GUBÁNYI KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

GUBÁNYI KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM Pilis 2008.

1. Iskolánkról Bevezetı Pilis település Budapest Cegléd között a fıvárostól délkeleti irányban 46 kilométer távolságra fekszik. Lakóinak száma: kb.11500 fı. Szomszédos települések: Káva, Albertirsa, Nyáregyháza, Monorierdı. A község határában ered a Gerje. 2. Iskolánk története 2008. június 30-ig városunkban 2 iskola mőködött. 2.1. Az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény rövid története Községünk betelepítése (szlovákokkal) az 1720-as években kezdıdött. Az 1724-ben érkezı tót családok tanítójukat is magukkal hozták, tehát az iskolai oktatás kezdete erre az idıszakra tehetı. 1724-1929 között községünkben a következı felekezeti iskolák mőködtek: Evangélikus (1724-1914) Az elsı iskola és lelkészlakként használt épület a mai emeletes iskola helyén állt. 1857-ben újjáépítették. 1862-ben már a második tanítói állást szervezi az egyház. A tanköteles tanulók száma a következı évtizedekben tovább növekszik, így az 1880-tól 1909-ig terjedı idıszakban már 7 tanerıs iskolát mőködtetnek. A megnövekedett létszámhoz azonban ez nem elég, valamint a különbözı helyeken lévı tantermek száma is kevés, így az evangélikus egyház - nehéz anyagi helyzete miatt - az iskolát felajánlja az államnak. Ezt a vallás-és közoktatási miniszter 1914-ben elfogadja. Római katolikus A római katolikus egyház 1889-tıl 1929-ig mőködtet iskolát, 2 tanítót foglalkoztatva. Izraelita Az izraelita hitközség 1906-1913-ig egy tanerıs iskolát létesített. Az iskolai oktatás kezdetétıl az államosításig felekezeti iskolák mőködtek neves, nagy tudású tanítókkal, akik az oktatás mellett nagy hangsúlyt fordítottak a nevelésre. A túlzsúfolt tantermekben délelıtt és délután is folyt a tanítás. Az akkori iskolások a következı tantárgyakat tanulták: írás, olvasás, hittan, számtan, földrajz, meteorológia, történelem, természettan, egészségtan. A tanítás tót nyelven folyt. Egy 1847-es határozat alapján: "Pilisen létezı elemi tanodában a volt délelıtti órákban tót nyelv helyett magyar nyelv tanítassák, délután pedig tót." Az egyházi tanítókból 1914 után állami tanítók lettek, munkájukat azonban a korábbi lelkesedéssel és hittel végezték. Az államosítás utáni idıszak elsı jelentıs eseménye volt, amikor 1930. szeptember 12-én átadták használatra a tágas udvarú, 6 tantermes, igazgatói és nevelıi szobával, valamint igazgatói lakással rendelkezı épületet. Ezen kívül a piactéri (ma Szabadság téri) iskolában és a Kávai úti óvoda épületében lévı 1 tanteremben is folyt tanítás. Az elemi iskola 6 osztályos volt, ahol évfolyamonként 1 fiú és 1 leány osztály mőködött. A diákok a 4. év elvégzése után polgáriban, gimnáziumban vagy más középiskolában folytathatták tanulmányaikat. Azok, akik nem tanultak tovább, 3 évig ún. ismétlıbe jártak hetenként 2 alkalommal. Közismereti tárgyakat, háztartástant, kézimunkát és mezıgazdasági ismereteket tanultak. 2

Október 15-tıl március 15-ig - az otthoni földmőves munkák kezdetéig - jártak iskolába. Tantermük a már lebontott kultúrház épületében volt. Az iskolai csengı hangját 1944 szeptemberében a községházára felszerelt légó sziréna hangja váltotta fel. Az emeletes iskola termeit elıször német katonák szálláshelyéül, majd szovjet katonai kórházként használták. A piactéri iskolában már 1944. december 5-én, az emeletes iskolában - az épület javítása, fertıtlenítése után - tavasszal ismét megkezdıdött a tanítás. Az elızı ısszel eltávozott tanítók 1945 májusától lassan visszatértek, és politikai alkalmasságuk igazolása után újból munkába állhattak. Az 1945-46-os tanévben az elemi iskola 8 osztályos lett. Új tanterv lépett életbe, ennek alkalmazásához megjelentek az új tankönyvek is. (Elızıleg a gyerekek 1 tankönyvbıl tanultak.) 1946 ıszétıl a szülık havonta 1 forintot vagy többet felajánlottak az iskola korszerősítésére. 1947-re a pedagógusok száma 31-re emelkedett. Az iskolai oktatás mellett jelentıs szerepet kapott a szervezıdı úttörımozgalom. 1949-ben az úttörık létszáma 213, 1970-ben már 560 fı. Iskolánkban 1989-ig sikeresen mőködött ez a szervezet, nem az ideológia (ez a gyerekek számára kevésbé fontos), hanem a közös játék, beszélgetések, kirándulások és a jó hangulatú táborozások miatt. Az I.sz. Általános Iskola nevet viselı intézményünk 1997. szeptember 1-tıl Pilis Nagyközség Önkormányzatának határozata értelmében Általános és Zeneiskola néven felvállalta a községben már hosszú évek óta folyó zenei képzést. Hosszú éveken keresztül 2 mőszakban folyt a tanítás. Ezt a helyzetet sikerült megszüntetni az új tantermek építésével. Iskolánk mindkét épülete állandó felújításra szorult az elmúlt 30 év alatt, sıt napjainkban is. 1964-ig: szénfőtéses kályhákkal főtöttek és olajos padló, ivóvíz hiánya jellemezte az épületet. Néhány adat az elmúlt évtizedek fejlesztéseirıl 1965: Tanterembıvítés, parkettázás, felújítás. 1970: Az emeletes iskola teljes felújítása. 1972-78: Az emeletes iskola bıvítése 5 új tanteremmel és tanári szobával. 1987: Szabadság téri épületek bıvítése 5 új tanteremmel, tornateremmel. 1992: Szabadság téri iskola padlásterének beépítése 4 tanteremmel. 1995-96:...Vezetékes víz, csatorna, telefon bevezetése. 1998-99: Emeletes iskola vizesblokkjának teljes felújítása. 1999-2000: Szabadság téri épület vizesblokkjának teljes felújítása. Tetıtérben 2 kisterembıl 1 normál mérető terem kialakítása. Dózsa György úti épület teljes felújítása 3 tanterem, vizesblokk, tornaszoba. 2.2 A Széchényi István Általános Iskola és Szakiskola rövid története A Mária-telepi iskolában 1928-ban indult el a tanítás, a pilisi Állami Elemi Iskola kihelyezett intézménye volt, 4 tanítóval és két tanteremben, 4 tanulócsoporttal, váltakozó tanítással. Kezdetben csak alsó tagozatos osztályokkal folyt a munka. A tanulólétszám megközelítıleg 40 fı volt. Ekkor az iskola már meglévı régi szárnyában folyt az oktató-nevelı munka. 1945- ig elemi népiskolaként mőködött. Az 1948-49-es tanévre változott át az elemi népiskola 8 osztályos általános iskolává. Ekkor még a telepi iskolában nem voltak meg a feltételek a 8. osztály bevezetésére. 3

