PÁLYÁZAT a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Bocskai István Szakképző Iskolája tagintézmény Tagintézmény-vezető (magasabb vezető) munkakör betöltésére Készítette: Harsányi István okleveles mezőgazdasági gépészmérnök mérnöktanár közoktatási vezető Hajdúszoboszló 2016. március 23.
Tartalomjegyzék I. Szakmai önéletrajz... 4 II. Motivációs levél... 8 III. Vezetési program... 9 1. Helyzetelemzés... 9 1.1 Az iskola története... 9 1.2 Szervezeti felépítés... 10 1.3 Értékek, alapelvek, célok... 11 1.4 Képzési struktúra... 11 1.5 Tanulólétszám... 13 1.6 Beiskolázási tevékenységünk... 15 1.7 Tanulók eredményei... 16 1.8 Személyi feltételek... 20 1.9 Tárgyi feltételek... 23 1.10 Gazdálkodási, pénzügyi elemzés... 24 1.11 Kapcsolatok... 24 1.11.1 Iskolán belüli kapcsolatok... 24 1.11.2 Hazai kapcsolatok... 25 1.11.3 Nemzetközi kapcsolatok... 26 2. Fejlesztési elképzelések... 27 2.1 A BSZC Bocskai István Szakképző Iskolája tagintézmény erősségei és fejlesztendő területei... 27 2.1.1 Erősségek... 27 2.1.2 Fejlesztendő területek... 29 2.1.3 Veszélyek... 30 2.1.4 Lehetőségek... 31 2.2 Fejlesztési elképzeléseim... 31 2.2.1 Vezetés... 31 2.2.2 Stratégia... 32 2.2.3 Emberi erőforrások... 32 2.2.4 Erőforrások... 33 2.2.5 Folyamatok... 33 2
3. Vezetési elvek... 36 4. Összegzés... 37 Mellékletek 1. számú melléklet: Nyilatkozat... 39 2. számú melléklet: A szakmai gyakorlatot igazoló dokumentum... 40 3. számú melléklet: A végzettség, szakképzettség, szakvizsga meglétét igazoló okmányok másolata...41 4. számú melléklet: Hatósági bizonyítvány... 44 3
4
5
6
7
8
Vezetési program 1. Helyzetelemzés 1.1. Az iskola története Az iskola alapítását a városi képviselőtestület 1897. június 27-i határozata döntötte el, amely kimondta, hogy Gazdasági Ismétlő Iskola az 1898/99. tanév elején múlhatatlanul megnyittassék. 1908-tól Önálló Gazdasági Népiskola, 1922-től Állami Gazdasági Iskola, 1937-től Mezőgazdasági Népiskola néven működött. 1946-tól Gazda- és Gazdasszonyképző Iskola néven a képzési irány és jelleg is megváltozott. A lényeges szerkezetváltozás 1950-től kezdődött, amikortól a nagyüzemek számára szakmunkásokat képzett az intézmény Mezőgazdasági Szakiskola néven. 1972-től az iskola elnevezése Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet. 1974-ben új, modern iskolaépület átadására került sor, a tanműhelyek építésével gyökeresen megváltoztak az oktatás feltételei. Az oktatás szerkezetében egy szakmai képzésre épülő iskolarendszerű oktatás folyt. 1993. január 1-től ismét szerkezetváltozás következett, amikor összevonásra került a 109. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet hajdúszoboszlói kihelyezett tagozatával, ezzel az ipari szakmák oktatása is feladattá vált. Az 1996/97-es tanévtől új képzési formaként indult a szakmunkások szakközépiskolája, 1998-tól az OKJ követelményeinek megfelelő szakmai képzés mezőgazdasági gépész szakmában. 1999-től a szakképzés tovább bővült, a vendéglátó-ipari szakmacsoport beindításával, amelynek keretében szakács, cukrász, pincér szakképesítések megszerzésére nyílt lehetőség. A mezőgazdasági képzés 100 éves jubileumi ünnepsége keretében került sor az iskola névváltozására, az iskola új neve Bocskai István Szakképző Iskola. A képzési követelmények és igények figyelembevétele alapján szakközépiskolai képzés indult a 2001/2002. tanévtől a gazdasági és szolgáltatási szakterületen, a vendéglátó-ipari szakmacsoportban. A képzési és munkaerő piaci igények figyelembe vétele alapján 2004/2005. tanévtől a kereskedelmi szakmacsoportban induló képzés a város és vonzáskörzetének való megfelelést szolgálja. 2008-ban a Berettyóújfalu, Püspökladány és Hajdúszoboszló Város Önkormányzata által alapított Pálfi István TISZK keretében megpályázott TÁMOP és TIOP projektek keretében megindult iskolánkban egy fejlődés, szakmai megújulás, illetve eszközfejlesztés. Ennek keretében 2010 ben átadásra került az új modern, jól felszerelt Vendéglátó-ipari Képző Központ. 9
A hazai oktatásügy irányításában történt változások következtében 2013. január 1-jétől az intézmény fenntartója és működtetője a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett, az iskola neve Hajdúszoboszlói Bocskai István Szakképző Iskolára módosult. 2015. július 1-től iskolánk fenntartója és működtetője a Nemzetgazdasági Minisztérium. A Berettyóújfalui Szakképzési Centrum keretein belül végezzük oktató nevelő munkánkat Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Bocskai István Szakképző Iskolája néven. 1.2 Szervezeti felépítés Az intézmény hatékony működésének és fejlesztésének alapja az iskolavezetés tagjainak összehangolt tevékenysége, ez pedig csak akkor lehetséges, ha egyértelműen megfogalmazott hatáskörökkel és jogkörökkel rendelkeznek a vezető-helyettesek az adott szervezeti egység, adott terület teljes jogkörű irányítása érdekében. Iskolánk szervezeti felépítése lineáris rendszerben működik, ahol a vezetők közötti munkamegosztás a képzési területek szerint van megosztva. Nagy előnye a szervezetnek az aláés fölérendeltségi viszonyok egyértelműsége, nehezen tudja viszont megoldani a szakterületek közötti intézkedések rendszerét. Szervezeti ábra 10
