A piszkos hógolyók, avagy a koszorúér-betegség, mint az érelmeszesedés állatorvosi lova Írta: dr. Tschürtz Nándor Tervezte: Why Not?! Group
A koszorúér-rendszer a szívet ellátó ütôerek hálózata. Bennük a friss vér áramlik a szívizomsejtekhez. Zömmel érelmeszesedés a koszorúér-betegség oka. A probléma minden esetben az, hogy az izomzat nem jut a megfelelô mûködéshez szükséges oxigénhez és tápanyaghoz. Ez maga a szívizom iszkémia: azaz a szívizom fuldoklik, és egyben éhezik. Emiatt beszélünk iszkémiás szívbetegségrôl. Attól függôen, hogy mik a tünetek, a koszorúér-betegségnek több megjelenési formája van. Egyáltalán nem törvényszerû, sôt ritka, hogy ezek szépen sorban, egymás után alakuljanak ki. Lehet akár az elsô tünet - minden elôzetes panasz nélkül fellépô váratlan halálunk. 2 3
Érszerkezet Ütôereink, mint vérszállító csövek, több rétegûek. Az áramló vér felôli bélés az érbelhártya. Egyetlen sejtsorból álló védôréteg. Épsége biztosítja, hogy a vér ne alvadjon az érfalhoz. Ez kulcskérdés. Alatta vastagabb, izomsejtekbôl és rugalmas rostokból álló középsô réteg következik. Az egészet pedig egy rostos burok fogja körbe. A rétegek, a rétegeket alkotó sejtek kommunikálnak egymással és az érben áramló vér elemeivel is. A belsô hártyán át oxigén, tápanyagok és számos más anyag (pl. koleszterin), sôt komplett sejtek jutnak az érfalba. Egészséges helyzetben ez egy finom egyensúlyi folyamat. Nincs érdemi lerakódás. Ami az érfalba bejut, az vagy felhasználódik, vagy visszakerül a vérbe. 4 5
mindig az egész érrendszer beteg. Érelmeszesedés Az érelmeszesedés során az érfalban tartós gyulladás zajlik. Az érfal mintegy parázslik. A klasszikus vegyületek (pl. koleszterin!) felhalmozódásával, vál- A helyi gyulladás az érbelhártya alatt sejtek, rostok, érrendszeri rizikótényezôk a magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint, dohányzás ér- szigetelôhártyáját maga elôtt tolva szûkíti a vér áramtozásával jár. Ez maga a plakk. A massza a belsô fali gyulladást okoznak. Minél több a rizikótényezônk, lásának útját. Ha a hártya elég erôs, a felszíne ezek minél kifejezettebbek és minél hosszabb ideig megakadályozza, hogy az egyre növekvô szûkületre állnak fenn, az érbetegség annál súlyosabb. Ha az vér alvadjon rá. Az ilyen plakk - és persze maga a érbelhártya áteresztôképessége megváltozik, vérünk szûkület is - stabil. koleszterinszintje túlságosan nagy, a koleszterin az átlagosnál agresszívebb, vagy az érfal-koleszterin öntisztulása zavart szenved, elkezdôdik a baj. A kolesz- megrepedhet. Sokszor az érgyulladás maga gyengíti, Ezzel szemben, ha a burkoló hártya gyenge, bizony terin egy része és az elpucolásukon erôlködô sejtek vagy akár maga repeszti meg. Az ilyen plakk instabil. A felszín repedése után a szûkítés szempontjából bent rekednek az érfalban. Rendkívül összetett helyi harc gyulladás veszi kezdetét. Ez egy ponton túl, akár jelentéktelen plakkra hirtelen vérlemezkék hada mint a lavina, önmagát (is) erôsíti. tapad, helyi vérrög-képzôdést elindítva. A vérrög pedig akár percek alatt teljesen elzárhatja az eret! Az érelmeszesedés elôrehaladása lassú, fokozatos romlás, meg-megtorpanás és hirtelen helyi érrobbanások egyvelege. Érrendszerünk számos pontján különbözô mértékû helyi folyamat pusztít. Annyi bizonyos, hogy ha a betegség egy szervünkben már megmutatta magát vagy vizsgálattal kimutatható, valamilyen fokban a többi érterület károsodása is fennáll. Lehet, hogy egy pont betegségét észleljük, mégis 6 7
