BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi hatósági jellegő feladatok helyett a szükségletek felmérése, a stratégiai tervezés, ellátásszervezés és e folyamatot befolyásoló társadalmi változások elemzése kerül elıtérbe. Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete 225/2004. (XII.16.) Kt. határozatával fogadta el a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 92. (3) bekezdése értelmében Szegvár nagyközség szociális szolgáltatástervezési koncepcióját. A koncepció határozatlan idıtartamú, de két évente felül kell vizsgálni és aktualizálni szükséges annak tartalmát. Az alapkoncepciónak meg kell határozni a fı szakmai, gazdasági irányokat, melyekhez kapcsolódnia kell a többi programnak. A koncepció elkészítésének célja: elıre meghatározni a szociális szolgáltatások fejlesztésének alapelveit, irányát és célját, segíteni az intézmények munkáját, integrációját és az új típusú intézmények elindulását. A jólét megteremtése, egyforma bánásmód, a jogosultságok összeszámíthatósága és exportálhatósága. A koncepció elkészítésénél elıtérbe került a település hagyományainak, kulturális hagyatékainak figyelembe vétele. I. ELVI ALAPOK 1.1 Jövıkép A település a szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítésével, a demográfiai helyzet elırevetítésével, a helyi szükségletek megismerésével a következı célt tőzte ki maga elé: A szükségletekhez igazodó szociális hálózat mőködtetése. Olyan szolgáltatás mőködtetése, melynek középpontjában az ember, az egyének és a családok állnak, valamint választási lehetıségek nyújtása a legmegfelelıbb szolgáltatási formák közül. A megfelelı szociális szolgáltatások biztosítása, az ellátások minıségének javítása érdekében önkormányzatunk pályázati támogatásból az idısek nappali ellátásának, a Családsegítı Szolgálatnak, valamint a Gyermekjóléti Szolgálatnak teret adó épület teljes felújítását kívánja megvalósítani. A szociális hálózat mőködtetése során az önkormányzat fontosnak tartja az együttmőködést a szociális ellátásban tevékenykedı intézményekkel, egyházakkal, civil szervezetekkel.
2 A lakosság egészségi állapotának javítása közvetlenül befolyásolja a szociális ellátásokra való rászorultság alakulását, ezért nagy hangsúlyt kíván a település továbbra is helyezni az egészséges életmódra való nevelésre, a fiatalok körében a drogprevencióra, minden korosztály körében a mentális problémák és a szenvedélybetegségek kezelésére. Fontos az ellátásra szoruló személyek érdekében az egészségügyi és a szociális szakemberek és szervezetek fokozottabb együttmőködése. Aktív munkaerı-piaci eszközökkel segíteni kívánja a hátrányos helyzető csoportok, különösen a megváltozott munkaképességőek, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a romák foglalkoztathatósági esélyeinek növelését. Az Út a munkához program megvalósítása érdekében kiemelt cél, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, annak érdekében, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak. Ezért az önkormányzat kiemelt jelentıséget tulajdonít a közfoglalkoztatás megszervezésére, a közfoglalkoztatási terv elkészítésére. Településünkön egyre több a veszélyeztetett gyermekek száma. A megelızés és a kialakult problémák kezelése érdekében az önkormányzat továbbra is segítséget kíván nyújtani azzal, hogy az ezen a területen dolgozó szakembereken kívül pszichológus alkalmazására lehetıséget nyújt. 1.2. A szolgáltatástervezési koncepció célja - Határozza meg azokat az alapelveket, irányokat, célokat, amelyeket a település a szociális szolgáltatások biztosítása, fejlesztése során követ. - Hozzásegíteni a lakosságot egy minıségében értékesebb élethez a szükségletek kielégítésével. - Minden ember a megfelelı helyen részesüljön ellátásban. A lehetıségekhez mérten valamennyi ellátotti csoportot érintıen biztosítsa, hogy otthonában kapja meg az állapotának, szükségleteinek megfelelı ellátást. A fogyatékkal és betegséggel élık számára a lakóhelyükhöz közeli ellátást kell biztosítani. - Egy olyan összehangolt szolgáltató rendszert alakítson ki, amely teljes mértékben lefedi a szociális szükségleteket. - A döntéshozók részére készüljön egy olyan alapdokumentum, amely átfogó képet nyújt a település ellátási kötelezettségének helyzetérıl, a szolgáltatások fejlesztésének irányairól és a feladatokról az önkormányzat szabályozási hatáskörében az ellátási kötelezettség szintjén és az intézményi szinteken. - A munkahelyek, középületek a fogyatékkal élık számára is elérhetıek legyenek azok akadálymentesítésével. - Mutasson rá a lakosságszámhoz és összetételhez igazított mennyiségi és minıségi helyi szükségletekre.
3 1.3. Célcsoportok: - veszélyeztetett gyermekek, többgyermekes családok (családvédelmi feladatok erısítése, elsısorban a krízishelyzetben lévı családoknál) - egyedülálló idıskorúak, nyugdíjasok ( alapvetı megélhetési, gondozási feltételek és körülmények biztosítása, - mozgáskorlátozottak (akadálymentesség biztosítása a szociális és egészségügyi intézményekben, valamint egyéb közszolgáltatást nyújtó épületekben), - fogyatékos személyek (személyi segítés feltételeinek kialakítása) - pszichiátriai és szenvedélybeteget (hozzásegíteni a megfelelı gondozás biztosításához) - krízishelyzetben lévık (alapvetı létfeltételek biztosítása) - családalapító fiatalok (lakáshoz jutás segítése) Szegvár Nagyközség a szociális ellátás területén olyan ellátórendszert kíván mőködtetni, amelyben az egyéni igények szerint differenciált szolgáltatások mindenki számára elérhetıek legyenek. Az európai szellemiséget, a perifériára szorultak felkarolását, az idıs emberek, a fogyatékkal élık, a pszichiátriai és szenvedélybetegek segítését tőzte ki célul.
