STRESSZ-FORRÁSOK ÉS EGÉSZSÉGMEGÖRZÉS

STRESSZ-FORRÁSOK ÉS EGÉSZSÉGMEGÖRZÉS ADOTT INTÉZMÉNYBEN A vizsgálat helye: Egyesített Óvodai Intézmény (Hajdúszoboszló) - Tanulmány - S ándor Judit 2010. február

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 1 BEVEZETÉS... 2 SZAKIRODALMI FELDOLGOZÁS... 4 Témaválasztás okai... 4 Feltevések, hipotézisek... 4 Egészség... 5 Egészségmegırzés, egészséges életmód... 6 Az egészség kérdésköre az Európai Unióban... 7 Munkahelyi egészség és munkabiztonság... 8 A stressz jelentése, jellemzıi... 9 A stressz folyamata, tünetei... 10 A stresszre adott válaszok... 10 A munkával összefüggı stressz... 11 Munkahelyi stresszorok... 11 A stressz hatásai a/az (dogozó) emberre és a munkahelyére... 12 ANYAG ÉS MÓDSZER... 14 Az elemzés anyaga...14 Vizsgált intézmény létrejötte és jogállása... 14 Intézmény felépítése és jellemzıi... 14 Intézmény tevékenységi köre... 14 Tagóvodák mőködése... 15 Tagóvodák jellemzı számadatai... 15 Az elemzés módszerei.16 Esettanulmány... 16 Kérdıíves vizsgálat... 16 Mélyinterjú... 17 A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA... 18 Esettanulmány...18 Az óvodai munkakörbe való alkalmazás egészségügyi feltételei... 18 Az intézményben az egészségvédelem területén alkalmazott szabályozás... 18 A stressz kérdése az intézményben, stressz-kezelés módszerei... 20 Kérdıíves vizsgálat eredményei...23 Egészségi állapot a dolgozók körében és az egészségmegırzés kérdésköre... 24 A stressz kérdése... 28 Stressz-források: vezetıi elvárások, munkatársak... 30 Stressz-források: gyerekek... 31 Stressz-források: szülık... 33 Munkahelyi stressz-kezelés módszerei... 34 A mélyinterjú tapasztalatai...35 KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK... 39 IRODALOMJEGYZÉK... 41 MELLÉKLETEK... 42 Tagóvodák fényképei... 42 Kérdıív minta... 43 Mélyinterjú vezérfonala... 45 1

Mindenkinek van, mindenki beszél róla, mégis csak kevesen vették a fáradtságot, hogy utánanézzenek, valójában mi is a stressz. (Selye, 1983) Bevezetés Tanulmányom témája a stressz és az egészségmegırzés kérdésköre különös tekintettel a munkahelyi körülmények, feladatok és elvárások figyelembevételére. Azért választottam ezt a témakört, mert nagyon fontosnak érzem a mindennapi életben és úgy gondolom, hogy az egészséges életmód és a stressz kérdése mellett senki nem mehet el csak úgy, hisz számos területen nyilvánvaló jelei vannak a stresszbıl adódó problémáknak vagy a nem megfelelı körülmények okozta egészségveszélyeztetésnek. Ha mi magunk, abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nem tapasztalunk munkahelyünkön egészséget veszélyeztetı dolgokat, vagy munkánk során nem vagyunk kitéve súlyos stresszhelyzeteknek, akkor örülhetünk, de ebben az esetben sem mehetünk el a téma mellett, hisz a mai rohanó világban szinte elkerülhetetlen, hogy az ember munkavégzése során ne szembesüljön elvárásokkal, szoros határidıkkel, és az ezekbıl fakadó munkahelyi nyomással. Valamilyen módon biztosan találkozunk a problémával, bár eleinte lehet, hogy észre sem vesszük. A nehezebb napokat elkönyveljük pörgıs idıszakként és nem tulajdonítunk nagyobb jelentıséget neki. Szervezetünk viszont megjegyzi a megerıltetı igénybevételt és ha nem kezeljük megfelelıen a helyzetet, akkor akár egészségünk romlásával, károsodásával is szembe kell néznünk emiatt. Vannak olyan személyek, akik már tapasztalják saját bırükön is a megerıltetı munka és a túlhajszoltság következményeit, szétszórtnak érzik magukat, folyamatos fáradtságérzettel küzdenek és már a rutinmunkákat sem tudják megfelelı színvonalon elvégezni. Lehet, hogy testi tüneteik vagy fizikai fájdalmuk nincs, ennek ellenére ezekre a tünetekre már mindenképp fontos odafigyelni, ugyanis stresszre utalnak, amit ha nem kezelnek megfelelıen, az egészségi problémákhoz vezet, súlyos esetben visszafordíthatatlan károsodást okoz, vagy akár hirtelen halált is eredményezhet. Ebbıl a rövid bevezetésbıl is látható, hogy nem odázható el ez a dolog, hiszen a saját életünk a tét. Az egészségünk a legfontosabb értékünk, a stressz pedig igen nagy veszélyforrás, ami szinte a társadalom egészét érinti. Ez ügyben senki nem lehet közömbös és igenis mindenkinek figyelnie kell magára, hisz a munka és a pénz hajszolása önmagában nem ér semmit, fıleg akkor nem, ha az egészségünkkel fizetünk érte. Jelen írásomban a munkahelyi stressz-források és egészségmegırzı intézkedések vizsgálatát a Hajdúszoboszlón található Egyesített Óvodai Intézményben végeztem. Vizsgálatom megfigyelésen alapul, emellett kérdıíves adatgyőjtésen és egy mélyinterjús beszélgetés anyagán. 2

Bemutatom a szervezeten belül jelen lévı munkahelyi stressz-forrásokat, illetve helyzetképet nyújtok az egészségmegırzéssel kapcsolatos törekvésekrıl. Dolgozatom felépítését tekintve, elsıként az egészséggel, egészségvédelemmel és stresszel kapcsolatos elméleti feldolgozás olvasható a jelenlegi szakirodalom alapján, külön kitérek a munkával kapcsolatos stressz-okozókra és a munkahelyi stressz hatásaira, illetve a munkahelyi egészségmegırzésre. Ezt követıen bemutatom a szervezetet, ahol a vizsgálatom végeztem és felvázolom az általam használt vizsgálati módszereket. Ezután a szervezetben tapasztaltakat írom le a téma alapulvétele mellett, bemutatom az esettanulmányból, a kérdıíves vizsgálatomból és a mélyinterjúból következı eredményeket. Végezetül összegzem a téma kapcsán általam tapasztalt dolgokat, és felvázolom a stressz-kezeléssel és egészségmegırzéssel kapcsolatos következtetéseimet és javaslatokat. A dolgozat végén elolvasható az általam felhasznált irodalom jegyzéke, zárásként pedig a Mellékletek találhatók. 3