A koszorúér-betegség megjelenési formái Tehát, ha az érszûkület stabil, sokáig növekedhet panaszmentesen. Panaszt akkor okoz, ha az érátmérôt már mintegy 70%-ban szûkíti. Sôt! Ilyen fokú szûkület is csak akkor, ha az ér által vérrel ellátott szívizom oxigénigénye megnô. Típusosan valamilyen fizikai terhelésnél vagy stressz-hatásnál. Ha a terhelést abbahagyjuk, a szívizom oxigén- és így vérigénye csökken, és ezt a nyugalmi igényt a jelentôsen szûkült ér is biztosíthatja. A vérellátási zavar és vele együtt az ezt kísérô panasz - mondjuk a mellkasi fájdalom - megszûnik. Ez a klasszikus stabil, terhelésre jelentkezô angina. Ugyanakkor a szûkületet akár alig okozó felrakódás, plakk hirtelen instabillá válhat. Berepedése, majd a gyorsan rárakódó véralvadék néhány percen belül, minden elôzetes jelzés nélkül, hirtelen kritikus vérellátási zavart vagy akár teljes érelzáródást okozhat. Így jön létre a hirtelen, kiszámíthatatlanul jelentkezô, vagy akár már nyugalomban is panaszt okozó, ún. instabil angina. Ha a vérellátási zavar szívizomelhalást is okoz, kialakul a szívinfarktus. Ha a vérellátási zavar szívleállást okozó ritmuszavart indít, fellép a hirtelen halál. A sok kicsi sokra megy alapján a koszorúér-betegség a szívizom mûködését károsítva szívelégtelenséget is okozhat. A stabil angina, instabil angina, szívinfarktus, hirtelen halál és a szívelégtelenség ugyanannak a kórképnek, a koszorúér-meszesedésnek más-más köntösben megjelenô változata lehet. A megelôzés a rizikótényezôk, mint a dohányzás, elhízás, magas vérnyomás, vérzsír-betegségek, cukorbetegség elkerülésén, ill. korai felismerésén, személyre szabott kezelésén áll vagy bukik. 8 9
Koleszterincsökkentés Az érelmeszesedés folyamatában a koleszterinnek kulcsszerepe van. A betegség kialakulásának, elôrehaladásának és ezáltal a kézzelfogható események (pl. szívinfarktus) kockázatcsökkenése sokszor a legnagyobb mértékben a koleszterinszint tartós csökkentésével érhetô el. Ez tény. Emiatt ma nemzetközi orvosi ajánlások határozzák meg a (lipid) vérzsír-kezelés céljait. Zsírok, vérzsírok Persze a koleszterin egyfajta zsír. Ha azt halljuk: zsír, talán egy zsírosbödön jelenik meg a szemünk elôtt. Rendben. Kezdjük a zsírokkal, mint ételeink meghatározó összetevôjével. Ez napjaink elhízós viszonyai között azért is lényeges, mert ha energiáról van szó, akkor a zsír a király. Zsírokból az utolsó grammig lesz valami. Vagy építôelem, vagy energia, vagy tartalék. Ha a szükségesnél kicsivel is többet eszünk zsírból, akkor az bekerül a spájzba. Onnan meg csak akkor használjuk fel, amikor nagyon nincs már más, vagyis úgy magától lehet, hogy soha. És mi van az olajokkal? Talán az olaj is zsír? Bizony! Persze, a zsírok képlékenyen szilárdak, az olajok meg folynak. A zsírok zöme állati eredetû, az olajok meg általában növényiek; emiatt a zsírokban van koleszterin, az olajokban meg általában nincs. De! Hízásilag mindegy, hogy 10 deka zsír vagy 10 deka olaj! 10 11
