A Klímanagykövetség Egyesület bemutatja: Palántázó Csemeték Kik vagyunk? A 2010-ben alapított Klímanagykövetség Egyesület a British Council által indított klímaváltozással foglalkozó projekt folytatása. Egy egyedülálló szakmai-közösségi modell. Tagjai egyetemisták, vállalkozók, közalkalmazottak, környezetkutatók, formatervezők, közgazdászok, kommunikációs szakemberek és még számos terület és szakma képviselői, akik felismerték a tudásmegosztásban és a közösségi aktivitásban rejlő lehetőségeket egy közös cél a klímavédelem- mentén. Mivel foglalkozunk? Az Egyesület programjain keresztül szeretné felhívni a figyelmet a tudatosságra, a közöny- pazarlás-felelősség hármasára, mindezt fiatalos stílusban, radikális hangnem nélkül. A környezeti nevelés társadalmi térhódításába és fontosságába vetett hittel tevékenykedünk gyermekotthonokban és olyan projektekben, mint a Porzó Korzóbelvárosi növénysimogató tanösvény létrehozása. Palántázó Csemeték Ez egy olyan komplex pedagógiai program, amely a gyermekotthonok lakóit vonja be a közös kertészkedésbe, miközben a kertek kialakításán és az ehhez kapcsolódó szakmai tanácsadáson túl a környezeti nevelést, az elmélyült, valós fejlődést mutató munkát és a hálózatépítést állítja középpontba. Mi a projekt célja? Elsősorban az intézményi kertészkedés elősegítése és terjesztése. A környezeti nevelés révén a lakók ismereteinek bővítése, szociális készségeik fejlesztése, társadalmi integrációjuk előmozdítása, tágabb és szűkebb környezetük ápolása. Fontos, hogy segítő hozzáállásunk ne pusztán egyszeri alkalmat, hanem hosszú távú, élménydús, rendszeres jelenlétet jelentsen. Víziónk az önfenntartásra nevelés, a környezettudatos szemlélet kialakítása, az otthonokon belüli közösségek erősítése. Ki a célcsoport? A Palántázó Csemeték projekt alapvetően a gyermekotthonokra koncentrál, a kertészkedés szezonalitásával és az intézmények működési rendjével összhangban, a helyi problémák tudatosítását követően. A célcsoportba a gyermekotthonokban élő, marginalizáltnak tekinthető kis- és fiatalkorúakból tartoznak.
Kikkel? Fővárosi Sztehlo Gábor Gyermekotthon és Fogyatékosokat Befogadó Otthonok Cseppkő Gyermekotthon Bolyai Gyermekotthon Breznó közi Egység Fővárosi Sztehlo Gábor Gyermekotthon és Fogyatékosokat Befogadó Otthonok Soroksár u 61-65 alatti telephely Hogyan történik? A projekt megvalósulását számos szakmai vonal jelenléte határozza meg. A gyermekotthonok felkutatását követően felmérjük az intézmény igényeit és adottságait. Elkészítjük a kertterveket és a hozzájuk kapcsolódó pedagógiai programot. A közösen kidolgozott elképzeléseket, a foglalkozások sűrűségét és tartalmukat egyeztetjük az otthonokkal, végül megtörténik a kertek kialakítása a gyerekek bevonásával. A nyári szezonban közösen gondozzuk a kerteket, de akad olyan otthon is, ahol egy-egy nevelő veszi kezébe az irányítást. A rendszeres foglalkozásokon olyan élményszerű ismeretátadásra törekszünk, amellyel kellő motivációt adunk a későbbiekben a veteményesek önálló fenntartására. Milyen formában valósul meg? Az egyesületi szinten létrehozott terveket, az otthonokhoz tartozó projekt-koordinátorok (otthononként 2 fő) valósítják meg. Szerepük az egyesület és az otthon közötti kapcsolattartással, az ültetések, foglalkozások időpontjának, tartalmának meghatározásával kezdődik és a foglalkozások megtartásával, dokumentálásával zárul. A kertek kialakításában az Egyesület teljes tagsága részt vállal. Fontos, hogy az ültetések minden esetben a gyerekek jelenlétében és segítségével történjenek, a későbbi felelősségvállalás, érdekeltség kialakításának érdekében. Többek között így válnak képessé a zöldségfogyasztás folyamatának átlátására (az ültetéstől, a fogyasztásig) is. A további foglalkozások kisebb csoportokban, a koordinátorok vezetésével zajlanak. Tudástár- Kinek és miért? 2014. augusztusában, három év tapasztalatával a hátunk mögött, a tudásmegosztás eszméjében bízva mutatjuk be tevékenységünket az intézmények vezetői, munkatársai számára. Összegezzük eddigi munkánkat. S bízunk abban, hogy a már meglévő gyakorlati tudásunk újabb és újabb személyeket, intézményeket ösztönöz cselekvésre.
Czinki Zsuzsi Jó nézni, ahogy nőnek a növények, s hogy a gyerekek is örülnek a kezük nyomán létrejövő fejlődésnek. A legjobb terep ahhoz, hogy megtapasztalják: egy kis törődés csodákra képes. Gyertyán Fruzsina Tájépítészként mindig is érdekelt az ember és természet kapcsolata. Azt gondolom, hogy a fenntartható jövőt a mai gyerekeknél kell kezdeni, és ehhez a környezeti nevelés nagyon fontos. Annak pedig külön örülök, hogy a PCS-n keresztül nem csupán tudást és érdeklődést, hanem önbizalmat, törődést és jövőképet is adhatunk az otthonokban élő gyermekeknek. Koltai Tamás Örömmel álltam rendelkezésre Gáspárné Krisztina kérése 3 éve, amikor az első kertet terveztük. Ebben az évben ezt követte még 3. Nem volt kérdés, hogy a programot folytatni szeretnénk, hiszen ekkor már több otthonvezető hallott a kezdeményezésről. Intenzív párbeszéd kezdődött, miként lehet országos hálózattá bővíteni a konyhakert hálózatot. Motivációként hat, amikor látható a gyerekek öröme, többszörösen hátrányos helyzetükben igyekszünk pluszt nyújtani.. Mohai Ágnes Vonzanak a szélmalom-harcnak tűnő szituációk, valós problémákra valós tettekkel adott válaszok. A Cseppkőben egyszerre váltam a formálás mozgatójává és a formált anyaggá a gyerekek által. Valami megmozdult.
Szabó Gábor Felüdít, ha a srácokkal együtt lehet alkotni. Jó látni, amikor a gyerekek segítő munkájával megépül egy tábori asztal, pad, pár deszkából néhány magaságyás. Tóth Nelli "A föld nagy szerelmem, és szeretek minden hozzá kapcsolódó munkát. Az, hogy ebben a projektben lehetőséget teremtünk arra, hogy gyermekotthonokban lakó gyerekek ismerhetik meg a kerti munkákat és a konyhakerti növényeket, külön öröm." Vértesi Maya "Kötéltáncot járunk a Nyugat és Balkán között, hiszek a hosszú távú tervezésben, de abban is, hogy a jelenben meg kell tenni, amit meg tudunk. Sokat ültettünk, beszélgettünk és foglalkoztunk állami gondozottakkal, és láttam a mosolyokat, amiket a csapat egymásra villantott nyakig földesen. Mindenkinek csak egy élete van, hogy jót adjon és jót kapjon."