1965-ben lett az iskola önálló, és 2. számú Általános Iskola néven mőködött. Ebben az évben kezdıdött az iskola bıvítése. A jelenlegi konyha és két régi tanterem elıtti nyitott veranda megmaradt zsibongónak. Az új rész Széchenyi utca felıli 2 tanterem, a mosdóval, zsibongóval és a nevelıi szobával. Ehhez épült még a lakás mellé a földszintes politechnikai terem és konyha a zsibongóval. (Késıbb tornaszoba és könyvtár.) Itt kezdıdött meg 1965-ben a fiú-ipari és leány-háztartási ismeretek oktatása. A jelenlegi konyha ekkor a nevelıi szobától elfalazva a szertár szerepét töltötte be. 1965-ben megindult a 8 osztályos képzés, 4 tanteremben, váltott mőszakban. 1978-ban kezdıdött az iskola új, emeletes szárnyának megépítése, mely lehetıvé tette az 1-8. osztályos iskolarendszer kialakítását, váltott mőszak nélkül a telepen is. Ekkor a tanulólétszám 300 fı körüli volt, így évfolyamonként 1-1 tanulócsoport mőködött. Megnyílt az iskolában a fiókkönyvtár is, 3000 kötettel, mely fokozatosan magába olvasztotta az iskola könyvtár állományát is. A tanulók részére és a telepen élık számára is kölcsönzési lehetıséget biztosított. A pedagógusok létszáma 13 fı volt, melybıl képesítéssel 12 fı rendelkezett. Az iskola bıvítésével megindult a napközis ellátás is, mely nemcsak a gyerekek étkeztetését biztosította, hanem délután foglalkoztatásukat is. 1985 óta az iskola órarendjébe beépítve olyik az evangélikus, katolikus, református hitoktatás. 1986-tól a tanulólétszám növekedése miatt szükség tantermek kialakítására került sor. Ekkor egy nagymérető tanteremben tornaszoba is létesült, amely megoldotta a tanulók téli testnevelés órai foglalkoztatását, ez azonban nem volt végérvényes megoldás. 1993-ban kezdetét vette az iskolai tornaterem megépítése a Mária-telepiek és a falu által Epres -nek nevezett területen. 1994-ben készült el a 288 m2 alapterülető tornaterem, amelynek galéria részén kapott helyet az iskola illetve fiókkönyvtár, ezáltal 2 db helyiség szabadult fel tanterem céljaira. Az 1990/91-es tanévben az idegen nyelv oktatása területén az orosz nyelv helyett bevezetésre került az angol és a német. 1991-ben szakköri formában megindult az iskolában a számítástechnika oktatása. Ebben az évben megszőnt az Úttörı Szövetség, helyette a Diákönkormányzat vette át a tanulóifjúság érdekképviseletét, programjának szervezését. 1992. október 22-án változott meg a 2. sz. Általános Iskola név a Széchenyi István Általános Iskola és Speciális Szakiskola névre. Ez annak is köszönhetı, hogy az 1992/93-as tanévben történt iskolánk profilbıvítése. A többszörösen hátrányos helyzető, az általános iskolában gyenge tanulmányi eredményt elért tanulók számára létrehoztuk a Speciális Szakiskolát, melynek neve 1995-ben Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskolára módosult. A 2 év során tanulóinknak a közismereti tárgyak mellett szakmát is oktatunk. Az OKJ-ben szereplı szakmák közül az alábbiakat a 2+2 éves képzés keretein belül. Asztalos OKJ: 33 5262 01 Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedı OKJ: 33 7862 01 Nıiruha-készítı OKJ: 33 5276 05 Jelenleg az intézményben 27 pedagógus és 7 technikai álláskeretet biztosított a fenntartó 2003. szeptember 1. óta. A fıváros közelsége jelentısen befolyásolja a munka- és tanulási lehetıséget. A lakosság kisebb része helyben dolgozik: 4

