoport 84 4,1 6,25 0,54 1. 182 8,9 7,69 0,45 2. 172 8,4 8,64 0,50 3. 163 7,9 9,72 0,40 4. 147 7,2 10,69 0,52 5. 156 7,6 11,74 0,44 6. 130 6,3 12,79 0,46 7. 149 7,3 13,74 0,50 8. 140 6,8 14,79 0,51 9. 200 10,3 15,87 0,63 10. 158 7,7 16,81 0,54 11. 141 6,9 17,71 0,42 12. 96 4,7 18,52 0,28 Együtt 2051 100 14 11
Az adatfelvétel és az adatbázis létrehozása Az adatgyűjtés és a felmérés az Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Tudományos Tanácsa Tudományos és Kutatásetikai Bizottságának jóváhagyásával történt. A kiválasztott iskolák igazgatóinak felkérő levelet küldtünk a kutatásban való részvételre. Amennyiben az iskolák vállalták a részvételt, az érintett tanulók szüleit írásban tájékoztattuk a kutatásról, és beleegyezésüket kértük gyermekük részvételéhez, valamint felkértük őket is a válaszadásra. Az adatfelvétel 2013 tavaszán zajlott, kiképzett kérdezőbiztosok, a Zala Megyei Kormányhivatal NSZSZ munkatársai részvételével. A kérdezőbiztosok az adatfelvétel előtt személyes találkozón beszélték meg az intézmény igazgatójával az adatfelvétel lebonyolítását, körülményeit. A kitöltés előtt a kérdezőbiztosok a tanulókat tájékoztatták a vizsgálat jelentőségéről. A kérdőív kitöltése a tanulók számára is önkéntes volt. Az anonimitás biztosítása érdekében tanárok nem voltak jelen az osztályban a kérdőív felvételekor, és a tanulók a név nélküli kérdőíveket lezárható borítékba tették. A kérdőívek kitöltése az iskolai osztálytermekben történt és osztályonként kb. egy iskolai órát vett igénybe. A kérdezőbiztos az összegyűjtött borítékokat a kitöltés befejezése után elvitte az iskolából. A szülők esetében a gyermekek az intézményből hazavitték, vagy a szülők ott megkapták a kérdőíveket egy borítékban, és otthon töltötték ki, majd a lezárt borítékban visszajuttatták az intézménybe. Innen összegyűjtve szállították vissza kérdőíveket az ZMKH NSZSZ-be adatbevitelre. A kérdőíveket gyakorlott adatrögzítők vitték számítógépre. Az adatrögzítés után 10%-os ellenőrzés, majd adattisztítás történt a valid (érvényes) adatbázis létrehozása érdekében. Az adatrögzítés és az adatfile elkészítése 2013. június-szeptember között zajlott, ezt követte az adatfeldolgozás október-novemberben. Az alkalmazott mérőeszközök: kérdőívek A gyermekek kérdőíveinek alapjául a HBSC kutatás 2010. évi felmérésének kérdőívei szolgáltak. A gyermekek életkorának megfelelően nem minden kérdést tettünk fel minden korcsoportban. A kérdések leírásánál minden esetben jelzi a szerző, hogy milyen korosztálytól kérdeztük. A szülők kérdőívének csak egy részét képezik az alább megjelölt témakörök. A nem gyermekeikre vonatkozó kérdéseket a szülői témák eredményeinek bemutatása előtt adja meg a szerző. Jelen vizsgálatban a következő témaköröket vizsgáltuk (*: ezt a kérdéscsoportot a szülőnek is feltettük, gyermekére vonatkozóan): Egészségmagatartás: o táplálkozási szokások*, testtömeg-kontrollálás o fizikai aktivitás* o fizikailag passzív szabadidő-eltöltési tevékenységek* o rizikómagatartások (szerhasználat: dohányzás, alkohol-, illegális drogfogyasztás) o szexuális magatartás o sérülések* Szubjektív jóllét: o egészség értékelése*, o egészségtudatosság* o krónikus betegségek* o alvásmennyiség* o élettel való elégedettség o pszichoszomatikus panaszok* 12 15