Felütés A Palántázó Csemeték olyan gyermekekre koncentrál, akik valamilyen szempontból társadalmi kirekesztés áldozatai, a városi létből adódóan kevesebbet érintkeznek a természettel, a nyári időszakban viszont állandó jelenlétükkel képesek a kertek gondozására. A projekt tervezése során ezért figyelmünk a budapesti gyermekotthonokban élő megközelítőleg 1300 fős hátrányos helyzetű, veszélyeztetett csoportra esett. A fiatalok többsége serdülőkorú, így szocializációs nehézségeik miatt- mindennaposak az identitással, személyiségfejlődéssel és a teljesítménnyel kapcsolatos problémák. Társadalmi integrációs esélyeik javításához, a szocializációs hiányok kompenzálásához, komplex iskolán kívüli tevékenységekre van szükség. Leginkább olyan program nélkülözhetetlen, amely képessé teszi őket az önálló életvitelre, fejleszti a készségeiket és formálni tudja jövőképüket. A kert, mint pedagógiai módszer A kertekre lehet egyszerűen úgy is tekinteni, mint a jól ápolt környezet jelzésbójái, ám a Klímanagykövetség Egyesület ennél árnyaltabb funkciókat rendel a Palántázó Csemeték projekt során létesített veteményesek mellé. Egyrészt megtermeljük a friss zöldségeket és fűszereket a helyi konyhára- hozzájárulva ezzel is az egészségesebb étkezéshez-, másrészt a környezeti nevelés révén az otthon lakói élményekkel gazdagodva új ismereteket szerezhetnek a természetről, a fenntartható létről. A projekt kapcsán kiemelkedő szerepe van annak,
hogy a hátrányos helyzetű gyerekek saját termelő, produktív tevékenységükön keresztül másfajta önképet alakíthatnak ki, amely nem a társadalom margóján jeleníti meg őket, hanem aktív, környezetüket és jövőjüket formáló, a természettel harmóniában élő emberként, a kertészkedő közösség fontos tagjaként. A környezettudatos szemlélet, magatartás, s így az életvitel kialakulása mintaadással és tapasztalati tanulással érhető el. Megmutatni és megértetni folyamatokat, valamint összefüggéseket, egyet jelent azzal, hogy képessé tesszük őket a problémák és jelenségek átlátására és megoldására. Láttatni azt, hogy amit fogyaszt, milyen folyamatokon keresztül jött létre, a munka iránti alázatra, a tulajdon megbecsülésére serkent, ok- okozati viszonyok tisztánlátásához vezet. A kertekben szerezhető tudás kiegészíti és erősíti az iskolarendszerű oktatás nyújtotta ismereteket, miközben intenzitását, mélységét tekintve összehasonlíthatatlan a formális keretekre jellemző tudásbirtoklással, hiszen az élményszerzésen, játékokon keresztül történő tanulás készségeket fejleszt. A foglalkozásainkon alkalmazott kooperatív módszerek magasabb szintű belső motiváltságot teremtenek, így mélyebb elsajátításra lehet számítani. Az ismerethez csatolt élmények pedig képesek bármikor előhívni a játékba épített indirekt tudáselemeket. Mivel a játékban való részvétel együttműködést feltételez, a társas kompetenciáik mellett fejlődik problémamegoldó-, és kommunikációs készségük, ami a későbbiekben a tárgyi tudásuk proaktív használatát is segíti. A termésért végzett lelkes munkájukkal megtanulnak felelősséget vállalni tetteikért, a közösségért, hozzájárulnak saját környezetük kulturált kialakításához. Egy olyan közeg formálódik így, amelyet magukénak érezhetnek, amibe lehet, sőt van is beleszólásuk. Így válhat szép lassan a gyermekotthon szó otthonná a fejükben; saját lakóhelyükké, amihez kötődnek.
A foglalkozásokra kidolgozott pedagógiai programunknak messzemenően hitelesnek kell lennie. Minden körülmények között illeszkednie kell az elképzeléseinkhez, küldetésünkhöz, erősítenie kell a kert mondanivalóját. A pedagógiai módszerek kiválasztásakor fontos, hogy nem pusztán játékok kert-mellettiségéről legyen szó, hanem kertre, közösségre szabott részletesen végiggondolt koncepcióról. A tervezéskor figyelembe kell venni a gyerekek sajátosságait, ismereteit, és természetesen saját céljainkat - milyen ismeretanyagot szeretnénk elmélyíteni, mely készségek fejlesztését érezzük szükségesnek. Ne feledkezzünk meg arról se, hogy egyes gyerekek verbális kifejezésben erősebbek, mások alkotás közben tudnak kiteljesedni. Eltérőek a megismerési, tanulási módszereik. Ezek szerint variáljuk a feladatokat, hogy mindenki megtalálja a hozzá illeszkedő tevékenységet, sikerélménye legyen valamelyik foglalkozáson. Érdemes olyan összetett feladatokat kidolgozni, amelyekben többféle készségfejlesztés keveredik. Így egy időben és térben egészíthetik ki egymást a gyerekek, ami a másik jobb megismeréséhez, erősségeinek feltárásához vezet. Megnyerni őket az ügynek? A kisebbek esetében szinte sosem jelent problémát az aktivizálás. Élvezik a kint tölthető időt, a föld túrását, az ízek megtapasztalását. A kamaszok azonban többnyire hiábavalónak, feleslegesnek és kínosnak érzik a kertészkedést. Nem látják, hogy a kertben tölthető idő és a közös munka mit adhat hozzá saját énképükhöz. Nem érzik életkorúkhoz illőnek a kerti feladatokat. Ezért számukra olyan kiegészítő elfoglaltságokat válasszunk (például: salátakészítés), amelynek hozadékát, hasznosságát saját magukon érezhetik. 2013-ban a Cseppkő Gyermekotthonban éppen a kamaszok bevonására találtuk ki a kerti bútorok építését. Míg a kertek gondozását az óvodásokkal, kisiskolásokkal végeztük, addig a fa megmunkálásában, a padok összeállításában az idősebb korosztály vett részt heteken keresztül. Fontos, hogy megtapasztalják, sokkal többet tudhatnak meg magukról, társaikról egy-egy foglalkozás, azaz hasznos időtöltés alkalmával, mintha csak lézengenének az otthon területén. Ehhez azonban elengedhetetlen a korábban már említett tudatos és igényes foglalkozás koncepció. Fontos, hogy ne
alkalomszerű legyen egy-egy tevékenység, hanem egymásra épülő (és mélyülő), ne csapongó, hanem adott íven mozgó. A közös munka során életkori sajátosságoknak megfelelő, ám eltérő intenzitású, speciális szituációk is adódhatnak, esetünkben adódtak is, amelyekre érdemes körültekintően felkészülni. A gyermekotthonokban élő fiatalok számára égető, aktuális problémaként jelenik meg a birtoklás fogalma. Mi az enyém, mi a tiéd, a sajátomért mit teszek, a másét eltaposom-e vagy sem? A kertben közösen eltöltött pillanatok bővelkedtek olyan szituációkban, amelyek a tulajdonnal kapcsolatos eltérő nézetek miatt mediációra szorultak. A Cseppkő Gyermekotthonban e birtoklási attitűdre reflektálva alakítottuk ki a kisebb közösségekhez tartozó magaságyás konyhakerteket és a teljes otthon által közösen fenntartott hátsó veteményest. Jutalmazzunk, de hogyan? A nevelési folyamatok során a gyerekek tevékenységére válaszreakció érkezik. Ezek a kontrollok erősítik meg a cselekedeteket pozitív vagy épp negatív irányba. Utat mutatnak, jelzik a továbbiakban merre érdemes haladni, mit érdemes kerülni. Formája és módja azonban széles skálán mozoghat, ösztönözni lehet többek között tárgyi jutalommal, vagy éppen élményekkel. Hatásai természetesen a különböző módoknak eltérőek. A közös munka kezdetén gyakran elhangzott a kérdés, hogy mit hoztatok nekünk, majd az évek során megtanulták a gyerekek, hogy felesleges kérdezni, csokira nem számíthatnak tőlünk. El kellett telnie jó néhány hónapnak ahhoz, hogy természetessé váljon: jutalom a cselekvés, a közös pillanatok, a beérett termés, vagy éppen egy plusz mese a remek szakértelmű locsolásért, egy órával több jelenlét részünkről az esti órákban. Az évek során azt vettük észre, hogy a gyermekotthonok támogatásának igenis létezik egy aktív társadalmi bázisa. Önkéntesek, adományok jönnek-mennek, mindig feltűnik szerencsére valaki, aki szívesen segít. Ebben a forgatagban azonban nehéz felcseperedni. A fiatalok csak állnak középen. Nézik. Nehéz megítélniük, kikben bízhatnak, ki marad, ki megy tovább lassan, hosszútávon kire lehet egyáltalán számítani. Ennek tudatában figyeltünk arra, hogy az otthonokhoz társított koordinátorok testesítsék meg az állandóságot, a megbízható jelenlétet. Értéket közvetíteni és társadalmi beilleszkedést segíteni valós, következetes normák átadásával lehet, amelyet a velük foglalkozó egyéneknek egész lényükkel sugallniuk kell. A nevelőnek/önkéntesnek/koordinátornak, bárkinek, aki velük foglalkozik, olyan bizalmi közeget kell megteremtenie, amelyben tisztázottak a kommunikációs szabályok, a gyerekek versengéstől mentesen dolgozhatnak együtt, hátrahagyva a teljesítménnyel kapcsolatos szorongásaikat.
