Czimra Gyula Általános Iskola 1174 Budapest, Kép u. 14 HÁZIREND

Átírás

1 1174 Budapest, Kép u. 14 HÁZIREND

2 TARTALOM I. BEVEZETŐ... 3 II. A HÁZIREND CÉLJA, FELADATA, HATÁLYA A HÁZIREND CÉLJA, FELADATA A HÁZIREND HATÁLYA A HÁZIREND ÉRVÉNYESSÉGE, NYILVÁNOSSÁGA... 3 III. A TANULÓI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK A TANULÓK JOGAI A TANULÓK RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSA A TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A TANULÓI ÉRDEKKÉPVISELET MŰKÖDÉS RENDJE AZ ISKOLA ÁLTAL ELVÁRT VISELKEDÉS SZABÁLYAI (A TANULÓ KÖTELESSÉGEI)... 6 IV. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE AZ INTÉZMÉNYBEN TARTÓZKODÁS RENDJE A TANÍTÁS NÉLKÜLI MUNKANAPOK FELHASZNÁLÁSA A TANÍTÁS RENDJE A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK RENDJE A TANULÓK MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSA A TANULÓK JUTALMAZÁSA ÉS FEGYELMEZÉSE A TILTOTT TANULÓI MAGATARTÁSFORMÁK TANULÓI TISZTSÉGVISELŐK AZ ELEKTRONIKUS NAPLÓ HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK A HELYISÉGEK, BERENDEZÉSEK HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK A TANESZKÖZÖKRE, FELSZERELÉSEKRE VONATKOZÓ FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ANYAGI KÁRTÉRÍTÉS SZABÁLYAI AZ ISKOLAI MUNKÁHOZ NEM SZÜKSÉGES TÁRGYAK BEVITELE A HIVATALOS ÜGYEK INTÉZÉSÉNEK RENDJE A TANULÓK FELVÉTELE, A TANTÁRGYVÁLASZTÁS RENDJE A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI A TANÉVI TANTÁRGYI RÉSZLEGES VAGY TELJES FELMENTÉS RENDJE A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZÜNTETÉSE A TANULÓK ÁLTAL ELŐÁLLÍTOTT TÁRGYAK, DOLGOK, ALKOTÁS VAGYONI JOGÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK.. 18 V. TÉRÍTÉSI DÍJAK FIZETÉSI, A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK VALAMINT A NEM ALANYI JOGON JÁRÓ TANKÖNYVTÁMOGATÁS RENDJE DIÁKÉTKEZTETÉS EGYÉB TÉRÍTÉSI DÍJAK, TANDÍJ FIZETÉSE, A TANKÖNYVTÁMOGATÁS RENDJE SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK RENDJE A NEM ALANYI JOGON JÁRÓ TANKÖNYVTÁMOGATÁS RENDJE VI. A CZIMRA GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJÉNEK ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA MELLÉKLET A TORNATEREM ÉS AZ INFORMATIKA SZAKTANTEREM HASZNÁLATI RENDJE

3 I. BEVEZETŐ A Czimra Gyula Általános Iskola házirendje a tanulói jogok gyakorlásának, illetve a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján. A házirend szabályozza az iskola belső életét, elkészítése a következő jogszabályok, szakmai dokumentumok figyelembe vételével készült: a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény Magyar Közlöny 2011/162. szám december 29., a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet Magyar Közlöny 2012/115. szám augusztus 31. Pedagógiai Program Iskolai SZMSZ A tanulók nagyobb csoportja, közössége Az iskolában a véleményezési jog, gyakorlása szempontjából a tanulók nagyobb közössége alatt a tanulók 40 %-át kell érteni. II. A HÁZIREND CÉLJA, FELADATA, HATÁLYA 1. A házirend célja, feladata A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. 2. A házirend hatálya A házirend hatálya kiterjed iskolánk tanulóira, tanáraira, alkalmazottaira, a tanulók szüleire, és minden olyan személyre, aki az épületet használja. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra, rendezvényekre vonatkoznak, melyeket az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. (Pl. iskolai tábor, osztálykirándulás, versenyek, színház, múzeumlátogatások, iskolai műsorok, fellépések stb.) A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. 3. A házirend érvényessége, nyilvánossága A házirend a hatályba lépés napjától a visszavonásig érvényes. A házirendet az iskola nevelőtestülete fogadja el a Diákönkormányzat és a SZMK egyetértésével. A házirend módosítását bárki kezdeményezheti a záró rendelkezésekben meghatározott eljárás szerint. A házirend előírásai nyilvánosak. A házirend egy-egy példánya megtekinthető Az iskola portáján Az iskola könyvtárában A nevelőtestületi szobában Az iskola igazgatójánál és helyetteseinél A DÖK segítő tanárnál 3

