aross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola aross Gábor Zweisprachige Fachmittelschule für Wirtschaft aross Gábor ilingual Technical Secondary School of Economics 9024 Győr, em tér 20-22. Internet: www.barossgyor.hu OM-azonosító: 030722 ROSS GÁOR KÖZGZSÁGI ÉS KÉT TNÍTÁSI NYELVŰ SZKKÖZÉPISKOL INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSE 2008-2009 Készítette: Intézményi Önértékelő soport Mészáros Eszter (csoportvezető) ertháné Hári Gabriella, Hoffman Péter, Jáger Katalin, Kajtár Erzsébet, Szabóné Mészáros Márta
Tartalomjegyzék 1. evezetés... 5 2. z Intézményi önértékelés célja... 5 3. z intézményértékelés előkészítése... 6 3.1. Értékelő csoport felállítása, folyamatszabályozás... 6 3.2. Értékelt területek... 6 3.3. Reprezentatív értékelő csoport... 8 4. Intézményértékelés... 9 4.1. z intézményre vonatkozó legfontosabb adatok, jellemzők... 9 4.1.1. datok... 9 4.1.2. Legfontosabb jellemzők... 10 4.2. Erőforrások... 11 4.2.1. Humán erőforrás... 11 4.2.2. Tanulói összetétel... 12 4.2.3. Iskolai környezet... 13 4.2.4. Tárgyi feltételrendszer, felszereltség... 13 4.2.4.1. z iskolaépület... 13 4.2.4.2. aross-terem... 15 4.2.4.3. Informatikai felszereltség... 15 4.2.4.4. z iskolai honlap... 16 4.2.4.5. Elemzés, tervek... 17 4.2.5. Gazdasági mutatók... 17 4.2.6. Kérdőív: Hatékonyságmérés... 20 4.3. Intézményi stratégia... 22 4.3.1. Pedagógiai program... 22 4.3.2. Minőségirányítási program... 22 4.3.3. Szervezeti és Működési Szabályzat... 23 4.3.4. Házirend... 23 4.3.5. Továbbképzési program, beiskolázási terv... 24 4.3.6. Éves munkaterv... 25 2
4.4. z intézményvezetés értékelése... 27 4.4.1. Kérdőív: z intézményvezetés értékelése... 27 4.4.2. vezetőség tagjairól kitöltött teljesítményértékelés eredménye és elemzése... 30 4.4.3. Kérdőív: dolgozók irányításának kérdése... 31 4.4.4. Innováció, szervezetfejlesztés... 32 4.4.5. Kérdőív: szervezeti kultúra értékelése... 33 4.5. Kulcsfolyamatok... 37 4.5.1. Nevelőmunka... 37 4.5.2. Tanulássegítés folyamata... 39 4.5.3. Ifjúságvédelem... 40 4.5.4. Szabadidős tevékenység (ÖK, OK, tantestületi programok, nemzetközi kapcsolatok)... 41 4.5.5. dminisztráció... 47 4.5.6. Pályázatok... 48 4.5.7. eiskolázás... 48 4.5.8. Kérdőív: folyamatok és szabályozottságok értékelése... 50 4.6. Stratégiai és operatív tervezés... 53 4.6.1. Küldetés, értékrend, stratégia megfogalmazása... 53 4.6.2. Kérdőív: Stratégiai és operatív tervezés... 54 4.6.3. Továbbképzési program, beiskolázási terv, prioritások... 57 4.7 Eredmények... 57 4.7.1. Tanulói és szülői elégedettségmérés eredménye és elemzése... 57 4.7.1.1. Szülői kérdőívek kiértékelése (2008-2009-es mérés)... 57 4.7.1.2. Tanulói kérdőívek kiértékelése (2008-2009-es mérés)... 64 4.7.1.3. belépő 9. évfolyam elégedettségmérésének kiértékelése (2008-2009-es mérés). 70 4.7.1.4. Érettségiző osztályok elégedettségmérésének eredménye (2008-2009-es mérés)... 75 4.7.1.5. Elemzések... 77 4.7.2. lkalmazottak teljesítményértékelése... 79 4.7.2.1. Pedagógusértékelés... 79 4.7.2.2. dminisztratív és technikai munkatársak értékelése... 81 4.7.3. Eredmények... 83 4.7.3.1. Versenyeredmények... 83 4.7.3.2. 2008/2009-es tanév érettségi vizsgáinak értékelése... 89 4.7.3.3. 2008/2009-es tanév szakmai vizsgáinak értékelése... 96 4.7.3.4. 2008-as kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján... 96 3
4.8. Tanulmányi adatok (2008-2009-es tanév)... 106 4.9. Stratégiai fejlesztési célok meghatározása, fejlesztésre váró területek... 113 4.9.1. SWOT-analízis... 113 4.9.2. folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje... 116 4.9.3. Stratégiai és fejlesztési célok... 118 4
1. evezetés 2006-ban módosított 1993. évi LXXIX törvény a 40. () bekezdése alapján intézményünkben első alkalommal került sor a teljes körű intézményi önértékelésre, melyet az Intézményi Minőségirányítási Programban rögzített területeken, az elfogadott módszerekkel és eljárásrend alapján team-munkában végzett a igazgatónő által megbízott Értékelő soport. Önértékelésünk egy összegző értékelés. rra törekedtünk, hogy az adottságok felmérésével és az elért eredmények segítségével azonosítsuk iskolánk erős és gyenge pontjait, kijelöljük a szervezeten belüli legfontosabb fejlesztési területeket és meghatározzuk a továbbfejlődés irányait, azzal a céllal, hogy mindezeket partnereink tudomására hozzuk. z önértékelés kiterjed a helyzetfelmérésen kívül a folyamatok szabályozottságának, a szervezeti kultúra szintjének és a folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintjére. z intézményi önértékelés szempontjai előre meghatározottak. z intézményi önértékelés adatai és eredményei nyilvánosak, és alapul szolgálnak a stratégiai tervezésnek, a további szervezetfejlesztésnek, mert a kapott eredményből meghatározhatóak a további fejlesztés feladatai és lehetőségei. Igyekeztünk tényekre alapozott elemzést végezni és olyan kiinduló állapotot rögzíteni, ami a későbbi értékelések során viszonyítási alapul szolgál. z ismételt teljes körű értékelést nevelőtestületünk a szabályzat szerint három év múlva végzi el. 2. z Intézményi önértékelés célja z önértékeléssel feltárjuk az intézmény erősségeit és fejlesztendő területeit, folyamatait. Értékeljük az intézmény és a fenntartó által meghatározott feladatok, valamint a minőségfejlesztés eddig elért eredményeit. z elemzés során feltárt információk segítenek megtervezni további feladatainkat. z értékelés minden szereplője számára iránymutatást, tájékoztatást adunk, serkentjük az információáramlást. Rangsoroljuk a fejlesztési feladatokat, hogy azokat be lehessen építeni a stratégiai tervezésbe. 5
3. z intézményértékelés előkészítése 3.1. Értékelő csoport felállítása, folyamatszabályozás z intézményi önértékelés levezetésével Görögné Horacsek Melitta igazgatónő egy hattagú Önértékelési soportot (továbbiakban ÉS) bízott meg. csoport vezetője Mészáros Eszter minőségirányítási vezető, a csoport tagjai: ertháné Hári Gabriella nevelési igazgatóhelyettes Hoffman Péter rendszergazda Jáger Katalin pedagógus Kajtár Erzsébet pedagógus, a Közalkalmazotti Tanács elnöke Szabóné Mészáros Márta pedagógus, osztályfőnöki munkaközösség-vezető z ÉS vezetője és tagjai aláírták a megbízólevelet (1. és 2. számú melléklet), mely egyértelműen szabályozta a feladat- és hatásköröket. (3. számú melléklet) z ÉS vezetője által kidolgozott feladat-ellátási ütemterv (4. számú melléklet) teljesen összhangban van a 2009. november 26-án elfogadott Intézményi Minőségirányítási Program önértékeléssel foglalkozó 9. fejezetével. 3.2. Értékelt területek 1. 2. 3. Területek Felelősök Feldolgozás módja z intézményre vonatkozó legfontosabb adatok, jellemzők Erőforrások o Humán erőforrás o Tanulói összetétel o Iskolai környezet o Tárgyi feltételrendszer, felszereltség o Gazdasági mutatók o Hatékonyságmérés (9.5.4. kérdőív) Intézményi stratégia o Pedagógiai program o IMIP o SZMSZ o Házirend o Éves munkaterv Mészáros Eszter Kajtár Erzsébet Mészáros Eszter Hoffman Péter Jáger Katalin Szabóné Mészáros Márta Mészáros Eszter ertháné Hári Gabriella Kajtár Erzsébet adatgyűjtés, statisztikai összefoglaló, rendszerezés, elemzés adatgyűjtés, statisztikai összefoglaló, rendszerezés, elemzés elemzés 6