4 II. HELYZETKÉP 2.1. Szegvár bemutatása Szegvár település Csongrád megyében, Szentesrıl délre, attól 8 km távolságra fekszik. Északon Szentes, keleten Derekegyház, délen Mindszent, nyugaton pedig a Tisza folyó határolja. A nagyközség 8622 hektáron terül el, melybıl 1179 hektár a belterület, 5454 hektár a szántó. Rendelkezik még a település erdıvel, legelıvel, kismértékben nádassal, gyümölcsössel. Szegvár ısrégi település, mely az ie. 4450-tıl folyamatosan lakott. Területükön gótok, hunok, gepidák is éltek, egészen a honfoglalásig. Az Árpád korban négy falu létezett itt. A XVIII. században olyan mértékő fejlıdés történt a faluban, hogy Csongrád vármegye székhelyeként mőködött 1776-1783-ig. Lakosainak száma igen változó volt. Az 1960-as 7000 lakosú települést ma már kevesebb, mint 5000 fı lakja. A lakosság túlnyomó többségének 8 általános iskolai végzettsége van. A fiatalok között jelentısebb az érettségizettek és a diplomások aránya. A helyi értelmiség száma az összlakossághoz képest csekély: elsısorban orvosok, pedagógusok, mezıgazdasági vezetık és köztisztviselık teszik azt ki. 2.2. Gazdasági bázis A nagyközség összterületének mintegy 63 %-a szántó terület, jelentıs arányt képvisel az igen jó minıségő szántó. Így a lakosság jelentıs része a mezıgazdaságból él, ebbıl eredıen a munkanélküliség a téli hónapokban a legjelentısebb. Ilyenkor a megyei átlagot is meghaladja az arányuk. A gazdasági szervezetek is mezıgazdaságra alapozzák mőködésüket. A korábbi termelıszövetkezet helyett jelenleg két kft. üzemel, melyek fı profilja a korai és hajtatott zöldségtermesztés, a szarvasmarha-tenyésztés, ehhez kapcsolódva a tejtermelés és a növénytermesztés. A foglalkoztatott létszám lényegesen kevesebb, mint a termelıszövetkezet idejében volt. Napjainkban nagyközségükben az iparnak már nincs kitüntetett szerepe. 2008. évig mőködött a településen a Kenderfonó és Zsineggyártó Kft. A Kft. sok embernek adott munkát. Az 1990-es évektıl a munkanélkülivé váltak jelentıs része magánvállalkozásba kezdett, melyek több-kevesebb sikerrel a helyi lakosság ellátására rendelkeztek be. Jelenleg 180 egyéni vállalkozó mőködik. Ma már egyre kevesebb vállalkozó végzi a hagyományos szakmákat (lakatos, asztalos, teherfuvarozó) és egyre több a kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet végzık száma. Forgalmukat leszőkíti a település viszonylag kicsi volta, a városok közelsége, a környezı városokban folyamatosan nyíló nagyáruházak, szupermarketek, bevásárlóközpontok. Az idegenforgalom, a falusi turizmus bıvítésével lehetne némiképpen bevételüket növelni. A magángazdaságokban megtermelt mezıgazdasági, kertészeti termékek felvásárlásával több vállalkozó foglalkozik. Komoly fellendülési lehetıséget jelentene, ha a helyben megtermelt zöldségféléket a településen tudnánk feldolgozni.
5 2.3. Infrastruktúra Szegvárt a Vizek falvának is nevezik, mivel két folyó: a Kurca és a Kórógy ér is keresztül folyik rajta, a Tisza pedig a falu határában kanyarog. Természetes tava is van a nagyközség központjában: a Kórógy és a falu határában: a Lándor-tó, melyek horgászásra kiválóan alkalmasak. Parti növényzetben, állatvilágban gazdag a folyók és tavak partja. A községben szennyvízelvezetés, csatornázás ezideig nem valósult meg. A beruházás tervezésére az önkormányzat pályázatot nyert. A tervezés folyamatban van. A kommunális szilárd -és folyékony hulladék összegyőjtésérıl, elszállításáról és ártalommentes elhelyezésérıl, valamint a kéményseprésrıl az önkormányzat kötelezı közszolgáltatás keretében gondoskodik. A belterületi utak hossza 33 km, melybıl 30 km a kiépített és 3 km a földes. Nagy feladatot ró az önkormányzatra a belterületi utak kátyúzása, az új utak építése. A nagyközségen átvezetı fıút 50 %-a igen keskeny. Tekintettel arra, hogy nagy jelentıségő a kerékpáros forgalom, a biztonságos közlekedés megteremtése érdekében pályázatot nyújtott be és nyert meg az önkormányzat a községen átvezetı kerékpárút terveinek elkészítésére. A nagyközségünkben lévı összes lakás száma 2074 db, ebbıl 179 db a külterületi tanya, melyek a külterületen elszórtan helyezkednek el. Lakóik vagy idıs emberek, vagy gazdálkodással foglalkozó fiatalabb családok. A tanyák túlnyomó többségében nincs áram. 2.4. Egészségügy A településen három háziorvosi, két fogorvosi, két védınıi körzet és egy gyógyszertár mőködik. Az orvosok vállalkozóként praktizálnak. Az orvosi ügyelet ellátása a Szentes Kistérség Többcélú Társulása keretén belül történik. A társulás az ügyelet szakmai feladatainak ellátására szerzıdést kötött a társult települések háziorvosaival, gyermekorvosaival, valamint a feladatellátáshoz szükséges kisegítı szakszemélyzettel (asszisztensek és gépkocsivezetık). Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete lehetıséget és anyagi hátteret biztosít a település lakosai számára a településen délutáni rendelés igénybevételére. 2.5. Oktatás A település alapellátását egy óvoda és egy általános iskola biztosítja. 2008. augusztus 31-én Szegvár és Mártély település Szegvár-Mártély Közoktatási Intézményfenntartó Társulást hozott létre közoktatási feladataik ellátására. Az ÁMK tagintézményeiként mőködı Kurcaparti Óvoda és a Forray Máté Általános Iskola változatlan személyi, tárgyi és létesítményi feltételekkel mőködik tovább. Az oktatást színesíti a településen telephellyel rendelkezı Szegvári Alapfokú Mővészeti Iskola zene- és táncoktatással, valamint a településen is tevékenykedı Jövınkért Alapfokú Mővészeti Iskola kézmőves foglalkozásokkal és a SZILVER TSE táncoktatással. Településen családi napközi mőködik. A családi napközi esetében az ellátottak szám 7 fı. A Frézike Családi Napközit mőködtetı vállalkozóval önkormányzatunk támogatási szerzıdést köt.
6 2.6. Közbiztonság, tőzvédelem A településen két állandó körzeti megbízott vigyáz a közbiztonságra, munkájukat az Önkéntes Polgárır Egyesület segíti. A település lakosságának biztonságérzetét hivatott szolgálni a Tőzoltó Egyesület. III. Szegvár demográfiai helyzete (a 2001. évi népszámlálási adatok alapján) A szociális ellátás megszervezése szempontjából meghatározó a demográfiai helyzet alakulása. Szegváron a 2001. évi népszámláskor 4913 fı élt. A lakosok száma az országos tendenciákhoz hasonlóan évente változó ütemben, de tartósan fogy. A népesség alakulását a természetes népmozgalom (élve születések és halálozások), valamint a vándorlás befolyásolja. 3.1. Népesség adatok: Szegvár lakónépességének megoszlása Népesség megoszlása település-jelleg szerint 2001. január 1-én (fı) Belterületi lakó Külterületi lakó 260 fı; 5% 4653 fı; 95% Forrás: Népszámlás 2001. II, 235. oldal szerkesztett változat Az ábra Szegvár 2001. január 1-ei lakónépességének megoszlását mutatja. A településen 4653 fı él belterületen, amely a lakosság 95 %-a, a külterületi lakók száma 260 fı, ez Szegvár lakónépességének 5 %-át jelenti. 2001.évben a népsőrőség 1 km2-re: Állandó népesség: 58,8 fı Lakónépesség: 57,0 fı
7 3.2 Szegvár népességének adatai (népszámlálási adatok összehasonlítása) Év Állandó népesség: Lakónépesség: Eltérés Dinamikus: (fı) 2001. évhez képest (%) (fı) 2001. évhez képest (%) (fı) Elızı népszámláláshoz képest (%) 1970. 6471 128,3 6307 128,4 164 100,0 1980. 5890 116,8 5838 118,8 52 91,0 1990. 5347 106,1 5260 107,1 87 90,8 2001. 5042 100,0 4913 100,0 129 90,3 3.3. Lakónépesség változása 1990. évtıl 2001. évre: A lakónépesség és nagyságát elıidézı okok Megnevezés (fı) 1990. évben lakónépesség száma: 5260 Természetes szaporodás, ill. fogyás: -367 Élveszületés: 561 Halálozás: 928 Vándorlási különbözet: 20 2001. évben a lakónépesség száma: 4913 3.4. Az állandó lakosságszám alakulása Év Népesség: (fı) Változás: (fı) (évrıl-évre) Változás: (%) (évrıl-évre) 1997.01.01. 5285 --- --- 1998.01.01. 5218-67 98,7 1999.01.01. 5177-41 99,2 2000.01.01. 5137-40 99,2 2001.01.01. 5107-30 99,4
8 2002.01.01. 5116 +9 100,2 2003.01.01. 5015-101 98,0 2004.01.01. 5027 +12 100,2 2005.01.01. 5045 +18 100,4 2006.01.01. 4988-57 98,9 2007.01.01. 4957-31 99,4 2008.01.01. 4940-17 99,7 Forrás: Polgármesteri Hivatal Szegvár, népesség adatok, szerkesztett változat Az állandó népesség száma évrıl évre csökkenı tendenciát mutat. Ennek oka, hogy évek óta magasabb arányú a halálozások száma a születésekhez képest. A településen a beköltözések és az elköltözések száma közel azonos. 3.5. Lakosságszám alakulása, korösszetétele: Megnevezés 2005. év 2006. év 2007. év 0-18 éves 1042 fı 991 fı 906 fı 19-60 éves 2961 fı 2902 fı 2897 fı 60- év felettiek 1042 fı 1064 fı 1137 fı Összesen 5045 fı 4957 fı 4940 fı Forrás: Polgármesteri Hivatal Szegvár, népesség adatok, szerkesztett változat. Országos tendencia, hogy a születések száma, a népesség gazdasági aktivitása csökken, az inaktív korúak aránya nı, a lakosság fokozatosan öregszik. Szegvár esetében az életkor szerinti megoszlást vizsgálva megállapítható, hogy a gyermekkorúak száma évrıl-évre csökken. A 60 éven felüliek száma pedig folyamatosan növekszik. Ezzel szemben a munkavállaló korú lakosság száma folyamatosan csökken. Ez a tendencia valószínőleg a következı néhány évben sem fog változni, ezért fel kell készülni arra, hogy egyre fokozottabb igény jelentkezik az idıskorúak ellátásával kapcsolatos szociális szolgáltatások iránt.
