A SZEMÉLYIS LYISÉGVIZSGÁLAT MÓDSZEREI Perczel Forintos Dóra Klinikai Szakpszichológus Szakképzés II. évfolyam 2012 1

Bevezetés A személyiség vizsgálata a személy jellegzetes gondolkodási és cselekvési stílusának felmérésére irányul, azonban nem korlátozódik a temperamentum, a típus vagy vonások felmérésére, hanem magában foglalja az érdeklődés, az értékek, attitűdök, az észlelési és gondolkodási stílus valamint a belső dinamika és viselkedés megismerését is.

Tematika Alapfogalmak Történeti előzm zmények A klinikai interjú A viselkedés s vizsgálata Személyis lyiségvizsgálatok

Definíci ciók Persona = maszk (görög), g), amit megjelenítünk nk magunkból l a világ g felé Definíci ciók: a) KülsK lső megjelenés s szerint: a személyis lyiség g a környezetre k gyakorolt hatások összessége, másoknak m az egyénre adott válaszai, v stb. b) Belső struktúra ra szerint: az egyénre jellemző lélektani lektani folyamatok összessége konzisztens megnyilvánul nulás. c) A személyis lyiség g a személyen belüli li pszichofizikai rendszerek olyan dinamikus szerveződése, se, amely a személyre jellemző viselkedés-, érzelem-, és gondolatmintázatot létrehozza l (Allport, 1961) 4

A személyis lyiség: organizmus (szerveződés) s) azaz nem elemek/ vonások halmaza; pszichológiai fogalom, de a biológiai léttl ttől elválaszthatatlan laszthatatlan oki tényezt nyező a világhoz való viszonyulásban sban aktív v folyamat, környezeti k hatásokra alakul (szituacionalizmus és s interakcionalizmus), ugyanakkor folyamatosság, állandóság, koherencia azaz személyis lyiségvonások jellemzik (diszpozicionalizmus) mintázatokban (ismétl tlődésekben) mutatkozik meg sok szinten jelenik meg: gondolatokban, érzésekben, magatartásm smódban, stb., következk vetkezésképp egyediség g / egyénis niség csak bizonyos szempontból l (részlegesen) fogalmazható meg 5

Személyis lyiségfaktorok 2 faktor: Jung, Eysenck, Claridge: EV-IV Wiggins: dominancia szeretet 5 faktor (Goldberg: Big Five ): EV, baráts tságosság, g, lelkiismeretesség, emocionalitás és intellektus 10 faktoros: CPI 16 faktoros: Cattel 6

A személyis lyiségvizsgálat céljac A pszichés s problémák k eredetének feltárása és s a páciens p INTRAPSZICHÉS folyamatainak megért rtése a megfelelő kezelés érdekében Általános cél: c : a személyis lyiség és s a magatartás pontos leírása valamint predikciók k kialakítása a jövőbeni j viselkedésr sről Konkrét t célokc lok: : bizonyos jellemzők meglétének vagy hiány nyának nak leírása (vannak-e paranoid tartalmak, suicid veszély, stb.). 7

Minden ember olyan, mint mindenki más, m néhány ny másik, m senki más. m 8

Általános (nomotetikus) igazságok gok felismerése se a zavarok okait, kezelését, jellegét t illetően en + Hipotézisek megfogalmazása (magyarázatok) = ez a klinikai kutatás s feladata (pl. tanult tehetetlenség) Egyéni (ideografikus) eltérések vizsgálata lata: személyis lyiségvizsgálat 9

Miért van szüks kség pszichodiagnosztikai vizsgálatokra? - mert az interjú és s a megfigyelés s során kapott informáci ciók k nem elegendők k (pl. beteg feledékenys kenysége, pontatlan beszámol molója miatt) - mert mérni m kell a jelenséget (pl. IQ) - mert a klinikus szimpáti tiája / antipáti tiája torzíthatja thatja az eredményt 10

A klinikus véleményét torzító tényezők (Arkes, 1994) 1. Prekoncepciók - Előítéletek letek etnikai, foglalkozási csoportok iránt (pl. lusta, beképzelt) - Emlékezeti torzítások sok: : feltevésekkel konzisztens informáci cióra emléksz kszünk, pl. problémás s beteg : : csak a problémákra emléksz kszünk - Félreértelmezés : elfelejtett valamit = rejtegetni akarta? 11