az oktató-nevelı intézményekben a helyi önkormányzat intézményi hálózatában A mezıgazdaságban: a Dolina Szövetkezetben a Hajdagép Agroker kft-ben. A keresıképes lakosság jelentıs része a fıvárosban illetve más településen dolgozik. A munkanélküliség is létezik, de még nem igazán számottevı. A városunkban élı családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelı és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élı, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességő gyermek fejlesztését is. A társadalom, a pedagógusok és a szülık célja azonos: gyermekeinkbıl mővelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Fı célunk: emberséget és tudást adni a felcseperedı pilisi tanulóknak. Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 2008. január 31-én úgy döntött, hogy 2008. július 1-jei hatállyal megalapítja és létrehozza a Gubányi Károly Általános Iskolát, mely jogutódja a jogutódlással megszüntetett Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézménynek és a Széchenyi István Általános és Szakiskolának. Iskolánk szervezeti felépítése IGAZGATÓ ÁLTALÁNOS IGAZGATÓHELYETTES IGAZGATÓHELYETTES II. Szabadság tér IGAZGATÓHELYETTES III. Széchenyi u. 28. MUNKAKÖZÖSSÉG- VEZETİK Osztályfınöki Reál Humán MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETİK Alsó tagozatos MUNKAKÖZÖSSÉG- VEZETİK Alsó tagozatos Felsı tagozatos SZAKTANÁROK DÖK-TANÁR ISKOLATITKÁR TECHNIKAI DOLGOZÓK TANÍTÓK NAPKÖZIS NEVELİK TANÍTÓK NAPKÖZIS NEVELİK SZAKTANÁROK ISKOLATITKÁR TECHNIKAI DOLGOZÓK. 5

I. NEVELÉSI PROGRAM 1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK A Gubányi Károly Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelı és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1.1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezheti magukat. Ennek keretében: A tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk A gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe A tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük Diákjaink elıre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tılük Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: o Tanuló és tanuló o Tanuló és nevelı o Szülı és nevelı o Nevelı és nevelı között Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint korszerő ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bıvítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Ennek érdekében: A tervszerő nevelı és oktató munkával a tanuló alapkészségeit kívánjuk fejleszteni, ezzel együtt korszerő, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthetı alapmőveltséget nyújtani. Iskolánk olyan az emberre, a társadalomra, a mővészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közvetít, melyek megalapozzák a tanulók mőveltségét, világszemléletét, és eligazodásukat szőkebb és tágabb környezetükben. Az iskola oktató-nevelı tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörő fejlesztésében látjuk. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, igényük legyen a kultúra befogadására. Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen. Törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre. Segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelızni, felismerni a rosszat. 6

Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. Megismertetjük tanulóinkat nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedı személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülıföld iránti szeretetet. 1.2. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magába az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, mővelt, kötelességtudó, érdeklıdı, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szőkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövıjét illetıen, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását továbbfejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bıvíti, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik. 2. ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELİ-OKTATÓ MUNKÁNK CÉLJAI, FELADATAI, ELJÁRÁSA 2.1. Nevelı-oktató munkánk céljai Az iskola legfontosabb feladata a tanítás-tanulás tevékenysége. Célunk: Tanulóink felvértezése megfelelı ismeretekkel, korszerő mőveltséggel, fejlett készségekkel és képességekkel, megbízható erkölcsi tulajdonságokkal. Tiszteljék az általános emberi értékeket, fogadják el a másságot és a közösség érdekeinek elsıbbségét, ugyanakkor utasítsák el mindazt, ami az egyén, illetve a közösség életének kibontakoztatását gátolja. Zökkenımentes átmenet biztosítása az óvodából az iskolába, az alsó tagozatból a felsı tagozatba, illetve a középfokú oktatási intézményekbe. 7

Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság kialakítása az élı és az élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megırzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény felkeltése. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelızése). Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelısségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. A család tisztelete. A szülık, nagyszülık megbecsülése, szeretete. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hőség, önzetlenség, megértés, tapintat, ıszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az elıítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önmővelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A szülıföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlıségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklıdés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. 2.2. Nevelı-oktató munkánk feladata: Az iskolánkban folyó nevelı és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elısegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különbözı fejezeteiben késıbb meghatározásra kerülı tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. 2.3. Nevelési módszereink Közvetlen (direkt) módszerek, amelyeknek alkalmazása során a nevelı közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek, amelyekben a nevelı hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. 8

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegzı módszerek 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése 3. Tudatosítás (meggyızıdés kialakítása). Közvetlen módszerek - követelés - gyakoroltatás - segítségadás - ellenırzés - ösztönzés - elbeszélés - tények és jelenségek bemutatása - mőalkotások bemutatása - a nevelı személyes példamutatása - magyarázat, beszélgetés - a tanulók önálló elemzı munkája Közvetett módszerek - a tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. - közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitőzése, elfogadtatása. - hagyományok kialakítása - követelés - ellenırzés - ösztönzés - a nevelı részvétele a tanulói közösség tevékenységében - a követendı egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életbıl - felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - vita 2.4. Nevelési céljaink megvalósulása Nevelési céljaink megvalósulását illetıen akkor tekintjük nevelı és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzıs diákjainak legalább 95%-a a nyolcadik évfolyam végén: Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás tantervében meghatározott továbbhaladás feltételeinek, rendelkezik azokkal a kompetenciákkal, melyek képessé teszik ıt az élethosszig tartó tanulásra. Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés - és magatartásformákat. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövıjét, sorsát illetıen. 9

3. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség alapjaiban olyan szerkezetnek tekinthetı, amely az ember pszichikus folyamatait foglalja egységbe. A személyiség kialakulásának belsı feltételrendszerét az adottságok alkotják. A környezet feladata az adottságok életre keltése. Alapfeladataink a személyiségfejlesztés terén: A test és a lélek harmonikus fejlesztése. Az egészséges életmód alapvetı ismereteinek közvetítése megfelelı szokások kialakításával, az önismeret, önértékelés fejlesztésével, a társas kapcsolatok igényének erısítésével. A szocializáció folyamatainak elısegítése. A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával, a kortárs kapcsolatok megerısítésével, elemi állampolgári ismeretek elsajátításával, a mindennapi életvitellel összefüggı praktikus ismeretek megújításával. A tanulók erkölcsi nevelése. Az alapvetı erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása, elfogadtatása. A veszélyeztetett környezetbıl való kiváláshoz vezetı út megismertetése. A tanulók értelmi nevelése. Az értelmi képességek, valamint az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi nevelése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttélés szabályainak megismertetése. A másság elfogadása, a különbözı kultúrák megismertetése. Az empátiakészség fejlesztése. A tanulók érzelmi nevelése. A tanulók közösségeire, az önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztetı érzelmek kialakítása. A negatív érzelmek (indulat, harag stb.) kezelése, oldása helyes technikájának megtanítása, harmonikus érzelmi élet alakítása. A tanulók akarati nevelése. A kitartás, szorgalom, céltudatosság, elkötelezettség kialakítása. A tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A tanulók nemzeti nevelése. A szülıhely és a haza múltjának és jelenének megismertetés. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése. Alapvetı állampolgári jogok és kötelezettségek megismertetése. Az érdeklıdés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 1

A tanulók munkára nevelése. Az emberi munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók testi nevelése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. A sportban kiemelkedı személyiségek pozitív hatása a gyerek fejlıdésére. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A tanulók testi képességének fejlesztése, rendszeres testmozgási igény felkeltése. A tanulók családi életre nevelése. A tanulók szexuális felvilágosítása, a pszichoszexuális fejlıdés segítése, a szexuális zavarok megelızése. A családi munkamegosztásra való felkészítés. A család társadalomban betöltött szerepének hangsúlyozása. 4. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelı és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelık és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség hatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve a közösség által történı nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelı-oktató munkájának alapvetı feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelıi irányítása. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerő nevelıi fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. A tanulói közösségek irányításánál a nevelıknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnıttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelıi segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitőzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják a demokrácia szabályai szerint. 1

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történı közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz tapasztalatokat győjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása A tanulói közösségre jellemzı, az összetartozást erısítı erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Közösségfejlesztés hagyományteremtı programok - Gubányi - emléknap - Diáknap - Csibeavató az elsısöket köszöntik mősorral a nagyok - karácsonyi és mikulás ünnepség - ballagás felsı tagozat - farsang - év végi bemutató - napközis programok - szakkör, sportkör - szabadidıs foglalkozások szervezése - tanulmányi kirándulás - nyári táborok - gyermeknap Iskolánk képviselteti magát a városi ünnepségeken. A közösségformálás ünnepi alkalmai még a közös színházlátogatások, amelyek keretében évente többször eljutnak gyerekeink fıvárosi szánházakba. Mindennapi munkánkba is szervesen beépül a közösségfejlesztés az életkori sajátosságoknak megfelelı módon. Az alsó tagozaton kezdetben a pedagógus a közösség életének szervezıje, de az idı múlásával egyre nagyobb szerepet kapnak saját iskolai életük szervezésében a gyerekek. Elıbb a felelıs rendszer alkalmazásával vesznek részt a közösség életének mőködtetésében, a felsı tagozaton pedig már diákönkormányzat is mőködik. A közösséggé válás folyamatában gondot kell fordítanunk egymás elfogadására, megbecsülésére. Legyenek nyitottak, megértıek a különbözı szokások, életmódok, kultúrák, vallási felekezetek, etnikumok iránt, becsüljék meg ezeket. A közösségért végzett munka örömének átélésével az elvégzett munka megbecsülését erısítjük. A közösség környezetének formálásban aktívan vesznek részt tanulóink. A közösségnek, mint nevelı erınek magatartási problémák megoldásában is szerepe van. A diákok tapasztalatokat szereznek a konfliktusok kezelésében és helyes megoldásában. 1

5. A személyiség- és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 5.1. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: Az iskola gyermekvédelmi tevékenységének három fı feladata: a gyermek fejlıdését veszélyeztetı okok megelızése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásnak az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelızve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvetı feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni és tárni a tanulók problémáit, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához. A nevelık és tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fı célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı problémák feltárása, megelızése. Minden pedagógus közremőködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében, a hátrányos megkülönböztetés elkerülésében. Gyermek- és ifjúságvédelem segítı tevékenysége: Az én fejlıdésének feltétele az érzelmi egyensúly és az önkontroll kialakítása. A stressz kezelésének megtanulása, a tőrıképesség növelése, a döntıképesség elısegítése rugalmasságot nyújt a személyiségnek. Az iskolai élet minden területén igyekszünk kialakítani a megfelelı hozzáállást a szellemi és emberi értékekhez. A feladat sikeres megoldásához az osztályfınökök és szaktanárok együttmőködése szükséges. Drog- és bőnmegelızési programokat szervezünk a rendırség, az egyházak és az önkormányzat Szociális és Egészségügyi Bizottságával karöltve a szülık bevonásával. Az iskola Szülıi Munkaközösségének aktív kezdeményezésére, részvételére is számítunk ezekben a programokban. A szociális hátrányokban élı tanulóinknak helyet biztosítunk a napközi otthonban. A többgyermekes családok számára az étkezési hozzájárulás igénylésében segítséget nyújtunk. Logopédiai, pszichológiai ellátást igényelünk a beilleszkedési, magatartási zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdı tanulóink számára. A szülıkkel való kapcsolattartás fokozottan szükséges. Szülıi értekezleteken, családlátogatáson tájékozatjuk a szülıket a szociális juttatások lehetıségeirıl. A pályázatokat figyelemmel kísérjük, s igyekszünk élni a lehetıségekkel. Ha mód van rá, helyi támogatást szerzünk a táborozásokhoz, kirándulásokhoz. A családsegítı központ által szervezett programokat igénybe vesszük. 1

