DÖNTÉSI MODELL TURISZTIKAI VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA, AMELY A SZÁLLODAI KÖLTSÉGELEMZÉSRE FÓKUSZÁL

DÖNTÉSI MODELL TURISZTIKAI VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA, AMELY A SZÁLLODAI KÖLTSÉGELEMZÉSRE FÓKUSZÁL DOKTORI ÉRTEKEZÉS Doktori Iskola Miskolci Egyetem Vállalkozások elmélete és gyakorlata cím program 2004. Tudományos vezet: Dr. Nagy Aladár D. Sc. Egyetemi Tanár MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Készítette: Török Lajos okl. közgazda Szakmai konzulens: Tóbiás János Gazdasági vezérigazgató-helyettes DANUBIUS HOTELS GROUP RT.

A TÉMA FELVEZETÉSE I. BEVEZETÉS, A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA, HIPOTÉZISEK FELÁLLÍTÁSA 1. Bevezetés, célkitzések 1. 2. A témaválasztás indoklása 2. 3. Az elvégzett kutatás rövid összefoglalása 4. 4. Az értekezés tézisei 7. II. IRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ 11. III. A KUTATÁS MÓDSZERTANA 1. A kutatás forrásai Primer és szekunder információk gyjtése 20. 2. A kutatás eredményeinek ellenrzése 22. 3. A modell felhasználásának korlátai 23. TARTALMI KIDOLGOZÁS A MODELL BEMUTATÁSA IV.I. A MODELL FOGALOMRENDSZERE - A TURISZTIKAI VÁLLALKOZÁS JÖVEDELMEZSÉGE Elszó a fejezethez 26. 1. A vállalkozás jövedelmezsége 27. 2. A jövedelmezség üzemgazdaságtani megközelítése 29. 2.1. A bevétel összetétele, az üzleti eredmény meghatározása 29. 2.2. Az áruforgalmi és szolgáltatási bevétel csoportosítása 31. 2.3. A költségek csoportosítása 32. 3. A jövedelmezség számviteli értelmezése 34. 3.1. A vállalkozás számvitelének funkciói 34. 3.2. Beszámoló 34. 3.3. Mérleg 36. 3.4. Eredmény-kimutatás 38. 4. Uniform System of Accounts 40. 5. Az eredmény és az értékesített mennyiség kapcsolatrendszere 44. 5.1. A fedezeti pont meghatározása egy termék esetén 44. 5.2. A költségek fedezetét biztosító bevétel meghatározása több termék esetén 46. 6. A jövedelmezség kérdéskörének feldolgozása az elméleti közgazdaságtanban 47. 6.1. Az eredmény és az elveszett hozamok 47. 6.2. A beruházási döntés 48. Hivatkozások 50.

IV.II. A MODELL ESZKÖZRENDSZERE - A JÖVEDELMEZSÉG PROGNOSZTIZÁLÁSÁNAK STATISZTIKAI MÓDSZEREI Elszó a fejezethez 52. 1. Az értékesített mennyiség prognosztizálása 53. 1.1. Trendszámítás 53. 1.2. A szezonalitás mérése 60. 1.3. A mennyiségi tényezk kapcsolatrendszerének vizsgálata 66. 1.4. Prognózis kontra valóság 69. 2. Az árak kialakítása 71. 2.1. Az értékesítési ár meghatározása 71. 2.2. Piaci szegmentáció és árdiszkrimináció 73. 2.3. Az árrugalmasság elemzése 75. 2.4. Az árak kiajánlásának pénzügyi feltételei 77. 2.5. Az átlagárak problémaköre 78. 3. A költségek prognosztizálása 80. 3.1. A vegyes típusú költségek felbontása regresszió analízis segítségével 80. 3.2. A költségtípusok meghatározása regresszió analízis segítségével 81. 3.3. Az állandó költségek volumen-becslése 85. 3.4. A változó költség színvonalának elrejelzése 86. 4. A várható eredmény elrejelzése 87. 4.1. Az eredmény elrejelzésének módszerei 87. Hivatkozások 89. IV.III. A DÖNTÉSI MODELL FELÉPÍTÉSE Elszó a fejezethez 91. 1. A modell bemutatása 92. 2. A modell input adatai 94. 2.1. Az input adatok körének meghatározása 94. 2.2. A kiindulási adatok kiszámítása 98. 2.3. Szemléltet feladat a kiindulási adatok kiszámítására 102. 3. A modell megoldási algoritmusa 110. 3.1. Az output adatok kiszámítása 110. 3.2. Döntési helyzetek szimulálása 114. 3.3. A munkatáblák informatikai kivitelezése 117. 4. A modell output adatainak feldolgozása 119. 4.1. A hatás-mátrix informatikai megvalósítása 119. 4.2. A hatás-mátrix értelmezése 122. Hivatkozások 127.

V. ESETTANULMÁNYOK A DANUBIUS HOTELS GROUP HILTON, HÉLIA ÉS GELLÉRT SZÁLLODÁJÁNAK ESETTANULMÁNYA Elszó a fejezethez 128. 1. Az esettanulmány elkészítése 129. 2. A modell input adatainak meghatározása 129. 2.1. A modellben vizsgált döntési, felelsségi szintek 130. 2.2. A modell input adatainak matematikai meghatározása 131. 3. A modell módosított megoldási algoritmusa 140. 4. A hatás-mátrix elkészítése 144. 4.1. A döntési lap elkészítése 144. 4.2. A modell megoldási algoritmusa 146. 4.3. A hatás-mátrix elkészítése 147. 5. A hatás-mátrix gyakorlati felhasználása 152. 6. A Gellért és Hélia Szálloda esettanulmánya 158. 7. A megoldás kibvített egyenlete 163. Hivatkozások 164. ÖSSZEGZÉS VI. KÖVETKEZTETÉSEK, AZ ALKALMAZÁS TERÜLETEI 1. A dolgozat felhasználásának lehetséges területei 165. 2. A referenciák kiértékelése, következtetések 166. VII. IRODALOMJEGYZÉK 169.