4. 5. 6. 7. Vezetés és szervezeti kultúra o z intézményvezetés értékelése (9.5.1. kérdőív) o vezetőség tagjairól kitöltött teljesítményértékelés eredménye és elemzése o dolgozók irányításának értékelése (9.5.3. kérdőív) o Innováció, szervezetfejlesztés o szervezeti kultúra értékelése (9.5.7. kérdőív) Kulcsfolyamatok o Nevelőmunka o Ifjúságvédelem o Tanulássegítés folyamata o Szabadidős tevékenység, iákönkormányzat o dminisztráció o Pályázatok o eiskolázás o folyamatok és szabályozottságok értékelése (9.5.5. kérdőív) Stratégiai és operatív tervezés o Küldetés, értékrend, stratégia megfogalmazása (9.5.2. kérdőív) o Továbbképzési program, beiskolázási terv, prioritások Eredmények o Éves tanulói és szülői elégedettségmérés (az érintettek 50%-a) elemzése o lkalmazottak teljesítményértékelése (IMIP 8. fejezete) o Vizsgaeredmények, versenyeredmények, kompetenciamérés 8. Tanulmányi adatok 9. statisztikák, Stratégiai fejlesztési célok meghatározása, fejlesztésre váró területek folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje (9.5.6. kérdőív) Mészáros Eszter Hoffman Péter Jáger Katalin Kajtár Erzsébet Mészáros Eszter ertháné Hári Gabriella Szabóné Mészáros Márta Mészáros Eszter Kajtár Erzsébet Szabóné Mészáros Márta Mészáros Eszter ertháné Hári Gabriella Hoffman Péter Mészáros Eszter Szabóné Mészáros Márta ÉS-csoport adatgyűjtés, statisztikai összefoglaló, rendszerezés, elemzés adatgyűjtés, statisztikai összefoglaló, rendszerezés, elemzés adatgyűjtés, statisztikai összefoglaló, rendszerezés, elemzés adatgyűjtés, statisztikai összefoglaló, rendszerezés, elemzés adatgyűjtés, statisztikai összefoglaló, rendszerezés, elemzés adatgyűjtés, statisztikai összefoglaló, rendszerezés, elemzés teljes táblázat az 5. számú mellékletben található. 7
3.3. Reprezentatív értékelő csoport z IMIP 9. fejezetének megfelelően az ÉS munkáját egy 16 tagú reprezentatív csoport segíti. Tagjai az egyes vizsgálandó területekre kidolgozott kérdőíveket (összesen 7 db) kitöltötték, valamint valamennyien készítettek egy, az intézmény egészére vonatkozó SWOTanalízist. csoport tagjai: Név atáné Kollár Mária ejczy Krisztina Görögné Horacsek Melitta Hirnschallné Rodler silla Lipiné Fehéregyházi Lilla Mészárosné Szakál silla Molnár Gáborsné Nánainé Kozári Erika Orosz Éva Pauer Zoltán Sávoli Zsolt Sebestyénné Nagy silla Szijjártóné Herczeg Edit Szirmai Éva Takács Klára Varga Erika eosztás gazdasági vezető szabadidő-szervező, ÖK-segítőtanár igazgató pedagógus pedagógus pedagógus pedagógus pedagógus, ifjúságvédelmi felelős pedagógus pedagógus pedagógus, informatika munkaközösségvezető, pályaválasztási felelős pedagógus történelem munkaközösség-vezető pedagógus, szakszervezeti bizalmi szakmai munkaközösség-vezető iskolatitkár gyakornok pedagógus pedagógus matematika munkaközösség-vezető kérdőíveket a megadott határidőre a csoport valamennyi tagja kitöltötte, azt az ÉSvezetője kiértékelte, az egyes vizsgálandó területek felelősei pedig felhasználták a kapott eredményeket. 8
4. Intézményértékelés 4.1. z intézményre vonatkozó legfontosabb adatok, jellemzők 4.1.1. datok z intézmény neve: z alapítás éve: 1897 OM-azonosító: 030722 aross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola aross Gábor Zweisprachige Fachmittelschule für Wirtschaft aross Gábor ilingual Technical Secondary School of Economics z intézmény székhelye: 9024 Győr, em tér 20-22. z intézmény honlapja: www.barossgyor.hu Jogszabályban meghatározott közfeladata, típusa: közoktatási intézmény, szakközépiskola Szakágazati besorolása: 853200 szakmai középfokú oktatás Iskola adószáma: 16718177-1-08 Statisztikai szám: 15466035-8010-322-08 z intézmény fenntartója: z intézmény jogállása: z intézmény besorolása: Tevékenység jellege szerint: közszolgáltató szerv fajtája: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése önálló jogi személy feladathoz kapcsolódó funkciója: z intézmény képviselője: az iskola igazgatója közszolgáltató költségvetési szerv közintézmény önállóan működő Képzés: z intézmény nappali tagozaton szakközépiskolai oktatást-képzést folytat. szakközépiskolai érettségire felkészítő általános műveltséget megalapozó képzés 2 osztályban négy évfolyamon ügyviteli és közgazdasági szakmacsoportos területen; 9. évfolyamon nyelvi előkészítő képzés egy osztályban, 10- évfolyamon közgazdasági szakmacsoportos képzés, mely a évfolyamon érettségi vizsgával zárul; 9- évfolyamon egy osztályban két tanítási nyelvű képzés, 20 szeptember 1-jétől fél csoportban magyar-német speciális közgazdasági, fél csoportban magyar-angol általános tantervű közgazdasági szakközépiskolai képzés, mely a évfolyamon érettségi vizsgával zárul; 9
a szakképzés évfolyamon kezdődik és az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) által meghatározott évfolyamon fejeződik be; 2 éves akkreditált felsőfokú szakképzés a Széchenyi István Egyetemmel kötött szerződés alapján, melynek kimenete Számviteli szakügyintéző (OKJ: 55 34301 Üzleti ügyintéző, 55 3401 0010 5506 Számviteli szakügyintéző elágazással). szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás keretében levelező tagozatos képzés formájában minden évben indítunk osztályt. Működő alapítvány: aross Gábor Középiskolai Közhasznú lapítvány címe: 9024 Győr, em tér 20-22. adószáma: 18526884-1-08 bankszámlaszáma: OTP 11737007-20546205 4.1.2. Legfontosabb jellemzők Intézményünket, mely Győr egyik legrégibb szakközépiskolája, 1897-ben alapította a város. 1964-ben költözött a jelenlegi épületbe. 1990-ben vette fel az egykori győri képviselő és gazdasági kérdésekkel intenzíven foglalkozó közlekedési miniszter, aross Gábor nevét. iákjaink általában 4-6 évet töltenek intézményünkben. Jelentős részük Győr-Moson-Sopron megyei, de érkeznek Vas, Komárom-Esztergom, ill. Zala megyéből, valamint Szlovákiából is. Kollégistáink döntően a Kossuth Zsuzsa Leánykollégiumban laknak. teljes körű kollégiumi ellátáson belül csupán a napi háromszori étkezés térítésköteles. Győri és bejáró diákjaink részére menzai ellátást biztosítunk. szakképzés az érettségi utáni évfolyamon valósul meg, az iskola hagyományainak megfelelően ügyviteli és közgazdasági szakterületre képez szakembereket. Minden osztálytípusban 2 idegen nyelvet tanítunk, az angolt és a németet. szakmai képzés mellett nagy súlyt kap az informatika oktatása, melyet a két tanítási nyelvű képzés után a 2004- ben elindított nyelvi előkészítő osztálytípusban idegen nyelven is oktatunk. Mivel a modern üzleti képzés az idegen nyelvi és a számítástechnikai ismeretek magas szintű alkalmazását követeli meg, megteremtődött a tudásalapú nyelvoktatás. Több osztálytípusban is idegen nyelven tanulnak a diákok bizonyos szakmai tantárgyakat: az ügyviteli osztályban szakmai idegen nyelvi, kommunikációs és levelezési ismereteket tanítunk; a nyelvi előkészítő osztályokban a diákoknak lehetősége nyílik az informatika és az elméleti gazdaságtan angol, ill. német nyelven történő tanulására; 10
