70 Titkok Nyomábn Beszélgetés István grfikusművésszel A követ és fáró című, 2011-ben megjelent könyvéről Istvánt (hsználj z Utisz [OYTIΣ] művésznevet is) áltlábn úgy trtják számon mint világhírű grfikust és nimációsfilm-rendezőt. Plkátjit és illusztrációit mindnnyin ismerjük. 2012-ben volt kiállítás Moszkvábn és Isztmbulbn is, hol nemzetközi grfiki dizájn szimpóziumon volt meghívott. Alkotásit elismerve idén ő kpt meg Koller-díjt. Azonbn kevesebben tudják ról, szépirodlomml is fogllkozik. Nemrég pedig egy hlltlnul izglms művészettörténeti, értelmezési kísérlettel állt elő. Dvorszky Hedvig: 1989-es plkátj, Tovrisi konyec! ót ngyközönség előtt is ismertebbé vált grfikusművész, István művészi munkálkodás nem csupán z olyn képi megjelenítések területeire terjed ki, mint kép, grfik vgy z nimációs film. Mgs színvonlon művel több irodlmi műfjt is. Korábbn is írt már drámát, verset, esszéket. A 2011- ben megjelent legutóbbi, A követ és fáró című, több mint 200 oldls könyvében zonbn még ezen is túllép. [Legújbb kötete Válogtott sejtések ( tojás volt előbb) címmel 2013-bn jelenik meg. szerk.] Az ifjú Hns Holbeinnek tuljdonított képekről írt úgy egy roppnt izglms, filozófii, művészettörténeti, történeti elemzést, mely mjdnem olyn, minth egy oknyomozó regényt olvsnánk. Az események követése során, mely VIII. Henrik korábn zjlik Angliábn, feltárul z István művészetét is át-meg áthtó nmorfikus ábrázolás titk. Az nmorfizmusok legfontosbb ismérve éppen z írj szerző, hogy mindig nézőnek kell megfelelő nézőpontot, rejtett látvány megértését segítő látószöget megtlálni. Ebben könyvében z áltl kiválsztott kép részletes elemzésén túl egy koponyábrázolásról vn szó. A kötet további érdekessége, hogy ezt z oknyomozást sját rjzivl és verseivel is árnylj szerző. A szám el vn mentve, mégse hívtm föl uszkve 500 éve, most ő keres, ngykövet, tlálkozzunk vlhol végre. A Westminstert jánlj, rendben, fél tíz, legyen, mjd SMS-ben megírj ott, hol szokott, vár mjd főkpuvl szemben. Most itt toporgok templombn, már emlékszem, Ngypéntek vn, szól z ének, furcs népek állnk köröttem mozdultln. Milyen egyformák, kik lehetnek? Bizlmtlnul méregetnek, ötszáz hss időuts lteregój követnek. Szinte megszoktuk már, hogy teoretikus dolgokbn mindig meglepetéssel szolgál, z zonbn művészettörténészeket is meglepheti, mint egy bizonyos, szenvedélyévé vált ábrázolási mód ürügyén fogllkozik képábrázolási nyomkövetéssel. Miért éppen ifjú Hns Holbein képei késztették ilyen bő elemzésre, illetve miért éppen ezt két képet válsztott? István: Vlóbn két képről vn szó. De mikor zt mondjuk, hogy Hns Holbein szerző, z csk z egyik képre igz teljes mértékben, másik képre csk úgy félig-meddig. Ugynis két festményből z egyik, A követek című, Ntionl Glleryben lóg, és z vlóbn Hns Holbein képe. A másik kép lá szigntúrként szintén z vn írv, hogy Johnnes Holbein, de rról minden művészettörténész, de tlán nem szkértő, nem tudós művészettörténészek is rögtön észreveszik, hogy ez bizony nem lehet Holbein-kép, mivel nnk kvlitási gyöngébbek Holbein képeinél. De nnyir mégsem gyönge, mert mégis csk ott vn New York-i Metropolitn Múzeum állndó kollekciójábn. Ennek képnek z címe, hogy Áron és Mózes fáró előtt. A két képet zért lehet összekpcsolni, mert mind kettő egy Jen de Dinteville nevű frnci követ megrendelésére készült, és két kép hosszú ideig Dinteville Polisy-ben (ez egy pró frnci városk) lévő kstélyábn lógott, A követek 1533 ót, másik, fárós kép vlószínűleg 1537 ót. D. H.: A könyv gondoltmenete rr épül, hogy A követek című kétfigurás kép egyik lsó srkábn első pillntásr, likus számár nem is feltűnő, rejtélyes motívum tlálhtó. A kiállító terembe belépő néző helyébe képzelve mgdt, Te mint szerző elkezded felsorolni részben motívumokt, részletekbe menő fntsztikus történelmi és irodlmi tájékozottsággl. Azután elemezed megrendelő kilétét, mjd fokról-fokr egyre titokztosbb politiki, diplomácii vidékekre tévedünk. Melyikről beszélgessünk inkább? O. I.: Nehezet kérdezel. Először is tisztázzuk, hogy mit régen perspektívánk neveztek, zt művészeti technikát most úgy nevezik, hogy nmorfózis. Holbein korábn még nem hsználták ezt szkkifejezést, de Holbein után mintegy száz évvel egy Gspr Scott nevű jezsuit filozófus kezdte el hsználni először, mely z átváltozást jelentő görög szóból szár-