4 Az SZMK elnökénél A házirend egy példányát az iskolába beiratkozó tanuló szülei a beiratkozáskor megkapják. Az újonnan elfogadott, vagy módosított házirend szabályairól az osztályfőnök feladata tájékoztatni A tanulókat a hatályba lépés utáni első osztályfőnöki órán A szülőket a hatályba lépés utáni első szülői értekezleten A házirend tartalmával és értelmezésével kapcsolatban bárki tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, az igazgatóhelyettesektől és az osztályfőnököktől a fogadóórákon, vagy más, előre egyeztetett időpontban. A házirend megsértése esetén számonkérésnek, fegyelmi eljárás lefolytatásának van helye, melynek részletes szabályait a jogszabályok tartalmazzák. III. A TANULÓI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK 1. A tanulók jogai Minden tanulónak joga, hogy egészséges, tiszta kultúrált környezetben fejlődhessen. Személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák. képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. Életkorának megfelelő egyéni bánásmód, emberséges légkör vegye körül, és védelmet kapjon fizikai és lelki erőszakkal szemben. a tanáraitól, vagy az igazgatótól tanácsot, segítséget kérjen, vagy hozzájuk forduljon, ha megsértik. önkéntes jelentkezés alapján részt vehessen a tanórán kívüli tevékenységekben, tanulmányi versenyeken, szemléken, pályázatokon, szakkörön, tanfolyamon, az iskola kulturális életében, a diákkörök munkájában, tagja legyen az iskola szervezett diákköreinek. meghatározott feltételek mellett sportolhasson iskolán belül és azon kívül is. tagja legyen az iskolai könyvtárnak. részt vállaljon az iskolai énekkar munkájában. tantárgyi korrepetáláson részt vegyen, ha azt a szaktanár szükségesnek tartja megismerje a tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzési és értékelési szempontjait, módszereit, eszközeit, eljárásait. (Ezeket a Pedagógiai Program tartalmazza) vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit és vallásoktatásban részesüljön (Az iskola biztosítja a hit- és vallásoktatást vállaló egyházak, illetve az erre jelentkező tanulók számára a foglalkozások idejét és helyét.) a jogszabályban foglaltak szerint független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. kérhesse átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe. a jogszabályi előírások szerint magántanuló legyen, továbbá felmentést kérjen a foglalkozásokon való részvétel alól. előzetes szülői kérelemre a következő szolgáltatásokat igénybe vehesse: étkezés, napközi, tanulószoba napi háromszori étkezés, szabadidős foglalkozás, tanulófoglalkozás (napközi) csak ebéd, szabadidős foglalkozás, tanulófoglalkozás étkezés nélkül tanulófoglalkozás (tanulószoba) csak ebéd (menza) 4

5 (A jelentkezéseket az osztályfőnök gyűjti össze minden év végén ill. év elején) a jogszabályoknak megfelelően ingyenes, vagy kedvezményes tankönyvellátásban részesüljön. rendszeres egészségügyi ellátásban részesüljön. felvilágosítást kapjon az iskolában róla tárolt adatokról (kérelmét az igazgatóhoz nyújthatja be) kezdeményezze diákkör létrehozását. képviselő útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozásában. választó illetve választható legyen a diákképviseletbe, (a választás részletes szabályait, eljárását a DÖK szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.) érdemjegyeit, tanulmányát, személyét érintő kérdésről mindenkor tájékoztatást kapjon az osztályfőnökétől, szaktanárától. 2. A tanulók rendszeres tájékoztatása A tanulók tájékoztatását a Pedagógiai Program részletezi. Ezek alapján: 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A iskolavezetés havonta ún. Értékelő óra keretében is tájékoztatja, értékeli a tanulókat. Ezeken alkalmakon az iskolaközösség összegyűlik. Intézményünk széttagoltságából adódóan ezt az alsó és a felső tagozat külön tartja. A tájékoztatáson túl az Értékelő órán az elmúlt hónapban jó eredményt elérő, kiemelkedő közösségi munkát végző tanulók az iskolaközösség előtt kapnak elismerést. 3. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 4. A tanulók tájékoztatást kaphatnak még az őt érintő kérdésekről, és hozzájuthatnak a joggyakorláshoz szükséges információkhoz: az iskola honlapjáról, a faliújságokról, szóbeli hirdetés útján, a könyvtárban elhelyezett dokumentumokból, pedagógusoktól, az iskolavezetésétől. 3. A tanulói jogok gyakorlása és a tanulói érdekképviselet működés rendje a. A tanulói érdekképviselet A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat (DÖK) működik, tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzat vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Az iskola Diákönkormányzat (DÖK) megválasztása tanévenként a diákközgyűlésen történik. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév májusában az iskola igazgatója felelős. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 5

6 A diákönkormányzat a fenntartó által biztosított külön költségvetési kerettel gazdálkodhat. b. A tanulói jogok gyakorlása, véleménynyilvánítása Az iskola pedagógusai a tanulóval kapcsolatos döntéseiket jogszabályban meghatározott esetben és formában írásban közlik a tanulóval, illetve a szülővel. A tanulóközösségek és az egyes tanulók a jogaik érvényesítésével kapcsolatos kérdésekkel, javaslatokkal, panaszokkal elsődlegesen a szaktanárhoz, ezt követően az osztályfőnökükhöz, illetve az igazgatóhoz fordulhatnak. Írásbeli felvetéseikre 15 napon belül választ kell, hogy kapjanak, amelyből megállapítható a megkérdezett, illetve az intézkedésre jogosult személy vagy szervezet véleménye, döntése, valamint annak indoka. A tanulók tanáraik és társaik személyiségének és emberi méltóságának tiszteletben tartásával véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek, amelynek színterei: a tanórák, foglalkozások, az osztályfőnöki órák a Diákönkormányzat (DÖK) megbeszélések a diákparlament az iskola vezetése és az SZMK felé egyénileg, vagy csoportosan, szóban, vagy írásban az osztályfőnök, illetve a DÖK-t segítő tanár közvetítésével. A házirendet, illetve az iskolai szabályzatokat, valamint a jogszabályok tanulókat érintő rendelkezéseit minden tanév első óráin az osztályfőnökök a tanulókkal, továbbá az első évfolyamok első szülői értekezletén a szülőkkel ismertetik. c. Diákkörök Diákkör létrehozását a tanulók kezdeményezhetik, szept. 30-ig írásban az igazgatónál, ha legalább 10 tanuló igényli a diákkör megszervezését, javaslatot tehetnek a kört vezető felnőtt személyére. Az igazgató az iskolai lehetőségek felmérésével okt. 15-ig dönt a kör működésének elindításáról és helyéről. Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai vagy érdeklődési diákkörök alakíthatók. A diákkört pedagógus, vagy külső felnőtt irányíthatja, vezetheti. A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működésének feltételeit. 4. Az iskola által elvárt viselkedés szabályai (a tanuló kötelességei) Az iskolánkba járó tanulóktól elvárjuk az alábbiakat: Tartsák be a jogszabályok, az iskolai házirend, illetve más intézményi szabályzat rendelkezéseit. Minden tanuló tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse. Aktívan részt vegyen a kötelező tanítási órákon, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokon. Fegyelmezett magatartást tanúsítson és rendszeres munkával, képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségeinek, felszerelése hiánytalan legyen, házi feladatát elkészítse. A tanórákon az órai munkához szükséges felszerelésekkel vegyen részt! Kötelesek az ellenőrző könyvüket minden nap magukkal hozni, a tanórákon maguknál tartani és ebbe bejegyezni, illetőleg bejegyeztetni az osztályzatokat és egyéb információkat Ezek aláíratása a pedagógussal és a szülővel szintén a tanuló kötelessége. 6

