A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni glbális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vnatkzó külügyminisztériumi knzultációs kérdésekre 2013.09.10. A HAND Szövetség az alábbi kérdések megválaszlásában a tagszervezetei által képviselt álláspntkn túl a Beynd2015 elnevezésű glbális civil kezdeményezés résztvevőjeként az európai és Európán kívüli civil szervezetek által megfgalmaztt véleményeket is tlmácslja a knzultáció srán. A Beynd2015 egy 3 éve flyó, az egész világra kiterjedő civil kampány, mely több, mint 100 rszág 800 civil szervezetét fgja össze és célja a 2015 utáni fejlesztési agenda kialakításának hivatals flyamatában a civil szempntk érvényesítése. 1 1. Miként értékeli az MDG szerepét és a megvalósítás prblémáit? 2. Lehetőséget lát-e a célk elérésének felgyrsítására? 3. Milyen relevanciával bír mindez az új, 2015 utáni glbális fejlesztési/fenntartható fejlődési keretrendszer kialakítása vnatkzásában? A Millenniumi Fejlesztési Célk egy nagyszerű kezdeményezés, amely megmutatta, hgy közös akarattal, nemzetközi összefgással és a kitűzött célkhz rendelt frrásskkal és megvalósítási plitikával valódi váltzást érhetünk el. Ugyanakkr egyrészt a célk meghatárzásának knszenzuális, nem knfrntatív, emellett - a mából visszatekintve elhamarkdtt, leegyszerűsítő flyamata miatt túl általáns, vagy éppen absztrakt célk kerültek meghatárzásra. Vélhetően ez is az ka annak, hgy a kitűzött periódus vége felé ilyen messze vagyunk a célk teljesítésétől. Az MDG-k univerzális egyen-megldásai gyakran félreértelmezett célkitűzéseket eredményeztek, amely elsősrban egy dnr közpntú fejlesztési nézőpnt érvényesülésének vlt köszönhető. Szembe kell nézni azzal a ténnyel is, hgy a gazdagság egyre erősödő kncentrációja és a gazdasági és plitikai hatalm közötti határk elmsódása hgyan termeli újra a szegénységet. Olyan új célkra van szükség, amelyek nem a szegények sajnálatára, hanem a gazdagk méltánys hzzájárulására épít. A szegényeknek elsősrban nem fejlesztési prjektekre van szüksége, hanem igazságsabb újraelsztásra. Ezt csak egy sr, a tőke termelését és mzgását szabályzó, szigrú eszközrendszer bevezetésével lehet elérni. Létfntsságú, hgy a bilaterális és multilaterális dnrk, nemzetközi nem krmányzati szervezetek, think-tank-ek és civil szervezetek ne kapkdva próbálják értelmezni és megfgalmazni az MDG-k jgutódját, hanem a különböző résztvevők közötti megfelelő knzultációra építve a partnerrszágk teljes támgatását élvezve, egy cél-specifikus megközelítés kerüljön a nemzetközi fejlesztés napirendjére. Az MDG-k implementációja srán nem csak a végrehajtás, de az elért eredmények mérése is prblematikus vlt. Az új fejlesztési keret esetében új mérhető célkat kell megfgalmazni skkal átgndltabb indikátrk alkalmazása mellet, melyek nem csak aggregát adatkra alapznak, hanem életkr, nem, hátránys helyzet stb. szerint lebntva az eredményeket. A mérhető célk mellett a kvalitatív szempntk is meg kell, hgy jelenjenek az előrehaladás 1 Bővebb infrmáció: http://beynd2015.rg/ 1
