I. Konferencia
Pénzügytan tárgyat A pénzügytan a pénzügyi rendszer vizsgálatával foglalkozó tudomány amely - a rendszer belső összefüggés rendszerével, -gazdaság más alrendszereire gyakorolt hatásával, -alrendszereinek működésével foglalkozik.
Pénzügytan területei Nemzetgazdasági és nemzetközi pénzügyek, határok relatívak vak, ld. EU Szektor gazdaságtanok (banktan, biztosítás gazdaságtan, közpénzügyek,stb.) vállalati pénzügyek, finanszírozás gazdaságtan Pénzügyi számtan, Pénzügyi statisztika
Pénz- pénzügyi rendszer Terminológiai problémák: Pénzügyi = Monetary (money)? Fiscal? Financial? A pénzügyi rendszer (financial system) tárgyalását a pénzzel kezdjük.
A pénzp nzügyi rendszer fogalma A pénzügyi rendszer a vegyes gazdaság domináns alrendszere. A rendszer szerves egész, amely rendszertényezők kölcsönhatásaként értelmezhető. A vegyesgazdaság, ahol a gazdaság működése többféle koordinációs mechanizmus által határozódik meg.
A pénz p fogalma 1. A pénz fogalma meghatározható funkcióival. 2. A pénz a leglikvidebb jószág. 3. A mai pénz a bankrendszeren kívüli gazdasági szereplőknek a bankrendszerrel szembeni követelése. Másképpen fogalmazva: a pénz a bankrendszer passzívája.
Funkcionális megközelítés A pénz: A gazdasági elszámolások eszköze A vagyontartás eszköze Tranzakciós eszköz Világpénzfunkció?
Karl Marx megközelítése Értékmérô Forgalmi eszköz Fizetési eszköz Tartalékeszköz Világpénz
Pénzrendszerek Pénzrendszer: a pénz anyagát, forgalomba kerülésének és mennyiségének alakulását szabályozó mechanizmusok. 1. Árupénz rendszerek 2. Fémpénz rendszerek (mono és bimetallizmus, klasszikus pénz helyettesítők) 3. Hitelpénz rendszerek 4. E-money???
Fémpénzrendszer kialakulása Közvetlen árucsere nehézségei Cserében való kölcsönös érdekeltség Csereérték meghatározása Egyenértékű csere szükségessége Időbeli megfelelés
Fémpénz tulajdonságai Elfogadhatóság Homogenitás Darabolhatóság Tartósság Mozgathatóság Ritkaság Felismerhetőség
Hitelpénzrendszer Kialakulása az arany demonetizálódásával kezdődött. A nemzetközi forgalomban 1971-ig töltött be bizonyos pénzfunkciókat. A kialakulás döntő oka az állam gazdasági szerepvállalása. Jellemzően lokális (nemzetgazdasági) pénzrendszer. (konvertibilitás)
A hitelpénz tulajdonságai A hitelpénz financiális eszköz, a bankrendszer fizetési ígérete, vagy másképpen a nem monetáris szereplők bankrendszerrel szembeni követelése. Nem rendelkezik valóságos belső értékkel. Vásárló ereje, képviseleti értéke van. Inhomogén jószág,
A pénz p inhomogén n jószj szág A pénz inhomogenitását 4 dimenzióban értelmezzük: Mely monetáris szereplő fizetési ígérete Technikai megjelenési forma A pénz időértéke Különböző törvényes fizetőeszközök egymás közti átválthatósága
Monetáris aggregátumok Jegybankpénz: a kibocsátott készpénz és a bankok által a jegybanknál vezetett számlákon megjelenő betét. Monetáris bázis. M0= KP+R Kereskedelmi banki pénz További pénzaggregátumok: M1= KPF+DL M2 = M1+DE M3 = M2+ PE
A pénz p technikai formái Készpénz csak jegybankpénz Számlapénz jegybanki és kereskedelmi pénz is Készpénz kímélő fizetési eszközök, e-money
A pénz p időért rtéke A különböző időpontban rendelkezésre álló pénzek értéke eltér (pénz is szűkös jószág, opportunity cost). Közös nevezőre hozás: PV = jelenérték FV = jövőérték Az infláció miatti értékváltozás más mint az időérték!