7 Minden tanuló kötelessége, hogy tartsa be az iskola tanórai és tanórán kívüli foglalkozásainak, közös rendezvényeinek, valamint az intézmény helyiségeinek és berendezéseinek használati rendjét. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: Az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért Az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért: ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon A tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért Az iskolai házirendben megfogalmazott előírások betartásáért A tanuló vegyen részt környezetének és az általa alkalmazott eszközök rendben tartásában, a tanítási órák, tanításon kívüli foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában. A tanuló a tőle elvárható legnagyobb gondossággal járjon el a saját és a rábízott eszközök, tárgyak használatában, biztonságos megőrzésében. A tanulók felelősi megbízatásaikat (hetes, ügyeletes) maradéktalanul teljesítsék. A tanuló kötelessége, hogy a balesetek elkerülése érdekében sajátítsa el és alkalmazza az egészségvédelmi, balesetelhárítási, tűzvédelmi szabályokat, melyeket a házirend és a szervezeti és működési szabályzat tartalmaz. Óvja saját és társai testi épségét, egészségét, biztonságát. Tartsa tiszteletben mások tulajdonát. A tanuló köteles a tanórákról és a választott tanórán kívüli foglalkozásokról való hiányzását a házirend szabályai szerint igazolni. A tanuló az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg. A tanuló köteles az iskolai ünnepélyeken ünneplő ruhában (sötét alj, fehér felső), a testnevelési órákon a testnevelő által előírt öltözetben megjelenni. IV. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 1. Az intézményben tartózkodás rendje Szorgalmi időben az alsó tagozat épületeiben: reggel 6 óra 30 perctől a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 18 óra 30 percig. A felső tagozat épületében: 7 óra 30 perctől a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 19 óráig. Az intézmény tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva, az igazgató által meghatározott időpontokban, melyet a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hoz. Az iskolát szombaton és vasárnap rendezvények hiányában zárva kell tartani. Ettől eltérni eseti kérelmek alapján az igazgató engedélyével lehet. Szorgalmi időn kívül (a nyári szünetben) előre meghatározott ügyeleti napokon (általában szerdán) 8 órától 13 óráig a Kép u 14 épületében Szorgalmi időn kívüli időszakban igény szerint-az igazgató előzetes engedélyével az arra kijelölt területen és előre meghatározott időpontokon belül lehetőség van az iskolában tartózkodásra. Az épületekben és az iskola udvarain, a nyitvatartási időn kívül az igazgató előzetes engedélyével lehet tartózkodni, amennyiben az épület őrzése biztosított. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak felügyelettel használhatják. Tanítási idő után csak külön engedéllyel, vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató, igazgató-helyettes) illetve a részére órát tartó szaktanár 7

8 engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskolából való távozásra az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanítás befejezése után a hazamenő tanulók elhagyják az épületet, a napközis valamint a tanulószobás tanulók pedagógus kíséretével mennek az ebédlőbe, majd vissza az iskola megfelelő épületének kijelölt termeibe. A menzás tanulók szülői engedéllyel önállóan mennek étkezni, majd ebéd után haza mennek. Egyéb esetben a tanulók csoportosan, előre meghatározott rend szerint, a tanulószobás pedagógus kíséretében mennek ebédelni. 2. A tanítás nélküli munkanapok felhasználása A tanítás nélküli munkanapok egyrészt a pedagógusok szakmai felkészülését, másrészt a tanulók tartalmas programokhoz juttatását szolgálja. Ezek: nevelési, félévi értekezlet, kerületi pedagógiai nap, diáknap, egészségnap, osztálykirándulás, gyereknap, témanap. Az alsó és a felső tagozat vonatkozásában az éves munkaterv határozza meg ezek időpontját. 3. A tanítás rendje Az alsó tagozatosok, a tanítás előtt 6 óra 30 perctől 7 óra 30 percig a kijelölt épület ügyeleti tantermében gyülekeznek. 7óra 30 perctől gyülekeznek a tanulók a megfelelő tanteremben. A tanuló köteles 7 óra 45 percig megérkezni az iskolába. A felső tagozatosok az iskolába reggel 7 óra 30 perctől érkeznek. Ennél korábbi időpontban való érkezéshez a szülő írásbeli kérése szükséges, melynek alapján felügyeletet biztosít az iskola. A tanuló köteles a tanítás megkezdése előtt 10 perccel az iskolában megjelenni. A szülők gyermekeiket csak az iskola kapuig kísérhetik és a tanítást követően, ott várhatják meg őket. A napközis tanulók szülei délután, a tanulási idő után a tanulóért bemehetnek. A tanítási órák rendje: a tanítási órák 45 percesek, a szünetek 15 percesek. 0. óra óra óra óra óra óra óra óra A második óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók az osztálytermeikben étkezhetnek. Szünetekben a tanulók az időjárástól függően az udvaron is tartózkodhatnak (kivéve a tízórai szünetet). A tanulóknak órarendjüktől függően a tanítási órák vagy az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások között a óra és óra közötti időben legalább 30 perc szünetet kell főétkezésre (ebédre) biztosítani Az óraközi szünet ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartam 10 perc. Dupla órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak rendkívüli esetben. 4. A tanórán kívüli foglalkozások rendje a. A napközis és a tanulószobai foglalkozások A közoktatási törvény előírásainak megfelelően ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-negyedik évfolyamon napközi otthon, a felső tagozaton tanuló- 8