mzik, és ezekre furcs perspektív-játékokr lklmzták. Tuljdonképpen ez legérdekesebb része A követek című festménynek. Nos, mondtd, hogy Te regényként olvstd ezt könyvet. Egy brátom, ki miután elolvst és írt könyvről egy kritikát, zt mondt, hogy bjbn vn, mikor műfját kellett voln meghtározni, zz, hogy ilyen állt pedig nincs. Vlójábn én sem ngyon tudom, hogy mi is műfj ennek könyvnek. Bizonyos szinteken tlán művészettörténetbe okvetetlenkedik bele, de vnnk benne nplójegyzetek, szépirodlmi formábn írt dolgok, vnnk rímbe szedett, és chrosztikonbn írt versek is. Úgyhogy elég zűrzvros műfj. És hogyh kérdésedre válszul z okokt keresem, hogy miért ennyire komplikált műfj, lehet, hogy ez egyféle védekezés is részemről. Ugynis olyn művészettörténeti hipotéziseket vetek föl könyvben, melyektől hogyh egy tudományos értekezésben dnám ezt elő, kkor lehet, hogy néhány művészettörténész elborzdn, és illene nekik leglábbis komoly ellentámdásb lendülni. Én is zt gondolom néhány hipotézisről, hogy tlán nem egészen meglpozott, de én ngyon hiszek bennük. Mégis lehet, hogyh zt sok történelmi vgy művészettörténeti tényt, mit érvként od kellene állítni mögéjük, nem biztos, hogy mindet meg tudnám védeni. De el tudom képzelni, és hiszek például ilyenekben, hogy történelem során z egyik, híresebb festmény, A követek vlmikor ketté volt fűrészelve. Én mgmt tuljdonképpen egy nmorfózis rjzoló grfikusnk trtom, ki megpróbálj ezt többé-kevésbé elfeledett grfiki technikát, z nmorfózist föléleszteni és új elemekkel kibővíteni. Emitt, z nmorfózis mitt kezdtem el fogllkozni ezzel dologgl, és zt állítom ebben könyvben, és ebben hiszek is bár feltételezés részemről, hogy ezt rejtélyes hlálfejet nem is Holbein festette, hnem vlki később festette rá A követekre. Mondjuk egy Ntionl Glleryben dolgozó művészettörténésznek hivtlból föl kellene ez ellen háborodni. De tlán, h egy szépirodlmi könyvben jelenik meg ez feltételezésem, kkor enyhébb elbírálásbn részesülök, leglábbis ezt remélem. Ugynkkor mégis szívesen fölvenném hrcot, hogyh megtámdnánk, mert vn zért néhány jelentős tény birtokombn és bizonyos okfejtések következtében el is jutok olyn megállpításokig, melyekről zt gondolom, hogy vlmelyest védhetők, vgy leglábbis érdekesek. D. H.: Az egyik ilyen érdekes fölvetése eleve föltételezi zt, hogy vnnk olyn művészettörténészek, történészek, kik képesek művész áltl mintegy, progrmszerűen megfestett kép minden motívumábn fellelhető ismeretet mgyráztként felsorolni zért, hogy z ok-okoztot megfejtsék. A művészettörténészek között kevés, ki eredeti megállpításokt tesz. Elemzésében számomr z tűnik rendkívül hitelesnek, hogy lkotóként szemléli képet. Módszertnát is belehelyezve nézi végig először csk képet, ztán mindent, mi mögötte vn. Azáltl is válik regényszerűvé, hogy olvsás közben olyn z ember érzése, minth néh Ön változn át z lkotóvá és belülről látttná z eseményeket. Ezért oknyomozó, és ngyon A világ tlán leghíresebb nmorfózist hsználó képzőművészeti lkotás Hns Holbein Követek című festménye. A kép, mely két életngyságú férfit ábrázol és egy látszólg morf formát, 1533-bn Londonbn készült. A festmény különös lkzt, egy emberi kopony csk kkor válik láthtóvá, h nem szokásos módon szemből nézzük, hnem ferdeszögből. A kép z nmorfizmuson túl is számos rejtélyt és titkot trtogt, melyekről könyvek hd született, köztük Jonh North: Követek titk vgy mgyr