SIÓFOKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

SIÓFOKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015 1

Tartalom 1. BEVEZETŐ... 5 1.1. Az intézmény jogi státusza... 5 1.2. Az intézményben ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok... 6 1.3. Az alaptevékenységhez kapcsolódó főbb kiegészítő és segítő tevékenységek... 6 1.4. Az iskola története... 6 2. NEVELÉSI PROGRAM... 8 2.1. Az oktató-nevelő munka pedagógiai elvei, céljai, feladatai... 8 2.1.1. Az oktató-nevelő munka pedagógiai alapelve:... 8 2.1.2. Intézményünk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai:... 9 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...14 2.3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...15 2.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek...17 2.4.1. A tanórai foglalkozások keretében végzett tehetséggondozás...17 2.4.2. Tanórán kívüli tevékenységek...18 2.5. A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás intézményi programja...18 2.5.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:...18 2.5.2. Csoportbontások és a kompetenciafejlesztés...19 2.5.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése...20 2.5.4. A szociális hátrány enyhítését szolgáló tevékenységek...20 2.5.5. A hátrányos helyzet kezelését segítő tevékenységek...20 2.6. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje...21 2.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok...21 2.8. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai...22 2.8.1. A pedagógusok helyi feladatai...22 2.8.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre...24 2.9. A szülők, tanulók és pedagógusok (iskolai, gyakorlati oktatók) együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei...25 2.9.1. A tanuló és a pedagógus kapcsolatrendszere...25 2.9.2. Szülők és pedagógusok együttműködése...26 2.10. A tanulók értékelésére vonatkozó szabályok...26 2.10.1. Az intézményben alkalmazott tanulói értékelési formák az értékelés célja szerint:...26 2.10.2. A tanulás tanítása tantárgy értékelésének alapelvei:...27 2.10.3. Vizsgával kapcsolatos szabályok...28 2.10.4. Osztályozással, értékeléssel kapcsolatos alapelvek...36 2.10.5. A bizonyítványok kiadásának rendje...39 2.10.6. Magatartás és szorgalom minősítési rendszere...39 2

2.11. Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei...45 2.12. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos tudnivalók...46 2.13. A magasabb évfolyamba lépés feltételei...48 2.14. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke...49 2.15. Az intézmény környezeti nevelési programja...49 2.15.1. Alapelvek, jövőkép, célok...49 2.15.2 A környezeti nevelés színterei...51 2.15.3. A környezeti nevelés módszerei...55 2.15.4. A környezeti nevelés taneszközei...55 2.15.5. Erőforrások...56 2.15.6. Iskolán kívüli együttműködés...57 2.16. Az intézmény egészségnevelési és egészségfejlesztési programja...58 2.16.1. Az egészségvédő iskola...58 2.16.2. Helyzetelemzés...59 2.16.3. Iskolánk egészségfejlesztési programjának célja...59 2.16.4. Az egészségfejlesztés főbb területei...60 2.16.5. Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszerek...60 2.16.6. Az egészségnevelési, egészségfejlesztési céljaink megvalósulását segítők...61 2.16.7. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása...63 2.16.8. A segítő kapcsolatok...65 2.16.9. Az egészségnevelés és egészségfejlesztés iskolai területei...65 2.16.10. A mindennapos iskolai testedzés programja...67 2.16.11. Értékelés, újabb célkitűzés...68 2.17. A tanulók fizikai állapotának mérése...68 3. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE...72 3.1. A kompetencia alapú oktatás bevezetése...72 3.2. Az intézményben a TÁMOP 3.1.4 pályázat alapján megjelenő kompetenciaterületek, tevékenységek...74 3.3. Új tanulásszervezési eljárások...78 3.4. Önálló intézményi innovációk...82 3.4.1. Környezeti nevelés a fenntartható fejlődés érdekében...82 3.5. Más intézményektől átvett jó gyakorlatok...83 3.6. A TÁMOP 3.1.4 projekt fenntartását támogató fejlesztési alapelvek...83 3.7. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének programja...90 Az alapító okiratban kiemelt területként kezelt sajátos nevelési igényű tanulók (érzékszervi fogyatékos, egyéb pszichés zavarral küzdők) felvétele csak akkor valósítható meg intézményünkben, ha a felvételt alátámasztja a foglalkozás-egészségügyi szakorvos által kiadott munkaalkalmassági igazolás....90 3.7.1. A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve...90 3.7.2. A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás...91 3.7.3. Fogalmak...93 3.7.4. A sajátos nevelési igényű tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos megsegítési lehetőségek formái...95 3.7.5. A pozitív diszkriminációnak a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében megvalósítható formái.95 3

3.7.6. A fejlesztés szervezeti keretei...97 3.7.7. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei...98 3.7.8. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei...118 3.7. Szakközépiskolai óraterv 2011/2012-es tanévtől...131 3.8. Szakközépiskolai óraterv a 2013/2014-es tanévtől...132 4. SZAKMAI PROGRAM...133 4.1. Képzési profil...133 4.2. Általános szabályok...133 4.3. Modulrendszerű szakképzés...134 4.5. Moduláris rendszerű óratervek...136 4.5.1. Internetes alkalmazásfejlesztő 2012/2013-as tanévtől...136 4.5.2. Ruhaipari technikus...138 4.5.3. Pénzügyi-számviteli ügyintéző 2013/2014-es tanévtől...141 4.5.4. Informatikai rendszergazda 2013/2014-es tanévtől...144 4.5.5. Pék- cukrász...146 4.6. Szakmai képzés óraterve 2013/2014-es tanévtől...148 4.6.1. Bőrdíszműves...149 4.6.2. Eladó...151 4.6.3. Cukrász...153 4.6.4. Gépi forgácsoló...155 4.6.5. Ipari gépész...157 4.6.6. Kőműves és hidegburkoló...159 4.6.7. Mechatronikus-karbantartó...161 4.6.8. Női szabó...163 4.6.9. Pék...165 4.6.10. CNC gépkezelő...167 5. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK...168 4

