Az EU Tájékoztató Szolgálat hírlevele - 2009. január 30. TARTALOM 1. HÍREK Folytatódik a jobb szabályozás program Milliárdokat spórolhatnának az e-számlázással a cégek Fekete bank létrehozását fontolgatják az EU-ban Kimozdulhat a holtpontról a Nabucco Az elvárhatónál kevesebb pénz jut Közép-Európa energiaprojektjeire Az EU lökést adna a nemzetközi éghajlat-változási megállapodásnak Küzdjünk együtt az éghajlatváltozás ellen! Változatlan az EU lemaradása az innováció terén Szerbia még a cseh elnökség alatt beadhatja csatlakozási kérelmét Újabb három évig érvényesek a filmtámogatási szabályok 2. ESZKÖZTÁR Rendezvények A magyar gazdaság helyzete, kilátásai A lisszaboni stratégia: kutatásfejlesztés, gazdaságfejlesztés, szociális kérdések Statisztikák, elemzések Filmek állami támogatása az EU-ban Háttér HÍREK EU-intézmények, reform Folytatódik a jobb szabályozás program 2009. január 29. EUvonal A jobb szabályozás programot értékelte szerdán (2009. január 28.) a Bizottság. A kezdeményezés, mely az uniós túlszabályozottság, az adminisztrációs terhek csökkentését célozza, nagy könnyebbséget jelent az uniós polgároknak és emellett az uniós büdzsét is kíméli.
A közösségi jog egyszerősítését célzó program megvalósítása érdekében az Európai Bizottság 2008-ban is számos intézkedést hozott. Amint ezeket a Tanács és a Parlament is elfogadja, Háttér Az Európai Bizottság még 2002-ben fogott bele a Jobb szabályozás elnevezéső ambiciózus programba, melynek célja, hogy egyszerősítsék, és általában javítsák az Európai Unió szabályozási környezetét, azaz csökkentsék a bürokrácia mértékét, javítsák a szabályozás minıségét, és jobb jogszabályokat alkossanak a fogyasztók és az üzleti élet számára egyaránt. Bıvebb információ a jobb szabályozás (Better regulation) programról a kezdeményezés honlapján, valamint a "Jobb szabályozás - dióhéjban" címő kiadványban olvasható. 1300 jogszabály kerül hatályon kívül, a Hivatalos Lap pedig 7800 oldallal lesz rövidebb. Mindez az acquis, vagyis a közösségi joganyag összesen 10 százalékos csökkenését jelenti. A jobb szabályozás program az adminisztratív terhek enyhítését is célul tőzi ki, többek között a gazdasági szereplıket sújtó adminisztratív terhek 25 százalékos csökkentését 2012- ig. A Bizottság által már elıterjesztett vagy tervezett intézkedéseknek köszönhetı megtakarítás 30 milliárd eurót tesz ki. A hozzáadottérték-adóról (áfa) szóló, szintén szerdán beterjesztett javaslat egymagában 18 milliárd eurót takarítana meg az elektronikus számlázás akadályainak felszámolásával. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke reményét fejezte ki, hogy a Bizottság példáját követve hamarosan az Európai Parlament, illetve a tagállamok is komoly eredményeket fognak elérni ezen a téren. A Bizottság 2009-ben 33 új kezdeményezésrıl fog dönteni. Az uniós szabályozás átvilágítását követıen pedig a jövıben további 81 fellépést lehet beemelni az egyszerősítési tevékenységek sorába. A Bizottság emellett hatásvizsgálatokkal, és az érdekelt felekkel folytatott intenzív konzultációval igyekszik új jogszabályok minıségét javítani. Gazdaság és pénzügyek Milliárdokat spórolhatnának az e-számlázással a cégek 2009. január 29. BruxInfo Az elektronikus számlázás térnyerését segítené elı az a javaslat, amelyet szerdán (2009. január 28.) fogadott el az Európai Bizottság. A módosítás a testület reményei szerint nem csak a vállalkozások életét könnyítheti meg, de hatékony eszköz lehet a csalások elleni harcban is. Az Európai Bizottság szerdán zöld utat adott a számlázási szabályok módosítására irányuló javaslatnak, melynek kiemelt célja az elektronikus számlázás elterjesztése, az üzleti szféra terheinek csökkentése és a kkv-k támogatása. A javaslat egyszerősíti, korszerősíti és harmonizálja az áfa-irányelv (2006/112/EK) vonatkozó szabályait, így például miként arra Kovács László adóügyi biztos rámutatott azonos módon kezeli a papíralapú és az elektronikus számlázást, ami lehetıvé teszi a vállalkozások számára, hogy teljes mértékben az elektronikus számlázási rendszerre térjenek át. Ez utóbbi lépéssel akár 18 milliárd euró is
megtakarítható lenne szerte az EU-ban. A változtatások egyebek között a számla kibocsátásának és megırzésének feltételeit, illetve annak tartalmát érintik. Az új szabályozás segíthet abban is, hogy az ellenırzést megkönnyítendı az adóhatóságok a jövıben hatékonyabban léphessenek fel a csalások, egyebek között az úgynevezett körhintacsalások ellen. (Ez utóbbi lényege, hogy az adóköteles cég az EU-n belül adómentesen beszerzett terméket az áfát felszámítva értékesíti, majd eltőnik anélkül, hogy az adót befizetné.) Szigorodnak az áfa-levonás feltételei is, ami a jövıben csak érvényes számla birtokában gyakorolható. A kis- és közepes vállalkozások életét megkönnyítendı, a javaslat kiszélesítené az egyszerősített számlázás alkalmazásának körét, különösen a kis értékő (a 200 eurót el nem érı végösszegő) számlák esetében, emellett egyszerőbbé tenné a számlázást a végsı fogyasztók részére történı értékesítésben (business to consumer B2C), és bizonyos, áfa-mentességet élvezı szolgáltatásokban is, ahol a csalás kockázata viszonylag korlátozottnak mondható. Az elektronikus számlák kibocsátásához ezentúl nem lesz szükség sem minısített elektronikus aláírásra, sem elektronikus adatcserére (EDI). A javaslat egységesíti a számlázásra vonatkozó szabályokat a tagállamok által eddig alkalmazott számos kivétel megszüntetésével, valamint azonos iratmegırzési határidıt vezet be a számlákat illetıen. A Bizottság egyébként a tagállamok részére opcionálisan lehetıvé tenné egy olyan számviteli rendszer bevezetését, mely lehetıséget nyújtana arra, hogy a számla kibocsátója csak azután fizesse be az áfát, ha a pénz már a számláján landolt (a gyakorlat általában az, hogy az áfát a kibocsátott számla alapján kell befizetni, akkor is, ha a fogyasztó vagy az ügyfél még nem fizetett). A javaslat kulcseleme annak a bizottsági akciótervnek, melynek célja, hogy 2012-re 25 százalékkal csökkenjenek az üzleti szféra terhei. Fekete bank létrehozását fontolgatják az EU-ban 2009. január 29. BruxInfo A kétes banki követeléseket felvásárló fekete vagy rossz bank létrehozását fontolgatják több uniós tagállamban is közölte egy január 27-i brüsszeli konferencián Joaquín Almunia pénzügyi biztos. Szerinte ez lenne az egyik lehetséges megoldás a normális vállalati hitelezés újraélesztésére. Eddig 17 EU-tagállam jelentett be bankmentı vagy a globális pénzügyi válság közepette a bankok mőködését támogató intézkedéscsomagokat. Ezek összesen 300 milliárd eurónyi újratıkésítést (rekapitalizációt), illetve 2400 milliárd eurónyi garanciavállalást tartalmaznak sorolta az adatokat Almunia. A pénzügyi válságra adott tagállami kormányzati reakciók listája a bankbetét-garanciák kiterjesztésétıl kezdve a bankközi piacokon nyújtott hitelek garantálásán át a bankrészvények vásárlásáig és a tıkeinjekciókig terjed. A kormányzati beavatkozás célja hármas volt: stabilizálni akarta a pénzpiacokat, megpróbálta újjáéleszteni a bankközi hitelpiacot, s biztosítani akarta, hogy a vállalatok számára ne apadjanak el a hitelhez jutási források. Az elsı két célt nagyjából sikerült elérni. Ám továbbra is sorra érkeznek a jelentések arról, hogy a reálgazdaság szereplıi nem tudnak hitelt felvenni. Különösen a gazdaságélénkítés szempontjából kulcsfontosságú szerepet játszó nagyszabású
infrastruktúra-beruházásokhoz, illetve a külkereskedelmi tevékenység finanszírozására nehéz hitelhez jutni. A Bizottság ezért átfogó jelentést készít márciusra a banksegítı intézkedések hatásairól ígérte a pénzügyi biztos. Egyes európai bankok hatalmas veszteségeirıl érkezı új hírek ismét világossá tették, hogy még nem jöttünk ki az alagútból. Számos tagállamban ezért azt vizsgálják, hogyan lehetne megszabadulni a hitelezési rendszert megbénító mérgezett értékpapírok problémájától. Amíg a toxikus papírok a bankok mérlegében vannak, továbbra is alá fogják ásni a bizalmat és gátolják a hitelnyújtást. Az egyes kormányok és pénzügyi hatóságok által vizsgált lehetséges megoldások között ezért a rossz bank létrehozása is szerepel, amely felvásárolná a toxikus eszközöket, s így helyreállítaná a bizalmat, megadná a kezdılökést a hitelezés újbóli beindulásához. Szükségtelen mondanom, hogy ez a megoldás sem mentes a problémáktól és csak az egyik a többféle megoldási lehetıség közül hangoztatta a konferencián Almunia. Mielıtt azonban elindulna a vita a rossz bank felállításának elınyeirıl és hátrányairól, elıször is szükséges lenne EU-szinten koordinálni, melyek azok a toxikus eszközök, amelyek sorsát rendezni kellene közölte a biztos. Másodszor pedig el kellene dönteni, mi a megfelelı módszer az értékelésükre, árazásukra. Csak ezt követıen lehet elkezdeni foglalkozni azzal, hogy mi legyen velük. Ezen a ponton is le kell azonban szögezni, hogy bármiféle újabb banksegítı akciónak csakis az átláthatóság elvén szabad nyugodnia mondta Almunia. Energia Kimozdulhat a holtpontról a Nabucco 2009. január 29. BruxInfo A keddi (2009. január 27.) budapesti Nabucco-csúcstalálkozó várhatóan kimozdítja a hét éve húzódó gázvezeték-építési projektet a holtpontról nyilatkozták a BruxInfónak a konferencia résztvevıi. Nehéz ebben a pillanatban megítélni, hogy született-e áttörés a mai konferencián. De az a tény, hogy ilyen röviddel a januári gázválság után ekkora nyilvánosságot kapott a projekt, és az abban érdekelt államok és az Európai Unió intézményei is magas szinten képviseltették magukat és kinyilvánították az érdekeltségüket az új gázvezeték megépítésében, mindenképpen fontos dolog, ami felgyorsíthatja az eseményeket nyilatkozta a BruxInfónak Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója. Ezután már nem lehet azt mondani, hogy csak néhány ember fejében létezik ez a dolog tette hozzá. A csúcstalálkozót lezáró beszédében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök leszögezte: Sikerült kimozdítanunk a projektet az elmúlt évek helyben járásából. Mirek Topolánek, az uniós elnökséget jelenleg ellátó Csehország miniszterelnöke pedig úgy vélekedett, hogy eljött az idı, hogy a sok beszéd helyett végre cselekedjünk amilyen gyorsan csak lehet. A csúcstalálkozó eredményeirıl szólva a magyar kormányfı elmondta: a 12 országból érkezett résztvevık közös álláspontra jutottak abban, hogy a Nabucco megvalósításában érintett országok 2009 elsı félévében aláírják a kormányközi szerzıdést, ami a projekt megvalósításának jogi alapját fogja adni, és ami nélkül a megvalósításra létrejött nemzetközi vállalat a Nabucco Nemzetközi Csıvezeték Társaság (NNCsT) nem tud tovább lépni.