Kossuth-díjs grfikusművész István: A követ és fáró című könyve. inspirtív is egyszerre. Számos elődást trtott erről képről. Akdt-e ilyen felkészültségű kihívój? O. I.: Vlóbn könyv megjelenése után itt-ott rövidebb elődásokon beszéltem ról Mgyrországon és külföldön is. Igz, hogy zok konferenciák, hol én ezt szób hoztm, inkább természettudományos, geometriávl, vgy mtemtikávl fogllkozó összejövetelek voltk, hol z nmorfózisról, mint geometri egyfjt furcsságáról volt szó, és nem nnyir glériák vgy múzeumok tnult műtörténészei vettek ezeken részt. De, hát zért én zt gondolom, hogy előbb-utóbb hozzájuk is eljuthtnk ezek felvetések, melyekről írtm. Hogy mi jogosít föl engem rr, hogy ezzel fogllkozzm? Próbáltm én is mgm számár megfoglmzni z okokt. Egyrészt, h beszélgetések Istvánnl Hns Holbein: Jen de Dinteville és Georges de Selve / A követek, 1533 (olj és temper, tölgyf lemezek, 207 209 cm, Ntionl Gllery, London) 71
Istvánnl 72 kvlitásimt nem is mérem Holbeinhez, de mindenestre egy hozzá hsonló, olykor megrendelésre dolgozó képzőművész vgyok én is, ki történetesen éppen z nmorfózissl kezdtem el fogllkozni. Sőt, én még zt is vlhogy mgm jvár próbáltm fordítni, hogy Holbeinhez hsonlón, nekem is lklmm volt, vgy szerencsém volt egy időben dikttúrábn élni, még h tlán nem is olyn súlyosbn, mint milyen VIII. Henrik udvrábn Hns Holbeint körülvette. De hát mégiscsk egy önkényurlmi rendszer szülötte vgyok én is. És zt gondolom, hogy Holbeint és környezetét is elég súlyosn befolyásolt z körülmény, hol élt. Egy elég furcs történelmi pillntbn született mű. Sőt, Európ tlán egyik legérdekesebb éve volt z, mikor Követek című festmény készült. Ugynis 1533 z z év, mikor VIII. Henrik szkít rómi egyházzl, és mikor z ő nglikán vllását rómi pápávl szemben nglikán egyházként kezdte el működtetni. Másrészt 1533 múgy is egy különleges év: éppen 1500 évvel vgyunk Jézus kereszthlál után. És ezek furcs kerek évek z európi kultúrábn mindig vlmi fontos terminushoz kötöttek, mint például világvége, vgy egy új kor kezdete. Egy ennyire komplikált és ilyen sok szimbólumml, sok jelentéssel, sok hátsó megfejteni vló réteggel rendelkező képen, mint Követek című festmény, bizony után kell járni ezeknek dolgoknk. Én két irodlmi művel is összehsonlítottm Holbein Követek című festményét. Mind kettő kerek dátumhoz kötődik. Az egyik Divin Commedi volt Dntetól, melynek története z 1300-s év ngypéntek npján veszi kezdetét, másik pedig Cnterbury mesék Chucer-től, mely z 1400-s év ngypéntekjén fejeződik be. Nos, hogy miért hngsúlyozom ngypénteket mindkét esetben? A mi képünk is egy ngypéntekhez, 1533 ngypéntekjéhez kötődik. Rádásul nemcsk évre, hnem percre pontosn 1500 évvel kereszthlál után vgyunk, leglábbis ezt z időpontot állított be Holbein zokon z időmérő eszközökön, melyeket két főszereplő lkj közti polc tetején elhelyezett npórán lehet látni, klendáriumok és csillgászti eszközök között. Ezen még percet is látjuk, minth kép délelőtt féltíz táján készült voln. Úgy tűnik, hogy ezt z időpont beállítást festő fontosnk trtott. Az is tény, hogy jó brátj volt VIII. Henrik udvri csillgász, egy Nicolus Krtzer nevű férfiú, ki egyben Holbein honfitárs, ő is egy német volt z ngol udvrbn. Amellett, hogy portrét is festett Krtzerről, sőt több munkán is dolgoztk együtt, nyílván htássl volt rá nnk csillgászti munkálkodás is. Ngyböjt ngyhetén, péntek reggelén festette képet Ferenc királynk két követéről Johnnes német, végezte dolgát, és mint jó szolgát, meg fizették érte, fény és dicséret mennyben és földön Jézus Krisztust érje. D. H.: A Frnciországból Angliáb küldött két követnek z egymás melletti ábrázolás milyen történelmi összefüggéseket idéz meg ebben ngypénteki időpontbn? O. I.: Vlóbn, mind ketten követek. Az egyik hivtlos minőségében, Jen Dinteville ő főkövet, tuljdonképpeni megrendelő, kinek kstélyáb került kép. A