Óvodai Nevelési Koncepció

JÁTÉK MOZGÁS KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSE Óvodai Nevelési Koncepció Mozgással az egészségért! Készült: 2009. augusztus 27. Készítette: Petőfi Sándor Óvoda Nevelőtestülete 12

1.1. BEVEZETŐ Óvodánk Kaposvár város legnagyobb lakótelepének centrumában, 1974-ben létesült. Az épület két egyemeletes épületszárnyát egy folyosó köti össze, ahol a kilenc kör alakú ablak természetes fényével lehetőséget ad a zöld növénykert kialakítására, az év zöld napjaihoz és az óvoda rendezvényeihez kapcsolódó kiállítások megrendezésére. Nyolc déli fekvésű, világos, nagy méretű (55 m 2 ), galériás csoportszoba és azokhoz kapcsolódó négy tornaszoba lehetőséget ad a gyermekeknek az egyidőben történő többszínteres, sokoldalú, komplex tevékenységre: játék mozgás környezet tevékeny megismerése területén. Az épületet nagyméretű udvar veszi körül mely füves és betonos részből áll. A környezetbarát fajátékok gazdag játék és mozgáslehetőséget biztosítanak. Az 1997-ben kialakított KRESZpálya lehetővé teszi a közlekedésre nevelés gyakorlati megvalósítását. Az óvoda működését, pedagógiai céljaink megvalósítását segítik: Tükrös tornaszoba (kb. 32 m 2 ) Nevelői szoba Könyvtár Szertár Orvosi és logopédiai szoba Vezetői-, gazdasági-, óvodatitkári iroda (számítógéppel, fénymásolóval, fax készülékkel, Internet-el ellátva) 250 adagos főzőkonyha Raktár Mosókonyha Karbantartó műhely Gyermekeink közvetlen környezetünkből az, észak-nyugati városrész többségében 4-10 emeletes beton házaiból érkeznek. Mozgásterük a szűk lakótelepi lakásokra, illetve beton játszóterekre korlátozódik. A kétkeresős családmodell, az alacsony jövedelmű, a 13

munkanélküli családok mellett alacsony számban jelen van egy magasabb életszínvonalat biztosító családi miliő is. Az elmúlt 5 évben emelkedett a szociálisan hátrányos helyzetű és a speciális foglalkozást különleges gondozást igénylő gyermekek száma. Lakókörzetünkben és az azon kívül élő szülők szívesen hozzák gyermekeiket intézményünkbe. Élnek azzal a lehetőséggel, hogy beíratáskor- előzetes tájékoztatást követően választhatnak óvónőt, pedagógiai módszert, amely szerint neveltetni kívánják gyermekeiket. Fontosnak tartják, hogy az óvoda értékközvetítő szerepéről, gyermekük fejlődéséről folyamatosan, őszinte információt kapjanak, hogy a családi nevelést ezekkel összhangba hozhassák. Az óvoda légkörét jónak ítélik, amit a barátságos, családias, biztonságot nyújtó feltételekben látják. Igénylik, hogy gyermekeik személyre szóló fejlesztésben részesüljenek, biztosított legyen a játék és mozgás által történő ismeretek elsajátítása, az egyetemes értékek közvetítése, az óvodáskor végére gyermekeik rendelkezzenek azokkal a készségekkel, képességekkel, amelyek a biztonságos iskolakezdést lehetővé teszik. 14

2. JÁTÉK MOZGÁS KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSE ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ NEVELÉSI ALAPELVEI ÉS ÉRTÉKEI Nevelési programunk a gyermek alapvető tevékenységére, a JÁTÉK-ra, a MOZGÁS-ra épül, amely során lehetőség van a gyermeket körülvevő természet és társadalom kultúrértékeinek közvetítésére, a KÖRNYEZET tevékeny megismerésére. A programunk alapelve: Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelmekben gazdag, bizalmon alapuló óvodai élet megteremtése, melyben minden gyermek saját képességei szerint nevelhető, fejleszthető, az egészséges életmód megalapozásával, a rendszeres mozgással Programunk alapelvei és értékei: Gyermekközpontúság biztonság szeretet családias légkör bizalom őszinteség harmónia türelem Folyamatos fejlesztés egyéni bánásmód képességfejlesztés differenciálás másság ölelés empátia udvariasság másság elfogadása figyelek rád következetesség érték és kultúra átadása szabad önkifejezés választhatóság Egészséges életmód biztonság folyamatosság szokások életszervezés tisztaság komfortérzet egészséges táplálkozás Mozgásfejlesztés játékosság szabad mozgás tárgyi feltétel prevenció gyógytestnevelés korrekció balesetvédelem Közösségalakítás együttélés szabályai udvariassági szokások beszédkultúra Partnerközpontúság együttműködés a családdal partneri együttműködés etika multiplikátori szerep 15