2. Prevalencia alacsony előfordul fordulásnál l sokkal nehezebb prognosztizálni (pl. suicid, homicid viselkedés s vs. neurotikus megbetegedés) 3. Utólagos éleslátás az esemény bekövetkez vetkezése után n a szakember úgy érzi, hogy előre tudta (pl. bizarr viselkedésű vagy antiszociális személyr lyről l azt állítani, hogy mindig is furcsa volt) 4. Túlzott magabiztosság is torzító hatású lehet 12

Történeti előzmények II. század: Galenus : négy vérmérsékleti típus, a testnedvekkel (Hippocrates) összefüggésben - szangvinikus, melankolikus, kolerikus és flegmatikus 1896: Kraepelin: elmebetegségek osztályozása 1905: Binet-Simon intelligenciateszt megjelenése 1919: Woodworth személyes adatlapja, az első standardizált személyiségleltár megjelenik, katonai toborzás céljából 1921: Rorschach pszichodiagnosztikai tesztje megjelenik 1925: Kretschmer szerint a fizikumból lehet következtetni a vérmérsékletre és az elmebetegségekre (piknikus, aszténiás és atletikus) 1926: Goodenough : emberrajz teszt 1935: Murray: TAT, Bender Vizuomotoros alakfelismerés teszt 1940: Guilford faktoranalitikus tesztje 1943-55: MMPI, Cattel 16 faktoros személyiségteszt, Kelly személyes konstrukciók 13

1970-90: egyre elterjedtebb a számítógép használata a személyiségvizsgálatok készítésében, felvételében, pontozásában és értékelésében. 1974: Friedman és Rosenman: A-típusú személyiség leírása 1975-80: viselkedésdiagnosztikai eljárások elterjedése 1987: CPI megjelenik 1989: MMPI 2. 1994: DSM-IV. megjelenése 1997: Weschler Felnőtt Intelligenciateszt megjelenése 1998: XIII. Mentális Eszközök Évkönyv megjelenése WAIS, WISC, Woodcock-Johnson, neuropszichológiai tesztek, stb 14

Felmérés s a klinikai pszichológi giában A klinikai felmérés s céljac a beteg/betegségének megért rtése: Az egyén n erőss sségeinek és s gyengeségeinek geinek értékelése; A hozott probléma elvi megfogalmazása; És s a probléma enyhítését t szolgáló javaslat megfogalmazása. A beutalás A pszichológiai felmérés s folyamata a beutalással kezdődik. dik. Fontos, hogy ki (orvos, tanár, szülő,, bíró b ó ) utalja be a beteget, mi a főf kérdésfeltevése. se. A klinikus a beutaló kérdéssel kezdi. 15

A klinikus kérdk rdésfeltevését t befolyásolja: A klinikus elméleti leti elkötelezetts telezettsége (kül. Kérdések, kül. k KövetkeztetK vetkeztetések). A pszichológiai felmérés s nem teljesen standardizált eljárások sorozata. A felmérés s célja: c a betegről összeállított jellemzés, ami hasznos és érthető a beutaló számára. 16

A klinikai adatgyűjtés forrásai 1) Klinikai interjú: a kapcsolatteremtés s eszköze ze strukturált (DSM, SCID) vagy strukturálatlan (Angelander, Rogers) 2) A viselkedés s megfigyelése és s elemzése természetes ill. irány nyított (strukturált) megfigyelés önmegfigyelés 3) Szem 3) Személyis lyiségvizsg gvizsgáló módszerek: dszerek: a pszichés működés felmérése és predikciója érdekében szükség van megbízható és valid klinikai mérőeszközökre 17

PSZICHODIAGNOSZTIKA : a személy pszichológiai szempontból történő vizsgálata annak érdekében, hogy meghatározzuk a mentális vagy a viselkedésbeli sbeli zavar jellegét, kiterjedését és s lehetséges prognózis zisát. (Aiken, 1999) 18

Klinikai pszichodiagnosztikai módszerek I. Teljesítménytesztek II.Személyiségvizsgálatok, ezen belül kérdőíves módszerek (objektív azaz értelmezés nem szükséges) projektív módszerek (értelmezés révén válik információvá) III. Intelligenciatesztek IV. Tünetbecslő skálák, kérdőívek 19

Személyis lyiségvizsgáló módszerek használata (Aiken, 1999) Egyéb Tünetlista Megfigyelés ek Projektív tesztek Kérdőívek Interjúk 20

