Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Előterjesztő Dr. Solymos László alpolgármester Iktató szám: 01/55411-10/2015. Tárgy: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Melléklet: 1 db koncepció 1 db határozat-tervezet Véleményezésre megküldve: Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság Törvényességi véleményezésre bemutatva: 2015. november 11.

Tisztelt Közgyűlés! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban: szociális törvény) 92. (3) bekezdése alapján a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a településen, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát az önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a szociális törvény által előírtaknak megfelelően a 254/2006. (V. 12.) Kgy. sz. határozatával jóváhagyta, majd a 686/2008. (XII. 12.) Kgy. számú, a 498/2011. (IX. 30.) Kgy. számú, valamint a 430/2013. (IX. 27.) Kgy. sz. határozatával felülvizsgálta Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepcióját (továbbiakban: Koncepció), amely Szeged város szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásainak átfogó áttekintését tartalmazza. A korábbi dokumentumok letölthetőek: http://www.szegedvaros.hu/letoelthet-anyagok/cat_view/45-egyeb/361-szocialis-esgyermekvedelmi-szolgaltatastervezesi-koncepcio.html A Koncepció a fentiek alapján 2015. évben ismét felülvizsgálatra került. A szociális törvény 92. (4) bekezdése alapján a koncepció tartalmazza különösen a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, d) az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. A szociális törvény 92. (6) bekezdése szerint a megyei jogú város koncepciója a fentieken túl tartalmazza különösen a) a megye területén működő szolgáltatási rendszer struktúráját, legfontosabb jellemzőit, b) a szolgáltatások iránti igények alakulását, a várakozók számát, korösszetételét, legfontosabb szociális jellemzőit, c) a szolgáltatások iránt jelentkező szükségletek alapján az intézményrendszer korszerűsítésének irányait. A szociális törvény 92. (7) bekezdésére tekintettel a Koncepció felülvizsgálatának tervezete véleményezés céljából megküldésre került a nemzetiségi önkormányzatoknak, továbbá az alábbi intézmények, szervezetek képviselői részére: Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Koordinációs Központ Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény SZMJVÖ Bölcsődéi Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza Szegedi Hajléktalanellátó Központ Szegedi Ősz Idősotthon Szegedi Mozgássérültek Alternatív Egyesülete.

2 Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a települési támogatásokról szóló 6/2015. (II. 20.) önkormányzati rendelete 3. (1) bekezdése alapján a Koncepciót a Szociálpolitikai Kerekasztal is véleményezi. A beérkező véleményeket és megfogalmazott javaslatokat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság ülésének jegyzőkönyve fogja tartalmazni. A felülvizsgált Koncepció elfogadását követően megküldésre kerül a Emberi Erőforrások Minisztériumának. Kérem a Tisztelt Közgyűlést az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat elfogadására. Szeged, 2015. november 11. Dr. Solymos László alpolgármester

K i v o n a t Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2015. november.. napján tartott ülésének jegyzőkönyvéből.../2015. (.) Kgy. sz. H a t á r o z a t Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta Dr. Solymos László alpolgármester 01/55411-10/2015. számú, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozta: 1. A Közgyűlés a határozat mellékletét képező Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálatát elfogadja. 2. A Közgyűlés utasítja a Humán Közszolgáltatási Iroda vezetőjét, hogy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálatát küldje meg az Emberi Erőforrások Minisztériumának. Határidő: Felelős: Azonnal Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője Erről értesítést kap: Tisztségviselők, Címzetes Főjegyző, Polgármesteri Kabinet, Jegyzői Iroda, Közgazdasági Iroda, Humán Közszolgáltatási Iroda és általa Emberi Erőforrások Minisztériuma, Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Koordinációs Központ, SZMJVÖ Bölcsődéi K.m.f. Dr. Botka László sk. Dr. Mózes Ervin sk. polgármester címzetes főjegyző A kiadmány hiteléül: Réperger Zsuzsanna

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2015.

Bevezetés Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: szociális törvény) által előírtaknak megfelelően a 254/2006. (V. 12.) Kgy. sz. határozatával jóváhagyta, majd a 686/2008. (XII. 12.) Kgy. sz., a 498/2011. (IX. 30.) Kgy. sz., valamint a 430/2013. (IX. 27.) Kgy. sz. határozatával felülvizsgálta Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepcióját (továbbiakban: Koncepció), amely Szeged város szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásainak átfogó áttekintését tartalmazza. A szociális törvény 92. (3) bekezdése értelmében a koncepciót kétévente felül kell vizsgálni, amelynek során értékelni kell az elért eredményeket, aktualizálni a szükséges fejlesztési irányokat, feladatokat. A Koncepció a fentiek alapján 2015. évben ismét felülvizsgálatra került. A felülvizsgálat során a Koncepció aktualizálásra került. Megkeresés alapján adatokat a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézménye, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Közgazdasági és Nyugdíjelemzési Főosztálya és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Csongrád Megyei Kirendeltsége szolgáltatott. A Koncepció felülvizsgálata során Szeged vonatkozásában az elmúlt két év változással érintett adataira tértünk ki, egyes területek pontosításra kerültek. A fentieken túl, a jogszabályi előírásnak megfelelően a dokumentum Csongrád megye intézményrendszerét is bemutatja. A Koncepció felülvizsgálatának elkészítéséhez adatot szolgáltató intézményeknek és szervezeteknek köszönetet mondunk segítő közreműködésükért! 1

