VIII. Miskolci Taní-tani Konferencia 2015. január 30. A SZÖVEGÉRTÉS FEJLESZTÉSE A TANODÁBAN című szekció összefoglalói
A szövegértés-fejlesztés szerepe a hátránykompenzálásban Fejes József Balázs SZTE Neveléstudományi Intézet, Motiváció Oktatási Egyesület fejesj@edpsy.u-szeged.hu Az előadás amellett érvel, hogy az oktatási hátrányok kompenzálásában a szövegértésfejlesztésre érdemes fókuszálni, mivel annak fejletlensége akadályozza a lexikális ismeretek elsajátítását, továbbá a tanulási motiváció gyengüléséhez vezet. E témakörök áttekintésével világossá válik, hogy a lexikális ismeretekre fókuszáló korrepetálás miért nem lehet hatékony a felzárkóztatásban. Az optimális szövegértés eléréséhez egy évtizedre van szüksége tanulóinknak (Nagy, 2005; Molnár és Józsa, 2006), miközben direkt olvasásfejlesztést többnyire csak az alsó tagozaton végeznek. Ezt követően a tanulók egy részénél indirekt módon, elsősorban az iskolai tanulásnak a családi mintáknak, a szülői segítségnek és az otthoni tárgyi környezetnek köszönhetően folytatódik az olvasás fejlődése, így középiskolás korukra a tanulók többsége eléri az optimális fejlettségi szintet. Ugyanakkor a tanulók egy másik részénél, főként a hátrányos helyzetű tanulóknál az olvasási képesség az alsó tagozatot követően alig fejlődik, ami számos negatív következménnyel jár. Többek között megnehezíti, esetenként lehetetlenné teszi e tanulók oktatását. Az iskolai értékelési szituációk többségében elvárt lexikális ismeretek megszerzésére a tanulók egy része képtelen, ami sorozatos kudarcélményhez, az iskolától, tanulástól való elforduláshoz vezet. E tanulók számára minden olyan tevékenység, amely olvasást igényel azaz a tanulással összefüggő tevékenységek túlnyomó része, küszködés, így tanulási motivációjuk nehezen fenntartható. Azonban az oktatás előrehaladtával nemcsak az olvasás lesz akadály, hanem azok a hiányzó lexikális ismeretek is, amelyek előfeltételei az adott téma megértésének. Az idő múlásával egyre növekszik az egyes tantárgyakban, témakörökben a lemaradás, miközben a felzárkóztatás egyik alapfeltételének tekinthető szövegértés fejlesztésére egyre kevesebb az esély tekintetbe véve, hogy a fejlődés folyamata lassú, években mérhető, miközben az elsajátítandó tananyag komplexitása növekszik.
Kiscsoportos szövegértés-fejlesztés a tanodában Kiss Veronika Motiváció Oktatási Egyesület werus.kiss@gmail.com A Szegedi Motiváció Tanodában működő, külön identitással rendelkező 5-7 fős csoportok heti rendszerességű szövegértés-fejlesztésre fókuszáló tevékenységeit konkrét példákon keresztül kívánja bemutatni az előadás. A foglalkozások során a szókincs bővítése és az olvasási motiváció fejlesztése és fenntartása mellett kiemelt cél a különféle olvasási stratégiák alkalmazása. A foglalkozások komplex formában valósulnak meg: mind a szociális területeket (pl.: csapatépítés, ön- és társértékelés, önismeret fejlesztése, érzelemkifejezés), mind a kognitív kompetenciát (saját vélemény megfogalmazása és hiteles képviselete, érvelés, önkorrekció) fejleszti egy-egy alkalom. Szituatív érdeklődést felkeltő, ráhangolódó játékok, videók megtekintése, zenehallgatás, beszélgetés után jellemzően egy előre kiválasztott szöveget dolgozunk fel közösen a hozzá tartozó feladatlap segítségével. A foglalkozások során arra biztatjuk a mentoráltakat, hogy tervezzék meg saját olvasási folyamatukat, és legyenek képesek a tervezetet újabb célok érdekében módosítani. A hangos közös olvasás a dekódolás gyakorlása és mintaadás mellet a közösségben való egyenlő teherviselést is szimbolizálja többek között így kapcsolódik össze a szociális és kognitív fejlesztés. Fejlesztésre különösen alkalmasak azok a szövegtípusok, melyekkel a mentoráltak nem találkoznak iskolai keretek között (pl.: képregény, mém, filmkritika, olvasást igénylő társasjátékok, szépségápolási tanácsok). A mentorok és mentoráltak közötti szoros viszony lehetővé teszi a személyes mintaadást, az attitűdformálást is: az olvasást, mint értéket képviselő magatartás kialakítását. A szövegértés fejlesztése akkor a leghatékonyabb, ha a fejlesztés csoportszinten és nem egyéni szinten értelmeződik.
