Babeş-Blyai Tudmányegyetem Távktatási Közpnt Pszichlógia és Neveléstudmányk Kar Tanító és Óvdapedagógus Szak Tanulásmódszertan (Hatékny tanulási technikák) Tanulmányi útmutató I. félév dr. Barabási Tünde tanársegéd
Tanulásmódszertan Tartalmjegyzék I. MODUL: A TANULÁS TANÍTÁSÁNAK CÉLJA..4 Célkitűzések..4 Tanulási útmutató..4 1. téma: Mit tanít az iskla, mit/hgyan tanul a gyerek?...4 Célkitűzések. 4 Kulcsfgalmak 4 Önálló tanulást és önértékelést segítő kérdések, feladatk...7 Beküldésre javaslt feladat...8 Szakirdalm...8 II. TANULÁSELMÉLETEK ÉS TANULÁSI MODELLEK..9 Célkitűzések..9 Tanulási útmutató.9 1. téma: Tanuláselméletek 10 Célkitűzések..10 Kulcsfgalmak.10 2. téma: Tanulási mdellek..34 Célkitűzések..34 Kulcsfgalmak. 34 Önálló tanulást és önértékelést segítő kérdések, feladatk..37 Beküldésre javaslt feladatk.37 Szakirdalm...38 III. A TANULÁS MÓDSZERTANA 40 Célkitűzések...40 Tanulási útmutató...40 1. téma: Tanulási stratégiák és szkásk...41 Célkitűzések..41 Kulcsfgalmak..41 2. téma: Tanulási módszerek és technikák.48 Célkitűzések..48 Kulcsfgalmak.48 3. téma: Tanulási stílus.58 Célkitűzések..58 Kulcsfgalmak.58 Önálló tanulást és önértékelést segítő kérdések, feladatk.66 Beküldésre javaslt feladat.67 Szakirdalm..68 IV. A TANULÁS SEGÍTÉSE A TANULÁS TANÍTÁSA 69 Célkitűzések 69 Tanulási útmutató 69 1. téma: A fejlesztő tevékenység elemei 70 Célkitűzések.70 2
Tanulmányi útmutató Kulcsfgalmak.70 2. téma: A tanulás diagnózisa..72 Célkitűzések..72 Kulcsfgalmak 72 3. téma: A tanulási képességek fejlesztése. 74 Célkitűzések.74 Kulcsfgalmak 74 4. téma: A tanulási környezet.84 Célkitűzések.84 Kulcsfgalmak 84 Önálló tanulást és önértékelést segítő kérdések, feladatk 88 Beküldésre javaslt feladatk 88 Szakirdalm.89 MELLÉKLET.91 Általáns infrmációk a tanulási egységekről, részletező tanterv.110 3
Tanulásmódszertan 1. MODUL: A TANULÁS TANÍTÁSÁNAK CÉLJA Célkitűzések: - Bevezetni a hallgatót a tanulásmódszertan prblémakörébe - Tudatsítani a tanulás tanításának fntsságát, szükségességét - Rávilágítani a tanulás tanításának céljaira Tanulási útmutató: A mdul mindössze egy témát dlgz fel, amely kiegészíti a kntaktórán megbeszélteket a tanulás társadalmi és egyéni jelentőségét illetően, ugyanakkr rávilágít a tanulás tanításának fntsságára, az elmaradásának következményeire. A fejezetnek többnyire gndlatébresztő szerep van. Tanulása kezdetén reflektáljn a téma címére. Gndlja tvább az lvasttakat. Próbáljn saját szakmai gyakrlatából lyan példákat találni az egyes elméleti tételekre, amelyek illusztrálják azkat. A célk tanulása rendjén arra gndljn, hgy milyen tényezők beflyáslhatják döntően a tanulási eredményességet, amelyeken a tanító váltztathat. Tanulmányzza a megadtt szakirdalmat! A mdul tanulmányzása után ellenőrizze tanulását a kérdések és feladatk segítségével! Örömteli tanulást! 1. Téma: Mit tanít az iskla, mit/hgyan tanul a gyerek? Célkitűzések: - A jó iskla fgalmának értelmezése, meghatárzó tényezőinek feltárása - A tanulás tanításának célrendszer szerinti elemzése, az egyes célk értelmezése Kulcsfgalmak: Pisa-jelentés, jó iskla, tanulás tanításának céljai. 4
Tanulmányi útmutató Miért tanul az egyik gyerek jól és miért bukdácsl a másik? Általában az eltérő képességekkel, vagy a szrgalmmal, illetve lustasággal magyarázzuk az ilyen különbségeket. A sikert és a kudarct többnyire a génekre, a gyerek eszére, természetére, jellemére, esetleg a szülői segítségre vagy annak hiányára vezetjük vissza, de az indkltnál skkal ritkábban gndlunk az iskla, az ktatás felelősségére. Mintha beletörődtünk vlna, hgy a gyerekeink a szükségesnél skkal kevesebb támgatást kapnak a knkrét tanuláshz a legilletékesebb helytől, az isklától. (Pusztai Éva, 2006) Váljn az ktatás elengedhetetlen részévé a gyerekek tanulási kedvének felkeltése, önbizalmának erősítése és a hatékny tanulási stratégiák átadása - javaslja a Pisa-jelentésekhez kapcslódó