Az infláció Az általános árszínvonal emelkedése A pénz vásárlóértékének csökkenése Kúszó, vágtató és hiperinfláció Ellentéte a defláció A jövedelemújraelosztás és a gazdaságpolitikai kiigazítások eszköze lehet
Infláció Infláció magyarázatai Monetarista magyarázat - infláció oka a pénzkínálat növekedése Költséginfláció - infláció oka a termelési költségek növekedése Keresletinfláció - infláció oka a javak iránti megnövekedett kereslet Infláció következményei fix jövedelműek életszínvonala csökken megtakarítások értéke csökken növekvő termelési költségek - alacsonyabb kibocsátás, növekvő munkanélküliség adósok nyernek hitelezők vesztenek Infláció mérése Fogyasztói árindex Termelői árindex GDP deflátor
Ki teremti a pénzt? 1. Jegybanki pénzteremtés: készpénz, számlapénz 2. Kereskedelmi banki pénzteremtés: csak számlapénz Pénzteremtés zárt gazdaságban: belföldi bankrendszer hitelt nyújt nem monetáris szereplőknek (betéti kamatfizetés is) Pénzteremtés nyitott gazdaságban: monetáris szereplők külföldi fizetőeszköz vásárlása (konvertibilitás)
A pénzteremtés mechanizmusa 1. KP = jegybankpénz M = a gazdaságban lévő pénz mennyisége x = készpénztartási ráta, a jegybankpénz x százalékát tartjuk készpénzben, y = jegybanki kötelező tartalékráta (jegybankpénzben tartják)
A pénzteremtés mechanizmusa 2. 1. Lépés: A gazdaságban M mennyiségű pénz van, ennek x százalékát tartják készpénzben és (1-x) százalékát bankbetét formájában M=KP=KP*x+(1-x)*KP 2. Lépés A bankok az (1-x)*KP betét y százalékát tartalékolják és (1-y) százalékát hitelként folyósítják. Ezáltal a gazdaságban levő pénz mennyisége: M =KP*x+(1-x)*KP+(1-y)*(1-x)*KP =KP+ (1-y)*(1-x)*KP
A pénzteremtés mechanizmusa 3. 3. Lépés: A felvett (1-y)*(1-x)*KP hitel x százalékát készpénzben tarják a hitelfelvevők, míg (1-x) százalékát bankbetét formájában; ennek y százalékát tartalékolják a bankok, míg (1-y) százalékát hitelként folyósítják. Ekkor: M =KP+(1-y)*(1-x)*KP+(1-y)*(1-x)* (1-y)*(1-x)*KP
A pénzteremtés mechanizmusa 4. KP M = x + y x y Végtelen sor - optimális esetben! Pénz mennyisége függ: jegybankpénz mennysisége tartalékráta nagysága (y) készpénztartási arány (x)
Endogén-egzogén pénzteremtés Egzogén pénz: 1. Jegybanki pénzteremtés 2. Betétképződés a ker. bankban 3. Hitelezési kényszer - pénzteremtés Endogén pénz: 1. Gazdasági döntések 2. Finanszírozási igény, Hitelkereslet 3. Hitelnyújtás - pénzteremtés 4. Majd forrásbiztosítás
Tartalékrendszer, pénzmultiplikátorok M = x + KP y x y Minél kisebb x és y, annál nagyobb M A jegybank tudja szabályozni a pénzmennyiséget KP-n és y-on keresztül, de a hitelkereslet és a gazdaság aktuális állapota is befolyásoló tényezők. Más- más tartalékolási kötelezettség vonatkozik a látraszóló és a határidős betétekre A pénzmultiplikátor a pénzállomány (Mn) és a monetáris bázis hányadosa.
II. Konferencia
A monetáris rendszer 1. Funkció: A gazdaság pénzellátásának és fizetési rendszerének biztosítása Kétszintű bankrendszer: Monetáris Hatóság Kereskedelmi bankok Nem monetáris pénzintézetek
A monetáris rendszer 2. Piaci és bürokratikus koordináció Jellemző kockázatok: fizetési és intézményi kockázat A nem pénzügyi szereplőkkel jellemzően mellérendelt, üzleti kapcsolat.