a két tanítási nyelvű osztálytípusban a szakmai tárgyak mellett az informatika és a társadalomismeret tantárgyakat is németül tanulják, utóbbi 2 tantárgyból pedig érettségi vizsgát tesznek. Magas szintű szakmai tudást azonban csak megfelelő alapokra lehet építeni, ezért nagy hangsúlyt fektetünk az általános műveltség, a kulturált viselkedés, a jó kommunikációs készség megalapozására. Iskolarendszerű levelező oktatás keretében minden évben 1 osztályt indítunk érettségizettek részére pénzügyi-számviteli ügyintézői képesítés megszerzésére. 4.2. Erőforrások 4.2.1. Humán erőforrás Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. szeptember 1-én 59 közalkalmazotti álláshelyet biztosított. Vezető beosztásban dolgozók: Pedagógus munkakörben: Pedagógus munkát segítők: 1 fő igazgató 1 fő általános igazgatóhelyettes 1 fő szakmai igazgatóhelyettes 1 fő gyakorlatioktatás-vezető 1 fő gazdasági vezető 43,75 fő tanár (engedélyezett létszám) 1 fő könyvtáros 1 fő szabadidő szervező 2 fő ifjúságvédelmi felelős (2 pedagógus 5-5 órakedvezménnyel) dminisztratív-technikai munkatársak: 1 fő gazdasági ügyintéző 1 fő könyvelő 1 fő iskolatitkár 1 fő adminisztrátor 1 fő rendszergazda 1 fő oktatástechnikus 1 fő portás 1 fő portás / karbantartó 1 fő gondnok / takarító 1 fő takarító / hivatalsegéd 2 fő 6 órás konyhai kisegítő 11
2 fő takarítónő pedagógus munkakörben foglalkoztatottak rendelkeznek a munkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképesítéssel, jelentős részük 2-3 diplomás szakember. Közoktatási vezető végzettséggel rendelkezik: 8 fő Pedagógus szakvizsgával rendelkezik: 1 fő Oktatás-informatikus végzettséggel rendelkezik: 5 fő Iskolánk tanára megyei szaktanácsadó biológia és földrajz tantárgyakból, érettségi és szakmai vizsgán sokan vállalnak elnöki, emelt szintű érettségi vizsgáztatói megbízatást. Több pedagógus távollétében (gyermekvállalás miatt) határozott időre szóló kinevezéssel foglalkoztatunk tanárokat. Óraadóink többsége szakmai tantárgyakat tanít, ketten idegen nyelven. Mivel növekvő óraszámban oktatunk informatikát és szakmai tárgyakat idegen nyelven, valamint a 2010-es tanévben indítjuk a Magyar-angol két tanítási nyelvű képzést, a hosszú távú továbbképzési terv alapkoncepciója pedagógusaink idegen nyelvi tudásának továbbfejlesztése. Főállású, szakmai tantárgyakat és informatikát oktató pedagógusaink nagy gondot fordítanak nyelvtudásuk gyarapítására, négyen felsőfokú nyelvvizsgát tettek, de jelenleg is többen tanulnak idegen nyelvet. 4.2.2. Tanulói összetétel 2008-2009 2009-2010 Létszám nappali tagozaton 615 639 Győri tanuló 253 249 Vidékről naponta bejáró 313 339 Kollégista 49, ebből 2 fiú 51, ebből 2 fiú Osztálylétszám 20, ebből 2 a szakképzésben 20, ebből 3 a szakképzésben vesz részt vesz részt Levelező tagozaton tanul 50 fő 2 tanulócsoportban 58 fő 2 tanulócsoportban z átlagos osztálylétszám 30 fő. iákjaink kb. 50%-a vidékről naponta ingázó, 7%-a kollégista. Lemorzsolódás: Tanév közbeni kimaradás miatt 2008/2009 12 fő 2007/2008 12 fő Évismétlés miatt 2008/2009 9 fő 2007/2008 3 fő Nappali tagozaton 20 osztályunk van. 2008-2009-es tanévben nappali tagozaton csak 2 osztályban folyt szakképzés. Ennek oka, hogy 2008-ban nem érettségizett a 2004-ben indított 12
első nyelvi előkészítő évfolyamos 5 éves közgazdasági szakmacsoportos képzésben résztvevő osztály, így három érettségiző osztályunkból és más középiskolákban érettségizett diákokkal töltöttük fel szakképző évfolyamunkat. 2009-ben ismét 4 osztályunk érettségizett, így 3 osztályban kezdődött meg az érettségi utáni szakmai felkészítés,. Ebben a tanévben több külsős diák kezdte meg nálunk a szakképző évfolyamot, mint a korábbi esztendőkben, az idegen nyelvi titkár OKJ-s képzésre 10, a pénzügyi-számviteli ügyintéző képzésre 17 olyan tanuló iratkozott be, aki más középiskolában érettségizett. Ez mindenképpen pozitívum, hiszen egyrészt az átlagosnál több diákunk kezdte meg felsőfokú tanulmányait a sikeres felvételi eljárás után, sok külsős, vidéki tanuló pedig minket választott a szakmai képzés céljából. 4.2.3. Iskolai környezet z iskolaépület a belvároshoz közel, közlekedési szempontból jól megközelíthető helyen található. vasúti és vidéki buszpályaudvarról 5 perc sétával elérhető, az iskolaépület mellett található az 1-es és 2-es vonalon közlekedő busz megállója. z autóforgalom nem zavarja a tanítást, kivéve az 1-es vonalon közlekedő autóbuszt, viszont tanítási időben ez a járat 30 percenként közlekedik. z iskola környékén ingyen lehet parkolni. z iskolával szemben található a em tér, ahova tűz- és bombariadó esetén a diákok többsége kivonulhat. bekerített udvar védetté teszi az épület hátsó részét. z iskolaépület keleti oldalán található szökőkutat az előző évben újították fel, kellemes pihenőhelyet biztosít tanítás után a em térrel egyetemben. Kedvező a helyzetünk abból a szempontból is, hogy a közelünkben található 2 élelmiszerbolt, egy papírbolt, 1 gyógyszertár, a városi kórház, valamint az Oktatási Hivatal Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága. Elérhető közelségben van a kollégium, a Győri Nemzeti Színház, a Richter-terem, több múzeum. 4.2.4. Tárgyi feltételrendszer, felszereltség 4.2.4.1. z iskolaépület 3 emeletes iskolaépületet, mely 1964-ben épült és minden szempontból korszerűnek számított, 3 osztály/évfolyamra tervezték. zóta a szakképzésben mennyiségi és minőségi fejlődés történt, ami messze túlhaladta azokat az igényeket, amelyek kielégítésére az alapépület megfelelő volt mintegy negyven évvel ezelőtt. Ezért több bővítésre is sor került és alkalmassá vált arra, hogy egy évfolyamon 4 osztályt is be tudjon fogadni: a 70-es években egy udvar felőli új északi szárny jött létre, négy nagy tanterem és egy kisebb tanterem kialakításával; a 90-es években felépítették a aross-termet; 13