OECD-tanulmány a szervezet tagrszágainak. Az ktatás sikeressége ugyanis skkal jbban függ ezektől a tényezőktől, mint azt krábban feltételezték. A fejlett rszágk gazdasági szervezete, az OECD pár éve a Pisajelentésekkel hívja fel magára a figyelmet. Abból kiindulva, hgy a tudás, a laksság tanultsága mára az rszágk legfntsabb termelőereje, gazdasági tőkéje lett - elkezdték vizsgálni és összehasnlítani az OECD-rszágk közktatását. Hármévente mérik a 15 évesek matematikai, lvasási-szövegértési és természettudmánys tudását. Nem az rszágnként eltérő tananyagt kérik számn, hanem az életben szükséges, használható gyakrlatias tudást (Skills fr life). A Pisa-jelentésekből levnható tanulságk újabb cskrát nemrégiben tette közzé az OECD (elérhetőség: http://www.pisa.ecd.rg). A kutatók arra vltak kíváncsiak, mitől sikeresek a jó tanulók és miben szenvednek hiányt a gyengébbek. Azt találták, hgy a jók skkal mtiváltabbak, azaz kedvvel tanulnak, bíznak magukban, és tudják, hgyan kell hatéknyan tanulni. A gyengébbek leginkább ezeknek a feltételeknek a hiányára panaszkdtak. A szakértők szerint ezek lyan tényezői az isklai eredményességnek, amit a többség nem hz tthnról, vagyis az iskla dlga, hgy megadja számukra. Nagy hiba, ha az ktatás nem érdekes, a pedagógusk nem tudják felkelteni és fenntartani a gyerekek 5
Tanulásmódszertan érdeklődését, kíváncsiságát, tanulási vágyát. Hasnló a helyzet az önbizalmmal is, ennek erősítését még kevésbé érzi feladatának az általáns vagy középiskla. A tanulmány szerint az a jó iskla, amelyik krszerű, de egyben érdekes tananyagt közvetít, és a megfelelő tanulási technikákat is megtanítja. Csak akkr képes ugyanis a diák önállóan tanulni, az isklai dlgaiért felelősséget vállalni, ha rendelkezik a megfelelő módszerekkel. Az isklai sikerek vagy sikertelenségek a felnőtt életre is ránymják a bélyegüket - és nem csak a tvábbtanulás szempntjából. Az a gyerek, amelyik flyamatsan unatkzik az órákn, és fgalma sincs, miként lehet megtalálni, majd megjegyezni a feladtt lecke lényegét, valószínűleg gyengébb munkaerő lesz, mint az, amelyik isklai évei alatt megismerte a sikeres szellemi munka - számára a tanulás - örömét. De ezt nem lehet elrendelni, megparancslni, kizsarlni vagy kikönyörögni - a sikeres tanuláshz nélkülözhetetlenek az ügyes tanulási módszerek, technikák. Éppen ezért, a tanulási képességek fejlesztésére minden isklatípusban és minden életkrban különös gndt kell frdítani, mert lyan általáns eszköztudást ad, amely minden tantárgy eredményes tanításának, a tanulók sikerességének nélkülözhetetlen feltétele. Tartsn önreflexiót! Önnek mennyire gazdag a tanulási módszer/ technikatára? Milyen tanulási szkáskkal rendelkezik? Mióta figyel tartósan arra is ahgyan, nem csak arra amit tanul? A tanulás tanításának célja ezek alapján négy pntban fglalható össze (Orszlány, 1994): 6
Tanulmányi útmutató 1. Visznyfrmálás: A tanulás alfája és megája a tanuláshz (szélesebb értelemben az iskláhz) való pzitív érzelmi és értelmi visznyulás. Ha a tudás megszerzésének - sk gyerek számára nehéz útját negatív érzelmek áradása kíséri, alig remélhető, hgy a gyerekek lélekben egészségesen, kellő öntudattal és önbizalmmal, megfelelő értékképzetekkel és reményteli jövőképpel érkezzenek el a felnőtt élethez. 2. Tanulási szkásk frmálása: A szkásfrmálás srán fel kell térképeznünk a gyenge pntkat, új szkáskat kezdeményezni, azkat gyakrlni és gyakrltatni. A végső cél a gyerekek egyéni tanulási kultúrájának felépítése, annak a szkásrendnek, munkarendnek, napirendnek a megtalálása, amely sikeres teljesítményekhez vezet. A tanító számára nagy előny, hgy ő maga alakíthatja a gyerek tanulási szkásrendszerét. Ezért aznban nagy a felelőssége is: tanítási szemlélete, módja, elvárásai a gyermek tanulási szkásrendszerének meghatárzó tényezői. 