A monetáris politika működésének intézm zményi kerete1. 1. A monetáris hatóság - a központi bank Feladatai: Pénzkibocsátás (emisszió) Tartalékok kezelése (nemesfém, deviza) Költségvetés számláinak kezelése Pénzforgalmi rendszer kezelése
A monetáris politika működésének intézm zményi kerete 2. 2. A kereskedelmi bankok A megtakarítások összegyűjtésével és kihelyezésével volumen és lejárati transzformációt hajt végre - pénzteremtés 3. Nem monetáris pénzintézetek Bankszerűen működő intézmények (takarékbank, befektetési alapok, jelzálogbank) Nem bank jellegű pénzügyi intézmények (biztosító, nyugdíjpénztár) A pénzügyi innováció miatt konkurensei a ker. bankoknak
A monetáris politika A gazdaságpolitikai célok megvalósulásának elősegítése, a gazdaságban levő pénzmennyiség (és a kamatszint) szabályozásán keresztül. Expanzív monetáris politika: a pénz- és hiteltömeg kiterjesztése, mely a kereslet növekedéséhez vezet Restriktív monetáris politika: a pénz- és hiteltömeg szűkítése, mely a kereslet csökkenéséhez vezet
A monetáris politika eszközrendszere 1. Direkt eszközök: közvetlenül a pénzmennyiséget befolyásolják Kötelező tartalék előírások Hitelkontingentálás Irányított hitelek Erkölcsi ráhatás
A monetáris politika eszközrendszere 2. Indirekt eszközök: a kamatlábon keresztül befolyásolják a gazdaságba kerülő pénz mennyiségét Viszontleszámítolás Nyílt piaci műveletek
Kötelező tartalékok fajtái Minek a %-a a tartalék Differeciálás mértéke Írja be a nevet Írja be a beosztást aktív passzív egységes kötelezettség lejárata szerint lépcsős progresszió forrásállomány és forrásnövekmény szerint devizabelföldi és devizakülföldi szerint földrajzi alapú kamatozó nem kamatozó
Refinanszírozási kamatláb Vállalat Ker. bank Jegybank hitelkereslet hitelkamatláb-emelés ref. hitel kamatlábemelés csökkenése Feltétele: költségérzékenység kis tőkeáttétel alternatív fin. források bősége Feltétele: ref. hitel nagy részaránya ker. bankok alacsony marge-ja gyenge versenyhelyzet likviditási hitel kedvezményes hitelkonstrukciók váltóviszontleszámítolás kamatlába
Nyíltpiaci műveletek Fajtái: állami értékpapírok adásvétele repo ügyletek Előnyei: közvetlen autonóm rugalmas
Repo ügylet Prompt piac Vevő értékpapír Eladó idő (általában 1 hónapon belül) Határidős piac Vevő készpénz fentivel egyező kondíciójú és mennyiségű értékpapír fentivel egyező mennyiségű készpénz + kamatok Eladó hitelfelvétel hitelnyújtás
Repo típusai Futamidő szerint rögzített nyitott Tranzakció iránya szerint aktív passzív Fedezet feletti rendelkezés szerint szállításos óvadéki
Repo előnyei Alacsony kockázat a rövid futamidő jó fedezet miatt. Kihelyezett források állománya jobban kézben tartható Két lábával a minimális és a maximális pénzpiaci kamatláb jól szabályozható
Jelenleg alkalmazott eszköztár Alkalmazott eszközök kötelező tartalékráta aktív repo jegybanki betét Üzleti eszköztár szállításos repo passzív repo állampapírvétel, -eladás Potenciális eszköztár kamatplafon, -padló lombard hitel refinanszírozási hitelkeret
Fizetési rendszer A fizetési rendszer funkciója: a gazdaság különböző szereplői között megvalósuló pénzügyi tranzakciók lebonyolítása. E rendszer áthidalja a fizikai távolságokat és az időbeni eltéréseket, csökkenti annak tranzakciós költségeit. Minél fejlettebb a fizetési rendszer annál kisebbek a tranzakciós költségek és kockázatok. Hatásai: Egészséges gazdaságban javítja a gazdaság működését. Növeli a pénz forgási sebességét, Egyensúlyi zavarok esetén a feszültségek közvetítője.
Fizetési rendszer elemei és folyamatai Elemek: az elszámolásokkal kapcsolatos megállapodások, elszámoló-házak, pénzforgalmi közvetítők, végső kiegyenlítő. Folyamatok: nem pénzügyi szereplők egymás közti fizetései és bankközi fizetések. Alaptípusok: nettó és bruttó.
A végsv gső kiegyenlítő Magyar Nemzeti Bank Szabályozza, felügyeli és működteti a belföldi fizetési rendszert, felvigyázási funkció Vezeti a következő gazdasági szereplők elszámolási számláit: Hitelintézetek(kereskedelmi bankok), Országos Betétvédelmi Alap, Elszámolóházak, Befektetővédelmi Alap, Magyar Posta Rt. Magyar Államkincstár, Államadósság Kezelő Rt. ÁPV.Rt.
A fizetési rendszerek alaptípusai pusai Nettó elszámolás: Az elszámolás és a kiegyenlítés két lépésben, speciális szabályok szerint történik. Ez a rendszer lényegesen kisebb technikai likviditást igényel, mint a bruttó. A rendszerben a nemfizetés kockázata nagyobb. Bruttó elszámolás: Az elszámolás és a kiegyenlítés egyidőben történik. Amennyiben van elegendő fedezet, akkor a tranzakció a küldés időpontjában véglegessé válik. Jelentős technikai likviditási igénye van. A nem fizetések kockázata alacsony.