Az elmúlt évek tapasztalata A Sztehlo Gábor és a Cseppkő utcai Gyermekotthonban 2012-ben létrehozott kertek pilotként funkcionáltak, azaz az első gyakorlati próbái voltak annak, hogy miként működnek elképzeléseink a gyakorlatban. 2013-ban már az előző év tapasztalatai alapján, a korábbiakban kiépített kapcsolatok mellett a Breznó Gyermekotthont is segítettük. A korábbi évhez képest, ekkor, nagyobb hangsúlyt tudtunk fektetni a pedagógiai programok megvalósítására. 2014-ben a Sztehlo Gábor Gyermekotthon 4 intézményével, a Cseppkő Gyermekotthon 120 fős otthonával és a Soroksári úti értelmi fogyatékos és mozgássérült gyermekek otthonával dolgoztunk együtt. A kertek optimális kialakítása 2014-ben a Földművelésügyi Minisztérium Zöldforrás pályázatán elnyert támogatásból történt. 2012. Gyertyán Fruzsina beszámolója A Klímanagykövetség Egyesület első évre kitűzött célja az volt, hogy felmérjük, mire van igény a gyerekek és nevelők részéről, mi működik, hol vannak a buktatók, és vajon milyen hatással lesz a gyermekekre a kertészkedés. Először a Sztelho Gyermekotthonokba, később pedig a Cseppkő Gyermekotthonba látogattunk el, hogy közösen előkészítsük az első veteményeskerteket. Első alkalommal a kertek felásása, majd a magok és palánták beültetése volt a feladat, később pedig játékos, környezeti nevelési programokkal tértünk vissza az otthonokba. Már a kert felásásánál akadtak nehézségeink: a Cseppkőben kiderült, hogy az 5 cm talaj alatt kemény agyagcserép-réteg rejtőzik, amit alig lehetett feltörni, a terméketlenségéről nem is beszélve. A slag pedig nem ért el a kertig, így vödörben kellett az öntözővizet hordani bár ezt a gyerekek kifejezetten élvezték. Az első tanulság tehát, hogy kertlétesítés előtt meg kell vizsgálni a praktikus szempontokat: a talajt, a benapozottságot, az öntözési lehetőséget, stb.
Az első évben a zöldségekkel kezdtünk, hiszen sok közülük szinte biztos siker (pl. bab, kukorica, burgonya). A fajtákat előre kiválasztottuk, és összeállítottuk az ültetési sémát úgy, hogy a szomszédos növényfajták jó hatással legyenek egymásra. Helyet kaptak a veteményeskertben ismert zöldségek tájfajtái, és szinte elfeledett haszonnövények is (pl. izsóp, mángold, borágó). A gyerekek nagy érdeklődéssel fogadták a változatos kinézetű magokat és palántákat, és rögtön lehetőségünk volt elmesélni pl. a gyökér szerepét, vagy a sziklevél mivoltát. A kertek termékenysége később nagyban a gyerekek lelkesedésén és a nevelők hozzáértésén múlott volt otthon, ahol alig pár növényke élte túl az első két hónapot, de olyan is, ahol minden napra megtermeltek egy fej salátát és pár paradicsomot. Fontos észrevétel, hogy ahol a kezdetekben sok törődést kapott a kert, és hamar termést hozott, a sikerélmény tovább bátorította a gyerekeket a folytatásra. Látogatásainkkor igyekeztünk a veteményeshez kapcsolódó játékokkal közelebb hozni a gyerekekhez a természetet. A megtervezett programokat azonban sokszor rögtönzött feladatok váltották fel, mert a megjelentek létszáma, életkora, tudása és figyelme minden alkalommal változott. Néha váratlanul keveset, máskor meglepően sokat tudtak a gyermekek a témákról kinek a kő és a krumpli közötti különbséget, kinek pedig az egyéves és évelő növények közötti különbséget kellet magyarázni. A figyelem megtartása pedig mindenki erejét kikezdte. Megtanultuk, hogy minél több önkéntes megy az otthonokba, annál jobban megoldható, hogy mindenkinek a saját szintjéhez illő feladatot adhassunk. Fontos tapasztalat volt az is, hogy gyakran mi önkéntesek voltunk a figyelem középpontjában, nem a foglalkozások, amikkel készültünk. Az otthonok lakói mindent tudni akartak az egyetemünkről, munkahelyünkről, testvéreinkről, párkapcsolatunkról, és gyakran pár óra leforgása alatt barátokká vagy szerepmodellekké váltunk. A személyes kötődésnek megvolt a hatása: a későbbi alkalmakkor emlékeztek, mit kértünk tőlük, és büszkén mutatták a kertben megtermelt zöldségeket. Az első évet összesítve annyit lehet mondani, hogy a kertek és a programok sikere az elvárásainkhoz mérten változó volt ugyan, de minden otthonból azt a visszajelzést kaptuk, hogy folytassuk, ez jó. Több kell a jelenlétünkből, a játékos-nevelő feladatokból, a kertészkedésre való ösztönzésből. Azok a gyerekek, akik lelkesen végigcsinálták az évet, vitathatatlanul sokat profitáltak belőle, a kevésbé aktívak pedig érdeklődőbbé váltak.
2013. 2013-ban már kevésbé kellett a kapcsolatépítésre koncentrálnunk, hiszen adott volt a Cseppkő és a Sztehlo Gyermekotthonnal kialakult együttműködés. Ezen felül pedig a Breznó Gyermekotthon jelezte részvételi szándékát. Tudtuk, hogy mit szeretnénk. Láttuk, hogy kikkel tudunk együttdolgozni. Hova mit érdemes vetni, milyen feltételek mellett tud működni a program. Hát nekiláttunk. Az időjárás ugyan nem kedvezett, hosszú telünk volt, hűvös tavasszal, így az ültetésekre meglehetősen későn tudtunk sort keríteni. A szezont azonban eredményesen zártuk. Kialakult az Egyesületen belül is egyfajta hatékony munkamegosztási rendszer, javult a terméshozamunk, nőtt a gyerekek motivációja, már vártak minket. A Breznó Gyermekotthonban történtek A Sas-hegy lábánál található gyermekotthon kis létszámú közösség, aktív, elhivatott nevelő testülettel, és önkéntes gárdával, segítőkkel. Ennek megfelelően jelenlétünk az előzetes egyezetések és szakmai tanácsadás mellett néhány alkalomra szorítkozott. Ekkor magaságyásokat építettünk, palántáztunk és fűzfa alagutat készítettünk a kisebbek örömére.