3. Képességfejlesztés A tanuláshz szükséges alapképességek fejlesztése nélkül nem lehet és nem érdemes tanulási technikákkal fglalkzni. Nha az alapképességek flyamats - 6 és 18 éves kr közötti - fejlesztése a közktatás legfntsabb kérdése, a tantárgyi ismeretek átadásának tantervi kényszere ezt általában véve háttérbe szrítja. A tananyag-centrikus tanítás srán többnyire a képességek spntán fejlődésében bízik a pedagógus, ez aznban nem következik be. Alapképességnek tekintendő, a kncentrációs képesség, a beszédben és írásban való önkifejezés, a hangs és a néma lvasás, az emlékezés, a gndlkdás, az ismeretek világában való tájékzódás képessége. Valamennyi átgndlt - intenzív és flyamats - fejlesztését meg kell terveznünk az ktatás teljes tartalmára, külön kiemelve az iskla kezdésének időszakát. 4. Tanulási módszerek, tanulási technikák elsajátítása A tanulásnak azkkal a mesterfgásaival is meg kell ismertetnünk a gyerekeket, amelyek a hatékny, gazdaságs és eredményes tanulást lehetővé teszik. Knkrét módszerekről, eljáráskról, algritmuskban is leírható technikákról van itt szó, melyeket be kell mutatnunk, ki kell próbáltatnunk és be kell gyakrltatnunk. Ezek egyaránt 7
Tanulásmódszertan vnatkznak a figyelem, a beszédben és írásban való önkifejezés, a hangs és a néma lvasás, az emlékezet, a gndlkdás és az önművelés területére. A végső cél a gyerekek saját tanulási módszerének kialakulása. A cél megvalósításának útja: tanulási módszerek, eljárásk, technikák bemutatása; kipróbálás, begyakrlás a sikeres elsajátításig; használatbavétel, napnkénti alkalmazás. Önálló tanulást és önértékelést segítő kérdések, feladatk: 1. Mi kzhatja a tanulók isklai előmenetele közötti különbségeket? 2. Milyen szerepe van a tanulásmódszertani ismereteknek a sikeresség biztsításában? 3. Srlja fel és értelmezze a tanulás tanításának céljait! 4. Milyen utakn valósíthatók meg ezek a célk? Beküldésre javaslt feladat (fakultatív): Vázljn fel egy tanítási órát (tetszőleges válassza meg az sztályt, tantárgyat, óra tárgyát). Emelje ki, hgy a bemutattt óra mely mzzanatában a tanulás tanításának mely célkitűzésének/célkitűzéseinek megvalósításáhz járult hzzá. Szakirdalm: 1. Orszlány Péter (1994): Könyv a tanulásról, PSZM, Budapest. 2. www.tanulasmdszertan.hu 3. http://www.pisa.ecd.rg 8
Tanulmányi útmutató 4. Lappints, Á. (2002): Tanuláspedagógia, Cmenius BT., Pécs. 5. Delrs. J. (1997): Oktatás, rejtett kincs. Osiris, Budapest. 6. Pusztai Éva (2006) Pisa tanulmány a jbb iskláról. 9
Tanulásmódszertan II. MODUL: TANULÁSELMÉLETEK ÉS TANULÁSI MODELLEK Célkitűzések: - a tanulás fgalmának értelmezése - különböző tanuláselméleti kncepciók értelmezése - a knstruktivista és a prblémaalapú tanulás elveinek és gyakrlati megvalósulásuknak körvnalazása Tanulási útmutató: A mdul két témát dlgz fel. Mindkét téma inkább elméleti vnatkzású, amint azt a cím is jelzi. Kezdetben lvassa el a kulcsfgalmakat, gndlja át, melyekkel kapcslatsan vannak már ismeretei. Ha van teljesen ismeretlen fgalm, akkr is bátran fgjn a szöveg ellvasásáhz. Ha az lvasás és reflektálás sem tesz érthetővé minden fgalmat, használjn szakszótárt. A tanuláselméleteket történelmi megközelítésben tártuk fel, ezért felidézheti ide vnatkzó történeti (filzófia-, neveléstörténeti) ismereteit. Próbálja megérteni az egyes elméletek közötti különbséget a tanulásfgalm értelmezésében. Mélyüljön el napjaink elméleteiben. Ezek tanulása egyszerűbb, hzzáférhetőbb. Ezt fkzhatja azáltal, hgy gyakrlati példákat keres az lvasttakra. Ennek a mdulnak a feldlgzása srán haszns lehet a tanulástérképnek, mint hatékny tanulási módszernek a használata is. (lásd III. mdul). A bemutattt két tanulási mdellt, miután egyenként már értelmezt, próbálja összehasnlítani egymással. Aktualizálja az lvasttakat azáltal, hgy átgndlja egyik vagy másik mdell előnyeit, illetve krlátait. A megadtt szakirdalmi vnatkzásk közül szelektáljn annak megfelelően, hgy melyik területen érzi hiánysabbnak ismereteit. Önszabályzásában segítik az ellenőrző kérdések. Ha valamelyikre nem tud válaszlni, lvassa újra az adtt részt. Válasszn egy beküldendő feladatt és próbálja elkészíteni! Ne halgassa! Fgjn neki a feldlgzás után, amíg még jól emlékszik az lvasttak minden részletére. 10