Aztán nézzük csak, mik azok a zsírsavak! Megint egy fogalom. A zsírsavasak a zsírok vagy olajok tehát a zsiradékok fô alkotóelemei, amolyan zsírrészek. A hétköznapi zsíroknak van egy magja csak a tudományos igényesség miatt ezt glicerinnek hívják, és ebbôl állnak ki a zsírsavláncok. Olyan, mintha egy krumpliból kötôtûk állnának ki. A krumpli a glicerin, a kötôtûk a zsírsavak. Az ilyen hétköznapi, három kötôtûs krumplis zsír neve triglicerid. A krumpli, azaz a glicerin mindig ugyanolyan, a különbséget a kötôtûk, azaz a zsírsavláncok adják. Ezekbôl meglehetôsen nagy a választék. A hétköznapi zsírfélék mellett vannak speciálisak is. A legismertebb éppen a koleszterin. Tehát a koleszterin is zsír. Minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár. A koleszterin zsír, de nem minden zsír koleszterin. A koleszterin váza amolyan hiányos, torz olimpia-négy-karika. A koleszterinben nem az energiatartalom a lényeg. Nem a koleszterintôl hízunk. Az elfogyasztott zsírmennyiségnek csak kis része koleszterin. Koleszterinbôl naponta átlag 500-600 milligrammot, tehát csak mintegy fél grammot, zsírokból több mint 100 grammot, azaz több mint 10 dekát fogyasztunk. Szembetûnô különbség. Hízás szempontjából a sok zsír, érelmeszesedésileg a sok koleszterin a kulcs. Ha a legnagyobb energiatartalmú tápanyagból, tehát a zsírokból kevesebbet eszünk, akkor kevésbé hízunk. Az együnk kevés koleszterint, alacsony lesz a koleszterinszintünk öszszefüggés nem ilyen egyszerû. Miért? Mert praktikusan (majdnem) minden sejtünk maga is képes termelni koleszterint! 12 13
Koleszterin a piszkos hógolyókban Egyáltalán honnan kerül vérünkbe a koleszterin? Honnan, hová és hogyan szállítja a vér? Táplálékaink zsírtartalma leegyszerûsítve a koleszterin és a triglicerid emésztés után a bélbe jut. A bélben a koleszterin az epesavval szétoszlatva jut a bélfal felszívó sejtjeihez. Ezekbe a sejtekbe egy speciális szállító fehérje viszi be. E nélkül a koleszterin csak igen keservesen és kis mennyiségben jut be a bélfal sejtjeibe, azaz alig szívódik fel. Már itt megjegyzem, hogy ez a lépés gyógyszeresen, célzottan és hatékonyan gátolható egy ezetimib nevû anyaggal. Ha a koleszterin bejut a bélsejtbe, onnan az erekbe kerül. Nem úgy szabadon, mint pucér koleszterin, hanem számos fehérjével és zsírnemû anyaggal, többek között nagy mennyiségû trigliceriddel együtt, vérünk legnagyobb összetett részecskéjét alkotva. Ez egy már-már szabad szemmel is látható zsírcsepp (kilomikron). Olyan az egész, mint egy hatalmas, kavicsokkal és fûszálakkal dúsított hógolyó. Az alap tehát a hó számos speciális funkciójú fehérje elegye. A kavicsok és fûszálak pedig a szállított zsírnemû anyagok. Az összes piszkos hógolyó neve tudományosan zsíros fehérje (lipoprotein). Ennek egyik formája a bélbôl a vérbe jutó óriáshógolyó. A vérben