FELMÉRÉS Pszichopatológiai állapot felmérése egy tölcsérhez hasonló: teljes állapotfelmérés problémaorientáció tünetek 21

Mi a teszt? A teszt olyan eszköz,melynek segítségével a személy pszichés működésének nem megfigyelhető jellemzőiről következtetéseket lehet levonni Ugyanaz a teszthelyzet más és más reakciót vált ki a különböző emberekből - ebből következtetést tudunk levonni az egyes személyek közötti különbségekre: ez differenciálpszichológiai eljárás (Tringer, 1999). A kompetens teszthasználó: eszközismerettel és szakértelemmel rendelkezik szakemberként és etikusan tevékenykedik felelősséget vállal biztosítja a biztonságos tárolást, korrekt tesztfelvételt, pontos értékelést és értelmezést, a kliens pontos tájékoztatását, a teszt relevanciáját (Int. Test Commission, Dave Bartram, 1999). 22

Alapfogalmak Ha azt akarjuk, hogy egy teszt használható legyen, akkor 1) standardizálni kell, 2) be kell bizonyítani, hogy megbízható és 3) érvényes mérőeszköz. 1) STANDARDIZÁLÁS: eredmények összehasonlíthatósága érdekében normák megállapítása (pl. IQ, MMPI T-értékek) 2) RELIABILITÁS: az eredmények megismételhetősége, egybehangzása, megbízhatósága (0-1 között). test retest reliabilitás interrater vagy kereszt reliabilitás (különböző pontozók közt) 23

Alapfogalmak 3) VALIDITÁS (érvényesség): az adatszerző eszköznek pontos és érvényes eredményt kell adni a kérdéses jelenségre vonatkozóan. konkurrens validitás: másik, ua. a jelenséget mérő teszttel összevetve, pl. Hamilton szorongás skála és Beck szorongás leltár tartalmi validitás: a vizsgált jelenséget méri-e? prediktív validitás: predikciós érték, pl. szuicid prevencióban 4).NÖVEKMÉNYES VALIDITÁS / HASZNÁLHATÓSÁG: Annak mértékét jelenti, amennyivel egy adott eljárás hozzájárul a más forrásokból nyerhető előrejelzésekhez (Sechrest, 1963) azaz olyan ismeretet, amit nem lehet levonni az alapadatokból (pl. alacsony, ha Ro segítségével egy depressziós betegről megállapítjuk, hogy beszűkült a gondolkodása) 24

II. SZEMÉLYIS LYISÉGVIZSGÁLAT: kérdőíves módszerekm központi szerepet játszottak j a klinikai pszichológia fejlődésében face validitás: érthető,, mire vonatkozik a kérdk rdés, pl. evészavar, önértékelés megadott válaszlehetv laszlehetőségek (igen/nem; 0-1-2-3-4-5-6-77 fokú skála) MMPI -1, MMPI-2 (Hathaway és McKinley, 1943) - empirikus adatgyűjtés és értékelés - nem lényeges a face validitás, hanem az, hogy a válaszok alapján elkülöníthetők a pszichopatológiai csoportok Eysenck (EPQ, 1967), Cattel (1986) 25

ELŐNYEI Időtakarékos: sok emberrel felvehető egyszerre; a kliens egyedül ki tudja tölteni; Kiértékelés: pontos, gyors, objektív; Könnyű értelmezés, kevesebb hibalehetőség; Megbízható (0.85-os együttható). HÁTRÁNYAI - Okokra nem ad választ - A jelenség több szintjére kérdezhet rá: viselkedés, érzés, gondolat ua. a pontszám egész más személyiséget takarhat; - Szimulálás, disszimulálás - Észlelt és valóságos helyzet különbsége (pl. coping) - A válasz nem egyéni, hanem sematikus 26

PROJEKTÍV V SZEMÉLYIS LYISÉGVIZSGÁLATOK Rorschach (1921), TAT (1943), PFT (Rosenzweig,1945),( Mondatkiegész szítési si technikák: k: Én n szeretnék, Hazatérve. Titokban én n... Rajztesztek, Világj gjáték k (Bühler, Polcz A.) Definíció (Trull és Phares,1995) A projektív teszt olyan eljárás, amely az egyén jellegzetes viselkedésmódjait annak megfigyelésével tárja fel, hogy hogyan viselkedik olyan helyzetben, amely nem konkrét választ vált ki. 27