9 szoba működik. Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközi otthoni és tanulószobai ellátását. A tanítási szünetekben a munkanapokon azok számára, akiknek az otthoni felügyelete nem megoldott összevont napközis csoport üzemel. A napközi otthonba tanévenként előre minden év május-júniusában, illetve az első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni az iskola hivatalos tájékoztató füzetében. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthonos elhelyezését. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. b. A napközis foglalkozások rendje A napközis foglalkozások a tanórára való felkészülés a szabadidő hasznos eltöltésének színterei. A napközis foglalkozások délelőtti tanítási órák végeztével - a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva- kezdődnek és délután óráig tartanak. A tanulási időszak A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő előzetesen a tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet, a napközis nevelő engedélyével. Szülői igény esetén a napközis tanulók számára óra és között felügyeletet biztosítunk. c. A tanulószobai foglalkozások rendje Tanulószobai foglalkozást a tanórára való felkészülés céljából indítunk. A tanulószobai foglalkozás órakor kezdődik és óráig tart. A foglalkozás ideje alatt a tanulók a tanulószobát vezető tanár által meghatározott munkarend szerint dolgoznak. (a munkarendet az első alkalommal ismerteti a tanár) A tanulószobai foglalkozásról való eltávozás csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet, a tanulószobai nevelő engedélyével. A tanulószobáról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. d. Iskolai könyvtár Az iskola könyvtára minden tanítási napon, nyitvatartási idejében, valamint a könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. Használatát, működési rendjét az SZMSZ tartalmazza. e. Egyéb tanórán kívüli foglalkozások rendje A tanórán kívüli foglalkozást a tanulók közössége, a szülői szervezetek, és a munkaközösségek kezdeményezhetnek az igazgatónál. A foglalkozások helyét és időtartamát rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozás vezetője lehet az iskola tanára, dolgozója, külső szerv képviselője, szülő. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Egyéb tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök, önképző körök, énekkar, tehetséggondozó, felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások, kirándulások, erdei iskola, múzeumi, kiállítási, könyvtári, és színházi- művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások, sportkörök, hit- és vallásoktatás. Egyes foglalkozásokon a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Ilyenek a kirándulások, erdei iskola, múzeumi, kiállítási, könyvtári, és színházi- művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. Az erdei iskola szervezése tekintettel a magasabb önköltségre csak a szülők előzetes beleegyezésével történik. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak önállóan kell menni. 9

10 A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői óra és óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket értesíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató, valamint a fejlesztő foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásra a tanulónak az adott év elején kell jelentkeznie az osztályfőnöknél. A jelentkezés egész tanévre szól. f. Hittan oktatása Egyházi jogi személy intézményünkben a kötelező hit- és erkölcstan oktatásának keretében hitoktatást tarthat. Ennek megszervezéséhez az iskola minden év május 20-ig felméri, hogy melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni. A szülők tájékoztatását, valamint az oktatás megszervezését jogszabály írja elő. 5. A tanulók mulasztásának igazolása a. A hiányzások igazolása 1. A tanuló hiányzását a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. 2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének 3 nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést indokolt esetben az iskola igazgatója adhat. A szülői igazoláshoz formanyomtatvány áll rendelkezésre, amely a felső tagozaton a titkárságon, az alsó tagozaton az igazgatóhelyettestől kérhető, valamint letölthető honlapunk dokumentumok oldaláról ( 3. A nyolcadik évfolyamban további 3 napot igazolhat a szülő gyermeke szóbeli felvételin való részvételekor. Nyolcadik évfolyamon a középiskolák által rendezett őszi nyílt napra 3 nap engedélyezett. A nyílt napon való részvételt az adott középiskola igazolja és a szülő írja alá. 4. A 3 napot meghaladó hiányzás engedélyezéséhez a kérelmet a szülő az igazgatónak nyújtja be, a kért távollét kezdő napja előtt legalább egy héttel. A kérelemhez formanyomtatvány a fentiekben említett módon szerezhető be. A kérelmet az igazgató elbírálja és dönt a távollét engedélyezéséről, ezt írásban rögzíti és a kérelmező részére eljuttatja. 5. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek 6. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül három napig terjedő mulasztás esetén szülői, három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi, vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását. Az igazolást a szülőnek alá kell írni. 7. Az igazolás leadásának rendje: A felső tagozaton, a titkárságon, az alsó tagozaton az igazgatóhelyettesnek kell leadni az igazolást. A leadás napját az igazoláson rögzítik, és ezután adminisztrálják a naplóba, ill. elektronikus naplóba. 8. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. 9. A mulasztó tanuló köteles a tanulmányi elmaradást pótolni. 1 tantárgyi óra hiányzás után a második órára, 2-3 óra hiányzás után egy hét időtartam alatt, egyéb esetben a tanárral megbeszélt időpontra kell a lemaradást pótolni. 10. Az igazolatlan mulasztás fegyelmi vétség. Az igazolatlan mulasztásról az iskola a következő módon tájékoztatja a gondviselőket: 3 igazolatlan óráról az iskola értesíti a gondviselőt telefonon 5 igazolatlan óráról az iskola levélben értesíti a gondviselőket 10 igazolatlan óráról az igazgató levélben értesíti a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot. 30 igazolatlan óra után az igazgató levélben értesíti az általános szabálysértési hatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot. 10