való utazása során errôl maga az érfal számos részt lemar. Trigliceridtartalmának jelentôs részét elveszíti, míg a maradék a májhoz ér. A májsejtekben ezek szétbomlanak, részben felhasználódnak, részben új, más fehérjéket tartalmazó csúf hógolyóvá (VLDL) alakulva visszakerülnek a vérbe. Errôl az ismét sok-sok trigliceridet és kevés koleszterint szállító csomagról útjuk során az erek és más szövetek megint trigliceridet falnak le. Hasonlóan, mint a bélbôl felszívódó óriás esetében. Miközben a golyó fogy ténylegesen is egyre kisebbé és tömörebbé válik, koleszterintartalma relatíve egyre nô. Köztes terméken át kialakul a koleszterinben legeslegdúsabb egység, az LDL. Valójában tehát az LDL részecskék mennyisége határozza meg az LDL (tehát a rossz ) koleszterin mennyiségét. Ezen részecskék érfalba jutását és különösen bent rekedését tovább fokozza a cukorbetegség és pl. a dohányzás. Ezek által ugyanis nagyon apró és igen tömör, agresszív LDL alakulhat ki. A szövetekbôl és így az érfalból is vissza a májba, a HDL nevû hógolyó menekíti a koleszterint. A HDL (a jó ) védô hatású az érelmeszesedéssel szemben. 14 15
Ha a vérrel keringô piszkos hógolyókat (lipoproteinek) sorra vesszük ezek a következôk 1. Az óriás (kilomikron): A bélbôl a vérbe jutó nagy mennyiségû triglicerid és mellette a koleszterin szállítója. Útja a bélbôl a májba vezet. 2. A csúf (VLDL): A máj termeli és juttatja a vérbe. Sok-sok májban termelt trigliceridet és kevesebb (májban termelt) koleszterint szállít. Érése során a szövetek trigliceridet rágnak le róla. Trigliceridben egyre szegényebb és koleszterinben egyre gazdagabb lesz. Így alakul ki belôle az LDL. 3. A rossz (LDL): Ez tartalmazza a legeslegtöbb koleszterint. Belôle jut a legtöbb koleszterin az érfalunkba. 4. A jó (HDL): A nagy koleszterinmentesítô. Ô szállítja vissza a szövetekbôl, így az érfalból is a koleszterint a májba. Ezáltal az érfal koleszterinterheltsége csökken. A folyamat akár több ponton is zavart szenvedhet. Így mindig egy vagy többféle piszkos hógolyó csoport halmozódik fel. Azonban a laborvizsgálatoknál az össz-koleszterint, a trigliceridet, a jót, tehát a HDL koleszterint lehet általánosságban mérni. A rossz koleszterin ezek ismeretében akár ki is számítható. Számításhoz a trigliceridnek 4,5 alattinak kell lenni! Ossza el a triglicerid értéket 2,2-vel! A kapott értékhez adja hosszá HDL értékét! A számot az összes koleszterinbôl kivonva megkapta a rossz, tehát LDL koleszterin-szintjét. 16 17
Koleszterincsökkentő gyógyszeres terápia A koleszterinszint meghatározóbb része a szervezet (elsôsorban a máj) saját koleszterintermelésétôl függ. Emiatt a koleszterintermelés gyógyszeres gátlásával, az ún. statin készítményekkel akár 30-50%- os LDL csökkenés is elérhetô. Ezek anyagnevükön (hatóanyag) a lovastatin, pravastatin, fluvastatin, simvastatin, atorvastatin, rosuvastatin. Fô hatásukban azonosak, de különbözô erôsségûek, hatástartamúak, lebomlásúak, kiürülésûek, stb. Emiatt személyre szabottan kell megválasztani, hogy várhatóan kinek melyik lesz a legmegfelelôbb. Ezek az anyagok képezik