Fizetési módok Készpénzfizetés: azonnali lebonyolódás, hamisítás és rablás veszélye Készpénzkímélő fizetési eszközök (csekk, bankkártya): lebonyolítása technika függő, hamisítás és nem fizetés kockázata, működési kockázat Átutalás: lebonyolítása technika függő, csalás és nem fizetés kockázata, működési kockázat Beszedési megbízás (inkasszó): lebonyolítása technika függő, csalás és nem fizetés kockázata, hitelezési- és működési kockázat Okmányos meghitelezés (akkreditív)
Fizeté si formá k Ké szpé nzes Ké szpé nz né lkü li Ké szpé nzfizeté s Készpé nzbefizetés szá mlá ra Ké szpé nzkifizeté s szá mlá ró l Belfö ldi forgalomban Kü lfö ldi forgalomban Pé nzinté zeti befizeté si lap Átutalási postautalvá ny Belfö ldi postautalvá ny Pé nzinté zeti postautalvá ny MNB postautalvá ny Csekk Bankká rtya Átvezetés Átutalás Azonnali beszedé si megbí zá s Határidô s beszedé si megbí zá s Nyitva szállí tás Okmá nyos meghitelezé s Akkredití v
Csekkek csoportosí tá sa Fedezet szerint Forgathatóság szerint Érvé nyessé g szerint Cí mlet szerint letétcsekk hitelcsekk névre szóló rendeletre szó ló bemutató ra szó ló helyi orszá gos országközi fix cí mletû kií rt
A magyar belföldi ldi fizetési rendszer 1. Bankközi Klíring Rendszer (BKR): Késleltetett elszámolású, fedezetvizsgálatot is végző bruttó rendszer, ahol a klíring nettó módon történik. (MNB+Giro Rt.). A tranzakciók fedezete a bankok számlakövetelése és a KELER Rt.-nél tartott értékpapírok. Résztvevők: MNB, hitelintézetek, GIRO Rt. KELER Rt.
A magyar belföldi ldi fizetési rendszer 2. Valós idejű bruttó elszámolási Rendszer (VIBER) A kiegyenlítés és az elszámolás mozzanata időben nem válik el egymástól. Sürgős, nagy összegű bankközi fizetési megbízások kiegyenlítése és elszámolása. Résztvevők: hitelintézetek, KELER Rt., Magyar Államkincstár, MNB.
Külkereskedelem devizapiac 1. A és B ország kereskedelmi forgalmát A pénze szerint, dollárban számolják el B (exportál) elad A-nak (importál), dollárt kap érte, ez neki nem jó! El kell adnia, hogy jent kapjon érte! A vesz valamit B-től jenre van szüksége! Kialakul a devizapiac!
Külkereskedelem devizapiac 2. Ár (jen/dollár) DEVIZAPIAC S 150 50 D Millió $ USD kereslet A ország exportja (B importja) USD kínálat B ország exportja (A importja)
Külkereskedelem devizapiac 3. Devizapiaci egyensúly ha a két ország közötti kereskedelem egyensúlyban van. Kialakul a 150 jen/dollár árfolyam, 50 millió dollár kereskedelmi volumen mellett Mi történne, ha az árfolyam 200 jen/dollár lenne? A kínálat meghaladná a keresletet! Mi történne, ha az árfolyam 100 jen/dollár lenne? A kereslet haladná meg a kínálatot!
Külkereskedelem devizapiac 4. Miért pont 150 jen/dollár az árfolyam? Gazdasági racionalitás! A országban a kókuszdió 120 dollár/tonna Nyitott gazdaság: külkereskedelem B országtól is lehet venni B országban 1 tonna kókuszdió 12000 jen Mi történik, ha az árfolyam 200 jen/dollár? A-béli kereskedő 12000/200 = 60 dollárért tud vásárolni B-ből kókuszdiót!
Külkereskedelem devizapiac 5. Mi fog történni? A-ban termelt kókusz iránti kereslet visszaesik lenyomja a 120 dolláros árat Dollárkínálat erősödik a devizapiacon (jen kereslete nő) lenyomja a 200 jen/dollár árfolyamot B-ben megnő a kókusz iránti kereslet felmegy a 12000 jenes ár Szép lassan az árak kiegyenlítődnek: A-ban 100 dollár lesz a kókusz ára, B-ben 15000 jen, a valutaárfolyam pedig = 150 jen/dollár
Nemzetközi hitelforgalom 1. A és B között szabad a pénzmozgás lehet hiteleket nyújtani, kölcsönt felvenni! A-ban: 25 % az éves kamatláb B-ben: 16 % az éves kamatláb B ország befektetői (megtakarítók) elkezdenek A- beli értékpapírokat vásárolni, azaz hitelezni! A-ban: az értékpapírok iránti kereslet nő árfolyamuk nő a kamat csökken B-ben: az értékpapírok iránti kereslet csökken árfolyamuk csökken a kamat nő Kamatlábak kiegyenlítődnek!