felmérésére. Mindehhez természetesen a megfelelő statisztikai adatszlgáltatás feltételeit is meg kell teremteni, ami az MDG-k esetében szintén hiányztt. A 2015 utáni keretrendszernek tehát egy lassabb, megfntltabb flyamatként kell a megfelelő módszertant megtalálnia a célk meghatárzására és implementációjára, valamint lyan társadalmi és gazdasági átalakulást kell generálnia, mely nagybb hangsúlyt fektet az egyenlőtlenségek kezelésére. Fnts, hgy ennek a flyamatnak a fejlődő rszágk ne pusztán résztvevői, hanem irányítói legyenek. A HAND Szövetség fntsnak tartja a következő értékek, szempntk képviseletét a flyamat srán: A partnerség hangsúlysabb szerepet kell, hgy kapjn a dnr-recipiens relációval szemben Univerzális egyen-megldásk helyett elengedhetetlen a helyi környezetre reagáló célk és megldásk kialakítása Meg kell különböztetni a glbális és nemzeti szintű célkitűzéseket A célkitűzések középpntjában a szegénység kainak megszüntetése kell, hgy álljn, melyek így az rszágkn belüli és rszágk közötti egyenlőtlenségek felszámlására irányulnak A célk teljesülésének méréséhez átgndltabb, részletesebb, az aggregát adatkat lebntó indikátrk megalktására, és a statisztikai adatszlgáltatás fejlesztésére van szükség Az MDG-flyamat felgyrsítása 2015-ig A jelenleg érvényes célk 2015-ig gyrsíttt ütemben történő teljesítése jelen pillanatban elsődlegesen is nemzeti szintű lépéseket igényel. A 2013. júniusi uniós tanácsi következtetések és a Különleges Esemény záródkumentum-tervezete által is megerősített, az ODA mértékére vnatkzó kötelezettségvállalásk (Magyarrszág esetében 0,33% ODA/GNI) tekintetében kérdés, hgy Magyarrszág reálisan mit tud vállalni a flyamat felgyrsítása érdekében. A magyar civil szervezetek rendkívül előremutatónak tartanák, ha az rszág egy erőteljes üzenetet küldene a nemzetközi közösség, de leginkább a fejlődő államk felé, hgy az Open Wrking Grup társelnökeként nem csupán a flyamat facilitátraként vállal felelősséget a Pst-215-ös flyamatért, hanem knkrét, az erőfeszítéseket megtöbbszöröző lépések megtételén keresztül is. 4. Mit vár az ENSZ Közgyűlés 68. ülésszakának elején, 2013. szeptember 25-én tartandó fejlesztési csúcstalálkzótól, az ún. Különleges Eseménytől az előkészített záródkumentum-tervezet és a kapcslódó főtitkári jelentés tükrében? 1. A civil szervezetek elvárása a szeptemberi Különleges Eseménytől, hgy az ENSZ tagállamk jóváhagyásával a 2015 utáni időszakra vnatkzó összes ENSZ égisze alatt zajló egyeztetési flyamat integrálásra kerüljön, melynek nymán egy egységes, átfgó célrendszer születik meg, amelyben a szegénység és egyenlőtlenség felszámlása, valamint a fenntartható fejlődés elválaszthatatlan egységet képez. 2. Egy világs radmap (ütemterv) kerül meghatárzásra a tvábbi integrált ENSZ-es egyeztetési flyamatra vnatkzóan. 3. A High Level Panel jelentésének legfntsabb üzenete: n ne is left behind lyan vállalásk frmájában realizálódik, amely nem a szegénység százalékban meghatárztt 2
csökkentését, hanem annak teljes felszámlását tűzi ki célul, különös figyelmet szentelve a leghátránysabb helyzetű csprtknak. 4. A záródkumentumnak a lehetőségekhez mérten knkrétan és világsan kell fgalmaznia a vállalásk végrehajtására vnatkzó lépések és pénzügyi frrásk tekintetében. Nem elég az együttműködés vágyának általánsságk szintjén történő megfgalmazása, a dkumentumnak ezen a szinten túl kell lépnie. A fejlesztési erőfeszítésekre vnatkzó glbális partnerség tekintetében megfgalmaztt 8. MDG teljesítése jócskán elmaradt a tervektől, amit tetézett a megfelelő indikátrk hiánya is. Az új fejlesztési keretrendszer e tekintetben is knkrét és mérhető célkat kell, hgy megfgalmazzn, annak érdekében, hgy láthatóvá váljn az előrehaladás vagy éppen annak hiánya. 