Szigorlati tételek Lineáris algebra és Diszkrét matematika tárgyakból

Hasonló dokumentumok
Javítóvizsga témakörei matematika tantárgyból

2004. december 1. Irodalom

MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET OSZTÁLY

Lineáris algebra jegyzet

Osztályozó és Javító vizsga témakörei matematikából 9. osztály 2. félév

Lineáris algebra gyakorlat

2011. március 9. Dr. Vincze Szilvia

Lineáris algebra és a rang fogalma (el adásvázlat, május 29.) Maróti Miklós

Halmazok és függvények

Szigorlati tételek Lineáris algebra és Diszkrét matematika tárgyakból

Analízis elo adások. Vajda István szeptember 24. Neumann János Informatika Kar Óbudai Egyetem. Vajda István (Óbudai Egyetem)

Meghirdetés féléve 1 Kreditpont 4 Összóraszám (elm+gyak) 2+2

Az osztályozó, javító és különbözeti vizsgák (tanulmányok alatti vizsgák) témakörei matematika tantárgyból

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

Matematika. Specializáció évfolyam

Algebra es sz amelm elet 3 el oad as Rel aci ok Waldhauser Tam as 2014 oszi f el ev

Trigonometria és koordináta geometria

Sztojka Miroszláv LINEÁRIS ALGEBRA Egyetemi jegyzet Ungvár 2013

MBLK12: Relációk és műveletek (levelező) (előadásvázlat) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla

Analízis elo adások. Vajda István október 3. Neumann János Informatika Kar Óbudai Egyetem. Vajda István (Óbudai Egyetem)

Vektorok összeadása, kivonása, szorzás számmal, koordináták, lineáris függetlenség

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉPSZINT Függvények

Kidolgozott. Dudás Katalin Mária

6. Alapfeladat n dolgot, melyek közt vannak egyformák, hányféleképpen lehet sorbatenni n!

A SZÁMFOGALOM KIALAKÍTÁSA

Halmazok Halmazok, részhalmaz, halmazműveletek, halmazok elemszáma

Diszkrét matematika I. gyakorlat

Tartalomjegyzék. Typotex Kiadó III. Tartalomjegyzék

MATEMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 12.C ÉS 13.B OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 31 HÉT/ ÖSSZ 124 ÓRA

A döntő feladatai. valós számok!

Sajátérték, sajátvektor, sajátaltér

MATEMATIKA Emelt szint évfolyam

Matematika tanmenet (A) az HHT-Arany János Tehetségfejleszt Program el készít -gazdagító évfolyama számára

Matematika emelt szint a évfolyam számára

Matematika II. Nagy Ábris. 2015/2016. II. félév. Debreceni Egyetem. Nagy Á. (Debrcenei Egyetem) Matematika II. 1 / 71

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Trigonometria

GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN

MATEMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 9.A-9.C-9.D OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA

MATEMATIKA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

Kombinatorika. 9. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Kombinatorika p. 1/

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Sz ekelyhidi L aszl o Val osz ın us egsz am ıt as es matematikai statisztika *************** Budapest, 1998

MATEMATIKA TANTERV Bevezetés Összesen: 432 óra Célok és feladatok

hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatjuk Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Egyenletrendszerek. Egyenletrendszerek megoldása

NT Az érthető matematika 9. Tanmenetjavaslat

FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

MÁTRIXOK SAJÁTÉRTÉKEINEK ÉS SAJÁTVEKTORAINAK KISZÁMÍTÁSA. 1. Definíció alkalmazásával megoldható feladatok

Helyi tanterv Német nyelvű matematika érettségi előkészítő. 11. évfolyam

Analízis előadások. Vajda István február 10. Neumann János Informatika Kar Óbudai Egyetem

Számelmélet I. 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései

I. Gondolkodási módszerek: (6 óra) 1. Gondolkodási módszerek, a halmazelmélet elemei, a logika elemei. 1. Számfogalom, műveletek (4 óra)

NUMERIKUS MÓDSZEREK FARAGÓ ISTVÁN HORVÁTH RÓBERT. Ismertető Tartalomjegyzék Pályázati támogatás Gondozó

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

Fejezetek a lineáris algebrából PTE-PMMK, Műszaki Informatika Bsc. Dr. Kersner Róbert

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

1. Írja fel prímszámok szorzataként a 420-at! 2. Bontsa fel a et két részre úgy, hogy a részek aránya 5 : 4 legyen!