NEVELÉSÜNK ALAPELVEI és ÉRTÉKEI MOZGÁSSAL AZ EGÉSZSÉGÉRT J M K I M I P Petőfi Sándor Óvoda 16

3. JÁTÉK MOZGÁS KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSE ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ CÉL ÉS FELADATRENDSZERE 3.1. A KONCEPCIÓ FEJLESZTÉSI RENDSZERE A nevelés célja A nevelés feladatai Egészséges életmódra nevelés Érzelmi nevelés és szocializáció (pszichoszociális nevelés) Értelmi fejlesztés (képességfejlesztés) A fejlesztés tartalma JÁTÉK MOZGÁS KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSE tevékenységformák Művészeti tevékenységek: Kommunikáció Ének-zene Vizuális tevékenység Tevékenységek, hagyományok A megvalósulás eszközrendszere A nevelés szervezeti keretei vegyes életkorú gyermekcsoportok folyamatos napirend hetirend tanulás szervezeti keretei A nevelés kapcsolatrendszere óvoda család óvoda iskola óvoda közművelődési intézmények óvoda gyermekvédelmi A fejlődés eredményei testi fejlettség lelki fejlettség értelmi fejlettség 17

AZ EGÉSZSÉGES HARMONIKUS SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE Testileg egészségesen fejlődő gyermekek jellemzői Testi szükségletek kielégítésének szándékos irányítása testápolás táplálkozás öltözködés pihenés edzés területén; Mozgás mozgás szeretete mozgás összerendezettsége - nagymozgás - finommotorikus mozgás - egyensúlyozás - latrealitás - térirányok, tájékozódás motoros képességek fejlettsége - kondicionális - koordinális helyes tartás A gyermek fejlesztésének jellemzői Érzelmileg egészségesen fejlődő gyermek jellemzői Gazdag érzelmi kapcsolatok Harmonikus társas kapcsolatok, együttműködés szintje Kulturált viselkedés Értelmileg egészségesen fejlődő gyermek jellemzői Tanuláshoz szükséges képességek területén a; tapasztalatok, tapasztalatszerzés szintje kognitív képességek, pszichikus funkciók: - érzékelés - észlelés (testi, vizuális, akusztikus, tapintásos) - figyelem - emlékezet - gondolkodás beszéd elemi ismeretek Tevékenységhez való viszony: feladatértés feladattudat feladattartás, feladatvégzés kitartás önfegyelem önállóság munkatempó Részletes kifejtést lásd: 1. sz. melléklet 18

3.2. A NEVELÉS CÉLJA A gyermek sokoldalú, harmonikus személyiségének fejlesztése, rendszeres mozgással, egészséges életmód megalapozásával, tartási rendellenességek, mozgásszervi elváltozások megelőzésével, javításával, az életkornak legmegfelelőbb testi, szociális és értelmi érettség kialakításával. 3.3. A NEVELÉS FELADATAI 3.3.1. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS CÉL: A gyermek testi fejlődésének elősegítése, az egészséges életmód megalapozása AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI: A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéshez szükséges egészséges életmód megalapozásával szokások alakítása. Speciális gondozó, mozgásszervi elváltozásokat megelőző prevenciós és korrekciós feladatok ellátása. A gyermekek testi szükségleteinek kielégítése Egészséges környezet biztosítása Az egészséges életmód kialakítása az óvodai élet egészét átszövi. Alapvető a szokások megalapozása interiorizációja, az egészséges életvitel alakítása során, mely hatással van a felnőttkori életre is. A szokások kialakulása feltételes reflexen alapszik. Az egyes cselekvések egymásutánja és az ismétlések során a cselekvéssor automatizálódik. A rendszeresen végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra. Hatással vannak az egészséges testi szellemi fejlődésre, segítik a gyermeki személyiség komplex fejlesztését. A fiziológiai szükségletek (testápolás, táplálkozás, öltözködés, pihenés, mozgás, edzés) kielégülése feltétele a lelki élet, a szellemi tevékenység alakulásának. Meghatározza a gyermekek biztonság és szeretetérzetét, a megbecsülés szükségletét, melyek függvényében alakulnak kognitív ismereteik, és kiteljesedik önmegvalósításuk. A helyes életritmust a családnak és az óvodának együtt lehet és kell kialakítani a gyermekek optimális fejlődése érdekében. Az óvoda feltételrendszere (hely, idő eszköz) szokásrendje, nevelési hatásai elősegítik a gyermekek egyéni fejlettségének megfelelő, - környezethez igazodó alkalmazkodását. 19