1.3 Értékek, alapelvek, célok Tagintézmény-vezető pályázat Pedagógiai alapelveink a Pedagógiai Programban rögzítettek, hosszabb távon is helytállóak. Csak a legfontosabbakat kiemelve: - Az általánosan művelő képzés követelményei mellett megalapozott, széleskörű szakmai ismeretek nyújtása - Alapfeladatként kezelt a tanulókban korábban kialakult hátrányok csökkentése, egyéni és differenciált foglalkoztatás keretében a felzárkóztatás lehetőségének biztosítása - Az iskola sajátos arculatának kialakítása - Olyan környezet megteremtése, ahol az egész iskolai közösség jól érzi magát - Egységes nevelési eljárások és értékrend kialakítása Nevelő-oktató munka céljai - A demokratikus elveket követő állampolgárok nevelése - Testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőttek nevelése - Az önképzés igényének kialakítása - Megszerzett szakmai tudás birtokában sikeres munkába állás elősegítése - Felelősségérzet kialakítása Célrendszer, stratégia - A munkaerő piaci igényekhez, illetve a város és vonzáskörzetének adottságaihoz, foglalkoztatási igényeihez igazodó képzési szerkezet kialakítása - Az oktatás eredményességének és minőségének javítása - Rendszeres át- és továbbképzés működtetése a foglalkoztatottak körében - Tárgyi feltételek folyamatos korszerűsítése, fejlesztése 1.4 Képzési struktúra Iskolánk a város és vonzáskörzetének, valamint a megye általános iskolát végzett tanulóinak biztosít oktató-nevelő munkát a 9-12. szakközépiskola évfolyamain, illetve a 9-11. évfolyamokon szakképzést a vendéglátás-turisztika, a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, faipar, mezőgazdaság és a gépészet szakmacsoportokban. Intézményünkben a nappali képzés mellett felnőttoktatás és felnőttképzés is folyik. Az oktatott szakképesítések körét a térségi és a helyi munkaerő-piaci igények határozzák meg. 11
Az iskola szakképzési rendszerének négy alappillére van - az innovációra fogékony és alkalmas nevelőtestület - jó színvonalú felszereltséggel és kiépítettséggel rendelkező tanműhelyek, Vendéglátóipari Képző Központ (tankonyha és tanétterem) - a nemzetközi Leonardo programban való részvétel tapasztalatainak alkalmazhatósága - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara garanciavállalásának megfelelően a környékbeli vállalkozások tanulószerződés alapján foglalkoztatják diákjainkat. Ezt támasztja alá az a tény, hogy ebben a tanévben a 10. évfolyamos szakiskolai tanulók 88%-a a gyakorlati képzést gazdálkodó szervezeteknél tölti. Az intézmény szakközépiskolai szakképzési rendszere a 2015/2016. tanévben: Szakmacsoport Ágazat Évfolyam Vendéglátásidegenforgalom 12. Vendéglátás- Vendéglátás 9., 10., 11. turisztika Turisztika 10. A szakközépiskola 13-14. évfolyamán még nincs oktatás. Az intézmény szakiskolai szakképzési rendszere a 2015/2016. tanévben: Szakmacsoport 2010. OKJ 2012. OKJ 5. Gépészet 34 521 04 Ipari gépész 11. Faipar 34 543 02 Asztalos 31 341 01 0010 31 02 17. Kereskedelem- Élelmiszer- és vegyiáru-eladó 34 341 01 marketing, üzleti 31 341 01 0010 31 05 Eladó adminisztráció Ruházati eladó 33 811 01 1000 00 00 34 811 01 Cukrász Cukrász 18. Vendéglátás- 33 811 02 1000 00 00 34 811 03 turisztika Pincér Pincér 33 811 03 1000 00 00 34 811 04 Szakács Szakács 20. Mezőgazdaság 34 521 08 Mezőgazdasági gépész 12
1.5 Tanulólétszám Iskolánk a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum 12 intézménye közül a tanulólétszámot tekintve a negyedik helyet foglalja el. Az alábbi táblázatban a tanulólétszámok változása mellett az osztályok száma és az átlag létszámok alakulása is látható. Iskolai Szakképző Szakközép Felnőtt- Osztályok Átlag létszám iskola iskola oktatás száma létszám 2011/12 625 248 137 0 21 29,8 2012/13 538 194 130 0 18 29,9 2013/14 521 312 124 0 20 26,05 2014/15 504 383 121 0 20 25,20 2015/16 488 342 109 37 22 22,2 Megállapítható, hogy a tanulólétszám az utolsó 5 évben csökkent, ennek okai a következő tényezők lehetnek: - a 2 + 2 éves szakképzési rendszer 3 éves képzésre módosult - maximális osztálylétszám csökkenés a szakiskolai szinten, ami az osztályok számának növekedését is eredményezi - jogszabályi változások következtében a mezőgazdasági gépész képzés kifutása (már csak a végzős diákok tanulnak iskolánkban) - a demográfiai változások Mindezen tényezők ellenére az iskola vezetése mindent megtesz azért, hogy minden évben a beiskolázási tervét teljesítse. A következő diagramból egyértelműen kiderül, hogy az össztársadalmi szinten tapasztalható létszámcsökkenés iskolánk estében is megfigyelhető. A bejárós és kollégista tanulók körében a számok közel állandó szintet mutatnak, viszont a helybéli tanulók esetében a csökkenés nagyobb méreteket mutat. A hajdúszoboszlói 8. évfolyamos tanulókat meg kell győzni, hogy a Bocskaiban jó minőségű munka folyik, ami által olyan tudáshoz juthatnak a diákok, mellyel elérhetik céljaikat, elképzeléseiket, olyan szakmát tanulhatnak, aminek birtokában biztos egzisztenciát teremthetnek. 13
700 625 600 500 538 521 504 488 Helybéli 400 314 Bejáró 300 250 242 253 Kollégista 238 237 210 210 175 179 Összesen 200 100 73 78 69 76 72 0 2011/12 2012/13 2013/14 2014/15 2015/16 Lemorzsolódás Az alábbi diagram alapján megállapítható, hogy az utóbbi években a lemorzsolódási % folyamatosan emelkedett. Ebben közrejátszik a tankötelezettség korhatárának változása. 700 611 600 591 625 586 538 514 521 495 504 500 470 400 300 Induló Záró Lemorzsolódás 200 100 0 20 39 24 26 34 2010/11 2011/12 2012/13 2013/14 2014/15 14
1.6 Beiskolázási tevékenység A 2015/2016. tanévben a fenntartó által engedélyezett beiskolázási tervben új szakirányként jelent meg az ipari gépész szakma beiskolázása a mezőgazdasági gépészképzés helyett. A többi szakma területén nem volt számottevő változás. Szakközépiskola Szakiskola Szakma Nappali Felnőttoktatás jelentkezett beírt jelentkezett beírt vendéglátás 48 33 turisztika 31 0 asztalos 35 9 ipari gépész 34 12 eladó 39 24 szakács 83 24 12 12 pincér 71 10 12 12 cukrász 87 10 13 13 Összesen 428 122 37 37 Kevésbé volt sikeres a szakközépiskolai képzés beiskolázása, a turizmus ágazati képzés nem is indult. Az eladó szakképesítés beiskolázása szintén nehézségekbe ütközött. Az utólagos jelentkezések, fellebbezések eredményeként összességében a meghirdetett képzések beindíthatók voltak ebben a tanévben. Végül is a 2015/16 beiskolázási tevékenysége sikeres volt. Minden előre meghirdetett osztály elindítása megtörtént. Elmondható, hogy az iskola megjelölése a rangsorban kezd előkelőbb helyet elfoglalni. A jelentkezők létszáma alapján visszaigazolást kap az intézmény arról, hogy az oktatott szakmák keresettek a diákok körében. 15