A résztvevık arról is megállapodtak, hogy ha a kormányközi szerzıdés megszületik, megpróbálnak elızetes megállapodást kötni a potenciális forrás-országokkal, köztük Azerbajdzsánnal és Türkmenisztánnal is. Arról is konszenzus alakult ki, hogy az Európai Uniónak fel kell vennie a Nabucco gázvezetéket a legfontosabb támogatott projektek közé, és finanszíroznia kell legalább a megvalósítás elsı fázisát. Kezdetben szeretnénk 200-300 millió euró elıfinanszírozást kapni az EU-tól, hogy elinduljon a megvalósítás. Összesen pedig mintegy 2 milliárd eurót kellene erre a projektre találni az uniós költségvetésben nyilatkozta a miniszterelnök. Záróbeszédében Gyurcsány Ferenc arra is kitért, hogy a résztvevık megállapodása alapján felállítják a Nemzetközi Nabucco Testületet. Finanszírozási kérdések Ha az Európai Unió kész tıkekockázatot vállalni a Nabucco megépítésében, ezzel átvághatná azt a gordiuszi csomót, ami a finanszírozás körül kialakult közölte a BruxInfóval Hernádi Zsolt. Eddig ugyanis szerinte az volt a helyzet, hogy a gáztermelık vártak a vezetékre, a vezeték építésében érdekelt felek pedig azt hangoztatták, hogy nagyobb elkötelezıdésre lenne szükség a termelık részérıl. Uniós részfinanszírozással el lehetne végre mozdulni errıl a pontról, könnyebben jutnának a megvalósításban érdekelt felek hitelhez mondta. Az Európai Beruházási Bank (EIB) elnöke, Philippe Maystadt, a csúcstalálkozón kijelentette: amennyiben megszületik a kormányközi szerzıdés, a bank kész a Nabucco gázvezeték maximum 25 százalékát finanszírozni. Andris Piebalgs energiaügyi biztos a finanszírozási felvetésekre reagálva közölte, hogy az unió nagy valószínőséggel támogatni tudja a Nabucco elsı fázisát mintegy 200 millió euróval annak érdekében, hogy felgyorsítsa a projekt megvalósítását és csökkentse a tagállamok orosz gáznak való kiszolgáltatottságát. Szerdán javasolni fogom, hogy az Unió támogassa a déli gázfolyosók kiépítését, különös tekintettel a Nabucco-vezetékre. Ezt a forrást ügyesen kellene felhasználni arra, hogy a Nabucco-konzorcium könnyebben és jobb feltételekkel jusson hitelhez közölte Piebalgs. (Errıl lásd külön anyagunkat a szerk.) Hozzátette: a projektben résztvevı országoknak március végéig szándéknyilatkozatot kellene adniuk a kormányközi szerzıdés aláírásával kapcsolatban, és májusban rendezni kellene a még nyitott kérdéseket. Ha nem tartjuk az elfogadott menetrendet, a projekt megvalósítása veszélybe kerülhet. A 3300 kilométeres Nabucco építési költségét jelenleg mintegy 8 milliárd euróra becsülik. A forrásoldal A forrás-országok nyilatkozatai látszólag nem hoztak az eddiginél erısebb elkötelezıdést, Hernádi szerint azonban a csúcstalálkozón résztvevı országok addig mentek el, ameddig csak a helyzetükbıl adódóan lehetett. Ha ezek az országok csatlakozni akarnak a Nabucco vezetékhez, az jelentıs költségekkel fog járni, és Türkmenisztán esetében az is vitatott, hogy joga van-e a vezetéket átvinni a Kaszpitenger alatt. Ezen kívül vannak ezeknek az országoknak más irányú elkötelezettségeik is: például Türkmenisztán Oroszországon kívül ad el gázt Iránnak és más országoknak is. Ilham Alijev, Azerbajdzsán köztársasági elnöke, a csúcstalálkozón megerısítette, hogy az ország
továbbra is érdekelt a Nabucco megvalósulásában. Azt azonban hangsúlyozta, hogy az együttmőködés csak megfelelı árak mellett lesz lehetséges. A Nabucco útját hivatott tovább egyengetni a Szófiában, április 24-ére és 25-ére meghirdetett Földgázt Európának, valamint a cseh elnökség által május 7-én megrendezésre kerülı Déli Folyosók csúcstalálkozó is. Az elvárhatónál kevesebb pénz jut Közép-Európa energiaprojektjeire 2009. január 29. BruxInfo Negyedmilliárd eurót szán a bankkölcsönök felvételének megkönnyítésére a Nabucco projekthez az Európai Bizottság, amely szerdán (2009. január 28.) hozta nyilvánosságra javaslatát az elsıbbséget élvezı uniós energiaprojektek közösségi forrásból történı támogatásáról. A magyar-szlovák és a magyar-román gázvezeték-összeköttetésre is lesz uniós támogatás, nem kap viszont pénzt a horvátországi cseppfolyós gáz hazánkba szállítását célzó tervezett beruházás. Magyarország szempontjából felemás mérleggel