Szükségletek egymásra épülése Önmegvalósítás szükséglete Esztétikai Szükségletek Kognitív szükségletek (érteni - tudni) Megbecsülés szükséglete Szeretet szükséglete Biztonság szükséglete (veszélytől mentes) Fiziológiai, testi szükségletek A tevékenységek szervezésénél érvényesülő szempontok: fokozatosság folyamatosság, kötetlenség választhatóság, átjárhatóság A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE ÓVODÁSKOR VÉGÉRE; SIKERKRITÉRIUM 1. Önállóan mos kezet, használja a folyékony szappant és a papírtörölközőt. 2. Alaposan mos fogat, fogápoló eszközöket tisztán tartja. 3. Önállóan használja a WC-t, WC papírt, használat után lehúzza. 4. Szükség szerint, önállóan használja a papír zsebkendőt. 5. Ügyel az asztal esztétikus rendjére, betartja a kulturált étkezés szabályait. 6. Rendeltetésszerűen használja az evőeszközöket. 7. Az egyéni szükségletének megfelelő mennyiség megítélésére képes merítésnél, öntésnél. 8. Megfelelő sorrendben öltözik, vetkőzik, ruháját rendben tartja. 9. Önállóan gombol, köt, zipzáraz. 10. A pihenés szokásait, szabályait betartja. 20

3.3.2. ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ (PSZICHOSZOCIÁLIS NEVELÉS) CÉL: Érzelmi biztonságon alapuló, otthonos, derűs, szeretetteljes légkör megteremtése, a gyermek társas kapcsolatainak alakítása. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI: Érzelmi alapon létrejövő gyermek gyermek, gyermek felnőtt kapcsolatának alakítása A gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül Érzelmi biztonságot nyújtó, családias légkör megteremtésének elvei: Szeretetteljes, derűs, családias légkörben érzelmi kötődés társhoz, felnőtthöz. Mintakövetés, a felnőtt, majd a társmodell szociális viselkedésének érzelmi indítatásából fakadó átvétele A gyermek és környezete közötti együttműködés, ösztönzés érzése A gyermekcsoportok hagyománya, szokásrendszere, jelképrendszere, szimbóluma A viselkedési kultúra elvei: Felnőttek példaértékű viselkedése bátorítás, türelem, bizalom előleg, dicséret, szeretetkapcsolatra építő humor Megjelenés illemszabályai alkalomhoz illő öltözködés (ünnepek, rendezvények) Egymás köszöntése A társas együttműködés elvei: Tolerancia (másik elfogadása, alkalmazkodó képesség) Segítőkészség Bizalom Nyitottság Önmaguk ismerete önértékelés Másság elfogadása Konstruktív együttműködés A gyermekek életkorának és egyéni adottságainak megfelelő fejlődéséhez elsődleges az érzelmi biztonság szociális és tárgyi feltételeinek megteremtése. A társkapcsolatok alakulása egész létünk forrása. Hatásai a személyiség biológiai, pszichológiai és szociális fejlődésének egyaránt meghatározóak. A gyermekek fejlődése, társas kapcsolataik alakulása a közösségi élet tevékenységeinek rendszerében valósul meg. A közösségi élet tartalma érzelmekben, élményekben, kapcsolatokban formálódik. 21