9 3.6. Lakónépesség kormegoszlása Szegváron 2001. január 1-én Életkor Férfi Nı Összesen (év) (fı) (%) (fı) (%) (fı) (%) 0-4 113 4,8 116 4,5 229 4,7 5-9 143 6,1 169 6,6 312 6,4 10-14 142 6,0 153 6,0 295 6,0 15-19 144 6,1 165 6,5 309 6,3 20-24 154 6,5 155 6,1 309 6,3 25-29 171 7,2 153 6,0 324 6.6 30-34 188 8,0 172 6,7 360 7,3 35-39 159 6,7 136 5,3 295 6,0 40-44 184 7,8 180 7,1 364 7,4 45-49 181 7,7 188 7,4 369 7,5 50-54 172 7,3 158 6,2 330 6,7 55-59 168 7,1 173 6,7 341 6,9 60-64 121 5,1 164 6,4 285 5,8 65-69 113 4,8 135 5,2 248 5,0 70-74 76 3,2 120 4,7 196 4,0 75-79 83 3,5 120 4,7 203 4,1 80-84 26 1,1 43 1,7 69 1,4 85-21 0,9 54 2,1 75 1,5 Összesen: 2359 99,9 2554 99,9 4913 99,9 Forrás: Népszámlálás 2001. II. 2001., 134-135, 138-139, 142-143. oldal szerkesztett változat A táblázat adatai arra mutatnak rá, hogy 2001. január 1-én a lakosság 4913 fı volt, ebbıl 48 %-a férfi, 52 %-a nı, amely összetételében szinte teljesen megegyezı adatokat mutat a 2006. január 1-ei lakossági adatokkal. A lakosság 15,1 %-a 0-14 éves, 38,5 %-a 15-39 éves, 27,3 %-a 40-59 éves, 22,0 %-a 60 év feletti. A megyei adatokkal ellentétben Szegváron több leány gyermek születik, mint fiú. A nık száma 25 éves korig több, mint a férfiak száma. Ezt követı korcsoportokban több férfi van, mint nı és számuk csak 55 éves kor felett csökken. 100 felnıttre 28 gyermekkorú, illetve 36 öregkorú jutott, mely adatok arra következtetnek, hogy a falu lakói inkább az idısebb korosztályból tevıdik össze.
10 3.7. A 7 éves és idısebb népesség a legmagasabb iskolai végzettség szerint: Megnevezés: Összesen Férfi Nı (fı) (%) (fı) (%) (fı) (%) Általános iskola: Elsı évfolyamát sem végezte el: 66 1,5 31 1,4 35 1,5 1-7.évfolyam 1015 22,2 419 19,1 596 25,1 8. évfolyam 1493 32,7 717 32,7 776 32,7 Középiskola: Érettségi nélkül 1120 24,5 691 31,5 429 18,1 Érettségivel 685 15,0 260 11,8 425 17,9 Egyetem, fıiskola Oklevél nélkül 26 0,6 8 0,4 18 0,8 Oklevéllel 162 3,5 68 3,1 94 3,9 Összesen: 4567 100,0 2194 100,0 2373 100,0 Forrás: Népszámlálás 2001. II., 158-159. oldal, szerkesztett változat. 3.8. Háztartások és családok fıbb adatai: Háztartások és családok számának változása Szegváron Háztartások és családok száma Szegváron Háztartások száma (db) Családok száma (db) 2500 2000 1500 1000 500 0 2086 2072 1858 1976 1903 1706 1512 1441 1970 1980 1990 2001 Forrás: Népszámlálás 2001. II. 198-199. oldal, szerkesztett változat.
11 Az ábra alapján a népszámlálási adatok összehasonlításából arra lehet következtetni, hogy 1970 óta a háztartások és családok száma fokozatosan csökken. A háztartások száma 1970-ben még 2086 db volt, 1980-ra 0,7 %-kal 2072 db-ra, 1990-re 4,6 %-kal 1976 db-ra, 2001-re 3,7 %-kal 1903 db-ra csökkent az elızı népszámlálás adataihoz képest. A családok száma 1970-ben még 1858 db volt, 1980-ra 9,1 %-kal 1706 db-ra, 1990-re nagymértékben, vagyis 11,4 %-kal 1512 db-ra, 2001-re 4,7 %-kal 1441 db-ra lecsökkent az elızı népszámláshoz viszonyítva. A háztartások száma 1970-hez viszonyítva 2001-re összesen 183 családdal, 8,8 % kal csökkent. A családok száma pedig nagymértékben 22,5 %-kal, 1858-ról 1441-re, vagyis 417 családdal csökkent. Ez a háztartások számát alapul véve azt jelenti, hogy nagymértékben megnövekedett a kisebb családnagyságú háztartások száma. 3.9. Háztartásokra és családokra jutók száma Szegváron 2001. január 1-én Megnevezés 1970. 1980. 1990. 2001. (fı) (fı) (fı) (fı) 100 háztartásra jutó személy: 297 277 263 257 100 háztartásra jutó foglalkoztatott 132 125 118 86 100 családra jutó családtag 292 286 290 290 100 családra jutó gyermek 102 96 102 104 Forrás: Népszámlálás 2001. II., 198-199. oldal, szerkesztett változat. A táblázat adataiból arra lehet következtetni, hogy a 100 háztartásra jutó személyek száma is csökkenı tendenciát mutat. A 100 háztartásra jutó személy 1970-ben még 297 fı volt, amely 1980-ra 20 fıvel, 1990-re további 14 fıvel, 2001-re 6 fıvel, összességében 40 fıvel, 257-re csökkent, ez 13,5 %-os csökkent eredményezett. A 100 háztartásra jutó foglalkoztatottak száma 1970-ben még 132 fı volt, 1980-ra 7 fıvel, 1990-re szintén 7 fıvel és 2001-re jelentısen 32 fıvel 86-ra csökkent, amely 1970-hez képest 34,8 %-os csökkenés. A 100 családra jutó családtagok számában nem történt csak néhány fıs változás. A 100 családra jutó gyermekszám 2 fıvel emelkedett meg 31 év alatt, mert a családszám nagymértékben lecsökkent, ezáltal a gyermekszám 102 fırıl 104 fıre emelkedett.