o depresszív tünetek o testkép, tápláltsági állapot* Háttértényezők: o demográfia (nem*, életkor*, lakóhely*) o család (szerkezet*, kapcsolatok) o kortársak (barátok, a velük töltött idő, kapcsolattartás) o iskola (iskolához való viszony*, terhelés*, tanulmányi eredmény*, tanárok megítélése, osztályközösség, szülői segítség*, iskolapercepció*, kortársbántalmazás*, verekedés*) o szociális egyenlőtlenségek (család társadalmi-gazdasági helyzete*) A szülőknek feltettünk néhány olyan kérdést is a gyermekre és a család életmódjára vonatkozóan, melyeket a gyerekektől nem kérdeztünk: családi közös étkezések a gyermekkel a gyermek részvétele az óvodai/iskolai étkeztetésben családi közös szabadidős tevékenységek a gyermekkel. Adatfeldolgozási módszerek, eredmények közlése A statisztikai feldolgozás az SPSS (PASW) programcsomag 17.0 verziójával történt. Adatelemzés A kutatási jelentés a szerző által relevánsnak tartott leíró eredményeket mutatja be, melyeket egy- és kétváltozós matematikai-statisztikai módszerekkel számított ki (átlag, szórás, gyakorisági eloszlás, valamint kétmintás t-próba, függetlenség-teszt [χ 2 -próba], egyutas variancia-analízis (ANOVA), reliabilitásvizsgálat: a skálák belső konzisztenciájának mutatója a Cronbach-α segítségével). Eredmények leírása Az eredményeket a szerző megadja az összmintára vonatkozóan, valamint nem és évfolyamok szerinti vagy egyéb bontásban is, ahol relevánsnak ítélte. A statisztikai próbák számszerű eredményeinek közlésétől a gördülékenyebb olvashatóság kedvéért és terjedelmi okok miatt eltekintett. Amennyiben különbségekről, eltérésekről ír, mindig matematikai-statisztikai értelemben vett szignifikáns különbségekre utal (a választott szignifikanciaszint egységesen p=0,05) 1. Az évfolyamok közti különbségek kétféle hatásból adódnak össze. Az életkor hatása az idősödéssel együtt járó folyamatokat tükrözi, a kohorszhatás viszont az egy időszakban (évben, évcsoportokban) születettek közös jellemzője, amely a korosodástól független. E két hatás szétválasztására egy keresztmetszeti vizsgálatban nincs lehetőség. Amennyiben jelen kutatás kapcsán kifejezetten életkori hatásokról beszél a szerző, olyankor a szakirodalomban leírt modellekre és longitudinális elemzésekre támaszkodik. Másrészt, ha az olvashatóság kedvéért nem is mindig hangsúlyozza (így pl. az esetleg félreérthető a korral az adott jellemző előfordulása nő/csökken megfogalmazást használja), az évfolyamok közti különbségek alatt e két hatás együttesét érti. A kereszttáblákban és grafikonokon feltüntetett százalékok összege néhol a 100-tól kissé eltér, ez a kerekítési módszerek következménye. 1 Kivételt képeznek a megbeszélés fejezetekben az országos felmérés eredményeivel való összehasonlítások, melyek a szerző által jelentősnek ítélt különbségeket tartalmazzák. Jelen alapjelentés kereteit ugyanis meghaladja két minta matematikai-statisztikai összehasonlítása, annak bonyolultsága miatt. 16 13
