1.1. NÉHÁNY Információ ALAPFOGALOM információt és dt Az Új Minden hír közlése nygi olyn vlki rendszer többféleképpen dt, számár. trtlmz melyet megfoglmzták, egy információt, rendszer mely álljon működése bizonyos itt néhány: során fjt felhsznál. lemezhető. A tlm. döntéselméleti Minél ngyobb definíció egy szerint rendszer z információ rendezettsége, bizonytlnságot nnál ngyobb szüntet rendezettséggel z információtr- meg, döntést jel- készít Az információ elő. olyn tájékozódás, tény, mely új tudkozódás, ismereteket z trtlmz, értesülés ezáltl és felvilágosítás csökkenti eredménye. foglom ságot. Bármelyik mgyráztát. megfoglmzás Az információ tűnik szimptikusnk, olyn tudás, mi mindegyik vlki (vgy vlmilyen vlkik) számár szemszögből bizonytln- fontos. lefedi tik információ Mtemtik I. kurzusit szubjektív II. látogtják, elődások foglom: időpontj tehát mindenkinek ez számukr teljesen más mellékes nem fontos. információ. A zon fontosság hllgtók A helyzet idővel számár, megváltozik, is változht. kik Mtem- h Például: vlki Az teljesíti módszer. Az első Mtemtik definícióbn I. követelményeit. megjelent egy számunkr Az információ fontos mérésére foglom, egyelőre z dt. nincs Az IBM elfogdott kációr, mi kezőképpen megjelenése, foglmzt mely lklms meg z dt z emberi foglmát: vgy Az z dt utomtikus tények, foglmk, eszközök áltl eligzítások történő olyn kommuni- követrázt, mely értelmezésére, szerint z dt feldolgozásár. vlmilyen formábn Ennél létezik tárolt egy ismeretet tömörebb, jelent. és tlán világosbb mgy- forvri Az egységek dt ngy Az tuljdonképpen kijelzőkön dt bit és vlkinek bájt. vgy (Részletesen rögzített vgy weben vlminek kiírv információ. lásd dtnk egy z Adtmennyiség rögzített Az számít, dt jellemzője. mennyisége hngosbemondóvl című fejezetet.) A mérhető. vsúti menetrend bemondv A szokásos nem pályud- mérték- dt. 1.2. Jel Az dtot f! ), (ezzel szimbólum z információt ( ), testmozdult is) különböző ( ), z jelek elektromos hordozzák. feszültség Jel lehet változás például stb. hng jelentéstrtlm 1.3. Kódolás kölcsönös Kódolásról beszélünk, mikor átlkítunk egy információt más formár úgy, hogy nnk ( Vigyázz, megfeleltetés ne sérüljön. Követelmény, hogy z dtok kódolás előtti utáni formáj között dől elme függő szbht. szbályrendszer A kódolásnk A kódolásról számtln hsználtáról legyen. legtöbb formáj A kódolás embernek másik lehet, áttérést jelkészletre vriációk titkosírás jelent és szám z jut szbályrendszerre. egyik eszébe. végtelen, jelkészlet A titkosítás htárt és z csk tuljdonképpen hrmdik egy dtfolym fél számár. eltorzítás Vnnk zonbn úgy, hogy kilkult nnk szbályok, eredeti trtlm melyek ne zt jelentsen célt szolgálják, információt hogy egy ezzel z emberi össze- jel lás, hétköznpjinkbn mindenki mely egységeleme elengedhetetlenek ugynzt krkter. szimbolizálj. Krkterek számunkr. Ezek lehetnek: A lejegyzett betűk, számok szöveg és egyéb is egyfjt olyn nyilvános jelek, melyek kódo-
kis és ngybetűk (, b, c,, A, B, C, ) különleges számjegyek jelek (0, 1, (?, 2, /, 3, *, ) tersoroztok. Csk betűkből álló krktersoroztot %, =, ) nálhtók numerikus soroztok. Amelyben lfbetikusnk mindkettő jelen nevezzük, vn, zok csk z lfnumerikus számokt trtlmzó rendszer legyenek. A krktereket A számítógépes még tovább feldolgozásbn szoktuk kódolni, Neumnn-elv hogy más egyik körülmények eleme, között kettes is krk- szám- hsz- 1.4. érvényesül. ténik. Kommunikáció Két Kommunikációnk kommunikáció ember beszélgetése modellje: nevezünk vgy minden vsúti olyn hngosbemondó folymtot, közlése miben is információ kommunikáció. továbbítás törvezik. szándékozik. Például kommunikáció egy tnuló zért tudj kezdődik rr kérdésre el, mert vlkinek válszt, mit közlendője tnár vn. felelőtől A közlendőt kérdez, hírnek és súgni ne- másmilyen A hírt formájúvá A kérdésre