5. A fejlődő rszágk által is megfgalmaztt kívánságnak megfelelően a záródkumentum a közös, de megkülönböztetett felelősség elvét kell, hgy tükrözze a 2015 utáni keretrendszer tekintetében, ami megfgalmaz glbális, de egyúttal nemzeti szintű célkat is, tekintetbe véve a különböző nemzeti sajátsságkat és kntextust. 6. Az Európai Tanács által 2013 júniusában elfgadtt tanácsi következtetésekkel egybehangzóan a civil szervezetek is szrgalmazzák a szegénység jövedelem-alapú megközelítésének meghaladását a következő fejlesztési keretrendszer esetében. Ahgy a tanácsi következtetések is fgalmaznak, az előrehaladás mérés srán szükséges a GDP-n túl a fejlődés kapcsán a társadalmi és környezetei tőke váltzásait is tekintetbe venni. 5. Melyek lehetnek Magyarrszágnak a 2015 utáni keretrendszer kidlgzását célzó nemzetközi flyamatba illeszkedő szerepvállalása tvábbi fő irányai a magyar OWG társelnöki tevékenységen túlmutatóan? A nemzetközi flyamat srán üzenet értéke van, hgy az egyes rszágk saját fejlesztésplitikájukban és gyakrlatukban milyen lépéseket hajtanak végre. A kevesebb több elve alapján, fnts lenne a magyar nemzetközi fejlesztés karakteresebbé tétele, azáltal, hgy az alapvetően alacsny NEFE keretből kevesebb, de világs priritásk és valós igényfelmérés alapján, a segélyhatéknyság alapelvei mentén kialakíttt, jól kivitelezett, értékelt, megfigyelt és utógndztt prjektet hajtsunk végre. Fnts lenne tvábbá, a magyar NEFE tevékenység és eredményeinek szélesebb körben történő kmmunikációja, nemzetközi szinten is, valamint a jelenleginél szélesebb szakmai kör bevnása a tudmány, a magángazdaság, a civil szektr és a média részvételével. A civil szervezetek nagy örömmel értesültek Magyarrszág OWG-ben felvállalt társelnöki szerepéről. Ez a pzíció kiváló lehetőség arra, hgy az rszág megmutassa elkötelezettségét a nemzetközi fejlesztés területe iránt, és felhívja a figyelmet lyan területekre, amelyek megkülönböztetett helyet érdemelnek a 2015 utáni fejlesztési célk ranglistáján. Elengedhetetlen lenne Magyarrszág OWG-ban lévő szerepének hazánkban való széles körben való prmóciója, tvábbá a hazai flyó és állóvizek, egyedülálló vízi élővilágunk és a fenntartható vízgazdálkdás fntsságára itthn is felhívni a figyelmet. Erre az któber elején Budapesten megrendezendő Water Summit is kiváló alkalmat nyújt. Ugyanakkr fnts lyan célk és vállalásk mellett elkötelezni magunkat, melyek valóban kivitelezhetőek és fenntarthatóak is. Az OWG-ben betöltött szerepünk kiegészítése, megerősítése, Magyarrszág elkötelezettségének demnstrálása érdekében knkrét lépésként megfntlandó lehet az OWG flyamatn belül egy speciálisan erre a témára kncentráló ún. önkéntes kezdeményezés (Vluntary Initiative) beindítása. Az OWG munkájának krdinátri tevékenységén túlmenően Magyarrszág különleges közvetítő szerepet játszhat az európai, 3