A felnőtt és a gyermekcsoport hatása annál jelentősebb, minél gazdagabb lehetőséget biztosítunk: a sokszínű tevékenységre a társas együttműködésre szerepvállalásra élményszerzésére A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE ÓVODÁSKOR VÉGÉRE; SIKERKRITÉRIUM 1. A közösségi élet alapvető szokásait ismeri. 2. A csoport szokásait, szabályait elfogadja, betartja. 3. Kötődik a csoporttársaihoz, a csoportban dolgozó felnőttekhez. 4. Figyelmes és nyitott társaival szemben. 5. Képes a társaival való együttműködésre. 6. Érdeklődik társai iránt. 7. Konfliktushelyzetben képes egyezkedni, törekedik a megoldásra. 8. Barátja v. barátai vannak 9. Társaival szemben segítőkész. 10. Az elemi udvariassági szabályokat ismeri, betartja. 3.3.3. ÉRTELMI FEJLESZTÉS (KÉPESSÉGFEJLESZTÉS) CÉL: A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára épített, tevékenységek válaszhatóságával a tapasztalatszerzés, az értelmi képességek fejlesztése az életkor és az egyéni sajátosságok figyelembe vételével. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI: A gyermek megfigyelése alapján a tanulási képességeket megalapozó pszichikus funkciók fejlesztése: észlelés érzékelés figyelem emlékezet képzelet gondolkodás területén A beszélőkedv, a gazdag verbális és nonverbális képességek fejlesztésével a kommunikáció különböző formáinak megalapozása. Egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vételével készségek, képességek fejlesztése gyermeki tevékenységekben. 22

Részképesség fejlesztés területei Mozgásfejlesztés Testséma fejlesztés Percepciófejlesztés Verbális fejlesztés 1. Nagymozgások járás, futás, ugrás, csúszás, kúszás, mászás 2. Egyensúly gyakorlatok állás, egyensúlyozó járás, kúszás, ugrás, body-roll 3. Finommotorika fejlesztés gyurmázás, építőjátékkal építés, papírhajtogatás, puzzle, mintakirakás, vágás, papír és ceruza-fogás, testrészekkel végzett mozgási gyakorlatok 4. Szem kéz koordináció fejlesztése babzsák dobás, csúsztatás, karika dobás, csúsztatás, kuglijáték, labdajáték, ugrókötél, karikába be kilépés jobb, bal lábbal, lábbal különböző formák rajzolása, ugrósiskola, függeszkedés 1. Testrészek ismerete önmaga felismerése testrészek megismerése, meghatározott testrészekre koncentrálás 2. A test koordinációjának, személyi zónájának alakítása oldaliság, test elülső és hátsó része, az adott tárgyhoz viszonyított testhelyzet 3. Testforma nyelvi megfogalmazás 4. Az egyes testrészek fejlesztésére alkalmas mozgások fej, törzs, karok, ujjak, lábak, lábujjak 1. Vizuális fejlesztés szemmozgás, szemfix vagy zártság, időrendiség, ritmus, pozícióhelyzet, memória 2. Alaklátás, formaállandóság fejlesztése alak-forma-méret kialakítása, felismerése, vizuális forma kirakása, minták rajzolása, részekből alakzatok kirakása 3. A tapintásos (sztereonosztikus) észl. fejl. gyurmázás, formák létrehozása, érzékelő zacskó 4. Mozgásos (kinesztetikus) észlelés fejlesztése csukott szemmel mozgás hátra rajzolt forma mozgással ismétlése 5. Térpercepciók, térbeli viszonyok fejlesztése térirányok saját testrészével, tárgyakkal 6. Hallási (auditív) észl. fejlesztése, hangzási analízis szintézis fejl. hang ritmus, magán és mássalhangzók 7. Keresztcsatornák fejlesztése vizuális tapintatos vizuális auditív hallási tapintásos szem kéz 1. Tárgyak megnevezése lakásban, óvodában közvetlen környezetben ruházat testrészek névmások cselekvések testséma, testvázlat, nagymozgások, finommotorikus mozgások 2. Térbeli viszonyok irányok, helyzet, idő nagy-, finommotorikus mozgások, testséma, oldaliság vizuális diszkrimináció időbeli sorrendiség 3. Osztályozás alapformák alapszínek méret, hasonlóság, különbözőség, ellentétesség formapercepció vizuális diszkrimináció auditív víz. motoros képesség tapintás, gondolkodás alapszám-fogalom 23