11 50 igazolatlan óra után igazgató haladéktalanul értesíti a tényleges tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. 11. Ha a 250 órát elérő mulasztás miatt lemaradását a tanuló nem pótolta, akkor a nevelőtestület döntése alapján, az adott tárgyakból osztályozó vizsgát kell tennie vagy az évfolyamot ismételni köteles. 12. Mentesül a tanuló a tanórán való részvétel alól, mulasztott órái nem számítanak hiányzásnak azon tanulmányi- és sportversenyen, amelyeken az iskolát képviseli. 13. A tanulási nehézségekkel küzdő tanuló felzárkóztatását segítő fejlesztő foglalkozáson való rendszeres hiányzását (érdektelenség) a fejlesztő pedagógusok jelzik az iskolavezetés, az érintett pedagógusok valamint a szülő számára. A szakvélemény megújításakor a tanuló fejlesztésben való érdektelenségét a szakvéleményt kiállító intézmény felé jelezzük. b. A késés Késett az a tanuló, aki a tanóra megkezdése után érkezik az iskolába, illetve a tanterembe. A késés időtartamát (hány percet késett) a tanár rögzíti a naplóba. A késéseket az osztályfőnökök összesítik és átszámítják tanórába. Az így átszámított hiányzás igazolatlannak minősül. 6. A tanulók jutalmazása és fegyelmezése a. A tanulói dicséret és jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki: kiemelkedő valamely tantárgyban jó eredményt ér el tanulmányi versenyen hosszútávon, átlagon felül szorgalmas eredményes kulturális tevékenységet folytat kimagasló sportteljesítményt ér el a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. b. A dicséret és a jutalmazás formái Az iskolában elismerésként a következő formában adhatók dicséretek: szóban, írásban, az ellenőrzőn keresztül oklevél Az írásos dicséretek a következők lehetnek: szaktanári napközi-vezetői osztályfőnöki igazgatói nevelőtestületi Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók. A jutalmazások formái: jutalomkönyv tárgyi jutalom A Rákoshegyi Iskolásokért Alapítvány Czimra-díja (külön kiírás alapján) 11

12 A jutalmak odaítéléséről a pedagógusok és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után az osztályfőnök dönt. Az tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola nyilvánossága előtt veszi át, s bekerül az iskola Aranykönyvébe. A jutalmazásokat az iskola honlapján is ki kell hirdetni. c. A tanulók fegyelmezése Fegyelmi intézkedések Az a tanuló, aki kötelességeit enyhébb formában megszegi, fegyelmi intézkedésben részesítendő. A fegyelmi intézkedések a következők lehetnek: tanítói, tanári, nevelői figyelmeztetés tanítói, tanári, nevelői intés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés igazgatóhelyettesi intés igazgatói intés Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. Az írásos intések előtt szóbeli fegyelmező vagy írásos figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót. A fegyelmi intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetébe és az osztálynaplóba kell beírni. Fegyelmi büntetések Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás lefolytatásának részletes szabályait az SZMSZ tartalmazza. Ezek alapján iskolánkban a fegyelmi büntetés lehet: igazgatói megrovás, igazgatói szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába. 7. A tiltott tanulói magatartásformák Tilos az iskolában dohányozni, szeszes italt, minden bódító, kábító hatású szereket fogyasztani, valamint ezeket behozni. Tilos baleset-, tűz- és robbanásveszélyes eszközöket behozni, azokat használni. Tilos a mobiltelefont a tanórán használni, azt kikapcsolt állapotban a táskában kell tartani. Tilos az iskolában és szervezett iskolai foglalkozásokon hang- és képfelvételeket készíteni. (Kivéve, ha erről előzetes engedélyt kaptak az igazgatótól) Tilos az iskola udvarain kerékpározni, motorozni, valamint balesetveszélyes eszközökkel közlekedni (gördeszka, görkorcsolya). Tilos az iskola felszerelési tárgyait, eszközeit az iskolából kivinni. Kivéve, ha előtte az igazgatóval engedélyeztették. 8. Tanulói tisztségviselők Az iskola tanulói tisztségviselői: osztályonként két-két hetes 12