1. BEVEZETŐ 1.1. Az intézmény jogi státusza Az iskola hivatalos elnevezése, címe: SIÓFOKI SZC MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA 8700 Marcali, Hősök tere 3. Telefon/fax: 85/510-130 E-mail cím: marcali.szki@gmail.com OM azonosító: 203050 Az iskola fenntartója: Siófoki Szakképzési Centrum Az intézmény képviselője: Bodrogi Csaba igazgató Az iskola típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény Intézmény egységei: Összetett iskola - szakközépiskola - szakiskola 5

1.2. Az intézményben ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok Általános iskola Szakiskolai képzés 9-10. évfolyamon - élelmiszeripari szakmacsoport Szakmunkásképzés 11-12-13. évfolyamon - 10. évfolyamra épülve 9-10-11. évfolyamon - alapfokú iskolai végzettségre épülve Szakközépiskolai képzés 9-12. évfolyamon - informatikai szakmacsoport - könnyűipari szakmacsoport - pénzügyi- és számviteli ügyintéző Felnőttek Felnőttek Szakmunkás- Érettségire középiskolája középiskolája képzés épülő nappali tagozat levelező középiskolai szakképzés tagozat végzettségre épülve 1.3. Az alaptevékenységhez kapcsolódó főbb kiegészítő és segítő tevékenységek - szolgáltatási tevékenység (tanműhelyek) - diáksport, testkultúra - szakértés, szaktanácsadás. 1.4. Az iskola története Az intézet 1970 szeptemberében lett önálló szakképzési intézmény. Ezt megelőzően 17 évig a kaposvári 503.sz. Szakmunkásképző Intézet fiókiskolájaként működött. 6

Ebben az időszakban a bőrdíszműves, a mezőgazdasági gépész, az asztalos, a villany- és autószerelő, a kőműves, a lakatos és nőiruha-készítő tanulók elméleti képzését Marcali város többi iskolájának pedagógusai látták el, a gyakorlati oktatás pedig a város és a városkörnyék kisiparosainak segítségével valósult meg. Az első önállóan megkezdett tanévben (1970) indult meg az iskola független nevelőtestületének és gazdasági személyzetének kialakítása. Ezzel egy időben kezdte meg az első tanműhely is működését a Marcali Bőrdíszmű Vállalatnál. A későbbiek folyamán a városban és a városkörnyéken létrehozott vállalatok (főként leányvállalatok) saját tanműhellyel segítették a szakember-utánpótlást. 1982-re sikerült elérni, hogy minden szakmában megvalósuljon a csoportos tanműhelyi képzés. Szakközépiskolai oktatás először 1987-ben kezdődött meg a bőrdíszműves és a gépi forgácsoló, majd a számítástechnika, ill. a telefon- és hálózatszerelő szakmákban. Érettségi bizonyítvány megszerzésére a szakmunkások szakközépiskolájának levelező (1988-tól), majd 1996-tól e képzési forma nappali intenzív tagozatos osztályai is lehetőséget nyújtottak. 1989-ben pedig az első iskolai tanműhelyt is birtokba vehettük, ahol elsőként a gépi forgácsoló és bőrdíszműves, a későbbiekben pedig a nőiruha-készítő tanulók kaptak helyet. Érettségizett tanulók számára a rövid életű, de nagyon népszerű gazdaasszony, számítástechnikai szoftverüzemeltető, ill. gazdasági informatikusképzés indult. 2006-tól pék-cukrász tanulók oktatásával bővítettük képzési palettánkat. A 2011/2012-es tanévtől kezdődően, két tanév erejéig, iskolánk a Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskola telephelyeként működött. 2013. augusztus 1-jétől intézményünk visszanyerte önállóságát. A Pedagógiai Programban szereplő, az általános képzési szakaszt követő szakmai képzések gyakorlata jelenleg, a szakképzés megújítása érdekében, úgynevezett duális képzés keretében az iskolai és vállalati tanműhelyekben, valamint egyéni képzőhelyeken valósul meg. 7

2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Az oktató-nevelő munka pedagógiai elvei, céljai, feladatai 2.1.1. Az oktató-nevelő munka pedagógiai alapelve: Intézményünk tevékenységét az alábbi alapelvek határozzák meg: Mindenkor felelősséget vállalunk a tanulók testi, értelmi, erkölcsi fejlődéséért. A szakképzés mellett törekszünk arra, hogy diákjaink az emberi alapműveltség valamennyi irányába nyitottak legyenek. Alapvető értékünk a szűkebb és tágabb hazához, Európához, annak kultúrájához, hagyományaihoz, ünnepeihez való kötődés. A nevelést az oktatással azonos értékűnek tekintjük. Értékközvetítő munkánk során a tudás megbecsülése és a munka tisztelete összetartozik. A modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja, hogy lépést tartsunk az informatikai forradalommal. Nem tekintjük magunkat elit iskolának, de a tehetséggondozásnak és a képességfejlesztésnek fontos szerepet tulajdonítunk. Törekszünk az életen át tartó tanulás igényének felkeltésére. Az iskolai munkánk során olyan tevékenységi formákat működtetünk, amely biztosítja tanulóink esélyegyenlőségét. Kiemelten kezeljük a sajátos nevelési igényű tanulókkal történő egyéni foglalkozást. A tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeiknek kibontakoztatásában együttműködünk a szülőkkel. Megpróbálunk megbízható támaszai lenni a társadalom perifériájára szorult, sajnos, egyre nagyobb számú, tanulóinknak. Nem engedjük meg a gyermekek vagy hozzátartozóik hátrányos megkülönböztetését nemzeti, etnikai, vallási, politikai hovatartozásuk, más véleményük, továbbá vagyoni vagy jövedelmi helyzetük miatt. A feltételek biztosításával és az ismeretek közvetítésével az egészséges életmód iránti igény kialakítására törekszünk. 8