Nemzetközi hitelforgalom 2. Devizapiac: A-beli értékpapír megvásárlásához B befektetőinek USD-re van szükségük (20 millió USD) megnő a dollárkereslet! Új árfolyam A exportja Ár (jen/dollár) 180 150 45 50 65 DEVIZAPIAC S D D Millió $ A importja
Nemzetközi hitelforgalom 3. A importja 65 millióra nő A exportja 45 millióra csökken IM X = 20 millió dollár hiány A ország FFM -ben De pont 20 millió USD hitelt kap B országtól A devizapiac anélkül is egyensúlyban lehet, hogy egy ország importja és exportja megegyezik!
A fizetési mérleg 1. Összefoglalja egy adott időszak nemzetközi kereskedelmi és tőkemozgással kapcsolatos műveleteit, könyvelési nyilvántartás formájában. Egy adott ország külgazdasági kapcsolatainak pénzügyi vetületét mutatja egy adott időszakban flow jellegű A fizetési mérleg statisztika a nemzeti számlarendszer (System of National Accounts - NSA) alapján készül: folyó és felhalmozási számlákon alapul Egy nemzetgazdaság nettó vagyonának (net worth) változását mutatja Rezidensek nem rezidensek (alapvető gazdasági érdek hova kötődik?)
A fizetési mérleg 2. A valóságos tranzakciók több országgal kapcsolatosan realizálódnak, különféle valutanemben. A kimutatás összehasonlíthatósága megköveteli a közös nevező használatát! A kimutatás valutaneme Magyarország esetében az euró. Az alkalmazott árfolyam a deviza középárfolyam.
A fizetési mérleg 3. A fizetési mérleg statisztikában érvényesülõ kettõs könyvviteli elvre vonatkozó konvenciók Követel (+) Tartozik (-) áruk és szolgáltatások exportja jövedelmek beáramlása kapott egyoldalú átutalások eszközök csökkenése tartozások növekedése az áruk és szolgáltatások importja jövedelmek kifizetése nyújtott egyoldalú átutalások eszközök növekedése tartozások csökkenése
A fizetési mérleg 4. A fizetési mérleg részei: 1993-ig: 2 részből állt: 1. Folyó fizetési mérleg 2. Tőkemérleg 1993-tól IMF standard, SNA (nemzeti számlarendszer) harmonizáció: 1. Folyó fizetési mérleg 2. Tőkemérleg 3. Pénzügyi mérleg 4. Nemzetközi tartalékok változása A magyar 1997-től készül így
Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke 2 fajta kifejezése: Direkt árfolyamjegyzés: 1 forint = 50 román lej (hazai pénz külföldi pénzben vett ára) Indirekt: 1 dollár = 230 forint Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz esetében Deviza = valutára szóló követelés, számlapénz Árfolyampolitika: hogyan változik, változtatják a valuta árát és ez milyen hatással van a belgazdasági folyamatokra, a fizetési mérlegre.
Az árfolyamok fajtái 2. Reláció: valuta vételi < deviza vétel < devizaközép < deviza eladási < valuta eladási árfolyama Valuta vételi: ha a bank valutát vesz Valuta eladási: ha mi veszünk a banktól Deviza vételi: bank valutára szóló követelést vesz Deviza eladási: vállalat külföldre utal át Deviza közép: nincs effektív átváltás, csak elszámolás!