13 tanulói ügyeletesek tantárgyi felelősök osztálytitkár A tantermek tisztaságáért, rendjéért, a tanulók felszereléséért szünetekben a hetesek a felelősek. Ők gondoskodnak továbbá a krétáról, a tábla tisztaságáról, a terem szellőztetéséről. Az óra elején a hiányzókat, s az időközben történt változásokat jelentik. Ha a becsengetés után 10 perccel a tanár, vagy tanító nem érkezett meg, a hetes jelenti az igazgatói irodában. A tanulói ügyeletesek az ügyeletes tanár munkáját segítik. A fegyelmezetlenséget jelentik az ügyeletes tanárnak. A heteseket és a tanulói ügyeleteseket heti időtartamra az osztályfőnök jelöli ki. A hetesi feladatot az osztály minden tanulója ellátja. Tanulói ügyeletet a 7. és 8. évfolyam tanulói látják el. 9. Az elektronikus napló használatával kapcsolatos szabályok 1. Iskolánk a tanulók értékelésének és mulasztásának rögzítésére elektronikus naplót használ Az elektronikus napló bejegyzéseit a szülők egy internetes hálózati kapcsolattal rendelkező számítógép segítségével megtekinthetik. 3. A szülők megfelelő jogosultság birtokában: regisztráció és jelszó beírása után hozzáférhetnek az elektronikus naplóhoz, megnézhetik saját gyermekük érdemjegyeit, osztályzatait, dicséreteit és elmarasztalásait, a mulasztásokat, a mulasztások igazolását, illetve a tanuló iskolai életéhez kapcsolódó különböző bejegyzéseket. 4. A tanulók félévi osztályzatát az iskola az elektronikus napló mellett a szülőkkel az értesítő könyvön (ellenőrzőn) keresztül is írásban közli. 5. Az elektronikus naplóhoz a szülők szülői, illetve külön tanulói hozzáférést automatikusan megkapják. 6. További hozzáféréssel kapcsolatos kérését a szülő személyesen az osztályfőnöknek jelzi. 7. Az iskola elektronikus naplója az iskola honlapján, illetve az osztályfőnök által megadott más internet címen keresztül érhető el. 8. Az elektronikus naplót a pedagógusok, a szülők és a tanulók egymás közötti értesítések, üzenetek küldésére is használhatják. 9. Abban az esetben, ha a szülő az osztályfőnöknek írásban jelzi, hogy nem tudja használni az e- naplót, a szülők tájékoztatása és a szülővel való kapcsolattartás értesítő könyvön (ellenőrzőn) keresztül írásban történik. Az osztályzatok bejegyzése az értesítő könyvbe (ellenőrzőbe) a tanuló feladata. A bejegyzéseket a szülőnek láttamoznia kell. 10. A helyiségek, berendezések használatával kapcsolatos szabályok a. Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit a nyitvatartási időben úgy használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Amennyiben az intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően kívánja igénybe venni az iskola helyiségeit, akkor azt intézményvezetőnél kell bejelenteni és engedélyeztetni. 1 (Jelen házirend elfogadásakor iskolánk a tanulók értékelésének és mulasztásának rögzítésére az írásos napló mellett elektronikus naplót is használ.) 13

14 b. A tanulók helyiséghasználata A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A tanítási idő után a tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanulók csak felnőtt megbízása esetén, vagy hívására mehetnek a tanári szobába. Az utolsó óra után a tantermeket tisztán kell elhagyni és a székeket az asztalokra kell felrakni. Betartásáért a hetes a felelős. c. A szaktantermek használati rendje A szaktantermek (tornaterem, számítástechnika, tanműhely, rajz stb.) a helyiség felelősének engedélyével és a helyiség használati rendjének megismerése után használhatók. A használati rend ismertetéséről a helyiség felelősének kell gondoskodni. Az egyes szaktantermek használati rendjét a MELLÉKLET tartalmazza. A tanulók a sportpályára csak a tanár engedélyével mehetnek. d. Az ebédlő használati rendje Az ebédlőbe a tanulók az intézményben tartózkodás rendjében meghatározottak szerint mehetnek. Az étteremben a tanulók csak pedagógus felügyeletével tartózkodhatnak. A napközis csoportok csak a kijelölt helyen és időben étkezhetnek. Minden tanuló köteles vigyázni az étterem felszerelési tárgyaira. Az étteremből evőeszközt kivinni tilos! Az étteremben csak pedagógusok és azok a tanulók tartózkodhatnak, akik ebédelnek. Az ebéd befejezése után a tanulóknak el kell hagyni a helyiséget. Az étkezés rendjét minden tanuló köteles betartani! Ezek: fegyelmezett átvonulás és bevonulás étterem közlekedési rendje fegyelmezett önkiszolgálás, illetve felszolgálás megbízás esetén zajtalan kulturált étkezés 11. A taneszközökre, felszerelésekre vonatkozó felelősség szabályai Az iskolai könyvtárból kölcsönzött könyvek, tankönyvek használatáról, felelősségi szabályairól a könyvtárhasználat rendje intézkedik (lásd SZMSZ) A tanórán és a tanórán kívüli tevékenységnél, a tanulók az általuk használt taneszközöket, szemléltetőeszközöket, egyéb eszközöket rendeltetésszerűen kötelesek használni. A szándékos vagy gondatlan károkozásért a tanuló a felelős. Nem felelős a tanuló, ha bizonyíthatóan az eszközök rendeltetésszerű használata, vagy hiba során következik a kár. 12. Az anyagi kártérítés szabályai A tantermekben elhelyezett eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles jelezni a gondnok részére. Az intézmény területén az épületek felszerelésében, berendezéseiben és különféle eszközeiben előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. A tanuló által az oktatási-nevelési intézménynek okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Az iskola a károkozás körülményeinek, az okozott kár nagyságának és személyi felelősségének megvizsgálása után a szülőt felszólíthatja az okozott kár megtérítésére. A kártérítés mértéke: gondatlan károkozásnál a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének 50%-át, szándékos károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér öthavi összegét nem haladhatja meg. 14