2000-2001-ben edzőterem kialakítására került sor; új szintet építettek az iskola nyugati szárnyára, ami 3 tanteremmel, egy igényes, multimédiás eszközökkel is felszerelt könyvtárral és olvasóteremmel gazdagította iskolánkat, bővítetve lehetőségeinket. diákok által használt termek, helységek: Osztálytermek száma: 19 Számítógépes termek száma: 5 Multimédia-terem (nyelvi labor): 1 aross-terem (aula, közös iskolai ünnepélyek, diákprogramok, bálok helyszíne, 448 m 2 ) Multimédiás könyvtár internet-lehetőséggel 10 számítógépen, külön klubteremmel, fénymásolási lehetőséggel Tornaterem, sportpályák Konditerem Ebédlő üfé iákönkormányzat irodája Orvosi szoba z iskolaépületet egésze maximálisan ki van használva a nappali tagozat tanítási ideje alatt. 6. óráig alig lehet találni üres tantermet. z új modulrendszerű OKJ-s képzés bevezetése miatt a számítógépes tantermek kihasználtsága terén is ugyanez a helyzet. Egy-egy évközi vizsga szervezésekor komoly erőfeszítést igényel egy-egy tanterem egész délelőttre történő felszabadítása. Még a könyvtárban is tanítás folyik, itt nyelvi órákat tartunk, melyre a könyvtári olvasóterem kialakítása főleg a csoportmunkát tekintve alkalmasnak bizonyult. szülőkkel, diákokkal történő osztályfőnöki, ifjúságvédelmi felelősi beszélgetésekre kialakítottuk 2007 őszén a tárgyalótermet, mely tanítási óra alatt is igénybe vehető (II. emelet). z elmúlt tanévekben nem volt olyan nyári szünet, hogy ne lett volna kisebb-nagyobb felújítás, beszerzés. Visszajáró öregdiákjaink elismerően nyilatkoznak a változásokról. leglényegesebbek: a villamoshálózat felújítása; az ablakok teljes cseréje az egész épületben és a tornateremben; új iskolapadok és székek beszerzése; műpadlózás; a vizesblokkok felújítása; a földszint akadálymentesítése. 14
4.2.4.2. aross-terem Legnagyobb büszkeségünk iskolánk aulája, a aross-terem. Ehhez hasonló, az egész intézményt befogadó, közösségi rendezvények megtartására is alkalmas fedett területtel kevés iskola rendelkezik Győrben. felszereltsége kiváló: 300 db karosszék, asztalok, vetítővászon, projektor, flipchart-tábla, mikrofon, jól kiépített hangosítás és internet-kapcsolat. Számos cég, szervezet is felismerte az épület és a terem adottságait. 2007 novemberében a Magyar Szakképzési Társaság közreműködésével iskolánk aross-terme adott helyt egy taneszköz kiállításnak és módszertani bemutatónak, amelyre 103 szakközépiskola képviselői kaptak meghívót. Rendszeresen tart konferenciát és továbbképzést a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara, a Krúdy Oktatóközpont, a Perfekt Közgazdasági Szakközépiskola és az Országos Írásszakértő Intézet, de társastánc-tanfolyamokra is bérbe veszik az aulát, növelve az intézmény saját bevételi forrásait. 4.2.4.3. Informatikai felszereltség z évek óta folyamatosan egymásra épülő, és összehangolt fejlesztéseknek köszönhetően az iskola informatikai felszereltsége jónak mondható. fejlesztésekkor mindig a megbízhatóság és a hosszú távú használat a legfőbb szempont. 200 db feletti számítógép állomány igen magas, ha főleg ha a diákok számával is összevetjük. termek átlagéletkora 3-4 év, ami annak köszönhető, hogy évente sorra került egyegy számítógépterem teljes cseréje. Hasonlóan jól ellátott a központi kiszolgáló rendszerünk is, csaknem minden terem gigabites hálózaton érhető el, a virtualizációnak köszönhetően 6 szerver szolgálja ki a hálózatunkat, csaknem teljes redundanciával. mellett, hogy ez a technológia nagyon rugalmas erőforrás megosztást tesz lehetővé, jelentős energia megtakarítást is jelent az iskola számára. Jelenleg rendelkezünk 5 db multimédiás tanteremmel, ahol a beépített eszközöknek köszönhetően könnyedén használhatók a multimédiás eszközök, ezen termek közül egyben interaktív tábla is található, mely még élvezetesebbé teszi a tanítást. Minden számítógépünkről elérhető az internet, ami mellett az iskolánk vezeték nélküli hálózati lefedettsége is teljes. Ennek jelentősége akkor érezhető igazán, amikor a multimédiás eszközökkel fel nem szerelt tantermekben a hordozható eszközökről is könnyedén elérhető, akár az iskolai hálózat, akár az internet. dattárolási, adatvédelmi megoldásunkban négyszeres adattárolás történik napi szinkronizálással, ami igen jónak mondható középiskolai szinten. Terveink informatikai téren: tantermek folyamatos géppark frissítésével a technikai színvonal szinten tartása fejlesztése. 15
z iskolai gerinchálózat teljes Gigabitessé alakítása, amely meggyorsítaná a nagyobb adatforgalmak zökkenőmentes végrehajtását. z internetes betáplálásunk szinkronná alakítása valamint sebességének emelése, a jobb és gyorsabb internetelérés, valamint a digitális napló bevezetése érdekében. multimédiás termek interaktív táblával történő felszerelése, illetve a termek számának növelése. 4.2.4.4. z iskolai honlap z iskolai honlap, melyet Mészáros Eszter tanárnő alakított ki és gondoz, Győr középiskoláinak weboldalai közül kiemelkedik, mind formájában, mind az aktualitását tekintve. baloldalon kialakított állandó tartalmi rész mellett több mint tízezer fényképet, több száz tudósítást tartalmaz. honlap látogatottsága az előző 2 évben: 1 látogatások és oldalletöltések alapján kijelenthetjük, hogy honlapunk egyre népszerűbb. z igazi adatokat az oldalletöltések száma mutatja, mely több mint 65%-os növekedésnek felel meg. Egyre több esemény PowerPoint-prezentációban kerül megjelenítésre, mivel a képgaléria nagyarányú feltöltése lassíthatja a honlap működését, emellett jobb minőségben és gyorsabban lehet megtekinteni az események krónikáját. Sok volt diákunk fedezi fel a honlapot és küldi el a még hiányzó tablóképeket. izonyos blokkok elérhetőségét egyszerűsítettük, ezáltal könnyebben lehet a keresett információkra rátalálni. felvi@mail.barossgyor.hu állandó e-mail-cím létrehozásával pedig sok érdeklődő 8. osztályos diák választja a tájékozódásnak e modern formáját. munkaközösségek is felismerték a honlapban rejlő lehetőségeket. 2008-ban a aross-vetélkedő feladatait a csapatok a honlapról tölthették le. z angol-német fordítóverseny a 2009-es tanévben teljes egészében az interneten keresztül került megrendezésre, a feladatokat, 1 Forrás: www.barossgyor.hu admin felülete 16