1.7 Tanulók eredményei Tanulmányi eredmények 90 80 70 87 79 60 56 52 47 Elégtelen 50 43 1-3 tantárgy 38 40 36 35 35 3-tól több 31 30 28 Tanulmányi átlag 20 14 12 10 7 3,2 3,06 2,9 3,15 3,24 0 2010/11 2011/12 2012/13 2013/14 2014/15 Az iskolai tanulmányi átlag az utóbbi években javult és a bukási % csökkent. Tehát mindkét területen eredményesebbek voltak diákjaink. Tanulók fegyelmi helyzete 3,9 3,8 3,74 3,75 3,7 3,6 3,58 3,81 3,69 3,5 3,4 3,3 3,2 3,31 3,18 3,41 Szorgalom 3,27 3,23 Magatartás 3,1 3 2,9 2,8 2010/11 2011/12 2012/13 2013/14 2014/15 A tanulók szorgalma az utóbbi években javuló tendenciát mutat, de a magatartás eredménye hullámzik. 16
Mulasztás 140 128,57 120 108,31 106,21 98,31 98,89 92,45 119,29 116,48 100 90,86 85,68 80 Mulasztás ó/fő 60 40 Igazolt ó/fő Igazolatlan ó/fő 20 5,18 5,85 9,43 13,08 12,09 0 2010/11 2011/12 2012/13 2013/14 2014/15 A tanulók mulasztási mutatói magasak és emelkedést mutatnak. Az igazolatlan hiányzás kismértékben csökkent az utolsó tanévben. Egyes osztályokban a hiányzási átlag, jelentős, tanulónként több mint 100 óra, kb. 3 hét. A szülőkkel, a külső gyakorlati helyekkel szorosan együttműködve, szigorítások bevezetésével, meg kell állítani ezt a folyamatot. A 2015. évi országos kompetenciamérés eredménye Országos Szakközépiskola Szakiskola országos kis Bocskai I országos nagy Bocskai I szakközép Szakképző I szakiskola Szakképző I Szövegértés 1597 1538 1530 1386 1414 Matematika 1631 1561 1571 1439 1456 Az intézmény besorolása a két képzési típusban eltérő. Szakiskolánk a nagy szakiskolákhoz tartozik. A szakközépiskolánk a kis kategóriába sorolható, így az összehasonlításoknál ezek a mérvadók. A besorolás nemcsak létszám, hanem csoport/osztályfüggő. 17
Ha azt vizsgáljuk, hogy az átlageredmények szerint hol helyezkedik el intézményünk a saját csoportjában, azt tapasztaljuk, hogy a szakközépiskolai rész pozíciója gyengébb, de a szakiskolai osztályok az országos átlag felett teljesítettek. Tény, hogy az országos eredmények is csökkenő tendenciát mutatnak, de iskolánk gyengébb mutatóinak javítására megoldást kell keresni. Tudásszint mérés A tanév elején elkészített tudásszint felmérése a 9. évfolyamon előre meghatározott időpontig kell, hogy megtörténjen, amely megközelítőleg reális képet ad az általános iskolában megszerzett ismeretanyag mennyiségéről és az elsajátítás szintjéről. A vizsgált területek: magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelv A vizsgálati anyag a tantárgy követelményeire épül. A mérési lapok feladatainak összeállításában az azonos tantárgyakat tanító pedagógusok működnek együtt. A mérési lapok javítása, értékelése az adott tantárgyat tanító szaktanár feladata. Ugyanis a tanév végén a mérés második szakaszában újra írat minden szaktanár egy feladatlapot, ennek kiértékelése az alapja, hogy a tanuló milyen fejlődési szakaszon ment át. A bemeneti mérés eredménye általánosságban azt mutatja, hogy az iskolánkba érkező diákok általános iskolából hozott ismeretanyaga erősen hiányos. Minden mért tantárgyat illetően minimum szintről kell indítani a tanulók jelentős százalékánál. Azonban elmondható, hogy a diákok kisebb hányadának hozott tudása kellő ismeretanyagot takar, mely tantárgyanként eltérő mértékű. A mérési eredmények tükrében készítik el az érintett szaktanárok a tanévre vonatkozó tanmeneteiket, melyekben realizálniuk kell a differenciált oktatás megvalósulását. A tudásszint mérő eredményét százalékos és osztályzatos formában is közöljük a tanulókkal. Így ők is láthatják a tanév során elért változást az év eleji szintmérőhöz képest. Összegzésként megállapítható minden tantárgyra, hogy a hozzáadott érték megmutatkozik a tanulók teljesítményében, de ez a változás kismértékű. A szintmérők elkészítése és értékelése, valamint a feldolgozott értékek alapján történő tanévi munka mindenképpen elengedhetetlen. 18
Érettségi vizsgák eredményei 3,5 Tagintézmény-vezető pályázat 2,5 3 2,92 2,93 2,73 2,52 2,46 2,48 2 Érettségi átlag 1,5 Év végi átlag 1 0,5 0 2012/13 2013/14 2014/15 Az egyébként is gyenge érettségi vizsga átlaga mind a három évben elmaradt a tanév végi tanulmányi átlagtól. Szakmai vizsgák eredményei 4 3,5 3,47 3,43 3,5 3,29 3,21 3 2,5 3,00 2 1,5 Szakmai vizsga átlag Év végi átlag 1 0,5 0 2012/13 2013/14 2014/15 A szakmai vizsgák átlaga némileg csökken, de a tanév végi átlagoktól több tizeddel jobb eredményt mutat. 19
Tanulók szociális helyzete Tagintézmény-vezető pályázat 300 261 223 229 250 220 200 150 200 HHH-s (fő) 100 72 90 HH-s (fő) 50 40 38 0 30 HH-s (fő) 2010/11 2011/12 HHH-s (fő) 2012/13 2013/14 2014/15 A fenti diagram mutatja, hogy magas a hátrányos helyzetű tanulók száma, megközelíti a diákok 50%-át. 1.8 Személyi feltételek Intézmény az elmúlt időszakban törekedett arra, hogy a szakos ellátottságot minden képzési területen, minden tantárgy esetében biztosítsa. Pedagógusok létszáma: 41 fő 1 fő tagintézmény-vezető 2 fő tagintézmény-vezető helyettes 1 fő gyakorlati oktatásvezető Teljes állású pedagógusok száma: 40 fő Ebből nő: 20 fő Részmunkaidős pedagógusok száma: 1 fő Ebből nő: 1 fő Óraadó: 5 fő Ebből nő: 3 fő Munkaközösség vezetők száma: munkaközösség) 4 fő (közismereti, vendéglátói, szakmai és nevelési 20
Pedagógusok kor szerinti összetétele (41 fő) Tagintézmény-vezető pályázat 5 4 1 4 25-29 éves 30-34 éves 8 2 35-39 éves 40-44 éves 45-49 éves 50-54 éves 55-59 éves 60-64 éves 5 12 Pedagógus nők kor szerinti összetétele (21 fő) 1 1 3 1 1 25-29 éves 2 30-34 éves 35-39 éves 40-44 éves 4 45-49 éves 50-54 éves 55-59 éves 60-64 éves 8 21
Pedagógusok végzettség szerinti összetétele 2 18 egyetemi 21 főiskolai középiskolai Feladatellátás szerinti pedagógus összetétel 2 9 15 Közismereti Szakmai elméleti Szakmai gyakorlati Egyéb 15 Nevelőtestületünk pedagógusai magasan képzettek, jelen vannak a nagy tudással és tapasztalattal rendelkező idősebb korosztály tagjai és a fiatalos lendülettel rendelkező korosztály képviselői is. Ki kell használni ezt az adottságot az iskola népszerűsítéséhez, építeni kell a tapasztalt pedagógusok jó hírnevére, mely vonzó lehet a szülők és diákok számára is. 22