12 3.10. Háztartások számának alakulása Szegváron 2001. január 1-én A háztartások 24,5 %-a egyszemélyes, 30,5 %-a kétszemélyes, 20 %-a három személyes, 16,8 %-a négy személyes, négynél több személyes a háztartások 8,2 %-a. A településen legjellemzıbb a két személyes háztartás. A lakosság 32,3 %-a egyedül él. A háztartások megoszlását a következı táblázat szemlélteti. 3.11. Háztartások számának megoszlása Szegváron 2001. január 1-én Személyek száma: Háztartás: Háztartás: (fı) (db) (%) 1 466 24,5 2 580 30,5 3 380 20,0 4 320 16,8 5 121 6,4 6 23 1,2 7 10 0,5 8 3 0,1 Összesen: 1903 100,0 Forrás: Népszámlálás 2001. II., 206.oldal, szerkesztett változat. 3.12. Családösszetétel Szegváron Családok összetétele Szegváron gyermekszám alapján 2001. január 1-én (db) 14 337 90 512 Nincs gyermek 1 gyermekkel 2 gyermekkel 3 gyermekkel 488 4 és több gyermekkel Forrás: Népszámlálás 2001. II., 210-211. oldal, szerkesztett változat.
13 A családok családösszetétel szerint Szegváron 2001. január 1-én Megnevezés Házaspár Élettárs Apa Anya (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) Nincs gyermek 449 40,4 63 47,4 --- --- --- --- 1 gyermekkel: 311 28,0 34 25,6 19 65,5 124 73,8 2 gyermekkel: 264 23,8 26 19,5 9 31,0 38 22,6 3 gyermekkel: 76 6,8 7 5,3 1 3,5 6 3,6 4 és több gyermekkel: 11 1,0 3 2,2 --- --- --- --- Összesen: 1111 100 133 99,9 29 100 168 100 A táblázat szerint Szegváron a 2001-es népszámlálás adatai alapján 449 házaspárnál, a lakosság 40,4 %-ánal nem volt gyermek. A házasságban élık 28,0 %-ánál (311) egy, 23,8 %- ánál (264) két gyermek, 6,8 %-ánál (76) három és 1 %-ánál (11) négy és több gyermek élt. Az élettársi kapcsolatban élık közel felének (47,4%) a háztartásában nincs gyermek, 25,6 %- ában (34) egy gyermek, 19,5 %-ában (26) két gyermek, 5,3 %-ában (7) három gyermek, 2,2 %-ában (3) négy és több gyermek van. A gyermeküket egyedül nevelı apák 65,5 %-a (19) egy gyermeket, 31,0 %-a (9) két gyermeket, illetve 1 apa három gyermeket nevel. Nagyon magas a gyermeküket egyedül nevelı nık száma. 124 anya (73,8 %) egy gyermeket, 38 két gyermeket (22,6 %) és 6 nı (3,6 %) nevel három gyermeket egyedül. Családban élı gyermekek száma összesen 1494 fı, 100 családra jutó gyermek 104 fı volt.
14 3.13. A 15 éves és idısebb népesség családi állapot és nemek szerinti megoszlása Szegváron Megnevezés: Férfi Nı Összesen (fı) (%) (fı) (%) (fı) (%) Nıtlen, hajadon: 572 27,3 393 17,5 965 22,2 Házas (együtt) 1140 54,4 1145 50,9 2285 52,6 Házas (házastársával együtt él) 1112 1119 2231 Özvegy 97 4,6 412 18,3 509 11,7 Elvált 152 7,3 166 7,4 318 7,3 Élettársi 133 6,4 133 5,9 266 6,2 kapcsolatban él Ebbıl: nıtlen, 62 51 113 hajadon Házas 4 4 8 Özvegy 12 22 34 Elvált 55 56 111 Összesen: 2094 100,0 2249 100,0 4343 100,0 Forrás: Népszámlálás 2001. II., 150-151.oldal, szerkesztett változat. A fenti táblázat adataiból megállapítható, hogy a lakosságból 4343 fı 15 évnél idısebb, ebbıl 2094 fı férfi (48,2%) és 2116 fı nı (51,8 %). A lakosság 22,2 %-a nıtlen vagy hajadon, 52,6 %-a házas, 11,7 %-a özvegy, 7,3 %-a elvált családi állapotú. Élettársi kapcsolatban 6,2 % él. A férfiak közül 27,3 %- nıtlen, 54,4 %-a házasságban él, 7,3 %-a elvált, az özvegyek száma 4,6 %. Élettársi kapcsolatban a férfiak 6,4 % él. A nık közül 17,5 %-a hajadon, 50,9 %-a házasságban él, 7,4 %-a elvált, 18,3 %-a özvegy. Élettársi kapcsolatban él 5,9 %-a a nıknek. Élettársi kapcsolatban él az elvált férfiak közel fele (41, 4%), nık körében ez az arány hasonló értéket mutat (42,1 %). 3.14. A népesség gazdasági aktivitása Szegváron
15 Megnevezés 1980. 1990. 2001. (fı) (%) (fı) (%) (fı) (%) Foglalkoztatott 2583 44,2 2331 44,3 1641 33,4 Munkanélküli ----- ------ 30 0,6 162 3,3 Inaktív keresı 1380 23,6 1390 26,4 1824 37,1 Eltartott 1875 32,2 1509 28,7 1286 26,2 Összesen 5838 100,0 5260 100,0 4913 100,0 Forrás: Népszámlálás 2001. II., 174-175, 178-179, 182-183. oldal, szerkesztett változat. A fenti táblázat adatai szerint 1980-ban még Szegváron 2583 fı volt a foglalkoztatott, ez a lakosság 44,2 %-át jelentette. 1990-ben a foglalkoztatottak száma 2331 fı volt, az összlakosság arányában hasonlóan alakult, mint 1980-ban (44,3 %). 2001-re a foglalkoztatottak számában jelentıs csökkenés következett be, mivel ekkor a lakosság 33,4 %-a dolgozott. Ezt az 1990-es években megjelenı tömeges munkanélküliség eredményezte. Szegváron a helyi termelıszövetkezet átalakulása következtében jelentıs számban váltak munkanélkülivé. A helyi Kendergyár is felépítését tekintve átalakuláson ment végbe, megalakult a Kendergyártó és Zsineggyártó Kft., 2008. évben a Kft. megszőnt, ennek következtében várható a munkanélküliek számának emelkedése. A munkanélküliek száma 1990-ben 30 fı volt, míg 2001-ben 162 fı, a lakosság 3,3 %-a. 1980-ban 1380 fı (23,6 %) volt az inaktív lakosok száma a községben, számuk 1990-re kismértékben növekedett 1390 fıre, ez a lakosság 26,4 %-át jelentette. 2001-re jelentısen megemelkedett, 1824 fıre az inaktív lakosok száma, amely a lakosság 37,1 %-a, ez már meghaladta a foglalkoztatottak számát. Az eltartottak száma 1980-ban 1875 fı volt (32,2 %), 1980-ban 1509 fı (28,7 %), 2001-re lecsökkent 1286 fıre, amely a lakosság 26,2 %-át jelentette. A foglalkoztatottak száma 1980-ról 2001-re 942 fıvel, az összes lakossághoz viszonyítva 10,8 %-kal csökkent, az inaktívak száma 13,5 %-kal megemelkedett, az eltartottak száma 6 %-kal csökkent.