másik pedig egy Georges de l Selve nevű férfiú. De ról nem lehet egészen pontosn tudni, hogy hivtlos követként, titkos követként, vgy csk Dinteville brátjként jelent-e meg kkoribn egy-két hétre Angliábn, mert zt tudjuk, hogy nem trtózkodott ott huzmosbb ideig. A könyvben elég sokt írok rról lehetőségről, mely szerint ez egy titkos ott-trtózkodás lehetett. Tlán I. Ferenc, ki frnci királyként küldte követeket, nem is tudott rról, hogy megjelent Angliábn ez férfi, és tlán nem tudott z ő brátságukról sem, de hát ez inkább már történet regényes szál, és csk sejtelmeink vnnk ról. Erről brátságról is írok. Sejtelemnél zért egy kicsit többet tudunk, mert megmrdt Dinteville levele, melyekből tlán vlmit megtudhttunk rról, hogy ez brátság hogyn lkult, meddig trtott, mikor ért véget, sőt. Tlán ebből következtetni lehet rr is, hogy miért volt egy időben kettéfűrészelve z kép. Erre egyébként nyílván nemcsk ebből regényes szálból lehet következtetni. Hnem mikor festmény resturálás tizenegynéhány évvel ezelőtt megtörtént, kkor röntgenfelvételek kimuttták ezt. Az egész kép tíz drb tölgyflpr volt festve. Az egyik, öt tölgyflpból álló fél sokkl sérültebb és rosszbb állpotbn mrdt meg, mint másik öt. Bizonyos egyéb dolgokr is lehet következtetni bból, hogy milyen állpotbn voltk resturálás előtt és hogyn változtk meg után bizonyos részletek. És, h visszknyrodunk z nmorfózishoz, láthtjuk, hogy e képen zon részen, hol z bizonyos, z nmorfikus részlet vn, elég érdekes retus-bevtkozások történtek. Én még zzl is megvádolom Ntionl Gllery resturátorit, hogy tlán bizonyos koncepció szerint retusálták zt képet. Ugynis z nmorfózis szempontjából mindig z fő, legérdekesebb kérdés, hogy vjon honnn kell nézni zt z nmorfózis ábrázolást. A Ntionl Gllery egy egészen biztos pontot jánlj erre, mégpedig zt, hogy kép jobb oldláról lefelé nézve kell megtlálni helyes látópontot és onnn áll össze koponyává festmény. Ezt reprodukciókon is lehet ellenőrizni, és tényleg így működik is. Igen ám, de tuljdonképpen körülbelül ugynígy működne, hogyh blról, lulról, tehát pontosn z ellenkező irányból keresi meg z ember zt ferde rálátási szöget, honnn összeáll koponyává z bizonyos elnyújtott torz form. Arr gondoltm, hogy sokkl jobb már hogyh festménynézésnek is vn drmturgiáj, ugynúgy hogyn egy színdrbnk kkor ebből szempontból sokkl htásosbb lenne megpillntni először koponyát onnn lulról és csk később már ennek memento mori érzésnek tudtábn szembesülne z ember két követtel, vgyis z egész képpel. Nos, ez Ntionl Gllery kiállító terében szinte megoldhttln, ugynis földre feküdve és egy ngyon kényelmetlen nézőpontból láthtná vgy vehetné csk észre z ember koponyát. Én kipróbáltm egyébként ezt földre hsló nézést is. A látogtók és teremőrök ugyn csodálkoztk, de nem mondták, hogy nem szbd fekve nézni koponyát. Azonbn természetes helyzetben is meg lehetne nézni koponyát, h kép egy lépcső mellett len-
ne elhelyezve, és kkor, hogy közeledik z ember lépcsőn kép felé, úgy táruln föl előtte, úgy jelenne meg, tehát lenne egy időbeli drmturgiáj is képnézésnek, mitől vlószínűleg érdekesebb lenne ez dolog. Én így képzelem kép eredeti elhelyezését is. El is jutottm Polisy-b, megkerestem zt kstélyt, hol lógott ez kép. De, z z igzság, hogy lépcsőt nem tláltm meg, leglábbis zt lépcsőt, mit én elképzeltem. De ennek ok lehetett z is, hogy zt kstélyt többször átépítették, sőt mire én megérkeztem, éppen leégett. Beszkdt tetőn, leszkdt gerendákon, lehullott vkolton és megégett bútorokon átlépkedve kerestem kstélybn ezt bizonyos lépcsőt. Másrészt eszembe ötlött egy másik nézőpont lehetősége is. Tlán z én kstélylátogtásomnk is köze volt hhoz, hogy megszülessen bennem ez gondoltmenet. Ugynis kstély pincéje épen mrdt, és ott egy pezsgőrktár vn jelenleg. Felötlött bennem z gondolt, hogy h másik, titkos követ egykor ide látogtott, köze