MELLÉKLETEK 1. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ ELS FEJEZETBEN BEMUTATOTT STATISZTIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEK SZEMLÉLTETÉSE 171. 2. SZÁMÚ MELLÉKLET A MÁSODIK FEJEZETBEN BEMUTATOTT STATISZTIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEK SZEMLÉLTETÉSE 180. 3. SZÁMÚ MELLÉKLET A HATÁS-MÁTRIX ELMÉLETI KIDOLGOZÁSA 188. 4. SZÁMÚ MELLÉKLET A HILTON SZÁLLODA UNIFORM SYSTEM SZERINTI GAZDÁLKODÁSI ADATAI 195. 5. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ INPUT ADATOK REGRESSZIÓ ANALÍZISE 204. 6. SZÁMÚ MELLÉKLET HILTON SZÁLLODA HATÁS-MÁTRIX DÖNTÉSI LAPJA 212. 7. SZÁMÚ MELLÉKLET HILTON SZÁLLODA HATÁS-MÁTRIX MEGOLDÁSI ALGORITMUSA 213. 8. SZÁMÚ MELLÉKLET HILTON SZÁLLODA HATÁS-MÁTRIX 219. 9. SZÁMÚ MELLÉKLET HILTON SZÁLLODA VEZETI HATÁS-MÁTRIX 220. 10. SZÁMÚ MELLÉKLET HILTON SZÁLLODA DÖNTÉSI TÉRKÉP 221. 222. 223. 224. 225. 226. 227 228

I. BEVEZETÉS, A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA, HIPOTÉZISEK FELÁLLÍTÁSA 1. BEVEZETÉS, CÉLKITZÉSEK A vállalkozás tervezési mechanizmusának hatékonyságát jelentsen javítja, ha rendelkezésre álló döntési alternatívák számszakilag megalapozottak, azokban a tényezk változásának hatása objektíven mérhet, illetve ha az egyes változatok módosíthatók, konvertálhatók. Ez egyaránt igaz a termékek és szolgáltatók értékesítire, függetlenül azok piaci pozícióitól. Kutatásaink során a turisztikai iparág specifikumait vizsgáltuk meg. Ennek során megállapítást nyert, hogy az ágazatban létjogosultságuk van olyan mikroökonómiai elvekre épül, a pénzügyi folyamatokat matematikai modellekben leképez prognosztizálási eljárásoknak, amelyek felhasználják a számítástechnika kínálta lehetségeket is. Mindezek alapján az értekezés f célkitzése egy olyan mikroökonómiai - matematikai modell elkészítése volt, amely meghatározott feltételrendszer figyelembe vételével képes bizonyos döntési helyzetek leképezésére, valamint azok hatásának szimulálására. A megoldási algoritmus kidolgozásánál arra törekedtünk, hogy segítségével az eddig alkalmazott egy bázisú (nettó bevételhez viszonyított) elemzési eljárások helyett, több bázisú (az összes vizsgált tényez kölcsönhatását elemz), folyamat-központú analízisek készülhessenek. A kutatás területéül a turisztikai, ezen belül a szállodaipari vállalkozások azon részét választottuk, amelyek gazdálkodási mérete értelmezhetvé tesz egy átlagértékekre épített, absztrakt vizsgálati módszert. Az értekezés legfbb elvi kérdései a következk voltak: Hogyan állítható össze a modell input adatainak köre; milyen statisztikai, matematikai eljárásokkal készíthetk el az adatok a feldolgozásra; hogyan épül fel a modell megoldási algoritmusa; az algoritmus alapján hogyan készíthetk el az informatikai munkatáblák; az output adatok hogyan értelmezhetk, rendszerezhetk és feldolgozhatók? A gyakorlati szinten megvizsgált problémák: A konkrétan rendelkezésre álló input adatok hogyan befolyásolják a probléma megoldását; hogyan módosítható a megoldási algoritmus; a végrehajtás milyen területein használhatók fel az output adatok? A probléma megoldását olyan informatikai munkatáblák mutatják be, amelyek a fedezeti pont számításának módszerét felhasználó megoldási algoritmusra épülnek. A vizsgált tényezk összefüggésrendszerét hatás-mátrix, valamint a döntési térkép prezentálja. A doktori program elvárásának megfelelen a modellt elméleti és gyakorlati szinten is prezentáltuk esettanulmányok formájában. 1