Az árfolyamok fajtái 3. Ki vagy mi határozza meg az árfolyamot? Rögzített (fix) árfolyam: a jegybank Lebegő árfolyam: a piac Rugalmas árfolyam: van deklarált árfolyam, de egy sávban el lehet térni tőle
Kötött devizagazdálkodás 1. Kötött devizagazdálkodás esetében egy szervezetet kizárólagos joggal felhatalmaznak az országban arra, hogy az ország rezidenseinek valutában és devizában felmerült tranzakcióit intézze. Három következménnyel jár: 1. Devizamonopólium 2. Rögzített árfolyamon igényelhetünk valutát 3. Fel kell ajánlanunk a valutát megvételre Magyarország: 1929-33, majd 1946-1990, MNB
Kötött devizagazdálkodás 2. Rendszer előnyei: 1. Az állam átlát minden devizaműveletet 2. Csökkenti az árfolyamkockázatot 3. Forró pénzek elkerülik az országot 4. Külpiaci sokkok hatása elkerülhető 5. Állam szabályozhatja az importot
Kötött devizagazdálkodás 3. A rendszer hátrányai: 1. Minél nyitottabb az ország, annál nehezebb kontrollálni a devizaműveleteket 2. Piaci árfolyam eltér a rögzítettől: végül itt is van árfolyamkockázat 3. Működőtőke-befektetések is leállnak 4. Sokkok mindenkit érinteni fognak 5. Importkorlátozás nem demokratikus Kevés országban - Kuba, Észak-Korea
Szabad devizagazdálkodás 1. Teljesen szabad devizagazdálkodás: árfolyamot a piac határozza meg, mindenki szabadon tarthat valutát Konvertibilitás: szabadon, kötöttségektől mentesen lehet átváltani más országok fizetőeszközére a hazai pénzt A konvertibilitás fokai! Kire vonatkozik? (jegybanki, belső, külső) Mire vonatkozik? (korlátozott, részleges, teljes) a fiz mérleg mely tételeire! Törvényekkel alátámasztott-e? (de facto, de jure) Magyarországon már teljes konvertibilitás van!
Szabad devizagazdálkodás 2. A konvertibilitás főbb előnyei: Közvetlenebb kapcsolat a világpiaccal Segíti a külföldi befektetéseket Kedvezőbb fizetési formák külker. ügyleteknél Demokratikusabb Feltételek: Megfelelő devizatartalék Stabil kiszámítható árfolyam Importliberalizáció, piaci verseny Fejlett piaci intézmények Fizetési alapmérleg egyensúlya hosszú távon
Az árfolyam meghatározása Az árfolyam rögzítésénél 4 mód: 1. Nemesfém paritás (aranyparitás) 2. Más ország pénzéhez kötik (pl.: dollárhoz) 3. Valutakosár (Magyarország 90-es évek végéig) 4. Nemzetközi pénzhez kötik (SDR, ECU) Szempont: a nemzetközi tranzakciók árfolyamkockázata kicsi legyen! Annak az országnak a valutájához kell kötni az árfolyamot, amellyel a legtöbb gazdasági tranzakció bonyolódik (vagy valutakosár, ha több országgal üzletel)
Sávszélesség, leértékelés Rugalmas árfolyamrendszer, lebegtetési sávval Ha széles a sáv: nagy az árfolyamkockázat Ha keskeny a sáv: nehezebb a sávban tartani az árfolyamot Az árfolyam leértékelése esetén: Intervenció Kamatlábemelés A sáv szélességének növelése Adminisztratív intézkedések
Árfolyam paritások 1. 1. Érmeparitás: az egyes fémpénzek értékét a pénz anyaga és a fémpénz súlya határozza meg 2. Aranyparitás: egy valuta aranyparitása, azt az aranysúlyt jelentette, amire az adott pénznem egy egységét be lehetett váltani (aranystandard) 3. Vásárlóerő-paritás: a vásárlóerő-arányoktól függ az ország árfolyama, így akkor optimális a valuta árfolyama, ha a két ország árszínvonala azonos 4. Kamatparitás: a jövőbeli árfolyam meghatározásához nyújt segítséget, abban az esetben, ha ismerjük a jelenlegi árfolyamot és ismerjük a két valuta kamatlábait
Árfolyam paritások 2. Működő (piaci) árfolyam funkciói: 1) Kiegyenlítő funkció - Az árfolyam biztosítja, hogy a különböző országok árszínvonalai kiegyenlítődjenek. 2) Differenciáló funkció - Meghatározza mit érdemes az adott országnak exportálni, és mit importálni. 3) Terelő funkció - Meghatározza hova érdemes exportálni és honnan érdemes importálni. 4) Fedezeti funkció - A működő árfolyam biztosítja, hogy az alapmérleg hosszútávon egyensúlyban legyen. De mi határozza meg a működő árfolyam nagyságát?
Árfolyam paritások 3. E HUF USD 1 1 HUF0 = USD 0 ( 1+ r ) HUF ( 1+ r ) USD Működő árfolyamnál a két valutában történő befektetés hozama ugyan az! Forint nagyobb kamatot fizet ugyan, de leértékelődik USD alacsonyabb kamat, de felértékelődik Ha nem lenne ugyan az a hozam arbitrázsművelet biztosítaná!