Szakirodalmi feldolgozás Témaválasztás okai Nekem személy szerint még nincsenek gyermekeim, de családi körömben és baráti társaságom révén több kisgyermek is van a környezetemben. Azt figyeltem meg, hogy ha már két-három vagy annál több hasonló korú kisgyermek összetalálkozik - például valamilyen ünnepi esemény során -, akkor az elsı megszeppent 10-20 perc után már közelítenek egymás felé, ismerkednek egymással, majd hamarosan már felszabadultan játszanak együtt. A közös játék által kihozzák egymásból az elevenséget, idıvel még a legcsendesebb és legvisszafogottabb gyermek is produkálni kezdi magát, felszabadul, egyre bátrabb lesz. Egyre csak megsokszorozódik a mozgás (szaladgálnak, nyüzsögnek), a hang (nevetgélnek, visítoznak) és egyre több csínytevés, rosszalkodás jelenik meg. Ezt a megfigyelést alapul véve belegondoltam, hogy ha ez a helyzet néhány gyermeknél megvan így kicsiben, akkor egy óvodában milyen lehet, amikor ez hatványozottan jelentkezik az óvodai csoportban. Hogyan képesek az óvónık és a dajkák ilyen körülmények között (pl. nagy zsivajban, állandó futkározás közepette, rendetlenkedés mellett) folyamatosan fenntartani figyelmüket a gyermekek felé. A megfelelı fegyelmezés mellett miképp tudják elérni, hogy tanuljanak, fejlıdjenek is a gyerekek, tevékenyen részt vegyenek a foglalkozásokon és mellette még jól is érezzék magukat, ezáltal pedig (meg)szeressék magát az óvodát és az ottani teendıket. Feltevések, hipotézisek Hipotézisem szerint az óvodapedagógusok munkája több szempontból is stresszesnek tekinthetı, egyrészt óriási felelısség a gyermekekkel való foglalkozás. Alapvetı elvárás irányukba, hogy a rájuk bízott gyerekek testi épségére vigyázzanak. Minden gyermek más és más, ebbıl kifolyólag különbözıképp lehet/kell velük foglalkozniuk. Fontos kívánalom az óvodapedagógusokkal szemben a gyerekek megfelelı nevelése, fejlesztése, tudásuk gyarapítása. Ez esetben figyelembe kell venni a gyerekek képességeit és ahhoz igazodva kell kihozni belılük a legjobb teljesítményt. Mivel különbözı családi háttérbıl érkeznek a gyerekek, emellett értelmi képességük, és testi adottságaik is eltérıek, így szinte minden egyes gyermek egyéni bánásmódot igényel, ez sok türelmet, nagy felkészültséget feltételez a nevelık részérıl, és folyamatos ismeretbıvítést kíván tılük. A gyerekekkel való foglalkozásból adódó felelısségteljes feladatok mellett a szülık is különbözı elvárásokkal vannak az óvodapedagógusok irányába. Óriási különbségek jelentkeznek a családok összetételét, anyagi hátterét illetıen, emellett a szülık foglalkozásának, iskolai végzettségének vonatkozásában is, így az elvárások is szerteágazóak, az elvárásoknak való megfelelés pedig szintén nagy stressz-forrás lehet az óvodában dolgozóknak. 4

A munkájukból adódó adminisztrációs feladatok, különbözı pedagógiai programoknak és egyéb elıírásoknak való megfelelés követelménye, vagy a vezetıi elvárások is jelen vannak. Mindezek mellett a munkájukon kívül van nekik is családi életük, ahol szintén egész emberként kell helytállniuk, úgy hogy össze tudják mindezt egyeztetni, állandó és maximális teljesítményt nyújtsanak. Látható, hogy több dolognak meg kell felelniük ahhoz, hogy sikeresek lehessenek, és mindez számos stressz-forrást eredményez. A téma kapcsán azt kívánom vizsgálni, hogy a munkahelyi stressz miképp jelenik meg a hajdúszoboszlói Egyesített Óvodai Intézmény tagóvodáiban, illetve az ott dolgozóknak milyen stresszorokon kell felülkerekedniük, valamint tanulmányozom a személyes egészség kérdését és az egészséges életmód és egészség megırzésének lehetıségeit is. Mielıtt a konkrét vizsgálódásomra rátérnék, a továbbiakban ismertetem az egészség, az egészségmegırzés és a stressz szakirodalomban fellelhetı anyagát. Egészség A WHO (ENSZ Egészségügyi Világszervezete) megfogalmazása szerint az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jóllét állapota, nem pusztán a betegség vagy fogyatékosság hiánya. (WHO, 2001) Az egészség többféle dimenzióban értelmezhetı: - biológiai egészség: szervezetünk megfelelı mőködését jelenti - lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, illetve a tudat nyugalmának és az önmagunkkal szembeni békének a jele - mentális egészség: tiszta és következetes gondolkodásra való képesség - emocionális egészség: érzések felismerésének, illetve azok megfelelı kifejezésének a képessége - szociális egészség: a másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége. Az egészséget meghatározó tényezık: - fizikai környezet: természetes és mesterséges fizikai környezet - egyéni jellemzık: genetikai (biológiai) tényezık, öröklött jellemzık, szellemi és fizikai állapot, kor, nem, iskolai végzettség, foglalkozás, magatartási és életmódtényezık, kultúra, szokások - társadalmi környezet: gazdasági helyzet, jövedelmi viszonyok, életszínvonal, foglalkoztatottság és munkakörülmények, társadalmi támogatottság, iskoláztatás, szociális ellátórendszer fejlettsége, egészségügyi szolgáltatások fejlettsége és elérhetısége, egészséges fejlıdés biztosítottsága, kulturális sajátosságok, az egyén és a környezete közvetlen kölcsönhatása 5