szókincsgyűjteményeket, nevezési lapot is innen lehetett letölteni. tanév végén megrendezett fordítóverseny fő célja a honlap angol-német oldalainak tartalmi megalapozása volt. Terveink a honlappal kapcsolatban: a kezdőlap felső fotójának lecserélése, hiszen az ott látható diákok már nem iskolánk tanulói; a ÖK-honlap kibővítése; honlap-térkép kialakítása; megvizsgálni a vendégkönyv létrehozásának lehetőségét. 4.2.4.5. Elemzés, tervek Megállapíthatjuk, hogy az iskola épülete, a tárgyi feltételrendszer, a technikai felszereltség optimálisan lefedi az oktatási-nevelési feladatokat és tevékenységet. Hátrányaként a 15-ös teremben elhelyezett egyetlen interaktív táblát és a kissé szűk folyosókat, valamint hátsó lépcsőházat említhetnénk, melyek az iskolaépület gyors kiürítése során okozhatnak fennakadást. Ezért fektetünk nagy hangsúlyt minden évben a tűzrendvédelmi program keretében előre be nem harangozott épületkiürítési próbára és tűzrendvédelmi oktatásra, melyet honlapunkon is elérhetővé tettünk. Ideális lenne a tetőtér kialakítása, melynek során újabb, kisebb tanulócsoportok befogadására alkalmas tantermeket nyernénk, így megoldódnának a felső szint beázási problémái is. Itt kaphatna helyet a iákönkormányzat új közösségi terme, mert a mostani hely elég szűknek bizonyul. Hogy mozgássérült tanulók is megközelíthessék a felsőbb szinteken található multimédiás és számítógép-termeket, liftet lehetne kialakítani a főfolyosó mellett, erre hely is van. Ennek a tervnek a finanszírozását elsősorban pályázati pénzekből lehetne megoldani. 2010 nyarán szeretnénk a tornaterem burkolatát újracsiszoltatni és fényeztetni. Távlati terveink között szerepel az udvari tornapályák felújítása és egy lelátó kialakítása a keleti oldalon. 4.2.5. Gazdasági mutatók Iskolánk Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének felügyelete alatt működő, a helyi önkormányzat által fenntartott intézmény. z intézmény az előirányzatok feletti jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező, a gazdálkodásának megszervezésére tekintettel részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Meghatározott pénzügyi, gazdálkodási tevékenységét a Gazdasági és Pénzügyi Szolgáltató Központ (GPSZK) látja el. z előirányzatok feletti rendelkezés az intézmény igazgatójának jogköre. 17
Megvizsgáltuk a 2008-2009-es tanév II. felének költségvetését, majd elemeztük a 2009-2010-es tanév I. felének kiadás és bevétel oldalát. z adatok az iskola gazdasági vezetőjének jelentéseiből származnak. 2008-2009-es tanév II. félévének (1-5. hó) költségvetése módosított előirányzat teljesítés % összesen (1-12 hó) 228.590.000,- 106.232.886,- ebből felhalmozásra - 5.419.000,- - 4.770.000,- személyi és dologi kiadás 223.171.000,- 101.462.886,- 45,46% időarányos (1-5 hó) 92.987.000,- - 41,66% eltérés + 3,8% z eltérés az igen magas táppénzes napok számából és a megnövekedett távhő-számlákból adódott. 2008-2009-es tanév első félévében beruházásra 8.201.960 forintot költöttünk szakképzési támogatásból. eszerzett eszközök: 28 db számítógép 3.927.000,- Tankönyvkönyvelő program 117.600,- Multimédia-szett (2 db) 1.040.720,- Komplex iskolai hangosító rendszer 3.116.640,- tanév második félévében az elmúlt évi 5.419.000 forint szakképzési felhalmozási támogatásból (2008. évi pénzmaradvány) 2009 júniusáig felhasználtunk 5.248.000 forintot. Interaktív tábla, szerver, szünetmentes tápegység 2.318.400,- Multimédia-szett 2.324.160,- Processzor ráaktiválás 50,000,- 2 db laptop 555.360,- 2009-2010-es tanév I. félév FŐ KIÁSINK eruházásra költöttünk Informatikai pályázatból 1.402.875,- rogpályázatból 108.125,- Szakképzési támogatásból 4.904.430,- 18 db számítógép NS-adathordozó nyomtató, hálózati bővítés 18
Kis értékű tárgyi eszköz vásárlása szakképzési támogatásból: 132.063,- interaktív táblaszekrény 18 db mobil elválasztó paraván iratmegsemmisítő rogpályázatból 625,- Ép testben ép lélek pályázat 982.800,- Rendszeres karbantartási kiadás 96.136,- Eseti jellegű karbantartási költség 392.281,- 2009 szeptemberében tűzrendészeti felülvizsgálat volt intézményünkben, amely az alábbi hiányosságokat tárta fel: 1./ Tűzrendészeti szabályzatunk régen készült, elavult. 2./ Érintésvédelmi szabályzatunk régi, 1992-ben készült az utolsó. Hatévente kell az újbóli beméréseket elvégezni. Mindezek pótlása 295.750 forint többlet költséget jelentett, melyet költségvetésünk nem tartalmaz. 2009 augusztusában a Szemünk fénye program keretében megtörtént a világító testek cseréje energiatakarékos lámpatestekre. Ez havi 41.999 forint bérleti díj fizetését jelenti 5 éven keresztül, ami 504.000 forint többletkiadás évenként. 20 évi előzetes keretszámokat a költségvetéshez megkaptuk, amelyben 4 millió forintot vonnak el. személyi jellegű kifizetésekből 2 millió, a dologi kiadásokból szintén 2 millió került elvonásra. jogszabályi változások következtében a rehabilitációs hozzájárulás a 2009. évi 177.600,- Ft-ról 2010-ben 964.500,- Ft/fő/év összegre változott, amely az iskolánkat érintő átlag 2,5 főt figyelembe véve további 2 millió forint többlet kiadást jelent. Mindezen változásokat szempontul véve, a 2010-es gazdasági évben összességében az előzőekben felsorolt változások 6 millió forint elvonást jelentenek. Ezek a megszorító intézkedések nagy terhet rónak iskolánkra. 19
FŐ EVÉTELEINK: 2009. évi működési bevételeink módosított előirányzata: 6.126.000,- tényleges bevételünk: 9.055.708,- Többletbevétel: 2.929.708,- Ebből a többletbevételből: 841.000 forint a felnőtt képzésből származó, a többi bérbeadásból. 4.2.6. Kérdőív: Hatékonyságmérés z iskola munkatársai körében végzett közvélemény kutatásunk 4. pontja az erőforrások értékelésével foglalkozott. Igen jó eredményt értünk el 4,64-es összesített átlaggal. válaszadók különösen jól ítélték meg a gazdálkodási folyamatok szabályozására és betartatására, a pénzügyi erőforrások felhasználására, az infrastruktúra és egyéb technikai eszközök üzemeltetésére vonatkozó pontokat, itt 4,8 feletti eredmények születtek. Úgy gondoljuk, ehhez az eredményhez nagyban hozzájárul, hogy az iskolavezetésben két közgazdász tanár is dolgozik, valamint kiváló gazdasági vezetőnk van. Legrosszabb eredményt ahogy az értékelő csoport várta - az energiafelhasználás optimalizálására vonatkozó kérdés kapta 4,4-es átlaggal. Spórolni kell az egyre drágább energiával. Ennek érdekében hívtuk életre 2008-ban a diákügyeletet. Minden héten egy-egy osztály beosztott diákjai ellenőrzik az iskolaépület szintjeit, feladatuk többek között az égve maradt lámpák kikapcsolása, a nyitva maradt ablakok bezárása. z ellenőrző szelvényt az ügyeletes vezetőnek kell átadni. tapasztalatok alapján mindig ugyanazon pedagógusok (3-4 fő) akadnak fenn a listán, akik nem ügyelnek arra, hogy a diákok rendben hagyják ott a tantermet utolsó óra után. teremórarend minden ajtóra ki van függesztve, így elvileg a tanár tudja, hogy az ő csoportja, ill. osztálya van ott utolsó órán. költséghatékony működés szerepel a pedagógus-értékelésben is, így itt lehet figyelmeztetni az érintetteket a problémára. diákokban pedig még jobban tudatosítani kell az optimális energiafelhasználás alapszabályait, hiszen nemcsak az iskolában, hanem otthon is ugyanezt a gyakorlatot fogják követni. Fontos szerep jut az osztályfőnököknek, de a szaktanároknak is jó példával kell elől járni. 20
