A fejezet forrása: Stark Gabriella (2010): Óvodapedagógia és játékmódszertan. Státus kiadó, Csíkszereda. 91 98. VIII. AZ ÓVODA LÉGKÖRE légkör tárgyi feltételek társas-érzelmi kapcsolat személyes viszonyok kommunikációs kapcsolat vezeti kapcsolat 1. A légkör fogalma A légkör az óvoda egyéni arculata, karaktere, melyet elssorban a személyes viszonyok és a tárgyi feltételek befolyásolnak. Jellemzi az óvodában dolgozók közérzete és munkájuk minsége alapján vizsgálható. Halász Gábor kutatásaiban a következ klímadimenziókat írja le (idézi Kósáné Ormai 2001.26.): a vezetés hatékonysága; a vezetés demokratizmusa; a vezetés szociális integráltsága; a neveltestület egysége; az iskolán kívüli kapcsolatok; a neveltestület aktivitása; bensséges kapcsolatok; nemzedéki ellentét. 2. Az óvoda tárgyi feltételei Mikor felel meg az óvoda tárgyi feltételeit tekintve a gyerekek, óvónk és szülk igényeinek? Kárpáti Andrea (idézi Kósáné Ormai 2001.26.) a következ szempontokat tartja fontosnak: praktikusság: a környezet, a helyiségek praktikusak legyenek, azaz álljanak összhangban funkciójukkal; kényelem; tisztaság; esztétikusság: szép, ízléses, vonzó legyen; alkalmasság a kapcsolatok ápolására, a társasági életre; flexibilitás: a bels terek alakíthatóak legyenek; szeparáltság: nyújtson lehetséget az elvonulásra, igény szerinti esetleges magányra, illetve az óvodára vonatkoztatva (például a csoportszobák zaja ne zavarja egymást); biztonság: a gyermek számára az események kiszámíthatóságát, a tárgyi és személyi környezet állandóságát jelenti.
3. Személyes viszonyok az óvodában Az óvodában létrejöv személyes viszonyok közül az óvodapedagógus-gyermek kapcsolatát tanulmányozzuk behatóbban. 3.1. Az óvodapedagógus-gyermek kapcsolatának általános sajátosságai Lévén, hogy ez a kapcsolattípus a nevelési folyamat keretében, közös és egységes tevékenység feltételei között keletkezik, bizonyos sajátosságokat nyer (Nagy 2001.6.): Generációk közötti különbség: idsebb és nagyon fiatal generáció között jön létre. Asszimetrikus: - pedagógus felsbbrend pozíciója státusz, felkészültség, képesség és tapasztalat alapján. - irányításra, nevelésre szoruló gyermek. A kapcsolatot befolyásolja az óvodapedagógus személyisége (gyermekek felé irányuló szeretet, gondoskodás, tisztelet, bizalom, igazságosság, mértéktartás, igényesség; érdekldés és felelsségvállalás mértéke, pedagógiai tapintat, stb.). Függ a gyermekek egyéni és életkori sajátosságaitól, illetve a csoport normáitól. Dinamikus kapcsolat: folyton gazdagodik, mélyül és változik a gyermekek korban való elrehaladásával, személyiségfejldésével. 3.2. Az óvodás csoport jellegzetességei Az óvodáscsoport a következ jellegzetességek alapján különbözik más társadalmi csoportoktól (Popescu 1998.83.): a tagok viszonylag kis száma; szemtl-szemben típusú kölcsönös akciók, melyek különböz szinten valósulnak meg (óvón-gyermek, gyermek-gyermek, gyermek-csoport szinten) és a következkben különböznek egymástól: meghatározottság foka, tagok közötti cselekvés milyensége, megvalósítás eszközei; a célok sajátos természete; sajátos és megkülönböztetett tanítási-tanulási-értékel tevékenységek, nevelési tartalommal és céllal; viszonylag egységes összetétel (korosztály, nemzetiség, származás, környezet tekintetében); idtállóság abban az értelemben, hogy nem bomlanak fel a feladatok végrehajtása után, hanem csak hosszabb idszak elteltével.