BEVEZETÉS, A TÉMA INDOKLÁSA, HIPOTÉZISEK FELÁLLÍTÁSA 2. A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA A költséggazdálkodás eszközrendszerének fejlesztése, valamint a tervezés hatékonyságának javítása több szempontból is kiemelked aktualitással bír a turisztikai vállalkozások gazdálkodó tevékenységében. Az informatikai társadalom kihívása Az informatikai társadalom korában az élet szinte minden területén jelentsen n azoknak a szellemi termékeknek a felhasználása, amelyek egyszerbbé, gyorsabbá és hatékonyabbá teszik a hétköznapokat. Természetesen a vállalkozások tevékenységét is meghatározza az informatikai környezet, amelynek ismerete és alkalmazása mára a siker alapfeltételévé vált. A vállalkozáson belül a felhasználás egyik klasszikus területe a költséggazdálkodás értékelése, ahol gyakorlatilag minden elemzés a számítógép segítségével történik. Ezért a vezetés elemi érdeke, hogy ezen eszközöket állandóan fejlessze, és egyre hatékonyabb programokat alkalmazzon a tervezés és döntéshozatal területén. Ennek a kihívásnak kívánunk a dolgozatban módszertanilag megfelelni, amikor a jövedelmezség prognosztizálására készített absztrakt matematikai megoldáshoz egy, a gyakorlatban is alkalmazható informatikai programot készítettünk. Kínálati verseny a turisztikai piacon A turisztikai piac talán legfontosabb változása napjainkban az árualap kínálatának jelents növekedése a nemzetközi szinten is frekventált turisztikai attrakciók vonzáskörzetében. Sajnos a lakosság vásárlóerejének szerényebb mérték növekedése, valamint az elmaradott infrastruktúra szk keresztmetszete nem teszi lehetvé a piac harmonikus bvülését, és ez túlkínálat kialakulásához vezet egyes desztinációkban. A kínálati piac jellemzje a szigorodó árverseny, amelynek következtében felértékeldik a költséggazdálkodás szerepe. Csak az a tulajdonos lesz képes hosszú távon is eredményesen gazdálkodni, aki reális stratégiai tervet készít, és a környezet változásához igazodó, megvalósítható alternatívákkal készül a jövre. 1. számú táblázat - A szállodai férhelyek száma Magyarországon forrás: KSH ÉV 1998 1999 2000 2001 2002 Budapest Összes: 25.845 26.510 28.760 30.764 31.643 Ebbl ötcsillagos: 3.324 4.392 5.129 5.601 5.807 Országosan Összes: 96.805 102.538 100.604 104.232 107.899 Ebbl ötcsillagos: - 4.516 5.313 5.771 5.979 2

BEVEZETÉS, A TÉMA INDOKLÁSA, HIPOTÉZISEK FELÁLLÍTÁSA A piacon tapasztalható egyre intenzívebb árverseny, és ennek következményeként a költséghatékonyság szerepének felértékeldése irányította kutatásunkat erre a területre, és határozta meg a témaválasztást. EU bvül piacok Csatlakozásunk az Európai Unióhoz mind a turisztikai kereslet, mind a turisztikai kínálat további bvülését vetíti elre. Az elbbi a személyek, az utóbbi a tke szabad áramlásából prognosztizálható. Ez a folyamat a konkurenciaharc ersödésének új vetületét, a méretgazdaságok kínálta lehetségek kihasználását vetíti elre. Ez elnyt jelent a tkeers multinacionális cégek számára, azonban további kihívást a kis és közepes vállalkozásoknak. Számukra nincs más esély, mint a költséghatékonyság javítása minden lehetséges eszközzel. Ebben nyújthat segítséget a bemutatott modell néhány ötlete, megoldása. Turisztikai iparág nemzetközi problémái Észre kell venni, hogy az iparág egyes területei nemzetközi szinten is rendkívül érzékenyek, veszélyeztetettek. Az elmúlt évek eseményei is figyelmeztettek arra, hogy a kereslet jelentsen túlreagálja az iparágat érint negatív jelenségeket. (Terrorizmus, egészségügyi problémák, gazdasági válságok.) Ezek a hullámvölgyek tovább nehezítik a vállalkozások helyzetét, és kikényszerítik a túlélési alternatívák, válságtervek kidolgozását. Ezért a dolgozat egyik célja, hogy segítséget nyújtson a gazdaságilag kellen alátámasztott alternatívák elkészítésében, amelyek képesek reális képet alkotni a nehéz döntések hatásairól is. Szemléletváltás a szakmai képzésben Tekintettel arra, hogy gyakorló pedagógusok folyamatosan találkoznak a szakmai képzés új kihívásaival, a dolgozatban szándékoztunk olyan, a költséggazdálkodásra vonatkozó, idtálló összefüggésrendszert felépíteni, amely széles körben elfogadott és használt fogalmakra épít, és igyekszik megfelelni a korszer gazdasági képzések szemléletbeli és módszertani elvárásainak. Célunk, hogy az elkészített modell az oktatás egyik demonstrációs anyaga lehessen. 3

BEVEZETÉS, A TÉMA INDOKLÁSA, HIPOTÉZISEK FELÁLLÍTÁSA 3. AZ ELVÉGZETT KUTATÁS RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA A kutatás els fázisában az elkészített modell értelmezésének fogalomrendszerét határoztuk meg. Értelmeztük a jövedelmezség alapkategóriáit, vizsgáltuk a bevétel, a költség és az eredmény meghatározását az üzemgazdaságtan, a számvitel és az elméleti gazdaságtan megközelítésében, valamint elemeztük a fogalmak közötti kapcsolatrendszert. Felhasználtuk a Uniform System of Accounts rendszerét, amely több elemében is egyesíti az üzemgazdaságtan és számvitel megközelítését, és amely az elkészített modell gyakorlati prezentációjának értelmezési keretét jelenti. A második fázisban a modell statisztikai, matematikai eszközrendszerének elemeit határoztuk meg, és áttekintettük az input adatok kiszámításához szükséges mveleteket. Az elméleti modellt gyakorlati példákkal, fiktív esetek elemzésével támasztottuk alá. Elször a modell mennyiségi tényezinek prognosztizálási módszerét, majd az idsorok alapján készíthet trendeket, ezek szezonális korrekcióját, valamint a sztochasztikus kapcsolatok felhasználási lehetségét vizsgáltuk. Az árak esetében az elkalkuláció kérdéskörét elemeztük, és fókuszáltunk azok befolyásoló tényezire, az ár-diszkriminációra, az elaszticitásra és a kiajánlás feltételeire. A költségek elrejelzésének alapfeltétele azok típusának pontos meghatározása, ezért ezzel részletesen is foglalkoztunk. Ennek keretében bemutattuk a regresszió analízisre épül módszereket. A harmadik fázisban építettük fel a problémát megoldó absztrakt modellt. Elször az értelmezés területét határoztuk meg. Ehhez két prekoncepciót (a környezet minségi jelleg változásának kizárása, valamint változatlan piaci pozíciók feltételezése), és további hét absztrakciót (az átlagárakkal történ számítás, a létszám és termelékenységi standard szorzatösszegének fenntartása, az egységes szobatípusok figyelembe vétele, az átlagos bérek absztrakciója, az immateriális és tárgyi eszközállomány változatlanságának feltételezése, csak lineáris költség-függvények alkalmazása és a költségvetési kapcsolatoktól való eltekintés) használtunk fel. Az input adatok értékének számszer meghatározását fiktív példákkal mutattuk be. Ezután a modell megoldási algoritmusát készítettük el. Ezt követte a számítógépes program megalkotása, amely az output adatok feldolgozása után a következ döntésekben segítheti a vállalkozás vezetit: döntési alternatívák készítése; az összetett gazdasági döntések hatásának elemzése; a jövedelmezségre ható tényezk kölcsönhatásának kimutatása. Az utóbbi módszerhez egy hatás-mátrix -nak nevezett Excel formátumú munkatáblát készítettünk. Sorainak elemei megmutatják, hogy az input tényezk egy százalékos növekedése esetén, hány százalékkal változik a függvényben meghatározott output adatok értéke. Az oszlopok elemei megmutatják, hogy egy vizsgált output adat egy százalékos növekedéséhez hány százalékkal kell a kiindulási (input) adatokat megváltoztatni - a többi tényez változatlanságát feltételezve. 4