A Sztehlo Gyermekotthonban történtek A Sztehlo Gyermekotthonnal való együttműködésben négy helyszínen alakítottunk ki veteményest (Törökbálint, Budaörs és a Budakeszi út). A családias hangulatú tagotthonok mindegyikében akad egy-két lelkes lakó és néhány őket támogató nevelő, akik sokat dolgoznak a kertek fenntartásán. Korábbi tapasztalataik alapján képesek önállóan a rutinszerű feladatok átlátására, valamint a következtetések levonására, mit érdemes következő évben ültetni, mely növényeken termett a legtöbb finomság és mivel bajlódtak feleslegesen sokat. Montvai Zsolt (Sztehlo Gábor Gyermekotthon- nevelő) tapasztalatai és gondolatai a projekt kapcsán Ha tudnám is, hogy holnap elpusztul a világ, még akkor is ültetnék egy almafát. (Martin Luther) Érdeklődtek a gyerekek a kertészkedés iránt? Mindig az volt a tapasztalatom, hogy a gyerekek egy jelentős hányada bevonható, a kicsinyek különösen. Amikor Budaörsön felvetettem a gondolatot, hogy mit szólnának hozzá, ha kertészkednénk, ugyanis el vannak szabadulva a gyomok, nem volt kérdés, hogy csatlakoznak-e. Valamit ott kell tennünk! A kilenc éves K meg is sértődött volna, ha ő nincs benne a csapatban. Minket nehéz lebeszélni arról, hogy tevékeny életet éljünk. A nyári melegben kifejezetten jó program az öntözés az esti órákban, amikor már garantáltan nem égetjük le a növényeket. A gyerekek lelkesedését az is mutatja, hogy egyikőjük még gipszelt lábbal is eljött. Amíg a többiek locsoltak, neki megterítettünk az almafa árnyékában és onnan bíztatta társait limonádét iszogatva.
A citromfű tea Különösen örülök, ha kimegy egy kisgyerek a kertbe és azt látom, hogy leveleket dörzsölget. Keresi az ismerős illatokat. Ami bőségesen jelen van az például a citromfű, a lekülönbözőbb részeken üti fel a fejét. A tea elkészítésére várakozással tekintettek a gyerekek. A levelek lecsípegetésére és a forrázatra úgy figyeltek, mint valami kémiai kísérletre. Érdeklődve várták vajon mi bugyog ki a laborban. A gyerekek efféle kíváncsiságát érdemes fenntartani. Kertből a tányérra A paradicsomnak volt a legnagyobb sikere, nem csak szépen termett, de sokféle is volt. Reggelihez és vacsorához gyakorta szedtünk belőle. Különösen fontosnak tartom azt, hogy a betakarítási munkát is a gyerekekkel együtt végezzük, más különben nincs értelme. Amikor sülteket készítünk, akkor például szedünk kakukkfüvet, paradicsomos ételekbe pedig rozmaringot. Gyakran használunk zöldfűszereket a mintakertből. Kert, mint közösségformáló tevékenység A bevonhatóság szempontjából fontos tényező a szocializáció. Gyerekkoromban faluhelyen nevelkedtem, az iskolában nekünk a gyakorlati foglalkozás egy mintakertnek a fenntartása volt. Nyaranta pedig gyakran vettünk részt mezőgazdasági munkákban, tehát mi teljesen máshogy szocializálódtunk. Ennek persze volt hátránya is, azonban kétség kívül előnyei közé sorolható, hogy a munka során szoros barátságok szövődtek. Még mindig van olyan barátom, akivel gyerekkoromban együtt jártunk ki a földekre. Egy biztos: fontos a munka iránti alázat. Később, ha egy ásót a kezembe adtak már nem ért sokként. Belső motivációk, külső tényezők Minden pedagógus, illetve gyermekkel foglalkozó felnőtt legalább annyi motivációt kap a gyermektől, mint amennyit ő nyújt. Az a dolgom, hogy segítsem őket abban, amiben tehetségesek, és ami iránt érdeklődést mutatnak. Úgy vélem a projekt során döntő az emberi tényező. A kert adottságain túl is érdemes mindent megpróbálni a siker érdekében, ugyanis fontos a példamutatást. Véleményem szerint a gyerekek a kertészkedésből csak profitálhatnak. Van ennek valamiféle terápiás hatása is, túl azon, hogy ismeretszerzés és hasznos időtöltés.
A Cseppkő Gyermekotthonban történtek A 120 fős intézmény, ugyan kisebb lakóközösségekre bomlik, ám az itt élő gyerekek heterogén közegben nőnek fel. Életkori eltérésükből adódóan, az idősebbek mintaadása miatt is, nehezebb őket motiválni, mint a kisebb családias hangulatú gyermekotthonok lakóit. 2013-ben a Klímanagykövetség Egyesület éppen ezért a Cseppkő Gyermekotthonban érezte legnagyobb szükségét az aktív jelenlétnek. Foglalkozásaink tartalmát az alábbi táblázatban összegeztük:
Időpontok Tevékenység Leírás Cél 2013. április 28. Magvetés Közös ültetés a gyerekekkel Későbbi felelősségvállalás megalapozása 2013. május 15., 30. Locsolás, állapotfelmérés Kertek közös bejárása Munkafolyamatok megismerése 2013. június 2. Palánta és Napraforgó ültetés Kert végleges formájának kialakítása A kerthez kapcsolódó alapvető szabályok tisztázása 2013. június 8. Locsolás, állapotfelmérés Kert rendben tartása a kisebbekkel A kert gondozási folyamatainak megismerése 2013. június 16. Ismerkedő foglalkozás A beavató, könnyed játékok során megtanuljuk egymás nevét, beazonosításra Közösségformálás kerülnek újabb és újabb növények 2013. június 25. Borsószüret Az első termés szüretelés, közös Gyerekek ismereteinek pontos feltérképezése feldolgozása Birtoklás, mint problémakör 2013. július 6. Hűtőmágnes készítés Egy zöldségektől hemzsegő mese által Finom motorikus készségek fejlesztése, önálló generált alkotófolyamat (Dekorgumiból alkotásra nevelés zöldségek formázása) 2013. július 24. Zöldséges twister Játék az általunk újragondolt zöldséges Újabb zöldségek megismerése, készség fejlesztés, twisterrel kommunikációs kooperációs készségek javítása Az idősebb korosztály bevonása, újabb 2013. augusztus 10., 14., 26. A kert közvetlen közelében található Kerti pad építése munkafolyamatok megmutatása (csiszolás, fúrás, 2013. szeptember 5. közösségi tér létrehozása festés) 2013. október Madáretető készítés Palackokból, tégelyekből madéretető készítése, etetés szabályainak tisztázása A madarak közös etetése közösségformálást eredményez
2014. A fejlődés és a fejleszthetőség mértékét és határait immáron jól ismerve 2014-től a Cseppkő, Sztehlo Gyermekotthonok lakóival megkezdett közös munka kiteljesedését vártuk. Az eddig felmerült akadályok közös áthidalása közben megtörtént a célcsoport elmélyült megismerése. Így a gyermekotthonok helyi specifikumainak alapos feltérképezése garantálta a valós igényekhez való igazodást. Bíztunk benne, hogy az erőfeszítések, élmények és a közösen eltöltött aktív pillanatok amellett, hogy kézzel fogható ismeretanyaggá alakulnak, a gyerekek szociális és emocionális fejlődését is eredményezik. A kertek optimális kialakítása 2014-ben a Földművelésügyi Minisztérium Zöldforrás pályázatán elnyert támogatásból történt.