NT Matematika 9. (Heuréka) Tanmenetjavaslat

BEVEZETÉS AZ ANALÍZISBE

Lineáris algebra - jegyzet. Kupán Pál

Operációkutatás. 2. konzultáció: Lineáris programozás (2. rész) Feladattípusok

7. előadás. Vektorok alkalmazásai

Helyi tanterv. Batthyány Kázmér Gimnázium Matematika emelt ( óra/hét) 9-12 évfolyam Készült: 2013 február

HELYI TANTERV MATEMATIKA tanításához Szakközépiskola évfolyam

1. előadás Algebrai struktúrák: csoport, gyűrű, test

A MŰSZAKI MECHANIKA TANTÁRGY JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI AUGUSZTUS

Matematika házivizsga 11. évfolyamon részletes követelmények

MATEMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 11.E OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA

Matematika III. 1. Kombinatorika Prof. Dr. Závoti, József

Diszkrét matematika I., 11. előadás Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach november 22.

MATEMATIKA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

Miskolci Egyetem. Diszkrét matek I. Vizsga-jegyzet. Hegedűs Ádám Imre

Koordináta - geometria I.

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) Döntő. x 3x 2 <

Egy vektorrendszert lineárisan függ nek nevezünk, ha nem lineárisan független.

3. KÖRGEOMETRIA Körrel kapcsolatos alapismeretek

MATLAB. 4. gyakorlat. Lineáris egyenletrendszerek, leképezések

MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET

Lineáris Algebra GEMAN 203-B. A három dimenziós tér vektorai, egyenesei, síkjai

Petz D enes Line aris anal ızis

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./

Osztályozóvizsga követelményei

Az áprilisi vizsga anyaga a fekete betűkkel írott szöveg! A zölddel írott rész az érettségi vizsgáig még megtanulandó anyag!

Széchenyi István Egyetem, 2005

Elektronikus tananyag MATEMATIKA 10. osztály II. félév

MATEMATIKA FELADATGYŰJTEMÉNY

Kereséssel történő problémamegoldás. Ormándi Róbert

Témakörök az osztályozó vizsgához. Matematika

Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2011/2012-es tanév első (iskolai) forduló haladók I. kategória

5. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 5. előadás Lineáris függetlenség

Feladatok és végeredmények a Bevezető fejezetek a matematikába tárgy II. félévéhez

Tartalomjegyzék. I. A lineáris algebra forrásai 7. 1 Vektorok Lineáris egyenletrendszerek és megoldásuk 53

Komplex számok szeptember Feladat: Legyen z 1 = 2 3i és z 2 = 4i 1. Határozza meg az alábbi kifejezés értékét!

Matematika példatár 6.

Tanmenet Matematika 8. osztály HETI ÓRASZÁM: 3,5 óra ( 4-3) ÉVES ÓRASZÁM: 126 óra

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM. Puskás Csaba, Szabó Imre, Tallos Péter LINEÁRIS ALGEBRA JEGYZET

Emelt szintű érettségi feladatsorok és megoldásaik Összeállította: Szászné Simon Judit; dátum: november. I. rész

Átírás:

Szigorlati tételek Lineáris algebra és Diszkrét matematika tárgyakból 2016 A vastag betűs fogalmak, tételek, különösen fontosak. Ezek megértése és alkalmazni tudása nélkül nem adható elégséges osztályzat. A (B) betű pedig azt jelzi, hogy a jó, és jeles osztályzathoz kell a bizonyítást tudni. 1.A. Vektoralgebra A 3 dimenziós vektorok tere. Lineáris kombináció fogalma. Síkbeli felbontási tétel (B). Térbeli felbontási tétel. Lineáris kombináció, koordináta fogalma. Speciális műveletek: skaláris szorzat, vektoriális szorzat és erre vonatkozó tételek, geometriai jelentésük. Sík normálvektoros egyenlete (B). Pont és sík távolsága. Vektor összetevőkre bontása és merőleges kiegészítő. 1.D. Hálók. Tarski hálóelméleti fixpont tétele (a kimondásban szereplő definíciók) (B). 2.A. Lineáris függetlenség, összefüggőség. Lineáris függetlenség, összefüggőség fogalma. Vektorokból elvéve, hozzávéve, hogyan változik e tulajdonság (B). Bázis és generátorrendszer fogalma. Példák a legfeljebb másodfokú, és az m x n es mátrixok vektorteréből. 2.D. Struktúrák Struktúra, művelet, műveleti tulajdonságok, inverzelem, egységelem fogalma. Asszociatív művelet esetén ezen elemek egyértelműsége (B). Halmazok és ítéletkalkulus struktúrája: hálók. Kétfajta definíció ismertetése, ekvivalenciájuk. 3. A Lineáris tér. Lineáris tér (vektortér) fogalma. Axiómák következményei. Vektorrendszer függetlensége és rangja. Bázis, koordináták, dimenzió. Dimenzió ekvivalens megfogalmazásai. Kicserélési tétel (B). 3. D. Néhány fontos struktúra Csoport, kommutatív csoport, gyűrű, test, kapcsolatuk. Példák: a komplex számok és részhalmazainak struktúrája (komplex, valós, racionális, irracionális, egész, természetes számok halmaza és az értelmezett műveletek), n x m es, és n x n-es mátrixok struktúrája. Komplex egységgyökök struktúrája (B). 4.A. Mátrix algebra Mátrixok struktúrája. Műveletek (Inverz mátrix fogalma, számítási módszerei is). Egyenletrendszerek megoldása inverz mátrix segítségével. Inverz mátrix képlete, e képlet levezetése (B). Mátrix polinomok. Cayley-Hamilton tétel és példán keresztül illusztrálása. Mátrix-vektor szorzat mint lineáris kombináció. 4.D. Síkba rajzolható gráfok Síkba rajzolható gráf fogalma, színezése. Kromatikus szám. Egyszerű becslések és példák (teljes gráf, páros gráf) kromatikus számra. Négyszín tétel, ötszín tétel (B).

5.A Bilineáris formák. Kvadratikus alakok és szimmetrikus mátrixok. A sajátvektorok bázisában (ha létezik) felírt mátrix. Mátrixok otogonális diagonalizálása. Főtengelytranszformáció (B). Kúpszeletek, mint mértani helyek. Másodrendű görbék középponti egyenletei. 5.D. Nagyságrend Függvények növekedése, aszimptotikus közelítések, kis ordó, nagy ordó. Nagyságrend fogalma. Példa egyenlő nagyságrendekre. Exponenciális növekedés, ennek illusztrálása példával. Algoritmusok bonyolultsága. Mátrix szorzás programjának bonyolultsága. 6. A. Komplex számok Komplex számok különböző alakjai, műveletek. Átszámolás az egyes alakok között. Hatványozás, Moivre- formula (B), gyökvonás. Konjugált. Egységgyök, primitív egységgyök fogalma, egységgyökök struktúrája (B). Komplex számokra vonatkozó Euler formula. Az algebra alaptétele. Komplex együtthatós másodfokú egyenlet megoldása 6.D. Elsőrendű logika. Szintaxis nullad-, és elsõrendben. Szemantika: kvantorok, interpretációk elsőrendben. Szemantikai következmény elsőrendben. Rezolúció alapelve elsőrendben. Példa rezolúciós levezetésre. 7. A. Vektortér, altér Vektortér és altér fogalma. Altér megállapítására vonatkozó tétel (B),.Nevezetes alterek: generátumok, képtér, magtér, sajátaltér, egyik bizonyítással. A merőleges kiegészítő altér. Példa merőleges kiegészítőre R 3 ban, geometriai jelentése. Dimenzió tétel kimondása, a tételben szereplő defníciók ismertetése. A tétel illusztrálása konkrét példán keresztül. 7. D. Relációk. Reláció általános fogalma. Bináris reláció, nevezetes bináris relációk és tulajdonságaik. Példák rendezési és ekvivalencia relációkra. Ekvivalencia reláció és partíció kapcsolata. Hasonló transzformációk és tulajdonságaik (B). Példa hasonló transzformációkra. 8.A. Homogén lineris leképezések vektortere Homogén lineáris leképezések összege, szorzata, polinomja, lineáris tere, kapcsolata a (megfelelő típusú) mátrixok lineáris terével. Cayley-Hamilton tétel. 8. D. Halmazalgebra Műveletek. Halmaz részhalmazainak száma (B). Szita formula. Halmazelméleti azonosságok és bizonyítási módszer igazolásukra. Skatulya elv, példa a gráfelméletből (B). 9.A. Sajátérték, sajátvektor Sajátérték, sajátvektor fogalma. Sajátvektorok függetlenségének kritériuma. Speciális transzformációk mátrixai (szimmetrikus, ferdén szimmetrikus, ortogonális), sajátértékei, sajátvektorai. Hasonló mátrixok sajátértékei, sajátvektorai. Azonos sajátérékhez tartozó sajátvektorok alteret alkotnak (B). Sajátvektorok bázisában a transzf. mátrixa (B). 9. D. Nulladrendű logika. Műveletek, kiértékelési szabályok, interpretációk. Logikai (szemantikai) következmény fogalma, példák. A rezolúciós bizonyítás alapelve, a kétklózos rezolúció következtetési sémájának helyessége (B). Példák matematikai bizonyítási módszerekre.