BEVEZETÉS, A TÉMA INDOKLÁSA, HIPOTÉZISEK FELÁLLÍTÁSA A harmadik fázis lezárásaként megvizsgáltuk a modell felhasználásának korlátait, amit a következ szinteken határoztunk meg: az egyoldalú pénzügyi elemzések nézpontjának problematikája; a prekoncepciók alkotta felhasználás korlátai; az absztrakciók hatásai; és a fizikai megvalósítás szk keresztmetszetei. A negyedik fázisban a Danubius Hotels Group Hilton Szállodájának példáján elemeztük a modell lehetséges gyakorlati felhasználását. Tekintettel arra, hogy a szálloda a magyar számviteli beszámoló mellett a Uniform System of Accounts rendszerében is elkészíti eredmény kimutatását, st - a nemzetközi összehasonlítás érdekében - elssorban ez utóbbit használja, ezért a modell input adatait innen merítettük, illetve annak algoritmusát is ehhez igazítottuk. Ezt követen a költségek típusát határoztuk meg három év (2000; 2001; 2002) havi adatait feldolgozva. Az infláció torzító hatásának kiküszöbölése érdekében elször diszkontáltuk az adatokat, majd az így kapott értékeket az értékesített mennyiséggel együtt regresszió analízisnek vetettük alá, és megállapítottuk az állandó és változó költségek hányadát, valamint a két tényez közötti kapcsolat ersségét. A számítások eredményét a következ skála szerint értékeltük: 1. Változó költség - R > 0,59 és 100 % - K 0 / átlag K > 30 % (ers összefüggés, az átlagtól való nagy eltérés); 2. Vegyes típusú költség - 0,10 < R 0,59 és 100 % - K 0 / átlag K 30 % (közepes összefüggés, az átlagtól való kis eltérés); 3. Állandó költség - R 0,10 és 100 % - K 0 / átlag K 30 % (gyenge összefüggés, az átlagtól való kis eltérés); 4. Hektikus típusú költség K 0 értéke negatív, valamint az 1., 2., 3. pontban meg nem határozott esetek. Ahol: R = a kapcsolat erssége, K 0 = az állandó költség, átlag K = 36 hónap átlagos, diszkontált költsége. A modell módosított algoritmusában az állandó és a hektikus költségeket 36 havi átlaguk alapján, értékben, a változó költségeket viszont a bevétel százalékában szerepeltettük. A változó típusú költségeket két részre, állandó és változó hányadra osztottuk, és az elbbiekben meghatározott módon vizsgáltuk. 5

BEVEZETÉS, A TÉMA INDOKLÁSA, HIPOTÉZISEK FELÁLLÍTÁSA Kiemelt szerepet kapott a megoldási algoritmus szükséges módosításainak meghatározása. Ezt követte a döntési lap, valamint a hatás-mátrix munkalapjának elkészítése, amelyek felépítésének bels logikája alapveten megegyezett az elméleti szinten alkotott modellével. Azonban a módosítások miatt ebben az esetben az input adatok száma tizennyolcra emelkedett, ezért összevonással készítettünk egy 12*12-es mátrixot is. Ebben a vegyes típusú költségek két tényezje súlyozott összevonással jelenik meg, és a szobaszám változtatásának lehetsége - a második számú prekoncepció miatt - már nem szerepel. A kutatást a gyakorlati felhasználás néhány lehetséges területétnek feltérképezésével fejeztük be, amelyek közül következket emeltük ki és analizáltuk: Az input adatok ismeretében becsülhet a szálloda várható eredményének értéke; Meghatározható az egyes input tényezk változtatásának hatása a várható eredményre; A hatás-mátrix segítségével megvizsgálható a szálloda egyes kiadási és bevételi tételeinek egymásra gyakorolt hatása. Ez jelentsen segíthet a szálloda gazdálkodásában fellép szk keresztmetszetek feltárásában. A mátrix használatával meghatározható, hogy mely tényezk eredmény-érzékenyek (1 százalékos növekedésük esetén az eredmény több százalékkal változik), illetve melyek kevésbé azok. Végül a matematikai megoldásokat a gazdasági tartalmuk alapján rendszerez úgynevezett döntési térképet készítettünk. A szemléletesség érdekében a közvetlenül végrehajtható intézkedéseket barna, az esetleges intézkedéseket kék színnel jelöltük. A fehér hátter mezk a gazdasági tartalom nélküli, matematikai megoldásokat ábrázolják. 1. számú ábra A Hilton Szálloda döntési térképe 6