Tanulmányi útmutató 1. téma: Tanuláselméletek Célkitűzések: - a tanulás fgalmának értelmezése - különböző tanuláselméleti kncepciók értelmezése - a knstruktivista és a prblémaalapú tanulás elveinek és gyakrlati megvalósulásuknak körvnalazása - Kulcsfgalmak: empirizmus, asszciációs tanuláselméletek, behavirizmus, kgnitivizmus, alaklélektan, belátáss tanulás, knstruktív pedagógia, cselekvés pedagógiája, prblémaalapú tanulás. A különböző elméletek és szemléletek más-más szempntból közelítik meg a tanulást. Nem létezik egységes tanulásdefinicíó. Amikr pedagógiai értelemben akarunk választ adni a Mi a tanulás? kérdésre, figyelembe kell vennünk a pszichlógiai és szcilógiai megközelítéseket. A meghatárzást többféle szempntból közelíthetjük meg, tág és szűk értelmezésben, mint hétköznapi fgalm, vagy tudmánys szemszögből. A tanulásról számtalan tudmánys kutatásn alapuló kncepció épült ki, ezek az ún. tanuláselméletek. Leírásuk, értékelésük a pszichlógia szakterülete, ezért itt csupán felsrlásszerűen jelezzük a tanulásra vnatkzó kncepciók gazdagságát, skszínűségét, ugyanakkr azt a különbözőségekből fakadó tényt, hgy a pedagógia valószínűleg a jövőben sem támaszkdhat egységes tanuláselméletre és tanulásfgalmra. A tanuláselméletek és tanulásmdellek (lásd a következő témát) között lényeges különbségek vannak. Míg a tanulási mdellek kizárólag az isklai tanulásra vnatkznak, hangsúlyzttan figyelembe veszik a tanulás környezeti feltételeit és a hsszú távn lezajló flyamatkat vizsgálják, addig a tanuláselméletek általában a tanulást a személyiségen belül lezajló flyamatkat vizsgálják, úgy, hgy a rövid idejű elemi tanulást veszik figyelembe. (Tóth, 2000, 301.) 11
Tanulásmódszertan Írja le, Ön hgyan értelmezi a tanulást általában? Hát az isklai tanulást? Pedagógiai értelemben talán az egyik legáltalánsabb meghatárzás szerint, a tanulás egy rendszerben vagy irányító részrendszerében a környezettel kialakult kölcsönhatás eredményként előálló, tartós és adaptív váltzás (Nahalka, 1998, 118). A tanulással fglalkzó elméletek, az évek srán, többféle szempntból, a tanulás jellemző aspektusait kiemelve közelítették meg és magyarázták azt. Ha történeti szempntból közelítjük meg a tanulásról kialakult elméleteket és nézeteket (Birta, 2006), a tanulás az ókrban és a középkrban a másk által már feldlgztt ismeretek elsajátítására krlátzódtt. Ez a tanulási paradigma, a memriter, ma is létezik a pedagógiai gyakrlatban, használata csak akkr pzitív, ha a megértést aktív feldlgzás biztsítja. A 17-18. században, a könyvnymtatás feltalálása és széles körben való elterjedése elősegítette az empirizmus ismeretelméletének kialakulását. Az empirizmus szerint az ember a valóság tényeit felhalmzza magában érzékszervei segítségével. Ezek szükségszerűen létrehzzák az összefüggések észrevételét, amiből általánsítás és absztrakció lesz. Az empirizmus lgikája induktív, a megismerést az egyszerűtől a bnylultabb felé haladónak tekinti. Az empirizmus kialakulása összekapcslódtt a természettudmányk fejlődésével is, ugyanakkr óriási hatást gyakrlt a pedagógiai gndlkdásra. Ebben a légkörben dlgzza ki Cmenius szenzualista pedagógiáját, annak középpntjába a szemléltetést állítva, kiemelve az érzékelés és észlelés de 12