3.3.4. TANULÁS Óvodáskorban a TANULÁS elsősorban utánzásos, spontán történő, játékos tevékenység. CÉL: A gyermek cselekvő aktivitásának, a közvetlen és közvetett tapasztalás lehetőségeinek biztosítása az ismeretszerzés, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben óvónő által kezdeményezett foglalkozásban és időkeretekben történő megvalósítása. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI: Utánzásos minta és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás szokásainak alakítása (feladattudat, felelősségtudat, kitartás, munkafegyelem) Tapasztalatok, ismeretek bővítése Érzékelés, észlelés, gondolkodás fejlesztése Értelmi képességek fejlesztése Problémaérzékenység kialakítása A konstruktív együttműködés formáinak biztosítása Spontán játékos tapasztalatszerzés Gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés Óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE ÓVODÁSKOR VÉGÉRE; SIKERKRITÉRIUM 1. A tanulási tevékenységek iránt motivált. 2. Az ismeretszerzésben tevékenyen, cselekvő aktivitással vesz részt. 3. A megkezdett feladatok befejezésére törekszik (kitartó). 4. Szándékos figyelmét irányítani képes. 5. Feladatait önállóan végzi. 6. Feladattudata kialakult. 7. Kivárásra képes. 8. Munkatempója életkorának megfelelő. 9. Társaival kooperatív együttműködésre képes. 10. Az ismeretek szándékos felidézésére képes. 24

4. A FEJLESZTÉS TARTALMA Játék Mozgás Környezet tevékeny megismerése spontán játék kezdeményezett játék kondicionális képességek fejlesztése koordinációs képességek fejlesztése lábboltozati és tartási rendellenességek prevenciója, korrekciója társadalmi és természeti környezet környezet formai, mennyiségi viszonyai kommunikáció ének zene vizuális tevékenység néphagyományok, népi gyermekjátékok A J-M-K koncepció célja feladata fejlesztési tartalma szorosan összefügg egymással. Szervesen illeszkedik az óvodai élet átfogó, folyamatot biztosító kereteibe, amelyet a gyermekek gondozása, a sokoldalú és érzelmileg gazdag társas kapcsolatok alkotnak. A fejlesztés tartalmi elemei egymást áthatva, külön külön, de együttesen biztosítják, az életkornak megfelelő adekvát tanulást. A fejlesztési rendszer alapja a meleg, elfogadó, autonómiát biztosító tág keretek, a folyamatosság és rugalmasság. Fontos feladat a pedagógiai rendszer működésének eredményeként jelentkező fejlődési sajátosságok folyamatos figyelemmel kísérése, a szükséges korrekciók megtétele, melynek eredményeként a gyermekek fokról fokra magasabb fejlettségi szintre jutnak, elérve végül azt a szintet, amely optimális kiindulópontja az iskolaérettségnek. 4.1. A JÁTÉK MOZGÁS KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSE ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ TEVÉKENYSÉGI FORMÁI 4.1.1. JÁTÉK CÉL: A gyermekek hosszantartó, spontán, zavartalan, saját maguk által, illetve felnőtt által kezdeményezett tevékenységben intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatokat, ismereteket szerezzenek. 50

AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI: SPONTÁN JÁTÉK ALKALMÁVAL KEZDEMÉNYEZETT JÁTÉK ALKALMÁVAL Gyermek Óvónő Gyermek Óvónő szabad választásának biztosítása tudatosan alakított feltételek biztosítása szabad választásának biztosítása adott feltételek, körülmények biztosítása tevékenységben tevékenység tartalmában társban eszközben helyben időtartamban eredményben csoport összetételében a játék helyében (csoportszoba, tornaszoba, udvar) helyben, térelosztásban eszközökben, anyagfélesége kben napirendben játékszokások ban élményekben tapasztalatnyúj tásban a részvételben a felkínált szerepben játékszituáció elfogadásában a játék idejében a partner választásában témában a felhasznált eszközök többségében helyben a játék menetében szabályokban eredményekben Módszerei: megerősítés segítségadás óvónői készenlét (rendelkezésre állás) konfliktusmegoldás a játék tartalmában A folyamat lehetséges változó elemei: új hely új eszköz új ötletek a játék szabályában más játékra utaló ötletek A kisgyermekkor legfontosabb tevékenysége a játék, a gyermek fejlődésének természetes közege és leghatékonyabb eszköze. 51