Kapcsolatrendszerünket, szellemi és anyagi tőkénket mozgósítva mindent elkövetünk a korszerű oktatás és szakképzés feltételrendszerének megteremtéséért. A rövid életű pedagógiai divatot mellőzve, a saját utunkat járva igyekszünk elébe menni a változásoknak. 2.1.2. Intézményünk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai: Célok 1. A tanulási motiváció felkeltése 2. Képességek fejlesztése, differenciált, egyénhez igazodó módszerek alkalmazása, a lemaradt tanulók felzárkóztatása Feladatok, eszközök, eljárások A gyakorlathoz kapcsolódó projektmunkákra építő képzés. Projektpedagógiai témahetek, moduláris oktatási programok megvalósítása. Kompetencia alapú oktatás három kompetenciaterületen (szövegértés-szövegalkotás, matematika, szociális, életviteli és környezeti kompetenciák). A tanulás tanítása. IKT - eszközök, digitális tananyagok széleskörű alkalmazása. Az osztályfőnöki és szaktanári munkában a tanulók egyéni tanulási útjának tanácsadói segítése. Fejlesztő értékelés. Az idegen nyelv, informatika, számítástechnika alapjai, testnevelés, matematika, magyar nyelv és kommunikáció, illetve a szakmai gyakorlat csoportbontásban való oktatása. Új tanulásszervezési eljárások, kooperatív módszerek alkalmazása. Nem kötelező tanórai foglalkozásokon (szakkörök, sportkörök, felzárkóztató foglalkozások) a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése. Tanulmányi előmenetelben lemaradók számára korrepetálási lehetőség, szükség esetén egyéni foglalkozás biztosítása. 9

3. A tanulók személyiségfejlesztése 4. Az érzelmi kultúra gazdagítása, az erkölcsi tudat erősítése 5. A vizsgákra való eredményes felkészítés Iskolai tevékenységünk során kiemelt figyelmet szentelünk a sajátos nevelési igényű tanulók szűrésére, rehabilitációjára, egyéni fejlesztő foglalkozások szervezésére. Iskolánkban fejlesztő pedagógusok foglalkoznak az SNI-s és a BTM-es tanulókkal. A kompetencia alapú oktatási program keretében a tantestület egésze részt vesz különböző módszertani képzéseken (kooperatív tanulás, tanulás tanítása, tevékenységközpontú pedagógiák, IKT- eszközök alkalmazása). Következetes osztályfőnöki és szaktanári nevelőmunka, személyes példamutatás. Önismeret, társismeret, együttműködés fejlesztése (osztályfőnöki, társadalomismeret, magyar nyelv és kommunikáció órák keretén belül). Osztályfőnöki órákhoz kapcsolódó személyiségfejlesztő program. Következetes mérési, értékelési rendszer alkalmazása. Az iskola hagyományainak ápolása, diákrendezvények élményt adó megrendezése, iskolai és állami ünnepek méltóságteljes megünneplése. Etikai témák tanórákon történő feldolgozása (osztályfőnöki, társadalomismeret). A diákönkormányzat működésének támogatása. Az eredményes ismeretszerzés és vizsga érdekében kiscsoportos foglalkozásokat alkalmazunk idegen nyelv, informatika, testnevelés tantárgyak, ill. szakmai gyakorlat esetében, továbbá kompetencia alapú oktatási programcsomagok segítségével oktatjuk a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika tantárgyat. 10

6. A nevelés- oktatás folyamatában a tanulók egészségének fejlesztése 7. Az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet kialakítása 8. A tanulótársakkal, munkatársakkal való együttműködés és a kommunikációs készségek fejlesztése Az anyanyelv és irodalom, az ember és társadalom (társadalomismeret, etika, történelem) műveltségterületeket tantárgyi bontás nélkül oktatjuk. A kötelező és a választható érettségi tantárgyakból, az eredményesség érdekében, a fejlesztő foglalkozást tartó kollégával együttműködünk. Testnevelés órákon, tömegsport foglalkozásokon a tanulók mindennapos testedzésre, egészséges életmódra nevelése az elsődleges. Házibajnokságokat rendezünk. Egészséges életmódra nevelő iskolai rendezvények, akciók (vetélkedők, diáknap stb.) szervezése. Szaktárgyi és osztályfőnöki tanári munka során az egészséges életmódot hangsúlyozzuk. Szenvedélybetegségek és drog-megelőzési programok működtetése, együttműködve a Marcali Rendőrkapitánysággal, iskolaorvossal, védőnővel. Az iskola kulturált környezetének megőrzése érdekében kifejtett tevékenység (folyamatos karbantartás, takarítás, tanulói környezetszépítő akciók). Környezetvédelmi ismeretek nyújtása szaktárgyakban, különösképpen a Fenntartható fejlődés projekt keretében. Az iskolai dolgozók személyes példamutatása. Csoportos feladatok biztosítása mind az elméleti, mind a gyakorlati képzés során (projektek, témahetek szervezése). A tanulói együttműködésre építő módszertani elemek alkalmazása (kooperatív módszerek) a tanórákon. A diákönkormányzati tevékenység támogatása. Szakmai kirándulások, üzemlátogatások szervezése. Kompetencia alapú oktatás. 11

9. A gazdasági és munkaerőpiaci igényekhez igazodó szakmai és közismereti ismeretek nyújtása 10. A munkával kapcsolatos igényesség és felelősségtudat kialakítása A kommunikációs képességek fejlesztése elsősorban a magyar nyelv, az idegen nyelv, az informatika és az osztályfőnöki órák keretén belül. Az idegennyelv-oktatás területén célunk - az érettségire való felkészítés mellett hogy minél több tanuló jusson el a nyelvvizsgáig. Számítástechnikában megfelelő felkészültséget tanúsító tanulók számára lehetőséget teremtünk az OKJ szakképesítő vizsga, ill. az ECDL vizsga letételére. Életszerű gyakorlati feladatok biztosítása a tanműhelyekben, szakmai bemutatók, versenyek szervezése, szakkiállításokon való részvétel biztosítása. Szakmatörténeti gyűjtőmunka és az ehhez kapcsolódó kiállítások megrendezése. IKT - eszközök, digitális tananyagok alkalmazása. Kiterjedt kapcsolatrendszer az adott szakterületen tevékenykedő cégekkel. Együttműködési megállapodással, tanulószerződésekkel a tanulók gyakorlati képzésének külső biztosítása. Az iskolai tanműhelyi feltételek folyamatos korszerűsítése. Munkajogi, gazdasági, minőségbiztosítási és vállalkozási ismeretek oktatása. Életszerű, gyakorlatias projektfeladatok alkalmazása. Modulrendszerű szakképzés. Felkészítés önálló ismeretszerzéshez szükséges információhordozók használatára. Könyvtári szolgáltatások és internethasználat biztosítása. Egyes szakmákban vizsgaremek készítése. Igényes munkakörnyezet biztosítása az iskolai 12