15 13. Az iskolai munkához nem szükséges tárgyak bevitele A tanulók az iskolai munkához, ill. joggyakorláshoz nem szükséges tárgyakat az intézménybe nem hozhatnak. Amennyiben mégis behozzák (szülői engedéllyel, szükség esetén), annak behozatalát az első óra előtt bejelentheti, és az intézmény által biztosított értékmegőrzőben leadhatja a felső tagozaton, az iskolatitkárságon, az alsó tagozaton az igazgatóhelyettesi irodában, a Kép u. 13-ban a tanári szobában. (Pl. mobiltelefon, hanglejátszó eszköz, fényképezőgép, nagyobb pénzösszeg stb.). Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, vagy azt a tanítás kezdetén nem jelenti be, illetve a nagyobb értékű tárgyat, pénzt az iskolába érkezéskor nem adja le az iskolatitkári irodában, az iskolába hozott tárgy, érték megrongálódásából vagy elvesztéséből bekövetkezett kárért az iskola nem felel A hivatalos ügyek intézésének rendje Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 00 óra és óra között. Az iskola pedagógusai az éves munkatervben meghatározott időpontokban fogadóórákat tartanak. Ettől eltérni a pedagógussal való egyeztetés után, annak beleegyezésével lehet. 15. A tanulók felvétele, a tantárgyválasztás rendje a. Felvétel az iskolába A tanuló felvételét részletesen az intézmény pedagógiai programja szabályozza. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. Amennyiben iskolánk a rendeletben megadott sorrend szerint az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. b. A sorsolás lebonyolításának szabályai: A sorsolás nyilvános. A sorsolásra a felvételi kérelmet benyújtó szülőket meg kell hívni. A meghívónak tartalmaznia kell a sorsolás helyszínét, a sorsolás időpontját, a sorsolásban érintett tanulók számát, valamint a felvehető tanulók számát. A sorsolás helyszíne az iskola épülete. A sorsolást a felvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak utolsó napja után tizenöt napon belül le kell bonyolítani. A sorsolást az ez alkalomra létrehozott sorsolási bizottság szervezi meg és bonyolítja le. A sorsolási bizottság tagjai: az 1-2. évfolyam munkaközösség vezetője, a szülői szervezet képviselője, a leendő első osztályos tanítók (egyikük a jegyzőkönyvvezető), az iskola alsós igazgatóhelyettese. A sorsolási bizottság elnöke: az iskola alsós igazgatóhelyettese. A sorsolás elején a megjelent szülőkkel ismertetni kell a sorsolás menetét és a sorsolási bizottság tagjait. A felvételi kérelmeket jelölés nélküli, zárt borítékban a jelenlevők előtt kell behelyezni a sorsolási urnába. 2 Köznevelési törvény 25 (3) 15

16 Az urnából a sorsolási bizottság egyik tagja veszi ki egyesével a borítékokat, majd mindenki számára jól hallhatóan felolvassa a borítékban levő tanuló nevét. Az egymás után kihúzott tanulók nevét a jegyzőkönyvvezető a kihúzás sorrendjében azonnal rögzíti a jegyzőkönyvben. A sorsolás eredményeképpen minden jelentkezőt a jogszabályi előírásoknak megfelelően rangsorolni kell. A sorsolás menetéről a sorsolás közben jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a sorsolás időpontját, a sorsolás helyszínét, a sorsolási bizottság tagjainak nevét, a felvételi kérelmet benyújtó szülők és tanulók nevét, a felvehető tanulók számát, a kihúzás sorrendjében a tanulók nevét, a sorsolás eredményeképpen az iskolába felvett és az elutasított tanulók nevét, a keltezést, valamint a sorsolási bizottság elnökének és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását. Az elkészült jegyzőkönyvet a sorsolás végén a jelenlevőkkel ismertetni kell. A sorsolás után az iskola igazgatója sorsolás eredményének megfelelően a felvételről, illetve a felvétel elutasításáról határozatot hoz, melyet hivatalos formában eljuttat a felvételi kérelmet benyújtó szülőknek. c. A tantárgyválasztás rendje Az iskola választható órakeretben, a pedagógiai programban meghatározott tantárgyakat biztosítja tanulói számára. A tantárgyválasztási kérelmet a tanuló szülei írásban, az előző tanév május 31.-ig juttatják el az osztályfőnökön keresztül az iskola részére. Az 5. évfolyamtól az angol nyelv emelt szinthez választható óraszám tartozik. Ennek szabályait a pedagógiai program tartalmazza. 16. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanulmányok alatti vizsgák szabályait ezen belül a tantárgyakra előírt írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket szabályozását a pedagógiai program tartalmazza. Ezek alapján: 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: osztályozó vizsga, pótló vizsga, javítóvizsga. 2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. 16

17 5. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. 7. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: Tantárgy Írásbeli Szóbeli Gyakorlati Alsó tagozat Magyar nyelv Írásbeli Szóbeli Magyar irodalom Írásbeli Szóbeli Idegen nyelv Írásbeli Szóbeli Matematika Írásbeli Szóbeli Erkölcstan Szóbeli Környezetismeret Írásbeli Szóbeli Ének-zene Szóbeli Gyakorlati Vizuális kultúra Gyakorlati Életvitel és gyakorlat Gyakorlati Testnevelés és sport Gyakorlati Felső tagozat Magyar nyelv Írásbeli Szóbeli Magyar irodalom Írásbeli Szóbeli Idegen nyelvek Írásbeli Szóbeli Matematika Írásbeli Szóbeli Erkölcstan Írásbeli Szóbeli Történelem Szóbeli Természetismeret Írásbeli Szóbeli Fizika Írásbeli Szóbeli Kémia Írásbeli Szóbeli Biológia Írásbeli Szóbeli Földrajz Írásbeli Szóbeli Ének-zene Írásbeli Szóbeli Gyakorlati Hon- és népismeret Szóbeli Vizuális kultúra Gyakorlati Informatika Írásbeli Gyakorlati Technika, életvitel és gyakorlat Gyakorlati Testnevelés és sport Gyakorlati 8. Javítóvizsga A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató által megállapított napon köteles megjelenni. A javítóvizsga napját közzé kell tenni. A javítóvizsga idejéről és a javítóvizsgával kapcsolatos tudnivalókról a tanuló szüleit értesíteni kell. A javítóvizsga az iskolaigazgató által kijelölt vizsgabizottság (3 fő) előtt történik. A szülővel tudatni kell, hogy ha a tanuló a javítóvizsgát indokolatlanul elmulasztja, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. 17