1. Helyzetelemzés 1.1. Szeged város demográfiai helyzete Szeged Magyarország harmadik legnépesebb városa, a második legnagyobb vidéki és egyben megyei jogú város is. A népességszám az utóbbi három évet tekintve enyhe emelkedést mutat. Hozzájárul a folyamathoz, hogy ugyan a születések száma csökkenő tendenciájú, azonban a halálesetek tekintetében tapasztalható csökkenés nagyobb mértékű, azaz mérsékeltebb a természetes fogyás. Szeged város lakónépessége 2012. évben 170.003 fő, 2013. évben 170.444 fő, és 2014. évben 170.977 fő volt. A népesség nemek szerinti megoszlása szempontjából megállapítható, hogy a 0-18 év közötti korosztályon belül a fiúk száma minden évben magasabb mint a leányoké, azonban 18 év felett bármelyik korosztályt vizsgáljuk a nők száma folyamatosan magasabb, mint a férfiaké. A 2011. évi népszámlálás szerint jelentős változások mentek végbe a családszerkezetekben a 2001- es népszámláláshoz képest. Az egyszülős családok aránya a válások gyakoriságának és a házasságon kívül vállalt gyermekek számának gyarapodása miatt jelentősen növekedett. A párkapcsolatra épülő családok, s így e háztartások között egyre népszerűbb az élettársi kapcsolat, számuk és arányuk is emelkedett az elmúlt tíz év alatt. Szegeden a házasságkötések száma a 2012-2014. év közötti időszakot tekintve viszonylagos állandóságot mutat, a legmagasabb szám 638, míg a legalacsonyabb 595 volt. A lakónépesség nemek szerinti megoszlását, továbbá a családi állapotra, a házasságkötések, születések és a halálozások számára vonatkozó adatokat 2012., 2013., és 2014. évek tekintetében az 1. számú melléklet táblázatai szemléltetik. 1.2. A szociális szolgáltatások alanyai A szociális törvény alapján a szolgáltatástervezési koncepcióban főként az idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, és szenvedélybetegek sajátosságaihoz kapcsolódó speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét kell vázolni. A népesség öregedésével járó társadalmi, demográfiai problémák világszerte megjelennek. A jövőben az idős emberek az európai népesség növekvő részarányát fogják képezni. Az előzetes számítások szerint 2025 évre Európa népességének harmada eléri vagy meghaladja a 60 éves kort, melyen belül a 80 évesnél idősebbek száma különös mértékben növekedni fog. A folyamatot erősíti az orvostudomány fejlődése, melynek következményeként az emberek várható élettartama növekszik. Ennek a változásnak számos közegészségügyi és szociális vonatkozása van már jelenleg is. A 2011. évi népszámlálás alapján az időskorúaknak 40%-a, több mint 900 ezer ember volt tartósan beteg. A tartósan betegek aránya a népességen belül az életkor előrehaladtával növekvő tendenciát mutat egészen 85 éves korig, az ennél idősebbek között arányuk csökken. Az időskorú tartós betegek harmadát a betegség a mindennapi életben, több mint negyedét a közlekedésben, több mint tizedét az önellátásban (pl. öltözködés) akadályozza. Az életkor emelkedésével az özvegyek aránya, ezáltal az egyszemélyes háztartások száma is folyamatosan nő. Az idősek otthonaiba felvételre várakozók száma nagy. Az országban vannak olyan intézmények, melyek viszonylag gyorsan tudnak új igénylőket fogadni, azonban jellemző, hogy az idősek szeretnének lakóhelyükhöz, családjukhoz közeli intézménybe kerülni. Mindenképpen jövőbeli feladat ezen ellátás, valamint az átmeneti ellátást nyújtó idősek gondozóháza tekintetében a kapacitások bővítése. A házi segítségnyújtást, mint személyes gondoskodást nyújtó alapellátást a jogszabályi előírások 2

alapján, és a felmerülő igények száma miatt is csak pár órára vehetik igénybe az önellátásra csak segítséggel képes idős személyek. Előremutató szándék a házi segítségnyújtás szolgáltatás tevékenységnek a szociális segítésre és személyes gondozásra történő differenciálása, mely várhatóan 2016. január 01. napjától fog megvalósulni. Reményeink szerint ez hatékonyabbá tudja tenni a munkaszervezést, mely hozzájárulhat az ellátás színvonalának emelkedéséhez. A személyi gondozásra vonatkozó normatívának a magasabb összege pedig vélhetően lehetővé teszi, hogy a szakember szükség szerint hosszabb időt tudjon eltölteni az ellátottnál. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) a későbbi fejezetben részletezett személyes gondoskodást nyújtó szociális alap- és szakellátásokon túl fontosnak tartja az intézményesült ellátásra nem szoruló idős emberek társadalmi életbe való bevonását, ezáltal kielégítő egészségi állapotának minél hosszabb ideig tartó megőrzését. Az önkormányzat által működtetett Idősek Közösségi Központja a különböző nyugdíjas szervezetek részére biztosít közösségi teret. Az elmúlt évek folyamán meghívott előadók számos előadást tartottak a nyugdíjas korosztály részére, kezdve az egészségmegőrzéstől a szociális ellátások, szolgáltatások és támogatások igénybevételéig. A fogyatékos emberek különféle szükségleteiről gyakorta pontatlan információval rendelkezünk, amely nehezíti a célcsoportra szabott intézkedések, kezdeményezések megtervezését és megvalósítását is. Az Országgyűlés a 15/2015. (IV. 7.) OGY határozatával elfogadta a 2015-2025 évre szóló Országos Fogyatékosságügyi Programot. A program alapelveket, és beavatkozási területeket és célokat fogalmaz meg a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének, jólétének előmozdítása céljából, melyeket Szeged Megyei Jogú Város alapvetőnek tart. 2011. évi népszámlálás szerint Magyarországon a népesség 4,6-4,9 %-a vallotta magát fogyatékos személynek, azonban nemzetközi vizsgálatok szerint a lakosság átlagosan 10 %-a él valamilyen fogyatékossággal, mely alapján a valós szám hazánkban is inkább az 1 millió főt közelítheti meg. 2011. évben Csongrád megyében 20116 fő vallotta magát valamilyen fogyatékkal élőnek. Ez az össznépesség közel 5 %-a. Ezen belül a népességhez képest a mozgáskorlátozottak aránya a legnagyobb (2,4 %), majd azt követik a gyengénlátók (0,77 %), a nagyothallók (0,67 %), a súlyos belszervi fogyatékosok (0,56 %), és a mentálisan sérültek (0,59 %) csoportjai. Legfontosabb célkitűzés annak biztosítása, hogy a fogyatékos emberek életútjuk minden szakaszában és minden területén másokkal azonos alapon élhessenek politikai, gazdasági és szociális jogaikkal a többség által igénybe vett intézmények, szolgáltatások és ellátások által, közösségeik aktív polgáraiként. A fogyatékos személyek mindennapjai, valamint a megélhetésüket biztosító végzettség megszerzése is állapotukból fakadóan lényegesen több erőfeszítést igényel, mint ép társaiknak. Ezért is fontos, hogy a fenti célokat támogassa a minél korábbi intervenció, nevelés, oktatás, képzés. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi (továbbiakban: SZMJVÖ Bölcsődéi) minden telephelyén biztosítja sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását integrált csoportban, míg speciális csoportban a Vedres utcai telephelyén. Jelenleg a korai fejlesztés a szegedi bölcsődékben törvényi kötelező óraszámon felül, plusz órák biztosításával történik az Önkormányzat költségvetési finanszírozásával. A 2014/2015-ös tanévtől a Felsővárosi Óvoda került kijelölésre autista gyermekek ellátására, míg a Vedres utcai Óvodában cukorbeteg gyermekeket is fogadják. Mindehhez az Önkormányzat plusz 3