A pedagógusok között 3 fő rendelkezik szakvizsgával, a pedagógus életpálya modell bevezetésével a PED II be 3 fő került besorolásra. Fontos célkitűzésnek tartom: az egységes, megújulásra képes, az új ismereteket elsajátító és közvetítő, egységes nevelési elveket valló tantestület működtetését. Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők száma: 3 fő Iskolatitkár: Rendszergazda: 2 fő 1 fő Egyéb az intézményben dolgozó közalkalmazottak száma: 11 fő Gazdasági ügyintéző: 2 fő Fűtő - portás: Takarítónő: Karbantartó: 4 fő 3 fő 1 fő Anyagbeszerző, gépkocsivezető: 1 fő Tevékenységük az iskola működési feltételeinek biztosításához fontos és nélkülözhetetlen. Az elmúlt években egy egységes dolgozói kollektíva alakult ki, az iskolavezetés nagy hangsúlyt fektetett a közös kirándulások, programok, rendezvények szervezésére és tartására. Fontosnak tartottam és tartom az együttgondolkodást és ténykedést munkakörtől függetlenül, hiszen egy iskola arculatának kialakításában egyaránt fontos szerepe van a pedagógusnak és nem pedagógus alkalmazottnak. 1.9 Tárgyi feltételek Az elméleti oktatás a főépületben és a régi tanügyi épületben folyik, a kialakított tantermek száma 21 db, melyből 7 osztályterem, 3 szaktanterem, 3 számítógépes terem, 8 terem pedig csoportos képzés terén biztosítja a tanítás-tanulás folyamatának színterét. A megnövekedett testnevelési órák infrastrukturális feltételeit 2 db tornaterem, 1 db konditerem, 1 db bitumenes és 1 db füves pálya biztosítja. A tantermek kihasználtsága közel 100%-os, sőt az esti tagozatos felnőttoktatásban résztvevők képzése a délutáni órákban folyik. A tantermek és berendezéseinek állapota megfelel az oktatási feladatellátáshoz, de a folyamatos karbantartásukra forrást kell biztosítani. Az iskola technikai és eszközellátottsága jó, de az infrastruktúra egyes területein (pl. informatika, fűtéskorszerűsítés, elektromos hálózat, nyílászárók cseréje) a fejlesztés halaszthatatlan. 23
Iskolai könyvtár állománya 40.000 feletti, a könyvtári állomány fejlesztésére kevés anyagi forrás áll rendelkezésre. A gyakorlati oktatás részben az iskola által működtetett tanműhelyekben, részben a kamarai garanciavállalás elvárásának megfelelően gazdálkodó szervezeteknél tanulószerződés alapján biztosított. Az iskola által működtetett tanműhelyek a mezőgazdasági és a faipari képzés területén gazdálkodó szervezetekkel kötött bérleti szerződés alapján biztosítottak. A mezőgazdasági szakmacsoportban a tanműhelyeken kívül 120 ha földterület, a vendéglátó szakmacsoportban saját Vendéglátó-ipari Képző Központ biztosítja a gyakorlati ismeretek szakszerű elsajátítását. Az iskolai tanműhelyek gép- és eszközfelszereltsége jó színvonalú. A gyakorlati oktatás eszközfejlesztése pályázati forrásokból, fejlesztési támogatásokból, a mezőgazdasági termelés bevételeiből tevődött össze. Sajnos az utóbbi két évben egyre kevesebb lehetőség nyílt az eszközfejlesztésre. A 2015. évi fenntartóváltás véleményem szerint pozitív változást eredményez a szakképző iskolák számára és bízom abban, hogy a jövőben eszközfejlesztésre is több forrás jut. 1.10 Gazdálkodási, pénzügyi elemzés A 2013 januárjától bekövetkező változások miatt átalakult a fenntartói-működtető szerep. Az addig önállóan gazdálkodó intézmény gazdasági feladatköre megszűnt. Az iskola fenntartói és működtetői feladatait a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, s annak Debreceni Tankerülete látta el. 2015. július 1-től az intézmény fenntartását és a működésének pénzügyi feltételeit a Nemzetgazdasági Minisztérium, mint fenntartó a Berettyóújfalui Szakképzési Centrumon keresztül biztosítja. Az új helyzet átgondolásra, átszervezésre késztette az iskolák vezetőségeit. Alkalmazkodni kell az elvárásokhoz, de az intézményvezető feladata, hogy az intézményi érdekek ne sérüljenek, közös erővel sikerüljön biztosítani az oktatás eddigi színvonalát, meg kell teremteni a sikeres munkavégzéshez szükséges személyi, anyagi és tárgyi feltételeket. Együtt kell dolgoznunk a jövő generáció érdekében, ez a Berettyóújfalui Szakképzési Centrummal sokkal eredményesebb, mint az előző években volt. 1.11 Kapcsolatok 1.11.1 Iskolán belüli kapcsolatok Tanulói közösségek együttműködése Törekszünk arra, hogy a tanulóink elsajátítsák és betartsák a közösségi együttműködés magatartási szabályait. Megszervezzük a képességeik, adottságaik, alapján felzárkóztatásukhoz szükséges tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket, foglalkozási formákat. Támogatjuk a 24
diákönkormányzat működését. A személyiség- és közösségfejlesztő tevékenységekben kiemelt szerepet kap az osztályfőnöki nevelői munka és a rendezvények. Szakmai munkaközösségek együttműködése A jogszabályi előírások alapján a már korábban említett munkaközösségek működnek. A munkaközösség-vezetők részt vesznek az iskolai tervek, célkitűzések, programok, rendezvények előkészítésében és megvalósításában. Félévkor és év végén írásbeli beszámolót készítenek szakmai tevékenységükről 1.11.2 Hazai kapcsolatok Az élethosszon át tartó tanulás képességének kialakításához nélkülözhetetlen, hogy az iskola tanulási környezetét tágítsa, azaz az intézményes tanulás kezdeteitől erősítse diákjaiban azt a szemléletet és gyakorlatot, hogy tanulni nemcsak a tanártól, az osztályteremben és az iskolában lehet, hanem a diáktársaktól, a szülőktől, a helyi társadalom és gazdaság szereplőitől, valamint az intézmény falain túl, annak közvetlen és tágabb környezetében is. Intézményünk legfontosabb partnere a szülő. Minden tanévben 3 alkalommal osztályszintű szülői értekezletet és fogadóórát szervez az iskola. A helyi