Tanulmányi útmutató legfőképpen a látásnak a megismerésben játsztt szerepét. A szemléletességre törekvés visszaszríttta a verbalizmus egyeduralmát az ktatásban. Piaget megfgalmazásában a szemléletességre való törekvés önmagában nem biztsítja más pszichikus flyamatk aktivizálását. A tanulás szempntjából alapvető jelentőségű a cselekvés és a gndlkdás összefüggése. Piaget (1970) a gndlkdás kialakulását a tárgyakkal való külső cselekvésről a belső fgalmi műveletekre való átmenettel magyarázza. Ezt a flyamatt nevezi interirizációnak. Az interirizáció alkalmazásaként újszerű tanulási frmák jöttek létre, melyek felldtták az ktatás egyldalú intellektualizmusát és verbalizmusát (kísérletek, megfigyelések, játék, szimuláció stb.). Az asszciációs pszichlógia tanulásfelfgása a képzetek társítására vnatkzik. Tudatunkban kapcslatk jönnek létre az érzékletek és a nekik megfelelő képzetek szavak gndlatk között. Ezen kapcslatk frmálódása a tanulás. A behavirizmus tanulásfelfgása (J. B. Watsn, 1913) a lelki jelenségek világát aznsítja a viselkedéses alkalmazkdással (S-R reláció). Watsn szerint elég megteremteni a tanuláshz szükséges ingerkörnyezetet. Szélsőségesen környezetelvű értelmezése szerint a tanulás, a viselkedés módsulása a megfelelő ingerek hatására. A mdern tanuláselméletek nem fgadják el a környezet hatásának kizárólagsságát és a tanulást, mint az egyén és a környezet közötti kölcsönhatás írják le. A nebehaviristák a tanulás elméletébe beiktatják, hgy az ember szciális, társas lény s ezeknek a flyamatknak jelentős szerepük van a tanulásban. Ebben a gndlatkörben Skinner (1973) szerint a tanulás flyamata az peráns kndicinálás. Ebben az értelmezésben a tanulás flyamata kis elemi lépések srzata, amelyet akár prgramzni is lehet. A lépések a gyermeki teljesítmények szintjét célzzák, melyekhez megerősítések rendelhetők, s a tanulást ezek a visszajelzések szabályzzák. A prgramztt ktatás az 50-es 60-as évek pedagógiai idelógiája. A 20. századi refrmpedagógiai mzgalmak jellemzően a cselekvésre irányítják a figyelmet. A tanulásfelfgás lényege, hgy a gyermekek nem az ismereteket passzívan befgadó, hanem cselekvő, a környezet flyamataiba beavatkzó fejlődő ember. Ebben az időben kialakuló alternatív isklák teremtik meg és alkalmazzák pedagógiai gyakrlatkban az önállóan cselekvő gyermek képét. J. Dewey kihangsúlyzza a gyermek önálló felfedező tevékenységének jelentőségét. 13
Tanulásmódszertan Az 1960-as években nagy mzgalm indult az individualizált tanulásért. A prgramztt tanulásban csúcssdtt ki, amelyben prgramkat, munkalapkat, munkafüzeteket szerkesztettek, amelyek lehetővé tették, hgy minden gyermek saját igénye és üteme szerint kerüljön kapcslatba a prgrammal. Bár ezeknek egy része hatékny vlt, hamar kiderült, hgy a tanulás mégiscsak legtöbbször társas tevékenység. Ahgy Bruner mndja: Az értelmezés társas flyamat. A társas interakció közpnti szerepét hangsúlyzza Vigtszkij is. Tanulásunk nagy részét az együttműködésben elért eredmények alapzzák meg. Máskkal együtt többet végezhetünk, mint egyedül. A gyerekek akkr tanulnak a legjbban, amikr közel kerülnek az őket körülvevők teremtő erejéhez. (Fisher, 2007) Erre a gndlatra alapzva épük ki a kperatív tanulás elmélete. A 20. század másdik felére a kgnitívizmus kialakulása jellemző száms tudmányterületen (pszichlógia, nyelvészet, pedagógia). Egyre nagybb figyelem frdul a megismerésre és annak tartalmi vnatkzásaira. A kgnitív pszichlógiában kialakul az emberi értelem működésének infrmáció feldlgzásként történő értelmezése (Pléh, 1998). A pedagógiai gndlkdásban nem a tanár tanítási feladatai állnak az érdeklődés középpntjában, hanem a gyermek tanulási flyamatai. A tanítás-tanulás elemzése srán egyre fntsabb szerepet kapnak a döntések és a prblémamegldás (Eysenck-Keane, 1997). A mdern pedagógiában az általáns képességek fejlesztésének kiemelt fntssága lesz. A tanár tanításának tehát nem elsősrban az ismeretekre kell irányulnia, hanem a képességfejlesztésre. A tanulási flyamat mint knstrukció jelenik meg, a tanuló ember meglévő kgnitív rendszerekbe rendezett ismeretei segítségével értelmezi az új infrmációt. A knstruktív tanulásszemlélet szerint a tanuló ember a tudást nemcsak befgadja, hanem létrehzza, megknstruálja, így a világról, környezetünkről kgnitív struktúrákat, mdelleket