10.A. Izomorfia Izomorf struktúrák, izomorf gráfok, izomorf vektorterek. Vektorterek izomorfiára vonatkozó szükséges és elégséges feltételei (B). A vektorterek közti izomorfia ekvivalencia reláció. Mátrixok lineáris terének és a lineáris leképezések terének kapcsolata. Példa: az (a, 0) (a R) alakú komplex számok és a valós számok izomorfiája. Az a+bi képlet magyarázata (B). 10. D. Számosságok Számosság fogalma, egyenlő, kisebb, nagyobb számosságok. A (0,1) intervallumbeli számok halmazának számossága (B). Cantor tétel (Halmaz és hatványhalmazának számossága közti összefüggés). A racionális számok számossága (B). Kontinuum hipotézis. 11.A Lineáris leképezések. Lineáris leképezés mátrixának definíciója, szerepe (B), példák. Speciális valós lineáris leképezések mátrixai: vetítés, forgatás. A trigonometrikus addíciós tételek bizonyítása forgatási mátrixokkal. A skalárszorzat, mint lineáris leképezés. A legfeljebb (n-1)-edfokú polinomok tere, és a polinomok deriválása, integrálása, mint lineáris leképezés, ezek mátrixai. Lineáris leképezések összege, skalárszorosa, példák. Homogén lineáris leképezések lineáris tere. Áttérés más bázispárra. Mátrixok diagonalizálása. 11.D Fák. Fa ekvivalens definíciói, éleinek száma. Prüfer kód. Feszítőfa fogalma. Cayley télele a feszítőfák számáról. Feszítőfa keresése egyszerű, összefüggő (súlyozatlan) gráfban: szélességi bejárás/keresés, mélységi bejárás/keresés. 12. A. Euklideszi tér. Bilineáris függvény fogalma. Példa: skalárszorzat fogalma, skalárszorzat R n -ben és C n - ben. Euklideszi tér definíciója. Skalárszorzat, norma, metrika, és ezek kapcsolata euklideszi terekben. Cauchy-Bunyakovszkij-Schwarz egyenlőtlenség euklideszi terekben (B) és speciálisan R n -ben. Szög fogalmának általánosítása. 12. D. Síkba rajzolható gráfok Euler poliéder tétele (B) és következményei. Síkba és gömbre rajzolhatóság összefüggése. Fáry-Wagner tétel. Kuratowski-tétel. Euler-kör/út és létezésére vonatkozó szükséges és elégséges feltétel, egyik irány bizonyítással. 13. A. Lineáris egyenletrendszerek. Lineáris homogén/inhomogén egyenletrendszer fogalma. Gauss elimináció, az algoritmus pontos ismertetése. Lineáris egyenletrendszer megoldhatóságának feltétele és mátrix rangja (B). Mátrix rangja, determinánsa és inverze létezésének összefüggése. Egyenletrendszer megoldása inverz mátrixszal. Lineáris egyenletrendszerek alkalmazása vektorok függetlenségének valamint generátorrendszer és bázis megállapítására. Mátrix inverz számítása Gauss eliminációval, bizonyítással. 13.D A Hálózati folyamok. Hálózat, folyam, vágás fogalma. Javító út. Ford-Fulkerson tétel.