lehetett hhoz, hogy egy hrmdik lehetőséget is mérlegeljek. Vgyis nem is jobbról fölülről és nem is blról lulról kellene nézni zt bizonyos torzót, hlálfejes nmorfózist, hogy megkpjuk látványát, hnem szemből, rádásul egy hengeres pohárbn gyöngyöző pezsgőn keresztül, ugynis kkor is, sőt még szebben megjelenik kopony képe. Úgyhogy én most, h válsztnom kellene, hogy milyen sorrendben állítsm föl hipotéziseimet rr vontkozón, hogy hogyn kell nézni képet, legkevésbé esélyes z, hogy z most vn kiállítv Ntionl Gllerybn. A másik lehetőség, hogy egy lépcső tetején lógott vlhol, de én legszívesebben most pezsgős változtot pártolom. A könyvben is írok erről, illetve kis rjzocskák, mgyrázó ábrák segítségével meg is muttom ezeket képnézési helyzeteket. D. H.: Nos, végül fő kérdések egyike: miért pont hlálfej motívum és miért ilyen rejtett formábn került od kár kép megfestésekor, kár esetleg feltételezése szerint később, vgy vlmely más megfontolásból? O. I.: Abbn z időben koponyábrázolás nem volt ritk z európi képzőművészetben. A memento mori korábn élünk tuljdonképpen, mikor pestisek és háborúk szbdlt Európábn hlál, z embereket közvetlenül érintő, jobbn fogllkozttó dolog volt. Tuljdonképpen z nmorfikus koponyábrázolás sem volt ritk. Leglábbis én vlmiféle rejtett nmorfózishoz hsonló ábrázolásnk tekintem zt, hogy ngyon sok korbeli festmény, késő reneszánsz vgy brokk kori festmény hátoldlán, hol mi nem is látjuk, ott vn egy koponyábrázolás. Tehát, mikor múzeumbn gyönyörködünk egy képben, nem is tudhtjuk, hogy hátsó felén ott vn kopony. De vissztérve mi két emberünkre, illetve rr, hogy miért került Holbein képére ez kopony. Említettük, hogy kép keletkezésekor ngypéntek volt, rádásul festményen, ott vn egy korpusz is. Nem biztos, hogy észreveszi mindenki, h reprodukciót nézegeti, ugynis kép bl fölső srkán, egy elhúzott függöny mögül kndikál csk ki és ngyon pici, de tuljdonképpen fontos jelzés képen. Tlán úgy is lehet tekinteni rá, mint hogy rejtvényújságokbn megfordítv lul od szokták írni, hogy mi megfejtés. Vlószínűleg ez z egyik megfejtése festménynek: Jézus-hlál. H figyelembe vesszük, hogy Jézus megfeszíttetése Kopony-hegyen történt, és tudjuk jól, hogy ngyon sok régi festményre koponyákt od is szokták rjzolni kereszt tövéhez. Ezt Ádám-koponyánk is szokták nevezni, utlv rr, hogy Ádám koponyáj vn megfeszített Krisztus keresztjének tövében. Lehetséges, hogy egy ilyen utlás ez kopony is. De vn egy, egy másik, vlószínűleg nem igz, de ngyon szellemes mgyrázt rr, hogy mit is jelenthet ez. Egy Jurgis Bltrusitis nevű frnciául író, litván szármzású művészettörténész vetette föl, hogy lehetséges, hogy ez z ábrázolt Holbein szignój. Ez kopony ott képen, ugynis Holbein nynyelvén, németül Hohlbein zt jelenti, hogy üreges csont, vgyis egy koponyát rjzolt od, mi egyébként brokk és mnierizmus korábn nem volt ritk, hogy egy-egy tárggyl utlnk festő nevére. De ezt nem vlószínű, hogy bármely megrendelő engedte voln, hogy egy ekkor ngy láírást fessen vlki képre, másrészt ott vn Holbein igzi láírás is képen, te- beszélgetések Istvánnl 73
Istvánnl Mózes és Áron fáró előtt: Denteville-cslád llegóráj, 1537 (olj, f 176,5 192,7 cm, Metropolitn Múzeum, New York 74 hát miért kellett voln egy plusz láírást festenie? De olyn szellemes dolognk tláltm, hogy könyvben én is megemlítettem ezt. Komolybbr fordítv szót, z is elképzelhető, hogy z kopony jelképesen utl vlmilyen hlálr vgy elmúlásr, illetve e két férfi brátságánk hlálár és z elmúlásár. Ebből zt következtettem, hogy tlán, mikor Holbein megfestette két férfit képen, kkor még nem volt ott ez bizonyos kopony. Később, mikor z ő brátságuk megszkdt, vgy mikor meghlt másik férfi, brát, ki egyébként püspök volt, Dinteville kkor festette rá képre ezt memento mori dolgot. Nos, ennél zért egyéb okok is mgyrázzák zt, hogy miért állítom, hogy ez motívum később