vezetők 1. válaszadó 2. válaszadó 3. válaszadó 4. válaszadó 5. válaszadó 6. válaszadó 7. válaszadó 8. válaszadó 9. válaszadó válaszadó válaszadó válaszadó válaszadó 14. válaszadó 15. válaszadó 16. válaszadó ÁTLG 1 2 3 4 5 6 7 8 a rendelkezésre álló pénzügyi erőforrások felhasználása összhangban van az intézmény deklarált céljaival. a gazdálkodási folyamatok szabályozottak, és ezek betartásával járnak el. ellenőrzik a pénzügyi erőforrások felhasználását. intézkedéseket hoznak az energiafelhasználás optimalizálására. az infrastruktúra és egyéb technikai eszközök üzemeltetése biztonságos és szabályozott, karbantartásuk megoldott. a rendelkezésre álló infrastruktúrát és technikai eszközöket hatékonyan használják ki. az összes dolgozót ellátják a munkája hatékony végzéséhez szükséges információval. a tankönyvek kiválasztási eljárása biztosítja, hogy teljesülhessenek az oktatási, tanulási célkitűzések, valamint érvényre jusson az intézmény értékrendje. 5 5 5 4 5 4 4 5 5 3 5 5 5 5 5 5 4,69 5 5 5 4 5 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4,81 5 5 5 4 5 4 5 5 5 5 5 5 4 5 5 4,80 5 5 5 4 4 4 5 5 4 3 5 4 4 4 5 5 4,44 5 5 5 4 5 3 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4,81 5 5 5 3 4 4 5 4 5 4 5 4 4 5 5 5 4,50 5 5 5 4 4 4 5 4 4 4 5 5 4 5 5 5 4,56 5 5 5 4 4 4 4 5 5 5 4 5 4 4 5 4 4,50 ÁTLG 5,00 5,00 5,00 3,88 4,50 3,88 4,57 4,75 4,75 4,25 4,88 4,75 4,50 4,63 5,00 4,88 4,64 21
4.3. Intézményi stratégia jelenti. stratégiai tervezés lényegében az intézmény hosszú távú dokumentumainak elkészítését 4.3.1. Pedagógiai program z intézményben folyó nevelő-oktató munka legfontosabb stratégiai dokumentuma a Pedagógiai Program, melyet legutóbb a Magyar-angol két tanítási nyelvű képzés bevezetése kapcsán módosítottunk. E fontos helyi jogforrásban lefektetett irányok hosszú távon fenntarthatóak, a megfogalmazott fejlesztési célok reálisak. nevelőtestület a megvalósítást rendszeresen a tanév végén értékeli. Iskolánk pedagógiai tevékenységének középpontjában a diákok állnak. Tanítványaink optimális testi, lelki és szellemi fejlesztésének szakmai programját tantestületünk e rendszerszemléletű dokumentumban fogalmazta meg. Folyamatosan törekszünk arra, hogy diákjaink igényeinek maradéktalanul megfeleljünk. tanulási esélyteremtésen túl a személyiség és a képességek fejlesztése, a szocializáció, a megváltozott világ elvárásaira való felkészülés területén nyújtunk felhasználható tudást, közvetítünk értékeket. z eltérő családi háttérrel, képességekkel, előképzettséggel és életcélokkal érkező tanulók pedagógiai nevelését, munkaerő-piaci esélyeinek növelését valósítjuk meg sajátos eszközrendszerünkkel és tevékenység-struktúránkkal. 4.3.2. Minőségirányítási program Intézményi Minőségirányítási Programunk, melyet 2009 őszére teljesen átdolgoztunk, tartalmazza az intézmény minőségfilozófiáját, minőségpolitikáját és a minőségfejlesztési rendszert; az alapinformációkat, módszereket, elvárásokat, terveket, amelyek alapján a minőségirányítás célkitűzései, feladatai, folyamatai minden érdekelt számára érthetőek, nyomon követhetőek, ellenőrizhetőek; az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és az azok megvalósítását szolgáló elképzeléseket; az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, a tervezési, az ellenőrzési, a mérési és az értékelési feladatok végrehajtását. Minőségbiztosítási rendszerünk oktató és nevelő munkánk állandó, kifogástalan minőségének garantálására, folyamatos fejlesztésére és iskolahasználóink (közvetett és közvetlen
partnereink) elégedettségének biztosítására szolgál, mely a partnerközpontúság filozófiájára épül, és azt az iskolai környezetbe integrálja, ugyanakkor megőrzi és továbbfejleszti iskolánk szervezeti hagyományait. minőségbiztosítási feladatkörökről leválasztottuk a kompetenciamérést, mely 2007 előtt a minőségbiztosítási vezető hatáskörébe tartozott: IGZGTÓ minőségbiztosítási vezető kompetenciamérés és értékelés vezetője minőségbiztosítási felelős kompetenciamérések felelőse kompetenciamérés és értékelés leválasztásának helyességét, a vezetőség intenzívebb bevonását a minőségirányítás átdolgozásának rendszerébe igazolták az eltelt tanévek. Minden évben rögzített méréseket végzünk. közvetlen partnereknél az igény- és elégedettségmérést az eljárásrend alapján hajtjuk végre. kiértékelések eredményeképpen megállapítottuk, hogy nevelő- és oktató munkánk sikeres, szolgáltatásaink színvonalasak, partneri kapcsolataink jók és működőképesek. Örvendetes tény, hogy nagyon sok területen javult iskolánk megítélése, népszerűsége. Ezt támasztják alá a sajtóreferenciák, a beiskolázási mutatók, a végzős tanulók elégedettségmérési mutatói. 4.3.3. Szervezeti és Működési Szabályzat Intézményünk Szervezeti és Működési Szabályzata részletesen rögzíti a törvényi előírásoknak megfelelően a működés valamennyi területére vonatkozó helyi szabályokat, melyeket rendszeresen felülvizsgálunk és a módosításokat a törvényi változásoknak megfelelően elvégezzük. Legutóbb 2009 őszén vizsgáltuk felül és alakítottuk át az SZMSZ-t az intézmény igazgatójának vezetésével. 4.3.4. Házirend Iskolánk Házirendje 2008 őszén teljes felülvizsgálaton esett át, 2009 őszén pedig az SZMSZel együtt újra módosításra került. Házirend intézményi belső jogi forrás és szabályozási rendszer, mely a diákok jogait és kötelességeit tartalmazza az SZMSZ részeként. diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol elfogadásakor. Megismertetésére minden tanév 23