a koleszterincsökkentô gyógyszeres kezelés alapját. Érvédelmi hatásuk már a koleszterincsökkenés elôtt megkezdôdik. Ennek oka, hogy a vérzsír-hatástól függetlenül is csökkentik magát az érfali gyulladást. Ezzel (is) stabilizálják az instabil, robbanásra hajlamos felrakódásokat, plakkokat. A májba bejutó vagy a májba visszajutó koleszterin egy részét a máj az epével a bélbe üríti, aztán ennek jelentôs része ismét felszívódik. Emiatt a bélbôl felszívódó koleszterin jelentôs, mintegy kétharmad részét tulajdonképpen saját testünk, nagyrészt májunk termeli. A felszívott mennyiség alig egyharmada származik közvetlenül táplálékainkból. Nem véletlen, hogy a táplálék koleszterintartalmának erélyes megszorításával is csak 10-15%-kal csökkenthetô a vér össz-koleszterinszintje. A koleszterinfelszívódás célzott gátlásával (ezetimib) mind a táplálékkal, mind az epével a bélbe jutó koleszterin vérbe jutása csökken. Így a koleszterinszintcsökkentô alapterápiát (statin) kiegészítve, további 20-25%-os csökkenés is elérhetô. Nem csak a laborértéket, de és ez a lényeg a szívinfarktus, a szélütés és egyáltalán minden érszûkület esélyét markánsan csökkenti a gyógyszeres kezelés! Ha nagy a betegségrizikó; a megelôzés, ha már beteg; a kezelés fô fegyverei. Persze csak, ha használjuk! Ennél a terápiánál is érdemes betartani a szabályokat. Konyhakéssel lehet kenyeret kenni és embert ölni. Az emberölés számát viszont nem biztos, hogy csökkentené, ha a konyhából kitiltanánk a konyhakést. 1. Csak olyan gyógyszert, gyógyhatású terméket, táplálék-kiegészítôt stb. szedjen, melynek értelmét, szükségességét lehetséges együtthatásait, mellékhatását megbeszélte kezelôorvosával! Minden új alkalmazni kívánt termék szedésének megkezdése elôtt konzultáljanak. 2. Ha kezelôorvosa koleszterincsökkentô gyógyszer szedését javasolja, és a gyógyszer mellett (bár ez meglehetôsen ritka) bármi mellékhatásnak tûnô dolgot észlel, konzultáljanak. 3. A kezelôorvos által javasolt gyakorisággal történjen laboratóriumi ellenôrzés! Ezzel igazolható, hogy eléri és tartja-e a kívánt alacsony zsírértékeket. Emellett esetleges, nem érezhetô mellékhatások rizikóját is minimálisra csökkenti. Emiatt kezdetben gyakoribb (általában a terápia megkezdése után 4-6 héttel), majd ritkább laboratóriumi ellenôrzés szükséges. Minél hosszabb ideje használja már az adott gyógyszert, annál kisebb a gyógyszer okozta mellékhatás esélye. Évek után már nem is a gyógyszer miatt, hanem a gyógyszer hatását befolyásoló esetleges betegségek kizárására történik a biztonsági (májfunkció, vesefunkció) kontroll. 4. A gyógyszer nem megszünteti a betegséget, csak kezeli. Folyamatos szedéssel biztosíthatók tartósan a kívánt vérzsír-szintek. A gyógyszeres kezelés ne maradjon el, ne szakadjon meg! Szünet tartása nemcsak szükségtelen, de veszélyes is. Ezek a gyógyszerek nem csak a koleszterinszint, de magának az érfali gyulladás csökkentésével is segítenek. Ha a gyógyszert kihagyja, a gyulladás fellángol. 5. Ha valamilyen átmeneti betegség (lázas állapot, gyulladás, fertôzés) gyógyszer szedését javasolják, tájékoztassa a gyógyszert javasló orvost vagy gyógyszerészt minden tartósan szedett gyógyszerérôl, így a koleszterincsökkentô szerérôl, szereirôl is. 18 19