PROJEKTÍV SZEMÉLYISÉGVIZSGÁLATOK Pszichoanalitikus hátth ttér: tudattalan konfliktusok, motiváci ciók feltárása szabad asszoc-hoz hasonlóan an Strukturálatlan, többt bbértelmű ingerekre kell választ v adni (folt, jelenet) - a személy kénytelen k saját t maga strukturálni az anyagot, saját t jellemzőinek megfelelően en fog választ v adni; Indirekt módszer m a személy nincs tudatában a teszt rendeltetésének, nek, nem közvetlenk zvetlenül l kérdezik k meg vágyairv gyairól, szüks kségleteiről; l; Válaszadás s szabadsága: nincs jój vagy rossz válasz; v Eredmény közvetlenk zvetlenül l nem hasznosíthat tható: értelmezés szüks kséges, ami több t dimenziót, szempontot vesz figyelembe (lokalizáci ció,, forma, szín, tartalom, méret, m gyakoriság, g, originalitás, stb.) 28

A projektív v módszerek m problémái (Trull Phares, 2005) Standardizált normák k hiánya Reliabilitás s hiánya nya: átl.0.29-0.41 0.41 a szakemberek eltérő jelölése és értelmezése miatt mennyi a megengedhető eltérés? Validitás: mit is mér m r a projektív v teszt? 29

III. Intelligenciatesztek IV. Tünetlisták, becslősk skálák (ld.kötet) A viselkedés megfigyelésének strukturált formái Általános és betegségspecifikus kérdőívek (ld. tavaly) Reaktivitás azaz megfigyelés hatására megváltozik a viselkedés gyakorisága!!! A kompetens teszthasználó jellemzői: (Int. Test Commission, Bartram, 1999). eszközismerettel és szakértelemmel rendelkezik etikusan tevékenykedik és felelősséget vállal biztosítja 1) a biztonságos tárolást, 2) korrekt tesztfelvételt, 3) a pontos értékelést és értelmezést, 4) a kliens pontos tájékoztatását, 5) a teszt relevanciáját. 30

Hogyan vegyük fel a tesztet? Legyen klinikai kérdk rdés! (Vizsgálatk latkérő lap) Megfelelő,, adekvát t vizsgálat kiválaszt lasztása sa (személyis lyiségzavar: séma s kérdk rdőív v vagy SCID-II, II, abuzus, trauma: PTSD kérdk rdőív, magatartászavar: gyermekviselkedés s kérdk rdőív) Inadekv kvát t vizsgálat inadekvát t eredmény kiválaszt lasztása sa (BDI( inadekvát t pl. szorongásos sos kórképeknél, MAWI fölösleges f minden betegnél, Ro inadekvát t a depresszió súlyosságának megítélésére) Neutrális attitűd: : túlzott t bátorb torítás s vagy hidegség nélkül l (se megerősítő,, se büntetb ntető); 31

Vizsgált személy korára, ra, állapotára, képessk pességeire, temperamentumára tekintettel: nagyon fiatal vagy nagyon idős, mentálisan zavart, fogyatékos, kisebbségi személyek - alacsony figyelmi kapacitás miatt rövidebb r vizsgálatok, hosszabb idő Vizsgálat után: : gondoskodni kell a páciensrp ciensről (megnyugtatás, kis jutalom a gyereknek, visszakísérni a helyére) Kísérő tájékoztatása Eredmények nyek: : tájékoztatni t arról, hogy mi törtt rténik az eredményekkel (ki kapja meg, visszajelzés) s) 32

Diagnózis Adatgyűjtést követően Interjú, klinikai kép, tünetek alapján rendellenességek adott csoportjába sorolás (klasszifikáció) diagnózis felállítása Osztályozási rendszerek: BNO, DSM Funkcionális elemzés Klinikai vélemény kialakítása 33

Összefoglalás A klinikai pszichológia vizsgálati módszereim dszerei: az interjú,, első beszélget lgetés, a viselkedés s megfigyelése és s elemzése a pszichológiai tesztek, Eysenck: tudós s szakember modellje Megbízhat zható és s valid mérőeszkm eszközök