16 3.15. A népesség gazdasági aktivitásának megoszlása 2001-ben nemek szerint Szegváron Férfi Nı Összesen Megnevezés (fı) (%) (fı) (%) (fı) (%) Foglalkoztatott: 938 39,8 703 27,5 1641 33,4 Munkanélküli: 108 4,6 54 2,1 162 3,3 Inaktív keresı: 734 31,1 1090 42,7 1824 37,1 Eltartott: 579 24,5 707 27,7 1286 26,2 Összesen: 2359 100,0 2554 100,0 4913 100,0 Forrás: Népszámlálás 2001. II., 182-183. oldal, szerkesztett változat. A táblázat adatai arra mutatnak rá, hogy 2001. évben a foglalkoztatottak 57,2%-a férfi, 42,8 %-a nı volt. A férfiak 39,8 %-a 938 fı, a nıknek 27,5 %-a 703 fı foglalkoztatott, összesen 1641 fı dolgozott a lakosságból. A lakosság 3,3 %-a munkanélküli (162 fı), a férfiak 4,6 %-a 108 fı, a nık 2,1 %-a, 54 fı. Inaktív keresı a lakosság 37,1 %-a, a férfiak 31,1 %-a, vagyis 734 fı, a nık 42,7 %-a, 1090 fı. Eltartott 1286 fı volt, a lakosság 26,2 %-a, ebbıl 579 fı férfi és 707 fı nı. Összességében elmondható, hogy több férfi dolgozik a községben, mint nı, de a férfi munkanélküliek száma duplája a nıknek. Az inaktív keresık és az eltartottak közül a nık vannak többségben. A Szegváron foglalkoztatottak demográfiai jellemzıi: Helyben foglalkoztattak nemek szerinti megoszlása 2001. január 1-én (fı) 528 fı; 47% Férfi 601 fı; 53% Nı Forrás: Népszámlálás 2001. II., 194.oldal szerkesztett változat.
17 A fenti ábra szemlélteti a szegvári lakosok helyben foglalkoztatottságát. A foglalkoztatott lakosság száma 1129 fı, ebbıl 601 fı férfi, 528 fı nı. 3.16. Szegvár helyben foglalkoztatott lakosságának kormegoszlása 2001. január 1-én Életkor: (fı) (%) 15-29 éves: 222 19,7 30-49 éves: 705 62,4 50- éves: 202 17,9 Összesen: 1129 100,0 Forrás: Népszámlálás 2001.II., 194. oldal, szerkesztett változat. A táblázat adataiból az állapítható meg, hogy a helyben foglalkoztatott lakosság 19,7 %-a 15-29 éves, 62,4 %-a 30-49 év közötti, 17,9 %-a 50 év feletti. 3.17. Helyben lakó foglalkoztatottak megoszlása Megnevezés: (fı) (%) Helyben dolgozik: 1037 63,2 Más településen dolgozik, (eljáró): 604 36,8 Összesen: 1641 100 Forrás: Népszámlálás 2001. II., 194. oldal, szerkesztett változat. A helyben foglalkoztatottak közül 92 fı, 8,3 %-a vidékrıl jár dolgozni a községbe, fıleg a szomszédos településekrıl Szentesrıl és Mindszentrıl. A népesség 50,6 %-a nem dolgozik, nem tanul. Helyben dolgozik, illetve tanul a lakosság 30,8 %-a. Más településen dolgozik, illetve tanul a lakosság 18,6 %-a. A táblázat adatai arra mutatnak rá, hogy a lakosságból 1641 fı dolgozik, ebbıl 1129 fı helyben, 604 fı dolgozik vidéken. A foglalkoztatottak 63,3 %-a dolgozik helyben, míg 36,8 %-a más településen, vagyis minden harmadik dolgozó eljáró.
18 3.18. Munkanélküliségi adatok 2008. évben Hónap Regisztrált Ellátásban részesülı Nyilvántartott álláskeálláskeresık (fı) (fı) resık aránya (%) Január 230 77 12,0 Február 243 78 12,7 Március 214 64 12,7 Április 220 65 12,7 Május 214 65 12,7 Június 191 55 12,7 Július 196 62 10,3 Augusztus 201 65 10,3 Szeptember 216 74 10,3 A településen nagy a munkanélküliség. A munkanélküliek számát a tavasztól ıszig tartó mezıgazdasági idénymunkák ideiglenesen és minimálisan csökkentik. Ugyanakkor ezek az idénymunkák nem jelentenek jóval nagyobb plusz bevételt az érintetteknek, mivel ha idénymunkát végeznek, azt bejelentik, akkor nem lesznek jogosultak az addig kapott, önkormányzati szerv által folyósított támogatásra, mert úgy a család egy fıre jutó jövedelme meghaladja a törvényben elıírt jogosultsági szintet. 3.19. Népesség vallás és felekezet szerinti megoszlása: A lakosság 71 %-a római katolikus, 6 %-a református, 1 %-a különbözı vallást gyakorol, 11 %-a nem tartozik felekezethez, 11 %-a nem nyilatkozott népszámláskor. 3.20. Lakóegységek rendeltetése és lakóik: Lakás (lakott): Lakás (lakatlan): Üdülésre használt: Egyéb célra használt: Összes lakás: Intézeti háztartási egység: Összesen: 1876 db 195 db 2 db 1 db 2074 db 2 db 2076 db 100 lakott lakásra jutó lakók száma: 260 fı A nagyközségünkben a 2074 db lakás van, melybıl 91 %-a lakott, 9 %-a lakatlan. 3.21. Lakások szobaszáma, tulajdonjellege, használati jogcíme és helyiségei Szobák száma db 1 369 2 1021 3 549 4 és több 135 Összesen 2074
19 A lakások 18 %-a egy szobás, leggyakoribb a kétszobás lakás, amely 49,2 %-os, 26,5 %-a három szobás, 6,5 %-a négy vagy több szobás. Tulajdonjelleg: Természetes személyek tulajdona: Önkormányzati tulajdonú Egyéb tulajdonú 2039 db 27 db 8 db Használati jogcím: Tulajdonosi: Bérleti, szolgálati Egyéb: 1824 db 47 db 5 db 100 lakásra jutó szobák száma: 223 db 100 lakás közül fürdıszobás: 73 db Egy lakásra jutó alapterület: 81 m2. 3.22. Lakások felszereltsége: Hálózati vízvezetékkel ellátott: Házi vízvezetékkel ellátott: Meleg folyóvízzel ellátott: Hálózati gázzal ellátott: Központi főtéssel ellátott: 1533 db 1 db 1449 db 1312 db 841 db 3.23. Lakások komfortosságának megoszlása: Összkomfortos: Komfortos: Félkomfortos: Komfort nélküli: Szükség és egyéb lakás: Összesen: 707 db 491 db 209 db 574 db 93 db 2074 db
20 IV. A szociális szolgáltatások kiépítettsége, a helyi önkormányzatok feladatellátási kötelezettségének teljesítése Az önkormányzat kötelezıen ellátandó feladatait a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. (4) bekezdése határozza meg: E szerint a települési önkormányzat köteles gondoskodni: - a szociális alapellátásokról. Az önkormányzat az 1993. évi III. törvény végrehajtására alkotott 13/2000. (III.29.) Ör. alapján az alábbi ellátási formákat biztosítja a településen élık számára: Pénzbeli ellátások: - idıskorúak járadéka, - rendelkezésre állási támogatás, - rendszeres szociális segély, - ápolási díj, - lakásfenntartási támogatás, - átmeneti segély, - temetési segély. Természetben nyújtott szociális ellátások: - köztemetés, - közgyógyellátás, - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság (2007. április 1-tıl) Az önkormányzat kötelezı ellátási formákon túl az alábbi önként vállalt feladatokat látja el: - Bursa Hungarica Ösztöndíj - rászoruló családok lakáshoz jutásának támogatása, - ápolási díj, méltányos alapon - átmeneti szociális segély Az 1993. évi III. törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és a megırzés érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylı, illetve törvényes képviselıje kérelmére, indítványára történik. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 86. -a település lakosságszám szerint határozza meg az egyes önkormányzatok feladatait a szociális szolgáltatások terén. A hatályos jogszabály szerint Szegvár Nagyközség Önkormányzata az alábbi szociális szolgáltatásokat köteles biztosítani: - étkeztetést, - házi segítségnyújtást, - családsegítést, - nappali ellátást.