különösen az ECOSOC státusszal nem rendelkező civil szervezetek és a hivatals flyamat szereplői között. Esetleg hasnló demnstratív jellegű befizetés eszközlése, mint amit a 2011-es magyar EU elnökséget megelőzően Magyarrszág 2010-ben az ENSZ Éghajlat-váltzási Keretegyezménye (UNFCCC) alatt létrehztt és a Glbális Környezetvédelemi Alap (GEF) által kezelt Legkevésbé Fejlett Országk Alapjába (LDCF) végrehajttt. Így a 2009-es klímaknferencia kapcsán megfgalmaztt magyar vállalásk teljesítése is tvább zajlana, és ha esetleg lyan, a fenntartható vízgazdálkdáshz, szanitációhz kapcslódó téma állna a támgatás középpntjában, akkr a Magyarrszág által preferált célterületen az MDG-k teljesítésének felgyrsításáhz is hzzájárulnánk egyben. A multilaterális befizetésen kívül a hazai szereplők bevnására alapzó speciális támgatási prgram beindítása is megfntlandó a téma kapcsán. 6. Milyen hzzáadtt értéket nyújthatunk azáltal, hgy a 2013. któber 8 11. közötti Budapesti Víz Világtalálkzó célkitűzésével is összhangban törekszünk a fenntartható vízgazdálkdás önálló elemként történő megjelenítésére a 2015 utáni célrendszerben? Magyarrszág fenntartható vízgazdálkdással kapcslats szerepe és a vízgazdálkdás 2015 utáni célrendszerben való megjelenítése rendkívül fnts. Előremutatónak tekintjük, hgy Magyarrszág megfgalmazta a vízhez való hzzáférésnek és a szanitációnak, valamint a vízkészletek védelmének a fntsságát. Ezen a téren Magyarrszág úgy segítheti a legjbban a fenntartható fejlesztési célkat, ha egyrészt példát mutat egy lyan hazai szakplitikai kidlgzásával és véghezvitelével, amely nem csak állami, de közösségi szinten is figyelembe veszi e célkat. Másrészt ezt az álláspntt képviseli nemzetközi színtereken is. Harmadrészt, az e téren szerzett tapasztalatait, a nemzeti és közösségi érdekérvényesítés eredményeit megsztja az ezen a téren legfenyegetettebb rszágkkal. A következő fejlesztési célkitűzések kialakítása srán érdemes átgndlni, hgy a vízgazdálkdás milyen szerepet tölt be a többi cél fenntarthatósága szempntjából, illetve, hgy a különböző célk között milyen átfedések jelennek meg. Ebből a szempntból elképzelhető, hgy a vízgazdálkdás fenntarthatóságának kihangsúlyzása több más célkitűzés részelemeként is meg kell, hgy jelenjen, ezáltal biztsítva hzzáadtt értékét és kiemelt pzícióját. Minél több szinten tudjuk biztsítani ennek a célnak a jelenlétét, annál hatéknyabban lehet számttevő és mérhető eredményeket elérni. 7. A fejlesztés-finanszírzási kérdéskörben hgyan ítéli meg a beynd aid szemléletet? (Az ODA katalizátr szerepe mellett, az új agenda egyre inkább lyan fejlesztési hzadékkal bíró területekre hívja fel a figyelmet, mint a partner rszágk belső főként adóbevételi és közpnti költségvetési frráskból származó finanszírzási frrásainak mbilizációja, tvábbá a magánszektr befektetései: FDI és hazai beruházásk). A nemzetközi közösség több knkrét partnerségi célt fgalmaztt meg a fenntartható fejlesztésfinanszírzás kérdésében, úgy mint, (i) a partnerségnek biztsítania kell a különböző plitikák, valamint az intézmények és érdekelt felek közötti állandó és rendszer-szintű kherenciát és krdinációt. A magasabb szintű kperáció és krdináció elősegíti egy kherensebb nemzetközi pénzügyi architektúra kialakulását. (ii) A partnerségnek szükségszerűen növelnie kell a rendelkezésre álló frrásk mzgósítását, tvábbá az összes fnts területen átívelő módn és a fenntartható fejlődés szellemében kell javítania a frrásk elsztásáért felelős infrastruktúrát, hgy ez minden résztvevő számára elérhetővé váljn. Ezzel a két céllal egyetemben a fejlesztésfinanszírzásnak lehetővé kell tennie egy új fejlesztési kperációs keretrendszer kialakulását is, melynek egyenlőre az OECD-DAC által kifejlesztett ODA kncepció felel meg egyedül. Az elmúlt években sajns az ODA szintje stagnált, sőt a költségvetési nehézségek miatt csökkent. Ezzel egyetemben a főbb dnrk 4