zárult szerdán az a bizottsági vita, amelynek az volt a tétje, hogy az egyes európai régiók és tagországok milyen mértékben részesedhetnek abból az alapvetıen az EU energiabiztonságának javítására hivatott beruházásokat támogató 5 milliárd eurós pénzügyi keretbıl, amit a fel nem használt uniós költségvetési forrásokból kíván rendelkezésre bocsátani Brüsszel. Magyarország végül a remélt négy helyett három energiaprojekt kapcsán juthat közvetlenül vagy közvetve plusz uniós forrásokhoz, amelyek nem csak az ország, hanem egész Európa energiabiztonságának javítását szolgálják. A bizottsági javaslat értelmében amirıl a tagállamok és az Európai Parlament hozzák meg a végsı döntést a Kaszpi-tenger környékének gázmezıit Közép- és Kelet-Európával összekötı Nabucco gázvezeték megépítéséhez 250 millió eurót bocsátanak rendelkezésre a kivitelezési munkálatok mielıbbi megkezdésének elısegítésére. A negyedmilliárd eurós összeg nem közvetlen pénzügyi hozzájárulás lesz, hanem egy olyan kockázat megosztási alap, amely azt hivatott elısegíteni, hogy a projekt megvalósításában részt vevı cégek kedvezı feltételekkel tudjanak kölcsönt felvenni a nemzetközi tıkepiacon. Az alap létrehozásában a Bizottság mellett az Európai Beruházási Bank (EIB) is részt vesz majd, amely ettıl függetlenül kész a körülbelül 8 milliárd euró értékő beruházás 25 százalékát meghitelezni. Négybıl három magyar vonatkozású beruházás kap pénzt A Bizottság emellett Magyarország és Szlovákia (Velky Krtis, tehát Nagykürtös és Balassagyarmat), illetve Magyarország és Románia gázvezetékrendszerének összekapcsolásához járulna hozzá 25, illetve 30 millió euróval. Nem ment át viszont az a magyar javaslat, hogy az Európai Unió a keretbıl a magyar-horvát gázvezeték-összeköttetés költségeihez is hozzájáruljon. A mintegy 200 kilométer hosszúra tervezett gázvezeték a horvátországi Krk szigetén épített cseppfolyós gáz (LNG) terminált kötné össze a magyarhorvát határtól indulva az alföldi elosztó-központtal, és Kovács László magyar biztos szerint Románia és Szlovákia gázellátását is javítaná. Hiába azonban az elmúlt hetek alapvetıen Közép- és Kelet-Európát sújtó gázellátási válsága, megfigyelık szerint a krízis által leginkább sújtott országok az indokoltnál és az elvárhatónál jóval szerényebb mértékben részesülnek az uniós pénzügyi keretbıl.
Kovács László a BruxInfo kérdésére válaszolva messzemenıkig osztotta ezt a véleményt, felhívva a figyelmet arra, hogy a csak a távolabbi jövıben hasznosuló és jelenleg kipróbálatlan széndioxid megkötési és tárolási projektekre (CCS) jóval több forrást különítene el a Bizottság, miközben a sürgısség szempontját háttérbe szorítva az indokoltnál kevesebb pénzügyi támogatást szándékozik nyújtani az orosz gázellátási mizériában pórul járt közép- és kelet-európai országok függıségét csökkenteni hivatott energetikai beruházásokhoz. Kovács szerint egyébként a testület ülésén nagyon élénk vita folyt a támogatandó projektek listájáról, ám miután a legtöbb biztos intenzíven saját országa és térsége érdekében lobbizott, a lista végül nem változott, ami elemzık szerint kemény vitát vetít elıre a kormányok között, amelyek a márciusi EU-csúcson kívánják meghozni a végleges döntést. A cseh elnökség tájékoztatása szerint az általános ügyek tanácsa (külügyminiszterek) lesz a dosszié felelıse. A pénz felhasználásával kapcsolatos tudnivalók Az Európai Bizottság az 5 milliárd eurós keretbıl összesen 3,5 milliárd eurót szán energetikai beruházások támogatására 2009-ben és 2010-ben. Ebbıl az összegbıl 1,250 milliárd euró jutna öt, a széndioxid megkötését és tárolását modellezı demonstrációs projektre, további 520 millió euró tengeri szélerımővek fejlesztésére és 1,730 milliárd euró gáz- és villamos energia összeköttetések megteremtésére, lényegében egy egységes európai energiahálózat létrejöttének az elımozdítására. A fennmaradó 1,5 milliárd euróból 1 milliárd eurót fordítanának a szélessávú internet kiépítésére azokon az európai vidékeken, ahol a szélessávú lefedettség nem éri el legalább a 30 százalékot (a lakosság kevesebb, mint 30 százalékának van szélessávú hozzáférése ). A maradék 500 millió euróból pedig az európai