III. Konferencia
A pénzügyi piacok típusai Pénzpiacok vs. Tőkepiacok A klasszikus felfogás az ügyletek lejárata szerint különbözteti meg e piacokat. A pénzpiac a rövid távú hitelezést végzi A tőkepiac a hosszú távú (>1 év) hitelezést végzi Másik megközelítés: Közvetett forráshoz jutás: pénzpiac bankhitel Közvetlen forráshoz jutás: tőkepiac vállalati kötvény
Pénzpiacok Pénzpiac: Éven belüli pénzek piaca Jellemzően a monetáris rendszer passzívái cserélnek itt gazdát (konvertibilitás esetén a külföldi monetáris rendszerek passzívái is) Bankhitelek, rövid lejáratú értékpapírok Kincstárjegyek piaca, bankközi pénzpiac, váltók piaca Finanszírozza a vállalatok forgótőkeigényét, biztosítja a kormányzatok likviditását, forrás a spekulatív vállalkozásokhoz
Tőkepiacok Tőkepiac: Éven túli pénzek piaca Jellemzően a nem monetáris szereplők passzívái cserélnek itt gazdát Kötvények: államkötvények és jelzálog-kötvények; részvények piaca Állótőkeberuházások megvalósítása: gyárak, irodák, utak, hidak,stb.
Nyílt vs. Zárt piacok Nyílt piaci kibocsátás: Bárki hozzáférhet az értékpapírokhoz, később szabadon értékesíthető Nagyobb likviditást kínál a kibocsátónak Szélesebb körű információszolgáltatási kötelezettség A menedzserek hatalmát erősíti Zárt piaci kibocsátás: Az intézmények szűk, előre meghatározott köre vásárolhat, lejáratig megtartják az értékpapírt Kisebb likviditásigény Olcsóbb folyamat A tulajdonosok hatalmát erősíti
Elsődleges vs. Másodlagos piacok Elsődleges piac: Az értékpapírok forgalomba hozatali mechanizmusa Tőkéhez jutás, a kibocsátó finanszírozási igényét elégíti ki, közben fizetési kötelezettséget vállal Tipikus szereplői: befektetési bankok Másodlagos piac: A korábban már kibocsátott értékpapírokkal kereskednek Likviditást biztosít a tőkepiaci instrumentumba befektetők számára Tipikus szereplői a brókerek
A tőzsde általános jellemzői Szervezett, szigorú szabályok szerint működő, nyílt piac Független nem állami intézmény Rendszeresen különböző befektetési alternatívákat kínál; homogén, felcserélhető termékek Pénzügyileg önfenntartó, nem profitorientált Tranzakciós költségek csökkennek Rendkívüli információszolgáltatási kötelezettség Értéktőzsde funkciói: Árfolyam meghatározó Vagyonértékelő Tőkeelosztó Előrejelző
Tőzsdei bevezetés Feltételei: Kiegyensúlyozott pénzügyi gazdasági helyzet Állandó információnyújtási kötelezettség Annyi papírt kell kibocsátani, hogy lehessen piaca +: Folyamatos, nyilvános piac Finanszírozási lehetőségek kiszélesedése Image növelő hatás -: Költséges Erős információszolgáltatási kötelezettség Makrogazdasági hatások dominánsabbak Felvásárlás veszélye
A kormányzat gazdasági gi funkciói Szabályozás, ellenőrzés- nem igényel pénzügyi erőforrás koncentrációt. Allokáció Redisztribúció Stabilizáció E funkciókhoz pénzalapokra van szükség. Piaci kudarcok (közjavak, piaci szerkezeti torzulások, aszimmetrikus informáltság) Piacgazdasági gi tökéletlenst letlenségek ( jövedelmi egyenlőtlenségek, újratermelési ciklusok)
Szabályoz lyozás Céljai: a magángazdaság intézményeinek megteremtése és fenntartása (magánjog) a piaci torzulások kezelése információs aszimmetriák kezelése
Allokáció Kollektív javak, bürokratikus koordináció Adózás ekvivalencia elve A hosszú lejáratú beruházási hitel finanszírozási forrásként történő alkalmazása fizess, mikor használod elv Költségvetési bevételek: használati díjak, vagyonadó, fogyasztási adók, hitel Költségvetési kiadások: kormányzati vásárlások: oktatás, egészségügy, honvédelem, tömegközlekedés
Redisztribúció Jövedelemátcsoportosítás a különböző jövedelmi rétegek között (szociálpolitika), az egyes régiók között (regionális politika), generációk között (nyugdíjrendszer, közösségi projektek hitelfinanszírozása) Költségvetési bevételek: jövedelemfüggő közvetlen adók: pl.: SZJA, TA, osztalékadó Költségvetési kiadások: kormányzati transzferek: pl.: nyugdíj, munkanélküli ellátás, szociális segély
Stabilizáció Kiegyensúlyozottság megteremtése Versenyképesség biztosítása Költségvetési bevételek: jövedelemfüggő és autonóm adók, adósság Költségvetési kiadások: kormányzati vásárlások és transzferek, államadósság és kamatainak törlesztése
A fiskális politika hatásmechanizmusa 1. A fiskális politika (költségvetési politika) az állami kiadások (transzferek, közületi vásárlások) és bevételek (nagyrészt adók) alakítása révén szabályozza a gazdaságot. Fiskális rendszer: különböző pénzalapok együttese. Központi költségvetés, társadalombiztosítási alapok, elkülönített állami pénzalapok, helyi önkormányzatok költségvetése. Jövedelem centralizáci ció (bevételek) telek), jövedelem újraelosztás s (kiadások) sok). Konszolidált lt államháztartás.