A játék a gyermek olyan értelmes, céltudatos, önkéntes, szabadon választott tevékenysége, amelyben a környezethez való viszonya sajátos módon és formában tükröződik. A játék alapfeltétele a szabadság és az önkéntesség. Mindig a gyermek döntésétől függ, hogy: milyen játékot választ kivel hogyan és mennyi ideig játszik Játszani csak biztonságos, nyugodt légkörben, megfelelő helyen, megfelelő ideig és megfelelő játékeszközök biztosításával tudnak. A játék témája, tartalma nagyrészt a gyermek valóságról szerzett tapasztalataitól függ. Gondoskodni kell arról, hogy a gyermek minél jobban megismerje környezetét. A séták, kirándulások, látogatások élményeket nyújtsanak. A játékban gyakran megjelennek a gyermek óvodán kívüli tapasztalatai, melyet figyelembe veszünk a játék irányítása, az egyéni bánásmód alkalmazása, a családdal való együttnevelés során. A pozitív érzelmek, tapasztalatok mellett negatív érzelmek is megjelennek a játékban. Az agressziót vagy szorongást kifejező játék is a gyermekek élményeiről vall. Az agresszív vagy szorongó gyermekeknek biztonságot nyújtunk odafigyelésünkkel, szeretetünkkel. A természetes gyermeki megnyilvánulások sorában a játék és a mozgás, amely alapvetően meghatározza a gyermek fejlődését. A mozgás a testséma és az én megismerése, a percepció, azon felül a fogalmi gondolkodás és a beszédfolyamatok, a kommunikáció fejlődése, mind mind a játékba ágyazódik. A fejlesztés feltétele a gyermek saját önkéntes tevékenysége. Örömmel végzett tevékenységi formáiban kreatív ötleteinek szabad kipróbálási lehetőségeit biztosítjuk. 52

A FEJLESZTÉS TERÜLETEI A JÁTÉKBAN, A JÁTÉK ÁLTAL Mozgásfejlesztés Percepciófejlesztés Intellektus fejlesztés Szociabilitás Nagymozgások kúszás, mászás, csúszás, bújás, gurulás szőnyegen, padon, mászókán szökdécselés: ugróiskola, futás, fogócskázás, biciklizés, szánkózás, dalosjáték stb. Szem-kéz koordináció építés, konstruálás, kuglizás, labdázás, gyöngyfűzés, vágás, varrás, fonás, horgászós játék stb. Finommotorika babák öltöztetése, fürdetése, főzőcskézés során gyúrás, keverés Testséma fejlesztése gyakorló játékok különböző mozgásának ismétlése stb. Vizuális képes kirakók, puzzle játékok, tárgyak tologatása rakogatása, építőjáték, kártyajátékok, formák felismerése Tapintásos különböző anyagok megkülönböztetése, öltöztető, fürdető játékok stb. Hallás zörejek megkülönböztetése, hangok felismerése, dalosjátékok Mozgásos észlelés játék csukott szemmel pl. Erre csörög a dió rajzolás csukott szemmel Verbális fejlesztés szerepjátékokban a beszéd szűrése, szótalálási készség, anyanyelvi játékok, nyelvtörők szókincsbővítés, dramatizálás, bábjáték stb. Gondolkodás azonosítás: forma szín mennyiség nagyság hasonlóságkülönbség, ötletgazdagság, kreativitás, gyakorló konstruálás, szerepjáték Emlékezet memóriajátékok, szabályjátékok stb. Figyelem gyakorlójáték, szabályjáték stb. fejlesztés Személyiségfejlesztés játékudat én-tudat érdeklődés feladattudat érzelmek vágy teljesítése élményfeldolgozá s aktivitás önkiszolgálás Társas jelleg kontaktusteremtés kommunikáció együttműködés utánzás szerepjáték interiorizáció (szabály ösztönösség válásának fejlesztése) 53

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE ÓVODÁSKOR VÉGÉRE; SIKERKRITÉRIUM 1. Képes a játéktémához kapcsolódó eszközök megkeresésére, játéktér kialakítására. 2. Képes szerepjátékok szervezésére, szerepvállalásra, szerepek elosztására. 3. Szervezett együttes tevékenység során együttműködésre képes. 4. A játékban tud ötletet adni, a megvalósításban részt vesz. 5. A játéktémához szükség esetén kiegészítő eszközöket készít. 6. Képes az elmélyült játéktevékenységre. 7. Elfogadja és betartja a játékszabályokat. 8. Az elkezdett játéktémát több napon keresztül folytatja társaival. 9. A játéktémának és szerepnek megfelelő eszköz megosztására képes. 10. Konfliktusok megoldására törekszik. 4.1.2 MOZGÁS CÉL: Rendszeres mozgással a gyermek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése, egészséges életvitel kialakítása, mozgáskultúra megalapozása. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI: Mozgásigény kielégítése A gyermekek természetes mozgásigényét fenn kell tartani, és ki kell elégíteni a szervezet edzésével és a sokféle mozgással. Egy egy mozgásos sikerélmény az öröm forrása, és ez megfelelő motivációs bázist teremt a további próbálkozáshoz. Motoros képességek egyéni differenciált fejlesztése Kondicionális képességek állóképesség erő gyorsaság Koordinációs képességek ügyesség egyensúlyérzék téri tájékozódó képesség kinesztetikus differenciáló képesség idő iram ritmus képesség A motoros képességek csak komplex módon fejleszthetők, egyéni adottságokra épülve, tervszerű gyakorlások során. Figyelembe kell venni, hogy a kisgyermek csont és izomrendszere gyenge, ezért a terhelésnél és az ellenállások leküzdésénél a fokozatosságot be kell tartani. A személyiség alakulásának szerves része a fejlesztés. Kulcsfontosságú az óvónő irányító szerepe, a szeretetteljes és biztonságos légkör. 54