agrárium juthat majd többletforrásokhoz a KAP állapotfelmérésében beazonosított új kihívások (klímaváltozás, vízhiány, biológiai sokszínőség) kezeléséhez. Az 5 milliárd euró az uniós költségvetés fel nem használt forrásaiból származik. A szélessávú hozzáférésre és az új kihívásokra fordítandó 1,5 milliárd eurót a vidékfejlesztési támogatások átcsoportosításával, míg a fennmaradó 3,5 milliárdot a bennragadt agrárpiaci támogatásokból biztosítanák. Az 5 milliárd eurós összeg az EU hozzájárulása a tavaly decemberben elfogadott, a GDP 1,5 százalékának megfelelı rövid távú európai gazdaságélénkítı tervhez, amelynek javát a költségvetési kiadások átmeneti növelése révén a tagállamok állják. A Bizottság összesen mintegy húsz, a második stratégiai energia felülvizsgálatban is megnevezett energetikai beruházás közösségi forrásokból történı támogatását javasolja. Egy elızetes, még december végén készített verzió 34 projektet tartalmazott. A Bizottság a kiválasztás során több kritériumot is figyelembe vett. Így például azt, hogy a szóban forgó gázprojekt elısegíti-e a földgáz nyugat-keleti irányú áramlását, aminek szükségessége a nemrég véget ért gázválság egyik fı tanulsága volt. Ugyancsak lényeges szempont, hogy a beruházások elıkészítése már meglehetısen elırehaladott állapotban legyen, ami lehetıvé teszi a munkálatok gyors megkezdését. Brüsszel azt is mérlegelte, hogy a tagállamok felelısséget vállalnak-e a különbözı eljárások és engedélyezések felgyorsítását illetıen. És végül, de nem utolsó sorban a Bizottság egyfajta földrajzi egyensúly megtartására is törekedett, így próbálván biztosítani azt, hogy egyetlen önmagát mellızöttnek érzı ország se tegyen keresztbe a döntéshozatal során. A Bizottság által támogatásra javasolt gáz- és villamos energia projektek
Projekt Összeg (millió euró) 1. Nabucco gázvezeték 250 2. ITGI Poszeidón gázvezeték (ITA, Görögo.) 100 3. Balti gázösszeköttetés (Lengyelo., Dánia, Svédo.) 150 4. LNG-hálózat lengyelországi terminál 80 5. Szlovák-magyar gázvezeték-kapcsolat 25 6. Osztrák határ-ljubljana gázátviteli hálózat 40 7. Bulgária-Görögország közti gázösszeköttetés 20 8. Románia-Magyarország közti gázösszeköttetés 30 9. A cseh elosztó gáztároló kapacitásának bıvítése 25 10. Afrika-spanyol-francia tengely (gázhálózat) 150 11. Németország-Belgium-Nagy-Britannia gázvezeték 35 12. Francia-belga összeköttetés 100 13. Balti áramkapcsolat Estlink-2 100 14. A balti államok áramhálózatának megerısítése 175 15. Halle-Schweinfurt (NSZK) áramhálózat 50 16. Portugál-spanyol villamos áram összeköttetés 30 17. Francia-spanyol összeköttetés (áram) 150 18. Szicília és az olasz szárazföld közötti tengeralatti kábe 100 19. Írország-Wales villamos energiahálózat összeköttetés 100 20. Ciprus és Málta elszigeteltségének mérséklése Környezetvédelem Az EU lökést adna a nemzetközi éghajlat-változási megállapodásnak 2009. január 29. EUvonal Az unió saját kibocsátás-csökkentési tervének elfogadása után szeretné elırébb mozdítani egy nemzetközi megállapodás létrejöttét is. Ezzel kapcsolatos elképzeléseit ismertette szerdán a Bizottság, mely a többi között azt javasolta, hogy 2015-ig az OECD valamennyi állama csatlakozzon egy uniós mintára mőködı, nemzetközi kibocsátáskereskedelmi rendszerhez. Az Európai Bizottság szerdán (2009. január 28.) terjesztette elı elképzeléseit a klímaváltozás elleni küzdelemhez kapcsolódó nemzetközi megállapodással kapcsolatban. A javaslatok a koppenhágai cél megvalósítását szolgálják, vagyis azt, hogy az iparosodás elıtti szinthez képest mért globális felmelegedés ne lépje túl a 2 Celsius-fokot. A Bizottság véleménye szerint ennek eléréséhez a fejlett országoknak 2020-ig az 1990-es szinthez képest 30 százalékkal kell csökkenteniük együttes kibocsátásukat. Az Európai Unió 30 százalékos kibocsátáscsökkentésre vállalt kötelezettséget, ha más fejlett országok hasonló csökkentésekre szánják rá magukat, és már megtette a szükséges intézkedéseket saját kibocsátásának 20 százalékos csökkentése érdekében. A fejlıdı országoknak 2020-ig 15 30 százalékkal kell mérsékelniük együttes kibocsátásuk növekedését az intézkedések hiányában elıre jelzett szinthez képest.
