2012.03.01. Méréselmélet PE_MIK MI_BSc, VI_BSc 1



Hasonló dokumentumok
Mérési adatok feldolgozása Méréselmélet PE_MIK MI_BSc, VI_BSc 1

Azonos névleges értékű, hitelesített súlyokból alkotott csoportok együttes mérési bizonytalansága

Tartalomjegyzék. 4.3 Alkalmazás: sorozatgyártású tűgörgő átmérőjének jellemzése

A Sturm-módszer és alkalmazása

Statisztika. Eloszlásjellemzők

3.3 Fogaskerékhajtások

Statisztikai programcsomagok

13. Tárcsák számítása. 1. A felületszerkezetek. A felületszerkezetek típusai

A pályázat címe: Rugalmas-képlékeny tartószerkezetek topológiai optimalizálásának néhány különleges feladata

Valószínűségszámítás. Ketskeméty László

n akkor az n elem összes ismétléses ... k l k 3 k 1! k 2!... k l!

1. Adatok közelítése. Bevezetés. 1-1 A közelítő függvény

Statisztika I. 4. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

V. GYAKORLATOK ÉS FELADATOK ALGEBRÁBÓL

9. LINEÁRIS TRANSZFORMÁCIÓK NORMÁLALAKJA

Járattípusok. Kapcsolatok szerint: Sugaras, ingajárat: Vonaljárat: Körjárat:

Rudas Tamás: A hibahatár a becsült mennyiség függvényében a mért pártpreferenciák téves értelmezésének egyik forrása

1.1 Példa. Polinomok és egyenletek. Jaroslav Zhouf. Első rész. Lineáris egyenletek. 1 A lineáris egyenlet definíciója

Pályázat címe: Pályázati azonosító: Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér

Biostatisztika e-book Dr. Dinya Elek

Laboratóriumi mérések

Hipotézis-ellenırzés (Statisztikai próbák)

Tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek bejelentése

specific (assignable) cause: azonosítható, tettenérhető (veszélyes) hiba megváltozott a folyamat

MÉRÉSTECHNIKA. DR. HUBA ANTAL c. egy. tanár BME Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék 2011

A statisztika részei. Példa:

7. el adás Becslések és minta elemszámok fejezet Áttekintés

Szennyvíztisztítási technológiai számítások és vízminőségi értékelési módszerek

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV MÓDOSÍTÁSA

? közgazdasági statisztika

Hajtástechnika \ Hajtásautomatizálás \ Rendszerintegráció \ Szolgáltatások MOVITRAC B. Üzemeltetési utasítás. Kiadás:

I. BEVEZETİ. i= 1 i= Z : Ai F és Ai Ai+ i Z : Bi F és Bi Bi+

5. Kombinatorika. 8. Legfeljebb hány pozitív egész számot adhatunk meg úgy, hogy semelyik kettő összege és különbsége se legyen osztható 2015-tel?

Feladatok és megoldások a 11. heti gyakorlathoz

Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Analízis I. példatár. (kidolgozott megoldásokkal) elektronikus feladatgyűjtemény

A sokaság/minta eloszlásának jellemzése

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS SZERVEZETI EGYSÉGEKEN BELÜLI DÖNTÉSI FOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA

Folyamatos működésű anyagmozgató gépek, géprendszerek teljesítőképességének meghatározása

2 x. Ez pedig nem lehetséges, mert ilyen x racionális szám nincs. Tehát f +g nem veszi fel a 0-t.

Számelméleti feladatok az általános iskolai versenyek tükrében dr. Pintér Ferenc, Nagykanizsa

A MATEMATIKAI STATISZTIKA ELEMEI

Bevezetés A talajok fizikai-mechanikai és technológiai tulajdonságai... 10

2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉRTELMEZÉSI DIFFERENCIÁINAK TERÜLETI KÖVETKEZMÉNYEI

UJJLENYOMATOK FELISMERÉSE

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Valószínűségszámítás összefoglaló

Termosztát. Termostat. PKapcsoló svorkovnice USMDIQ03V00PP

Az iparosodás és az infrastrukturális fejlődés típusai

MATEMATIKA évfolyam

Valószínűségszámítás feladatgyűjtemény

Dr. Kuczmann Miklós JELEK ÉS RENDSZEREK

Tangó+ kerámia tetõcserép

Átrendezések és leszámlálások ÚTMUTATÓ Hegedüs Pál június 30.