18 9. Osztályozóvizsga Az osztályozóvizsga vizsgabizottság (3 fő) előtt történik. Az írásbeli osztályozó vizsga időtartama 45 perc. Az írásbeli vizsgán tanári felügyeletet kell biztosítani. 10. Független vizsgabizottság A tanuló joga, hogy független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. Ilyen típusú kérelmét a tanév, ill. a félév előtt legalább 30 nappal kell írásban beadni az igazgatóhoz. 17. A tanévi tantárgyi részleges vagy teljes felmentés rendje A tanuló, a szülő kérésére magántanulóként is teljesítheti iskolai követelményeket vagy a foglalkozásokon való részvétel alól kaphat felmentést. Ehhez a szülőnek kérvényét írásban, megfelelő indoklással, az igazgatóhoz kell benyújtani. Az igazgató 10 napon belül dönt és írásban válaszol a kérvényekre. A tantárgyi követelmények teljesítése alóli mentességet (nem kap osztályzatot) csak a megfelelő szakvéleménnyel rendelkező tanuló kaphat. 18. A tanulói jogviszony megszüntetése Iskolánkban a tanulói jogviszony megszűnhet: továbbtanulás, más iskolába távozással, fegyelmi büntetésként más iskolába való áthelyezés által. 19. A tanulók által előállított tárgyak, dolgok, alkotás vagyoni jogára vonatkozó szabályok A tanulók által készített tárgyak, eszközök tulajdonjogát az SZMSZ szabályozza. Ezek alapján a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. 18

19 V. TÉRÍTÉSI DÍJAK FIZETÉSI, A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK MEGÁLLAPÍTÁ- SÁNAK VALAMINT A NEM ALANYI JOGON JÁRÓ TANKÖNYVTÁMOGATÁS RENDJE 1. Diákétkeztetés A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. Napközibe nem járó tanulók számára az iskola ebédet (menzát) biztosít. Az iskola üzemeltetője által megállapított étkezési térítési díjat az iskolában kell befizetni minden hónapban előre a meghatározott és feltüntetett időpontban. A tanév első hetére az iskolában csak annak a tanulónak tudunk étkezést biztosítani, aki a szeptemberi étkezési díjat legkésőbb augusztus utolsó hetében befizeti. Az iskola a hiányzó tanuló étkezései díját a szülőnek csak akkor tudja visszatéríteni, ha a szülő, vagy a tanuló az étkezést két nappal előre lemondja. 2. Egyéb térítési díjak, tandíj fizetése, a tankönyvtámogatás rendje Egyéb térítési díjakat az önköltséges, tanórán kívüli tevékenység során a szülő fizeti. Tandíj fizetése iskolánkban nincs. A tankönyvtámogatás rendjét és az ezzel kapcsolatos kedvezményeket az intézményi SZMSZ tartalmazza. 3. Szociális támogatások megállapításának rendje a. A tanulók szociális ellátása Az intézmény számára a fenntartó nem biztosít külön szociális ösztöndíjra és szociális támogatásra felhasználható pénzeszközöket. Az étkezési díj megállapításánál (50%-os vagy ingyenes) is az étkezést biztosító, üzemeltető rendelkezik a döntési jogkörrel. A szülőnek a Budapest, Rákosmente Önkormányzatához kell szociális támogatásra irányuló igényét benyújtani. b. Alapítványi támogatás Az intézményben működő Rákoshegyi Iskolásokért Alapítvány is támogathatja a tanulókat. Első sorban a kirándulások, táborozások, verseny- és vizsgadíjakhoz nyújt támogatást. Támogatást kérhet a szülő (írásban az alapítvány elnökének címezve), vagy a támogatás igényt az osztályfőnökök vagy az iskolai gyermekvédelmi felelős is jelezhetik az alapítvány elnökének. A szociális célra felhasználható összegéről és a támogatás módjáról az elnök javaslatára az alapítvány kuratóriuma dönt. 4. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás rendje Amennyiben a törvény által kötelezően előírt ingyenes tankönyvellátást az iskola biztosította és marad még a tankönyv-támogatási összegből, úgy ezt differenciáltan, az igények, és a rászorultság alapján kell elosztani. Előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. Ehhez a család egy főre jutó jövedelmének megállapításáról szóló igazolás szükséges. Támogatási kérelmet egyéb indok alapján is benyújthat a szülő. A rendelkezésre álló összeg szétosztását az osztályfőnök, a gyermekvédelmi felelős felmérése valamint a szülők benyújtott igényei alapján a nevelőtestület dönti el, a Szülői Munkaközösség és a diákönkormányzat javaslatainak figyelembevételével. 19

20 VI. A CZIMRA GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJÉNEK ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A Czimra Gyula Általános Iskola házirendjét az iskolai diákönkormányzat a 2013 év március hó 25. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. (Mellékelve az elfogadásról készült a diákönkormányzat vezetőjének aláírásával.) A Czimra Gyula Általános Iskola házirendjét az iskolai szülői szervezet, az SZMK a 2013 év március hó 25. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. (Mellékelve az elfogadásról készült a szülői szervezet vezetőjének aláírásával.) A Czimra Gyula Általános Iskola házirendjével az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja. (Mellékelve az egyetértésről szóló határozat a többletkötelezettségek felsorolásával.) A Czimra Gula Általános Iskola házirendjét a nevelőtestület a 2013 év március hó 25. napján tartott ülésén elfogadta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.) Kelt: Budapest, március 26. Kuli Ferenc igazgató