elején nagy hangsúlyt helyezünk a diákközgyűlésen és szülői értekezleten is kitérünk értelmezésére. Emellett az intézményben történő kifüggesztéssel, valamint a honlapon való közzététellel is biztosítjuk a hozzáférést, az abban foglaltak megismerését. Leendő diákjaink a beiratkozáskor kapják meg a Házirend egy példányát. 4.3.5. Továbbképzési program, beiskolázási terv pedagógusok beiskolázása a továbbképzési program és a beiskolázási terv alapján történik. hosszú távú pedagógus továbbképzési terv alapkoncepciói: Folytatni kell az osztrák-magyar programban és a német nyelvi előkészítő osztálytípusban szakmai tárgyakat német nyelven is tanítani képes pedagógusok képzését. Ki kell dolgozni az angol-magyar közgazdasági képzéshez és az angol nyelvi előkészítő osztálytípushoz kapcsolódó idegen nyelven tanított tantárgyak (informatika, szakmai alapozó tárgyak, társadalomismeret) angol nyelvű tanítására kijelölt kollégák módszertani, szakmai és idegen nyelvi tudásának fejlesztését célzó koncepciót. módszertani továbbképzések biztosítása minden tantárgyból. pedagógusok felkészítése minél szélesebb körben tanulás módszertani ismeretek nyújtására. fentiekkel egyidejűleg biztosítani a kollégák számára az egyéni továbbképzési követelmények időbeni teljesítését. Rövid- és középtávú terveinkben kiemelt szerepet kapnak az alábbi szempontok: informatikai továbbképzések, különös tekintettel a digitális tananyagfejlesztésre (interaktív tábla), az elektronikus napló bevezetésére és kezelésére; nyelvtanárok továbbképzései (pl. nyelvvizsgáztatói, külföldi tréningek) ; idegen nyelvű kommunikációra felkészítő képzések; pályaorientáció; vezetőképzés; további felkészítő tanfolyamok az emelt szintű érettségire; osztályfőnöki, egészségnevelési, prevenciós továbbképzések; az új modulrendszerű szakképzésre való átállást segítő tanfolyamok (pl. vizsgaszervezés); továbbképzések a komplex tantárgyakból (ügyviteli alapismeretek és közgazdasági alapismeretek); továbbképzések az OKJ-s szakmákkal kapcsolatosan; MPI által szervezett tanfolyamok. 24
Továbbképzési rendszerünkben sajátos helyet foglalnak el a belső továbbképzések. nevelési értekezleteken, a minőségi körök megbeszélésein az új ismeretek közvetítése mellett törekszünk a tapasztalatok, a jó gyakorlatok átadására. Tantestületünk valamennyi tagja nagy hangsúlyt helyez az önképzésre is, melyben a pedagógiai szaksajtó ismerete, az új multimédiás eszközök és az internet használata fontos szerepet tölt be. 4.3.6. Éves munkaterv z intézmény aktuális tanévének tervezése a Pedagógiai program; az SZMSZ; a Kollektív szerződés; a Munkaköri leírások; ill. a tanév rendje alapján történik. Tantárgyfelosztás Tantárgyfelosztás elkészítésénél a pedagógiai programból, illetve annak részét képező helyi tantervből, az abban rögzített óratervből kell kiindulni. z előző évi tantárgyfelosztás a tanári munka felmenő rendszerének optimális megvalósításához szükséges. z óratervek rögzítik, hogy a tanulók az egyes évfolyamokon milyen tantárgyakat, milyen óraszámokban, esetleg milyen bontásban tanulnak. fenti dokumentumok segítségével a tantárgyfelosztást az egyes szakterületeknek megfelelően a munkaközösség-vezetők készítik el. tantárgyfelosztást az intézmény igazgatója vizsgálja át és hagyja jóvá. Jóváhagyás után megküldi a fenntartó önkormányzatnak, mint a következő évi finanszírozás egyik alapdokumentumát. Éves munkaterv tanév rendjét az azt megelőzően kiadott miniszteri rendelet rögzíti. tanév helyi rendjét, az egész intézményt érintő programok rendjét, idejét, felelőseit az éves munkaterv határozza meg. z éves munkatervet az intézmény vezetése készíti el az osztályfőnöki munkaközösségvezető és az osztályfőnökök egyetértésével. z SZMSZ értelmében a tanévnyitó tantestületi értekezlet hagyja jóvá. z éves munkaterv alapján az igazgató a vezetők bevonásával elkészíti ennek részletes havi lebontását, az eseménynaptárt, amely a munkaterv melléklete. z év eleji tantestületi értekezleten minden pedagógus kézhez kapja az éves munkaterv kivonatát. Munkaközösségek munkaterve z év elejei munkaközösségi ülésekre a munkaközösség vezetője ütemtervet készít az éves programról a kitűzött célokról. munkatervet a vezetőségnek kell benyújtani munkaközösségi jóváhagyás után. 25
Órarendkészítés tantárgyfelosztás alapján a vezetőség végzi az iskola órarendjének összeállítását. z intézményben folyó munka gyors átláthatósága érdekében osztályórarend mellett tanári órarend és teremórarend is készül. z órarendhez kapcsolódó helyettesítési program használata kötelező, a félévi és év végi tantestületi értekezletre statisztika készül a programba felvitt helyettesítések alapján. 26
4.4. z intézményvezetés értékelése Iskolánk sikeres működésében az iskolavezetésnek kulcsszerepe van. Ha nem alkalmazza, nem sajátítja el a vezetőkkel szemben támasztott új követelményeket, a szervezetnek nincs esélye eredményes, hatékony irányítási folyamat kiépítésére és napi alkalmazására. z intézményfejlesztési munka során a vezetés felelőssége, hogy rámutasson a problémás területekre, láthatóvá tegye az esetleges kudarcok, illetve a sikerek okait. Ezért a minőségfejlesztési rendszer elsőszámú működtetője az intézmény vezetője. Példamutatása és az a tény, hogy kiemelten kezeli ezt a kérdést, különös súlyt ad az ehhez kapcsolódó munkáknak. Tudatosítja, hogy a folyamatok javítása az intézmény közös érdeke, ezért ebben a tevékenységben mindenkinek részt kell vennie. Ennek megvalósulása érdekében: a partneri igényeket és elvárásokat tudatosítja az intézmény minden szintjén; az intézményt jogszerűen működteti, beépíti a minőségfejlesztést tervezési folyamataiba, elkészíti az intézményi és munkatársi értékeléseket, a szervezeti minőségcélok alapján értékeli a szervezet minőségügyi helyzetét, biztosítja és menedzseli a rendszer működtetéséhez szükséges humán erőforrásokat, rendszeresen ellenőrzi a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározását, betartását, elérését; kezdeményezi a szükséges beavatkozásokat. Ezen feladatokat intézményünk éves munkatervei, az intézkedési tervek és az intézményi szabályzatok tartalmazzák. 4.4.1. Kérdőív: z intézményvezetés értékelése reprezentatív értékelő csoport első kérdőíve az intézményvezetés értékelésére vonatkozott. 4,71-es összesített átlag született. legjobb eredményt a 6. számú kérdés kapta 4,94-es átlaggal: a szükséges erőforrások megteremtése a kitűzött feladatok teljesítéséhez. 4,8 feletti átlagot értünk el a következő kérdéseknél: a vezetőség elkötelezett a pedagógiai programban megfogalmazott küldetés és értékrend érvényre juttatása iránt és példát mutat ezek betartására; elősegíti az intézmény kedvező megítélését az iskolai honlappal, publikációkkal, rendezvényeken tartott előadásokkal; szinten tartja saját felkészültségét továbbképzésekkel, önképzéssel. 27