szakmai létszámot is biztosított. Az Önkormányzat a városi fejlesztések, beruházások során kiemelt figyelmet fordít a fogyatékkal élők életminőségének javítását szolgáló akadálymentes közlekedésére, illetve az egyenlő esélyű hozzáférésre. Ezen célok szem előtt tartása a jövőbeni pályázatok során is alapvető. A Szeged elektromos tömegközlekedés fejlesztése projekt megvalósítása során a fogyatékkal élő személyek tömegközlekedési feltételei különösen az alacsonypadlós közlekedési eszközök és a korszerű, akadálymentesített megállók által jelentősen javultak. A mintegy 15 éve működő, fogyatékosügyi fórum 2013. november 22-én, Fogyatékkal Élők és Betegek Érdekvédelmi Szervezeteinek Fóruma (továbbiakban: Fórum) néven megújult. A taglétszáma jelentősen kibővült (28 szervezet képviseli magát munkájában), melyek között civil szervezetek és intézmények egyaránt vannak. A Fórum titkári teendőit Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Közszolgáltatási Irodájának (továbbiakban: Humán Közszolgáltatási Iroda) munkatársa látja el. Magyarországon a rendszerváltást követően folyamatosan növekszik a hajléktalanok száma. A rendszerváltásig a hajléktalan személyek rejtőzködő életmódra kényszerültek, melynek oka leginkább az akkori jogi és szabályozásbeli körülmények voltak. Jelenleg csak becslések állnak rendelkezésre arról, hogy mennyi lehet az utcán élő, fedél-, otthon nélküli emberek száma Magyarországon. A hajléktalan személyek leginkább az ellátórendszeren keresztül érhetők el, számukról csak ez alapján vannak információk, azonban rajtuk kívül van egy jelentős csoport akik ellátást nem vesznek igénybe, de mégis fedél nélküliek. A tanulmányok szerint rendszerváltás óta eltelt évek alatt legalább százezer ember volt kénytelen megtapasztalni a hajléktalan léthelyzet valamilyen formáját kényszerűségből; hosszabb-rövidebb ideig fedél nélkül töltött éjszakával, vagy egy-egy hajléktalan szállón időleges menedéket keresve. Az elmúlt időszakban a a hajléktalan népesség összetétele viszonylagos állandóságot mutatott. Jellemzően közel 20 %-át alkották a nők, és 80 %-át a férfiak. Ebből 75 % egyedül, míg 25 % családtaggal, élettárssal, vagy egyéb csoportban élt. Az utóbbi években azonban ez a struktúra némileg változott. Eddig a hajléktalanok legnépesebb csoportját folyamatosan a középkorúak alkották, mégis egy lassú elöregedés körvonalazódik. Megfigyelhető továbbá az is, hogy a hajléktalan népességen belül egyre nagyobb számban jelennek meg nők. Ezáltal az intézményrendszer átalakítására mutatkozik egyre nagyobb szükség, mind több női férőhelyek biztosítása, mind pedig párok együttes elhelyezése céljából. A hajléktalan életmódból adódó egészségi- és mentális állapotromlás, valamint a kedvezőtlen szociális háttér egyre több esetben indokolja a tartós ápolást, gondozást biztosító szociális intézményben történő elhelyezést. A 2008. év őszén bekövetkezett pénzügyi válság negatív hatásai csökkenni látszanak, amely megmutatkozik a foglalkoztatási mutatók alakulásában is. Szeged foglalkoztatási szerkezete merőben eltér a megye többi településétől, hiszen a Szegedi Tudományegyetem oktatási és kutatási tevékenysége országos jelentőségűnek mondható. Szeged lakosainak iskolai végzettsége kedvezőbb képet mutat az országosnál, mely a regisztrált álláskeresők összetételében is megmutatkozik. A Csongrád Megyei Kormányhivatal 2015. szeptember havi jelentése alapján 5082 fő álláskeresőből 791 fő (15,56%) diplomával rendelkezett, míg 1940 fő (38,17 %) középfokú végzettségű volt. Szeged foglalkoztatásszerkezetét tekintve a 2011-es KSH adatok alapján elmondható, hogy a foglalkoztatottak legnagyobb, 29%-os csoportját a szellemi foglalkozásúak, valamint a kereskedelmi és szolgáltatási területen dolgozók (27%) teszik ki. Az ipari- építőipari és a mezőgazdasági-erdőgazdálkodási területen dolgozók aránya egyaránt 17-17 %, míg egyéb 4