BEVEZETÉS, A TÉMA INDOKLÁSA, HIPOTÉZISEK FELÁLLÍTÁSA 4. AZ ÉRTEKEZÉS TÉZISEI 1. A gazdálkodó vállalkozások jövedelmezségének alakulása leírható olyan egyenletrendszerrel, amely a fedezeti pont számítására épül, feltételezve, hogy: az input adatok teljes körek; a vizsgált költségek típusa egyértelmen meghatározható; a költségek valamint a bevétel függvénye egyszersített formában felírható. 1.1. A modell elkészítése folyamán meghatároztuk a kiindulási tényezk tartományát. A bevétel input adatai: Értékesítési ár; Egy f által ellátandó értékesített egységek száma; Létszám; Kapacitás-kihasználtság. A költségek input adatai: Bérköltség: (Létszám; Átlagos alapbér; Bérjárulék %;) Immateriális és tárgyi eszközök költsége: (Immateriális és tárgyi eszközök állománya; Átlagos leírási kulcs;) Egyéb állandó költségek értéke; Mozgó bérek számítási kulcsa; ELÁBÉ szint; Egyéb változó költségszint. A várható eredmény, mint input adat. 1.2. Megállapítottuk, hogy a költségek a regresszió analízis módszerét felhasználva a következ logikai rendszer szerinti csoportosítosíthatók: Meghatározzuk a két változó (a bevétel mennyiségi tényezje és a költség) közötti korreláció értékét. Eszerint: Amennyiben a bevétel és a költségek adatai között az összefüggés gyenge, akkor a vizsgált költség állandó, vagy vegyes típusú. Ekkor meghatározzuk az átlagköltséget valamint az ettl mért eltérést idszakonként, valamint százalékban kiszámítjuk a regressziós függvényben kapott állandó költség és az átlagköltség arányát. Amennyiben az átlaghoz mért eltérés alacsony, illetve az állandó költség aránya magas, akkor a vizsgált költség állandó típusú. Ellenkez esetben vegyes típusú. Amennyiben a bevétel és a költségek adatai között az összefüggés ers, akkor a vizsgált költség változó típusú. Amennyiben az összefüggés negatív, hektikus típusú költségrl beszélhetünk. A kutatás folyamán használt költségkategóriák: állandó, változó, vegyes, illetve hektikus típusú költségcsoportok. (A késbbiekben vegyes típusú költségeket két tényezre osztva állandó, illetve változó költségként, a hektikus költségeket átlagértékben állandó költségként dolgoztuk fel.) 7

BEVEZETÉS, A TÉMA INDOKLÁSA, HIPOTÉZISEK FELÁLLÍTÁSA 1.3. Megállapítottuk, hogy az eredmény függvénye a fedezeti pont számítás megoldási egyenletére építve - a következ egyenletrendszerrel meghatározható: 1. Eredmény = Bevétel Költség 2. Eredmény = Bevétel (Változó költség + Állandó költség) 3. Eredmény = Bevétel (Bevétel * Változó költség % + Állandó költség) 4. Eredmény = Bevétel Bevétel * Változó költség % - Állandó költség 5. Eredmény = Bevétel * (100% - Változó költség %) - Állandó költség Ahol: a. Bevétel = Létszám * Standard * Szoba-kapacitáskihasználtság *Ár 1.1. Értékesíthet szobák száma = Létszám * Standard 1.2. Értékesített szobák száma = Létszám * Standard * Szobakapacitás-kihasználtság b. Változó költségek (a bevétel százalékában kifejezve) 2.1. Teljesítmény arányos bérek és bérjelleg kifizetések a bevétel százalékában; (Mozgó bérek) 2.2. Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) - a bevétel százalékában; 2.3. Egyéb változó költségek - a bevétel százalékában. c. Állandó költségek 3.1. Bér jelleg költségek (kivéve a mozgó bért): Létszám * Átlagbér * (1 + Bérjárulék %) (Egészségbiztosítási hozzájárulás az egyéb állandó költségek között szerepel.) 3.2. Immateriális és tárgyi eszközök költsége: Immateriális és tárgyi eszközök átlagos értéke *Átlagos leírási kulcs 3.3. Egyéb állandó költség 6. Eredmény = = Létsz. * Stand. * Szoba k.k. * Ár * ( 100% ( Mozgó bér % + ELÁBÉ % + Egyéb VK %)) - Létszám * Átl.bér * (100% + Bérj. %) Immat. és tárgyi eszk. * Értékcs.% - Egyéb FK 2. Az egyenletrendszer átszerkesztésével olyan mikroökonómiai - matematikai modell megoldási algoritmusa készíthet, amely képes meghatározni a tényezk változásának matematikailag mérhet hatását, és amely input adatai tetszlegesen változtathatók. 2.1. Mivel az elz pontban bemutatott 6. számú egyenlet jobb oldalán bármely tényez változtatható, ezért levezettük az adott input változásának százalékban kifejezett hatását. Ez a változtatás utáni eredmény bázis eredményhez viszonyított hányadosa. 2.2. A 6. számú egyenlet az input adatok számának megfelelen minden lehetséges formában átrendeztük, és így prezentáltuk, hogy az egyenlet bal oldalán bármelyik input adat szerepeltethet. Kitnt, hogy az elz pontban leírt mveletet ezen esetek mindegyikében elvégezhet, és így igazoltuk, hogy bármely tényez változásának számszersített hatása meghatározható bármely további tényezre. 8