5.2.A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek Szoros kapcsolatot tartunk az óvodákkal, a családsegítı központtal, a tanulási képességet vizsgáló bizottságokkal és a nevelési tanácsadóval. A tanórákat az egyéni képességeknek megfelelıen szervezzük. Rendszeresen kapcsolatot tartunk az érintett tanulók szüleivel, szükség esetén meglátogatjuk a családot. Erısítjük a pedagógus és a tanuló közötti személyes kapcsolatot. 5.3. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program Ha a tanuló az elsı-harmadik évfolyam végén, illetve negyedik évfolyamon félévkor felzárkóztatásra szorul minısítést kap, vagy a felsıbb évfolyamokon képességei alatt teljesít, a szülı bevonásával feltárjuk a tanuló fejlıdését, haladását akadályozó tényezıket, és javaslatot teszünk az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Közremőködünk a tanulók fejlıdését veszélyeztetı okok felderítésében. Szakemberek segítségét kérjük az érintett tanulók vizsgálatához. Pedagógiai eszközökkel törekszünk a káros hatások megelızésére, ellensúlyozására. Az iskola bármelyik évfolyamán a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanulót: az adott tantárgy értékelése alól felmenti; egyéni foglalkozásokat szervez részére; továbbhaladását egyéni fejlesztési terv alapján, szükség esetén a számára speciális lehetıségeket biztosító iskolába történı átirányítással segíti, csoportbontással, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezésével segíti. A felzárkóztatásra elsısorban a közoktatási törvény 52. (11) /c pontja alapján az egyéni foglalkoztatásra fordítható órákat használjuk. Folyamatosan bıvítjük a beilleszkedési és tanulási zavarokkal küzdı gyermekekkel kapcsolatos ismereteinket és módszertani kultúránkat. 5.4. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek A pedagógusok és tanulók segítı, személyes kapcsolatai. A pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége. Javaslattétel étkezési díjak mérséklésére. Szoros kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatallal, a családsegítı központtal annak érdekében, hogy a hátrányos helyzető tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. Iskolai alapítvány támogatásának igénybevétele szabadidıs tevékenységhez. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. 1

5.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységek csoportbontás, differenciált órai munka, középiskolai felvételi elıkészítı (8. osztály), tanulmányi és kulturális versenyek szervezése, azokon való részvétel, tantárgyi versenyek, pályázatok, versenyek figyelemmel kísérése, ösztönzés a részvételre, szakkörök, iskolai sportkör, szabadidıs foglalkozások. 6. A szülık, a tanulók és a pedagógusok együttmőködésének formái Tájékoztatás: A tanulókat az iskola életérıl, mőködésérıl, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfınökök tájékoztatják az alábbi fórumokon és formákban: - Az igazgató az évnyitó és évzáró ünnepélyeken, valamint az iskolai Szülıi Munkaközösségi értekezleteken, fogadóórákon. - A DÖK vezetıje a DÖK soros ülésén, illetve az iskolai faliújságon folyamatosan. - A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlıdésérıl, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban). - A könyvtárban elérhetı a szülık, tanulók számára az iskola Pedagógiai programja és a házirend. A szülık és a pedagógusok együttmőködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Családlátogatás: indokolt esetben a pedagógus felkeresi a családot a lakhelyén: felméri a gyermek közvetlen környezetét, tanácsaival segíti a szülıket. Szülıi értekezlet: évente legalább 3 alkalommal, az elsı osztályokban 4 alkalommal. Szükség esetén bármely más osztályban rendkívüli értekezletek is tarthatók. A szülıi értekezlet feladata a szülık tájékoztatása a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjérıl. Az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeirıl, problémáiról. Fogadó óra: feladata a szülık és a pedagógusok személyes találkozása, tájékoztatás saját gyermekének tanulmányi elımenetelérıl, iskolai magatartásáról, ezen keresztül egy-egy tanuló fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Nyílt tanítási nap: célja, hogy a szülı betekintést nyerjen az iskolai nevelı és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák menetét, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életérıl. 1

II. H E L Y I T A N T E R V 1. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZİ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELİÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK 1.1. Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezı tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: HK2003 = a 2003. szeptemberétıl bevezetett, a tanulók kötelezı óraszámának csökkenése miatt módosított 2001-ben bevezetett helyi tanterv; H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétıl érvényes helyi tanterv. ÚJ HT = NAT alapján felülvizsgált, összevont intézmény új helyi tanterve TANÉV 2007-2008 2008-2009 2009-2010 2010-2011 2011-2012 ÉVFOLYAM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Bevezetı szakasz Kezdı szakasz Alapozó szakasz Fejlesztı szakasz H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 ÚJHT H2004 H2004 H2004 ÚJHT HK2003 HK2003 HK2003 ÚJHT ÚJHT H2004 H2004 ÚJHT ÚJHT ÚJHT H2004 ÚJHT ÚJHT ÚJHT ÚJHT ÚJHT ÚJHT ÚJHT ÚJHT HK2003 HK2003 ÚJHT HK2003 ÚJHT ÚJHT ÚJHT ÚJHT 1