3.3. Kapcsolattípusok Az óvodapedagógus és gyermek között három féle kapcsolatot különböztetünk meg: kommunikációs kapcsolatok, társas-érzelmi kapcsolatok és vezeti kapcsolatok (Nagy 2001.7-9.). a) Kommunikációs kapcsolatok Pedagógiai funkcióit illeten lehetnek: információközlés: eseménymesélés, véleménykifejtés, magyarázat, stb.; rendszerezés: az információk tartalmára és az elvégzend tevékenységre irányítja, összpontosítja a figyelmet; reagálás: elfogadás, elutasítás, értékelés; érzelmi állapotok közlése: köszönet, elégedettség, csodálkozás, öröm, harag, stb. Kifejezése. b) Társas-érzelmi kapcsolatok: a gyermek és óvodapedagógus között spontán módon kialakuló érzelmi viszonyokra vonatkoznak, a vonzódás és taszítás, ragaszkodás és elutasítás, rokonszenv és ellenszenv állapotát fejezik ki. Minél kisebbek a gyermekek, annál fontosabb az affektív közeledés, a meleg, szeretetteljes légkör kialakítása. A pozitív érzelmi kapcsolatok minden nevelés fontos részét képezik. Jelents szerepet kapnak a kisgyermek érzelmi alapjainak alakulásában, de a késbbi gyermekévekben is fontosak maradnak. c) Vezeti kapcsolatok: a szigorú irányítás és a teljes gyermeki önállóság közti fokozatok szerint többfélék lehetnek, a szakirodalom ezeket nevelési stílusoknak is nevezi. Schmerz István meghatározása szerint a nevelési stílus a nevelési folyamat irányításában megjelen neveli magatartásnak azon viszonylag tartós és tipikus sajátosságai, amelyek a nyílt viselkedésben, egy-egy konkrét pedagógiai szituáció során alkalmazott nevelési módszerek jellegzetességeiben határozhatók meg (Schmerz, 2002.154.). Kurt Levin a 30-as években végzett kísérleteihez határozta meg a napjainkban ismeretes nevelési stílusokat: az autoriter, demokratikus és engedékeny nevelési stílusokat. Magyarországon Lewin kísérleteit Kántás László és Mérei Ferenc ismételte meg óvodás gyermekekkel. Egy óvón foglalkozott a három gyermekcsoporttal. Az egyikre a dresszúrára épül vakfegyelem (autoriter), a másikra a belátás, önfegyelemre alapozott nevelési módszerek (demokratikus), a harmadikra pedig a szabadosság (laissez-faire) volt a jellemz 1 (idézi Schmerz 2002). Ennek alapján tekintsük át a három nevelési stílust annak függvényében, hogy milyen hatással van a gyermekek személyiségére, valamint játékára: Dominatív/autoriter neveli stílus E stílus jellemzje a túlzott irányítás, dorgálás, szigorú követelések, feltétel nélküli engedelmesség követelése. A hangsúly az irányításra, rendre, fegyelemre és szigorúságra tevdik, a kreativitás és kezdeményezés elnyomására. Ez egy rideg és merev óvodapedagógusi magatartás, melyre jellemz a gyermekek érdekldésnek, tapasztalatának figyelmen kívül hagyása (Nagy 2001.7.). A leggyakoribb neveli viselkedés a parancsok, utasítások osztogatása. Jellemzje a letör rendelkezések, amelyek keresztezik a gyermekek önkéntes aktivitását, és a pedagógus valamilyen kívánságát érvényesítik. (Pl: Most akármit lehet a papírból hajtogatni? Csak piros poharat kérek készíteni.). Nem alkalmaz tárgyilagos bírálatot az óvodapedagógus: ellenséges, személyesked hangot használ. Nem mutat rá a hiba okára, nem ad tanácsot, a hibás cselekedetekbl nem emeli ki a jó elemeket. (pl: Ez a tojás nem jó, tessék összegyúrni. XY, ez sem jó.) 1 A kísérletrl Vas Judit készített filmet Módszerek címmel, amely a Miskolci Rövidfilm Fesztivál díjnyertes alkotása lett.