stratégiái közben átalakultak, hgy az eredményekre, a hatáskra és pénzügyi frrásk igazságs elsztására fektessenek nagybb hangsúlyt. Fnts feladat, hgy különbséget tegyünk az eredmény alapú teljesítés és a helyi partnerek tulajdnsi szemléletén alapuló szükségletek teljesítése között. A fejlesztési partnerségnek kiterjesztése az újabb dnrkra és feltörekvő gazdaságkra, biztsítaná az ODA kötelezettségek fenntartását, és a reginális együttműködéseken keresztül (pl. Visegrádi rszágk együttműködése) bevnhat lyan egyéb pénzügyi kötelezettségvállaláskat, melyek kiegészítik a tradicinális értelemben vett multilaterális finanszírzási mechanizmuskat. Ilyen együttműködések esetén nem csak az a fnts, hgy a reginális együttműködések rendelkezzenek a megfelelő közös platfrmkkal, melyek krdinálják a közös munkát, hanem az is szükséges, hgy a résztvevő rszágk intézményes rendszere, és a nemzetközi fejlesztés plitikai támgatttsága hasnló alapkn nyugdjn. Finanszírzó mechanizmusk tekintetében a glbális partnerségnek fglalkznia kell a nemzeti és nemzetközi gazdasági fejlődés, környezeti és pénzügyi plitikák és szabályzásk összehanglásával a fenntarthatósági és az emberi jgi szempntk érvényesítése mellett. Ösztönöznie kell az lyan pénzügyi és befektetési flyamatkat és gyakrlatkat, amelyek figyelembe veszik a környezet, a társadalm és krmányzás vnatkzó aspektusait, és hzzájárulnak a pénzügyi rendszer stabilitáshz. Törekedni kell ugyanakkr a fenntartható fejlődés finanszírzására irányuló prjektek kckázatának és a befektetési tőke költségeinek csökkentésére a magán frrásk mzgósítása területén. A magánszektr bevnása a közcélk megvalósításába rendkívül kívánats és üdvözlendő. Ugyanakkr törekedni kellene annak az ösztönzésére, hgy a beruházásk valóban aránysan járuljanak hzzá a befgadó rszágk gazdaságáhz és a helyi közösségek szciális és infrastrukturális fejlődéséhez. Az új keretrendszernek támgatást kell nyújtania a partner krmányk számára egy jól megtervezett jgszabályi keretrendszer kialakítására, mely lehetővé teszi számukra, hgy szabályzzák a magánszektr nem fenntartható viselkedésének legártalmasabb frmáit, akár minimum nrmák kialakításával vagy biznys tevékenységek teljes körű tiltásával. Helyes, ha a partner rszágk bevételeire is egyre inkább számítunk a fejlesztési célkhz való hzzájárulásban, aznban a nagymérvű szegénységgel küzdő rszágkban fkzttan kellene törekedni arra, hgy az adóterhek csak kismértékben a laksságt, és minél nagybb mértékben a prfitt termelőket sújtsák. A fejlesztési szempntú plitikai kherencia jegyében a segélyeken túl fkztt figyelmet kellene frdítani a fejlődő rszágk gazdaságára hatással lévő egyéb tényezőkre, például a vámrendszerre és kereskedelmi megállapdáskra és törekedni kellene a fejlődő rszágk szabad önrendelkezési jgának elismerésére ezen a téren, azaz a valódi partneri kapcslat kialakítására. 