Szövegértés és olvasási motiváció fejlesztése társasjátékokkal Kincses Eszter Igazgyöngy Alapítvány ezter.kincses@gmail.com A társasjáték-pedagógiai eszköztár jóval túlmutat az edukatív játékok viszonylag szűk körén. A Toldi Tanodában 2013 tavasza óta használunk társasjátékokat különféle fejlesztési területekhez, célokhoz kapcsolva, az óvodáskor végétől egészen a középiskolásokig minden korosztállyal. A megismert, sikerrel alkalmazott játékok köre folyamatosan bővül, azonban az előadás célja az, hogy bemutasson egy olyan alapot, amelyre a későbbiekben lehet építeni az olvasási motiváció és a szövegértés területén. Ezek kiemelt fontosságát indokolja, hogy közvetlen összefüggésben állhatnak az iskolai sikerekkel és kudarcokkal. Az olvasási motiváció, illetve a szövegértés hiánya, alacsony szintje eleve kizár feladathelyzetekből, megfoszt a sikerélmény lehetőségétől is. A megfelelően megválasztott társasjátékokban az olvasás pozitív élményekkel kapcsolódik össze, így következő lépésben lehetővé teszi a szövegértés fejlesztését is. Kezdésként választhatunk kontextustól független szavak elolvasására építő, szókincset is fejlesztő játékokat, amelyekben meghatározott darabszámú szó szerepel. Már létező játékok adaptálásával ez teljesen a célcsoportra szabható, van lehetőség a nehézségi szint változtatására és akár egyes témakörök feldolgozására is. Szintén megfelelő lehet, ha első lépésként rövid utasításokat tartalmazó játékot választunk. Mivel ezek cselekvésre, feladatok elvégzésére szólítanak fel, megfogalmazásuk sokszor hasonlít az iskolai feladatok szövegezéséhez. Innen léphetünk tovább az összetettebb utasítások felé, olyan komplexebb társasjáték irányába, amelyek nehezebben kiismerhetőek, többféle variációs lehetőséget tartalmaznak, és már komolyabb szövegértési kihívást jelentenek. A tanodában használt társasjátékok egy része időigényessége, komplexitása miatt jóval túlmutat a formális oktatás keretein, egy másik rész viszont jól használható lenne az iskolai órákon is.
Online tanoda - fókuszban a szövegértés-fejlesztés és mérés Péterfi Julianna Igazgyöngy Alapítvány peterfijulcsi@gmail.com Az előadás a Toldi Tanodában zajló online munkának egy elemére, a szövegértés fejlesztésére koncentrál. Az online eszközök bevezetését esetünkben a földrajzi távolság, valamint a program hosszú távú fenntarthatóságának elősegítése indokolja. Mindez több formában valósul meg: a helyszínen tartózkodó önkéntesek használnak online feladatlapokat és egyéb számítógépes eszközt a gyerekekkel, másrészt lehetőség nyílik a budapesti önkéntesekkel történő tanulásra is. Ennek során hétköznapi eszközökkel, Skype-pal és Google Drive-val dolgozunk. A feladatlap gyűjtemény, az elkészített feladatok tárolása, valamint a foglalkozások dokumentációja szintén online formában történik. A szövegértés fejlesztéséhez előre elkészített, saját feladatlapokat használunk. Minden évfolyam számára rendelkezésre áll szöveggyűjtemény kérdésekkel, amelyben mesék mellett, ismeretterjesztő szövegek és képregény is található. A kiválogatott történeteket nehézség alapján szinteztük, illetve jelöltük aszerint, hogy lánynak vagy fiúnak ajánlottak elsősorban. Az online forma előnye, hogy a gyerekeket többnyire motiválja a számítógép használata és az, hogy olyan önkéntessel beszélhetnek, aki nincs a helyszínen. A feladatlapok utáni feladatok szocializálják őket az írásra is, a Google Docs pedig segíti, hogy a helyesírásra odafigyeljenek. A számítógép használatával a digitális kompetencia is fejleszthető (szerkesztés, gépelés, tudatos internet használat stb.). Persze a nehézségekről sem szabad elfeledkezni. Ha egyedül dolgozik felmerülhet a tevékenységek követésének, az elkalandozásnak a problémája, a lassabb feladatmegoldás. A foglalkozásokról tanulási naplót vezetünk, melyben külön értékeljük a szövegértésben nyújtott teljesítményt. Egyelőre ez a rendszer az információ átadására és a problémák diagnosztizálásra alkalmas, de hosszabb távon a fejlődés és eredményesség mérésére is szeretnénk használni.