14. A. Determinánsok. Definíció, tulajdonságok. Gauss elimináció alkalmazása determinánsokra. Inverz mátrix képlete. Inverz mátrix képletének levezetése (B). Három térvektor vegyes szorzata és geometriai jelentése (B). Determináns kifejtési és ferde kifejtési tétele. 14.D Kombinatorika Összeg- és szorzatszabály, permutáció (ismétléses, ismétlés nélküli), ismétlés nélküli permutáció képletének bizonyítása, variáció (ismétléses, ismétlés nélküli), egyik képletének bizonyítása, kombináció. Szita formula. Binomiális tétel (B). Binomiális együtthatók tulajdonságai. 15.A Komplex vektortér Komplex vektortér (C n ). Komplex skalárszorzat, norma, metrika fogalma, kapcsolatuk egymással és számításuk. Speciális komplex transzformációk (hermitikus, ferdén hermitikus, unitér) és tulajdonságaik (egyik (B)). 15. D. Irányítatlan és súlyozott Gráfok Irányítatlan és súlyozott gráf fogalma. Gráfok mátrixai. Élszám és fokszám összefüggése bizonyítással (kézfogási tétel). Speciális gráfok: fa, út, kör, teljes gráf, páros gráf. N pontú összefüggő gráfok élszámára, körök létezésére vonatkozó tételek (közülük egyik B). Részgráfok. Izomorf gráfok. 16. A Ortogonalitás. Vektorterek és euklideszi terek kapcsolata. Ortogonális vektorok függetlenségésnek bizonyítása térvektorok és magasabb dimenziők esetén. Gram Schmidt ortogonalizáció ismertetése. Ortonormált bázis létezése. Merőleges kiegészítő.térvektorok felbontása adott vektorral párhuzamos, illetve arra merőleges összetevőkre. Ortogonális mátrix fogalma. 16. D. Irányított és irányítatlan gráfok Összefüggő gráfok, összefüggő komponensek. Hamilton-kör/út, és létezéséhez elégséges feltételek (Dirac, Ore). Euler kör/út irányított gráfokra. Irányított gráfok összefüggősége. Irányított gráfok fokszáma és éleinek száma közti összefüggés bizonyítással (kézfogási tétel irányított gráfra). Irányított gráfok mátrixai. Dijkstra algoritmus irányított gráfokra. 17. A.Bázistranszformáció Transzformáció mátrixa, ha áttérünk másik bázisra. Mátrixok diagonalizálása. Algebrai és geometriai multiplicitás. A diagonalizálás elégséges feltétele. 17. D. Gráfok bejárása és súlyozott gráfok. Bináris fák bejárási módjai (műveleti fák). Súlyozott gráf fogalma. Kruskal, Prim, Dijkstra algoritmusok irányítatlan gráfokra.