11. Tanulóink felkészítése az önálló ismeretszerzésre, az élethosszig tartó tanulásra 12. Tanulóink felkészítése Magyarország európai integrációjára 13. Tanulóink felkészítése a felelős állampolgári szerepvállalásra 14. A szabadidő hasznos eltöltésére nevelés 15. Hon- és népismeret, hazaszeretetre nevelés képzés során. Az üzemi gyakorlat során részvétel a termelőfolyamatokban. Az igényes, minőségi munkavégzést preferáló értékelési rendszer működtetése. Önálló tanulásra, információgyűjtésre és problémamegoldásra késztető feladatok alkalmazása. Az önálló ismeretszerzés információhordozóinak megismertetése, felkészítés használatukra. Történelem, földrajz, vállalkozási ismeretek tantárgyak keretén belül, ill. bizonyos szakmai csoportoknál külön tantárgy keretében, hangsúlyozottan foglalkozunk az EU-s ismeretekkel. Tanulóink alaposabb idegen nyelvi ismereteit emelt óraszámú nyelvoktatással, fakultációs lehetőséggel segítjük. Társadalomismeret és vállalkozási ismeretek tantárgyak tanítása. Iskolai diákönkormányzat működtetése, diákközgyűlések szervezése. Harmonikus tanár- diák kapcsolat kialakítása a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek során. Tanulóink nem kötelező tanórai foglalkozásokon vehetnek részt: szakkörök, sportfoglalkozások stb. A szabadidő hasznos eltöltését segítik az iskola szolgáltatásai: könyvtárhasználat, sportlétesítmény használata. Az egészséges életmódra nevelést szolgálja a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása, házibajnokságok szervezése. Iskolai hagyományok megőrzése, nemzeti ünnepeink élményszerű megünneplése. Osztálykirándulások szervezése, Magyarország 13

16. A képzés valamennyi területén a gyakorlati tapasztalatszerzés biztosítása kulturális és történelmi nevezetességeinek megismertetése, tanulóink benevezése és felkészítése történelmi témájú kulturális és tanulmányi versenyekre. Jól felszerelt tanműhelyekkel, szaktantermekkel biztosítjuk a gyakorlati tapasztalatokhoz kötődő képzés tárgyi feltételeit. Tantárgyi projektfeladatok, vizsgaprojektek alkalmazása. 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Nevelési tervünkben és helyi tantervünkben a követelmények kialakításánál kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a tanulók adottságaikkal, belső fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Az eredményes személyiségfejlesztés színterei: 1. Sokoldalú iskolai élet biztosítása - iskolai diákönkormányzat - szakkörök - iskolai diáksportkör rendezvényei - iskolaújság működtetése - hagyományőrző rendezvények (diáknap, tanulmányi versenyek, ünnepek, megemlékezések, stb.) - versenyeztetés (tanulmányi, gyakorlati/szakmai, kulturális és sport területén) 2. Önismeret kialakítása Területei: - osztályfőnöki óra, pályaorientációs foglalkozások - csoportmódszerek - együttműködési készséget fejlesztő munkamódszerek alkalmazása - tanórán kívüli és diákönkormányzati tevékenység 14

3. Életvitel, életmódformálás - egészséges életmód (táplálkozás, kiegyensúlyozott életvitel, pihenés, szórakozás) iránti igény kialakítása a tanórákon és a tanórán kívüli iskolai tevékenység során - a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása - káros szenvedélyek megelőzésére (dohányzás, alkohol, drog) alkalmazott iskolai programok szervezése 4. Motívumok, szokások megismerése, ismertetése - osztályfőnöki órákon alkalmazott személyiség- tesztek és gyakorlatok segítségével - intézményi szinten önismereti kör működtetésével - ünnepek és azok tartalmának felismerése, elmélyítése az iskolai ünnepségek alkalmával 5. A felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári szerepre történő felkészítés - osztály és iskolai szintű diákönkormányzat működtetése - fórumok rendezése - diákképviselet biztosítása a fegyelmi bizottságban - részvétel megyei és országos diákszervezetekben és rendezvényeiken - az ember és társadalom műveltségterület, ill. a társadalomismeret tantárgyak oktatása során Helyi tantervünk olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. 2.3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskola közösségfejlesztő tevékenysége szorosan összekapcsolódik a NAT közös követelményeivel, azokra alapoz. Különböző közösségfejlesztési szinteket határozunk meg: csoport-, osztály-, évfolyam- és iskolai szint. 15

A különböző tevékenységi szinteket oly módon szervezzük meg, hogy a tanulók között kölcsönös függési- felelősségi viszonyok alakuljanak ki. Intézményünkben a közösségfejlesztő és önfejlesztő tevékenység megszervezésének módszerei alatt két egymással szoros rokonságot mutató tevékenységi formát értünk: - a diákönkormányzati feladatok megszervezése, - a tanulmányi feladatok (elmélet, gyakorlat) megszervezésének módszere, melyet további két főbb részre oszthatunk, a tanórán belüli és azon kívüli tevékenységre. színterek csoport osztály tanulmányi feladatok szervezése tanórai tevékenység tanórán kívüli tevékenység tanulói team munka tanulmányi versenyekre csoportos csoportos felkészítés és projektmunka részvétel osztályszintű projektek készítése csoportos módszerek alkalmazása a tananyag feldolgozásában a tanórai munka során hangsúlyt kap a kommunikációs kultúra változásának felismerése, értelmezése (önálló ismeretszerzés) újszerű ismeretek, multimédiás technikák megismerése, alkalmazása, érvek kifejezése, értelmezése. megvédése) beteg, sérült és fogyatékos érdeklődési kör szerint szervezett szakkörök, sportkörök és kulturális csoportok tanulmányi kirándulás testvérosztálykapcsolatok kialakítása (közös rendezvények más iskolák osztályaival) az osztályok által vállalt iskolai rendezvények megszervezése (pl.: szecskaavató, stb.) diákönkormányzat diákszervezeten belül adódó különböző feladatokra alakult csoportok (diákújságszerkesztők, stúdiósok és egyéb alkalmi csoportok) osztálydiákönkormányzat választása és az osztály képviselete az iskolai diákönkormányzatban, küldöttgyűléseken 16