Cseppkő Gyermekotthon 2014. A szezon megkezdésekor a közös hátsó kert újbóli kialakítása mellett egyaránt hangsúlyt fektettünk a házak mellé rendelt 2X1 méter széles magaságyások elkészítésére is. Míg a közös hátsó kert továbbra is várta a dolgos kezeket, addig a házankénti magaságyások kifejezetten a célzottabb gondozás színhelyeivé válva, mástípusú felelősségvállalási módot tettek lehetővé. A házak melletti konyhakertekbe a mindennapi igényeket szolgáló fűszernövényeket, valamint paprikát és paradicsomot ültettünk. A hátsó kert pedig a kevesebb gondozást és nagyobb területet igénylő növények táptalaja (borsó, hagyma, napraforgó, kukorica) lett. A tavalyi év meghatározó tapasztalata az otthonban található föld minősége, s így annak nehezített művelése volt. A Zöldforrás támogatási összegből megvásárolt 20 m 3 trágyázott termőföld garantálta az idei bőséges termést, s így a gyerekek sikerélményét is. A foglalkozások ütemének kialakítása közben két új elemet vezettünk be az eddig megszokott kertészkedésfoglalkozás dinamikába. Szempont volt, hogy a fiatalok újabb és újabb folyamatokat és összefüggéseket ismerjenek meg. A szezont a beltéri magról palántaneveléssel kezdtük, s a növények feldolgozásával és hasznosításával zártuk. Sztehlo Gábor Gyermekotthon 2014. A kerttervek elkészítése után májusban szereztük be a tervezett növényeket. A változatosság gyönyörködtet elve alapján válogattunk az epertől a különböző saláta fajtákig. A folyamatos termésérés érdekében a legtöbb vetőmagból több fajtát is választottunk, hogy mindig legyen miből falatozni. A választékot kiegészítettük málnával, egressel, ribizlivel olyan gyümölcsökkel, amelyeket több évig élvezhetnek a gyerekek, valamint fűszernövényekkel is, hiszen közülük jó néhány évelő. Május végétől következett az ültetések kálváriája. A palántázás a rossz időjárásnak köszönhetően többször is meghiúsult. Végül a négy helyszínen július elejéig sikerült kialakítani a kiskerteket: kettőt Budaörsön, egyet Törökbálinton, egyet pedig a Budakeszi úton. A helyszínek mindegyike más és más paraméterekkel rendelkezik ennek megfelelően igyekeztünk kialakítani a növények összetételét. Az eltérés a környezeti adottságokon kívül a gyerekek létszámában és lelkesedésében is megmutatkozik. Törökbálinton a fiatalok már önműködően tevékenykednek a kertben.
Foglalkozás a Budaörsi Gyermekotthonban Az augusztusi foglalkozáson nyolc gyermek vett részt közel azonos korosztályból (7-10 éves). Az otthon területén lévő kert megérkezésünkkor burjánzott a beérett terméstől. A foglalkozást ennek mentén kezdtük el egy bevezető beszélgetéssel (kik vagyunk, honnan jöttünk, miért érkeztünk, ki gondozza rendszeresen a növényeket, miért jó ha az embernek saját kertje van). A válaszaikból lelkesedés sugárzott, illetve látszott, hogy egyáltalán nem tartják haszontalannak az önellátó növénygondozást. A foglalkozást barkóbával folytattuk. Egy általuk választott zöldséget rajzoltak. Egymás hátára ragasztva 5 perc állt mindenkinek a rendelkezésére, hogy rájöjjön, mi szerepel a hátán lévő lapon. A zöldségek tulajdonságait (szín, alak, íz) járták körbe a kérdezz-felelek során. A játékból azonnal képet kaptunk arról, hogy milyen mélyek az ismereteik. Következett a színkereső játék. A megadott szín alapján kellett keresniük csapatonként egy-egy növényt/ ágat/ élettelen tárgyat az udvaron, amit bemutattak nekünk. Kiderült számukra, hogy milyen színek fordulnak elő ritkábban, illetve sűrűbben. A játék alatt folyamatosan beszélgettünk a témáról. Itt a csapatokra való bontást ők maguk kérték, ami összeszokottságra és nyitottságra vall. Végül egy időjárás-jelzőt készítettünk. Mindenki olyan lapot kapott, aminek egyik sarkában ki volt vágva egy kör negyede. Az üres lapra újságpapírokból kivágott zöldségeket ragasztottak, majd rajzolva töltötték fel a maradék
felületet. Mivel egy képzeletbeli kertet készítettünk, így csak azok a haszonnövények kerültek fel rá, amit szeretnek. Az alkotás végén egy külön kör alakú sablonra időjárási elemeket (napos, szeles, esős, havas) rajzoltak, amit Milton-kapoccsal rögzítettünk a lapok hátuljára. Így vált folyton állíthatóvá a jelző az aktuálisan uralkodó időjárás szerint. Célunk volt, hogy olyan tárgyat készítsünk velük, amit később is elő tudnak venni (ez esetben akár minden nap). A foglalkozást gyerekek kérésére fogócskával zártuk. Foglalkozás a Budakeszi úti Gyermekotthonban A hűvösvölgyi otthon kis közösség, közülük kilencen vettek részt a nyárvégi foglalkozáson. Életkori szempontból vegyes csoport alakult: három lány (16 éves), 5 kicsi (7-10 éves), és egy 4 éves kislány. Az itt található kert kicsi, de ápolt. Saját elmondásuk szerint inkább a nevelők gondozzák, ők maguk ritkán foglalkoznak a veteményessel. Így arra irányoztuk a foglalkozást, hogy lankadó érdeklődésüket újra felkeltsük, és hogy a vegyes korosztály megtalálja a közös pontot és kooperációt. Bevezetésképpen egy hangulatoldó beszélgetést kezdeményeztünk, mivel a nagyobbak nyomás hatására jöttek a foglalkozásra. Személyes élményekről, a kert hasznosságáról, az étkezés színesítéséhez hozzájáruló zöldségekről és fűszernövényekről beszélgetve már a nagyobbak is feloldódtak. Itt kihangsúlyoztuk a tinédzsereknek, hogy olyan feladat részesei lesznek hamarosan, amiben segíteniük kell majd a kicsiknek. Felelősséggel és egyben feladattal ruháztuk fel őket, amitől rögtön eloszlott bennük minden kétely Az alkotáshoz két csoportra bomlottak. Egy-egy kartonlapra kellett megálmodniuk a természet egy részletét, amelybe veteményes kerteket helyeztek el. Az alapanyagokat az udvaron való keresgélés során gyűjtötték össze. A nagyobbak koordinálása alatt a kicsik is teljes értékűen kivették részüket a terepasztal elkészítéséből. Mindig jött egy új megvalósításra váró ötlet. Két órán át készültek a makett asztalok, végig kitartó ötleteléssel, csapatmegbeszéléssel, anyaggyűjtéssel. A végeredmény mindenkit elégedettséggel töltött el, így a célunkat-motiválást- elértnek tekinthetjük.