I. FEJEZET BICIKLIHIÁNYBAN

FELADATOK a Bevezetés a matematikába I tárgyhoz

VI.Kombinatorika. Permutációk, variációk, kombinációk

MÉRÉSTECHNIKA. DR. HUBA ANTAL c. egy. tanár BME Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék 2011

Számítógépes döntéstámogatás

A logaritmus függvény bevezetése és alkalmazásai

KETTŐS KÖNYVELÉS PROGRAM CIVIL SZERVEZETEK RÉSZÉRE

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

Aronic Főkönyv kettős könyvviteli programrendszer

18. Differenciálszámítás

Tantárgyi útmutató. 1. A tantárgy helye a szaki hálóban. 2. A tantárgyi program általános célja. Statisztika 1.

Sztojka Miroszláv LINEÁRIS ALGEBRA Egyetemi jegyzet Ungvár 2013

Dr. Balogh Albert: A statisztikai adatfeldolgozás néhány érdekessége

Rendszerfelügyelet Logikai partíciók

TENYÉSZTÉSES MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK II. 1. Mikroorganizmusok számának meghatározása telepszámlálásos módszerrel

Megoldás a, A sebességből és a hullámhosszból számított periódusidőket T a táblázat

MATEMATIKA A és B variáció

Definíció. Definíció. 2. El adás (folytatása) Az adatok leírása, megismerése és összehasonlítása fejezet. A variabilitás mér számai 3.

Kevei Péter november 22.

Általános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László

Halmazelmélet. 2. fejezet 2-1

Forgásfelületek származtatása és ábrázolása

INTERFERENCIA - ÓRAI JEGYZET

Adatbázisok I A relációs algebra

Walltherm rendszer. Magyar termék. 5 év rendszergaranciával. Felületfûtés-hûtés Épületszerkezet-temperálás padlófûtés

A digitális számítás elmélete

Regresszió és korreláció

FELHASZNÁLÓI LEÍRÁS a DIMSQL Integrált Számviteli Rendszer Készlet moduljának használatához

Statisztikai. Statisztika Sportszervező BSc képzés (levelező tagozat) Témakörök. Statisztikai alapfogalmak. Statisztika fogalma. Statisztika fogalma

MATEMATIKA ÉVFOLYAM

Tranziens káosz nyitott biliárdasztalokon

? közgazdasági statisztika

STATISZTIKA 1. KÉPLETGYŰJTEMÉNY. alapfogalmak egy ismérv szerinti elemzés két ismérv szerinti elemzés standardizálás indexszámítás

matematikai statisztika október 24.

2. Halmazelmélet (megoldások)

Hosszmérés finomtapintóval 2.

Mérések, hibák. 11. mérés. 1. Bevezető

Add meg az összeadásban szereplő számok elnevezéseit!

Az elektromos kölcsönhatás

ANALÓG-DIGITÁLIS ÉS DIGITÁLIS-ANALÓG ÁTALAKÍTÓK

MATEMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 11.E OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA

Számítógépvezérelt rendszerek mérnöki tervezése

Ftéstechnika I. Példatár

INFORMATIKA 1-4. évfolyam

A fény diszperziója. Spektroszkóp, spektrum

Az indukció. Azáltal, hogy ezt az összefüggést felírtuk, ezúttal nem bizonyítottuk, ez csak sejtés!

Átírás:

Mérés adatok feldolgozása 202.03.0. Méréselmélet PE_MIK MI_BSc, VI_BSc

Bevezetés A mérés adatok külöböző formába, általába ömlesztve jeleek meg Ezeket az adatokat külöböző szempotok szert redez kértékel kell az elemzés érdekébe Cél azo statsztka alapműveletek bemutatása, melyek segítségével az adatok redezése, elsődleges feldolgozása elvégezhető Adatfeldolgozás/2

Bevezetés A mérés adatok elsődleges megjeleés formája: redezetle számhalmaz a regsztrálóról kapott dő szert részbe redezett eredméyek sokasága külöböző megfgyelésekek még dő szert sem redezett halmaza lajstrom egyed eleme az egyes adatok jele Adatfeldolgozás/3

Elem műveletek Számlálás legegyszerűbb művelet megfgyelések száma,,,, az de az adatsorszámára utal Ragsorba redezés övekvő vagy csökkeő érték szert redezés általába övekvő ragsorba redezett értékek szokásos jelölése: () legksebb elem m () legagyobb elem ma () pl. ötödk legagyobb elem (-4) Adatfeldolgozás/4

Elem műveletek mutá lajstrom általába em redezett, így () a ragsorolás egybe ragszám hozzáredelését s jelet ragszám: poztív egész szám, mely megadja a ragsorba redezett adat sorszámát: R k, ha (k) egyforma agyságú adatok eseté átlagrag törtérték s lehet rag kapcsolt rag kmaradó ragszámok Adatfeldolgozás/5