Jelen vizsgálat adatait a szerző összehasonlítja az ennek alapjául szolgáló Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása kutatás (HBSC) 2010-ben lezajlott országosan reprezentatív felmérésének eredményeivel (Németh és Költő, 2011), ahol lehetséges. Ez utóbbi felmérés az 5., 7., 9. és 11. évfolyamokon tanuló serdülők életmódjára és szocio-kulturális hátterére vonatkozott, a tanulók önbevallásos adataira alapozva. Amely témakörben nincs összehasonlítás az elemzésben, az nem szerepelt az országos felmérés kutatási programjában. Az országos adatokkal történő összehasonlíthatóság érdekében a szerző számos esetben külön számította ki a 3-4. és 5-12. évfolyamokon tanulók összesített eredményeit. Ezt azokban az esetekben tette meg, amikor jelentős eltérés látható a két csoport értékei között. Amennyiben csak az összmintára vonatkozó adat szerepel (és nincs mellette a két almintára külön megadva), az azt jelenti, hogy a két alminta értékei gyakorlatilag nem térnek el egymástól. Az 5-12. évfolyamokon tanulók önbevallásos összadatait a szerző általában összevetette az országos adatokkal, de ezt annak tudatában tette, hogy az országos eredményekből hiányoznak a páros évfolyamokon tanulók adatai, ezt az értelmezésnél figyelembe vette. Az ábrákon és táblázatokban *-gal jelölt értékek azt jelzik, hogy az adott évfolyamon tanuló fiúk és lányok adatai szignifikánsan eltérnek egymástól (a * jel mindig a lányok értéke mellett szerepel). Erre a legtöbb esetben a szövegben is utal a szerző. Az eredményeket azoknál a változóknál, melyek minden vizsgált gyermek-korcsoportra vonatkoznak (szülők válaszai a család életmódjára vonatkozóan), a sok adatpont miatt nem oszlop-, hanem vonaldiagramon ábrázolta, az áttekinthetőség érdekében. Ez módszertanilag némiképp helytelen, mert folyamatos tendenciát sugallhat az egyes korcsoportok között, ami nem igazolható a keresztmetszeti típusú vizsgálatoknál. Az ábrák értelmezésénél ezt szem előtt kell tartanunk. Az eredmények szignifikanciájával kapcsolatban meg kell említeni, hogy sok esetben nagyobb (akár 10%-nál is) számszerű eltérések sem adódtak szignifikánsnak a statisztikai elemzésnél. Ennek oka legtöbbször az egyes összehasonlított csoportok alacsony elemszáma. A szerző az eredmények értelmezésénél minden esetben elmondja, ha kutatási tapasztalatai és/vagy a tendenciózus, illetve egyértelmű gradiens mentén mozgó számszerű adatok véleménye szerint valódi különbségre utalhatnak, bár a statisztikai próbák nem igazolták ezt. 14 17
18
EREDMÉNYEK ÉS MEGBESZÉLÉS 15 19
20
EGÉSZSÉGMAGATARTÁS 16 21
22
2. TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSOK ÉS FOGÁPOLÁS A 3-12. évfolyamos gyermekek önbevallásos adatai A FELDOLGOZOTT KÉRDÉSEK A reggeli étkezés rendszerességére vonatkozóan két kérdést tettünk fel: Milyen gyakran szoktál rendesen 2 reggelizni? (Lehetséges válaszok: tanítási napokon: Soha / Egyszer / Kétszer / Háromszor / Négyszer / Ötször egy héten, hétvégén: Soha / Egyszer / Szombaton és vasárnap is.) A táplálkozás minőségét a következő kérdéssel vizsgáltuk: Hetente hány alkalommal fogyasztod a következő ételeket, italokat? Gyümölcs Zöldségfélék Édességek (cukorka, csokoládé) Kóla vagy más édes üdítőital (Lehetséges válaszok: Soha / Ritkábban, mint hetente / Hetente / Hetente 2-4-szer / Hetente 5-6-szor / Minden nap egyszer / Minden nap többször is.) Az eredményeket az utolsó két válaszkategória összevonásával adjuk meg. A szájhigiénére vonatkozóan egy kérdés szerepelt a kérdőívben: Milyen gyakran mosol fogat? (Lehetséges válaszok: Naponta többször/ Naponta egyszer / Legalább hetente egyszer, de nem minden nap / Ritkábban, mint hetente / Soha.) EREDMÉNYEK A reggeli étkezés rendszeressége A 3-4. évfolyamokon tanulók 12,1%-a, míg az 5-12. évfolyamos diákok 33,1%-a soha nem reggelizik rendesen hétköznapokon (átlagosan 29,6%-a). A minden nap reggelizők arányai az alsósok körében 59,3%, az idősebbeknél 46,1% (átlagosan 48,5%). A nemek közötti különbségek egy évfolyam kivételével nem szignifikánsak (2.1. ábra). A korcsoportok között mindkét nem esetében szignifikánsak az eltérések, azonban markánsabb csökkenést a fiúknál a 6-9., a lányoknál a 6-8. évfolyamoknál láthatunk. Az alsósok 4,5%-a válaszolt úgy, hogy hétvégeken soha nem reggelizik rendesen, míg az 5-12. évfolyamokon tanulóknak 10,6%-a (átlagosan 9,6%). Mindkét napon fogyaszt reggelit a 3-4-esek 83,6%-a, valamint az idősebbek 72,5%-a (az összmintán 74,3%). Az életkori eltérések hasonlóak az előző kérdésnél leírtakkal, bár itt a 6. évfolyamtól kezdve a 12. évfolyamig jellemzőek a csökkenő arányok. A nemek között statisztikailag jelentős különbség itt szintén csak egy évfolyamon fordul elő (2.2. ábra). 2 A rendesen fogalmát körülírtuk a kérdésben: nemcsak egy pohár tejet, teát vagy gyümölcslevet iszik. 17 23
2.1. ábra A minden hétköznap reggeliző tanulók aránya nem és évfolyam szerint (N=2052) Reggelizők aránya (%) 80 60 40 20 0 Fiúk Lányok 64,4 60,0 58,0 60,0 58,9 57,1 59,5 58,4 50,6 52,3 47,0 44,1* 40,8 42,2 39,0 42,9 40,0 37,8 37,4 35,3 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. Évfolyam 2.2. ábra A hétvégéken mindkét nap reggeliző tanulók aránya nem és évfolyam szerint (N=2043) Reggelizők aránya (%) 100 80 60 40 20 0 Fiúk Lányok 86,4 92,9* 87,3 85,1 75,3 80,0 79,6 84,0 78,8 75,7 75,6 70,6 71,6 71,8 70,6 69,0 67,3 62,5 58,9 58,0 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. Évfolyam A táplálkozás minősége: ételek fogyasztási gyakorisága Összességében a tanulók 27,2%-a, válaszolta, hogy napi rendszerességgel fogyaszt gyümölcsöt. Több mint 10% azoknak az alsó tagozatosoknak az aránya, akik még heti gyakorisággal sem esznek gyümölcsöt. Ugyanez az arány a serdülőkorúak körében már közel 15%. A fiúk és lányok között egyik évfolyamon sincs szignifikáns eltérés a napi fogyasztási gyakoriságban (2.3. ábra). A fiúk körében az évfolyamok között sincs statisztikai különbség. A lányoknál azonban jellemző, hogy a középiskolás korosztály jóval ritkábban fogyaszt gyümölcsöt, mint a fiatalabbak. 2.3. ábra A gyümölcsöt naponta fogyasztó tanulók aránya nem és évfolyam szerint (N=2048) Naponta fogyasztók aránya (%) 50 40 30 20 10 32,2 31,8 20,3 30,1 31,1 41,3 34,4 35,3 30,9 33,3 Fiúk Lányok 35,9 23,5 24,4 23,4 24,5 23,3 20,0 19,4 18,9 19,1 0 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. Évfolyam 24 18