építünk fel. A kgnitív tudmányk elsősrban az alaklélektanra és annak tanulásfelfgására építenek. Az alaklélektan (Max Wertheimer, W. Köhler, Kurt Kffka, Kurt Lewin) ellentéte az amerikai pszichlógiában uralkdó behavirizmusnak. A behavirizmussal szemben a tanulást nem egyedi kapcslatk létrehzásának tekinti, hanem az egész elsajátításának, a visznyk átlátásának. A belátáss tanulás fgalma arra vnatkzik, hgy a prblémamegldás lényege a prblémaszituáció átstrukturálása gndlatban (Majmkísérletek biznyítják, hgy a majm számra túl magasan elhelyezett banánt úgy éri el, hgy a ládákat egymásra 14
Tanulmányi útmutató helyezve, azkra föláll, azaz minden próbálkzás ellenére rájön arra, hgy mit kell tennie). Az alaklélektan szerint a tanulás egy helyzet értelmezésének a megváltzása, azaz magának a jelentésnek a megváltzásán van a lényeg (Pléh, 1992). A tanulásról szóló elméletek kapcsán meg kell említenünk a beszéd és a tanulás visznyát. A beszéd és a gndlkdás szrsan összefügg, egyik fejlődése elősegíti a másik fejlődését (Vigtszkij, 1967). A nyelv tanulásával párhuzamsan frmális lgikai elemek épülnek be az értelmi képességek struktúrájába (a hallássérültek sérültségük miatt nem tudnak megtanulni beszélni, értelmi fejlődésük is kedvezőtlenül alakul, ami az alacsnyabb IQ-ban is megnyilvánul Czeizel, 1997, 171), ebből kiflyólag, a beszéd és a kmmunikációfejlesztés a tanítási-tanulási flyamat fnts kmpnense. Napjaink legjelentősebb pedagógiai követelménye a tanórai tanítási-tanulási szituációban a kmmunikációs helyzetek kialakítása, mely növeli a tanulás intenzitását. Melyik tanuláselméletet tartja a legelfgadhatóbbnak? Miért? Az elméletek ismeretében fgalmazza újra saját tanulásdefinicióját! Ha a fentiekben felvázlt elméletek alapján napjaink mdern pedagógiájának uralkdó nézeteit szeretnénk meghatárzni, több jelentős szemléletet is kiemelhetünk, mint pl.: a cselekvés pedagógiája, a knstruktív pedagógiát és ezen belül a prbléma alapú tanulást, a kperatív tanulást. Amikr a nevelés céljairól beszélünk és az ezt szlgáló tanulás szervezéséről, akkr minden esetben a mai társadalm igényeiből kell kiindulnunk. A mai isklákban 15
Tanulásmódszertan már nem elfgadható a csupán ismeretátadásra és szemléltetésre épülő pedagógiai szemlélet és gyakrlat. A metdikailag skldalúan fejlett pedagógus, aki a gyermek önállóságára, aktivitására és személyiségének skldalú fejlesztésére alapz, ma már alapkövetelménynek számít. Napjaink krszerű pedagógiai szemlélete elsősrban a gyermeki cselekvésre és a gyermek kgnitív struktúráira alapz (Nahalka, 1998). Ezek a tanulásszemléletek a gazdag tapasztalatszerzési lehetőségeket állítják a tanulási flyamat középpntjába. A refrmpedagógia szemlélete értelmében a tapasztalatk, a cselekvés a tudás megszerzésének frrása és kiindulópntja. Ez a gndlkdásmód az induktív lgikai utat követi, ami a tanulás szempntjából azt jelenti, hgy az összetett tudásrendszerek az egyszerűből kiindulva alakulnak ki. A cselekvés pedagógiája tehát a tanulásszervezés kiindulópntjába helyezi a cselekvéses tapasztalatkat, amelyben a gyermek minden más tevékenység előtt önálló tapasztalatkat szerez, ezeken önállóan dlgzza-, és fedezi fel a tények közötti összefüggéseket. A knstruktív tanulásszemlélet szerint az emberi elme működését a mdellezés fgalmának segítségével közelíthetjük meg, aminek értelmében a környezetünkről kgnitív struktúrákat, mdelleket építünk fel. Ezek a mdellek biznys szabályk szerint épülnek fel, amiket magunk alakítunk ki egy knstruktív flyamatban. Ebben az értelemben a tanulási flyamat lgikája deduktív, mert a gyermek valójában a meglévő ismeretrendszerét mzgósítja az új infrmáció értelmezésére. Az innátizmus szerint az újszülött már birtkl lyan infrmáció feldlgzó képességeket, amelyek lehetővé teszik a körülötte lévő világ felfgását. A prbléma alapú tanulásnak, mint a knstruktivista tanulás sajáts megnyilvánulásának elterjedése abból a felismerésből táplálkzik, hgy a tanulóknak minimális ismeretük marad a hagymánys tanulási módszerekkel flyó tanulást követően és azt is csak nehezen tudják más összefüggésekben alkalmazni. A PBLmódszer (prblem based learning) lyan tanulási környezetet kínál, amelyben a tanulók feltárhatják az előzetes tudásukat, életközeli összefüggésekben tanulhatnak, és egyéni vagy kiscsprts munkában fejleszthetik tudásukat. 16