Az interjúk általános jellemzői Interakció az interjú legalább két k t ember interakciója. Célja: adatokhoz jusson, informáci ciókat, érzéseket attitűdöket, hiedelmeket hozzon felszínre, szakszerű módon. Az interjút t felvevő szakember céltudatosan c kérdez, k mederben tartja az interjút, t, a cél c l felé tereli. Az interjú akkor jó, j, ha: Megtervezett, tudatosan és s szakszerűen en veszik fel és végig a célt c tartják k szem előtt. 35

Interjú versus teszt A hétkh tköznapi beszélget lgetés és s a teszt között k Céltudatosabb, szervezettebb mint a beszélget lgetés DE Kevésb sbé formalizált lt vagy standardizált, mint egy pszichológiai teszt (kiv. a standardizált diagn.interjú). TESZT Standardizált körülmk lmények között k végzik, v Megfelelő eljárások révén r n ad informáci ciót INTERJÚ Rugalmas, tág t g lehetőségeket nyújt az egyén megismeréséhez. 36

Az interjúfelv felvétel főbb f szempontjai, technikái Fizikai körülmk lmények, elrendezés Intimitás, előfelt feltétele tele a hangszigetelés ha bejön n a hang, ki is megy; A megszakítások sok elkerülése (telefon, titkárn rnő, kopogás) másodrendűség érzése; Rendelő bútorzata (figyelemelterelés). 37

A rapport A jój interjú legfontosabb összetevője a beteg és s a klinikus kapcsolata (rapportja). A rapport meghatároz rozása és s szerepe: A beteg és s a klinikus, ill. az eljárás s viszonyának, nak, kapcsolatának jellemzése. A jój rapport kellemes légkl gkört és s az interjú céljának kölcsk lcsönös megért rtését t jelenti. Ha jój a rapport termékeny az interjú. Jellemzők Elfogadás, megért rtés, a beteg integritása iránti tisztelet attitűdje, őszinteség, empátia Klinikusnak ne legyenek előítéletei letei Ha képült k a rappport, lehet puhatolódzni, kérdeznik Rapport nem egyenlő a beteg, terapeuta szeretetével, inkább egy kapcsolat, aminek az alapja a tisztelet, a kölcsk lcsönös bizalom és s a megengedő attitűd. 38

A rapport funkciója a kedvező légkör megteremtése bizalom kialakítása figyelem, megért rtés elfogadás 39

Exploráci ciós s technikák Egyszerű témával érdemes kezdeni Nyitott kérdk rdések Kérdés s helyett visszajelzés s vagy tükrt krözés A személyes közlk zlésekre irányul nyuló reflexió A legutóbbi mondat Szakzsargon-mentes nyelvezet Összefoglalásoksok Csend és s szünetek netek: : mit jelenthet az adott kontextusban? Feloldjuk vagy ne? 40

Jegyzetelés, felvétel készk szítés A találkoz lkozásokat dokumentálni kell. Mikor és s hogyan? Ha interjú alatt jegyzetel a klinikus: - sok nonverbális, metakommunikatív v informáci cióról lemaradunk; - a kapcsolat, a bizalom lassabban fejlődhet ki (szemkontaktus hiánya); - a betegnek azt üzenheti, hogy fontos, amit mond; - könnyebb az eset visszaidézése. se. DE a szószerinti szerinti idézés s túlst lságosan leköti a figyelmet. videó- és s hangfelvételek: tájékozott beleegyezés kell!! Biztonságos tárolt rolás etikai követelmk vetelmény 41

A klinikus érintettsége Hasonló probléma, tapasztalat: nehéz z ellenállni llni a kísértésnek, hogy a figyelem ne tevődj djön át t saját magára. Személyes(ked lyes(kedő) ) kérdk rdéseknél: - érdemes ezek megválaszol laszolását t elkerülni, lni, visszafordítani, átvezetni (pl.( Ön n mit tenne? ) - ha jelentéktelen a kérdk rdés: érdemes megválaszolni, mert mereven visszautasítva tva a bizalom ellen hat (pl. volt-e e szabadságon?) 42

A klinikus értékrendje befolyásolja a kapcsolatot: önismeret és önreflexió fontossága!! - kulturális lis különbsk nbségek gek (pl. feminista vs hagyományos attitűd d gyereknevelésben) - nemi különbsk nbségek gek (sztereotípi piák k pl. gyengíthetik a validitást). - generáci ciós s különbsk nbségek 43

Interjútípusok 1. Felvételi interjú,, exploráci ció 2. Anamnézis 3. Mentális státusz tusz vizsgálata 4. Krízisinterj zisinterjú 5. Diagnosztikus interjú (MINI, DSM, SCID) 44