és a környező települések általános iskoláival évek óta jó kapcsolatot ápolunk. Pályaválasztási szülői értekezlet Hajdúszoboszló és vonzáskörzetét tekintve ebben a tanévben 10 általános iskolai szülői értekezletre kaptunk meghívót, melyek mindegyikén képviseltettük magunkat. Ezen kívül az iskolavezetés és a nevelőtestület tagjai tartottak pályaválasztási bemutatót az általános iskolák nyolcadikos tanulói számára tanítási időben, az általános iskolákkal egyeztetett időpontban. Az iskoláról, képzési rendszerről prezentációt készített a tantestület, melyet kellő magyarázattal kísérve előadtunk. A legtöbb helyen nagy örömmel fogadtak bennünket, külön megtiszteltetésként kezelték a személyes megjelenést. Jövőre is folytatni kell ezt a munkát. Nyitott kapuk napja Az általános iskolákból nagy érdeklődést mutattak a diákok és a szüleik. Mindkét alkalommal megtelt az aula. A program az iskolát bemutató film levetítésével kezdődött, majd a tagintézmény-vezető helyettes ismertette az iskola képzési kínálatát. Ezután a diákok az iskolával kapcsolatos kérdésekre válaszoltak, a helyes választ adókat az asztalos tanulók által készített apró ajándékokkal jutalmaztuk. Iskolánk pszichológusa is segítséget nyújtott a pályaválasztásban. Zárásként az érdeklődők meglátogathatták a Vendéglátó-ipari Képző Központot. A második napon a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara képviselője is jelen volt, aki autóbusszal szállíttatta a környező települések pályaválasztás előtt álló diákjait a nyílt napunkra. 25
Szelet a vitorlába pályaválasztási rendezvény A debreceni Lovardában megrendezésre kerülő pályaválasztási kiállításon az iskolánkat bemutató filmet vetítettük, prezentációt tartottunk, szórólapot osztottunk, a gyalupadon a leendő asztalosok próbálhatták ki tehetségüket, a vendéglátósok saját készítésű gofrival csalogatták az érdeklődő diákokat. Gyakorlati képzőhelyek Szakmai találkozót szerveztünk a gyakorlati képzőhelyek képviselőinek. A gyakorlati képzőhelyekre egyre nagyobb feladat hárul a duális képzés és a komplex szakmai vizsga bevezetésével, illetve a jogszabályok változása miatt. A kamara képviselője a jelenlévőket tájékoztatta az ellenőrzések és a tanulószerződés kötés tapasztalatairól. Iskolánk tagintézményvezető helyettese bemutatta iskolánk képzési kínálatát, szólt a jogszabályi változásokról, ismertette a komplex szakmai vizsga követelményeit. Kollégáink ismertették az adott szakmákból összeállított gyakorlati szakmai vizsgatételek tervezetét, melyet a jelenlévőkkel megvitattak és javaslataikat beépítették, a végleges tételsort minden gyakorlati képzőhely megkapta. Hajdúszoboszlói Rendőrkapitányság: drog prevenció, bűnmegelőzés Katasztrófavédelem: versenyre felkészítés, tűzjelző rendszerműködtetés Járóbeteg Ellátó Centrum: orvosi vizsgálat Gyermekjóléti Szolgálat Tevékenysége elsősorban iskolánk veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulóinak felkutatásán és gondozásán alapul. Ezért a veszélyeztetettség megelőzése érdekében a problémás tanulók és szüleik, valamint a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereinek részvételével iskolai esetmegbeszéléseket szerveztünk. 1.11.3 Nemzetközi kapcsolatok Iskolánk több mint 10 éve építette ki az ausztriai Eisenstadt város szakképző iskolájával testvériskolai kapcsolatát. A Tempus Közalapítvány által kezelt Leonardo program segítségével minden évben 10 vendéglátós tanuló térítésmentesen közel egy hónapon át töltheti szakmai gyakorlatát külföldön az ausztriai Eisenstadtban, illetve az olaszországi Riminiben egy felügyelő tanár kíséretében. A résztvevők minden alkalommal új ismeretekkel, nagyszerű élményekkel térnek haza. 26
2. Fejlesztési elképzelések Tagintézmény-vezető pályázat 2.1 A BSZC Bocskai István Szakképző Iskolája tagintézmény erősségei és fejlesztendő területei A Helyzetelemzés fejezetben áttekintettem az intézmény működését, felvázoltam a főbb összefüggéseket a teljesség igénye nélkül. Fejlesztési elképzeléseimet a helyzetelemzésre építve, a vezetői célok és azok megvalósítását szolgáló vezetői program figyelembevételével terveztem meg. Elképzeléseimet alátámasztják a közel 30 éves tanári és a 16 éves vezetői tapasztalataim. A jövőbeni fejlesztési út kialakításához, együttgondolkodás alapjául, a célmeghatározásból eredő feladatok megfogalmazásához megvizsgáltam az intézmény erősségeit és fejlesztendő területeit a SWOT analízis segítségével. 2.1.1 Erősségek Vezetés: - Az iskola vezetése és tantestülete törekszik Hajdúszoboszló város és vonzáskörzetének munkaerő-piaci igényeit kielégíteni. - A vezetés aktívan közreműködik az iskola életében, személyes példamutatással közvetíti a kívánt értékrendet a munkatársak számára. - A vezetés jó kapcsolatot tart fenn a partnerekkel. - Az intézmény vezetése megtesz mindent a jó kommunikáció érdekében. Stratégia: - A stratégiai tervezés a partnerek és a munkaerőpiac igényeinek figyelembevételével történik. - Az intézmény biztosítja az iskolán belül, vagy más iskolából érkező tanulók számára a horizontális és vertikális átjárhatóságot, illetve az érettségi utáni vagy a felnőttoktatás keretében második szakképesítés megszerzésének lehetőségét. Emberi erőforrások: - A munkatársak véleménynyilvánítására többféle alkalom van, és a kollégák élnek is ezekkel a lehetőségekkel. - Iskolánknak megfelelőek a személyi feltételei. 27