továbbításhoz zért, dndó hogy vlmilyen válsz továbbíthtó hír, módon súgni legyen kódolni szándékozó z kell. átviteli A kódolás tnuló cstornán: z hírforrás. információ olyn lkúr átlkítás kell ló hozni, változás, mely fényerőváltozás meg tudj változttni stb). A kódolt z átviteli hír cstorn közlemény. vlmilyen A kód fiziki lehet jellemzőjét beszélt nyelv, (légnyomás- útjár vgy beszéd z elektromos formájábn feszültségek kódolj hírt, szintjei és stb. szájábn Az előző tlálhtó péld folyttás: hngképző szervekkel súgni szándékozó közleményt z tnu- írás, sze bocsátj.) zvró levegő ismernie A közeg. közlemény kell A közleményt kódolás vlmilyen módját vevő cstornán értenie felelő (közegen) kell hngfelfogó beszédet keresztül szervei, z továbbítódik. dott gy nyelven. dekódolj. A A súgós hír Ehhez példábn különböző per- ( ht lőhöz. tnár hibás htások pont kódolásból súgás következtében és közben dekódolásból kérdez, torzulht. is. és A Legtöbb torzított hngj esetben zj hír eljut részben cstornábn címzetthez, elfedi keveredik jelen súgást), példábn de zj szármz- jelhez 1.5. Információs rendszer, informtik feledolgoz kis vezett és együttese, Az továbbít. információs mellyel A szervezet rendszer szervezet meghtározásáb mindzon tevékenységéhez módszerek, éppúgy eljárások, információt beletrtozik folymtok állít egy elő, ngyválllt, befogd, és eszközök tárol, mint szer- felsánk flusi Az iskol, informtik lényeg z folymt, információs mellyel rendszerek z információt fejlesztésének, hsznosítni működtetésének, tudj. hsznosítá- egy glomzvr fogllkozik. törvényszerűségeivel A számítástechnik lép fel, mikor z fogllkozó z informtik informtikánk tudományág. és számítástechnik csk A egy mgyr részterülete, nyelvhsználtbn kifejezés mely előkerül. főleg sok z eszközökkel esetben fo- 2 Adó Információs cstorn Vevő
1.6. Adtmennyiségek tő, Az A bit dtmennyiséget (BInry digit) bitben, z dt illetve legkisebb bájtbn mértékegysége, mérjük. féle bit z információ legkisebb egysége ez nem igz, hiszen z információ jele: b. (Néhány önmgábn tnkönyv nem szerint: például: csk z dt.) Egy eldöntendő kérdésre dhtó válsz értéke pont egy bit ugynis pont mérheleképpen válsz Tegnp lehetséges: Sopronbn igz este vgy 10-kor hmis (másképpen: volt-e teljes 0 holdfogytkozás?. vgy 1; 0V -5V stb.) Erre Eldöntendő kérdésre kérdés kétfé- kétsze, nyolc Vlmivel A lehet bájt eldöntendő 1. válszolni: bitjének ngyobb kérdésre egyértelmű mértékegység tárolht kétféle igennel válszt. lehet bájt vgy (1, (byte A nemmel. bájt 0). A jele: BinrY 2. bit B. TErmin). értéke is Egy kétféle bájt lehet. 8 bitből A áll két ösz- bit (2 együttesen 22 = 4 lehetőség). kétszer Ugynezt kettő, tehát gondoltmenetet négyféle különböző folytthtjuk értéket 3 vehet bitre fel (2 (11, 2 210, = 23 01, = 00 8 érték: - ez pont módon: 110, 2 101, 2 2 100, 2 2 011, 2 2 = 010, 28 = 256 001, érték). 000), Tehát 4 bitre 1 bájton (2 256-féle 2 2 2 = érték 24 = 16 (később érték), tárgylndó 8 bitre 111, (KB), jellemzésére megbájt krkter, Mind hsználjuk) bit képpont (elsősorbn meglehetősen szín stb.) átvitel tárolhtó. jellemzésére kis érték, ezért hsználjuk), többszöröseiket mind bájt is hsználjuk: (elsősorbn kilobájt tárolás (B) (MB), = 8 gigbájt bit (b)(gb),..., kilobit (Kb), megbit (Mb), gigbit (Gb)... MB KB GB (kilobájt) (gigbájt) (megbájt) = 1024 B MB =210 KB = B B = 1048 B = 1576 073 B 741 = 2220 824 B B=230 B 1 TB Mb Kb (terbájt) b Kb =210 b GB = 1024 b = 1 1024 048576 1024 b = 210 1024 b B = 1099511627776 B = 1040 B Mivel Gb = 1024 bitek, Mb bájtok = 1024 trtlm 1024 1024 legegyszerűbben b = 1073741 kettes 824 b számrendszerben = 220 b írhtó (hiszebn SI-ben minden kettes is bit hsznált számrendszert ez kétféle utóbbikt prefixumoktól értéket ngy hsználják vehet betűvel (kilo-, fel, - rövidítjük. emitt meg-, és