került képre. Például vn egy elég fontos dolog, mit zonnl ki is próbáltm: milyen festmény kopony nélkül. M már z ember Photoshopbn ügyesen meg tudj csinálni zt, hogy leretusálj onnn koponyát. Ez esetben zonbn természetesen od kell rjzolnom, hogy mi lehetett ott eredetileg. Azt tudjuk, ugyn is Westminster székesegyház pdlóját festette od Holbein, illetve pdló mintáztánk egy ngyon közeli vriánsát. Mjdnem olyn, mint z, cskhogy pdló közepén ott vn egy Dávid-csillgnk vgy Slmon csillgánk nevezett két egymásb fordított háromszögből álló csillg, mi egyáltlán nem látszik, hogyh bármi fölötte vn. Nos, tehát ngyon csekély nnk vlószínűsége, hogy Holbein odfesti ezt csillgot és után rögtön letkrj zt koponyávl. Még kisebb nnk vlószínűsége, hogy odfesti ezt csillgot, h ez csillg z eredeti pdlón Westminsterben nincs is ott, tehát vlmiért odfestette Holbein ezt dolgot és után rögtön letkrt voln koponyávl? Ez szinte lehetetlen. Ezért gynítom zt, hogy eredetileg ezzel követek láb lá festett furcs pdlóábrázolássl függött kép hosszú ideig és csk egy idő után festették fölé hlálfejet. Ugyn kié, kié lehetne másé csontfej ott szekreter ltt, örök Yorick, te poklot járt tudás hé, szkdt jkdról édes vers fkd, Westminster pdló ltt mélyben csk jár szél, csk fúj örökkön egyre és rcot fest z idő észrevétlen z ott felejtett régi csontfejekre. Titkot meglesni mondd, miféle látás és milyen szemszög szükségeltetik, és meddig várják ngy exhumálást, ezer évig vgy másnp reggelig. D. H.: Gondos prólékossággl indítj el nyomozást. Az olvsó pedig izgtottn várj, hogy milyen mgyráztot kp, milyen feltételezést fogdjon el, mert egyre több kérdés merül föl benne. Úgy gondolom, hogy itt z ideje, hogy másik képről is beszéljünk. O. I.: Ahogy említettem, ez két kép vlh egy kstélybn függött. A főszereplő képen ugynz, vgy leglábbis z egyik főszereplő, ugynis megrendelő Jen de Dinteville, mint Mózes jelenik meg másik képen. Mert, hogy másik kép, z egy úgynevezett szerepjátszó kép. Egy ószövetségi történet ez, mely zt jeleníti meg, mikor Áron és Mózes, zsidók vezetői megjelennek fáró előtt és zsidó nép szbdon bocsátását kérik Egyiptomból. Ez z történet, mikor egy botot kígyóvá változttv próbálják ezzel csodtétellel vlhogy jobb belátásr bírni fárót, (ki ekkor még nem tér jobb belátásr és nem engedi el zsidókt.) Nos, ezen képen nem csk mi Dinteville-ünk látszik, hnem több Dinteville is szerepel. Jen, ngykövet játssz Mózes szerepét, Áron szerepét z ő bátyj játssz, Frncois, ki egyébként püspök volt bbn z időben, és megjelenik még három további Dinteville-fivér is képen. Kettő vlóságos, kkor z egyik fiú még élt, másik már hlott volt. Tény, hogy ez egy ngyon komplikált cslád volt. Az egyik fiúról például kiderült, hogy erősen gynúb került I. Ferenc fiánk, trónörökösnek meggyilkolás kpcsán és csk ngy nehezen úgy-hogy tudott kimoskodni ebből helyzetből. A másik fiút szodómiávl vádolták meg, és ezért emigrációb kellett mennie. A püspök sem volt teljesen fedhetetlen, mert olyn durv dolgokt követett el, miért szintén száműzetés járt, meglehet menekülésképpen mg válsztott, de lehet, hogy küldték. Tény, hogy z egyik erdészének kezét, ki lopás gynújáb került, hozzászögeltette z erdőben egy fához, és számos hátborzongtó dolog derült ki ról. Vlójábn mi ngykövetünk, Jen de Dinteville volt tlán legszelídebb társságból. Egy kicsit kutttm csládtörténetben, próbáltm megfejteni, hogy miért is festették meg ezt képet, volt-e ennek vlmilyen funkciój. A könyvnek ez része, mint említette, hogy szépirodlmi fordultok vnnk benne, itt érvényesül. Ezt részt párbeszédként írtm meg. Abbn korbn, reneszánsz korábn, ez egy eléggé megszokott irodlmi form volt. Nekem zért jött itt kpór párbeszéd lklmzás, mert én sem vgyok egészen biztos kép funkciójábn, ezért itt kétfélét is fölvázolok. A beszélgetők hol mind két személy én vgyok két különböző nézetet szembesítenek egymássl. Vjon, kik z itt megjelenített figurák? Mondjuk, Dinteville-csládról tudjuk, bár nem pontosn, hogy ki jeleníti meg fárót. Áltlábn zt szokták mondni, hogy fáró I. Ferenc király, kinek jóindultár vn szüksége Dinteville-knek és próbálják z ő szeretetét vgy z ő engedékenységét megnyerni hhoz, hogy vissztérhessenek száműzetésből, hogy visszkphss püspökséget Frncois,