évfolyam iskola embertársaik iránti segítőkész magatartás kialakítása évfolyam szinten szervezett fakultációk, érettségire felkészítő, idegen nyelvi tehetséggondozás, felvételi előkészítő csoportok működtetése iskolai kötődést erősítő hagyományos rendezvények, ünnepségek (szalagavató, ballagás, okt. 23-i, márc. 15-i iskolai ünnepek, diáknap, sportnap megrendezése) iskolai szakkörök, sportkörök működtetése szalagavató műsorok készítése iskolai diákönkormányzat működtetése képviselet a diákönkormányzatban 2.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Iskolánkban a tehetséges, gyorsabb tempójú haladásra képes tanulók kiválasztását, képességeiknek megfelelő fejlesztését valamennyi pedagógus feladatának tekinti. 2.4.1. A tanórai foglalkozások keretében végzett tehetséggondozás A tehetséggondozás és a felzárkóztatás során a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát, ilyen például a differenciált tanulásszervezés, a kooperatív technikák, a projektmódszer, és a tevékenységközpontú pedagógiai módszerek alkalmazása. Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezés alábbi formái: individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség és 17

képességfejlesztési utakat, ill. az ezekhez szükséges eszközrendszert biztosítja. kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása és a készség és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (A leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva.) projektmódszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk, és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel azt. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely egyszerre tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást, az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. 2.4.2. Tanórán kívüli tevékenységek - Tehetséges diákjainknak házi tanulmányi versenyeket szervezünk, a legjobbaknak felkészülést biztosítunk a megyei és országos versenyekre (Szakma Kiváló Tanulója, Országos Szakmai Tanulmányi Verseny, tantárgyi versenyek). - Tanulóink számára minden tanév elején szakköröket hirdetünk, ahol érdeklődési körüknek megfelelően fejleszthetik képességeiket. - Iskolánkban diáksportkört működtetünk a sportot szerető és űző tanulóink, és a sportban tehetséges diákjaink képességeinek kibontakoztatása érdekében. 2.5. A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás intézményi programja 2.5.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: Szoros kapcsolat fenntartása a küldő általános iskolákkal, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal, pedagógiai szakszolgálatokkal. 18

Heti 1 x 2 órában gyermekpszichológus foglalkozik a tanulókkal, illetve az éves munkaterv keretében védőnő tart a diákoknak dohányzás-, alkohol-, drogprevenciós foglalkozásokat. A tanórai tanulást az egyéni képességekhez igazodva szervezzük meg. A kompetencia alapú oktatás segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve annak megvalósulását. Tevékenységformák: - differenciált tanulásszervezés - kooperatív technikák alkalmazása - projektmódszer elterjesztése - tevékenységközpontú pedagógiai módszerek - individuális tanulás előtérbe helyezése - az alapozó időszak elnyújtása - fejlesztő értékelés bevezetése - a tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT - eszközhasználattal. Törekszünk a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatának elmélyítésére. Kiemelt feladatként kezeljük a tanulók családi hátterének megismerését. Együttműködésre törekszünk a szülőkkel a nevelési gondok megoldásában. 2.5.2. Csoportbontások és a kompetenciafejlesztés Kiemelt feladataink közé tartozik a hátrányos helyzetű amely adódhat akár szociális, akár értelmi-érzelmi hátrányból tanulók felzárkóztatása, valamint a tanultak kompetens módon való alkalmazása, felhasználása vagyis az országos kompetenciamérésen elért eredményeink jelentős javítása. Ezért iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet (angol nyelv, német nyelv), az informatikát, testnevelést, esetenként a matematikát, kommunikációmagyar nyelv és irodalmat, továbbá a tanulás tanítását, kompetenciamérésre való felkészítést, illetve a szakmai oktatásban szükség esetén a gyakorlati képzést. Célunk ezzel, többek között, hogy a tanult ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására, s a gyakorlaton biztosítani tudjuk a balesetmentes, biztonságos munkavégzést 19

szakoktatói irányítás mellett. A csoportbontás lehetőséget ad a tanulók motiválására, a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra is. A csoportok létrehozásakor figyelembe vesszük, hogy egy adott osztályon belül a csoportlétszámok kiegyenlítettek legyenek lehetőség szerint szakmacsoportok szerint bontsunk az órarend készítésekor a bontott csoportok párosíthatók legyenek a csoportok összetétele a felmenő rendszerben ne változzon a hatályos jogszabályokat. 2.5.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Képesség- és személyiségfejlesztő eljárások egyéni fejlesztési terv alapján. Egyéni fejlesztő foglalkozások biztosítása (szaktanári korrepetálás, tanulás tanítása). Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciálás az oktatásban. Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használatának biztosítása. A szakmaválasztás, továbbtanulás irányítása, segítése. 2.5.4. A szociális hátrány enyhítését szolgáló tevékenységek Szakképzési Alapítvány a Marcali Szakképző Iskola Támogatására Az alapítvány célja: a szakképzésben résztvevő tanulók nevelésének és oktatásának segítése, az oktatás tárgyi, technikai és személyi feltételeinek javítása; az idegen nyelv tanulásának elősegítése; az iskolai szabadidős programok támogatása; tanulmányi, sport- és kulturális versenyek támogatása; hátrányos helyzetű jó tanuló diákok segítése. Indokolt esetben az osztályfőnökök javaslata alapján az intézmény igazgatója hivatalosan megkeresi a tanulók lakóhely szerinti önkormányzatát szociális segélyek, támogatások folyósítása érdekében. 2.5.5. A hátrányos helyzet kezelését segítő tevékenységek teamen belüli egyéni problémák megbeszélése gyermekpszichológus alkalmazása 20