bájt lett gig-, bitekből váltószám ) megkülönböztessük áll), z 210 informtikábn = 1024, és z nem informtikábn leggykrb- 1000. Hogy hsználtkt, z (hrdwre) 1.7. A A számítógép számítógép működésének működésének feltételei lentyűzet, Az és első szoftver csoportot (softwre). szemmel feltételeit láthtó, kézzel két lpvető foghtó csoportb dolgok lkotják: sorolhtjuk: monitor, hrdver hngszóró működéséhez stb. hjlékonylemezek Hrdveren zon (floppy), fiziki berendezések különböző egerek, összességét memóri, értjük, szünetmentes melyek számítógép tápegység, bildául hrdvert egy A mentett működtető számítógép szükségesek. dokumentum). dolgokt működéséhez nevezzük. Mindezekben szükségesek közös, hrdvert hogy nem működtető kézzelfoghtók. progrmok, Szoftvernek dtok (pél- 3
1.8. Anlóg és digitális jelek ben zött folytonos, Az dtokt nlóg két jel értékhtár változás jelek szállítják. idő- kö-a jel lehet nlóg vgy digitális. Anlóg prt víz bármilyen hullámzásánk jel például értéket egy érzékelése tó felszínén felvehet. mélységmérőn mentén álló folytonosn mélységmérővel. változik A r vehet vábbi vízszint (végtelen mgsság, sokféle) és értéket bármekkofonnl, relitás htárin belül. feltár, példák: hngrögzítés hngfelvétel mgnókzet- mikro- To- hőmérséklet mán. képrögzítés A digitális változás videomgnóvl, jelek np két foly- ér-tékhtámástól vehetnek zás ugrásszerű. jól fel. között elkülöníthető Az ilyen Digitális véges jelek értékeket sok, jel válto- egy- Anlóg jel dául ór ugrik másodpercmuttój. egy egyik hgyományos, másodpercről muttós A másikr, nem 60 különböző muttj. másodpercek A digitális állpotot A másodpercmuttó jelek közötti vehet egy fel. spe- időt pélciális érték jelek. dtokt. esete, A lehetséges. gykorltbn A kétféle mikor Ezek értéket csk hsznált kétféle bináris jelölhetjük számítógépek 0-vl binárisn Digitális és 1-gyel. jel ses lehet dttárolásnál például különböző különböző feszültségszint irányú mágnesezettség, 0-t jelentheti tárolják, A optiki gykorlti 0V, továbbítják esetben z elektronikus 1-et pedig és fény dolgozzák hiány, megvlósítás +5V. Mágne- illetve fel z megléte tásr, tó. illetve dhtj digitális két jelek állpotot. A számítógépeink szándékos előnye digitális átlkításkor z nlóg (pontosbbn (például jelekkel erősítéskor) bináriskkl) szemben, hogy fellépő mennyiségekkel kevéssé torzulás érzékenyek könnyen működnek, kijvíth- külső viszont hoz, lumon hogy körülöttünk munkához z belül nlóg digitális lévő jelet z nlóg világbn nem jel lehet jeleket kevesebb gykori veszteségmentesen digitlizálni z állpotot nlóg jel, különböztet kell. például Ez digitálissá z nlóg-digitális meg, kép lkítni. és mint hng. z nlóg Például A átlkítás. számítógépes - ebből másodpercmuttó problém, állpotok vezők (digitális) z számát elvárt hiszen nem pontosságnk lklms és legtöbb egyben esetben másodpercek zt, megfelelően hogy elegendő milyen között válszthtják z értéktrtományt időt eltelt másodperc idő meg. (nlóg) Készíthetnek tekintenek pontossággl mérésére. egy olyn mérni. értéknek Ez áltlábn órát, A digitális melyik ter- nem Egy következik, intervl- tárolás- például százd- 4 vgy ezredmásodpercenként ugrik (stopperór). Nyilván úgy fogják megválsz-
tni információvesztést. tók. hng Anlóg-digitális kép Az esetében jelátlkítókt nlóg z jelek állpotok szükséges tlálunk számát, számítógépben, (tetszőleges) hogy érzékszerveink pontossággl például már hngkárty digitálissá ne vegyék bemenetein jellé lkíthtók. (hová kell Ez lkítni. mikrofon folymt Digitális-nlóg Például cstlkozik). digitális-nlóg jelátlkítót tárolt A zenéket számítógépben jelátlkítás. tlálunk (digitális) például tlálhtó A hng digitális hngkárty formájábn digitális jelek dtokt veszteség kimenetein (nlóg) esetenként krjuk nélkül (hová nlóggá visszfl cstlkozik). lkíth- észre z kpni. hng- 5