Mellékhatások lehetősége Mint bármely gyógyszer és gyógyhatású szer, a koleszterincsökkentô is okozhat nem kívánt mellékhatást. A betegtájékoztató minden ilyen lehetséges problémát felsorol a gyakoribbaktól az irodalmi ritkaságokig. Ez nem jelenti azt, hogy a kezelés szabályainak betartása mellett nagy lenne a mellékhatás rizikója. Sajnos, nem mindenki, ill. nem minden esetben alkalmazhat koleszterincsökkentô gyógyszert. A koleszterincsökkentô gyógyszeres kezelés ellenjavallt, ha Ön: 1. Fogamzóképes korú hölgy, a közeljövôben gyermekvállalást tervez. 2. Fogamzóképes korú hölgy, és biztonságos fogamzásgátlást nem alkalmaz. 3. Gyermeket vár. 4. Gyermeket szoptat. 5. Tisztázatlan okból tartósan magasak a májfunkciós értékei. 6. Tisztázatlan eredetû tartós vagy visszatérô izompanasza van, vagy tartós izombetegsége ismert. 7. Tartósan jelentôsebb mennyiségû alkoholt fogyaszt, és errôl nem mond le. 8. Ha nem kíván a kezelés során orvosi és laboratóriumi ellenôrzést folytatni. A koleszterincsökkentô gyógyszeres kezelés értelmetlen, ha Ön nem kívánja tartósan alkalmazni a kezelést! Lehetséges, gyakoribb (de egyik sem gyakori) mellékhatások: 1. Allergia (bôrkiütés, viszketés és egyéb általános allergiás tünetek): Nem típusos a gyógyszercsoportra, és nincsenek is az átlagos gyógyszerallergiától eltérô jelei. Nem biztos, hogy magára a gyógyszer aktív anyagára (hatóanyag) allergiás, hisz ezt okozhatja akár a tabletta alapanyaga, bármely összetevôje is. Ilyen esetben a kezelés megszakítása, elhagyása szükséges. Tájékoztassa a gyógyszert javasló orvost, és beszéljék meg a további teendôket. 2. Gyomor-bélrendszeri panaszok (gyomorfájás, haspuffadás, hasmenés, székrekedés): Az elôzôhöz hasonlóan nem típusos a gyógyszercsoportra, és nincsenek speciális tünetei. Persze nem biztos, hogy magát a gyógyszer aktív anyagát (hatóanyag) nem tolerálja. A kezelés megszakítása, elhagyása szükséges. Tájékoztassa a gyógyszert javasló orvost, és beszéljék meg a további teendôket. 3. Hajhullás Nem valószínû, hogy Önnél minden hatóanyag okozza. Ha a jelenség fellép és panaszt okoz, a terápia felülvizsgálata és más hatóanyag választása indokolt. Konzultáljon a gyógyszert rendelô kezelôorvosával! 4. Alvászavar Egyes személyekben egy-egy hatóanyag maga okozza. Reggeli bevétellel (nem kifejezetten hosszú hatású szereknél) vagy hatóanyagváltással orvosolható. Konzultáljon a gyógyszert rendelô kezelôorvosával! 5. Izompanasz a) Lehet izomfájdalom, izomgyengeség az izomrostok megbetegítése nélkül. Tartós panasz esetén minden kimutatható izombetegség, károsodás nélkül is a terápia felülvizsgálata (gyógyszer elhagyása, hatóanyagváltás) szükséges. b) Lehet az izomrost betegségével összefüggô. Sok esetben nehezen különíthetô el 20 21