Nem elég a természeti katasztrófákat (árvíz, földrengés, szökıár stb.), a környezeti ártalmakat (légszennyezettség, vízszennyezettség stb.) és a fertızı betegségeket (AIDS, influenza stb.) elkerülni ahhoz, hogy megırizhessük egészségünket. Az emberi magatartás és tevékenység következtében létrejövı egészségkárosító hatásokat is csökkenteni kell, mint például a zajt, a vibrációt, az élelmezési, táplálkozási és egyéb higiénés ártalmakat, vagy az önveszélyeztetı magatartásokat: a dohányzást, a drogfogyasztást és az alkoholfogyasztást is. (Wikipedia) Egészségmegırzés, egészséges életmód Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) definíciója szerint az egészség megırzése olyan fogalom, amely az egészséget elısegítı életmód, és az ezt ösztönzı társadalmi, gazdasági, környezeti és személyes tényezık támogatását öleli fel. (Wikipedia) Az egészségmegırzés és egészségvédelem korunk egyik legfontosabb feladata. A lakosság tömeges migrációja, az iparosítás napról napra változó mesterséges környezete, a városok robbanásszerő fejlıdése és a környezeti ártalmak halmozódása nyomán az igények és gondok koncentráltan, tömegesen jelentkeznek. Mindezek következtében a társadalmi-biológiai egyensúly megırzése halaszthatatlan szociálpolitikai feladattá lépett elı. A statisztikai elemzések azt mutatják, hogy a magyar lakosság egészségi állapota az elmúlt évtizedekben drámai mértékben romlott. Egyértelmően súlyosbítja a lakosság egészségügyi kilátásait az ország megváltozott gazdasági struktúrája, a munkanélküliség, a reáljövedelmek csökkenése és a lakosság széles rétegeit érintı elszegényedés. A helyzet javításához nélkülözhetetlen felhívni az emberek figyelmét az egészséges életmód fontosságára és kormányzati szinten szorgalmazni az egészséges életmódra nevelést. Ez az egyik legfontosabb teendı a lakosság egészségi állapotának hosszú távú javítása érdekében. Mivel az életmód szokásokon alapul, és ezek megváltoztatása éveket, gyakran évtizedeket vesz igénybe, semmilyen program nem képes egyik napról a másikra látványos eredményeket felmutatni. A szemléletváltás érdekében mindenképpen szükséges kedvezı viselkedési elemeket beépíteni az emberek életvitelébe, mert enélkül csak tovább fog romlani a helyzet. A társadalom egészségére gyakorolt hatás, azaz a javulás nem azonnal, hanem csak egy-két évtized múltán fog megjelenni. Szükséges tehát minél hamarabb ráirányítani az emberek figyelmét az egészséges életmódra és különbözı programokkal elı kell segíteni a társadalom egészségi állapotának javulását. Ehhez kapcsolódóan hoztak intézkedéseket kormányzati szinten, például hazánkban Egészséges nemzetért népegészségügyi program 2001-2010. Ez több alprogramot tartalmaz: betegségek elleni specifikus programokat: pl. szív- és érrendszeri-, daganatos-, mentális-, mozgásszervi betegségek programjai. Megjelennek az egészséget befolyásoló tényezıkre irányuló tervek: oktatást, nevelést, táplálkozást, mozgást, dohányzást, drog- és alkoholfogyasztást érintı programok is. (Sulinet) 6

Az egészség kérdésköre az Európai Unióban Nagy hangsúlyt fektetnek az egészséges életmód és az egészségmegırzés kérdéskörére az Európai Unióban is. Közös vélemény, hogy az egészség megırzésének alapja a kiegyensúlyozott étrend és a rendszeres testmozgás. Manapság életmódjukból adódóan az emberek túl sok kalóriát fogyasztanak, túl keveset mozognak, és stresszes életet élnek. A túlsúly, a mozgásszegény életmód és a túl feszített tempó számos súlyos betegség kiváltó tényezıje, amire muszáj odafigyelni. Kiemelten hangsúlyozzák az egészséges életmód szükségessége mellett a szőrıvizsgálatok fontosságát a betegségek megelızésének tekintetében, illetve az idıben való kezelés elısegítése érdekében, továbbá kiemelik a nemek közötti különbségekre való odafigyelés szükségszerőségét az egészség és a betegség jellemzık tekintetében is. (Európai Unió közegészségügyi portálja) Kiemelt problémaként kezelik az Európai Unióban és külön-külön kormányzati szinten is az egyes tagországokban a drogfogyasztás, az alkoholizmus, és a dohányzás kérdéskörét. Ezek mindegyike visszavezethetı a mai világ túl sok elvárása miatt jelentkezı stressz következményének. Többen nyúlnak például élénkítı szerekhez (drogok, kávé, energiaital), hogy képesek legyenek megfelelni a munkahelyi nyomásnak, vagy a folyamatos idegesség leküzdésének érdekében rágyújtanak, illetve a teljesítménykényszer utáni ellazulást alkoholos mámorban érik el. Ezen szerek egészségre gyakorolt negatív hatását számos tanulmány bizonyítja, és a statisztikák is alátámasztják mindezt. Súlyos betegségek kialakulásához vezet a drog- és az alkoholfogyasztás (idegrendszeri betegségek, májproblémák, magas vérnyomás, szívroham stb.), illetve a dohányzás (légzıszervi betegségek, érszőkület), valamint jelentısen növelik a korai halálozás esélyét is. Fontos tehát felgöngyölíteni a folyamatot, megtalálni a kiváltó okokat és kezelni azokat, még idıben. Az egészséges életmód és az egészségmegırzés igen fontos alkotórésze a mozgás, a sport, a különbözı rekreációs tevékenységek. A sport és a szabadidıs tevékenységek viszont nem csupán az egészséges életmód szempontjából fontosak - társadalmi és nevelési szerepük is vitathatatlan. A testmozgás mindezen felül a betegségek megelızése terén is kiemelkedı szerepet tölt be. Az Európai Unió tagállamaiban felmérést végeznek a lakosság egészségi állapotára irányulóan az Európai Parlament és Tanács 1338/2008/EK rendelete alapján. A rendelet elıírja a lakossági kikérdezésen alapuló felmérés ötévenkénti végrehajtását a tagországokban, abból a célból, hogy rendelkezésre álljon a minimális statisztikai adatállomány, melybıl kiszámíthatók legyenek különbözı egészségügyi mutatók. Hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal végzi a felmérést, melynek segítségével képet alkothatunk a lakosság egészségi állapotáról, az életvitel jellemzıirıl, az önellátással kapcsolatos korlátozottságról, valamint a testmozgásról, táplálkozásról, egészségkárosító szokásokról és az egészségügyi ellátórendszer igénybevételérıl, illetve egyéb, az egészséget befolyásoló tényezıkrıl. Magyarországon 2009 ıszén került sor az Európai Lakossági EgészségFelmérés (ELEF) elsı fordulójára. (Európai lakossági egészségfelmérés honlapja) 7