A Bizottság javaslatot tett az OECD egészére kiterjedı széndioxid-piac létrehozására 2015-ig. A testület tervei szerint ez 2020-ra már a jelentısebb feltörekvı gazdaságokat is magában foglalná, elırevetítve egy átfogó széndioxid-piac kiépítését. Mindezek megvalósítása érekében a Bizottság javasolta az országok kibocsátásán és fizetıképességén alapuló nemzetközi finanszírozási források kialakítását. Az unió tagállamai az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer árveréseibıl származó bevételei egy részét is felhasználhatnák a fejlıdı országok támogatására. A javaslatok az elıterjesztést követıen a Tanács, az Európai Parlament és az unió tanácsadó szervei elé kerülnek. Az Európai Tanács válasza márciusban várható. Küzdjünk együtt az éghajlatváltozás ellen! 2009. január 30. EUvonal Az éghajlatváltozás elsıdleges oka az óriási mértékő széndioxid-kibocsátás, melynek több mint egyharmadát a lakossági energiafelhasználás okozza. A most indult Kapcsold k(i) kampány arra hívja fel a figyelmet, hogy a mindennapi szokások apró változtatásával mindenki hozzájárulhat az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. A hazánkban elfogyasztott energia 38 százalékát a lakosság használja fel, ennek is több mint kétharmadát az épületek főtéséhez és a melegvíz elıállításához. A Kapcsold k(i) kampánnyal fel szeretnénk hívni a magyar lakosság figyelmét, hogy a környezet védelme nagyrészt tudatosság kérdése. Tudatos energiafelhasználással, nagyobb odafigyeléssel minden egyes háztartásban csökkenthetı a pazarló energiafogyasztás, ráadásul hosszú távon jelentıs összegeket takaríthatunk meg ismertette a kampány üzenetét Gyárfásné dr. Fekete Judit, a Külügyminisztérium fıosztályvezetı-helyettese. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem az Európai Bizottság és egyben a magyarországi EUkommunikáció egyik legfontosabb prioritása. A kampányt szoros együttmőködésben indítottuk el a többi érintett tárcával és a Bizottsággal. Célunk, hogy a lakosságot is összefogásra ösztönözzük, és a kampány üzenetének továbbítására, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelembe bevonjuk a civil szervezeteket és a helyi közösségeket is tette hozzá. A Kapcsold k(i) országos éghajlatváltozás elleni kampány budapesti és vidéki helyszíneken szervezett Zöld Infónapokon és gerillaakciók keretében játékos formában tájékoztatja a lakosságot az energia-megtakarításról. A Zöld Infónapok keretében az érdeklıdık kipróbálhatnak egy energia-kerékpárt, amely szemlélteti, hogy saját izomerınkkel milyen háztartási gépet tudnánk mőködtetni. Egy lakásmakett pedig segít felfedezni egy helység energiapazarló pontjait. A gerillaakciók keretében Kapcsold k(i) jelmezbe öltözött figura ad személyes tájékoztatást a járókelıknek az energia-takarékosság jelentıségérıl. További részletes információ olvasható az energiahatékonysággal és a kampánnyal (többek
között a zöld infónapokkal, a gerillaakciókkal) kapcsolatban a www.euvonal.hu/kapcsoldki oldalon, a játékos kedvőek a honlapon elérhetı online játékot is kipróbálhatják. A program a Külügyminisztérium szakmai támogatásával, az Európai Bizottság pénzügyi forrásaiból valósult meg. A program szakmai partnere a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Innováció Változatlan az EU lemaradása az innováció terén 2009. január 23. EUvonal Habár történt némi elırelépés az innováció és a gazdaság fellendítése érdekében, az EU továbbra is az USA és Japán mögött kullog ezen a területen derült ki a Bizottság felkérésére készített legfrissebb felmérésbıl. A felmérés 29 innovációval kapcsolatos mutató alapján jellemzi az Európai Unió, illetve a tagállamok innovációs eredményeit. A jelentés mind a tagállamok által elért eredményekre, mind a hiányosságaikra rámutat. Az innováció szempontjából pozitív fejleménynek mondható, hogy az EU 27 tagállamában jelentısen megnıtt a természettudományi és mőszaki végzettségőek száma, javulás következett be a szélessávú internet-lefedettség tekintetében, s eredménynek tekinthetı az is, hogy nıtt a magántıke szerepe az innovációs beruházásokban. Még mindig nem fordítanak azonban elég forrást a vállalatok a képzésre és új berendezések vásárlására, s az élethosszon át tartó tanulás gyakorlati megvalósulása sem optimális az unióban. A kis- és közepes vállalkozások, valamint a közszféra és a magánszféra jelenlegi együttmőködése is kedvezıtlen az innováció számára. Az EU és az USA közötti innovációs szakadék csökkenése lelassult. Míg 2005-ben az USA 40 százalékkal teljesített jobban az EU-nál, ez a százalékos arány 2006-ban 33 százalékra, 2007-ben 29 százalékra, 2008-ban (minimális változással) 28 százalékra csökkent. Az EU így nehezen tud majd megfelelni a Lisszaboni Stratégia azon célkitőzésének, hogy a tagállamok 2009-re GDP-jük 3 százalékát fordítsák kutatás-fejlesztésre. A mostani felmérés szerint a tagállamok átlagosan a GDP-jük mindössze 1,84 százalékát költik jelenleg a kutatásfejlesztésre, ezért a Bizottság sürgeti ıket az arány javítására. A 29 mutató vizsgálata alapján kialakult innovációs eredménytábla tartalmazza az egyes tagállamok eltérı teljesítményét az innováció terén. A felmérés készítıi négy kategóriába sorolták a tagállamokat:
Magyarországi helyzet A K+F kiadások terén Magyarország a GDP-hez viszonyított egy százalékos arányával a tagállamok közt az alsó egyharmad tetején szerepel, mellyel ugyan megelızi a legtöbb új tagállamot, valamint a görögöket és a portugálokat, de elmarad Észtországhoz (1,14 %), Csehországhoz (1,54%) és Szlovéniához (1,59%) képest. Hazánkra különösen igaz, hogy igen alacsony a vállalatok befektetési hajlandósága kísérleti megoldásokba és új elképzelések megvalósításába. Hazánk a 2008-as összesítés szerint az innováció terén az EU-s átlagnál gyengébb teljesítményével a tagországok közt a lista alsó egyharmadának tetején végzett. Viszonylag rosszul állunk innovációs teljesítményünket és az újítók alacsony számát tekintve. Az utóbbi öt évben fejlıdésünket mindenekelıtt a közösségi szabványoknak (10,9%), a közösségi dizájnnak (8,9%), a nagy szakértelmet igénylı export termékeknek (9,6%) és az újonnan piacra került termékeknek (17%) köszönhetjük. Ugyanezen idıszak alatt azonban tovább csökkent az innovációval foglalkozó szakemberek száma Magyarországon. Az innovációs vezetık : Svédország, Finnország, Németország, Dánia és az Egyesült Királyság teljesítménye jóval meghaladja mind az európai uniós átlagot, mind az összes tagállam átlagát. Az innovációs követık : Ausztria, Írország, Luxemburg, Belgium, Franciaország és Hollandia eredménye az innovációs vezetık és az európai uniós átlag között helyezkedik el. A mérsékelten innovatív országok : Ciprus, Észtország, Szlovénia, Csehország, Spanyolország, Portugália, Görögország és Olaszország az EU-átlag alatti teljesítményt nyújtottak. Forrás: BruxInfo Magyarország Máltával, Szlovákiával, Lengyelországgal, Litvániával, Romániával, Lettországgal és Bulgáriával együtt a felzárkózó országok közé tartozik, amelyek jóval az uniós átlag alatt teljesítettek. A csoporton belül Bulgária és Románia felzárkózási üteme bizonyult a leggyorsabbnak. A teljes felmérés itt olvasható (angol nyelven). Bıvítés Szerbia még a cseh elnökség alatt beadhatja csatlakozási kérelmét 2009. január 26. EUvonal Vuk Jeremics szerb külügyminiszter hétfıi (2009. január 26.) brüsszeli látogatásán több uniós vezetıvel is tárgyalt. Belgrád szeretné, ha egy éven belül megkezdenék az országgal a csatlakozási tárgyalásokat. Jelenleg a Koszovó elismerése körüli viták és a szabad lábon lévı szerb háborús bőnösök ügye jelentik a legnagyobb akadályt Szerbia csatlakozása elıtt, azonban Jeremics már korábban jelezte, hogy a belgrádi vezetés mindent meg fog tenni, hogy ezekben a kérdésekben is elılépés történjen. A B92 televíziónak nyilatkozó külügyminiszter elmondása szerint még a
júniusban véget érı cseh elnökség alatt benyújtanák a tagfelvételi kérelmet, ezt követıen pedig még 2009 vége elıtt szeretnék elnyerni a tagjelölti státust, míg a csatlakozási tárgyalásokat a 2010 elsı félévében esedékes spanyol elnökség alatt szeretnék megkezdeni. Egy múlt héten megjelent közvélemény-kutatás eredménye szerint a szerbek 61 százaléka támogatja az ország csatlakozását az Európai Unióhoz, ugyanakkor a csatlakozási folyamat lassúsága sokakat kiábrándít, aminek következtében folyamatosan csökken a támogatók aránya. 2008 májusában még a lakosság 67 százaléka pártolta a belépést. Habár a tavalyi választásokat a nyugatbarát és integrációpárti Borisz Tadics nyerte meg, a nacionalista ellenzék miatt több olyan fontos törvényt nem sikerült még elfogadni, melyek elengedhetetlenek lennének az ország uniós csatlakozásához. Kultúra Újabb három évig érvényesek a filmtámogatási szabályok 2009. január 29. BruxInfo A Bizottság szerdán 2012-ig meghosszabbította azokat a rendelkezéseket, amelyek az európai filmek közpénzbıl történı támogatását szabályozzák. Az Európai Bizottság szerdán meghosszabbította a filmek állami támogatására vonatkozó szabályokat. Ez utóbbiak érvényességi ideje 2009. december 31-én járt volna le, ám az EU végrehajtó testülete a 2001-es filmmővészeti közleményben meghatározott kritériumok érvényességi idejét 2012-ig kiterjesztette. A Bizottság ezen kritériumokat alkalmazza annak megállapítására, hogy a tagállami támogatási programok összeegyeztethetık-e az EK- Szerzıdés állami támogatásra vonatkozó szabályaival. (Ezek érvényességét 2004-ben és 2007-ben már meghosszabbították.) Ezen kritériumok értelmében a támogatásnak kulturális termékre kell irányulnia, a támogatás intenzitását pedig elvileg a gyártási költségvetés 50 százalékára kell korlátozni (a nehéz és az alacsony költségvetéső filmalkotásokra azonban többet lehet költeni). A közlemény kimondja azt is, hogy meghatározott filmkészítési tevékenységekhez nem nyújtható támogatás-kiegészítés. A kritériumok közé tartozik az úgynevezett