Foglalkozás a Törökbálinti Gyermekotthonban A törökbálinti ház hat gyermek otthona. A szeptemberi foglalkozáson arra fókuszáltunk, hogy az ültetett növényeket részletesebben megismerjük, és olyan felhasználási módokat (étel készítése) adjunk a kezükbe, amelyek egyszerűek, és később maguk is fel tudják eleveníteni. Átvettük a kertben megtalált fűszernövények hatóanyagait, felhasználási lehetőségeit és hatásait. Végül egy olasz előételt bruschettát- készítettünk, amelyet a vacsora során közösen elfogyasztottunk. A foglalkozást a kertben zártuk, segítő kérdésekkel átbeszéltük, hogyan kell egy haszonkertet a téli időszakra felkészíteni és tavasszal milyen munkálatokkal kell kezdeni a kert kialakítását. A már elszáradt töveket kihúztuk és összegyűjtöttük. Soroksári úti gyermekotthon 2014. Együttműködésünk a Soroksári úti gyermekotthonnal az idei évben kezdődött el. A partnerség kihívás volt mindkét fél számára. Az otthon külsősökre bízta a terep újragondolását, és egyúttal keretet nyújtott a gyerekekkel való közös munkára. Az Egyesület tagjai pedig speciális célcsoporttal találták szembe magukat. Az otthonban értelmi-, és testi sérült gyerekek laknak. A 15-20 fős közösség tagjai 5-15 évesek. Többségük önállóan mozog, de akad olyan is, aki segítségre szorul, tolókocsival közlekedik. A közös projekt tervezésekor figyelembe kellett venni, hogy ez egy zárt közösség, kötöttebb programokkal. A nevelők jelenléte feltétlenül szükséges egy-egy foglalkozás kapcsán.
A nagyforgalmú út mellett a gyerekekre szabott kerti fejlesztőjátékokkal ugyan idilli, számukra élhető, füves udvar fogad, a környezet további javítása még mindig lehetséges. A terepen nem volt veteményesnek alkalmas terület, így június során 5 db 2x1m-es magaságyást készítettünk, amibe termőföld került. Az ágyásokba különböző fűszernövényeket, valamint paradicsom és paprika palántákat ültettünk. A kert kialakításánál fontos volt, hogy olyan növényeket ültessünk, amiket a szaglás, tapintás segítségével könnyen tudnak memorizálni, valamint olyan feladatokat találjunk ki, melyekben a gyerekek a kertészkedő közösség teljes értékű tagjaként jelenhetnek meg, sikerélményt biztosítva számukra. Az első foglalkozás alkalmával nem tudtuk, hogy mire számítsunk. A nevelők igyekeztek felkészíteni minket, hogy nem fogunk tudni majd minden gyerekkel találkozni, és azokkal sem biztos, hogy gördülékeny lesz a kommunikáció, akik részt vesznek a foglalkozáson. Szóval izgultunk, de belevágtunk. Ahogy kiértünk a kertben várt már minket az 5 fős kiscsapat, egy végtelenül szimpatikus nevelővel. Eltérő intenzitással, de végül minden gyerek figyelme először ránk, majd ezen keresztül a kertre irányult. Fűszernövényeket morzsoltunk, szagoltunk és kóstoltunk. Kis segítséggel és finom rávezetésekkel sikerült megállapítaniuk, hogy az ízekkel és szagokkal milyen ételekben találkoztak korábban. A fűszer szekció után a közös gazolás következett, végül desszertként egy kis paprikaevés, közvetlenül a bokrokról leszakítva, valóban új élményt nyújtva az otthon lakóinak. Biztató visszajelzések voltak ezek, izgatottan várjuk, hogy mit tudunk közösen felépíteni jövőre ezzel a speciális, új célcsoporttal.
Tapasztalatok összegzése és javaslatok A Palántázó Csemeték program nem hiába működik már három éve. Folyamatosak a megkeresések, az intézmények részéről állandónak mutatkozik az igény a kertek és a környezeti nevelés iránt. A Klímanagykövetség Egyesületben pedig mindig akadnak olyan lelkes tagok, akik szívügyüknek érzik a projektet és a gyerekekkel való foglalkozást. Azt azonban el szoktuk mondani minden érdeklődő számára, hogy ez egy erőteljes kísérlet, ami állandó jelenlétet igényel, fizikai erőpróbával, egy gyakorlatias problémákkal kikövezett folyamatosan változó úton. Mindenkit arra ösztönzünk, hogy vágjon bele! Kezdeményezzen! Előtte azonban tájékozódjon, járja körbe a szituációt. Készüljön fel egy hosszú, kitartó munkára, ahol a gyerekekkel töltött idő bővelkedni fog meglepetésekben, élményekben, s olyan pillanatokban, amikor tetten érhető a fejlődés az egyénen, vagy éppen a teljes közösségen. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a kertek abban az esetben működőképesek, ha állandó, rendszeres jelenlétet tudunk biztosítani. Külső impulzusként ugyan lendületet adunk a nevelőknek és a gyerekeknek, de aligha érhető el az önállósodás, ha az otthonban nincs olyan személy, aki sajátjának érezné a kertet. Elengedhetetlen az a
fajta nevelői mintaadás, amelyik nem ránehezedő plusz teherként értelmezi a kertet, hanem a tanulás, hasznos időtöltés újabb színtereként, ahol nap, mint nap lehet közösen tenni-venni. Az együttműködések során törekszünk a folyamatos egyeztetésekre. Nevelőtestületi gyűlésekre járunk, annak érdekében, hogy pontosan ismerjük a felénk mutatkozó igényeket. A gyerekek bevonása pedig már a tervezési fázisban is fontos számunkra, bízva abban, hogy így a sajátjuknak fogják tekinteni például az épülő padokat. A foglalkozásokra az önkéntesség elve alapján várjuk a csatlakozni vágyókat. A kertészkedés nem lehet kötelező program. A belső indíttatásból elkövetett gazolás, közös percek, mindig eredményesebbek, így újabb s újabb személyeket motiválnak. Amennyiben az otthon célja a magas terméshozam, a helyi konyha ellátása, vagy éppen az eladásra termelés érdemes egyéb társadalmi programok bevonásával megvalósítani a kertek fenntartását. Hiszen a gyerekek nagy méretű terület gondozásánál elkedvetlenednek. Minden esetben figyeljünk a terület adottságaira, lelkesen felesleges terméketlen földet művelni. A Palántázó Csemeték egy szerelemgyerek. Hirtelen jött, menet közben tanuljuk el mi is a csínját-bínját, hogyan is kellene ezt igazán jól csinálni. Évről évre cseperedik, komolyodik, változik és fejlődik. Nevelni nem könnyű. A felelős, aki egy ilyen projektbe belevág a szép pillanatok, a megható momentumok mellett, legyen felkészülve a fárasztó, fizikai terhelésre, a háttérben tomboló adminisztratív munkára, a rendszeres és kitartó idő- és energiaráfordításra, és az agyban és lélekben felmerülő neccesebb helyzetek megoldására, sőt a bakikra is. Mert bizony ez mind benne van. Ennek ellenére, emiatt meg amúgy is: nagyon szeretjük.