Munkahelyi egészség és munkabiztonság Az európai kultúrában a felnıtt ember egyik meghatározó szükséglete, illetve szükségletei kielégítésének alapfeltétele a munka, illetve az annak ellentételezéseként kapott jövedelem. Nem véletlen tehát, hogy több Európai Uniós dokumentum is kiemeli a dolgozó egészségét, hiszen az egészséges munkavállaló alapvetı feltétele a hatékony termelésnek. A munkakörülményeknek olyanoknak kell lenniük, hogy munkahelyi ártalmat ne okozzanak: ne legyen balesetveszélyes, ne okozzon foglalkozási-, illetve foglalkozással összefüggı megbetegedést. A hivatalos, ún. bejelentett munkahelyi baleseti adatok száma hazánkban 25-27 ezer fı évente. (Ezek az adatok csak a szervezett munkavégzésben foglalkoztatottakra vonatkoznak, illetve a három napot meghaladó munkakieséssel járó baleseteket tartalmazzák, melyeket bejelentettek a munkaügyi hatóságnak.) A munkavégzéssel összefüggésbe hozható balesetek száma a valóságban lényegesen meghaladja a hivatalos úton bejelentett értéket. A 2003-ban végzett Országos lakossági egészségfelmérés (OLEF2003) adatai szerint a hazai felnıtt lakosság körében közel 170 ezer fı volt, akik saját bevallásuk szerint egészségügyi ellátást igénylı munkahelyi balesetet szenvedtek a kérdezés elıtti egy év során. Ez a munkaképes korú lakosságra vonatkoztatva férfiak körében 2,8%, nık körében 1%-ot tesz ki. Az OLEF2003 szerint az összes baleset 23%-a munkabaleset volt. (Ez igen nagy érték, nagyobb, mint a közúti baleseteké.) Az ismert foglalkozási betegségek száma hazánkban elenyészı; nem éri el az 500 fıt évek óta. Nemzetközi adatok alapján végzett becslések viszont ennek a többszörösére teszik a foglalkozási betegségeket. Nagyon valószínő, hogy ez a feltételezés helytálló, ha olyan kórképeket is számításba veszünk, mint a mozgásszervi betegségek, vegyi anyagokkal összefüggı allergiás kórképek. A pszichés megterhelés, a munkahelyi stressz következményeirıl pedig a százezer számra fogyasztott altatók és nyugtatók eléggé beszédes képet nyújtanak. Keveset tudunk a foglalkozással összefüggı megbetegedésekrıl is, pedig néhány szakterület alaposabb vizsgálatával, az átlagpopuláció mutatóival való összevetésben egyértelmően kiderül, hogy bizonyos betegségek például pedagógusok körében a magas vérnyomás idısebb korban meghaladja a korosztályra általában jellemzı értéket. Fontos, hogy pontosabb képet kapjunk a munka(hely) okozta ártalmakról, hogy hatékonyan tudjuk a dolgozók egészségét védeni. Manapság a jó munkáltató nemcsak megırzi, de fejleszti is a dolgozók egészségi állapotát, hiszen tudja, hogy az egészség is tıke, és igen jó befektetés. (Bényi) Mindnyájunk közös érdeke, hogy az emberek munkakörülményei javuljanak. Ez humanitárius és gazdasági megfontolásokból egyaránt fontos. 8

Az Európai Unió szociálpolitikájának egyik legfontosabb célkitőzése, hogy elısegítse új munkahelyek létrejöttét, és javítsa a foglalkoztatás minıségét. A biztonságos és egészséges munkakörnyezet a színvonalas munkavégzés elengedhetetlen feltétele. Napjainkban a munkahelyi egészségvédelem és biztonság az Európai Unió szociálpolitikájának egyik leghaladóbb és legfontosabb területének számít. A dolgozók egészsége és biztonsága érdekében tett intézkedést is hoztak. A munkavállalók egészségének és biztonságának javítására irányuló fellépés kezdetei 1952-ig nyúlnak vissza és az azóta eltelt évtizedekben tekintélyes joganyag lett létrehozva, melyek szabályozzák a legtöbb kockázati területet. Az uniós fellépés nem csak a jogalkotásra terjed ki, tájékoztatást nyújtanak, iránymutatást biztosítanak, illetve olyan intézkedéseket hoznak, melyek az egészséges munkakörnyezet kialakítását szolgálják. Az Európai Bizottság A munka minıségének és termelékenységének javítása: a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégia 2007 2012 között címő közleménye felvázolja azokat a megoldási lehetıségeket, melyek azt a célt szolgálják, hogy a munkahelyek a jövıben Európa-szerte még biztonságosabbá és egészségesebbé váljanak. Az egyes tagországok ezeket az irányelveket követik kormányzati szinten. (Európai Bizottság honlapja) A stressz jelentése, jellemzıi A stressz szó az angol és a latin nyelvben egy ige, jelentése: megsérteni, bántani, szorítani. A XX. században átkerült a szó az orvostudományba, ahol jelenti egyrészt a szervezetre ható külsı körülményeket (pl. magas hı vagy hanghatás stb.), másrészt az ezen körülmények hatására a szervezetben lezajló változásokat. (Juhász, 2002) Másik értelmezés szerint a stressz az emberi (vagy állati) szervezet által adott válasz a megterhelésre, a környezeti hatásokra, a stressz tehát a külsı ingerekre adott válaszreakció a szervezet részérıl, minden a szervezetben létrejövı testi- és lelki változás. Eszerint a felfogás szerint a szervezetre ható külsı erıket, körülményeket stresszoroknak nevezik, ezek idézik elı a stresszt, a szervezet reakcióit. (Selye, 1983) A stressz nem egyszerő betegség, hanem egy betegségsorozat elindítója lehet. A stresszt úgy emlegetik, mint korunk népbetegségét, tipikusan új, úgynevezett urbanizációs betegség. Okozója a rohanó életforma, a határidık, az áremelések, a forgalmi dugók, a tömeg, a zaj stb. Úgy érezhetjük szétforgácsolódunk a hétköznapokban. Szervezetünk képtelen alkalmazkodni a folyton változó körülményekhez, az állandósult stressz hatására különbözı tünetek jelentkeznek, például: szorongás, depresszió, neurózis stb. Ezek ellensúlyozására jön sok esetben a dohányzás, az alkoholizmus, a drogfüggıség, vagy szélsıséges esetben akár öngyilkosság is lehet a következménye. (www.lelkititkaink.hu) 9

A stressz folyamata, tünetei Amikor a szervezet kilendült nyugalmi állapotából, fokozottan reagál az ingerekre, aktiválódnak a szabályozó rendszerek, stresszes állapot alakul ki. Selye János szerint a stressz reakció beépített mechanizmus. Akkor lép mőködésbe, amikor követeléseket támasztanak velünk szemben, ezért a stressz, védekezési és alkalmazkodási funkciókkal is bír. A folyamat az alábbi négy elemet mindig tartalmazza: - Stresszort - eseményt, helyzetet, ami elıidézi a folyamat beindulását - Helyzetértékelést - minısítjük a történést fontosság és érzelmi jelentıség szerint - Megküzdési folyamatot - a helyzet kezelésére törekszünk, cél hogy felül tudjunk kerekedni - Eredményt - mindazt, amit a folyamat elıidézett a személyiségünkben A stressz fıbb tünetei: állandó idegeskedés, türelmetlenség, ingerültség, immunsejtek számbeli és minıségi romlása miatt fogékonyság a betegségekre, gyomorfekély, gyakori felsılégúti panaszok, bırfertızések, hajhullás, stb. (www.lelkititkaink.hu) A stresszre adott válaszok A stresszre adott leggyakoribb válaszok: a szorongás és a félelem. A szorongás bizonytalan, tárgy nélküli félelem, sejtésszerő, kínzó, figyelmünket és gondolkodásunkat szétziláló, emlékezetünket bénító, szervezetünket támadó, ezerféle testi izgalmi tünetet létrehozó, izmainkat görcsösen befeszítı, testünket gúzsba kötı állapot, amely mindenki számára kellemetlen, rossz, kártékony. A félelem gyakoribb jelenség és köznapibb helyzetekben lép fel, a veszély ismeretét feltételezi. Amíg a pszichikum szorongással áll szemben, addig a fenyegetést, mint belsı, meghatározhatatlant, legyızhetetlent fogja fel. Amikor viszont meghatározott tárgy hordozza, a veszély külsıvé válik és bizonyos körülmények között kordában tartható. A félelemnek tehát van tárgya, míg a szorongásnak nincs. Általános reakció a stressz-helyzetekre a harag is, mely agresszióhoz vezethet. Ha egy személy erıfeszítését egy cél elérésében megakadályozzák, akkor sokszor agresszív hajtóerı keletkezik nála, mely a viselkedését a frusztrációt okozó tárgy vagy személy megkárosítására motiválja. A tudományt régóta foglalkoztatja a stressz és az agresszió kapcsolata. Régi megfigyelés, hogy a feszültség, a stressz erıszakot szül, agressziót hoz létre, az agresszió pedig fokozza a stressz hormonjainak a szintjét. Ez magyarázza, hogy egy nehéz munkanap után miért viselkednek sokan pl. gorombán a családjukkal. Az agresszió, mint a stresszre adott válasz persze elkerülhetı, de a visszafojtott sorozatos agresszió is sok problémához, betegséghez vezethet. (www.lelkititkaink.hu) 10