nevelési értekezletek, tréningek szakirodalom tanulmányozása, tapasztalatok felhasználása egyéni szakmai képzés (gyógypedagógia, mentálhigiénia, stb.) csoportos továbbképzés az intézményben belső vagy külső szakmai irányítással 2.6. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanuló joga, hogy hozzájusson a tanulmányai folytatásához szükséges értesülésekhez és tájékoztatást kapjon a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. Ebben dokumentumok is segítik, melyek az igazgatónál, az osztályfőnököknél, a diákönkormányzatot irányító pedagógusnál, illetve a könyvtárban vannak. Biztosítani kell a tanulók számára, hogy szervezett formában véleményt mondjanak az őket nevelő és oktató pedagógusok munkájáról és az őket érintő kérdésekről. Egy évben kétszer a diákönkormányzat tagjai találkoznak az iskola igazgatójával, ahol felvethetik problémáikat, választ kapnak kérdéseikre, melyeket előzetesen írásban is leadhatnak, vagy személyesen fogalmazzák meg. Minden tanulónak joga van, hogy tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e kérdésekről javaslatot tegyen. Kérdéseikre, javaslataikra a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kell, hogy kapjanak. Kérdéseivel fordulhat a diákönkormányzatot irányító pedagógushoz. A tanulók rendszeres vélemény nyilvánítására évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést tartunk. A tanulók ügyeinek elintézéséhez az iskolatitkár minden nap a 3. óra utáni szünetben és a 7. órát követően nyújt segítséget. 2.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység valamennyi pedagógus feladata, melynek fő célja a problémák feltárása, megelőzése, ebben kiemelt szerep jut az osztályfőnököknek. Az osztályfőnök feladata, hogy az osztályban tanító pedagógusok segítségével feltárja a problémákat, megoldási tervet készítsen, kapcsolatot tartson a szülőkkel, illetékes intézményekkel, hivatalokkal (Egységes 21

Pedagógiai Szakszolgálat, gyámhatóság, kormányhivatal, családsegítő szolgálat, lakóhely szerinti önkormányzat, városi rendőrkapitányság, ÁNTSZ, gyermek- és ifjúságvédelemben részt vevő társadalmi szervek, egyházak, alapítványok). Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységének három fő feladata: a veszélyeztető okok megelőzése, feltárása és megszüntetése. Ennek érdekében jelezni kell a problémákat az illetékes szerveknek, szakembereknek, együtt kell működni velük a veszélyeztető okok megszüntetése érdekében. Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi pedagógiai munkát az alábbi tevékenységek szolgálják: - differenciált oktatás, képességfejlesztés, - felzárkóztató foglalkozások, - tehetséggondozó foglalkozások, - személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), - szociális hátrányok csökkentése (alapítvány, természetbeni támogatás), - egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, - családi életre történő nevelés, - kedvezményes tankönyv biztosítása, - egészségügyi szűrővizsgálatok, - tanulók szabadidejének célirányos szervezése, - szülőkkel való együttműködés, - illetékes szervekkel, társadalmi szervezetekkel történő együttműködés. 2.8. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 2.8.1. A pedagógusok helyi feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: a tanítási órákhoz, egyéb foglalkozásokhoz kapcsolható valamennyi tevékenységének (felkészülés, szervezés, értékelés-ellenőrzés) lelkiismeretes és magas színvonalú ellátása 22

a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, a munkaidő-nyilvántartás vezetése, dokumentumokat határidőre elkészíti, érettségi, különbözeti, osztályozó és javítóvizsgák lebonyolítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, aktív részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, működjön együtt az iskola pedagógus és nem pedagógus dolgozóival, kiemelten az azonos osztályban tanító kollégákkal, aktív részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, aktív részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása Házirend betartása és betartatása. 23

2.8.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály minden tagjával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Észrevételeit, a felmerülő problémákat az érintett nevelőkkel megbeszéli. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, gyakorlati munkáját, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Szakközépiskolában szervezi a tanulók közösségi szolgálatát, elvégzi az ehhez szükséges adminisztrációt. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 24

2.9. A szülők, tanulók és pedagógusok (iskolai, gyakorlati oktatók) együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Intézményünk a tanulókat, szülőket kiemelt partnerként kezeli, ezért fontosnak tartjuk a kölcsönös, aktív, bizalmi kapcsolatra épülő, őszinte, nyílt együttműködést, úgy, hogy a pedagógus és a szülő kölcsönösen segíteni tudja egymást a tanuló nevelésében. 2.9.1. A tanuló és a pedagógus kapcsolatrendszere A tanulókat az iskola életéről, az iskola munkatervéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, az osztályfőnökök, a diákönkormányzatot segítő pedagógus tájékoztatják: - az iskola igazgatója évente két alkalommal diákgyűlést tart - az iskola igazgatója, az igazgatóhelyettesek, az intézmény éves munkatervében meghatározott időpontokban fogadóórát tart - a diákönkormányzatot segítő pedagógus havonta rendszeresen tájékoztatást ad a DÖK-ülésén - az osztályfőnökök minden héten tájékoztatást adnak osztályfőnöki órán - a szaktanárok a tanulót fejlődéséről, egyéni haladásáról folyamatosan tájékoztatják - a tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetésével, nevelőkkel, nevelőtestülettel - az igazgatóhelyettes minden tanév elején tájékoztatást ad a külső gyakorlati képzési lehetőségekkel kapcsolatban - a tanulók korlátozás nélkül betekintést nyerhetnek az intézmény honlapján és a könyvtárban elhelyezett Pedagógiai programba, házirendbe és az éves munkatervbe - a tanulók választott képviselőik útján részt vesznek a Pedagógiai program, a házirendben foglaltak véleményezésében - a tanulók a diákság érdekeit megyei, illetve országos diákfórumokon képviselhetik. 25