BEVEZETÉS, A TÉMA INDOKLÁSA, HIPOTÉZISEK FELÁLLÍTÁSA 3. A fenti mikroökonómiai matematikai modell megoldási algoritmusa alapján olyan Excel formátumú informatikai munkatáblák állíthatók össze, amelyek lehetséget biztosítanak: az eredmény prognosztizálására; döntési alternatívák készítésére és elemzésére; az egyes kiadási és bevételi tényezk kölcsönhatásának bemutatására. 3.1. Kutatásunk eredményeként az értekezésben prezentáltuk azt az általunk készített Excel formátumú munkatáblát, amelynek adatoszlopában az input értékek tetszlegesen változtathatók, és amely a 6. számú egyenlet alapján készített függvény segítségével az eredmény értékét automatikusan meghatározza. 3.2. Prezentáltuk, hogy az adatoszlopok és a megoldási függvény csúsztatásával döntési helyzetek szimulálhatók. Az adatoszlopok közötti kapcsolat jellegétl függen hivatkozás a bázis adatokra, illetve az elz oszlop adataira alternatívák összehasonlítását, vagy döntési lépések sorozatát modellezhetjük. 3.3. Az input adatok számának megfelelen, a 2.2. bekezdésben megfogalmazott elvek alapján elkészítettük azt a 16 oszlopból (13 input adat és 3 technikai oszlop) valamint 195 sorból (13 input adat és 2 technikai sor 13 variációban ismételve) álló munkatáblát, ami tetszlegesen változó input adatokból is képes meghatározni azok matematikai egymásra hatását a szimulált folyamatban, és ezzel igazoltuk a modell fizikai megvalósíthatóságát. 4. A megszerkesztett modell adaptálható különböz szállodaipari vállalkozásokra azok szervezeti hierarchiájának megfelelen. Ennek következtében lehetség nyílik egyedi felépítés szervezetek gazdálkodásának elemzésére is. 4.1. Egy kiválasztott gazdálkodó egység jövedelmezségi folyamatát analizáltuk, és az alkalmazott nyilvántartási rendszernek megfelelen meghatároztuk a módosított kiindulási adatokat. A bevétel input adatai: Szobák száma, Kapacitás-kihasználtság; Egy értékesített szobára jutó árbevétel. A költségek input adatai: ELÁBÉ; Közvetlen bérköltség; Közvetlen üzemelési eszközök költsége; Egyéb közvetlen költség; Közvetett bérköltség; Az igazgatás és az adminisztráció költsége; Értékesítés és marketing költségek; Mszaki és karbantartási költségek; Energia költségek. 9

BEVEZETÉS, A TÉMA INDOKLÁSA, HIPOTÉZISEK FELÁLLÍTÁSA 4.2. A 6. számú egyenlet átrendezhet, és abba regresszió analízisre épített típus-meghatározást követen a bevétel, illetve költségtényezk behelyettesíthetk. Az általunk szerkesztett egyenlet: 6. Eredmény = = Szobaszám * Kapacitás kihasználtság * Átlagos szobaár * * (100% (ELÁBÉ % VK HÁNYAD +Közvetlen bér % VK H+Egyéb VK %+ Ért.% VK H +Igazg.% VK H +Energia % VK H)) - ELÁBÉ ÁK HÁNYAD Közvetlen bér ÁK H Közvetlen üzemelési eszközök költsége - Közvetett bérköltség Mszak kts. Igazgatás kts. ÁK H Értékesítés kts. ÁK H Energia kts. Á KH Ahol: VKH = változó költséghányad; ÁKH = állandó költséghányad. 4.3. Igazoltuk, hogy az átszerkesztett egyenlet alapján elkészíthet a 2. pont alatt megfogalmazott funkciókat megvalósító megoldási algoritmus, és megalkottuk a 3. pontban prezentált informatikai munkatáblák egyedi megfelelit. A kutatás lezárásaként olyan, a szállodaiparban általánosan használható egyenletet szerkesztettünk, amely figyelembe veszi a lehetséges árszegmenseket, értékesítési faktorokat, állandó és változó költségeket. A problémamegoldás kibvített egyenlete: E = N M R ( SZ* VMI * KK I * PI + ÉJ )* ( 100% VK% L ) S I= 1 J= 1 L= 1 H= 1 FK H Ahol: E N SZ VM I KK I P I M É J R VK% L S FK H = EREDMÉNY; = a piaci árszegmensek száma; = összes rendelkezésre álló SZOBA száma; = egy piaci árszegmenshez tartozó RÉSZARÁNY; = egy piaci árszegmenshez tartozó KAPACITÁS-KIHASZNÁLTSÁG; = egy piaci árszegmenshez tartozó nettó értékesítési ÁR; = az egyéb értékesítési faktorok száma; = egy EGYÉB ÉRTÉKESÍTÉSI faktor nettó értéke; = a változó költségtényezk száma (változó költségek és vegyes típusú költségek változó hányada); = egy vizsgált VÁLTOZÓ KÖLTSÉG bevételhez viszonyított aránya; = az állandó költségtényezk száma (állandó költségek, vegyes típusú költségek állandó hányada és hektikus költségek); = egy vizsgált ÁLLANDÓ KÖLTSÉG nettó értékben kifejezve. 10

II. IRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ A modell fogalomrendszere A turisztikai vállalkozás jövedelmezsége Az els egység a jövedelmezség problémakörének elméleti-közgazdaságtani, üzemgazdasági valamint számviteli kategóriáit ismerteti, keresve az összehasonlítás és elemzés lehetséges területeit, így mutatva be a modell értelmezéséhez használt alapfogalmakat. Kidolgozásában komoly segítséget jelentett a felkutatott nemzetközi és hazai szakirodalom. Elször a turisztikai vállalkozás piaci környezetének széles értelemben vett feltételeit vizsgáltuk. Autentikus forrásként dolgoztuk fel cím mvét. A szerzk a XV. fejezetében felhívják a figyelmet a profit és a tulajdonosi kockázatvállalás kapcsolatrendszerére, ami a modern vállalkozás megközelítésének egyik kiindulópontja. Megállapításuk szerint, a tulajdonosok felelssége (amely egyúttal a profit megszerzésére is feljogosít) a mködéshez szükséges eszközök befektetett és forgóeszközök biztosítása, a mködési költségek fedezete, a vállalkozás irányítása, valamint az adók és járulékok fizetése. cím könyvében már kimondottan a szállodaipar jövedelmezségének kérdésére fókuszál. Az els fejezetben (5 10. oldal) a következ tézisekben foglalja össze a turisztikai vállalkozások gazdálkodásának sajátos jellemzit. A vállalkozásokat jelents méretbeli különbség jellemzi, ezért az összehasonlítás speciális kérdéseket vet fel. Az elállított termék komplex jelleg, amely több termék és szolgáltatás együttesét jelenti. A vállalkozás bevételeinek ers a szezonalitása (hétközi, éven belüli) viszont az állandó költségek megtérülése megkívánja a fedezeti mennyiség folyamatos értékesítését. Az elállított szolgáltatások raktározhatatlanok, így a potenciális veszteség kockázata magas, st az elállítás munkaer intenzív, ezért az élmunka költségének aránya jelents. Az ágazat beruházás-intenzív, így a megtérülési id is hosszú. A felsorolt jellemzk speciális számviteli, elszámolási rendszer kialakítását kívánják meg, amely funkcióiból a szerz a következket emeli ki. A rendszer legyen információorientált, és biztosítsa a kimutatásokhoz szükséges összes adatot. Az információk származási helye legyen összhangban a költségek felmerülési helyével, valamint a felelsségi szintekkel. A rendszer legyen objektív, teljes kör és biztosítsa az önellenrzés lehetségét. A szerz a következ módon összegzi nézeteit: The real value of the hotel or motel is its ability to earn profit, rather than the value its assets would bring in liquidation. Ezzel egyértelmen arra utal, hogy a legszigorúbb számviteli megközelítés mellett sem szabad szem ell téveszteni az elméleti közgazdaságtan profitra vonatkozó értelmezését. 11

IRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ A könyv második fejezete a mérleg felépítésének és elemzésének lehetségét tárgyalja. az elemzés lehetséges területét a 44. oldalon, a következ módon csoportosítja: Horizontal Analysis, amely a mérleg összehasonlíthatóságát jelenti idben, illetve más vállalkozások relációjában; Vertical Analysis, amely a bels szerkezet összefüggéseinek feltárását célozza; illetve Ratio Analisys, amely jövedelmezségi, likviditási, eladósodási, hatékonysági és üzemelési mutatók segítségével elemzi a gazdálkodást. A szerz a harmadik fejezetben (77 79. oldal) bemutatja a nemzetközi gyakorlatban általánosan elfogadott Uniform System of Accounts rendszerét, amelynek felépítése megfelel az elzekben tárgyalt szempontoknak. A dolgozatban bemutatjuk az általunk vizsgált bevételi és kiadási tényezk értelmezését. A csoportképz ismérveket részben cím könyvébl, részben úrral készített interjúk anyagából állítottuk össze. A jövedelmezség számviteli megközelítésének prezentációjához további külföldi szakirodalmakat is áttekintettünk Ezek közül elsként! cím mvét emeljük ki. A szerzk a IX. fejezetében ismertetik az angolszász gyakorlatban használt mérleg felépítését, valamint a mérleg elemzésére használt mutatókat. Erre építve a dolgozatban prezentáltuk a számviteli alapkategóriákat, ami természetesen alapveten a 2000. évi C. Törvény a számvitelrl feldolgozásával készült. A fogalmak definiálásánál, magyarázatánál ezen felül komoly segítséget nyújtott cím munkája. A szerzk hangsúlyozzák, a mérleg funkciója a vállalkozás környezetének tájékoztatása, annak gazdasági helyzetérl. A pénzügyi információk felhasználóit a könyv 9. oldalán, a következ módon csoportosítják. Tulajdonosok és menedzserek, küls hatóságok, adóhivatal; bankok, beszállítók, szakszervezetek és fogyasztók partnerek, valamint a lehetséges befektetk. Ehhez kapcsolódva a VI. fejezetben (107 128. oldal) ismertetik azokat a mérlegsémákat, amelyek az egyes szegmensek információigényét a leghatékonyabban szolgálják ki. A prezentált elemzési eszközök értékelésének aranyszabályait könyvének 44. oldalán ismerteti. Banki aranyszabályként említi a fedezet nagyságának meghatározását, pénzügyi aranyszabályként azt, amely szerint a hosszú távú befektetéseket nem szabad hitelekkel finanszírozni, a kockázat kiegyenlítési aranyszabály, ami megkívánja, hogy a saját tke legyen nagyobb az idegen forrásoknál, a paritási aranyszabály pedig kimondja, hogy a saját tke haladja meg a befektetett eszközök értékét. Végül arányossági aranyszabály, amely az eszközérték növekedésére, valamint a forgalom nagyságának kapcsolatára hívja fel a figyelmet. 12

IRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ Ehhez az értékeléshez kapcsolódik cím könyvében megfogalmazott gondolata, amely a vállalkozás fejldésének pénzügyi forrásait a következ módon csoportosítja: 1. számú ábra A vállalkozás finanszírozásának forrásai Finanszírozás Küls finanszírozás Bels finanszírozás Hitelbl történ finanszírozás Részvénykibocsátás Finanszírozás az eredménybl Forgóeszköz finanszírozás Idegen finanszírozás Saját finanszírozás Likviditási finanszírozás Az elméleti magyarázat kiegészítéseként, szemléltetés jelleggel prezentáltuk a 2000. évi C Törvény 2. számú mellékletét, valamint a Danubius Hotels Group által használt, a Uniform System of Accounts rendszere alapján készített eredmény-kimutatást. A fejezetben ismertetett képleteket " # " $ cím könyvébl, illetve korábbi saját publikációinkból emeltük ki. A modell eszközrendszere - A jövedelmezség prognosztizálásának statisztikai módszerei A következ fejezet azokat a turizmusban használt tervezési és elrejelzési módszereket mutatja be, amelyek a megalkotott döntési modell matematikai eszközrendszerét jelentik. A problémakör megközelítéséhez elször!"#$%&#$' ()*!$+' %(%,-+#%&.. *($#(, könyvének a IX. fejezetében megfogalmazott gondolatát emeljük ki. The forecast gives an idea of expected results if management makes no changes in the way things are done. Forecasting Methods, 318. oldal Ez az észrevétel egyértelmen hangsúlyozza, hogy a statisztikai, matematikai elrejelzések alapfeltétele a környezet minségének változatlansága, amelyet a döntési modell egyik elfeltételévé emeltünk. 13

IRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ A szállodaiparban alkalmazott elrejelzési módszereket Schmidgall a 323. oldalon a következ csoportokba sorolja: Quantitative Methods: Time Series (idsorok elemzése): Naive Methods - tervszámok alapján történ elrejelzés; Smoothing mozgó átlagok szerinti elrejelzés; Decomposition trendek meghatározása; Causal Methods: Regression Analysis; Econometrics egymásra ható tényezk elrejelzése alapján; Qualitative Methods: Market Research a potenciális vásárlók felkutatása; Salesforce Estimates a vásárlóer meghatározása; Juries of Executive Opinion a vezeti vélemények kiértékelése; Delphi Methods véleménygyjtés a cég várható fejldésérl; A felsorolt módszerek közül! /0 0/ cím mvében a következ prognosztizálási eljárásokat ismerteti: Elrejelzések trendfüggvények segítségével (74 83. oldal), a szezonalitás mérése és szerepe az elrejelzésben (101 106. oldal), valamint az elrejelzés kétváltozós lineáris korrelációs kapcsolat alapján (116 121. oldal). %" # cím jegyzete további magyarázatokat fz a módszerek értelmezéséhez. A hivatkozott mvekben bemutatott eljárások megteremtették annak lehetségét, hogy szekunder adatforrásokat felhasználva KSH kiadványok a dolgozatban elemzést készítsünk, illetve bizonyos esetekben (például a szezonalitás ingadozásának elrejelzése, értékelése) az összefüggések továbbgondolásával következtetéseket is megfogalmazzunk. Az adattáblák prezentációjára szemléltet diagrammokat is készítettünk. A dolgozat az értékesített mennyiség prognosztizálása után, a piaci árral, mint a modell egyik karakterisztikus input adatának meghatározásával foglalkozik. A fejezet mottójának &'( #(123+*(, #( )%! $ *+#!$#!.3- %(%,-4-($ cím könyvének 15. oldalán megfogalmazott gondolata tekinthet: Der Marketpreis ist nicht nur eine Orientierungshilfe für den Kunden und Gasttouristischer Unternehmungen wie auch für den planenden Unternehmer, sondern auch ein Regulator der Volkswirtschaft. Steigt der Preis, wird die Produktion, das Angebot von Leistungen angeregt, die Nachfragegeht aber in der Regel zurück. 14

IRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ A piaci ármechanizmus másik értelmezését, a profitmaximum meghatározásának módszerét )'*+,!"#5+ 65 (74#% cím jegyzetének 187. oldalán ismerteti. Ugyanez a megközelítés olvasható )-#$#!% *.*(&'()#&48&-$#,%9)%!:,$%(#5+ 65 (74#% könyvének V. fejezetében, a versenyz vállalat piaci magatartásáról. Az árak kialakításában alapvet szerep jut az értékesítésre felkínált termék vagy szolgáltatás minségének is. Errl cím mvének XIV. fejezetében (Designing Pricing Strategies and Programs) a következ áttekintést készíti: 1. számú táblázat Az árstratégiák csoportosítása Minség Ár Magas Közepes Alacsony Magas Premium stratégia Jó árfekvés Szuper- kedvezményes ár Közepes Felül értékel stratégia Átlagos árfekvés Kedvez ár Alacsony Megtéveszt stratégia Takarékos árfekvés Economy class - ár A fenti árstratégiák alapján, a nyereséghányad meghatározásához a következ vállalati célokat ismerteti a szerz: A túlélés, vagyis a költségek megtérülésének elve, a profit-maximalizálás, a bevétel maximálás az árrugalmasság alapján, illetve a kiemelked minség és kiemelked ár stratégiája. Az árrugalmasság kérdéskörével külön foglalkozik, és a 495. oldalon kiemeli a legfontosabb befolyásoló tényezket, a helyettesít termékek számát, a magasabb ár észrevételét, a megszokást, illetve a magasabb árhoz társított magasabb minség képzetét. A bemutatott árképzési elvek alapján Kotler a következ módszereket ismerteti: MARKUP PRICING - meghatározott eredményszint alapján történik az árképzés a következ képlet segítségével: Elállítási költség Eladási ár = 1 - Tervezett eredmény% TARGET RETURN PRICING - meghatározott egységnyi nyereség alapján határozzák meg az árat: Tke érték * Tervezett hozamszint Eladási ár = Elállítási költség + = Eláll.kts. + Terv. egys. nyereség Értékesített mennyiség PERCEIVED-VALUE PRICING a vevk értékítéletéhez igazítják az árakat, és ehhez alakítják a költségszerkezetet; VALUE PRICING az extraprofitról való lemondás elvét fejezi ki; GOING-RATE PRICING a konkurenciához igazodó árképzés; SEALED-BID PRICING ajánlati jelleg ár, amelynek célja a versenytársak árainál olcsóbban kínálni a terméket. 15