Lábboltozati és tartási rendellenességek prevenciója és korrekciója A mozgásszegény életmódból adódóan a gyermekek többsége nem terhelhető életkorának megfelelően, gyakoriak a deformitások. A deformitások kialakulását meg kell előzni, játékos preventív gyakorlatokkal. A meglévő deformitások korrekcióját szakképzett gyógytestnevelők végzik. A MOZGÁS SZERVEZETI FORMÁI A. Szabad mozgás B. Szervezett mozgás többszíntér testnevelés csoportszoba foglalkozás kis lábtorna tornaszoba tartásjavító udvar torna mozgáskotta C. Gyógytestnevelés D. Sportprogramok csoportbontásban túra, kirándulás versenynapok vízzel való edzés A. SZABAD MOZGÁS CÉL: Játékos mozgás lehetőségének biztosítása a gyermekek igénye szerint. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI: tudatos környezet alakítása változatos eszközök biztosítása mozgástapasztalatok bővítése egyéni ütemben való gyakoroltatás gyermeki kreativitás fejlesztése TÖBBSZÍNTÉR CSOPORTSZOBA, KIS TORNASZOBA CÉL: Egyéni igénynek megfelelő mozgáslehetőség biztosítása Az óvodai nevelés keretén belül szükséges a nagyobb mozgástér, többféle mozgáslehetőség biztosítása. A csoportokhoz tartozó kis tornaszobák lehetőséget biztosítanak a gyermekek számára, hogy a nap egészében aktív mozgást végezhessenek. A gyermeké a döntés joga, hogy a csoportszobában vagy a tornaszobában felkínált mozgásos tevékenység között válasszon. A folyamatos napirendbe jól beilleszthető a többszínteres tevékenység, így a mozgás beépül a gyermekek szokásrendszerébe, igényükké válik. A tornaszoba használata által a gyermekek hosszabb időt tölthetnek egy egy szeren, kipróbálhatják önmagukat. A 55

tornaszobai élet óvónők dajkák együttes irányításával történik. Fontos a szabályok megbeszélése, betartása, baleset megelőzés. UDVAR CÉL: Szabad levegőn történő aktív mozgás Az évszakoktól függetlenül a gyermekek minél több időt töltsenek szabad levegőn a mozgással, edzéssel. Fontos feladat a tartalmas (szabad és irányított) mozgás feltételeinek megteremtése. A jól elrendezett, eszközökben gazdag udvar aktív mozgásra készteti a gyermekeket. A szabad mozgás lehetőségének biztosítása érdekében füves, fás, dombos, betonos udvarrész biztosított. A természet adta lehetőségek mellett a gyermekek számára az udvaron is biztosítjuk a testnevelési eszközök használatát. Fontos az eszközök használatánál a szokások kialakítása, szabályok betartása a baleset megelőzése érdekében. B. SZERVEZETT MOZGÁS CÉL: Életkornak és egyéni képességeknek megfelelő tudatos mozgásfejlesztés AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI: A különböző szervezeti formák kialakítása, a gyermekek mozgásfejlesztése, mozgásszervi elváltozások differenciált személyre szabott feladatok összeállítása TESTNEVELÉS FOGLALKOZÁS CÉL: A gyermekek természetes mozgásának fejlesztése játékos formában. Heti egy alkalommal a tükrös tornaszobában vagy az udvaron szerveződik a csoport valamennyi gyermekének részvételével. Figyelembe kell venni a gyermek általános fejlettségét, fejlődési ütemét, az életkorra jellemző mozgásfejlődési sajátosságokat. Az óvónő személyisége meghatározó a testnevelés eredményességében. Elengedhetetlen, hogy együtt végezze a gyakorlatokat a gyermekekkel. A bemutatása mintaszerű legyen, hiszen a 3 6 éves gyermekek utánzás útján tanulnak, de fontos a verbális utasítás, szakszavak használata is. LÁBTORNA CÉL: A láb hosszanti és haránt izomzatának erősítése Heti egy alkalommal szervezzük az egész csoport részvételével. Váltakozva használjuk a frontális mikrocsoportos körforgalom szervezeti formákat. A talp izmainak bemelegítése után következnek a játékos gyakorlatok. A foglalkozást közös játékkal zárjuk. 56