A választott tantervek forrásai: H2004 Az oktatási miniszter által (17/2004.V.20.) OM rendelettel kiadott kerettanterv 2.sz. változata ÚJHT Az oktatási miniszter által a 2/2008 (II.8.) OM rendelettel kiadott kerettanterv 2.sz. változata. Ez alól kivétel 1. évfolyamon a matematika, 2. évfolyamon a matematika, 3. évfolyamon a matematika, ének-zene, rajz- és vizuális kultúra, a 4. évfolyamon a matematika, a rajz- és vizuális kultúra tantárgyak óraszámai. A szabadon tervezhetı órákkal az 1. és 2. évfolyamon a matematika tantárgy óraszámait emeltük meg. A többletórákat gyakorlásra, az ismeretek elmélyítésére használjuk fel. 5. évfolyamon a rajz- és vizuális kultúra, 6. évfolyamon a földrajz, rajz- és vizuális kultúra, osztályfınöki, 7. évfolyamon a technika és életvitel, osztályfınöki, 8. évfolyamon az ember és társadalomismeret, etika, osztályfınöki tantárgyak óraszámai. 1-4. évfolyam óraterve a székhelyen (Helyi 2004.) Tantárgy 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Heti óraszám Éves óraszám Heti óras zám Éves órasz ám Heti óras zám Év es ór asz ám Magyar nyelv és irodalom 8 296 8 296 7 259 Matematika 4,5 166,5 4,5 166,5 4 148 Környezetismeret 1 37 1 37 2 74 Ének-zene 1 37 1 37 1 37 Rajz 1,5 55,5 1 37 1 37 Technika és életvitel 1 37 1 37 1 37 Testnevelés 3 111 3 111 3 111 Idegen nyelv (Angol vagy 2,5 92,5 német) Informatika 0,5 18,5 1 37 Kötelezı tanítási órák összesen 20 740 20 740 22,5 832,5 Nem kötelezı (választható) óra Hatálya: 2008/09. tanévtıl 2-4. osztályban 1

1-4. évfolyam óraterve a telephelyen (Helyi 2004.) Tantárgy 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Heti óraszá m Heti óraszá m Heti órasz ám Éve s óraszá m Éves órasz ám Éves óraszá m Magyar nyelv és irodalom 8 296 8 296 7 259 Matematika 4,5 166,5 4 148 4 148 Környezetismeret 1 37 1,5 55,5 2 74 Ének-zene 1 37 1 37 1 37 Rajz 1,5 55,5 1,5 55,5 1,5 55,5 Technika és életvitel 1 37 1 37 1 37 Testnevelés 3 111 3 111 3 111 Idegen nyelv (Angol vagy 2 74 német) Informatika 1 37 Kötelezı tanítási órák összesen 20 740 20 740 22,5 832,5 Nem kötelezı (választható) óra Idegen nyelv (Angol vagy német) 1 37 1

1-4. évfolyam óraterve Tantárgy Het i óra szá m (ÚJHT- 2008) 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Éves Heti Éves Éves óras óras óraszá órasz zám zám m ám Het i óra szá m 2. fé lé vi óras zám Éves óraszá m Kötelezı tanítási órák Magyar nyelv 3 111 3 111 3 111 2 74 Irodalom 5 185 5 185 5 185 5 185 Matematika 4,5 166,5 4,5 166,5 4,5 166,5 4 148 Környezetismeret 1 37 1 37 1 37 2 74 Ének-zene 1 37 1 37 1 37 1 37 Rajz 1,5 55,5 1,5 55,5 1 37 1 37 Technika és életvitel 1 37 1 37 1 37 1 37 Testnevelés 3 111 3 111 3 111 3 111 Idegen nyelv (angol vagy német) 2,5 92,5 Informatika 0,5 18,5 1 37 Kötelezı tanítási órák összesen Nem kötelezı (választható) óra 20 740 20 740 20 740 22,5 832,5 Hatálya: 2008/09. tanévtıl 1. osztályban, azt követıen felmenı rendszerben 1

5-8. évfolyam óraterve a székhelyen HK 2003. Tantárgy Kötelezı tanítási órák Magyar nyelv és irodalom. 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam H e t i Heti Óraszám Heti óras zám Év es óra szá Heti órsz ám m ó r a s z á m Éves Óraszám 2 Éves Óraszá m 4 148 3,5 129,5 3.5 129,5 Történelem 2 74 2 74 2 74 Idegen nyelv (angol vagy német) 3 111 3 111 3 111 Matematika 3 111 3 111 3 111 Informatika 1 37 1 37 Természetismere t és egészségtan 2 74 - - - - Fizika - - 1,5 55,5 1,5 55,5 Biológia és egészségtan - - 1,5 55,5 1,5 55,5 Kémia - - 1,5 55,5 1,5 55,5 Földrajz - - 1,5 55,5 1,5 55,5 Ének-zene 1 37 1 37 1 37 Rajz 1 37 1 37 1 37 Technika és életvitel 1 37 0,5 18,5 1 37 Testnevelés 2,5 92,5 2 74 2 74 Osztályfınöki óra 1 37 1 37 0,5 18,5 Tantervi modulok Tánc- és dráma 1 37 Hon- és népismeret Informatika 0,5 18,5 Etika 0,5 18,5 Mozgókép és médiaismeret 0,5 18,5