Környezetismeretes játékok feladatgyűjteménye Havas Péter (szerk.): Kisiskolások környezeti nevelése- Réce füzetek 1., Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért, Budapest, 1993 Labanc Györgyi (szerk.): Óvodások környezeti nevelése- Réce füzetek5., Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért, Budapest, 2001 Különleges hely Minden gyermek egyedül van a természetben. Találjanak egy számukra különleges területet. A feladatok : Tegyen egy mezítlábas sétát a területén, jegyezze le mit tapasztalt! Adjon nevet a területednek! Keresse meg azt a pontot, ahonnan legszebb a kilátás és rajzolja le! Keresse meg honnan hallja legjobban a természet hangjait jegyezze le az első 5 hangot, amit hallott, próbálja meg kitalálni honnan eredhetnek a hangok! A saját különleges területéről készítsen egy részletes térképet. Utána odaadják másoknak, akiknek meg kell keresni ezt a területet. Keressük meg a térképen a helyet, ahol most vagyunk. Miket találunk a közelben? Hány méter magasan vagyunk? Van-e folyó a közelben? Milyen távolságban? Madzaggal mérjünk le, hasonlítsuk össze távolságot, szemléltessük a méretarányt! Felfedezés Szeretnél, ha találna idegenek érkeztek bolygónkra, van egy lista, amit meg kell figyelniük és magukkal vinniük az útra: légköri mintát, nylon zacskóban valami, ami iható búvóhely valami, ami növekszik emberi élet bizonyítékai valami, ami már nem él repülő élőlényekre utaló bizonyíték valami, ami segíti a növények növekedését életjel valami, ami kemény valami, ami ehető valami, ami lágy
A közös gond Ez a közös gond a népesség növekedése és a források fogyatkozása. A kérdés: magánakció, vagy együttműködés, a legtöbb egyéni haszon, vagy a források közös felügyelete. Ebben a szimulációban a gyerekek lehetőséget kapnak ennek a problémának az átélésére. Ez fogja bemutatni a probléma lényegét, amit egyébként nem biztos, hogy el tudnak képzelni. Szükség lesz négy diákonként egy tálra (ez fogja a tavat jelképezni) és sok mogyoróra (ezek lesznek a halak). Csak annyi információt közölj velük, amennyi az induláshoz feltétlenül szükséges! A probléma és a lehetséges megoldások a játék közben fognak a felszínre kerülni. Oszd fel a tanulókat négyes csoportokra, és adj minden csoportnak egy tálat és 16 halat! A játék célja, hogy minél több halat kifogjál. Mint a tó eltartó képessége, 16 hal fér bele a tálba. A gyerekek minden 4 kifogott hal után kapnak egy pontot. Minél több halat fogsz ki, annál több pontot kapsz. A játék során kifoghatják az összes halat, néhányat, de lehet, hogy nem fogsz egyet sem. Húsz másodpercet kapnak minden egyes játékra. A tanár jelzi a játék elejét és végét. Ha marad a tóban hal, akkor a következő játékban annyival több haluk lesz, amennyi a tóban maradt. Tehát, ha négy haluk maradt a játék végére, akkor a következő játék elején nyolc haluk lesz. Azonban a tóban levő halak száma nem haladhatja meg a tizenhatot (a tó eltartó képességét). Ismételjétek meg a játékot nyolc fős csoportokkal, szimulálva ezzel a népesség növekedését. Minden más tényezőt hagyjatok a régiben. A Közös gond játék kérdései: Mekkora volt az a legnagyobb pontszám, amit egy gyerek elért? Mekkora volt az a legnagyobb pontszám, amit egy csoport elért? Miért lesz több hal a tóban, ha maradtak még halak? (Természetes feltételeket szimulált: ha nincs hal a tóban, nem fognak újak születni.) Mi történik, ha a csoport tagjai nem működnek együtt? Mi volt a legjobb stratégia a halászatoknál? (Nyolc hal minden játékban.) A gyerekek megtanulják jól kihasználni ezt a forrást. Soroljatok még fel hasonló forrásokat! Hogyan hat a népességnövekedés a természeti forrásokra, és ezek felügyeletére?
Napóra Kartonpapírból vágjanak ki a gyerekek egy 30 cm sugarú kört és keressenek egy 20 cm hosszú pálcát. Csináljanak a közepén egy lyukat. A pálcát a lyukon keresztül szúrják a Földbe, oda ahol egész nap süt a Nap. Figyeljenek arra, hogy a pálca függőleges legyen. Óránként rajzolják be az árnyékot a lapon! A legrövidebbet jelöljék D betűvel. Másnap csak annyi a dolguk, hogy a D-vel jelölt vonalat beállítsák É-D-i irányba. Próbálják meg kitalálni hány óra van? Mikor volt leghosszabb és legrövidebb az árnyék? Minden összefügg Fogjuk meg a fonal végét és kérjünk meg valakit, hogy nevezzen meg egy növényt. A gombolyagot gurítsuk tovább neki, majd tegyük fel a kérdést: Melyik állat eszi meg azt a növényt?. Valaki válaszol, a gombolyag továbbmegy hozzá, de már az előző játékos is tartja a fonalat. A következő kérdés: És ezt az állatot ki eszi meg? A gombolyag továbbhalad a válaszolóhoz, és így tovább, míg a helyi ökológiát egy háló jelképezi. Ezután említsünk valamilyen környezeti katasztrófát. Húzzuk meg a fonalat a hálónak azon a pontján, ahol ez rombolást végez. Ki más érzi még a rántást? És így tovább. Miért van szükségünk fára Készíteni kell egy élőlénylistát, akiknek léte a fáktól függ. Kb 6 gyerek legyen fa, állítsuk őket jó messzire egymástól. A többiek valamilyen élőlény, amelynek a léte a fától függ madár, mókus, rovar. Minden élőlény álljon oda egy-egy fához. A gyerünk felszólításra mindenkinek új fához kell rohannia, eközben azonban nem vehetnek levegőt, csak ha odaértek a másik fához. A játékot nehezíti, ha a fákat favágók kivágják. Végére mindenki egy fa körül szorong. A gyerekek mindannyian tudni fogják, hogy miért is van szükség a fákra. Felismerős játék Két csapatra osztjuk a gyerekeket. Mindenkit megszámozunk1-15-ig. Aztán a kör közepére beteszünk egy kendőre az erdőben található 15 dolgot ( pl. bükkfa levelet stb.). Aztán mondjuk, hogy bükkfalevél és 10. Ekkor a 2, 10-es számú gyerek bemegy középre és kiválasztja a bükkfalevelet, aki előbb megtalálja az nyer 2 pontot.
Táplálékláncok versenye Alakítsunk négy fős csapatokat, és minden gyerek hátára tűzzük fel egy-egy tápláléklánc egy-egy tagjának nevét. A csapatnak sorba kell állnia úgy, hogy a tápláléklánc tagjai megfelelő sorrendben legyenek. Eközben csak egymás hátát nézhetik. Példák a táplálékláncokra: alga vízibolha hal vidra talaj földigiliszta feketerigó macska levél hernyó kékcinke karvaly talaj növény csiga sün talaj fű pocok bagoly Noé bárkája Cédulákra írjunk állatneveket, minden név két cédulán szerepeljen. Minden gyerek kapjon egy cédulát. Mielőtt beszállnának a bárkába, meg kell keresni a párjukat, de nem szabad beszélni, csak utánozni az adott állat hangját, mozgását, stb. Baglyos, varjas Egy vonal kötélből, a két oldalán a baglyok és a varjak csapata, a két csapat mögött 5-10m-re van a ház. Ha igaz állítást mondok a baglyoknak el kell kapniuk a varjakat, mielőtt azok a házba érnek. Ha hamisat, a varjaknak kell elkapniuk a baglyokat. Ha valakit elkaptak, az átáll a másik csapathoz. Hangok a természetben Hanyatt kell feküdni és hallgatni a madárhangokat. Meddig tudunk elszámolni, amikor nem hallunk semmit. Színek és formák a természetben Párosával dolgoznak a gyerekek, minden párnak adunk egy színt és a feladat, hogy gyűjtsenek, olyan dolgokat, amik ilyen színűek, az élőket ne szedjék fel, csak írják le. A többieknek ebből kell kitalálni, milyen színt kapott a pár.