A munkával összefüggı stressz Munkával összefüggésben akkor jelentkezik stressz, amikor a munkakörnyezet követelményei meghaladják a munkavállaló azon képességét, hogy e követelményeket teljesítse vagy kezelni tudja. A stressz nem betegség, de ha intenzív és bizonyos ideig fennáll, akkor szellemi és fizikai egészségkárosodást okozhat. Ha valaki nyomás alatt van, az egy szintig javíthatja a teljesítményt, és elégedettségérzést eredményezhet, ha kihívást jelentı célokat sikerül elérni. Ha viszont túl sok a követelmény és túl nagy a nyomás, az stresszhez vezet, ez pedig rossz mind a munkavállaló, mind a munkaadó szervezet számára. Az Európai Unióban a munkával összefüggı stressz jelenti - a hátfájás után - a munkával összefüggı második leggyakoribb egészségügyi problémát (munkavállalók 28%-át érinti). A munkával összefüggı stressz okai lehetnek a munka jellege, szervezése és irányítása, valamint olyan tényezık, mint a megfélemlítés, az erıszakoskodás, vagy különbözı fizikai veszélyek - zaj, hımérséklet stb. (Európai Munkavédelmi Ügynökség tájékoztatója) Munkahelyi stresszorok Munkahelyi stresszornak azokat a tényezıket, hatásokat tekintjük, melyek az emberek számára stresszt okoznak munkahelyükön, vagy munkájuk során, illetve abból kifolyólag. Feladattal kapcsolatos stresszorok: - Mennyiségi túl- vagy alulterhelés: adott idıre túl sok, vagy túl kevés munkát adnak. - Minıségi túl- vagy alulterhelés: amikor az elvégzendı feladat túl bonyolult (minıségi túlterhelés), vagy amikor monoton, ismétlıdı rutinmozdulatokból álló feladatokat kell végeznie az egyénnek (minıségi alulterhelés). - Munkafeltételek: ha nincsenek meg a munkavégzéshez szükséges megfelelı munka-körülmények (pl. eszközök, gépek, helyiségek stb.). Ha az egyénnek nincs beleszólása abba, hogyan végzi a munkáját, milyen eszközöket használ, milyen ütemezéssel dolgozik. Ha veszélyes körülmények között kell ellátnia a munkáját, vagy több mőszakban kell dolgoznia (pl. rendırök, vegyi üzemek alkalmazottai, atomerımőben dolgozók stb.). - Változások a munkában - elbizonytalanítja az embert lépést tartani a folyamatos technológiai fejlıdéssel; határidık betartása; fizikai igénybevételbıl eredı fáradtság, hibázás Munkakörnyezettel kapcsolatos stresszorok: - Fizikai környezet jellemzıi: túlzott zaj- vagy hıhatás, nem megfelelı világítás, szennyezett levegı, kellemetlen szagok, túlzsúfoltság. Igen nagy különbségek vannak abban, hogy ki mennyire képes tolerálni a zavaró vagy kellemetlen környezeti ingereket, azaz különbözı az emberek tolerancia szintje és a különbözı külsı hatásokra másként reagálnak, tehát különbözı az emberek stressz-szintje is. 11

Szervezetben betöltött szereppel kapcsolatos stresszorok: - Szerep kétértelmőség: amikor nem világos az egyén számára, hogy mik a beosztásából adódó munkacélok, mit várnak el tıle a munkatársai, mire terjed ki a felelıssége. - Szerepkonfliktus: amikor a dolgozóval szemben támasztott különbözı követelmények egymásnak ellentmondóak, olykor egymást kizáróak. Vagy, amikor a dolgozónak olyasmit kell elvégeznie, amit nem akar, vagy amit nem tekint a munkája részének. - Túl sok vagy túl kevés felelısség más dolgozókért: stresszkeltı lehet, ha az egyén túl nagy felelısséggel bír mások elıléptetése, jutalmazása, elbocsátása során, vagy ha valaki fontos munkát végez, de minden apróságot engedélyeztetnie kell a felettesével. - További stresszorok: Túlzott ütemő karrierfejlıdés vagy nem elégséges elıléptetés; Összetartás hiánya munkahelyi szinten; Jó munkatársi kapcsolatok hiánya; Csoporton belüli konfliktusok; Felettessel/munkatársakkal való kapcsolatból adódó problémák; Szervezeti légkör; Vezetési stílusok; Ellenırzési rendszerek; Technológia és annak változása; Alacsony fizetés; Az állás bizonytalansága stb. Szervezeten kívüli stresszorok: - Családi kapcsolatok; Anyagi problémák; Társadalmi problémák - Családi és munkahelyi szerepek összeegyeztetésének nehézségei - Személyes hitek, meggyızıdések és a vállalati politika közti konfliktusok - Elidegenedés és a normák hiánya - Közlekedés a munkahelyre, autóvezetés - Vidéki- vagy városi életkörülmények, gyakori lakhelyváltoztatás stb. (Juhász, 2002) A stressz hatásai a/az (dogozó) emberre és a munkahelyére A stresszorok hatására stressz-helyzetbe kerül az egyén, ami a Harcolj vagy menekülj reakciót váltja ki nála. Az emberi test, a szervezet reakciója a stresszkeltı események hatására rövidtávon: nı a vérnyomás és a pulzusszám; felgyorsul a légzés; izomfeszültség keletkezik; kitágulnak a pupillák; izzadás jelentkezik; csökken az emésztés; emelkedik a vércukorszint; endorfinok szabadulnak fel (szervezet belsı fájdalom-csillapítói), adrenalin és egyéb hormonok képzıdnek stb. A szervezet alkalmazkodó képessége és energiája véges, azaz kimeríthetı, így a stressz hosszú távon igen súlyos egészségkárosító következményekkel jár. Ha a szervezetet hosszú ideig érik stresszorok, akkor folyamatos lesz a stresszállapot, amit egy idı után a szervezet már nem tud elviselni. Ekkor csökken a szervezet ellenálló képessége, az immunrendszer gyengül, szervi károsodások kezdıdnek (pl. vese- és nyirokbetegségek; gyomor és bélfekély alakul ki; krónikus magas vérnyomás jelentkezik; szív- és koszorúér betegségek jelennek meg stb.). Stressz hatására mindig a szervezet leggyengébb láncszeme szakad el, kialakul a betegség, súlyos esetben pedig bekövetkezik a hirtelen halál 12