Elem műveletek Összegzés (szummázás) adatok értékeek összeadása Adatfeldolgozás/6

Középértékek alkalmazása Középértékek meghatározása cél azoos fajta adatok helyettesítése egy jellemző számértékkel követelméyek: közepes helyet foglaljaak el számszerű adatok halmazáak legyeek tpkus értéke köyű matematka meghatározhatóság értelmezhetőség robosztusság érzéketleség kugró adatokra Adatfeldolgozás/7

Középértékek alkalmazása középértékek számított átlag helyzet számta módusz harmokus medá mérta égyzetes Adatfeldolgozás/8

Számta középérték Defícó: tulajdosága ( + + + ) 2 K közepes értéket vesz fel m ma egyed értékekre égyzetes mmum ( ) 0 ( ) 2 m leárs traszformálhatóság ~ ~ a + b ~ a + b Adatfeldolgozás/9

Számta középérték súlyozott átlag ahol a w súlyok tetszőleges számértékek, és + + + w w w w 2 2 K Adatfeldolgozás/0 w w w

Számta középérték rekurzív átlag (futó átlag) r r ( 0 ) 0 ( k) ( k ) + [ ( k) ( k ) ] ( k ) + ( k) r k r k ahol k k számú adat alapjá vett átlag r ( ) (k) az k-adk mérés adat k r k k, 2,K K Adatfeldolgozás/

Számta középérték rekurzív átlag előye o le alkalmazás mde megfgyelés utá eredméy az átlag korrekcója adatok módosítása eseté: beszúrás törlés csere korr + + + ( + + ) + + korr korr ( ) Adatfeldolgozás/2 el be

Számta középérték Mozgó átlag az deáls és a rekurzív átlagba az egyes tagok egyforma súllyal szerepelek a súlyozott átlagba a súlyok em azoosak, de egy adott átlagolás sorá álladóak ha az adatok dőbe lassa változak, akkor az átlagolásba em célszerű mde tagot egy forma súllyal szerepeltet; célszerű a régebb tagokat egyre kevésbé fgyelembe ve Adatfeldolgozás/3

Számta középérték két megoldás a rég értékek elhagyása, az átlagképzést csak az utolsó meghatározott számú mérésre hajtjuk végre - ablakos átlagolás k k N + ( ) m k ( ) N ahol N az ablak -szélesség vagy ahol m ( ) w k ( k) ( ) w( k ) / N ha 0 < N 0 egyébkét Adatfeldolgozás/4

Számta középérték a rég értékek fokozatosa (epoecálsa) csökkeő súllyal szerepelek az átlagolásba, felejtő átlagolás m k k k τ τ ( k) ( ) w( k ) ( ) ahol ( ) w τ τ τ 0 τ az átlagolás felejtés dőálladója ha 0 egyébkét Adatfeldolgozás/5

Tovább számított középértékek tovább számított átlagok: harmokus h / mérta/geometra égyzetes K g q + K 2 + 2 Adatfeldolgozás/6

Számított középértékek Számított átlagértékek jellemző: közepesek em mdg tpkusak (lehet, hogy az adatok között em s szerepel olya értékű) érzékeyek a kugró értékekre hbás, lletve kmaradó adatok erőse befolyásolják az értéküket Adatfeldolgozás/7

Helyzet középértékek Módusz a legtöbbször előforduló érték elvleg jellemző az adott sokaságra tpkusság em egyértelmű em bztos, hogy létezk lehet, hogy több s va em érzékey a rtká előforduló kugró értékekre robusztus em feltétleül közepes Adatfeldolgozás/8

Helyzet középértékek Medá középső adat sorba redezés! páratla elemszámál Me ((+)/2) páros elemszámál Me ( (/2) + (/2+) )/2 közepes érték robusztus Adatfeldolgozás/9

Tovább adatjellemzők Kvatlsek osztópotok, amelyek a ragsorba redezett adatok 2, 3,, k-ad részét jellemzk q (k) j jelet a j-dk k-ad redű kvatlst ( j, 2,, k-), azaz azt a változó értéket, amelyél az összes előforduló érték j/k-ad része ksebb: () () q j (k) (+) () / j/k az osztópotokat a megfelelő érték kválasztásával vagy két szomszédos érték átlagolásával kapjuk meg Adatfeldolgozás/20

Tovább adatjellemzők fotosabb kvatlsek medá felező Me q (2) tercls harmadoló kvartls egyedelő Q j q j (4) kvtls ötödölő decls tzedelő D j q j (0) percetls századoló P j q j (00) kvatlsek száma mdg eggyel kevesebb, mt aháy részre osztja a sokaságot külöféle kvatlsek értéke azoos lehet Adatfeldolgozás/2