2.9.2. Szülők és pedagógusok együttműködése - a tanulók fejlődésének érdekében az osztályfőnökök szoros és aktív kapcsolatot tartanak a szülőkkel - a szülők korlátozás nélkül betekintést nyerhetnek az intézmény honlapján elérhető, illetve a könyvtárban elhelyezett Pedagógiai programba, házirendbe, Iskolai minőségirányítási programba, munkatervbe, részt vehetnek a házirend kialakításában, módosításában - a szülők és pedagógusok együttműködését az alábbi fórumok szolgálják: szülői értekezlet (félévente) összevont szülői értekezlet (igény szerint) fogadóóra (igazgató, igazgatóhelyettesek, szaktanárok) iskolalátogatás előzetes egyeztetés alapján nyílt napok rendezése telefonos kapcsolattartás írásbeli tájékoztató intézményi tanács - a szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban személyesen, vagy a szülői munkaközösség képviselőin keresztül közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével - az intézmény vezetősége, az Iskolai minőségirányítási programban foglaltak szerint, folyamatosan törekszik a szülőkkel, tanulókkal történő kapcsolattartás javítására 2.10. A tanulók értékelésére vonatkozó szabályok 2.10.1. Az intézményben alkalmazott tanulói értékelési formák az értékelés célja szerint: - diagnosztizáló értékelés (előzetes): egy - egy témakör tanítása előtt felméri a tanulók előzetes tudását - formatív értékelés (közbülső): egy - egy témakör tanítása közben zajlik, mely által a tanár visszajelzést kap, és e szerint alakítja további munkáját - szummatív értékelés (összegző): egy témakör befejezésekor Az értékelés hagyományos formái: - szóbeli felelet (részletes számadás vagy összefoglaló, tételszerű) - felmérő dolgozatok (írásbeli felelet, esszé) 26

- tesztek - témazáró nagydolgozatok (tantervi előírásoknak megfelelően) - szöveges értékelés (tanulás tanítása, megfelelt, nem felet meg). Más értékelhető tevékenységek: - házi dolgozatok - tanórai tevékenység - kiselőadások - gyűjtőmunka - projektmunka - vizsgamunka. Rendkívüli esetben a tanulók félévi gyakorlati jegyét a havi jegyek alapján az osztályfőnök is megállapíthatja. 2.10.2. A tanulás tanítása tantárgy értékelésének alapelvei: A tanulási módszerekkel való intenzív foglalkozás nagyon hasznos, de mind a tanuláshoz való viszony formálásában, mind a tanulási folyamatok elsajátításában, rögzítésében, képességgé alakításában jobb eredményre számíthatunk, ha minél előbb ráirányítjuk a tanulók figyelmét a szellemi munkával kapcsolatos kérdésekre. A tantárgy során azoknak a képességeknek a célzott fejlesztéséről van szó, amelyek közvetve segítik elő az emberi gondolkodás és kultúra kincseinek befogadását. Nagy hangsúlyt kap az olvasásfejlesztés, a beszédművelés és a gondolkodási kultúra kincseinek befogadása. A képességfejlesztő pedagógia feltételezi a célok egyértelmű kitűzését, és igényli a tanár határozott értékképviseletét. A követelményeket előre közölni kell a diákokkal, még akkor is, ha nem osztályozzuk a teljesítményeket. A tanulási módszerek elsajátításának követésére és értékelésére általánosságban véve alkalmatlan forma az osztályozás. Erre a célra eredményesen csak a formatív vagy fejlesztő értékelés használható. Ha a vágykeltés sikerül, célunkat elértük, nincs szükség az osztályzásra mint motiváló erőre. Szóbeli megnyilvánulásainkból, a társaival való összevetésből a diák érzi, hogy tudása mennyit ér. Az órákon egyaránt szerepet kap a tanulói önértékelés, a társak általi csoportos visszajelzés, és a tanári értékelés sokféle formája. Ugyanakkor helyet ad a program a tanári munka diákok általi értékelésére is. 27

A véleményt nyilvánító tanárnak azonban mindig árnyalt megközelítést kell alkalmaznia, amelynek lényege sosem az ítélet, hanem az adott állapot méltatása egy korábbihoz képest, illetve a további lehetőségek megfogalmazása. Félévkor és év végén szövegesen értékeli a tanár a tanulók addigi munkáját megfelelt, illetve nem felelt meg. 2.10.3. Vizsgával kapcsolatos szabályok Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi, illetve a tanév végi osztályzat megállapításához, ha felmentették a tanórákon való részvétel alól (magántanulói jogviszony van); engedélyezték, hogy egy vagy több tárgy követelményének egy tanévben, vagy rövidebb idő alatt tegyen eleget; a meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. A tanuló osztályozó vizsgára bocsátását, az alóli felmentését az iskola igazgatója engedélyezi az adott osztályban tanító tanárok javaslata alapján. (20/2012. EMMI rendelet) Javítóvizsga A tanuló minősítéséről, magasabb évfolyamra lépéséről az osztályban tanítók közössége dönt. Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Csak akkor léphet magasabb évfolyamba, ha a javítóvizsgán megfelelt. Javítóvizsga letétele szükséges akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A javítóvizsga időpontja augusztus utolsó hete, melynek időpontját a tanévzárón ismertetjük a tanulókkal. A tantárgyak pontos időpontját és beosztását a vizsga előtt 15 nappal az iskola honlapján tesszük közzé. 28