foglalkozásúaké 9%. A regisztrált álláskeresők létszáma a Csongrád Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály adatai alapján Szeged városában 2013. évben 4632 fő, 2014. évben pedig 5063 fő volt (4. sz. melléklet). A nyilvántartásban szereplő álláskeresők számát nagy mértékben befolyásolja a közfoglalkoztatás intenzitása. A 2013. évi téli átmeneti közfoglalkoztatási programban különösen nagy létszámú munkavállaló vett részt, és a munkanapjaik nagy részét képzésben (szakképzések és az ún. alapkompetencia-fejlesztés) töltötték. A Kormányhivatal Munkaügyi Központja által 2014. január hónapban kiadott megyei munkaerőpiaci-helyzetképben leírtak alapján ebben az időszakban Csongrád megyében az állásbejelentések 73%-a támogatott foglalkoztatásra (jellemzően közfoglalkoztatás) vonatkozó igény volt, ez az arány a 2015. szeptember havi jelentés alapján 54%- ra csökkent. A közfoglalkoztatásban részt vevők létszáma 2013-ban és 2014. évben is nőtt az előző évhez képest, azonban a rövid időtartam nem biztosít hathatós segítséget a tartós munkanélküliek számára. A közüzemi tartozások mértéke évről évre növekszik. A 2008. évben bekövetkezett gazdasági válság hosszú távú negatív hatásaként, a növekvő közterhek, a munkanélküliség, a lakáscélú hiteltörlesztő részletek drasztikus megemelkedése miatt egyre több olyan ember is fizetési nehézségekbe ütközik, aki korábban rendszeres számlafizető volt. Folyamatosan emelkedik a 180 illetve a 360 napon túli tartozások összege. Szeged városában 2015. április 15. napjáig a távhőszolgáltatást a Szegedi Hőszolgáltató Kft. biztosította. A szolgáltatónál a fogyasztók részéről fennálló tartozások 2012. december 31. napján meghaladták a 683 millió Ft-ot, majd 2014. évben átlagosan 700 millió Ft kintlévőséget tartottak nyilván a cégnél. A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal a szolgáltató távhőtermelői és távhőszolgáltatói működési engedélyeit 2015. április 16. napjával visszavonta, és a szolgáltatás végzésére a továbbiakban az Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt.-t (továbbiakban: IKV Zrt.) jelölte ki. Az IKV Zrt. a 2015. április 16. napjától biztosított távhő-szolgáltatási feladatain túl, alapfeladatként korábban Szeged városában az önkormányzati ingatlanok bérbeadásával foglalkozott, és foglalkozik jelenleg is. A magánszemélyek részére történő lakáscélú ingatlanok bérbeadásából kimutatott, 120 napon túli hátralékok összege a december 31.-ei adatok alapján 2011. évben közel 539 millió Ft, 2012. évben 624 millió Ft, 2013. évben 633 millió Ft, és 2014. évben 640 millió Ft volt. A hulladékgazdálkodással- és szállítással foglalkozó Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. kintlévőségei a 2012. és 2014. év közötti időszakban, csak a 180-360 nap közötti lejárt tartozásokat nézve 19-23 millió Ft között alakult, azonban ha az összes, különböző időszakokat felölelő tartozásokat nézzük akkor mindez 103-166 millió Ft között alakult. 2013. január 01. napjától országszerte járási hivatalok álltak fel a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. tv. alapján. Feladataik nagyrészt a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lett. Szegedi Járási Hivatal illetékességi területéhez Szeged városával együtt 13 település tartozik. Ezzel megkezdődött az államigazgatási és az önkormányzati feladatok szétválasztása. 2013. január 01. napjától a járási hivatal jár el a korábban jegyzői hatáskörbe tartozó feladatok közül az időskorúak járadéka, az ápolási díj, az alanyi és normatív közgyógyellátás, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása ügyében. A feladatok széttagolása 2015. március 01. napjától tovább folytatódott, melynek következtében az önkormányzatnak egyre növekszik a felelőssége a helyi közösség szociális biztonságának erősítésében, a szociális támogatások biztosításában. Az önkormányzatnak kell meghatározni a rendszeres és rendkívüli települési támogatások formáit, jogosultsági feltételeit, továbbá a jelentős mértékben csökkenő központi támogatás miatt nagy részben biztosítani az azokra vonatkozó költségvetési előirányzatot. 5

Az aktív korúak ellátását 2015. március 01. napjától szintén a járási hivatalok állapítják meg. Az ellátás egyik csoportját képező rendszeres szociális segély mint ellátási forma ezen időponttól meg is szűnt. Az ellátásban részesülők a változást követően vagy az újonnan bevezetett egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban, vagy a munkaügyi szervvel való együttműködést vállalók foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülhetnek. A hatáskörök fenti változása annak időpontjában Szegeden 3215 személyt (ezáltal azok családját) érintette. Ebből 2000 fő foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, 515 fő rendszeres szociális segélyben részesült továbbá 700 fő közfoglalkoztatásban vett részt. A növekvő önkormányzati szerepvállalás szükségességét indokolja a segélyezési rendszer 2015. március 01. napjától bekövetkezett fentieken túli kedvezőtlen változása. Ezen időponttól a szociális törvény hatályon kívül helyezte a lakásfenntartási támogatásra, az adósságkezelési szolgáltatásra, és a méltányossági közgyógyellátásra vonatkozó rendelkezéseket. A törvénymódosítás hatálybalépésekor Szegeden lakásfenntartási támogatásban 2700 háztartás, adósságkezelési szolgáltatásban 135 háztartás, míg a méltányossági közgyógyellátásban 700 kérelmező részesült. Ezen ellátások a megállapító határozatokban foglalt érvényességi ideig változatlan módon folyósításra kerülnek/kerültek. A költségvetési törvényben a lakosság nagy részének rosszabbodó szociális helyzetéhez képest évről évre csökken a hozzájárulás a pénzbeli szociális ellátásokhoz. A 2010. évi 895.317 eft-hoz képest 2015-ben 183.140 eft-ra csökkent a települési önkormányzatok szociális feladatának egyéb támogatása (2011-ben 812.179 eft, 2012-ben 626.370 eft, 2013-ban 469.355 eft, 2014-ben 230.258 e Ft volt a központi támogatás), ugyanakkor a megszűnő ellátások helyett belépő rendszeres települési támogatásokra fordított kiadások egyre nagyobb mértékben az önkormányzatot terhelik. A fenti tendencia ellensúlyozására az Önkormányzat a megszűnő ellátásokat más elnevezéssel, azonban gyakorlatilag változatlan jogosultsági feltételekkel tovább biztosítja, elérve azt, hogy a legrászorulóbb családok továbbra is az ellátásban maradhassanak. Ennek megfelelően Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elfogadta a települési támogatásokról szóló 6/2015. (II. 20.) önkormányzati rendeletét, mely alapján Szeged 2015. március 01. napjától az alábbi ellátási formákat biztosítja. A rendszeres települési támogatások keretében lakhatási támogatást, hátralékcsökkentési támogatást, lakbértámogatást, gyógyszertámogatást; a rendkívüli települési támogatások keretében átmeneti segélyt, gyermekek átmeneti segélyét, temetési segélyt. Gyermekjóléti támogatások keretében: gyermekintézményi étkeztetési térítési díj támogatást, és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. A rendszeres és rendkívüli települési támogatásokra, valamint a gyermekjóléti támogatásokra (azaz a segélyezésre) az Önkormányzat 2015. évben 400.000 eft összegű előirányzatot biztosított. 6