A stresszre adott válaszként sokszor lelki problémák, pszichés tünetek, -betegségek jelennek meg: a már korábban is említett szorongás, vagy a depresszió. Ha az egyén sorozatban azt tapasztalja, hogy tehetetlen az ıt érı negatív hatásokkal szemben, akkor passzívvá válik, beletörıdik, visszavonul a további megküzdéstıl. Ha a stresszorok folyamatosak és az egyén nem tud megküzdeni azokkal és a rá gyakorolt hatásukkal, akkor idıvel depresszióba eshet. Ha az egyén nem tudja megfelelı módon kezelni a stresszt, annak enyhítése végett a túlzott dohányzáshoz, az alkoholhoz vagy a drogokhoz folyamodik és függıség alakul ki nála. Ezek mellett kialakulhat pánikbetegség, kényszeres viselkedés, vagy anorexia is. Jelentkezhetnek autoimmun betegségek, emellett nagyfokú hízás, fogyás, energia hiány, állandó fáradságérzet, folyamatos kedvetlenség. Kialakulhatnak szorongásos zavarok, félelem, túlzó aggódás is. A munkahelyen tartósan fennálló stresszhatások azt eredményezik, hogy az egyén elégedetlen lesz munkahelyével, munkájával, ami jelentısen befolyásolja a teljesítményét és munkavégzı képességét is, ez a helyzet akár felmondáshoz, a munkahely elhagyásához is vezethet. Komoly stresszorokkal szembesülve az egyénnek problémái lesznek az összpontosítással, könnyen elterelıdik a figyelme, gondolatait nehezen tudja logikusan összerendezni, gondjai lesznek az információfeldolgozással. Ezek következménye, hogy bonyolultabb munkafeladataiban csökken a teljesítıképessége. Tartós stressz hatására az emberek viselkedésében is jellegzetes változások figyelhetık meg, ilyenek például: egészségkárosító viselkedésformák (dohányzás, alkohol, drogok, túlzott kávé vagy energiaital fogyasztás); munkahelyi szerep leértékelése; menekülés a munkából (hiányzás, sztrájk, kilépés stb.); harag agresszió tettlegesség; egyéb életszerepek is károsodhatnak (család, párkapcsolat, barátok). 13

Anyag és módszer Az elemzés anyaga Vizsgált intézmény létrejötte és jogállása 1 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata a 67/2004 (VI.10.) Képviselıtestületi Határozata alapján szervezte át a város óvodai szolgáltatását. Ennek értelmében 2004. szeptember 01-tıl a korábban mőködı 8 óvoda, a gazdasági irodaegység és az óvodakonyha összevonásával létrehozták az Egyesített Óvodai Intézményt. Az intézmény jogállása önálló jogi személy, teljes jogkörrel rendelkezı költségvetési szerv, gazdálkodási jogköre szerint pedig önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Intézmény felépítése és jellemzıi 1 Hajdúszoboszlón 8 óvoda mőködött, ezek kerültek az Egyesített Óvodai Intézmény igazgatása alá tagóvodákként. Az intézmény vezetıje az óvodavezetı, az İ munkáját segíti a szakmai vezetı, a gazdasági ügyeket pedig a gazdaságvezetı irányítja. A tagóvodákban a munka szervezésért a tagintézmény vezetık a felelısek. Az intézmény székhelye Hajdúszoboszlón a Rákóczi utca 14. szám alatt van, az Óvodaigazgatóság 2007 szeptemberétıl kezdıdıen mőködik ezen a helyen, itt található helyileg az óvodavezetı, a szakmai vezetı, a gazdaságvezetı, a gazdasági dolgozók és az óvodatitkár. Az intézmény nyolc telephellyel rendelkezik: APRÓNÉP Óvoda; ARANYKAPU Óvoda; BAMBÍNÓ Óvoda; LIGET Óvoda; LURKÓ Óvoda; MANÓKERT Óvoda; MESEVÁR Óvoda; SZIVÁRVÁNY Óvoda. Az óvodákba felvehetı gyermeklétszám: 809+12 fı, 35 óvodai csoportban elosztva. Intézmény gazdasági egységéhez rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek: Pedagógiai Szakszolgálat; Zichy Géza Zeneiskola Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény; Városi Bölcsıde Intézmény tevékenységi köre 1 Az intézmény fı tevékenységei közzé tartozik tagóvodák mőködtetésével óvodai nevelés és iskolai elıkészítés 2, valamint sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelése, iskolai életmódra felkészítése 3, illetve felkészítı foglalkozások szervezése 4. 1 Ehhez a fejezethez az Irodalomjegyzékben felsorolt Szervezetre vonatkozó dokumentumokat használtam. 2 Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 24. 1-5. bekezdése alapján 3 Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 30 alapján 4 Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 45. (1) és a tv. 24.. (3) bekezdései szerint 14

A nevelı, oktató tevékenység mellett saját központi konyhát mőködtetnek, óvodáskorú gyermekek, valamint intézeti alkalmazottak részére napi háromszori étkezést biztosítanak. Kialakítják az étrendet, kiszállítják az ételt. Ezek mellett gépkocsikat üzemeltetnek. Az intézmény gazdálkodását a gazdasági egység látja el, a tagóvodák gazdasági ügyeinek intézése mellett elvégzik a részben önálló költségvetési szervként mőködı Nevelési Tanácsadó, Zichy Géza Alapfokú Mővészetoktatási Iskola és a Városi Bölcsıde pénzügyi gazdálkodási tevékenységét is. Vállalkozási tevékenységet nem folytatnak. Az intézmény költségvetése az alapvetı mőködési költségeket fedezi. Minden tagóvodában megtalálhatók azok az eszközök, melyek a nevelımunka segítıi, a gyermeki tevékenységek fontos tárgyai. Tagóvodák mőködése A tagóvodák teljeskörő óvodai ellátást biztosítanak, minden tagintézményben magas szakmai színvonalú munkával nevelik és fejlesztik a gyermekeket. A nevelıtestület tagjainak iskolai végzettsége és továbbképzési szintje sokoldalú, a helyi nevelési programok eredményes és hatékony megvalósításának szolgálatában állnak. A tagóvodák nevelési programja jól illeszkedik a gyermekek fejlıdési üteméhez és rugalmasan alkalmazható a hátrányos helyzető és a tehetséges gyermekek nevelésében egyaránt. Hatékony gyermekvédelmi tevékenység folyik, kidolgozott az esélyegyenlıségi program, biztosított az egészséges életmód, hangsúlyos az anyanyelvi kultúra ápolása és a hagyományırzés. Az óvodákban az igazi érték a gyermek, a pedagógiai hitvallás a gyermekek tiszteletére és szeretetére épül. Arra törekszenek, hogy a nevelı közösség humánus, toleráns, empatikus és ismeretekkel jól felvértezett legyen, ezzel lehetıvé teszik a gyermekek jogainak érvényesülését, az ismereteik széleskörő bıvítését, az esélyegyenlıség megteremtését az iskolakezdésre. Jól összekovácsolódott nevelıgárdája van a tagóvodáknak, a régóta mőködı munkaközösségek megbízható támaszai, elırevivıi a helyben folyó nevelı, fejlesztı munkának. Tagóvodák jellemzı számadatai Ahogy a korábbiakban már szó esett róla, az Egyesített Óvodai Intézmény keretében nyolc tagóvoda mőködik Hajdúszoboszló város területén. 5 35 óvodai csoportba összesen 804 óvodás gyermek jár jelenleg, ellátásukat hetven óvodapedagógus, negyvenhárom teljes-állásban dolgozó és egy félállásban dolgozó nevelı-oktató munkát segítı személy végzi. Minden óvodában dolgozik egy-egy fı félállásban udvarosként, ık végzik el a felmerülı technikai-mőszaki tennivalókat, karbantartási feladatokat, illetve az óvodák udvarának rendezése tartozik még a munkájukba. 5 A dolgozatom végén, a Mellékletek között megtekinthetı a tagóvodákról egy-egy fénykép. 15