területiség elve is, mely lehetıvé teszi, hogy a tagállamok arra kötelezzék az állami forrásokhoz jutó producereket, hogy költségvetésük nyolcvan százalékát az adott tagállam területén költsék el. Bár a területiség elve a tıke, az áruk, a személyek és a szolgáltatások szabad áramlásának uniós alapelvét bizonyos mértékben korlátozza, ám a Bizottság szerint erre a korlátozásra az európai filmgyártás speciális körülményei megfelelı igazolást nyújtanak. Az európai alkotóknak önkifejezésük érdekében kiszámítható környezetre van szükségük a filmiparban hangsúlyozta a bizottsági döntés bejelentésekor Viviane Reding, az EU médiaügyekért felelıs biztosa, hozzátéve: ezért is hosszabbítják meg további három évvel a filmmővészet számára nyújtott nemzeti támogatásokra vonatkozó jelenlegi megközelítés érvényességét. A Bizottság adatai szerint egyébként a Huszonhetekben évente mintegy 1,6 milliárd eurót költenek nemzeti filmtámogatásra. Az EUbusiness szerint Franciaország vezetésével több uniós tagállam már régóta azon fáradozik, hogy az európai produkciók állami támogatásával valamelyest megfékezzék a
fıként amerikai gyártású filmek áradatát. Mindazonáltal az egyes tagállamok között verseny alakulhat ki annak érdekében, hogy az állami támogatások felhasználásával magukhoz édesgessék a fıként amerikai filmgyártó nagyvállalatok belföldi beruházásait. Egy efféle versengés azonban a Bizottság szerint nem egyeztethetı össze az Unió versenyjogi szabályaival, arról nem is beszélve, hogy mindez nagyon károsan hathat az egész európai filmszektorra. Egy efféle háborúskodás kizárólagos nyertesei az amerikai nagyvállalatok lennének, a legnagyobb vesztesei pedig az európai filmipar képviselıi húzta alá a Bizottság. A testület emlékeztetett arra, hogy a filmmővészeti közlemény elsıdleges célja olyan európai rendszer létrehozása volt, mely a nemzeti és az európai kulturális termékek támogatását segítené elı. Brüsszel éppen ezért tartja fontosnak, hogy a tagállami támogatások odaítélése összhangban legyen a közleményben lefektetett kulturális feltételekkel. ESEMÉNYEK 2009. február 3. 14:00 A magyar gazdaság helyzete, kilátásai A magyar gazdaság helyzetérıl a 2008. évben végbement és a 2009. évben várható makrogazdasági folyamatokról kaphatnak tájékoztatást az érdeklıdık a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az Enterprise Europe Network Szeged, valamint a Közgazdasági Társaság Csongrád Megyei Szervezete által szervezett A magyar gazdaság helyzete, kilátásai címő rendezvényen. Helyszín: CSMKIK székház (Szeged, Párizsi krt. 8-12.) Kapcsolódó linkek: http://www.enterpriseeurope.hu/index.php?apps=3&r=20 2009. február 27. A lisszaboni stratégia: kutatásfejlesztés, gazdaságfejlesztés, szociális kérdések A lisszaboni stratégiát, s annak különbözı aspektusait veszi górcsı alá az a konferencia, melyet a 2011-es magyar EU-elnökséghez kapcsolódó szakpolitikai rendezvénysorozat keretében tartanak 2009. február 27-én, az MTA Politikai Tudományok Intézetében. A kezdeményezés célja egy olyan átfogó szakpolitikai konferenciasorozat rendezése, amely a magyar EU-elnökség idıszakára felméri és elemzi a magyar álláspontot az uniós szakpolitikai kérdéskörökben. Helyszín: az MTA Politikai Tudományok Intézete Bıvebb információ: http://www.2011eu.hu/index.php?mid=88 STATISZTIKA, ELEMZÉS
Filmek állami támogatása az EU-ban Háttér Az Európai Bizottság 2001-es filmmővészeti közleménye az általános jogszerőségi elvek betartásának elıírása mellett négy sajátos összeegyeztethetıségi kritériumot határozott meg, amelyek alapján az EK-Szerzıdés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontja értelmében kulturális támogatásként jóváhagyható a mozi- és TV-filmek gyártásához nyújtott támogatás. E kritériumok a következık: a támogatásnak kulturális termékre kell irányulnia, a gyártónak lehetıséget kell adni arra, hogy a gyártási költségvetés legalább 20 százalékát másik tagállamban költse el, anélkül hogy területhez kötött ráfordítási kötelezettségekbıl következıen csökkentenék a program keretében nyújtott támogatást, a támogatás intenzitását elvileg a gyártási költségvetés 50 százalékára kell korlátozni, a nehéz és az alacsony költségvetéső filmalkotások esetét kivéve, valamint meghatározott filmkészítési tevékenységekhez nem nyújtható támogatás-kiegészítés. E kritériumok érvényességi ideje 2009. december 31-én lejárt volna. A kérdésrıl 2008 októberében kezdeményezett nyilvános konzultációt követıen a Bizottság 2009. január 28-án az érvényességi idı 2012-ig történı meghosszabbítása mellett döntött. Az Unió a MEDIA 2007 programon keresztül biztosít támogatást az európai filmipar számára, amelynek keretében 2007 és 2013 között 755 millió euró áll rendelkezésre képzési célokra, valamint az európai filmek határokon át ívelı elıállítására és forgalmazására. A MEDIA támogatásának köszönhetıen tíz európai filmbıl kilenc a gyártó országon kívül is bemutatásra kerül. Forrás: Európai Bizottság