8. Miként tartja lehetségesnek az ún. feltörekvő dnrk bevnását a nemzetközi fejlesztésfinanszírzásba és a fenntartható fejlődés végrehajtási eszközeinek kialakításába? A feltörekvő dnrrszágk sem egységesek sem mtivációik, sem kapacitásaik, sem a rendelkezésre álló erőfrrásk tekintetében. Az EU új tagállamai esetében a nemzetközi fejlesztés-finanszírzásba és a végrehajtási eszközök kialakításába történő bevnásuk srán kapacitásaik növelésére tvábbra is hangsúlyt kell fektetni, ahgy arra is, hgy tevékenységükben egyre nagybb szerepet kapjn a mnitring és értékelés, lehetőség szerint külső szakértők által. Nagy szerepe lehet itt a peer review módszerének. Az lyan új dnrk esetében, mint Kína, azt kell leszögezni, hgy a nemzetközi fejlesztési keretrendszer kialakítása srán nem csak a részvétel lehetősége adtt az államk számára, 5
hanem a kötelezettségek vállalása is, melyek többek között a hatéknyság, az wnership, a transzparencia és elszámltathatóság elveire épülnek. 9. Megvalósíthatónak látja-e azt, hgy a fejődő világ ne tekintsen fenntartáskkal az új agenda kialakításának flyamatára, attól tartva, hgy annak eredményeként csökkenhet a fejlettek által számukra nyújttt támgatás? A közös, de megkülönböztetett felelősség biztsítása bizalmépítő lépés lenne a fejlődő rszágk szemében. Ezen túl pedig a tárgyaláskba és vitákba egyenlő partnerként kell bevnni az érdekelt rszágkat, és világssá kell tenni azt a szándékt, hgy a segélyek rendszerének átrendezésén túl a gazdasági kapcslatk gyökeres átrendezésének valós szándékáról van szó az új keretrendszer kialakítása srán. 10. Van-e fentieken túlmenően lyan eleme a pst-2015 témának, amelyet különösen hangsúlyzandónak tart? Az ún. emberi jgi alapú megközelítés (Human Rights Based Apprach) alkalmazása kiemelt fntssággal bír az új fejlesztési keretrendszer kialakítása srán. Minden embernek jga van a fejlesztési keretrendszer által elért eredmények áldásaiból részesülni. Az emberi jgi alapú megközelítés az a hlisztikus szemlélet és egyben fejlesztési gyakrlat, ahl nem a szükségletekre, hanem az emberi jgkra alapzva a kedvezményezettek (ahgy minden egyéb érdekelt) bevnásán és képessé tételén, és a partnerrszágk és helyi közösségek saját maguk által meghztt döntésein alapul a fejlesztési plitikák kialakítása és a prgramk végrehajtása. Ez a megközelítés tudja biztsítani azt, hgy nemre, nemzetiségre, életkrra stb. tekintet nélkül minden ember, így a leghátránysabb helyzetben élők számára is hzzáférhetővé váljanak a szükséges erőfrrásk és szlgáltatásk. 11. Kész-e saját inputkat ajánlani a szóban frgó nemzetközi tevékenységbe történő magyar bekapcslódás erősítéséhez, milyen tartalmmal és milyen kivitelezési módt ajánl? 12. Van-e javaslata a tvábbi magyar társadalmi knzultációk szervezése terén? Utóbbi két kérdés tekintetében a Szövetség utal arra, hgy a Társadalmi Tanácsadó Testület legutóbbi, 2013. június 19-i ülésén elhangzttaknak megfelelően a TTT tagjai a hsszú távú szakplitikai kérdések megvitatására hasznsnak ítélik speciális, szűkebb körű, adtt témára kncentráló szakmai munkacsprtk kialakítását. Mivel a 2015 utáni fejlesztési keretrendszer kapcsán a nemzetközi egyeztetési és tárgyalási flyamat 2015 év végéig flytatódik, a HAND Szövetség javaslja, hgy az elkövetkezendő két éves flyamatra egy hsszú távn is működő speciális munkacsprt álljn fel, mely rendszeres egyeztetések keretében biztsítja a különböző érdekelt felek részvételét a flyamatban, illetve járul hzzá a hivatals magyar álláspnt kialakításáhz. Budapest, 2013. szeptember 11. 6