Pszichodiagnosztikai célú felvételi interjú A tünetek t exploráci ciója: : a tünetek t pontosan hogyan jelentkeznek, mikor, milyen helyzetekben, mikor erősebb, mikor gyengébb, hogy próbál l megküzdeni velük, stb. Állapotfelmérés: : kérdk rdőívek, személyis lyiségtesztek, megfigyelés, önmegfigyelés, heteroanamnézis További vizsgálatok szüks kségesek-e e (pl. neurológiai) Pszichológiai szakvélem lemény kialakítása Diagnózis feláll llítása (pdg., pth.) 45

Pszichoterápi piás s célúc felvételi interjú Strukturálatlanabb első interjú: mondja el, miért jött j - lehet, hogy a panaszaival kezdi, de lehet, hogy rögtr gtön n az egész élettörténetét t mondja el Mindkét t téma t fontos, bármelyikkel kezdi, a másikra m is sort kell keritenünk nk A tünetek t exploráci ciója itt is fontos: : a tünetek t hogyan jelentkeznek, mikor, milyen helyzetekben, mikor erősebb, mikor gyengébb, hogy próbál l megküzdeni velük, stb. Állapotfelmérés, diagnózis itt is fontos (előfordul, hogy már m diagnózissal jön, j de meg kell győződn dnünk nk a felállitottt llitottt dg. helyességéről) l) Eldönteni, mi a legmegfelelőbb terápia és s adottak-e e a lehetőségek? Megfelelnek-e e a kliens szüks kségleteinek és elvárásainak? 46

Elméleti leti irányults nyultság g hatása Hangsúlyeltol lyeltolódások: dinamikusan orientált klinikus sokat kérdez k a kora gyermekkorról, számára a fejlődésmenet, a szorongások sok meghatároz rozóbbak, - kognitív v szemlélet letű klinikus inkább az aktuális problémákra helyezi a hangsúlyt. - hasonló informáci ciókból mást következtethetnekk 47

Anamnézis (Mnémosz moszüné az emlékezet istennője) A lehető legteljesebb (személyes és s társas) t élettörténet megismerése: se: tények, események, időpontok, adatok + a kliens ezekkel kapcsolatos érzései (hogy élte meg őket?) Típusai: rogersi strukturálatlan Angelander féle strukturálatlan (objektív, szubjektív, szcénikus informáci ciók) Kognitív v viselkedés-szempont szempontú félig strukturált (prediszponáló,, kivált ltó és s fenntartó tényezők, ezzel kapcsolatos hiedelmek, attitűdök) 48

Anamnézis instrukciója Kérem, mondja el az élettörténetét, t, lehetőleg leg a szület letésétől l kezdve: kik, mennyi idősek voltak a szülei, amikor megszületett? Tud-e e bármit b arról, hogy tervezett gyermek volt-e? Volt-e e bármi b komplikáci ció,, betegség g a szület letése körül? k Milyen családba született, testvérei voltak-e, stb.? Kérem, mondja el, kik és s mik voltak a fontos személyek, események az életében, amelyek hatással voltak Önre, akár r pozitív, akár r negatív értelemben? rtelemben? 49

Anamnézis tartalma - szület letés s körülmk lményei, koraszülötts ttség, tervezett-e, e, család d helyzete akkor, testvérsorban a helye? - járt-e e bölcsb lcsődébe, óvodába, ha igen, hogy érezte magát t ott, beszoktatás s könnyen k / nehezen ment- e?, ha nem járt, j akkor ki vigyázott rá? r? Hogy érezte magát t a bölcsb lcsődében, óvodában (beilleszkedés, s, kapcsolatok, peremhelyzetű vagy központi k helyzetű gyerek volt-e) - Általános iskola: hogy érezte magát, hogy ment a tanulás? (szociális készsk szségek, teljesítm tmény felmérése) - További tanulmányok: nyok: hogy érezte magát, hogy ment a tanulás? - További élettörténet: munka, kapcsolatok: hogy 50 érezte magát, hogyan értékeli?

Az interjú befejezése 1. Összefoglalás és s visszajelzés 2. Mikor és s ki fogja megismerni a vélemény tartalmát t s az eredményt? 3. TájékoztatT koztatás s a továbbl bblépés lehetőségeir geiről 51