TARTÁSJAVÍTÓ TORNA Petőfi Sándor Központi Óvoda CÉL: A test tartó izmainak erősítése Heti egy alkalommal szervezünk a csoportszobában. Alapvető a mintaszerű bemutatás, egyéni segítségadás. A foglalkozások felépítésénél figyelembe kell venni a játékosságot és a fokozatosság elvét. A tartásjavító torna mozgásanyagát a mellkas - has - hát izomzatának erősítését, nyújtását elősegítő utánzó gyakorlatok képezik. Fontos, hogy az erősítő és ügyességi gyakorlatok megfelelő arányban kapjanak hangsúlyt. Az eszközzel végzett játékos gyakorlatok fokozzák a gyermekek mozgáskedvét, aktivitását. MOZGÁSKOTTA Magyar Gábor által kidolgozott Mozgáskotta módszert 2006-ban adaptáltuk és építettük be mozgásfejlesztő programunkba. Városi szinten csak óvodánkban működik. Résztvevők köre: 5-6-7 éves gyermekek Cél: Vizuálisan megjelenő gondolati mozgásminták megvalósítási képességének kialakítása. Feladat: - figyelem, emlékezet, gondolkodás, idegmotoros funkciók fejlesztése, - kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése, - mozgásos ismeretek gyakorlása, alkalmazása, - mozgásszabályozás és testi képességek fejlesztése, - mozgásos motiváció és eszközkészlet összekapcsolása, - tervezésben és kivitelezésben fokozatosság betartása, - feszültségoldó mozgásokkal, játékokkal sikerélmény biztosítása. Ideje: heti egy alkalommal, ütemezés szerint (30 perc) Helye: csoportszoba FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE ÓVODÁSKOR VÉGÉRE, SIKERKRITÉRIUM: - mozgáskotta módszer sajátos eszközrendszerével mozgás és a személyiség fejlesztése. 57

C. GYÓGYTESTNEVELÉS CÉL: Mozgásszervi elváltozások korrekciója. Szerzett vagy veleszületett betegség következtében kialakult egészségügyi állapot rehabilitációja. FELADAT: Speciális gyakorlatanyaggal céltudatos rehabilitálás Testi képességek és a mozgásműveltség fejlesztése, alakítása Gyermekek mozgásszervi elváltozások szerinti, differenciált besorolása Elváltozásoknak megfelelően a korrekciós mozgásanyag megválasztása Terhelés arányos eloszlása érdekében sokszakaszos foglalkoztatás biztosítása Egyéni gyakorlatok végzése a deformitás szinten tartásának és korrekciójának érdekében Együttműködés a csoportos óvónőkkel és a szülőkkel A nevelési koncepcióban a mozgásfejlesztés, tartási rendellenességek prevenciója fontos szerepet kap. A gyógytestnevelésben azok a gyermekek részesülnek, akiknek megromlott egészségügyi állapota, testi elváltozása olyan mértékű, hogy nem akadályozza az óvodába járást. A gyógytestnevelés a betegségek megelőzésében, szinten tartásában, gyógyításában fejti ki hatását. A gyógytestnevelést csoport foglalkoztatás, azon belül egyéni betegségtípusok szerinti differenciált testgyakorlás, képességfejlesztés jellemzi. Diagnózis szerint két nagy csoportra osztható Belgyógyászati elváltozások Szívbeteg gyermekek Vegetatív disztóniás gyermekek (érzelmi labilitás) Ifjúkori hipertóniás gyermekek (magas vérnyomás) Túlsúlyos gyermekek Asztmás gyermekek Aszténiás (gyenge, vékony) gyermekek Csökkent látású gyermekek Ortopédiai elváltozások Lapos hát Domború hát Kifolordózis Nyerges hát (lordózis) Ferde nyak Tölcsér mell Tyúkmell Skoliózisok (gerincferdülés) Láb elváltozásai o X láb o O láb o Donga láb o Lúdtalp 58