beszélgetések Jen de Dinteville bátyj, és hogy újr régi fényében csilloghsson fmíli. De létezhetnek más vriációk is, de mindent nem krok itt elmondni, könyv zonbn sok rejtélyre mgyráztot d. D. H.: Önt reneszánsz személyiségnek tekintik művészeti és szkmi körökben. Ez különlegességnek számító, nmorfózis iránti vonzlm sokféle formábn jelenhetett meg lkotásibn. Ez párbeszédes irodlmi form ugyn úgy, mint képeiben fellelhető tükrözés-elmélet bizonyítj erős vonzódását z nmorfikus ábrázolásmód iránt. O. I.: Igz vn, párbeszéden kívül megpróbáltm belopni még néhány, reneszánszbn szokásos irodlmi formát. Verset is írtm krosztikonbn, mi kkoribn szintén egy szokásos verselési módszer volt, ezzel is érzékeltetve témák iránti formbontó megközelítésemet. Az krosztikon egyebek mellett egy olyn írásform, melyben verssorok kezdőbetűit összeolvsv egy másik jelentést is kiolvshtunk. Ez hsonlít több nézőpontból megfejthető képi nmorfózisr. Én már 70-es években elkezdtem ilyen szemléletben rjzolni, ugynis kkoribn került kezembe egy Frncois Miseron frnci szármzású ferences szerzetesnek, pontosbbn minorit-rendi pátnk könyve. Ez volt z első olyn szkirodlom, mely erről z ábrázolásmódról megjelent. Könyvében elmgyrázz ennek mtemtiki és szerkesztési elveit. Eleinte őt utánozv próbáltm megrjzolni mgm nmorfózisit, de ztán rájöttem, hogy bizony ez így egy eléggé idejét múlt dolog lenne, h 20. százdbn ilyen módszertnnl dolgoznék. Ezért ztán megpróbáltm egy kicsit továbbfejleszteni z nmorfózis műfját. Ez főként bbn állt, hogy h lehet még bonyolultbbá tettem ezt z eredetileg is bonyolult formációt. A hgyományos ábrázolásoknál vízszintesen fekvő rjz ugynis jelentés nélküli értelmezhetetlen formáció. H zonbn z ember rátesz egy tükörhengert, vgy egy bizonyos megfelelő szögből nézi, kkor kp jelentést. Az én továbbfejlesztésem szerint vízszintes rjz is jelentéssel bír. Legyen z mondjuk egy tájkép, melyet, h z ember ferde szögből, vgy tükör segítségével, netán egy tükörhenger plástján nézi, kkor z átváltozik, mondjuk, egy rcképpé, így egy második jelentést nyer. Ezzel z elképzeléssel próbáltm létrehozni mgm új speciális nmorfózisit, melyeknek kettős, olykor már hárms, netán többszörös jelentése is lehet. D. H.: Elmondhtó-e, hogy ezt kifejezési formát egyedülállón képviseli? O. I.: Ezt nem jelenthetném így ki. Vnnk mások is, kik fogllkoznk hsonló dolgokkl, sőt még olynok is, kiket éppen én próbálok rávenni z nmorfózis lkotásr. Az 1990-es évek végén, Rómábn Escher születésének 100. évfordulójár egy konferenciát rendeztek, melyre meghívtk számos olyn művészt, kik főként természettudományok és képzőművészet kpcsoltávl fogllkoztk. Egy Kelly Hool nevű meriki hölggyel ketten voltunk, kik ezt bizonyos nmorfikus második jelentést megpróbáltuk kiművelni. Kelly Hoolt én vettem rá konferencián vló részvételre, zót is olykor levelezünk, kicserélve tpsztltinkt e témábn. De vlószínű- Istvánnl 75