21 Az önkormányzat az alábbi ellátási kötelezettségen felüli szolgáltatást biztosítja: - jelzırendszeres házi segítségnyújtás, - tanyagondnoki szolgálat. Finanszírozási eljárások Az egyes szociális ellátások pénzbeli finanszírozását, fedezetét a központi költségvetés biztosítja az alábbiak szerint: Az 1993. évi III. tv. 124. (1)-(2) bekezdése alapján a rendelkezésre állási támogatás folyósított összegének 80%-át, a 37/B. (1) bekezdése szerinti személynek folyósított rendszeres szociális segély összegének 90%-át, a hajléktalan személy részére folyósított rendelkezésre állási támogatás és rendszeres szociális segély teljes összegét a központi költségvetés megtéríti. A települési önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatással kapcsolatos személyi kiadások 95%-át a központi költségvetés megtéríti. Közcélú foglalkoztatásként a központi költségvetésbıl nem finanszírozható a munkavégzés, ha ugyanazon személy után egyidejőleg közmunka vagy közhasznú munka keretében támogatást vettek igénybe. A települési önkormányzat által megállapított és folyósított pénzbeli és természetben nyújtott kiadásaihoz, továbbá a közcélú foglalkoztatás költségeihez, valamint a helyi önkormányzatok által fenntartott szociális szolgáltatók és intézmények mőködési költségeihez az állam a központi költségvetési törvényben foglaltak szerint a) normatív állami hozzájárulásokkal,, b) kötött felhasználású foglalkoztatási támogatással, c) a lakásfenntartási támogatáshoz és az adósságcsökkentési támogatáshoz kötött felhasználású támogatásokkal, d) a szociális továbbképzéssel és szakvizsgával kapcsolatos kiadásokhoz kötött felhasználású támogatással járul hozzá. Az állandó lakosok után járó normatív állami hozzájárulás tartalmazza a települési önkormányzatok által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiadásaihoz, valamint az éves költségvetési törvényben meghatározott szociális szolgáltatások mőködtetési költségeihez történı állami hozzájárulást. A szociális szolgáltatások után járó normatív állami hozzájárulások tartalmazzák az egyes szociális szolgáltatások mőködtetési költségeihez történı állami hozzájárulást. A nem állami, illetve egyházi fenntartónak a külön jogszabályban meghatározott, és az általa fenntartott szociális intézmény mőködéséhez biztosított normatív állami hozzájárulás kivéve a kiegészítı támogatást teljes összegét át kell adnia az intézménynek, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került. Kötött felhasználású állami támogatásként a helyi önkormányzatok a.) címzett és céltámogatást a külön törvényben foglaltak szerint, b.) központosított elıirányzatot, c.) szociális szakmai programokhoz nyújtott támogatást kaphatnak.
22 Szociálpolitikai kerekasztal: Szegvár Nagyközség Önkormányzata az 1993. évi III. tv. 58/B. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelıen szociálpolitikai kerekasztalt hozott létre és gondoskodik mőködésének feltételeirıl. A szociálpolitikai kerekasztal feladata: a szociális szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére, a szociális ellátó rendszer mőködésének véleményezése, továbbfejlesztésére a javaslatok kidolgozása, a helyi igények felmérése és az önkormányzat felé közvetítése. A szociális kerekasztal tagjai: - Szegvár Nagyközség Polgármestere/Alpolgármestere, - Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény vezetıje, - Egészségügyi-, Szociális és Segélyezési Bizottság képviselıje, - Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályának képviselıje, - Szegvári Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselıje, - Forray Máté Általános Iskola Diákönkormányzat képviselıje, - Magyar Máltai Szeretetszolgálat szegvári képviselıje, - Egyházközségek képviselıi. V. Szociális ellátórendszer 5.1. Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény 1997. szeptember 1-én jött létre a gondozási központ, a védınıi szolgálat, a háziorvosi szolgálat és a gyermekjóléti szolgálat összevonásával. Majd 2000. december 15-ével bıvült a családsegítı szolgálattal, 2009. évtıl a tanyagondnoki szolgáltatással. A Gondozási Központ 1967. január 2-án alakult meg és magába foglalja az idısek klubját, a házi segítségnyújtást, a jelzırendszeres házi gondozást, étkeztetést. Az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Gondozási Központja (székhelye: Szegvár, Hunyadi u. 27.) személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményként történı mőködésére mőködési engedéllyel rendelkezik az alábbiak szerint: - Szakosított ellátás körében nappali ellátás: Idısek Klubja - Alapszolgáltatások körében: étkeztetés, házi segítségnyújtás, Idısek Klubja. A szociális szolgáltatások lehetséges alanyai a kedvezıtlen szociális körülmények között élık közül kerülnek ki, közülük is elsısorban az idısek, betegek, fogyatékosok és hajléktalanok. A szociális szolgáltatások iránti igények kielégítésére szolgáló ellátásokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: szociális törvény) határozza meg.