2013. november 15-én lépett hatályba az egyes törvényeknek a szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásával összefüggő módosításáról szóló 2013. CLVIII. törvény, valamint a szociális gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásáról szóló 392/2013. (XI.12.) Kormányrendelet, amely többek között rendelkezik a Pénzbeli és természetbeni ellátások országos nyilvántartási rendszerének (továbbiakban: PTR) létrehozásáról, mely mind a járási hivatal, mind az önkormányzat által biztosított ellátások adatait tartalmazza. A rendszert ügyfélkapu belépési jogosultsággal lehet elérni. A PTR elérése Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Közszolgáltatási Irodájának minden hatósági ügyintézője számára biztosított, és így a jogszabályi előírásnak eleget téve az Önkormányzat által nyújtott rendszeres és rendkívüli települési támogatások a helyi számítógépes nyilvántartáson túl ezen rendszerbe is rögzítésre kerülnek. Az Önkormányzat a megszűnt adósságkezelési szolgáltatás helyett újonnan bevezetett ellátásként 2015. március 01. napjától hátralékcsökkentési támogatás keretében segítséget nyújt azon családoknak vagy személyeknek, akiknek adóssága meghaladja az ötvenezer forintot és tartozásuk legalább hat havi, vagy a közüzemi díjtartozásuk miatt a szolgáltatásukat kikapcsolták. A pénzbeli támogatáshoz szolgáltatásként adósságkezelési tanácsadás is kapcsolódik, melyet a gyermekvédelmi alap-, illetve szakellátásokat nyújtó Szegedi Kistérség Többcélú Társulása (továbbiakban: SZKTT) által fenntartott Egyesített Szociális Intézmény (továbbiakban: ESZI) biztosítja adósságkezelési tanácsadói útján. A vonatkozó együttműködést az Önkormányzat az SZKTT ESZI-vel 2015. áprilisában megkötött megállapodásban rögzítette is. Az ellátás tekintetében 2015. március 01. napjától hatályba lépő jogosultsági feltételek gyakorlatilag egy az egyben megfeleltek a korábbi központi szabályozás által meghatározott feltételrendszernek. A tapasztalatok szerint azonban, a korábbi központi szabályozás szerinti adósságkezelési szolgáltatásban sok szociálisan rászorult személy nem tudott részt venni; vagy túl magas volt a fennálló adóssága, vagy túl alacsony a jövedelme, így a folyamatos fizetési kötelezettsége nem volt biztosított, illetőleg sok esetben a családos háztartások esetében a jövedelemhatárt meghaladták. A támogatás lejártát követően pedig csak 2 év elteltével volt lehetőség ismételten igénybe venni az ellátást, amely időszak a hosszúsága révén egy esetleges felmerülő családi krízis, jövedelemromlás esetén nagy mértékű adósság felhalmozódásához vezetett. 2015. október 01. napjával az Önkormányzat az önkormányzati rendelet módosításával két szempont szerint is bővítette azon igénybe-vevők körét akik részére az ellátás elérhető. Egyrészt egységesítésre kerültek az egyszemélyes és a többszemélyes (családos) háztartások jövedelemhatárai. A családos háztartások jövedelemhatára megemelésre került, így ugyanannyi lett mint az egyszemélyes háztartásoké (egységesen 71.250,-Ft egy fogyasztási egységre jutó jövedelem). Másrészt a lejárt ellátást követően a 24 hónap helyett már 12 hónapon múlva ismételten igényelhető a támogatás. Az állami adósságkezelés kiegészítését szolgálta 2013. és 2014. évben is a Védőernyő a Díjhátralékosoknak Alapítvány, mely tevékenysége során azokat segítette, akik a lakhatásukkal összefüggésben adósságot halmoztak fel, különös tekintettel azokra, akiket az Önkormányzat a korábbi rendszerben támogatni a jogosultsági feltételek hiányában nem tudott. Az Alapítvány Kuratóriuma 2013. és 2014. évben is negyedévente ülésezett, és a beérkezett kérelem alapján egyedileg döntött a támogatás odaítéléséről. Mind 2013. évben, mind pedig 2014. évben több mint 5.000-5.000 eft-tal támogatta az Alapítvány az adósságaikkal küzdő, esetlegesen az állami adósságkezelésből kiszorult háztartásokat. 7