Istvánnl 76 leg igz vn bbn, hogy sokn kísérleteznek, meg is tlálják kpcsoltikt, de mégis kevesen vgyunk, kiket művészi értelemben is elfogdnk. D. H.: Veszélyesnek tűnik ez terület, elcsábíthtj z lkotót mindenféle trükközések felé. Számomr úgy tűnik, z Ön esetében ez inkább egy folytonosn megújuló kihívás, hiszen egy titkokt kuttó művész nem is engedhetné meg mgánk, hogy meghátráljon. O. I.: Az helyzet, hogy zót, hogy én elkezdtem z nmorfózissl, mint érdekes látásmóddl fogllkozni, történt néhány dolog. Megjelent komputer z 1970-es években. A 90-es évek második felében mgm is észrevehettem, hogy segítségével egyre több műszki, tervezői, grfiki progrmot meg lehet vlósítni. Például torzítást, kár tükrös, kár perspektivikus nmorfózisról beszél z ember, komputerrel is elő lehet állítni. De egy dolgot nem lehet: zt, hogy megjelenő ábrázolásbn zt bizonyos második jelentést is áltl dj meg művész. Tehát z nmorfózist rjzoló ember előbb-utóbb rákényszerül szellemi továbblépésre, rr, hogy vlmiféle furcsságot eszeljen ki, mert különben egyszerű photoshopmchinációvá degrdálódik dolog, minek vlóbn semmi értelme, és hogy mondt, z vlóbn már csk egy trükközés, semmi egyéb. D. H.: Úgy tűnik, hogy z nimációs filmkészítés területén elért eredményei, vlmint z nmorfikus látásmóddl készített grfikái sem nyújtottk elegendő teret fntáziáj kellő kifejezésére. Minth teremtés legmélyebb titkib szeretne egyre jobbn belelátni, keresve, hogy hol vn z mg, melyből vágyott, térbeli élmény új formákbn jeleníthető meg. O. I.: Ismét nehezet kérdezett. Azt hiszem, én progrmszerűen semmiképpen nem tudnék így dolgozni. Az zonbn igz, hogy miket elgondolok rjzbn, úgy hogy megoldom, zt megpróbálom más műfjokbn is, de ez inkább dhoc jellegű dolog. Amikor rejtélyes szöveget írok, vgy rejtélyes képet rjzolok, zok tuljdonképpen ugynnnk szövetnek egyik, vgy másik oldlát jelentik számomr. De összefügghet ez furcs irodlmi klndozásom csládi hátteremmel is. Apám, nyám, testvérem, mind irodlmárok, így én grfikávl, rjzolássl kicsit kilógtm csládi gykorltból, úgy tűnhettem többiek előtt, mint, ki nem is olyn fontos dolgot csinál, mint mit z írott, vgy olvsni vló dolgok jelentenek. Shkespere-rel például zért kezdtem el részletesen fogllkozni, mert rájöttem, hogy ő is ismerte, sőt értett z nmorfózishoz. A II. Richrdbn még vn is egy olyn részlet, miből kiderül, hogy ő is nmorfikusn foglmzott, mert nyugodtn gondolhtt, hogy bbn z időben ezt megértik londoni színházb járók is. Mikor zt írj II. Richrdbn, hogy mint torzult kép, mely ránézve szemből zvrt mutt, de ferdén s messziről értelmet nyer, ez egyértelműen z nmorfózis technikájánk definíciój. Ezt könyvemet, A követ és fáró -t én egy ngyobb válllkozásom részletének tekintem. Az z igzság, hogy nem sokkl főiskol befejezése után Himnn György, ki tnszékvezetőnk is volt, egyben eredményes és sikeres könyvművész, tudván, hogy én fogllkozom z nmorfózisokkl, bízttott egy könyv megírásár, melynek megtervezését fel is jánlott számomr. Elképzelhető, hogy egy kkoribn végzős főiskolás számár ez milyen megtiszteltetést jelenthetett. Én zonbn nem is mertem ezt zonnl elkezdeni, de éreztem bízttás, vlmint tém súlyát. Himnn tnár úr már régen meghlt, én pedig még mindig nem vgyok kész, z egykor megígért dologgl. Ezért úgy gondolom, hogy A követ és fáró című könyvemmel mégiscsk megtettem egy ngy lépést, mintegy mgm számár is figyelmeztetésül továbbfolyttásr. Kétségtelen, hogy hozzájárult ennek megírásához z is, hogy megtpsztltm, másokt is egyre jobbn fogllkozttnk ifjú Hns Holbein említett képei, ezért jobbnk láttm, h én is leteszem mgm véleményét egy kötetbe. Lehet, hogy ngy mű világ végezetéig várt mgár, de egyszer tlán mégis megcsinálom. Pokolr juss, vgy épp mennybe, kár csk egy követ menj be: szóvivő mint kinek nincs is dolg más, mint szépen meghjolv, s hogy ő, úgy járni el ur helyett, s már feledni is helyet íziben. Légy világ fi, vgy légy tudós, ne firtsd, hogy mit rejt sors, s mit üzen. S egyszer mjd, merengve éppen, szemed egy különös képen ráhibáz vlmi sohse látott furcs tárgyr, mi bár ott vn, de még sincs: mint egy fátum úgy jelen meg. Vnittum vnits. (A követek Jen de Dinteville-hez, ifjbb Hns Holbein festményének rejtett nmorfózisár) (A Mgyr Ktolikus Rádió Műtermi meditációk című műsorábn 2012. február 17-én elhngzott interjú szerkesztett változt.) Dvorszky Hedvig művészettörténész