Erőforrások: - Iskolánk korszerű eszközökkel, jó technikai felszereltséggel rendelkezik. - Intézményünk szép környezetben helyezkedik el. - Az iskolánk jól megközelíthető. - A tantestület megfelelő információval rendelkezik a különböző döntések előtt. - A jó szakmai és tantárgyi programok megvalósításához a szükséges feltételek adottak. - A diákok számára az iskolaválasztáshoz szükséges információkat sokoldalúan tudjuk biztosítani. - Iskolánk vezetése és nevelőtestülete pályaválasztási bemutatót tart az általános iskolák nyolcadikos tanulóinak. Az iskoláról, képzési rendszerről prezentáció készült. Folyamatok: - Diákjaink szép eredményeket érnek el a közismereti és szakmai versenyeken. - Az osztályban tanító pedagógusok együttműködési rendszere jó, folyamatos szóbeli konzultációt folytatnak egymással. - Az iskolánkban működő nevelési, közismereti, vendéglátói és szakmai munkaközösségek kapcsolata megfelelő. - A napi nevelési-oktatási munka szervezettsége igen jó, hatékonyan működik. - A tanórákon nagy hangsúlyt fektetünk a diákok motiválására. - A 2014/2015. tanévben a TÁMOP 3.3.13. Eötvös József program keretében iskolánk tantestülete felkészültté vált a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók problémáinak kezelésére, a lemorzsolódás minimalizálására. - A tanulók jól érzik magukat az iskolánkban, mivel a tantestület tagjai törekszenek a jó tanár-diák viszony kialakítására. - Rendszeresen szervezünk tanulmányi kirándulásokat és különböző programokkal színesítjük a diákság iskolai életét, amely javítja közérzetüket és erősíti az intézményi csapatszellemet. - Iskolánkban pszichológus segíti a tanulókat egyéni és közösségi problémáik 28
megoldásában, csapatépítő tréningeket szervez és kérdőívekkel monitorozza a diákokat. - Együttműködésünk a különböző civil szervezetekkel, a régióban tevékenykedő Szociális, Gyermekjóléti, Pedagógiai és diák-önkormányzati szervekkel, továbbá a Rendőrséggel, a Katasztrófavédelemmel, az iskolaorvossal, és a védőnőkkel magas szintű, oda-vissza alapon működő, az intézményünk kapcsolati hálójába jól illeszkedő. - Az Útravaló Macika Ösztöndíjprogramban az Út az érettségihez és az Út a szakmához pályázatban évente több kolléga és diák vesz részt, ezzel megkönnyítve és segítve a rászoruló hátrányos helyzetű tanulók és családjaik helyzetét. - A hiányszakmát tanulók körében a 2,51-es átlag alatti diákokat mentoráljuk, fejlesztési tervet készítünk a bukott tanulóknak és több pedagógus korrepetálja a lemaradókat. - Tanulói visszajelzések alapján diákjaink jól érzik magukat nálunk, a végzést követően továbbtanulási szándékuk esetén többnyire újból iskolánkra esik választásuk. 2.1.2 Fejlesztendő területek Vezetés: - Az iskola marketing tevékenységét hatékonyabbá kell tenni a pályaválasztási döntések elősegítésére. - Szélesíteni kell menedzser típusú szemléletet. - Erősíteni kell a vezetés ellenőrzési funkcióját. - A vezetésnek ösztönöznie kell a munkatársakat arra, hogy ötleteket, javaslatokat adjanak az iskola fejlődésének érdekében. - Ápolni kell hagyományainkat és új hagyományokat kell bevezetni. Stratégia: - A mérés értékelés rendszerét tovább kell építeni, azok eredményeit fel kell használni a tervezés során. - A végzett tanulók elhelyezkedési esélyeit javítani kell. A város és vonzáskörzetének igényeinek kielégítése érdekében a képzési kínálatot tovább kell bővíteni. - Az iskola nem rendelkezik információval a végzett tanulók elhelyezkedési adatairól. Az ez irányú információáramlást ki kell építeni. 29
Emberi erőforrások: - Az egyéni szintű továbbképzési tervezést tudatosabbá kell tenni, támogatást kell biztosítani a pedagógusoknak. - Nagyobb mértékben kell bevonni a nem pedagógus dolgozókat a továbbképzésekbe, saját munkakörüknek megfelelően. - A kifutó szakmákat oktató pedagógusok tovább foglalkoztatását meg kell oldani. Erőforrások: - Pedagógiai szakirodalmak, szakfolyóiratok tovább javítanák az oktató-nevelő munkánkat. - Informatikai fejlesztések szükségesek. - Az épületek (fűtés, nyílászárók, elektromos hálózat), gépek, berendezések karbantartására, felújítására, a szakmai képzés eszközellátottságának fenntartására forrást kell biztosítani. Folyamatok: - Javítani kell a közismereti és szakmai képzés tartalmának összehangolását - Egységes követelményrendszer kialakítása szükséges. - Egyensúlyt kell teremteni a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei között. - Törekedni kell a külső gyakorlati helyek szakmai gyakorlat értékelési módszereinek, eltérő értékelési rendszerének azonos szintre hozására. - A szakmai tehetséggondozás eredményei hangsúlyozottan erősítik az iskola hírnevét. A versenyekre és szakmai vizsgákra való felkészítés jobb módszereit kell kidolgozni az eredményesség fokozása érdekében. - A hátrányos és halmozottan hátrányos tanulókra fokozott figyelmet kell fordítani. 2.1.3 Veszélyek Az iskolától független tényezőkről van szó, melyek gátolhatják az intézmény hatékony működését. - Az elmúlt időszakban minden évben csökkent az általános iskolai tanulók száma. Ez a csökkenés elérte intézményünket is, mely negatív hatással lehet a beiskolázási létszámunkra. 30
- Nő a hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók száma. - A megyei fejlesztési és képzési bizottság szakképzést érintő legfontosabb feladata az, hogy meghatározza a szakképzés beiskolázási arányait az adott megyében. Ezáltal fennállhat annak a veszélye, hogy a párhuzamosság csökkentése érdekében eddig oktatott szakmák megszűnnek az adott településen, az adott oktatási intézményben. 2.1.4 Lehetőségek A lehetőségek kihasználása jelentősen befolyásolhatja az intézmény eredményes működését. - Az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés, a többszöri szakmaváltás lehetőségének megteremtése, az iskolarendszerű nappali képzés, a felnőttoktatás és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés feladata. E feladat megoldása, a széleskörű általános ismeretek oktatása, a tanulás képességeinek kialakítása, a munka örömének megmutatása, az új területek megismerése iránti vonzódás kialakítása. - A szakképzésünk rendelkezik azon humánerőforrással, eszközrendszerrel, melyek segítségével bővíthetjük szakmakínálatunkat. - A tehetséggondozó program kiszélesítése újabb lehetőséget nyújthat iskolánk fejlődésében. 