A napi zöldségfogyasztás aránya is hasonló, mindössze 25,2% az összmintán. Jelentős azoknak az aránya, akik még hetente sem esznek zöldségféléket (17,1% a 3-4-eseknél és 11,5% az idősebbeknél). Az egyes évfolyamok között nincs jelentős eltérés egyik nem esetében sem, és a fiúk-lányok között sem, bármelyik évfolyamot is tekintjük (2.4. ábra). Ugyanakkor az összmintában a lányok szignifikánsan magasabb arányban esznek zöldségféléket minden nap (27,5%) mint a fiúk (23,3%), habár ez a különbség nem túl nagy. 2.4. ábra A zöldségféléket naponta fogyasztó tanulók aránya nem és évfolyam szerint (N=2035). Naponta fogyasztók aránya (%) 40 30 20 10 24,4 24,4 25,3 23,0 31,0 36,7 24,2 28,4 31,2 23,5 24,3 23,3 24,3 23,8 22,7 19,3 Fiúk Lányok 30,9 28,6 21,3 21,0 0 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. Évfolyam A cukrozott üdítőitalok és az édességek napi fogyasztása hasonló arányban jellemző. Az alsósok itt jellemzően jóval kisebb arányban képviseltetik magukat, mint az idősebbek: üdítők: 11,4% vs. 23,8% (átlagban 21,8%), édességek: 10,9% vs. 25,1% (átlagban 22,9%). Üdítőitalt a 3-4-esek 49,7%-a, az 5-12-esek 25,2%-a, édességet pedig 33,9%-uk illetve 19,3%-uk ritkábban fogyaszt, mint hetente. Üdítőital-fogyasztásban az 5. és 8. osztályos lányok kedvezőbb arányokat mutatnak, mint a fiúk (2.5. ábra). Ez a különbség a teljes mintában is szignifikánsan megjelenik: 18,7% vs. 24,5%. Mindkét nem esetében szignifikáns különbség jellemző a korcsoportok között: ez egyértelműen a 4-6. évfolyamok közötti ugrásszerű növekedésnek köszönhető. 2.5. ábra A szénsavas üdítőitalokat naponta fogyasztó tanulók aránya nem és évfolyam szerint (N=2043) Naponta fogyasztók aránya (%) 40 30 20 10 21,4 14,8 14,7 10,8 5,8 35,3 24,0 25,9 22,2 22,5 10,0* 14,7* 30,8 27,0 24,3 22,7 Fiúk Lányok 26,8 24,3 20,4 22,7 0 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. Évfolyam Édességfogyasztásban nincs különbség a két nem között, és a fiúk körében az évfolyamok között sem (2.6. ábra). A lányoknál azonban igen: jól látható az ugrásszerű növekedés a 4-5. évfolyamok között. 19 25
2.6. ábra Az édességeket naponta fogyasztó tanulók aránya nem és évfolyam szerint (N=2035) Naponta fogyasztók aránya (%) 40 30 20 10 10,2 6,0 18,7 9,6 22,5 26,3 24,2 24,7 33,3 28,9 29,4 30,1 25,0 23,3 25,7 20,8 26,2 Fiúk 20,4 Lányok 23,2 21,0 0 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. Évfolyam Fogápolás Nemzetközi ajánlások szerint a naponta legalább kétszeri fogmosás a kívánatos (Kuusela és mtsai, 1997). Az alsós diákok 84,3%-a, míg az idősebbek 94,6%-a (átlagban 92,9%-a) naponta legalább egyszer, 59,7%-uk legalább kétszer megmossa a fogát. Az utóbbiak aránya az 5-12. évfolyamokon, egyetlen kivétellel, a lányok esetében szignifikánsan kedvezőbb, mint a fiúknál (2.7. ábra). A korcsoportok között azonban egyik nem esetében sem adódott jelentős eltérés. 2.7. ábra A naponta többször fogat mosó tanulók aránya nem és évfolyam szerint (N=2052). Naponta többször fogat mosók aránya (%) 80 60 40 20 0 Fiúk Lányok 73,8* 73,8* 72,9* 76,5* 63,6 65,1 68,1* 70,0* 68,1* 58,7 57,3 60,5 56,5 52,0 51,8 51,5 52,3 49,1 40,8 41,6 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. Évfolyam 26 20