Kistérségi társulás Szeged Megyei Jogú Város és a statisztikai kistérséghez tartozó települési önkormányzatok által alakított SZKTT működése, feladatellátása 2004. év július óta folyamatos. Célja továbbra is a kistérségi szintű koordinálása révén a közszolgáltatások magasabb színvonalon történő, hatékonyabb ellátása. Az Önkormányzat a szociális törvényben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.-ben (továbbiakban: gyermekvédelmi törvény) foglalt kötelező feladatait az utcai szociális munka, a támogató szolgáltatás, idősek átmeneti ellátása és a bölcsődei ellátás kivételével 2007. január 01-től a SZKTT-vel kötött feladatátadási szerződés keretében látja el. Antiszegregációs terv A város jövőbeni fejlesztési irányait, terveit tartalmazó Integrált Városfejlesztési Stratégia részét képezi Szeged Megyei Jogú Város Antiszegregációs Terve, melyet Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az 515/2008. (IX. 26.) Kgy. számú határozatával fogadott el. A dokumentumban megfogalmazott cél a város két szegregáltnak minősülő területének, az Árpa utcai (kiskundorozsmai), és a Cserepes sori (alsóvárosi) szegregátumnak a felszámolása, az ott lakók életminőségének javítása, társadalmi integrációjuk segítése, továbbá újabb szegregátumok kialakulásának megelőzése. Az Antiszegregációs Terv 2013. évben felülvizsgálatra került. A tervezett rövid-, közép és hosszú távú intézkedések között szerepel többek között a Cserepes sori szegregátumban évente 2 lakás kiürítése. Az Önkormányzat a 2013. évi, a 2014. évi és a 2015. évi költségvetésében is 10.000 eft előirányzatot biztosított az Antiszegregációs Terv végrehajtása céljából. 2014. és 2015. évben 2-2 lakás kiürítése történt meg, tulajdonjog megváltással, illetve bérleti jognak más ingatlan bérleti jogára történő cseréjével. 2014. évben a kiskundorozsmai szegregátumban élők életminőségének javítása, a fertőzés- és járványveszély csökkentése céljából 10 árnyékszék felújításra került mintegy 3.100 eft értékben, valamint a felhalmozódó hulladék elszállítása folyamatos. A szegregátumokban élő roma gyerekek számára indított, és a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat által működtetett roma tanoda program keretében a felzárkóztató oktatás mellett a tehetséggondozásra is nagy hangsúlyt fektettek. A program két helyszínen működött Szegeden a Rákóczi utcában és kiskundorozsmán melybe bekapcsolódtak az Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának hallgatói is, akik fél éven keresztül foglalkoztak 1-2 gyerekkel. Ezzel a kezdő pedagógusok is tapasztalatra tettek szert a hátrányokkal induló gyermekek megértése, megismerése terén. A gyermekeket elvitték táborozni is, találkoztak más tanulókkal is, kiszakították őket igencsak zárt világukból. A roma tanoda működtetéséhez az Önkormányzat pénzbeli támogatást nyújtott. 2014-ben kiírt Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglalt célok megvalósítását támogató pályázat keretében a Rákóczi utcai roma tanodának is otthont adó épület energetikai korszerűsítésére került sor, továbbá 8

szabadidős program (nyári tábor, karácsonyi ünnepség) szervezésére is volt lehetőség. A Önkormányzat 2014. évben tüzifa pályázatot hirdetett a szociális ellátásban részesülő háztartásoknak. A mintegy 380 beérkezett pályázatból 300 pályázat nyert támogatást, ami háztartásonként egy erdei m3 hasított tűzifát jelentett. Az ezzel járó költség mindösszesen bruttó 9.500 E Ft volt. A két szegregátumban lakó, a pályázati feltételeknek megfelelő valamennyi család részesült a támogatásban. A 2015. évi tüzifa pályázatból a szegregátumokból 64 háztartás részesült támogatásban. Az Önkormányzat évek óta támogatja a közfoglalkoztatott személyeknek a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzatnál történő foglalkoztatását. Ennek keretében 2014.07.07.-2014.08.31.- ig 61 fő, 2014.08.18.-2014.12.31.-ig 161 fő, 2014.12.01.-2015.03.31.-ig 27 fő vett rész közfoglalkoztatásban, akik nagy részben a szegregátumból kerültek ki. Helyi Esélyegyenlőségi Program Az Önkormányzat jogszabályi kötelezettségnek is eleget téve a 314/2013. (VI. 28.) Kgy. sz. határozatával 2013.06.28. napján Helyi Esélyegyenlőségi Programban (továbbiakban: HEP) rögzítette az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat, mellyel érvényesíteni kívánja az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét. A HEP a helyzetelemzésen túl intézkedési terveket tartalmaz, melyek konkrét elmozdulásokat eredményezhetnek az érintett célcsoportok (mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek, fogyatékkal élők) tekintetében. A dokumentum 2015. évben felülvizsgálatra került, melynek során az egyes célcsoportokat érintő jelentősebb változások kerültek átvezetésre, míg a dokumentum második részében a korábban elfogadott intézkedések megvalósításának részletes bemutatása és további két új intézkedés rögzítése történt meg. Megállapításra került, hogy minden célcsoport esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében történtek előrelépések. Objektív okok, pl.: a központi jogszabályváltozások vagy az Európai Uniós pályázatok kiírásának tolódása miatt egyes intézkedések esetében ugyanakkor szükségessé váltak kisebb módosítások, pl.: határidő változása. 2014-ben az Önkormányzat a HEP-ben foglalt intézkedésekhez kapcsolódóan, az abban foglalt célok elősegítése érdekében pályázatot hirdetett egyesületek és nemzetiségi önkormányzatok részére, esélyegyenlőséget előmozdító tevékenységek, programok, rendezvények támogatására, 5 millió Ft keretösszeggel. 12 pályázó nyert támogatást, akik közül 6 szervezet ezen célcsoport esélyegyenlőségének javítása érdekében nyújtotta be pályázatát, támogatásuk mindösszesen 1,8 millió Ft volt. Szociálpolitikai Kerekasztal A szociális törvény 58/B. (2) bekezdése alapján a 2000 fő feletti lakosságszámú települési önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a települési támogatásokról szóló 6/2015. (II. 20.) önkormányzati rendeletének különös része meghatározza a Szociálpolitikai Kerekasztal jelenlegi tagjait. A Szociálpolitikai Kerekasztal létszáma 9 fő, tagjai: 9

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottságának elnöke, Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Szegedi Dr. Waltner Károly Otthon igazgatója, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi igazgatója, SZKTT Egyesített Szociális Intézmény főigazgatója, SZMJVÖ Fogyatékkal Élők és Betegek Érdekvédelmi Szervezeteinek Fórumának képviselője SZMJVÖ Idősügyi Tanácsa képviselője, Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Dél-alföldi Régió képviselője, Szegedi Ősz Idősotthon intézményvezetője, Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. A Szociálpolitikai Kerekasztal legalább évente egy alkalommal ülést tart. A működésük rendjét tagjai határozzák meg, az ügyviteli feladatokat Humán Közszolgáltatási Iroda látja el. 2. Szeged városban meglévő szociális szolgáltatások jellemzése, az önkormányzat kötelező feladatainak teljesítése A szociális törvény 90. (2) bekezdése szerint a A megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási feladatokat, éjjeli menedékhelyet, hajléktalan személyek átmeneti szállását, idősek otthonát, valamint amennyiben a lakossági szükségletek indokolják hajléktalanok otthonát és hajléktalan személyek rehabilitációs intézményét megszervezni és fenntartani. Az Önkormányzat a fenti kötelező feladatait részben feladatátadási szerződés útján, részben ellátási szerződések útján látja el. Feladatátadási szerződés megkötésére a SZKTT-vel került sor, míg ellátási szerződést az Önkormányzat az Őszidő Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.-vel (idősotthoni ellátás, idősek átmeneti ellátása), a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettel (utcai szociális munka), és a Szegedi Mozgássérültek Alternatív Egyesületével (támogató szolgálat) kötött. A SZKTT ESZI integrált intézmény keretén belül a szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások mellett egyes gyermekjóléti, valamint egészségügyi ellátások is biztosítottak. 2.1. A szociális alapszolgáltatások Az alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. (szociális törvény 59. (1) bekezdés) Szeged városban biztosított szociális alapszolgáltatások: étkeztetés (népkonyha), házi segítségnyújtás, családsegítés, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás. 10