Tovább adatjellemzők Mometumok származtatott mutatószámok meghatározására alkalmasak r-ed redű mometum: r-ed redű cetráls mometum: m m r r ( ) ( ) c r r Adatfeldolgozás/22

Szóródás Tovább adatjellemzők Szóródás a külöböző középértékek jellemzk a sokaságot, de em adak formácót az adatok homogetásáról szóródás a sokaság egyedeek külöbözősége, mérés adatok tartomáya elemzés: a szóródás okaak és tedecáak kmutatása Adatfeldolgozás/23

Tovább adatjellemzők Szóródás szóródás jellemzése törtéhet külöböző mérőszámokkal: szóródás terjedeleme terkvartls terjedelem átlagos (abszolút) eltérés szórás Adatfeldolgozás/24

Tovább adatjellemzők Szóródás terjedelem a legagyobb és a legksebb adat közt külöbség T ma - m köye számítható a kugró szélsőértékek befolyásolják terkvartls terjedelem alsó és felső kvartls külöbsége: TQ Q 3 Q az értékek középső 50%-áak tervalluma Adatfeldolgozás/25

Tovább adatjellemzők Szóródás Átlagos abszolút eltérés cél a középértéktől való eltérés bemutatása a számta átlagtól való eltérések algebra összege ulla az átlagos abszolút eltérés: belátható, hogy eek értéke akkor lesz mmáls, ha a medához vszoyítjuk az eltéréseket: δ Me m Adatfeldolgozás/26

Szórás Elmélet szórás ahol σ ( ) 0 a keresett paraméter deáls értéke a mérések száma, de azaz az elmélet szórás meghatározásához elvleg smer kellee a meghatározadó értéket és ge agy számú mérést kellee végezük ez csak specáls esetbe lehetséges 0 2 Adatfeldolgozás/27

Szórás Varaca elmélet szóráségyzet 2 σ ( ) 0 2 eltérés-égyzetösszeg SS ( 0 ) 2 szórás határa 0 σ µ Adatfeldolgozás/28

Szórás Tapasztalat szórás s ( ) 2 ; Korrgált tapasztalat szórás s ahol a mérések átlaga 2 ( ) ; a mérések száma, de véges érték Adatfeldolgozás/29

Szórás a becslés egyszerűsített képlete: 2 2 2 2 s Adatfeldolgozás/30 gyakorlat/tapasztalat eltérés-égyzetösszeg ( ) SS 2 2 2

Szórás leárs traszformácó hatása az eltéréségyzetösszegre és a szórásra ~ a + b SS 2 ( a + b ( + )) a b b( ) ~ bss 2 σ a + b b σ ha a b σ σ akkor ~ 0 σ ~ stadardzált változó Adatfeldolgozás/3

Szórás relatív szórás (százalékos relatív szórás) s rel s 00 ahol a középérték középérték szórása s s ahol a mérések száma középérték relatív szórása s rel s 00 Adatfeldolgozás/32

Adatok megjeleítése Adatok megjeleítése adatbázsok, adattáblák, táblázatok felsorolás szempotok dősoros (sorok sorredje kötött) keresztmetszet (sorok sorredje tetszőleges) kombácók agy tömegű adatok redezése csoportosítás (osztályozás) összehasolítás Adatfeldolgozás/33

Adatok megjeleítése csoportosítás az adatokak egy vagy több szempot szert osztályozása szempotok: a vzsgálat szempotjából léyeges jellemzők egyértelmű besorolhatóság! több szempot: kombatív csoportosítás áttekthetőség Adatfeldolgozás/34

Adatok megjeleítése összehasolítás adatok egymás mellé redezése elemzés célból összehasolítható adatok: csak a vzsgálat szempotjából érdekes jellemzőkbe eltérő adatok összehasolítás törtéhet dőbel változás alapjá keresztmetszet elhelyezkedés alapjá összehasolítás művelete háyados-képzés (relatív) - dőbel külöbség-képzés (abszolút) - keresztmetszet Adatfeldolgozás/35

Adatok megjeleítése Vszoyszámok relatív összehasolítás számszerűsítése két egymással összefüggésbe lévő adat háyadosa V A B vszoyszám vzsgált adat / vszoyítás alap kfejezés formá együtthatós százalékos, ezrelékes képzett egység Adatfeldolgozás/36

Adatok megjeleítése legfotosabb fajtá: teztás külöböző, de egymással kapcsolatba álló adatok képzett mértékegység megoszlás részsokaság vszoya az egészhez, %, koordácós két részsokaság vszoya, %, damkus dőbel változás kfejezése Adatfeldolgozás/37