Tanulmányi útmutató Az alábbi táblázat segítségével a cselekés és knstruktív pedagógia szemléletmódját mutatjuk be összehasnító jelleggel, kiemelve a közös elveket: Táblázat 1. A cselekvés pedagógiája és a knstruktív pedagógia szemléletmódjának összehasnlítása (Nahalka, 1998, 150-151) A CSELEKVÉS PEDAGÓGIÁJA Következetesen érvényesítsd saját pedagógiai hitvallásdat! KONSTRUKTÍV PEDAGÓGIA Légy tisztában saját kgnitív struktúráiddal, értelmezéseiddel! BESZÉLGESS SOKSZOR A GYEREKEKKEL ARRÓL, HOGYAN GONDOLKODNAK A VILÁGRÓL, ANNAK BIZONYOS JELENSÉGEIRŐL! Jó, ha lyan tantervet választasz, amely a gyermekek tevékenységén épül, ha nincs ilyen, akkr önállóan kell kialakítand azt a prgramt, amelyben a cselekvés lesz a közpnti elem! Tartsd ezt szem előtt, ha tantervfejlesztésben dlgzl! Ismerd meg a gyermek érdeklődését, törekvéseit a céljaiddal, tananyaggal kapcslatban! Ha nem áll rendelkezésedre kgnitív tanulás felfgásmóddal készült tanterv, gndld végig, hgy hnnan indulsz, azaz a gyermek gndlkdása az adtt területen hgyan jellemezhető, milye knceptuális váltáskat kell kidlgznd, s hva akarsz elérni, mi az a kgnitív struktúra, amit szeretnél, hgy a gyerekek megknstruáljanak magukban! Tartsd ezt szem előtt, ha tantervfejlesztésben dlgzl! Ismerd meg a gyermek belő képeit az éppen tanítani szándékztt tananyaggal kapcslatban! LÉGY HITETLEN, HA PONTOS SZÖVEGVISSZAADÁST HALLASZ! MINDIG HAGYD A GYEREKKEK GONDOLKODÁSÁNAK SPONTÁN MEGNYILVÁNULÁSAIT ÉRVÉNYRE JUTNI, NE KORLÁTOZD A GYEREKET SAJÁT LÁTÁSMÓDJUK MEGFOGALMAZÁSÁBAN. EZEK A TANÍTÁS LEGÉRTÉKESEBB PILLANATAI! Minden gyerek más, a személyiség kmplex struktúra, azért a gyerekek különböző gndskdásban kell részesüljenek. Minden gyerek más, ezért fnts másképpen tanítani azkat, akik már elsajátítttak valamilyen újabb sémát, vagyis átestek a knceptuális 17
Tanulásmódszertan váltásn, s azkat, akik még ez előtt állnak. A gyermek gndlkdása, megismerési flyamatai, felfedezései a tevékenység közben fgnak kibntakzni, hagyd önállóan cselekedni őket! A knkrét, cselekvéses tapasztalataik alapján alakulnak ki a gyermekek ismeretrendszerei, képességei, attitűdjei. Bízz a gyermek önálló tapasztalatszerzéseiben! Kerüld a puszta ismeretközlést, a frntális megldáskat, ha a gyermek önálló tevékenységével is meg tudd ldani a feladatt! A felfedeztetés legyen a legfntsabb eszköz a tanulás srán. Szervezd úgy a munkát, hgy a gyermekek minél önállóbban jussanak el az alapvető következtetésekig, te csak a feltételeket teremd meg ehhez. Ha knceptuális váltást kel elérned, akkr építs a gyerekek gndlkdására, abból indulj ki, adj lyan feladatkat, amelyek lehetővé teszik a gyermeki képek, elméletek ellenőrzését! Ne hidd el, hgy egy empirikus ismeret megváltztatja a gyerekek gndlkdását. A gyermekek képesek az empirikus tapasztalatt akármilyen elmélettel magyarázni. Ha előkészítetted a knceptuális váltást, akkr bátran használd az ismeretközlés pedagógiai eszközeit, a frntális megldáskat. Akár előadást is tarthatsz. De annak lyanná kell lenni, hgy a gyermekek óra végén csettintsenek: Ez igen!!! Ha bizts vagy benne, hgy sikerült elérned a knceptuális váltást a gyermekekben, akkr a kgnitív struktúra gazdagításában, a sémába illeszkedő fgalmrendszer kiépítésében, új, de a kialakult rendszerrel magyarázható jelenségek és összefüggések megismerésében adj nagy önállóságt a gyermekeknek, itt már működjék a felfedeztetés. AMIKOR CSAK LEHET, ÉLETSZERŰ SZITÚÁCIÓKAT