Ha a tanuló nem kíván javítóvizsgát tenni, írásban benyújtott kérvényre a tanévet megismételheti. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki másik iskolából, illetve szakiskolából szakközépiskolába átvéve folytatja tanulmányait, és az átvételnél az iskola igazgatója a vizsgát előírja. Általános rendelkezések A tanulmányok alatti vizsgát a 20/2012. EMMI rendelet 64-71. -ában meghatározottak szerint kell lebonyolítani 3 tagú vizsgabizottság előtt. A vizsgabizottságot az iskola igazgatója bízza meg. Ha a tanuló a kijelölt időpontban a vizsgán igazoltan nem tud megjelenni, a vizsgát az igazgató által meghatározott későbbi időpontban (még a tárgyévben) teheti le. A tanulót és szüleit/gondviselőjét a vizsgákról 15 nappal előbb értesíteni kell. Az osztályozó, javító és különbözeti vizsga jegyzőkönyveit irattárban kell tárolni. Az írásbeli vizsga anyagait a tanulók dolgozataihoz hasonlóan l évig meg kell őrizni. Az írásbeli vizsga időtartama minimum 45 perc, maximum 60 perc. Egy vizsganapon egy vizsgázó legfeljebb három írásbeli vizsgát tehet. Szóbeli vizsga esetén legalább 30 perc felkészülési időt kell biztosítani tantárgyanként, kivéve az idegen nyelvből tett vizsgát, ahol felkészülési idő nélkül felel a tanuló. A feleltetés időtartama 15 percnél nem lehet több. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tárgyból szervezhető szóbeli vizsga. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagáról teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Szabálytalanság esetén 3 főből álló bizottság (az iskola igazgatója és két másik, a vizsgán részt nem vevő tanár) vizsgálja ki a történteket és hoz döntést. Az érettségi vizsga részei és tantárgyai Iskolánk középszintű érettségire való felkészítést vállal, emelt szintű vizsgára kötelezően nem készít fel. Tanulóink a kötelező és választott érettségi tantárgyak 12. évfolyamán meghatározott tantárgyi követelmények teljesítése után, miután 29

tudásukat osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudják, bocsáthatók érettségi vizsgára. A tanuló a május-júniusi vizsgaidőszakra február 15-ig (valamennyi középiskolában és az országos vizsgaközpontban), az október-novemberi vizsgaidőszakra szeptember 5-ig (a kijelölt középiskolákban) jelentkezhet érettségi vizsgákra. Az a tanuló, aki tanulmányai során a kötelező érettségi tantárgyak valamelyikének értékelése alól felmentést kapott, köteles még egy választható tantárgyból érettségi vizsgát tenni. Az SNI-s, illetve BTM-es tanuló a vizsgára való jelentkezésig kérvényezheti, hogy az írásbeli és szóbeli vizsgákon a feladatmegoldáshoz, valamint a felkészüléshez, a törvényileg megengedett, többletidő álljon a rendelkezésére. Az érettségi vizsga kötelező és választható vizsgatárgyakból áll. Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt négy kötelező, egy általa választott vizsgatárgyból kell legalább középszinten vizsgát tennie. A vizsgatárgyak központi vizsgakövetelményekre épülnek. Az általános vizsgakövetelmények határozzák meg, hogy az adott tantárgyból tett vizsga milyen részekből áll. Ezek a következők lehetnek: szóbeli, írásbeli, gyakorlati. Az érettségin a következő vizsgatárgyakból kötelező vizsgázni: a) magyar nyelv és irodalom b) történelem c) matematika d) idegen nyelv Iskolánkban választható érettségi tantárgyak: a) informatika b) biológia c) földrajz d) testnevelés. A választható érettségi tantárgyakból fakultáció keretén belül biztosítjuk a felkészülést az érettségi vizsgára a 11-12. évfolyamon. Testnevelésből és informatikából heti 1 órával növeljük meg az alapóraszámot, az osztályozás is az alapórával összevontan történik. A tanterv szerint biológiából és földrajzból a tanulók heti 3-3 órán vesznek részt. Az értékelés ezeken az órákon mutatott teljesítmény alapján történik. 30

Abban az esetben, ha a tanuló nem teljesíti minden tantárgyból az érettségi követelményeket, törzslapkivonatot kap. A középszintű érettségi vizsga témakörei Irodalom 1. Életművek 2. Portrék 3. Látásmódok 4. A kortárs irodalomból 5. Világirodalom 6. Színház- és dráma 7. Az irodalom határterületei 8. Regionális kultúra 9. Témák, motívumok 10. Műfajok, poétika 11. Korszakok, stílustörténet Magyar nyelv 1. Ember és nyelv 2. Kommunikáció 3. A magyar nyelv története 4. Nyelv és társadalom 5. A nyelvi szintek 6. A szöveg 7. A retorika alapjai 8. Stílus és jelentés Történelem I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra II. Népesség, település, életmód III. Egyén, közösség, társadalom IV. A modern demokráciák működése V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 31

Matematika 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 2. Számelmélet, algebra 3. Függvények, az analízis elemei 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 5. Valószínűség számítás, statisztika Idegen nyelv 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom 3. Környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Utazás, turizmus 9. Tudomány és technika Informatika 1. Információs társadalom 2. Informatikai alapismeretek-hardver 3. Informatikai alapismeretek-szoftver 4. Szövegszerkesztés 5. Táblázatkezelés 6. Adatbázis-kezelés 7. Információs hálózati szolgáltatások 8. Prezentáció és grafika 9. Könyvtárhasználat Biológia 1. Bevezetés a biológiába 2. Egyed alatti szerveződési szint 3. Az egyed szerveződési szintje 4. Az emberi szervezet 5. Egyed feletti szerveződési szintek 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció 32

Földrajz 1. Térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza 4. A földrajzi övezetesség 5. Népesség- és településföldrajz 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai Testnevelés 1. A magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési és sportjátékok 12. Természetben űzhető sportok Előrehozott érettségi vizsga Előrehozott érettségi vizsga tehető informatikából és idegen nyelvből. Az előrehozott érettségi vizsgára való jelentkezés feltétele, hogy a tanuló teljesítse iskolája helyi tantervében az adott vizsgatárgyra megfogalmazott követelményeket, és megszerezze az abban előírt osztályzatokat. Az előírt osztályzatok megszerzésének módjáról az iskola belső szabályzata alapján az iskola igazgatója dönt. Az osztályzatok megszerzése a teljes tanulmányi időre vonatkozik, és 33