Egyéb játékok Állítások magadról Kell mondanod 3 állítást magadról, a 3-ból egynek igaznak kell lennie 2-nek hamisnak. A többiek tippelnek, hogy szerintük melyik igaz az 1-es, 2-es, v 3-as. Papírszigetek Ledobsz a földre jópár A4-es papírt, hogy a játékosok arra álljanak. Aztán elkezded kihúzogatni, hogy szorosabbra fogják a kört. Jó kis ismerkedős játék. Rajzolós: Párban dolgozunk, a két ember egymásnak háttal ül. Az egyik kezében üres papír van, ő rajzol. Valami egyszerű formát le kell rajzoltatni. Ezt a másik látja és ő magyarázza el a rajzolónak, hogy mit rajzoljon, de nem mondhatja ki, hogy mi van a képen, csak tájolnia szabad, hogy középre ezt stb. Ha végeztek csere. Hátra rajzolós Két oszlopban kell felállni vagy ha többen vannak 3-4-ben. A vezető rajzol az utolsó ember hátára valami egyszerű formát, azt láncban tovább kell adni. Az elsőnek pedig le kell rajzolnia egy papírra. Vajon mennyire hasonlít a kezdeti rajzhoz? Evolúció Csirke-disznó-marha-kutya-majom-ember. Hangokat kell kiadni és az egyazon szinten lévők meg kell találják egymást és kő-papír ollót kell játszani. Aki nyer egy szintet előre lép, aki veszít egyet visszalép. Felhők Pár ember a felhő. Ők egy asztalon állnak, onnan 15 méterre van még egy asztal, oda kell őket átszállítani, úgy, hogy nem érhet le a lábuk a földre. De 2 módszert nem lehet használni, minden felhőnél újat kell kitalálni.
Hazai jó példák SZAMÓCA Kiskertész Tanoda A Szamóca Kiskertész Tanoda célja közelebb hozni a gyerekeket a természethez, a növény és állatvilág sokszínűsége által. Idén a Füvészkerttel együttműködve öt hónapos programsorozatot indítottak "Világ körüli utazás növényekkel címmel. A foglalkozásokat minden második szombaton 10 és 11 órától tartják a botanikus kertben. A szervezet műhely-foglalkozásokat is tart a fenntartható fejlődés szolgálatában óvodás és iskolás csoportoknak kedden és csütörtökön délelőtt. http://www.gyerekkertesz.hu (Kép: Szamóca kiskertész-tanoda Facebook oldala: https://www.facebook.com/szamocatanoda) Miskolci Autista Alapítvány Palánta projekt A projekt célja az autizmussal élők terápiás ellátásának, foglalkoztatásának bővítése fóliasátrak építésével; zöldségek, gyümölcsök melegházas termesztésével, illetve a MAA szakáldi gazdaságának fejlesztése az állatállomány bővítésével. Ezen túl a projekt célja a specifikus ellátás magasabb szintre való emelése; amely egy terápiás kert formájában valósul meg. A termelt javakat (zöldség, gyümölcs, tojás, kecsketej, sertés- és szárnyas hús) az alapítvány főzőkonyháján használják fel. http://www.miskolciautista.com/palanta.html (Kép: Palánta projekt weboldala: http://www.palantaproject.com/) Nemzetközi Konyhakert Nap az Első Kis-Pesti Kertben A Városi Kertek Egyesület 2013 augusztusában tartotta meg az első hazai Nemzetközi Konyhakert Napot a városi kertészkedés, illetve az otthon termelt és saját készítésű élelmiszerek népszerűsítésére. A nap során számos játékos programmal várták a gyerekeket a XIX. kerületi közösségi kertben. http://www.avarositanya.hu/nemzetkozi-konyhakert-nap-az-elso-kis-pestikertben (Kép: XIX. kerület Kispest honlapja: http://19.kerulet.ittlakunk.hu/civil/130815/nemzetkozi-konyhakert-nap-azelso-kis-pesti-kertben)
"Ibolyáskert" iskola- és közösségi kert A XVII. kerületi Gyurkovics Tibor Általános Iskolában sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkoznak, akik tanulásban akadályozottak, illetve speciális készségfejlesztő szakiskolai előkészítést igényelnek. Számukra hozták létre az iskola területén a közösségi kertet, melyben kertészeti és élelmiszerfeldolgozási ismeretekre tehetnek szert a diákok. A kerületi családokkal együtt zajló közös kertészkedés nagy mértékben segíti a gyerekek integrációját a helyi társadalomba. http://rakosmenti.hirlap.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=7 24:qibolyaskertq-iskola-es-koezoessegi-kert-avato&catid=41:koezoessegcivil&Itemid=82 (Kép: https://hu-hu.facebook.com/ibolyaskert)
Külföldi jó példák Eden Project Anglia egyik legtöbbet látogatott látványossága, mely kutatási és oktatási központ egyben. A hatalmas botanikus kert a természetvédelem eredményeit és jó példáit mutatja be. http://www.edenproject.com/ (Kép: Eden Project weboldala: https://www.facebook.com/theedenproject) Kids Gardening Sok-sok hasznos tipp, kinti- és benti foglalkozás-ötletek, útmutatók találhatók angol nyelven a non-profit Kertészeti Szövetség honlapján: www.kidsgardening.org. (Kép: Kids Gardening Facebook oldala: https://www.facebook.com/kidsgardening.org?fref=ts) BGEN Az angliai székhelyű Botanikus Kertek Oktatási Hálózata összeköti és szakmailag támogatja a környezeti nevelésben dolgozókat, valamint népszerűsíti a gyakorlati jellegű, növényeken alapuló oktatást. Számos cikk, kutatási anyag, konferencia-összefoglaló érhető el honlapjukon a, Resources menüpont alatt. http://www.bgen.org.uk (Kép: Koru Education weboldala: http://korueducation.org.uk/preparing-bgen-conference/)
Garden Mosaics Program Az amerikai Cornell University szakmai támogatásával megvalósult Garden Mosaics Program célja az idősek és a fiatalok összekötése, hogy együtt fedezzék fel a különböző növények, emberek és kultúrák mozaikját a közösségi kertekben. A résztvevők a tanulás mellett erősítik helyi közösségeiket is. http://blogs.cornell.edu/garden/grow-your-program/ (Kép: Cornell University weboldala: http://hort.cals.cornell.edu/extension-outreach/garden-based-learninghomegardening/garden-based-education-cornell-university)
Klímanagykövetség Egyesület Tagok Bagó Ákos, Csima Gergely, Czinki Zsuzsanna, Domokos Péter, Ferenczi Attila, Hosszú Gabriella, Jakab Kata, Kiss Anita, Koltai Tamás, Madarász Dóra, Makra Laura, Mohai Ágnes, Parizán Anna, Patkós Zita, Sáfián Fanni, Szabó Gábor, Tóth Kornélia, Vértesi Maya, Zsargó Szilvia Pártoló Tagok Benedek Gergő, Budai Edina, Farkas Éva, Friedmann Viktor, Joós Andrea Ilona, Litter Anna, Lukács Ákos, Mahr Klaudia, Nagy Richárd, Orbán Ildikó, Schleer Tamás, Simon Márta, Tóth Balázs, Vértesi Ágnes Külön köszönet: Demus Péter, Kovács Réka, Németh G. Dániel, Szalai Judit, Terray László A kertek optimális kialakítása 2014-ben a Földművelésügyi Minisztérium Zöldforrás pályázatán elnyert támogatásból történt.