ÉS PROBLÉMÁKAT HASZNÁLJ A TANÍTÁS SORÁN! GYAKRAN MENJETEK KI AZ ISKOLÁBÓL, HASZNÁLJATOK VALÓDI, ISKOLÁBA BEHOZOTT TÁRGYAKAT, VALÓSÁGOS ÉLETHELYZETEKET JÁTSSZATOK EL! Elsősrban lyan módszereket alkalmazz, amelyek lehetővé teszik, hgy a gyerekek önálló, felfedező jellegű tevékenységgel jussanak el a kívánt célhz! Mindig gndld meg, alkalmazhatd-e a vitát, az ötletbörzét, a Elsősrban lyan módszereket alkalmazz, amelyek lehetővé teszik, hgy a gyerekek kifejezhessék saját elképzeléseiket, s azkat összehasnlíthassák máskéival! Mindig gndld meg, alkalmazhatd-e a vitát, az ötletbörzét, a 18
Tanulmányi útmutató szituációjátékt, szimulációt, a csprts prblémamegldást, a prjekt módszert. szituációjátékt, szimulációt, a csprts prblémamegldást, a prjekt módszert Az alábbiakban a knstruktivizmusról és prbléma alapú tanulásról szólunk részletesebben. A knstruktivizmus Mielőtt tvábblvas, az alábbi szövegdbzba jegyezze le, mit ért Ön a knstrukció, knstruktív, knstruktivizmus kifejezések alatt. Társítsn ezekhez minél több fgalmat! Hgyan hzható összefüggésbe a tanulással? A knstruktivizmus nézőpntjából a tanulás nem egy inger válasz típusú jelenség. A tanulás önszabályzást igényel és a gndlati szerkezetek építését, reflexiókkal és elvnatkztatáskkal. Mindenki saját, egyéni szabályt és mentális mdellt hz létre, amelyet arra használ, hgy tapasztalatait megértse. A tanulás ennek megfelelően egyszerűen saját mentális mdellünk beállításának flyamata az új tapasztalatk elhelyezésében. Minden új infrmációt, amit egy tanuló hall, előzetes ismereti rendszerén keresztül képes beépíteni tudásának rendszerébe. Ezért nagyn fnts, hgy tanítás megkezdése előtt felmérjük a tanulók tudását (mi az, amit a témáról már tudnak). Száms biznyítéka van annak, hgy a tanulás jelentősen javul abban az esetben, amikr a pedagógus figyelembe veszi azt a tudást és elgndlást, amelyet a 19
Tanulásmódszertan tanulók hznak a tanulási helyzetbe. Minél inkább a viselkedést és a képességek fejlesztését tűzzük ki célul, annál fntsabb lesz az elképzelések fejlesztése és a mély megértés. A tanárk számára az igazi kihívás, hgy képesek-e felépíteni a diákkban valóság elvi mdelljét, mivel ezek a világk nagyn különbözhetnek a tanárk elképzeléseitől. Ebben az elképzelésben a tanulási flyamatn van a hangsúly és nem annak eredményén. Az a fnts, hgyan jut el valaki egy részeredményre, és nem a végleges igazság megállapítása. A tanulás az elképzelések felépítését jelenti, a személyes tapasztalati világ alapján. Ebben a flyamatban a tanulók hibái pzitív megvilágításba kerülnek, mivel annak jelzései, hgy éppen miként rendezik a saját tapasztalati világukat. Az, hgy valaki jól csinál valamit, az attól függ, hgy beilleszkedik-e abba a rendbe, amit magában kialakíttt. Ez a szemléletmód egybecseng a knstruktivizmus skféle igazság, elképzelés, szemléletmód és valóság elképzelésével. Ez a skféleség nagy jelentőséggel bír az alkalmazás szempntjából. A tanulás nem más mint a jelentés keresése. A tanulást éppen ezért mindig lyan témákkal kell kezdeni, amelyek körül a tanulók aktívan képesek jelentéseket knstruálni (felépíteni). A jelentés megköveteli az egészek megértését, csakúgy mint a részekét. A tanulásnak éppen ezért a teljes kntextus megértésére kell kncentrálnia s nem az elszigetelt tényekére. Ahhz, hgy jól tudjunk tanítani, meg kell értenünk azkat a mentális mdelleket, amelyeket a tanulók a világ észlelésére használnak és előfeltevéseiket, amelyek támgatják ezeket a mdelleket. A tanulás szándéka az egyén számára az, hgy megknstruálja saját jelentését, s nem az, hgy csak a jó válaszkat memrizálja vagy reprdukálja másk jelentéseit. Mivel az ktatás sajátsságánál fgva interdiszciplináris, az egyetlen értékes módja a tanulás mérésének az, ha az értékelést a tanulás flyamatába illesztjük, lehetővé téve a tanulók számára azt, hgy tanulásuk minőségéről infrmációt szerezhessenek. 20