Az Önkormányzat a fent említett feladatátadási szerződés alapján a társulás keretében látja el az alábbi feladatait: étkeztetés (népkonyha), házi segítségnyújtás, családsegítés, közösségi ellátás szenvedélybetegek részére, nappali ellátás időskorúak, fogyatékos személyek, hajléktalanok, valamint szenvedélybetegek részére. A szociális törvény 92. (3) bekezdése alapján amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. Ennek megfelelően a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Polgármesterek Tanácsa a 30/2015. (IX. 28.) P. T. számú határozatával fogadta el a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása szociális szolgáltatástervezési koncepciójának legutóbbi módosítását (továbbiakban: Társulási Koncepció). Mindezek alapján a fenti társulásban biztosított alapszolgáltatások csak érintőlegesen kerülnek bemutatásra jelen szolgáltatástervezési koncepcióban, azok részletes bemutatására a fent említett Társulási Koncepcióban sor került. 2.1.1. Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. (szociális törvény 62. (1) bek.) A feladatellátás a SZKTT ESZI keretén belül biztosított. Havi átlagban 1655 fő az aki igénybe veszi ezen ellátást. Étkeztetést biztosít még Szegeden: Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet (6725 Szeged, Ybl Miklós 4.), Gordiusz Intézmény (5700 Gyula, Béke sgt. 12. Fsz/1.) fenntartásában működő Szolgáltató Centrum (6722 Szeged, Kígyó u. 4.). 2.1.2. Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. (szociális törvény 63. (1) bek.) A feladatellátás a SZKTT ESZI keretén belül biztosított. Az ellátást havi átlagban 220 fő veszi igénybe. Házi segítségnyújtást biztosít még Szegeden: Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió (5630 Békés, Petőfi S. u. 56.) fenntartásában működő Segítő Szolgálat (6721 Szeged, Festő u. 6.), Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet (6725 Szeged Ybl Miklós 4.), Szegedi Görögkatolikus Egyházközség Szent Rozália Szolgálat(6721 Szeged, Lechner tér 9.). 2.1.3. Családsegítés A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt 11

segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. (szociális törvény 64. (1) bek.) A szolgáltatást Szegeden a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is az SZKTT ESZI biztosítja. Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. tv. 2016. január 01-jei hatállyal módosítja a szociális törvényt, amely érinti a családsegítés szolgáltatás nyújtását is. A változás részletesebben jelen dokumentum 3. Szeged városban meglévő, személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások jellemzése 3.1. Gyermekjóléti alapellátások 3.1.1. Gyermekjóléti szolgáltatás (Gyermekjóléti Központ) pontban kerül kifejtésre. 2.1.4. Közösségi ellátások A szociális törvény 65/A. (1) bekezdése szerint közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás. A SZKTT ESZI Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum (6726 Szeged, Fésű u. 4.) közösségi ellátást nyújt szenvedélybetegek részére, amely alapszolgáltatás keretében alacsonyküszöbű ellátást is biztosít. Szenvedélybetegek részére alacsonyküszöbű ellátást biztosít még Szegeden: Kiút Szenvedélybetegek Gyógyulásáért Közhasznú Alapítvány Szermentes Sziget Alacsonyküszöbű Szolgáltatóháza (6723 Szeged, Becsei u. 3.) 2.1.5. Támogató szolgáltatás A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. (szociális törvény 65/C. (1) bekezdés) A feladatellátást az Önkormányzat a Szegedi Mozgássérültek Alternatív Egyesületével (6725 Szeged, Veresács u. 17/B.) kötött ellátási szerződés útján biztosítja. A szolgáltatáshoz 4 gépjármű áll rendelkezésre. Támogató szolgáltatást nyújt még Szegeden: Regionális Esélyegyenlőség Egyesület (6723 Szeged, Budapesti krt. 12/B.) - egy gépjárművel. 2.1.6. Utcai szociális munka Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. (szociális törvény 65/E. ) Az Önkormányzat a feladatellátást a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettel (1125 Budapest, Szarvas G. u. 58-60.) kötött ellátási szerződés útján biztosítja. A fenntartó a Szeged, Csanádi u. 9. 12

szám alatt működteti a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza Szegedi Hajléktalanellátó Központot, melynek keretében két utcai szociális munka szolgálat tevékenykedik. A két gondozó szolgálat keretében közel 200 hajléktalan személy ellátásáról gondoskodnak. 2.1.7. Nappali ellátás A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b)a tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak ide nem értve az idős személyeket napközbeni étkeztetését. (szociális törvény 65/F. (1) bek.) A SZKTT ESZI: a) hét telephelyén, mindösszesen 300 férőhelyen nyújt nappali ellátást időskorúak részére: Szeged, Alsókikötő sor 5. (60 fő), Szeged, Dáni J. u. 2-4. (30 fő), Szeged, Vám tér 5. (30 fő), Szeged, Gáspár Z. u. 8. (30 fő), Szeged, Kereszttöltés u. 29/B. (60 fő), Szeged, Kossuth L. sgt. 115. (60 fő), Szeged, Bölcs u. 11. (30 fő). b) Szeged, Kálvária tér 8. szám alatti telephelyén nyújt nappali ellátást fogyatékos személyek részére 50 férőhelyen, c) Szeged, Algyői út 3. szám alatti telephelyén nyújt hajléktalan személyek részére nappali ellátást 50 férőhelyen, és d) a Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum (6724 Szeged, Fésű u. 4.) elnevezésű szolgáltatója útján szenvedélybetegek nappali ellátását 60 férőhelyen. A SZKTT ESZI kívül az alábbi szolgáltatók biztosítanak különböző típusú nappali ellátásokat: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület fenntartásában a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza Szegedi Hajléktalanellátó Központot a Szeged, Csanádi u. 9. szám alatt, 30 férőhelyen hajléktalan személyek részére, fogyatékos személyek részére 20 férőhelyen a Szegedi Mozgássérültek Alternatív Egyesülete (6725 Szeged, Veresács u. 17/B.) a Fogyatékkal Élő Gyermekek Nappali Intézménye és Makray Fejlesztő Iskolája (6725 Szeged, Felhő u. 1/B.), a Szivárvány Autizmus Egyesület (6724 Szeged, Csongrádi sgt. 114.) a GEMMA Szociális Szolgáltató Központ Fejlesztő Iskola keretében 24 férőhelyen fogyatékos személyek számára a 6771 Szeged, Szerb u. 171. szám alatt. 2.2. Szociális szakosított ellátási formák 13

Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. (szociális törvény 66. (1) bek.) 2.2.1. Ápolást, gondozást nyújtó ellátás Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. Ápolást, gondozást nyújtó intézmény az idősek otthona, a pszichiátriai betegek otthona, a szenvedélybetegek otthona, a fogyatékos személyek otthona, valamint a hajléktalanok otthona. (szociális törvény 67. (1)-(2) bekezdés) 2.2.1.1. Idősek Otthona Az idősek otthonában a napi 4 órát meghaladó vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, a napi 4 órát meghaladó vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. (szociális törvény 68. (1)-(2) bek.) SZKTT ESZI a székhelyén és 3 telephelyen működtet idősek otthonát, melyből 1 telephelyen emelt szintű ellátást nyújt. A Szeged, Kálvária sgt. 45. szám alatti telephely 150 férőhellyel, a Szeged, Kálvária sgt. 47. szám alatti telephelyen, emelt szintű ellátásként 100 férőhellyel, a Szeged, Acél u. 1. szám alatti telephelyen 184 férőhellyel, és a Szeged, Alsó-kikötő sor 13. szám alatti telephely 26 férőhellyel működik jelenleg. A feladatellátásra az Önkormányzat ellátási szerződést kötött továbbá az Őszidő Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal, amely a Szegedi Ősz Idősotthon (6724 Szeged, Zákány u. 25.) keretében 62 hagyományos idősotthoni férőhelyen biztosít idősek részére ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátást, míg 11 férőhelyen emelt szintű ellátást nyújt. Tartós bentlakást nyújtó idősek otthonát tart fenn továbbá: a Szegedi Zsidó Hitközség (6722 Szeged, Gutenberg u. 20.) a Szegedi Zsidó Hitközség Szeretetotthona (Szeged, Gutenberg u. 20.) keretében 22 férőhelyen, a Bálint Sándor Egyházmegyei Szeretetszolgálat (6722 Szeged, Aradi vértanúk tere 2.) a Bálint Sándor Szeretetotthon (6725 Szeged, Harmat u. 2-4.) keretében 70 férőhelyen, és a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek Idősek Otthona (6725 Szeged, Ybl Miklós u. 4.) keretében 72 férőhelyen. 2.2.1.2. Fogyatékos személyek otthona A fogyatékos személyek otthonába az a fogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség. 14

(szociális törvény 69. (1) bek.) Az Önkormányzat 2012. december 31. napjáig biztosította a fogyatékos személyek otthonának fenntartását és működtetését a Dr. Waltner Károly Otthon keretén belül. Jogszabályi változások következtében az intézmény a feladatellátásra szolgáló teljes ingó- és ingatlanvagyonnal együtt 2013. január 01. napjától állami fenntartásba került. Ettől az időponttól a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (1132 Budapest, Visegrádi 4. 49.) fenntartásába került, és Szegedi Dr. Waltner Károly Otthon (6723 Szeged, Agyagos u. 45.) néven működik tovább, változatlanul 150 férőhelyen. Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fogyatékos személyek és pszichiátriai betegek ápolását, gondozását nyújtó intézményt is fenntart a Csongrád Megyei Vakok Otthona (6726 Szeged, Torontál tér 1.) keretében. 122 férőhelyen 82 fő fogyatékos, és 40 fő pszichiátriai betegről gondoskodnak. 2.2.2. Rehabilitációs ellátás A rehabilitációs intézmény a bentlakók önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálja. Rehabilitációs intézmény a) a pszichiátriai betegek, b) a szenvedélybetegek, c) a fogyatékos személyek, d) a hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye. (szociális törvény 72. (1)-(2) bek.) SZKTT ESZI Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum a Szeged, Fésű u. 4. szám alatti székhelyen, 10 férőhelyes rehabilitációs intézményi ellátást biztosított 2015. április 30. napjáig szenvedélybetegek részére. 2014. novemberében Szeged mellett, Szatymazon átadásra került Magyarország első, serdülőkorúakat is ellátó szenvedélybeteg rehabilitációs intézménye a SZKTT ESZI Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum Rehabilitációs Centrum. Az intézményben oktatónevelői munka, szociális-, és egészségügyi ellátás egyaránt folyik. A korábban a Szeged, Fésű utcában működő rehabilitációs ellátás megszűnt, és a férőhelyei átcsoportosításra kerültek a Rehabilitációs Centrumba, mely Szatymaz, Kossuth u. 1. sz. alatt működik jelenleg 20 férőhelyen. 2.2.3. Támogatott lakhatás A támogatott lakhatás a fogyatékos személyek, a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek részére biztosított ellátás, amely az életkornak, egészségi állapotnak és önellátási képességnek megfelelően, az ellátott önálló életvitelének fenntartása, illetve elősegítése érdekében biztosítja a lakhatási szolgáltatást, az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitelt, az ellátott életkörülményeinek figyelemmel kísérését biztosító kísérő támogatást, az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján, erre vonatkozó igény esetén az étkezést, az ápolás-gondozást, a fejlesztést, a társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatásokat. (szociális törvény 75. (1) bek.) Jelenleg támogatott lakhatás nem működik a városban, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 110/A. (2) bekezdése szerint az elhelyezés alapfeladatot meghaladó szolgáltatásnak minősül. 2.2.4. Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás 15