Egészségtan 0,5 18,5 Kötelezı tanítási órák összesen 22,5 832,5 25 925 25 925 2

5-8. évfolyam óraterve a telephelyen HK 2003. 5. 5. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam Heti Éves Heti Heti Éves Éves Heti Heti Éves Éves He Heti Éves Éves Tantárgy óraszá óraszá óraszá óraszám óraszá óraszá órasz órasz órasz órasz ti óras Óraszá Óra Tantárgy m m m m m ám ám ám ám óra zám m szá szá m Kötelezı tanítási órák m Kötelezı Magyar nyelv tanítási órák 2 74 2 74 2 74 2 74 Magyar Irodalom nyelv 2 74 2 2 74 74 2 1,5 74 55,52 1,574 55,5 Irodalom Történelem 2 74 2 2 74 74 2 2 74 742 2 74 74 Történelem Idegen nyelv 2 74 2 74 2 74 Idegen (angol vagy nyelv 3 111 3 111 3 111 3 111 (angol német) vagy 2 74 2 74 2 74 német) Matematika 4 148 3 111 3 111 3 111 Matematika Informatika 0,5 18,5 3,5 1 129,5 37 3,5 1129,5 373 1 111 37 Informatika Természetismere 1 37 1 37 1 37 2 74 2 74 Természetismeret t 2 74 - - - - és Fizika egészségtan 1,5 55,5 1,5 55,5 Fizika Biológia és - - 1,5 55,5 1,5 55,5 1,5 55,5 1,5 55,5 Biológia egészségtan - - 1,5 55,5 1,5 55,5 egészségtan Kémia 1,5 55,5 1,5 55,5 Kémia Földrajz - - 1,5 1,555,5 55,5 1,5 1,55,5 55,5 Földrajz Ének-zene 1 37 1 1 37 37 1,5 1 55,5 371,5 155,5 37 Ének-zene Rajz 1 37 1 1 37 37 1 1 37 371 0,537 18,5 Rajz Technika és 1 37 0,5 18,5 0,5 18,5 1 37 1 37 0,5 18,5 0,5 18,5 Technika életvitel és 1 37 1 37 0,5 18,5 életvitel Testnevelés 2,5 92,5 2,5 92,5 2,5 92,5 2,5 92,5 Testnevelés Osztályfınöki 2,5 92,5 2,5 92,5 2.5 92,5 1 37 1 37 1 37 1 37 óra Osztályfınöki 1 37 1 37 1 37 óra Tantervi Tantervi modulok modulok Tánc- és dráma 0,5 18,5 Tánc- Hon- és dráma 0,5 18,5 Hon- népismeret és 0,5 18,5 népismeret Informatika Informatika Etika 0,5 18,5 Etika Mozgókép és 0,5 18,5 0.5 18,5 1 37 Mozgókép médiaismeret és 1 37 médiaismeret Egészségtan 0,5 18,5 Egészségtan Kötelezı tanítási órák Kötelezı összesen tanítási 22,5 832,5 22,5 832,5 25 925 25 925 Nem kötelezı (választható) óra 5-8. évfolyam óraterve (ÚJHT)

1.2 Nem szakrendszerő oktatás megszervezése az 5-6. évfolyamon A 2008/2009-es tanévben a kötelezı tanórai foglalkozások 25-50 % - ában nem szakrendszerő oktatást kell szervezni ettıl a tanévtıl az 5. évfolyamon kezdıdıen, majd felmenı rendszerben a 6. évfolyamon. Bevonható tantárgyak: Magyar nyelv, Irodalom, Matematika. Minden tanév végén a 4. és az 5. évfolyamon diagnosztizáló felmérést végzünk, illetve az országos kompetencia mérés eredményeit vesszük figyelembe a nem szakrendszerő oktatás módozatainak kiválasztásához. A diagnosztikus felmérés célja az, hogy a pedagógiai döntések, beavatkozások, fejlesztések elıtt a pedagógusok részletes információt szerezzenek arról, hogy a tanulóik milyen feltételekkel kezdik a nevelés-oktatás adott szakaszát melyek azok a területek, melyeken lemaradtak, mely területeken kiemelkedık. A felméréseken elért eredmények segítik a tanulók induló tudásának feltárását, megmutatják, hogy mire építhet a nevelı, hogy mennyire rendelkeznek a tanulók azokkal a készségekkel, képességekkel, amelyekre a tantárgy tanításának az 5. illetve 6. tanév megkezdésekor támaszkodni lehet. Amennyiben a felmérések alapján az alapvetı kompetenciákban kevés tanuló mutat lemaradást, azok felzárkóztatását párhuzamos óravezetéssel, differenciált oktatással valósítja meg a megfelelı képzettséggel rendelkezı pedagógus (szaktanár vagy tanító). Ha az alapvetı kompetenciákban az osztályba járó tanulók legalább 40%-ánál nagyfokú lemaradás tapasztalható az 5-6. évfolyamon az osztály csoportbontásban történı fejlesztését valósítjuk meg. Ebben az esetben az oktatást az egyik csoportban tanár, a másik csoportban tanító végzi. 6. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Iskolánkban a nevelı-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a Mővelıdési és Közoktatási Miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál más eszközökre is szükség van. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelezı tanulói taneszközöket a nevelık szakmai munkaközösségei (ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 2