2.2 Fejlesztési elképzeléseim 2.2.1 Vezetés A vezetésben ki kell szélesítenem a menedzser típusú szemléletet. Az iskola marketing tevékenységét hatékonyabbá kell tennem a pályaválasztás területén. Az elmúlt időszak jogszabályi változásai következtében az iskolavezetésben két funkció szűnt meg: gazdasági vezető és gyakorlatioktatás-vezető. Ezáltal a tanulói létszám alapján meghatározásra kerülő vezetői létszámok alapján az 5 fős iskolavezetés 3 főre redukálódott: tagintézmény-vezető, nevelési tagintézmény-vezető helyettes és szakmai tagintézmény-vezető helyettes, de újabb jogszabály változás eredményeként 2015. szeptember 1-től újra betölthető a gyakorlatioktatás-vezető státusz. A fenntartóváltás következtében a gazdálkodási jogkörök csökkentésével és szerkezeti módosításával a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum látja el ezeket a feladatokat, az iskolában gazdasági ügyintéző munkakörben dolgozó kollégák csak adminisztrációs munkát végeznek. Átszervezéssel meg kell oldanom a gondnoki munkakört. A Vendéglátó-ipari Képző Központban a vagyonvédelem és a racionális gazdálkodás érdekében raktáros munkakört kell kialakítanom. 31
El kell érnem, hogy az iskolavezetés el tudja ismerni azoknak a kollégáknak a tevékenységét, akik munkájukkal, ötleteikkel, javaslataikkal öregbítik intézményünk hírnevét. 2.2.2 Stratégia Ha versenyképességünket meg akarjuk őrizni, akkor versenyképes tudás birtokába kell juttatnunk tanítványainkat. A mérés értékelés rendszerét tovább kell építeni, azok eredményeit fel kívánom használni a tervezés során. A végzett tanulók elhelyezkedési esélyeinek javításáért, a város és vonzáskörzete igényeinek kielégítése érdekében a képzési kínálatot tervezem tovább bővíteni. A szakgimnáziumi osztályokban a vendéglátás-turisztika mellett nyitni kell más szakmacsoport irányába is pl.: kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, logisztikai és szállítmányozási ügyintéző, kereskedő, idegenvezető, turisztikai szervező, értékesítő, vendéglátás szervező. A szakközépiskolában törekedni kell más szakmák indítására pl.: épület és szerkezetlakatos, ács, stb. A végzett tanulók elhelyezkedési adatairól az iskolának információval kell rendelkeznie, ennek érdekében motiválni kell a diákokat az iskolával való hosszabb távú kapcsolattartásra. Visszahívjuk őket, mondják el munkahelyi tapasztalataikat volt diáktársaiknak. A végzettek elhelyezkedéséről hivatalos információt a TAJ számuk alapján tudhatunk meg. 2.2.3 Emberi erőforrások Alapvető fontosságúnak tartom, hogy a kollégák és a vezetés között nyílt és folyamatos legyen az információáramlás, munkatársaimat ösztönözzem és támogassam szakmai és módszertani megújulásukban. Tiszteletben tartsam önálló véleményüket, javaslataikat, javító szándékú, kritikai észrevételeiket. Az iskola személyi feltételei kiválónak tekinthetők, azonban van két terület, mellyel foglalkozni szükséges: a szakmai elméleti tanárok és szakoktatók egy része nem rendelkezik pedagógus végzetséggel. A következő tanévekre vonatkozó beiskolázási tervben prioritást kell élveznie ezeknek a képzéseknek, illetve támogatni kell a szakmai továbbképzéseken való részvételt. További feladatomnak tartom a nem pedagógusdolgozóink fejlesztését saját szakterületükön belül. A kifutó szakmákat oktató pedagógusok tovább foglalkoztatásának megoldására is gondot kell fordítanom. 32
2.2.4 Erőforrások Rövidtávon belül alapvető feladatom az iskola korszerűsítése, kiemelten az energiafelhasználás terén. A fűtési rendszer 42 éves, igen elavult, hatásfoka, megbízhatósága megkérdőjelezhető. A nyílászárók, elektromos hálózat, gépek, berendezések, technikai eszközök a kor követelményeinek már nem felelnek meg, felújításuk, cseréjük elengedhetetlen. A gyakorlati oktatás elavult, elhasznált, selejt eszközeinek pótlása is fontos. A korszerű és színvonalas pedagógiai munkához informatikai rendszerünk fejlesztése is szükséges. Pedagógiai szakirodalmak, szakfolyóiratok tovább javítanák az oktató-nevelő munkánkat. Az erőforrások fejlesztéséhez meg kell ragadnunk minden lehetőséget pl.: pályázatok, szponzorok felkutatása. 2.2.5 Folyamatok Közismereti és szakmai képzés A korszerű elvárásoknak megfelelő, szilárd alapokat biztosító általános műveltséget kell nyújtani tanulóinknak, amelyek lehetőséget adnak a felsőfokú tanulmányok folytatásához, illetve olyan szakmák megszerzéséhez, melyek jó elhelyezkedési lehetőséget biztosítanak Hajdúszoboszló és térségének munkaerőpiacán. Az új szakgimnáziumi és szakközépiskolai képzésben is törekedni kell a közismereti és a szakmai képzés összhangjára. A közismereti képzés nyújtson megfelelő, stabil alapot a szakképzésnek, akár specifikusan az egyes szakképesítéseknek pl.: a matematika tantárgy alapozza meg a gazdasági ismeret, vagy a szakmai számítás tantárgyat. Végzett diákjainknak lehetőséget kell biztosítani, hogy az érettségi bizonyítvány megszerzése után iskolánkban szakmát tudjanak tanulni, illetve a szakmai bizonyítvánnyal rendelkezők érettségi bizonyítványt szerezhessenek. A szakmai munkaközösségek együttműködése kapcsán rendszeres az egyeztetés, új tanítási módszerek kidolgozása, bevezetése, a tapasztalatok átadása fontos feladat. Az egységes követelményrendszer érdekében belső továbbképzéseket kell szervezni, illetve a bemutató órák látogatásai elősegíti ezt. A tanagyag csökkentésének irányelveit ki kell dolgozni úgy, hogy az jelenjen meg a helyi tantervekben is. A folyamatos és rendszeres továbbképzés biztosításán túl kiemelt szerepet kell kapni az 33