Szigorlati írásbelivel kapcsolatos információk Az írásbeli főként feladatokból áll, melynek típusai alább találhatók. Mindenképpen szerepel pár elméleti kérdés is: ez lehet tétel kimondása, definíció megadása, vagy a definíció egyszerű alkalmazásával adódó bizonyítás (ezekre példák a fenti tételsorban találhatók (nem a (B), hanem a bizonyítás szóval jelöltek). Definíció/tétel visszakérdezése lehetséges feleletválasztásos feladattal, illetve a definíció/tétel egyszerű alkalmazásával is. Struktúrák: Adott objektumok és műveletek, függvények, esetén: csoport, test, vektortér, altér felismerése. Adott struktúrában adott műveletre vonatkozó egységelem, inverzelem megkeresése. Komplex számok: Egységgyökök megkeresése. Átszámolás egyes alakok között, különböző alakban adott komplex számokkal végzett műveletek (gyökvonás is). Komplex és valós együtthatós másodfokú egyenletek gyökeinek megkeresése. Relációk: Adott reláció típusának felismerése (rendezési-e, ekvivalencia-e). Hasse diagram megadása. Minimális, maximális, legkisebb, legnagyobb, alsó/felső korlát és megkeresése. Halmazelmélet: Műveletek elvégzése, illusztrálása Venn diagrammal, szita formula alkalmazása, azonosság bizonyítása kétoldali tartalmazással. Logika: Nulladrendű formulák kiértékelése. De Morgan szabályok bizonyítása mind halmazelméletben, mind a nulladrendű logikában. Egyszerűbb halmazelméleti összefüggések igazolása. Egyszerű feladatok nulladrendű rezolúcióra, formalizálásra. Interpretáció elsőrendben. Adott formula Skólemizálása (Skólem függvények és konstansok bevezetése) Vektortér: Függetlenség felismerése. Adott vektortér egy bázisának megadása. Bázis, generátorrendszer felismerése, bizonyítása. Skalárszorzat, vektoriális szorzat, vegyesszorzat kiszámítása, sík egyenletének felírása adott normálvektor és pont, illetve 3 pont esetén. Normálvektor megadása. Rang kiszámítása, egyenletrendszerek megoldhatóságánál alkalmazása. Adott leképezésről eldönteni, lineáris leképezés-e. A sík mátrix segítségével megadott lineáris transzformációinak felismerése, vagy a leképezés, transzformáció mátrixának megadása.

Altér felismerése, adott leképezés esetén képtér, magtér megadása. Egyszerűbb mátrixú transzformációk (pl. alsó háromszög nulla, vagy 2 x 2 es mátrixú) sajátértékének, sajátvektorának kiszámítása, komplex esetben is. Egyszerűbb geometriai transzformációk sajátvektorainak, sajátértékeinek felismerése számolás nélkül (pl. tükrözések, vetítések). Olyan (Minimál)polinom megadása egyszerű síkbeli transzformációk esetében, melynek gyöke az adott transzformáció. 2 x 2 mátrixú kvadratikus alakok diagonalizálása, a síkgörbe felismerése. 2 x 2 mátrix, vagy nagyon egyszerű struktúrájú (pl. alsó háromszög nulla) mátrixok diagonalizálása. Legfeljebb 3 x 3-as mátrix rangjának kiszámítása. Determináns, egyenletrendszer: Legfeljebb 3 x 3-as determináns értékének kiszámítása. Egyenletrendszer megoldása inverz mátrix segítségével (nagyon egyszerű mátrixok, vagy 2 x 2 -s esetben). Cramer szabály felírása adott egyenletrendszerre (annak megoldása nélkül). Kombinatorika: Egyszerűbb, képlet alapján könnyen kiszámítható kombinatorikai feladatok. Összeg- és szorzatszabály, permutáció, variáció, kombinációta vonatkozó formulák alkalmazása. Szita formula alkalmazása. Binomiális tétel alkalmazása. Binomiális együtthatók kiszámítása. A skatulya-elv alkalmazása. Függvények nagyságrendjének megállapítása. Gráfok: Kruskal, Prím, Dijkstra algoritmusok bemutatása példán keresztül. Euler út/kör keresése adott gráfban.. Izomorf gráfok felismerése, adott gráf Prüfer kódjának megadása. Prüfer kódból a gráf egy lehetséges lerajzolása. Adott gráfokra izomorfia megadása. Színezés megadása, Euler kör/út megadása, Hamilton kör/út létezésének eldöntése, egyszerűbb esetekben megadása. Hálózati folyamok: Adott hálózat és folyam esetén folyam érték és minimális vágás megadása.

Euklideszi terek: Eldönteni adott függvényről, hogy skalárszorzat-e, metirka-e, norma-e. Adott skalárszorzatból normát, metrikát származtatni. Adott Euklideszi térben skalárszorzat, norma, metrika kiszámítása. Egyszerűbb 2-, 3 dimenziós esetekben merőleges kiegészítő megadása. Ortogonalitás felismerése. Adott ortogonalizálási folyamatról felismerni, hogy helyes-e (Pl. ha éppen Gram-Schmidt, akkor helyes).