23 5.2. Alapszolgáltatások Az alapszolgáltatás megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális helyzetükbıl vagy más okból származó problémáik megoldásában. A szociális törvény megjelenése elıtti években jelentısen fejlıdött a területi szociális ellátás, s ennek keretében a szociális étkeztetés és házi gondozás alapvetıen az idıs rászorulókat támogatta. A törvény az ellátandók körét kiszélesítette, azonban e két ellátási formánál még mindig az idıs korosztály jelenléte dominál. 5.2.1. Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik azt koruk, egészségi állapotuk vagy egyéb ok miatt önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Az étkeztetést ellátási szerzıdés alapján 2002. január 1. napjától a Castellum étterem és panzió konyhájáról biztosítja az önkormányzat. Az étkeztetés történhet: Helyben fogyasztással, akinek ezt állapota megengedi. Személyesen történı elvitel formájában. Házhoz szállítással. Mőködési engedélyben engedélyezett létszám: 100 fı. Dolgozói létszám: az étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat a házi segítségnyújtásnál lévı 2 fı dolgozó látja el. Étkeztetésben részesülık létszámának alakulása: ÉV 2006 2007 2008 Fİ 33 40 30 Fejlesztések az ellátás területén: Diétás étkeztetés megoldása. 5.2.2 Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekrıl, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erıbıl nem képesek, és róluk nem gondoskodnak. Fizikai ellátás keretében: segítséget nyújtanak az élelmezés megoldásában, személyi, környezeti higiéné biztosításában (fürdetés, mosás, vasalás, takarítás), bevásárlás, tüzelı bekészítése, stb. Egészségügyi ellátás keretében: Orvoshoz kísérés, orvos kihívása Gyógyszerek kiíratása, kiváltása, Gyógyszerek szedésének ellenırzése,
24 Vérnyomás mérés, az értékek vezetése. A házigondozás lehet: teljes- vagy részgondozás. Gyakorisága lehet: mindennapos vagy idıszakos. Mőködési engedélyben engedélyezett létszám: 25 fı Dolgozói létszám: 2 fı házi gondozónı Ebbıl: szakképzett: 1 fı Házi gondozásban részesülık létszámának alakulása: ÉV 2006 2007 2008 Fİ 6 10 10 5.2.3 Nappali ellátás A nappali ellátást nyújtó intézmények elsısorban a saját otthonukban élık részére biztosítanak lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, az alapvetı higiéniai szükségletek kielégítésére. A legelterjedtebb formája az idısek klubja. A nappali ellátást nyújtó intézmények közül az idısek klubját a 3000 fı feletti lakosú településeknek, nappali melegedıt 2003-tól a 10 ezer fınél nagyobb lélekszámú településeknek kötelezı biztosítani. Idısek klubja: Mőködési engedélyben engedélyezett létszám: 40 fı Dolgozói létszám: 4,5 fı Ebbıl: 1 fı intézményvezetı 3 fı szakképzett gondozónı, melybıl 1 fı klubvezetı 1 fı takarító (4 órás munkakörben) Nappali ellátásban részesülık létszámadatai: Év 2006 2007 2008 Életkor/nemek Férfi Nı Férfi Nı Férfi Nı szerinti megoszlás 19-39 40-59 5 2 3 1 2 1 60-69 5 5 2 5 4 5 70-79 4 9 4 12 4 14 80-3 9 5 9 4 9 Összesen: 17 25 14 27 14 29 Mindösszesen: 42 Fı 41 fı 43 fı A klub éves munkaterv alapján végzi tevékenységét, melyet heti és napi lebontásban a faliújságon szerepeltetik, így minden szolgáltatást igénybe vevı személy kiválaszthatja az érdeklıdési körének, mentális állapotának megfelelı foglalkozást.
25 Foglalkozások keretében megemlékeznek állami és egyházi ünnepekrıl, felolvasás, torna, névnapok, születésnapok ünneplése, társklubokkal kapcsolattartás (látogatás, vendégfogadás), rejtvényfejtés, kézimunkázás (szövés, hímzés, kötés, gyöngyfőzés), séta, orvoshoz kísérés, gyógyszerfelíratás, kvízjátékok, tv nézés, biblia óra, kirándulások. A klub szolgáltatásai térítésmentesek, az igény szerinti szolgáltatásokért, mint pl. fodrász, manikőr, pedikőr, masszır, stb. kell csak fizetni a vállalkozóval történt megegyezés alapján. A klubéletet fotókkal, videókkal, tablókkal, albumokkal örökítik meg, melyet szívesen forgatnak, nézegetnek tagjaik, hozzátartozóik, látogatóik. 2004. évben bevezetésre került az egyéni gondozási terv, amelyet az ellátást igénybe vevı személlyel vagy törvényes képviselıjével közösen kell elkészíteni. A terv tartalmazza az ellátott személy fizikai, mentális állapotának helyzetét, az állapotjavulás, megırzés érdekében szükséges és az ellátásához kapcsolódó feladatokat, azok idıbeli ütemezését. A klubba az önkormányzat önként vállalt feladatként csekély térítés ellenében kisbusszal szállítja be és haza a rászoruló idıseket. 5.2.4. Családsegítés Az alapellátások közé sorolt családsegítés eltér a többi szociális szolgáltatástól. A megcélzott ellátotti körbe nem kifejezetten a koruk vagy egészségi állapotuk miatt nehéz helyzető lakossági csoportok tartoznak, hanem elsısorban olyan családok, amelyek szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdenek, és/vagy krízishelyzetbe kerültek. A családsegítés térítésmentes és elsısorban tájékoztatásra, tanácsadásra, ügyviteli segítségnyújtásra, konfliktus megoldásában való közremőködésre terjed ki. Olyan személyek számára nyújtott szolgáltatás, akik a pénzbeli és természetbeni szociális segélyezés (pl. munkanélküliek, lakhatási problémákkal küszködık), valamint egészségi állapotuk alapján a szociális szolgáltatások alanyai is lehetnek (pl. pszichiátriai- és szenvedélybetegek). A családsegítı szolgáltatás feladatát településünkön az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálata látja el az alábbiak szerint. 5.2.4.1. Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat 2006. év adatai: Dolgozói létszám: 2 fı családgondozó Középfokú végzettséggel: 2 fı Gondozás: Védelembe vett családok: 4 család 8 gyermeke Alapellátott családok: 12 család 31 gyermeke Gyermekjóléti Szolgálat 16 család 41 fı a Családsegítı Szolgálat
26 Aktív korú nem foglalkoztatottak együttmőködése a Családsegítı Szolgálattal: 56 fı A szakellátásban résztvevı gyermekek családjának száma: 14 A szakellátás nem a települési önkormányzat feladata, ugyanakkor a település életében jelen van, hiszen a Csongrád Megyei Önkormányzat Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága (TEGYESZ) által mőködtetett egyik lakásotthon Szegváron található. Szolgáltatás: Szabadidıs tevékenységek szervezése: Baba-mama Klub, Játszóház Családkonzultáció. Adományok győjtése és szétosztása. Tájékoztatás a munkalehetıségekrıl. 2007. év adatai: Dolgozói létszám: 2 fı családgondozó Középfokú végzettséggel: 1 fı Felsıfokú végzettséggel: 1 fı Gondozás: Védelembe vett családok: Alapellátott családok: 11 család 17 gyermeke Gyermekjólét esetében: 25 család 39 gyermeke Családsegítı esetében: 15 család 52 fı Aktív korú nem foglalkoztatottak együttmőködése a Családsegítı Szolgálattal: 74 fı Szakellátás: 5 család, 6 gyermeke Utógondozási esetek: 1 fı 2008. év adatai: Alapellátás: Gyermekjólét esetében: 22 család 36 gyermek Családsegítés esetében: 18 család 59 fı Aktív korú nem foglalkoztatottak együttmőködése a Családsegítı Szolgálattal: 76 fı Szakellátás: 3 család 3 gyermeke, Védelembe vett családok: 7 család 11 gyermeke Utógondozás: 2 család 2 gyermeke
27 A szolgálat szakmai tevékenysége A gyermekjóléti alapellátások körében: A kialakult veszélyeztetettség megelızése és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, valamint a gyermekek családból történı kiemelésének megelızése; Hivatalos ügyek intézésében segítséget nyújtani; Egyéb szervezési és szolgáltatási feladatok ellátása; Segíteni a pedagógusok gyermekvédelmi munkáját, megoldásokat keresni a gyermek és szülıje, illetve a gyermek és iskola közötti konfliktushelyzetek rendezésére; A gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdésének, jólétének családban történı nevelésének elısegítése, Helyettes szülıi hálózat szervezése, helyettes szülık szakmai segítése; Csellengı gyermekek segítése, kapcsolattartási ügyelet megszervezése. A családsegítı szolgálat feladatai: Mőködési területén élı egyének, családok, közösségek érdekeinek képviselete; Szociális, mentális problémáinak feltárása; Életvezetési tanácsadás vagy annak megszervezése; Egyének és családok kapcsolatkészségének javítása; Krízishelyzetben segítı beavatkozás; Önsegítı csoportok szervezıdésének és mőködésének segítése; Hivatalos ügyek intézésének segítése. Fejlesztési tervek 2009-évre Munkanélkülieknek fejlesztı tréning; Jogi és pszichológiai tanácsadás megszervezése; Nyári táboroztatás a szociálisan rászoruló gyermekek számára; Kapcsolattartási ügyelet további fenntartása, melynek lényege: A gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülı vagy más személy számára együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása. Továbbra is fenntartani egy ismert állandóan hívható telefonszámot, ahol a készenlétben lévı munkatárs szakszerő segítséget tud nyújtani vagy ilyen segítséget tud mozgósítani; 5.3. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Az utóbbi években a házi segítségnyújtás keretében országosan megkezdıdött a jelzırendszeres szolgálat kiépítése, melynek célja a saját otthonában élı, de egészségi állapota miatt segítségre szoruló idıs, fogyatékos személyek, tartósan betegek biztonságérzetének erısítése, a szükséges segítségnyújtás minél gyorsabb biztosítása a súlyosabb helyzetek megelızése érdekében.