Ó V O D Á K J E L L E M Zİ A D A T A I Intézmény neve Csoport szám Gyermeklétszám Pedagógus (fı) Nevelı-oktató munkát segítı (fı) Udvaros (fı) Aprónép Óvoda 3 84 6 4 0,5 Aranykapu Óvoda 6 134 12 7 0,5 Bambino Óvoda 5 118 10 6 0,5 Liget Óvoda 6 123 11 7,5 0,5 Lurkó Óvoda 4 90 9 5 0,5 Manókert Óvoda 3 75 6 4 0,5 Mesevár Óvoda 4 90 8 5 0,5 Szivárvány Óvoda 4 90 8 5 0,5 Összesen: 35 804 70 43,5 4 Forrás: Egyesített Óvodai Intézmény nyilvántartása Az adatok a 2009. november 30-ai állapotot mutatják. Az elemzés módszerei Esettanulmány Az esettanulmány egy vizsgálati módszer, empirikus eszköz, mely megfigyelésen alapul. Valós eseteket, szituációkat dolgoz fel, elemez és ebbıl von le általánosítható következtetéseket, így jutva el az elvekig. Egy adott dolog, eset, probléma megfigyelése, körülményeinek elemzése, indíttatások, okok személyes tapasztalatokon, elmondottakon, vagy (szervezeti) dokumentumokon keresztül történı megismerése, illetve adatok, helyzet, módszerek, folyamatok rögzítése. (Berde, 2009) Dolgozatom témájához igazodva a választott intézmény alapdokumentumait vizsgáltam meg az óvodai munkakörökben való elhelyezkedés egészségügyi feltételeit tanulmányozva, illetve a tagóvodákban alkalmazott egészségmegırzı intézkedéseket győjtöttem össze. Ezek mellett az öt évvel ezelıtt történt óvoda-összevonásból adódó stressz-helyzetet elemzem, illetve az intézményi stressz-kezelési módszereket veszem sorra. Kérdıíves vizsgálat 6 A kérdıíves interjú alapján történı adat felvételezés manapság a legszokványosabb adat felvételezési módszer. (Berde, 2009) Az óvodapedagógusokat érintı munkahelyi stresszre vonatkozó vizsgálatom lefolytatásához én is készítettem egy kérdıívet, melyet eljutattam az óvodákba, az ott dolgozó óvodapedagógusok és nevelı-oktató munkát segítı szakemberek részére. 6 Az általam használt kérdıív megtalálható a dokumentum végén Mellékletként. 16

A kérdıív felépítését tekintve, olvasható egy bevezetı szöveg, melyben bemutatkozom és röviden vázolom, hogy mi a célja a kérdıíven feltett kérdéseknek, illetve, hogy mely témára koncentrálva keresek válaszokat. A kérdıív kitöltése önkéntes és névtelen. A kérdıív elsı része az általános adatgyőjtı rész, itt megkérdezem a kitöltı nemét, életkorát, foglalkozását / munkakörét, munkájából adódó fı feladatait, illetve munkaidejét, munkabeosztását. Ezt követıen a kérdıív szakmai kérdései jönnek a vizsgálatra koncentráltan. A kitöltı személy egészségi állapotára vonatkozóan kérek önértékelést egy ötfokozatú skála alapján (kiváló és rossz között). A további három kérdés nyitott, itt kifejtıs választ várok, elsıként a munkahelyi környezet pozitív és negatív jellemzıire vagyok kíváncsi az egészségre vonatkoztatva, ezt követıen a munkahelyen tapasztalható egészségmegırzı intézkedésekre kérdezek rá, majd pedig azt tudakolom, hogy mit tesz a kérdıív kitöltıje a munkája során egészségének megırzése érdekében. A következı blokkban rátérek a stressz kérdéskörére, elsıként két igen-nem típusú zárt kérdés található, arra kérdezek rá, hogy a kérdıív kitöltıje stresszesnek tartja-e magát, illetve a munkáját. Ezt követıen a munkahelyen jelentkezı stressz-források felıl érdeklıdöm nyitott kérdések formájában, három fı szempontot emelek ki: Vezetıi elvárások miatt és munkatársi kapcsolatból adódóan; Gyermekekkel való foglalkozásból adódóan és Szülıkkel való kapcsolatból adódóan, majd rákérdezek az ezeken kívül esetlegesen felmerülı egyéb okokra is. Folytatásként két nyitott kérdés keretében a stressz-helyzetek kezelésére vonatkozó kérdés következik, majd pedig zárásként arra kérem a válaszadót, hogy javasoljon olyan újításokat vagy változtatásokat, mellyel csökkenthetık vagy feloldhatók a stressz-helyzetek a munkahelyén, illetve ami(ke)t javasolna bevezetni az egészségmegırzés érdekében. Mélyinterjú 7 A személyes mélyinterjú során az általam vizsgált téma tekintetében teszek fel kérdéseket az interjúalanynak. Ez a módszer kötetlenebb és szabadabb adat-felvételezést enged, végül is egy lazább beszélgetés az adott témában. Nincs elıre meghatározott szerkezete, vagy teljesen behatárolt forgatókönyve, csak egyfajta logikai sorrend van a megtárgyalandó kérdések között. Az általam végzett mélyinterjú felépítése hasonló az elızıekben felvázolt kérdıívhez, annak kérdései a beszélgetés során is feldolgozásra kerülnek. Alapjaiban tehát egy elızetesen kigondolt struktúrát követek, de az interjú során a kérdésekre adott válaszok önmagukban is irányítják a beszélgetés további vezérfonalát. Az interjú elején felvázolom a beszélgetés célját és az érintett témát. Ezt követıen az interjúalanyról és munkahelyérıl győjtök adatokat, majd pedig az egészségmegırzés és a stressz kérdéskörében folytatom le a beszélgetést, követve a kérdıívben is használt kérdések vázát. Fı célom, hogy az interjúalany részletesen kifejtse a véleményét a tárgyalt kérdésekben. 7 A mélyinterjúm fı kérdései megtalálhatók a dokumentum végén a Mellékletek között. 17