interaktív tananyagok egyre szélesebb körben történő alkalmazásának, mely ismeretanyagában, módszertanában színes, érdekes kiegészítéseket adhat a tanítási órák menetében. A célkitűzés megvalósításának minden tárgyi feltétele biztosított. Felzárkóztatás, tehetséggondozás A felzárkóztató tevékenység alapvető színtere a tanítási óra, ahol differenciált óravezetés módszerével egyéni, testre szabott feladatokat kell adni a tanulóknak, elősegítve a sikerélményhez jutás lehetőségét. Adott tantárgyak (matematika, magyar nyelv) tanítása esetén az órakeretek figyelembe vétele mellett csoportbontásban kell oktatni, ahol akár az egyéni fejlesztési feladatok megvalósítása is szerepet kap. A kötelező tanórai tevékenységen túl a felzárkóztató, hátránykompenzáló foglalkozások (korrepetálás) keretében kiscsoportos formában kell a hiányzó ismeretanyagot pótolni, rendszerezni. A nem megfelelő tudásszint teljesítése esetén javítási lehetőséget kell biztosítani a tanulók számára, akár kiscsoportos vagy egyéni formában. A felzárkóztatás során a továbbhaladás feltételét jelentő minimum követelményt a tanulók tudásszintjének megfelelően, differenciáltan kell meghatározni. Nagy figyelmet kell fordítani az érdeklődés felkeltésére és a tanulási kudarcok elkerülésére. Az eddig elért versenyeredmények arra kell, hogy motiváljanak bennünket, hogy továbbra is kiemelt figyelmet fordítsunk a tehetségek felismerésére, a tehetséges tanulókkal történő folyamatos és differenciált foglalkozásra. Fontosnak tartom a versenyekre és a szakmai vizsgákra való felkészítés jobb módszereinek kidolgozását, az eredményesség fokozása érdekében. Minden szakmacsoportban el kell jutni az országos megmérettetés szintjéig. Ifjúságvédelem A szakmai innováció terén részt vettünk az Eötvös József Program Pedagógiai - Szakmai szolgáltató Intézet fejlesztése és Projektháló Kiemelt Projektben (TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001). A programba történő bekapcsolódás segíti céljaink megvalósulását és az eredményesség javítását. A projekt célja egy olyan méltányos oktatási rendszer megteremtésére irányuló komplex program- és szolgáltatáscsomag összeállítása és megvalósítása, amelynek elemei ágazati együttműködéseken alapulva összehangoltan és átfogóan működnek, így egymást kiegészítve és egymás eredményeire építve mozdítják elő a köznevelés intézményi rendszerében a hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét és általában véve a társadalmi befogadást. A következő években erre a projektre alapozva kell kiszűrni és segíteni a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulókat. 34
A tanulók egy része jelentős szociális, műveltségi hátránnyal érkezik intézményünkbe. Iskolánk alapvető feladatai az ifjúságvédelem területén: - problémák felismerése - a problémák okainak megkeresése - segítségnyújtás a problémák megoldásához - problémák jelzése a gyermekjóléti szolgálat felé A tanulókkal való személyes elbeszélgetések szorgalmazása igen fontos, ami által több információhoz jutunk, az addig megismert alapadatokon felül. Így kiterjeszthető jobban a drog prevenciós, dohányzás és alkoholellenes programok szervezése, valamint a szexuális felvilágosítás, ami igen égető probléma, mivel a terhességek előfordulási aránya egyre nő. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátásban minden pedagógusnak fontos szerepe van. Az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős szoros együttműködése elengedhetetlen. Célom olyan intézmény irányítása, ahol: - A diákok számára olyan ismereteket és neveltségi szintet tudunk biztosítani, melyek megfelelő alapot adnak eredményes önmegvalósításukhoz. - Alakuljon ki olyan kötődés az intézmény iránt, hogy néhány év távlatából visszagondolva, büszkék legyenek arra, hogy Bocskaisok voltak. - A szülők biztonságban tudhassák gyermeküket, intézményi keretek között biztosított legyen gyermekük számára a biztos és ráépíthető alapismeret, általános műveltség, szakmai tudás, a szakmai tapasztalat megszerzése valamennyi képzési szinten és szakmában. - A munkatársaimnak hosszú távon biztos munkahelyet, megélhetést és a szakmai kibontakozáshoz színteret adhassak. - A szakma tekintetében hozzájáruljunk a pedagógus hivatás presztízsének emeléséhez, a tartós minőségi munkavégzéssel, a kollégáim szeressenek az intézményben dolgozni, hosszú távra tervezzenek nálunk. - A fenntartó szemszögéből pedagógiailag eredményes, racionálisan gazdálkodó, szabályosan működő intézmény legyünk. 35
3. Vezetési elvek Milyen vezető kívánok lenni? Egyetlen gondolattal kifejezve: amilyen eddig is voltam igazgatóhelyettesként. Ennek a kihívásnak csak nagyfokú szakmai felkészültséggel, elszántsággal, teherbírással, hosszú távú intézményfejlesztési stratégiával rendelkezve, számtalan konfliktus felvállalásával, egyfajta temperamentummal lehet csak megfelelni. Stratégiákban gondolkodó, menedzser szemléletű vezető kívánok lenni, aki tartalomfejlesztő, forrásbővítő, szervezetfejlesztő kezdeményezéseimmel, elkötelezett munkatársaim szakmaiságára támaszkodva, az iskola külső kapcsolatait építve innovatív helyzetbe szeretném hozni intézményünket. A vezetői stílusomat meghatározó legfőbb jellemzők, elvárások önmagammal szemben: - demokratikus, együttműködő, de ugyanakkor határozott, következetes, feladatorientált vezetői stílus kialakítása - a szervezet fejlesztése, ezen belül: közös célokért, közösen küzdeni, így valamennyien osztozni tudunk a sikerekben és az eredményeken - a minőségfejlesztés biztosítása, mivel a minőségi munkavégzés az intézmény fejlődésének alapköve - a tervezés, szervezés, feladatteljesítés, ellenőrzés, értékelés, visszacsatolás folyamatának beépítése - az általános intézményi célok, egyéni feladatokra való lebontása, pontos feladatmeghatározás - a vezetőtársak bevonása az irányításba - team munka megszervezése a legtöbb feladatnál - az egyéni fejlődés, előrelépés biztosítása - mások munkájának megbecsülése, elismerése - jó munkahelyi klíma, közösség kialakítása, mivel csak ilyen légkörben várható el a hatékony munkavégzés 36
37
Mellékletek 1. számú melléklet: Nyilatkozat 2. számú melléklet: A szakmai gyakorlatot igazoló dokumentum 3. számú melléklet: A végzettség, szakképzettség, szakvizsga meglétét igazoló okmányok másolata 4. számú melléklet: Hatósági bizonyítvány 38
39
40
41
42
43
44