28 Településünk 2004. január 26-án társulás formájában csatlakozott a jelzırendszeres házi segítségnyújtáshoz, mint kiegészítı szolgáltatáshoz 7 készülék üzemeltetésével. Gesztor település Mindszent város. 2005. évben a Szentes Kistérség Többcélú Társulásával történı együttmőködés kiterjesztésével további 7 készülék beszerzésére és mőködtetésére nyílt lehetıségünk. 5.4 Tanyagondnoki szolgálat Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete a tanyagondnoki szolgáltatás mőködésérıl döntött. A feladatok ellátásához szükséges gépjármő biztosítására pályázatot nyújtott be és nyert. A mőködési engedélyeztetés folyamatban van. 5.5. Tartós bentlakásos ellátások A alapellátások közül a nappali és az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás megszervezésérıl a szociális törvényben meghatározott lélekszámú települési önkormányzatoknak kell gondoskodni, míg a tartós bentlakásos intézményi ellátás megszervezése, a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolása és a módszertani feladatok ellátás a megyei önkormányzat feladata. A tartós bentlakásos ellátás keretében három fı ellátási formát különböztetünk meg: ápolástgondozást nyújtó és rehabilitációs intézmények, valamint lakóotthonok. A felsorolt intézmények a Csongrád Megyei Önkormányzat fenntartásában vannak. Megyénkben idısek otthonai a következı településeken vannak: Csongrád, Kistelek-Ruzsa, Makó, Mórahalom, Nagymágocs, Óföldeák. Fogyatékos ápoló otthonok: Derekegyház, Derekegyház lakóotthon, Szeged (vak-elme). Aranysziget Otthon Kiséri Otthona és Lakóotthonai Pszichiátriai betegek otthonai: Ópusztaszer, Ópusztaszer-lakóotthon, Szentes. Maros Menti Szociális Intézmény Szegedi Vakok Otthona Szeged Fogyatékosok rehabilitációs részlege: Ásotthalom-lakóotthon. Településünk idıs lakosainak - akik fenti intézmény valamelyikébe szeretnének elhelyezést nyerni segítséget tudnak nyújtani a megfelelı intézmény kiválasztásában, kérelem kitöltésében, orvosi papírok, vizsgálatok elintézésében, mentális felkészítésbe és a beköltözésben. 5.6. Szentes Kistérség Többcélú Társulás jelenleg az alábbi gyermekvédelmi és szociális feladatokat látja el Gyermekvédelem - helyettes szülıi hálózat - gyermekek átmeneti otthona - családok átmeneti otthona
29 A gyermekek átmeneti gondozásának törvényben meghatározott rendszere teljes körően kiépült és ezen ellátásokat 2005. április 1. óta a Szentesi Kistérség minden településén élı lakos számára nyújtanak szolgáltatásokat. A Családok Átmeneti Otthona, a Helyettes Szülıi Hálózat és a Gyermekek Átmeneti Otthona mindösszesen egyidejőleg 63 fı elhelyezését teszi lehetıvé. Az ellátási formák széles köre a szakemberek és a rászorulók számára is lehetıséget nyújt arra, hogy az egyéni élethelyzetekhez, problémákhoz igazodóan a legmegfelelıbb ellátást választhassák, ami a tapasztalatok alapján a gondozás hatékonyságára is jótékony hatással van. A Gyermekek Átmeneti Otthona csökkentette a Családok Átmeneti Otthonának zsúfoltságát, valamint elısegítette az igénylık eltérı családszerkezete szerinti és bizonyos probléma típusok szerinti specializálódását. Az egy szülıs családok, bántalmazott anyák és gyermekeik, válsághelyzetben lévı várandós kismamák elsısorban a gyermekek átmeneti otthonában nyernek elhelyezést, a családok átmeneti otthonába pedig családi hajléktalanság esetében kerülnek a rászorulók. Az átmeneti gondozási formák teljes körő kiépítése e területen az elkövetkezı években új ellátási formák kiépítését nem igényli. A következı években a szolgáltatások fejlesztése és a családok kikerülési esélyeinek növelése jelentkezik feladatként (lakáshoz jutás elısegítése, stb.), melynek érdekében a gyermekjóléti és szociális intézményeken túlmutató együttmőködésre lesz szükség. A képviselı-testület határozata értelmében 2007. január 1. napjától a hajléktalan ellátást a Szentes Kistérség Többcélú Társulása keretében mőködteti. Ez az ellátási forma magában foglalja nappali ellátás keretében az étkeztetést és a nappali melegedıt, szakellátás keretében a hajléktalanok átmeneti szállását a Hajléktalan Segítı Központban. Szentes Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2007. szeptember 28-i ülésén megalapította a Dr. Sipos Ferenc Parkerdı Otthont. Megalakulását követıen az idıskorúak ápolását, gondozását biztosító Dr. Sipos Ferenc Parkerdı Otthon fenntartója Szentes Város Önkormányzata. 6.1. Rendszeres ellátások: VI. Segélyezési rendszer 6.1.1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A rendszeres gyermekvédelmi támogatást ez a támogatási forma váltotta fel 2006. január 1- tıl, amely a havi pénzbeli kifizetés helyett kedvezményekre jogosít (ingyen tankönyv, étkezés). Azon gyermekek részére, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, július és november hónapokban történik a gyermekvédelmi törvény által elıírt egyszeri támogatás kifizetése. 2008. július hónapban 230 iskolás gyermek 1.265.000,- Ft összegben, 2008. november hónapban 243 gyermek 1.336.500,- Ft összegben részesült az 5.500,- Ft összegő támogatásban. E költséget teljes egészében a központi költségvetés fedezte. 6.1.2. Lakásfenntartási támogatás a családok lakhatási költségeinek csökkentését biztosító rendszeres havi juttatás. 2008. évben normatív lakásfenntartási támogatásban átlagosan 34 fı, míg méltányos lakásfenntartási támogatásban átlagosan 7 fı részesült. A méltányos lakásfenntartási támogatás teljes összege, míg a normatív lakásfenntartási támogatás 10 %-a terheli az önkormányzat költségvetését.