Adatok megjeleítése Adatok ábrázolása túl sok adat eseté ehéz az áttektés azoos értékek összeszámolása: egyszerű gyakorság sor vszoylag ks számú adat eseté jó közel hasoló értékek összevoása egy csoportba, majd a csoportok elemszámaak ábrázolása: osztályközös gyakorság sor vagy relatív gyakorság hsztogram Adatfeldolgozás/38

Adatok ábrázolása Relatív gyakorság hsztogram osztályok számáak meghatározása: általába 5 20 között, az adatok számáak és az adatok egyformaságáak függvéyébe k + 3,3lg túl kevés osztály összemossa a jellegzetességeket túl sok osztály üres osztály megjeleése, értelmezhetőség godok Adatfeldolgozás/39

Adatok ábrázolása osztályok szélessége a legagyobb és a legksebb adat közt külöbség osztva az osztályok tervezett számával, kerekítve egyforma szélesség ytott osztályok a legalsó és a legfelső osztály esetébe érdemes az adatok smeretébe megfotol, komoly torzítást okozhatak a rosszul megválasztott beosztás Adatfeldolgozás/40

Adatok ábrázolása határok rögzítése legksebb mérés eredméy fgyelembe vételével megállapítjuk az alsó határt a többt ebből következőe vesszük fel határra e eshesse adat! Adatfeldolgozás/4

Adatok ábrázolása Adatok ábrázolása bo-plot (bo ad whsker) módszerrel kugró érték mamáls érték felső kvartls (adatok 25%-a) 50%-os valószíűségű érték (tapasztalat medá) alsó kvartls (adatok 25%-a) mmáls érték Adatfeldolgozás/42

Adatok ábrázolása gyaús, kugró eredméyek kezelése: v-teszt: ahol a gyaús eredméy s elleőrzés szgfkaca táblázattal (ahol az összes mérés száma!): v s a több adatból számolt átlag a több adatból számolt szórás sz.h. 3 46,7 4 0, 5 6,5 6 5,3 Adatfeldolgozás/43

Idősoros tábla Év A számítástechka ágazatba működő társas vállalkozások száma és teljesítméye Vállalkozások száma (db) Nettó árbevétel (mft) Alkalmazásba állók (fő) 2000 6 307 262 459 20 90 200 7 76 364 660 24 055 2002 8 295 466 627 26 536 2003 9 462 498 390 28 482 2004 9 920 527 404 33 9 Adatfeldolgozás/44

Keresztmetszet tábla Megevezés Hardverszaktaácsadás Nemszerver szgép Szerver sz.szgép Kéz szgép Nemszerver gép Szerver agygép Összese 2 447 75 55 4 70 2 76 Szoftverkadás 5 277 526 24 44 96 6 67 Egyéb szoftverszaktaácsadás, - ellátás 27 933 2 52 23 2 770 32 639 Adatfeldolgozás 0 940 300 94 6 305 645 Adtabázstevékeység, ole kadás Irodagép-, számítógépjavítás Egyéb számítástechka tevékeység 2 035 202 5 67 2 420 2 960 233 98 35 0 3 336 20 475 783 285 29 327 2 899 Összese 72 067 4 73 980 344 745 80 867 Adatfeldolgozás/45

Iteztás vszoyszámok adatok db/000 fő-be és fő/000 fő-be kfejezve Ország Személy számítógép Iteret kapcsolattal redelkező gép Iteret felhaszáló Ausztra 374 7 462 Csehország 77 27 268 Legyelország 06 20 232 Magyarország 08 36 58 Oroszország 89 4 4 Romáa 83 2 9 Szlováka 80 2 256 Szlovéa 30 2 376 Ukraja 9 2 8 Adatfeldolgozás/46

Iteztás vszoyszámok adatok db/000 fő-be és fő/db-ba kfejezve Ország egyees fordított Ausztra 374 2,7 Csehország 77 5,6 Legyelország 06 9,4 Magyarország 08 9,3 Oroszország 89,2 Romáa 83 2,0 Szlováka 80 5,6 Szlovéa 30 3,3 Ukraja 9 52,6 Adatfeldolgozás/47

Vszoyszámok Év A számítástechka ágazatba működő társas vállalkozások száma és damkus vszoyszáma Vállalkozások száma (db) Bázs vszoyszám (2000 00) Lácvszoyszám (előző év 00) 2000 6 307 00% --- 200 7 76 4% 4% 2002 8 295 32% 6% 2003 9 462 50% 4% 2004 9 920 57% 05% Adatfeldolgozás/48