A fiskális politika hatásmechanizmusa 2. A fiskális politika az egyenlegeken, deficiteken keresztül hat. Deficit finanszírozás: Monetizálás; Tőkepiaci finanszírozás; Államadósság= felhalmozott deficit+költségvetésen kívüli kötelezettségvállalások+függő kötelezettségek
A fiskális politika hatásmechanizmusa 3. 3 Államháztartási egyenlegek: - teljes egyenleg, -elsődleges egyenleg, -ESA egyenleg.
Magyar sajátosságok A tőkepiac szerepe kicsi, inkább banki hitelekből élnek a cégek 1990. június 21. BÉT, a 90-es évek közepén lendült be, privatizáció, megfelelő törvényi és intézményi háttér A BÉT részvénypiacának forgalma 2004-ben megközelítette a 2.600 Mrd forintot, a tőzsdei összforgalom 2.647 milliárd forint volt. A teljes tőzsdei kapitalizáció 2004 végén megközelítette a 14 ezer milliárd forintot, ebből a részvények kapitalizációja 5.130 milliárd forint volt. Ekkor 47 részvény volt bevezetve.
Az államháztartás s (közp zpénzügyi rendszer) fogalma Közszektor: államháztartás+közszolgáltató vállalatok+non profit intézmények. Funkciója kollektív javak biztosítása. Államháztartás: a közszektor része, speciális döntési mechanizmussal és működési elvekkel működik. Részei a különböző közpénz alapok és az állami vagyon.
A közfeladatk zfeladat-ellátás lehetséges szervezeti keretei A kollektív javak biztosítása nem azonos azok előállításával. Lehetséges keretek: Közintézmény (költségvetési szerv). Non-profit szervezet. Közüzemi vállalat. Magánvállalat. (out-sourcing, out-contracting)
A közpk zpénzügyi rendszer működésének m speciális vonásai Közpénz = az állam által adó és más jogcímen elvont pénz. Mindenkié, tehát senkié. A közpénzek feletti döntések politikai döntések, a gazdálkodás követelménye az átláthatóság, az ellenőrzésnek speciális szerepe van. Nincs piaci kontroll, 3 E
A közpk zpénzügyi rendszerek típusai t 1. Unitárius államok: egyszintű, regionális, kétszintű közpénzügyi rendszerek. Föderális államok: három szintű közpénzügyi rendszerek. Az Európai Unióban speciális közpénzügyi rendszer van kialakulóban.
A közpk zpénzügyi rendszerek típusai t 2. Kontinentális modell: Napóleoni unitárius állam, mediterrán modell. Német v. Rajnai modell. Angolszász modell: USA, Ausztrália, Új-Zéland. Skandináv v modell: Svédország, Finnország, Hollandia??
A magyar közszektork Államháztartás, (Államháztartási törvény és egyéb speciális jogszabályok) Közüzemi és más állami és önkormányzati vállalatok (Gt. és Számviteli tv.) Nonprofit szektor (Kht. és közalapítványok) Ellenőrző intézmények (ÁSZ, Kormányzati ellenőrzés, magán könyvvizsgálók)
A magyar államháztartás s pénzalapjaip A magyar államháztartás kétszintű. Központi állami szint (irányítja az OGY): központi költségvetés, TB alapok, Elkülönített alapok. Helyi önkormányzatok (mintegy 3200 helyi pénzalap)
Az államháztartási gazdálkodás alapegységei és területei Alapegységek gek: költségvetési szerv, alap. A gazdálkodás területei letei: költségvetés készítés, költségvetés végrehajtása, pénzgazdálkodás, vagyongazdálkodás zárszámadás.
Költségvetés Költségvetés: Jogi érvénnyel bíró pénzügyi terv. Pénzalap, amelynek összegyűjtésére és meghatározott célokra történő elköltésére a végrehajtó hatalmat felhatalmazzák. Költségvetés s készk szítés: s: Tervezés. (bázis szemlélet, feladat finanszírozás, program költségvetés) Elfogadás. A döntéshozók politikusok, a döntés jogszabály.