A kötelezıen elıírt taneszközökrıl a szülıket minden tanév elıtt (a megelızı tanév májusában szülıi értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülık kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következı szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell elınyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk, új taneszköz használatát csak elengedhetetlenül szükséges, az oktatás minıségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretébıl és más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. 3. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI A negyedik-nyolcadik évfolyamokon a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelık a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyeik alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból legalább az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamokon tanév végén egy vagy két tantárgyból kap elégtelen osztályzatot, a következı tanévet megelızı augusztus hónapban javító vizsgát tehet. Nem utasítható évfolyamismétlésre az a tanuló, aki modultárgyból nem teljesítette az elıírt tanulmányi követelményeket. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamokon a tanév végén három vagy több tantárgyból kap elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. Az igazgató engedélye alapján lehetıség van arra, hogy a tanuló augusztusban osztályozó vizsgát tehessen. Az elbírálásnál figyelembe kell venni az osztályban tanító pedagógusok véleményét, és azt, hogy a diák a korábbi években élt-e már ezzel a lehetıséggel. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történı lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: - az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítse; - egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; - magántanuló volt. 2

Az elsı-harmadik évfolyamokon a közoktatási törvény elıírásának megfelelıen a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. 4. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZİ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, CSOPORTBA SOROLÁSÁNAK ELVEI Az iskola Pilis város beiskolázási körzetébıl minden jelentkezı tanköteles korú tanulót felvesz. Az elsı osztályba történı beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülı kérje gyermeke felvételét az iskolába. Az elsı évfolyamba történı beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; a szülı személyi igazolványát; a lakcímet igazoló kártyát; a TAJ kártyát; a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); szükség esetén a szakértıi bizottság véleményét. Az óvodai szülıi értekezleteken tájékoztatjuk a szülıket a várható módszerekrıl. Az osztályalakítás feladata a tagozatvezetı igazgatóhelyettes munkakörébe tartozik. Az osztályba sorolásnál két fı szempontot vesz figyelembe: - Szakmai szempont: óvodai szakvélemény, pszichológus szakvéleménye, arányos osztálylétszámok, nemek optimális arányai. - Szülık szempontjai: Eltérı módszerek esetén választási lehetıség, (a tankönyvek különbözısége nem módszerbeli különbség), lakóhely szerinti besorolás, rokoni kapcsolatok figyelembe vétele. Második-nyolcadik évfolyamokba történı felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát; a lakcímet igazoló kártyát; a TAJ kártyát; a szülı személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamok eredményeit tanúsító bizonyítványt; az elızı iskola által kiadott átjelentkezési lapot. A második-nyolcadik évfolyamokba jelentkezı tanulóknak az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított szintfelmérı tesztet kell írniuk azokból a tárgyakból, amelyeket elızı iskolájukban a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanultak. A teszten elért eredmény alapján történik a tanulók osztályba, csoportba sorolása. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók tanév közben történı felvételérıl a szülı kérésének, a tanuló elızı tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom 2

érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Ha a körzeten kívüli tanuló az elsı-negyedik évfolyamokra jelentkezik, vagy ha az ötödiknyolcadik évfolyamokon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minısítéső, az igazgató a tanuló felvételérıl szóló döntése elıtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfınökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló elızıleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakult. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az osztályfınökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésrıl a szülıt írásban értesíteni kell.) Csoportbontás esetén a csoportba sorolás elvei. A magas szintő és hatékony nevelı-oktató munka érdekében egyes tantárgyakat csoportbontásban tanítunk: Idegen nyelvek (csoport, minimum 15 fı jelentkezése esetén indítható), Testnevelés (nemek szerint), Technika, Informatika, Matematika, Magyar. Tanévenként a nevelıtestület dönt arról, hogy az adott évfolyamon mely tantárgyakat oktatjuk csoportbontásban. 5. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENİRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE 5.1. A tanulók tanulmányi munkájának minısítése, értékelése Az iskola a nevelı és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenırzését és értékelését. Az elıírt követelmények teljesítését a nevelık az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelıen a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenırzik. Az ellenırzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A magyar nyelv, az irodalom, a matematika és a környezet tantárgyakból az elsı-negyedik évfolyamokon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítésérıl átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek; A következı elméleti jellegő tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 4-8. évfolyamokon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenırzésénél: 2

a nevelık a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenırizhetik; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fı követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A nevelık a tanulók tanulmányi teljesítményének és elımenetelének értékelését, minısítését elsısorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében elıírt követelményekhez. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a következık szerint történik: Az 1 3. évfolyamokon, valamint 4. évfolyam félévéig a tanulók teljesítményének értékelését százalékskála alkalmazásával értékeljük: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT 100 % - 91 % JÓL TELJESÍTETT 90 % - 76 % MEGFELELİEN TELJESÍTETT 75 % - 41 % GYENGÉN TELJESÍTETT 40 % alatt A 4. évfolyam második félévétıl a 8. évfolyam végéig a tanulók teljesítményét, elımenetelét évközben minden tantárgyból érdemjegyekkel minısítjük. Az elsı, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, elımenetelét szöveges minısítéssel értékeljük. A szöveges minısítés a tanuló teljesítményétıl függıen a következı lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELİEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamokon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, osztályzattal minısítjük. Az elsı, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelı lapok segítségével értékeljük. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következık: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az egyes tantárgyakból a tanulók havonta minimálisan egy érdemjegyet kapnak. A tantárgyi modulok értékelése megegyezik a tantárgyak értékelésével, a tantervi követelmények teljesítése követelménye a magasabb évfolyamra lépésnek. 2