az elôzô szituációtól. Emiatt a terápia megszakítása és felülvizsgálata szükséges. c) Extrém ritka esetben az izomzat pusztulásával jár. Nem megfelelô gyógyszerválasztás, több gyógyszer kölcsönhatása, a gyógyszer átalakulását és/vagy kiürülését befolyásoló betegségek (máj, vese) esetén fordulhat elô. Ha megmagyarázhatatlan izomfájdalma vagy izomgyengesége jelentkezne a kezelés során különösen a végtagok nagy izmaiban (comb, fartájék) konzultáljon kezelôorvosával! 6. Májfunkciós eltérés Nagyobb esélye a kezelés megkezdése után lehet. Emiatt a terápia beállítása elôtt a májfunkciós értékek meghatározása elengedhetetlen. Rendszeres, megfelelô gyakoriságú laboratóriumi vizsgálattal idôben, májkárosodás veszélye nélkül felismerhetô. A terápia átgondolása, szükség esetén felülvizsgálata indokolt. Sokan gondolják, hogy a gyógyszerek mérgek. Egyáltalán nem. Sôt, a koleszterincsökkentôk meglepôen biztonságosak. A recept nélkül kapható szokványos fájdalomcsillapítók mellékhatásaitól hazánkban évente többen halnak meg, mint statinok mellékhatásától húsz év alatt az egész világon! Fél a repüléstôl? Az érbetegségtôl? Mekkora az esélye, hogy lezuhan, és hogy érbetegségben hal meg? Na, ezt megmondom: 50%! Ön melyiktôl fél? Legalább adjon esélyt... magának! Hogy magas-e a magas (ne a laborpapíron lévô csillagokat nézze!), az attól függ, hogy Ön érbeteg-e, ill. attól, mekkora Önnél az érbetegség rizikója. Puff neki! Mintha elakadtunk volna. Akkor mennyi is legyen az annyi? Az elv egyszerû. Minél betegebbek ereink, illetve minél nagyobb a rizikónk arra, hogy az ösz- Tanácskozzon kezelôorvosával! Tisztázzák, mekkora az Ön érbetegség rizikója! Ehhez a rizikószinthez tartozik egy maximálisan elfogadható koleszterin, ill. elsôsorban egy maximálisan eltûrhetô LDL, tehát rossz koleszterinérték. Ez után már csak azt kell megnéznie, hogy az eddigi, megszokott életmódjával és gyógyszerelésével alatta van-e ennek a szintnek. Ha igen: szuper. Nem kell változtatnia, csak idôrôl idôre kontrollálni a helyzetet. Figyelem! Nem csak a koleszterinszintet, de az érrendszeri rizikóhelyzetét is idôrôl idôre méresse fel! Mindkettô változhat! Ha koleszterinértéke a kívánt tartomány feletti, de csak mintegy 10, maximum 15%-kal haladja azt meg, étrendi módosítással, koleszterinszegény étrend folyamatos tartásával elérhetô (lehet) a kívánt érték. Persze, ellenôrzés ekkor is kell. Ha még messzebb van a pillanatnyi valósága az elérendô céltól, biztosan érdemes az étrendi módosítás mellett hatékony, biz- szes érkárosító tényezôt (dohányzás, elhízás, magas tonságos orvosi javaslat szerinti gyógyszeres támoga- vérnyomás, cukoreltérések, örökletes hajlam) figye- tást is alkalmaznia. Higgye el, megéri! lembe véve érbetegek legyünk, annál alacsonyabbra érdemes, pontosítok: kell csökkentenünk elsôsorban a rossz koleszterin (LDL) értékét. Miért? Hogy megállítsuk a koleszterin érfalba rakódását, hogy megállítsuk magát az érelmeszesedést! 22 23
# A MERCK & CO., INC., Whitehouse Station, N.J., USA leányvállalata. Copyright MERCK & CO., INC., Whitehouse Station, N.J., USA 2007. A dokumentum lezárásának ideje: 2011. 04. 29. 05-2012-EZT-2011-HU-3303-PE 1033 Budapest, Reményi Ede utca 3. Tel./fax: +36 1 240 46 16 e-mail: whynot@whynot.hu http:// www.whynot.hu