vezetők 1. válaszadó 2. válaszadó 3. válaszadó 4. válaszadó 5. válaszadó 6. válaszadó 7. válaszadó 8. válaszadó 9. válaszadó válaszadó válaszadó válaszadó válaszadó 14. válaszadó 15. válaszadó 16. válaszadó ÁTLG 1 2 3 4 5 6 elkötelezettek a pedagógiai programban megfogalmazott küldetés és értékrend érvényre juttatása iránt és példát mutatnak ezek betartására. mindent elkövetnek annak érdekében, hogy hatékony kapcsolatot alakítsanak ki az intézmény belső és külső partnereivel. elősegítik az intézmény kedvező megítélését az iskolai honlappal, publikációkkal, rendezvényeken tartott előadásokkal. élére állnak az új kezdeményezéseknek a fejlesztésekben, jobbításokban. támaszkodnak a belső partnerek (tanárok, munkatársak) ötleteire, javaslataira és meghallgatják panaszaikat, kritikájukat és lehetőség szerint figyelembe veszik ezeket. lehetőségük szerint mindent megtesznek a szükséges erőforrások megteremtésére a kitűzött feladatok teljesítéséhez. 5 5 5 4 5 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4,88 5 5 5 4 5 4 5 5 5 4 4 4 5 5 5 5 4,69 5 5 5 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4 4,88 5 5 5 4 5 4 5 5 5 4 5 4 5 5 5 5 4,75 5 5 4 4 4 4 4 4 5 4 5 4 4 5 5 5 4,44 5 5 5 5 5 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4,94
7 8 9 10 észlelik, elismerik beosztottjaik erőfeszítéseit, törekvéseit a mindennapi munka során. figyelemmel kísérik az oktatási, nevelési folyamatokban az egyének, a csoportok munkáját, fejlődését, és ahol lehetséges, kialakítottak objektív mérőrendszert ezek megítélésére. egyértelműen meghatározzák a szervezeten belül a feladatokat és hatásköröket. szinten tartják saját felkészültségüket továbbképzésekkel, önképzéssel. 5 5 5 4 4 4 4 4 5 4 5 4 4 4 5 5 4,44 5 5 5 4 5 4 4 5 5 4 4 4 5 4 5 5 4,56 5 5 5 4 5 4 5 5 5 4 5 5 4 5 5 5 4,75 5 5 5 4 5 4 5 5 5 5 5 4 5 5 5 5 4,81 ÁTLG 5,00 5,00 4,90 4,10 4,80 4,10 4,70 4,80 5,00 4,40 4,80 4,40 4,70 4,80 5,00 4,90 4,71 29
4.4.2. vezetőség tagjairól kitöltött teljesítményértékelés eredménye és elemzése 2009 tavaszán az Intézményi Minőségirányítási Programban lefektetett elvek alapján első alkalommal került sor az iskolavezetés értékelésére a tantestület valamennyi tagja által. z értékelt vezetőségi tagok: Görögné Horacsek Melitta igazgató ertháné Hári Gabriella nevelési igazgatóhelyettes Faragóné Major nikó szakmai igazgatóhelyettes Mészáros Eszter gyakorlatioktatás-vezető Valamennyien a kiválóan megfelelt minősítést kapták, összesítve 89,77 %-ot értek el. következő területeken kiemelkedő eredményt értek el: Szakmai tudás, felkészültség Vezetői képesség Külső és belső kapcsolat Kommunikáció, információ átadás Személyes megjelenés, attitűd Innováció, pályázatírás Önképzés Megfelelt minősítés született a következő kategóriákban: Módszertani kultúra Pedagógusok, tanulók motiválása
4.4.3. Kérdőív: dolgozók irányításának kérdése vezetők intézményünkben 1. válaszadó 2. válaszadó 3. válaszadó 4. válaszadó 5. válaszadó 6. válaszadó 7. válaszadó 8. válaszadó 9. válaszadó válaszadó válaszadó válaszadó válaszadó 14. válaszadó 15. válaszadó 16. válaszadó ÁTLG 1 2 3 4 5 6 egyeztetik a tanárokkal és más munkatársakkal a velük szemben támasztott elvárásokat és a teljesítményük mérésére (értékelésére) szolgáló kritériumokat. rendszeresen tartanak csoportos kétirányú kommunikáción alapuló megbeszéléseket, ahol informálják a munkatársakat, valamint megválaszolják kérdéseiket, és megismerik véleményüket, javaslataikat. készítenek képzési (esetleg karrier-) terveket, összhangban az intézmény jövőképével és fejlesztési tervével. tanévenként személyes beszélgetés keretében értékelik a kiválasztott munkatársak teljesítményét, meghallgatják ezzel kapcsolatos véleményét, és meghatározzák, miben kell fejlődnie. a tanárokat és más munkatársakat felhatalmazzák arra, hogy saját hatáskörben hozzanak döntéseket olyan ügyekben és területeken, ahol ehhez minden információval és kompetenciával rendelkeznek. az új belépőkkel megismertetik az intézmény küldetését, értékrendjét és belső szabályait. 5 5 5 4 5 4 4 5 5 5 5 5 4 4 5 5 4,69 5 4 4 4 5 4 5 4 4 3 4 5 4 5 5 5 4,38 5 5 5 3 4 4 4 4 4 3 4 4 4 4 5 5 4,19 5 5 5 5 5 4 5 5 5 5 5 5 5 4 5 5 4,88 5 5 4 4 5 3 4 4 4 4 5 5 4 5 5 5 4,44 5 5 4 3 4 4 5 5 5 4 5 5 4 4 5 4 4,44 ÁTLG 5,00 4,83 4,50 3,83 4,67 3,83 4,50 4,50 4,50 4,00 4,67 4,83 4,17 4,33 5,00 4,83 4,50
3. számú kérdőív összesített átlaga 4,5 lett. Legrosszabb eredményt a 3. számú kérdés kapta: a vezetők készítenek képzési (esetleg karrier-) terveket, összhangban az intézmény jövőképével és fejlesztési tervével. 4.3.5. fejezetben már részletesen foglalkoztunk a továbbképzési tervvel és a prioritásokkal. 4.4.4. Innováció, szervezetfejlesztés z innováció egy kreatív ötletből születő folyamatot jelöl, amely a későbbiekben megvalósítja az alapötletet. Első állomása a kreativitás, vagyis az alkotóerő, új ötlet, elképzelés, koncepció, amely alapja lehet minden fejlesztésnek. kreativitás akkor válik innovációvá, ha meg is valósul, vagyis ha az ötletet, elképzelést végül a napi gyakorlatban is alkalmazzák, ha tehát a kreativitás innovatív produktummá válik. z innováció életünk természetes velejárója. Intézményünkben az iskolavezetés kiemelt feladatnak tekinti a pedagógiai innováció menedzselését. Folyamatosan törekszünk a jó és még jobb megoldások keresésére, a minőség javítására. Nevelőtestületünk értelmezésében az innováció pozitív irányú változásokat hoz létre intézményünk működésében, a tanulók tudásában, jellemük fejlődésében, a pedagógusok felkészültségében, a nevelő-oktató munkában és a tanárok magatartásában egyaránt. z iskola vezetése ösztönzi a nevelőtestület tagjait az újításokra, a fejlesztésekre egyaránt. folyamatok nyomon követésével, a folyamatértékelés beemelésével javítjuk hibáinkat, s a jó kezdeményezések beépülnek az iskola tevékenységrendszerébe, azaz a tervszerűen végzett napi munka részévé válnak. szervezetfejlesztés a legfelsőbb menedzsment szintjén támogatott, hosszú távú erőfeszítés arra, hogyan javítsuk a problémamegoldó és innovációs folyamatokat, főleg a szervezet menedzselésén keresztül, különös tekintettel az állandó vagy alkalmi team munkára, a csoportok közötti kultúrára. Lényegében a szervezetet, azaz iskolánkat keltjük életre, töltjük fel energiával, hozzuk mozgásba és újítjuk meg a technikai és emberi erőforrások révén. problémamegoldó folyamaton azt az eljárást értjük, amellyel intézményünk hozzáfog a lehetőségek és a környezet kihívásainak diagnosztizálásához, s a döntéshozatalhoz. problémamegoldó folyamatok javítása összefüggésben van a szervezet megújulási folyamatainak javításával. Szervezetfejlesztési beavatkozások: fontos szerep jut a teameknek, melyek lehetőséget adnak a lényegi kérdések megvitatására; csoportok közötti szervezeti folyamatok, szemben az egyéni jellegű tartalmakkal; teljes rendszer kultúrájának menedzselése;