Ennél a neveli magatartásnál a dicséret sem tárgyilagos, a státusz hierarchiáját hangsúlyozza. Gyakori az én névmás hangoztatása egoisztikus színezettel. (pl. Én az ilyen szép munkát szeretem, mint ahogy XY dolgozik, róla igazán példát vehetnétek. XY, mostmár hajtogathatsz piros poharakat is.) Az autoriter nevelési stílus hatásai: Gyerek-gyerek viszonylatban: az agresszió és bnbakképzés gyakran elfordul. Gyerek-felntt viszonylatban: a lappangó elégedettség a jellemz. A csoport légköre ellenséges, jellemz a debilizáló szorongás. Az ilyen kapcsolatok az óvodásoknál konfliktusosak, elégedetlenséget keltenek a gyermeknél és ellenségeskedést váltanak ki. A teljesítményre az ers eredményességi tényezk, a sok munka, de ugyanakkor kevés egyéni ötlet, megnyilvánulás a jellemz. (Schmerz 2002.155.) Demokratikus nevelési stílus Legfontosabb jellemzi: az együttmködés, közvetett befolyásolás (az óvodapedagógus inkább sugalmaz, mint követel és kényszerít), a támogatás légköre; gyermekek önállóságának és kezdeményezképességének növelése, spontán megnyilvánulások, kreativitás támogatása, felelsségtudat alakítása, érdekldés és kíváncsiság serkentése (Nagy 2001.7-8). A leggyakoribb vezeti viselkedés a jól idzített irányító tanácsadás, amely a viselkedési irányt összekapcsolja a gyerek valamelyik saját céljával. A pedagógus irányít (pl. A báránynak f is kell, készíts neki ennivalót. Így ez a bárányka nem fog éhen halni.), tájékoztat (pl. hát ez jó, csak egy kicsit a fejét igazítanád meg, így ), ugyanakkor serkenti az önirányítást, hogy megtanítsa a csoportot megállni a lábán. Módszere a csoportdöntés, a többségi szavazás, szabad vita. (Pl. Színes agyagot hoztam nektek. Mit csináljunk belle? Te mit szeretnél? Piacot. Hol lesz a piac? Mutasd meg! Itt középen! ). A pedagógus viselkedése szíves, bizalommal teli. Kooperatívan, felnttl függetlenül értékel, nem tördve a saját státuszával. (pl. Te..., olyan jól sikerült az a kis lógó fül nyuszi Igazán.) E nevelési stílus hatásait az alábbiakban foglalhatjuk össze tömören: Gyerek-gyerek viszonylatban baráti megnyilatkozások jellemzek. Gyerek-felntt viszonylatban empátiára épül kölcsönös elfogadás jelenik meg. A csoport légköre oldott, a szorongás facilitáló. A teljesítmény jó, elégedettség és ers munkamotiváció jellemz. (Schmerz 2002.155-156) Engedékeny (laissez-faire) nevelési stílus: E stílus esetében a hangsúly a szabad fejldésre tevdik, az óvodapedagógus a véletlenre bízza a gyermekek tevékenységét abból kiindulva, hogy a szigort a gyermek fenyegetésnek, korlátozásnak fogja fel; pedagógiai liberalizmus (irányítás és vezetés szükségességének kétségbevonása) jellemzi (Nagy 2001.8.). A leggyakoribb vezeti viselkedés az, hogy a pedagógus kizárólag a tanulók ismereteit akarja bvíteni. A nevel viselkedésének jellemzi: -az irányítás serkentése azért, hogy a felelsséget a csoportra hárítsa. -a tájékoztatás csupán a technikai információkra szorítkozik. A csoport bels történéseivel nem tördik. (Pl. Óvónéni, szétrontotta a Marci a házamat! Nem baj, Timi, gyere, megcsinálom! ) E stílus hatásai az alábbiakban foglalhatók össze: Gyerek-gyerek viszonylatban: az agresszió és félelem igen gyakori. A gyerek-felntt viszonylat esetleges, szituatív. A csoport légköre felszabadult, de feszültséggel is terhes. Teljesítmény: a csoport nem teljesít megfelelen, túl sok a játék és a rombolás. (Schmerz 2002.156.)
Összefoglalás Óvoda légköre személyes viszonyok tárgyi feltételek 17. ábra: Az óvoda légkörét meghatározó tényezk Tárgyi feltételek praktikusság kényelem tisztaság esztétikusság alkalmasság szeparáltság flexibilitás biztonság 18. ábra: Tárgyi feltételek Nevelési stílusok autoriter demokratikus engedékeny 19. ábra: Nevelési stílusok