A kutatás eredményeinek bemutatása Esettanulmány Vizsgálatom ide vonatkozó része megfigyelésen alapul, az intézmény szervezeti dokumentumait tanulmányoztam át, illetve a helyi szokásokat illetıen a központi irodában kaptam választ kérdéseimre az intézménytitkártól. Vizsgálódásom tárgya - igazodva a dolgozatom témájához - az óvodai munkakörökben való elhelyezkedés egészségügyi feltételeinek sorra vétele, illetve a tagóvodákban alkalmazott egészségmegırzı intézkedések összegyőjtése. A stressz kérdésköréhez kapcsolódóan pedig, az öt évvel ezelıtt történt óvoda-összevonásból adódó stressz-helyzetet elemzem, illetve az intézményi stressz-kezelési módszereket közlöm. Az óvodai munkakörbe való alkalmazás egészségügyi feltételei Az Egyesített Óvodai Intézmény szervezeti dokumentumai és a hatályos törvényi elıírások áttanulmányozása alapján megállapítható, hogy a tagóvodákban a munkahelyi kinevezéshez, a munkaszerzıdés megkötéséhez a leendı alkalmazottaknak egészségügyi alkalmasságot igazoló orvosi igazolással kell rendelkezniük. E nélkül nem alkalmazhatnak senkit. Az intézmény biztosítja az alkalmazottak számára az üzemorvosi vizsgálaton való részvételt a törvényi kötelezettségnek eleget téve. Az alkalmazottaknak évente kell részt venniük kötelezı orvosi vizsgálaton, ennek során tüdıszőrésen, laborvizsgálaton és általános állapotfelmérésen esnek át. A vizsgálat eredményérıl igazolást állít ki az üzemorvos az alkalmazott részére, a dolgozó a munkaadó intézménye felé ezzel igazolja munkavégzésre való alkalmasságát. Ettıl eltérı eset, ha valamelyik alkalmazott hosszabb ideig, tartósan van munkájától távol betegség vagy valamilyen egészségügyi problémából adódóan. Ez esetben a táppénzes állomány után a munkába állást megelızıen újra részt kell vennie az alkalmazottnak üzemorvosi vizsgálaton. Csak az orvosi igazolás birtokában léphet újra munkába a dolgozó. Az intézményben az egészségvédelem területén alkalmazott szabályozás A vizsgálat során végzett megfigyelésem alapján elmondható, hogy az intézményben nagy hangsúlyt fordítanak a higiéniai követelményekre, rendszeres és alapos takarítást végeznek az intézmény egészében, minden telephelyet beleértve. Erre nagy szükség is van, hisz közösségi hely révén sok gyermek és felnıtt van együtt huzamos ideig. Ez jó táptalaja lehet a fertızéseknek, járványoknak, megbetegedéseknek, nagyon lényeges tehát a megfelelı fertıtlenítés és a helyiségek, berendezési tárgyak, használati eszközök tisztán tartása, megelızve, csökkentve, vagy visszaszorítva ezzel a betegségek terjedését. Odafigyelnek a környezetbarát tisztítószerek alkalmazására is. Az intézmény biztosít alkalmazottai részére munkaruhát, védıfelszerelést, illetve védıcipıt, ezzel is hozzájárulva a dolgozók egészségmegırzéséhez. 18

A nyári hónapokban, a melegebb idıszakokban biztosítanak védıitalt. Az óvodai központi konyha ellátja étellel a gyerekek mellett a dolgozókat is. Az intézmény valamennyi munkavállalója jogosult térítési díj ellenében az étkezést igénybe venni. A dolgozók által az étkezésért fizetendı térítési díj összegét csökkenti az önkormányzat által biztosított étkezési kedvezmény. Az egészség védelmében központilag szabályozzák az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzatában (a XI. fejezet, 4. alpont szerint) a dohányzás kérdését: az intézmény egész területén teljes dohányzási tilalom van érvényben. Ez egyrészt az alkalmazottak egészségvédelmét szolgálja, másrészt tekintettel van a nemdohányzók érdekére. Mindezek mellett a gyermekek felıl közelítve is jelentıs intézkedés: nem látja ugyanis a gyermek a dohányzó felnıttet, mint példaképet. Tudvalévı, hogy a kisgyermekek utánzás által tanulnak, lemásolják a felnıtteket, azok szokásait, cselekedeteit. Ez esetben nincs elıttük a dohányzás rossz példája, így nem viszik tovább már az óvodából a mintát, illetve nincsenek kitéve a dohányfüst káros ártalmainak sem. Jelenleg a H1N1 influenza terjedése miatt a pedagógusok részére ingyen biztosítják a betegséggel szembeni védelmet, illetve nagyobb ellenállást biztosító oltóanyag beadását. Az injekció beadatásáról önkéntes alapon dönthetnek a nevelık. A járvány elkerülését elısegítendı, illetve csökkentésének érdekében az óvodás gyermekek részére is ingyenesen biztosítja a magyar kormány a védıoltást. A szülı/gondviselı dönt ebben a kérdésben, aki igényli, hogy beoltsák a gyermekét a vakcinával, annak írásban kell nyilatkoznia erre vonatkozóan. Kiemelten kezelik az intézményben a gyermekek egészségvédelmének és egészség-megırzésének kérdését. Az 1997. évi XXXI. törvény értelmében a gyermekek védelme az intézmény minden dolgozójának kötelessége. A gyermekbalesetek megelızésének érdekében óvodás gyermek csak szülı/gondviselı kíséretében érkezhet és távozhat az óvodába ( kézbıl-kézbe" való átadás). Ha a szülı/gondviselı ettıl el akar térni, akkor írásban kell nyilatkoznia az óvodapedagógusnak. A balesetek elkerülésének érdekében az óvoda udvarán csak az óvónı felügyelete mellett tartózkodhatnak a gyerekek. A szülı/gondviselı megérkezése után az óvónı átadja a gyermeket, ezután az óvodában való tartózkodás, a gyermek felügyelete, védelme a szülı/gondviselı felelıssége. A nevelık ismertetik a gyermekekkel az óvodai év megkezdésekor az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó elıírásokat, a veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát, valamint szükség szerint az óvodai foglalkozás, kirándulás, udvari játék során újra megismétlik a tudnivalókat a gyerekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelıen. Az ismertetés tényét és tartalmát a csoportnaplóban rögzítik. Az egészséges életmóddal kapcsolatosan foglalkozásokat tartanak a gyerekek részére, emellett az óvodai konyhában az ételek összeállításakor odafigyelnek a gyermekek fejlıdéséhez szükséges tápanyagok meglétére. 19