BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási tanszék - általános társadalmi jelenség; - Arisztotelész szerint kommunikációhoz legalább három dolog szükséges: kibocsátó, hír és felvevő; A kommunikációs modelleket adaptálni kell a szervezetekhez. Egy ilyen modellt az alábbi tulajdonságok alapján lehet leírni: 1
- a vállalati kommunikáció összetett, nyílt rendszer; - e kommunikáció magába foglalja a hírfolyamatot, szerkezetét és csatornáit; - a kommunikációnak összhangban kell lennie a vezetés céljaival; - a kommunikáció emberi magatartásokat, érzéseket, kapcsolatokat és képességeket tartalmaz; Belső (intern) kommunikáció = a szervezeten belüli kommunikáció történjen az akár vezetési, igazgatási vagy dolgozói körben. Külső (extern) kommunikáció = elsősorban a marketingre (reklám, piackutatás) és a PR-ra (public relations) tagolódik. 2
A kommunikáción belül szükség van egy adóra (küldőre), vevőre (befogadóra), egy csatornára vagy egy közegre mely az adót és a vevőt összeköti, egy információra (az adó eljuttatja a vevőnek), közös kód (megértést szolgálja) = Általános Kommunikáció meghatározása Def. Az a tevékenység, amely során két vagy több résztvevő (fél) információt cserél egymással. A kommunikáció az információ előállításával, átvitelével, értelmezésével és használatával foglalkozik. Az üzenet megtervezése: 1. A cél pontosítása 2. Az információk kiválasztása 3. Az információk csoportosítása 4. Az információk sorrendbe helyezése 5. Az üzenet elkészítése Az információnak, jó minőségűnek kell lennie az alábbi követelményeknek kell eleget tennie: - Legyen pontos; - Legyen releváns; - Legyen időszerű; - Ne legyen zavaros; - Ne legyen redundáns (önmagát ismétlő) 3
2. A szervezeti kommunikációs folyamat összetevői A szervezeti kommunikáció során mindig történik információáramlás, de nem minden szervezeti információáramlás jár együtt kommunikációval. A kommunikáció általános folyamata 2. A szervezeti kommunikációs folyamat összetevői Kommunikációs csatorna = az a fizikai közeg, amelyben, illetve amelynek révén az üzenet továbbítására kerül sor; Kódolás = a tudattartalom, információ kifejezése valamilyen jelrendszerben, hogy üzenetként továbbítható legyen; Dekódolás = a kapott üzenet felfogása, értelmezése a fogadó tudatában; Visszacsatolás (feedback) = a fogadó visszajelzése a küldőnek az üzenet vételére vonatkozóan; 4
3. A szervezeten belüli kommunikáció céljai Egy szervezet menedzsmentből, alkalmazottakból, épületből, felszerelésekből áll, de nem lehet működőképes a tevékenységeket koordináló kommunikáció nélkül! Nagyobb struktúrával rendelkező esetében a kommunikáció nehezebb mint egy egyszerű, kisméretű szervezetben. 3. A szervezeten belüli kommunikáció céljai A szervezeti kommunikációt két fő összefüggésben vizsgálhatjuk: - a szervezet, mint egység kommunikál a vele kapcsolatba kerülő emberekkel; - a szervezeten belül az egyének kommunikálnak egymással; 5
3. A szervezeten belüli kommunikáció céljai A szervezeti kommunikáció céljai: - koordinált akciók megvalósítása és ellenőrzése; - információ megosztása; - szervezeti célok; - feladat irányok; - a munkák eredményei; - motiváció; - döntéshozatal; 4. Verbális- és metakommunikáció Verbális kommunikáció = a beszélt nyelv révén megvalósuló kommunikáció; - leggyakoribb típus + ez jellemzi a közvetlen emberi kommunikációt is; Metakommunikáció = a személyek közötti érintkezésben érzékelhető mindazon jelzésadó, illetve jelzésértékű viselkedési mód, amely a verbális gondolatközlésen kívül esik; A beszédhez társul az ún. testnyelvi megnyilvánulások: testtartás, gesztikuláció, arcjáték, szemkontaktus (non-verbális kommunikáció); 6
5. A szervezeti kommunikációs rendszer A szervezeti kommunikáció csatornái: a) Személyes kommunikáció: nem intézményesített formában és alkalmanként; szabályozott formában és időközönként végbemenő kommunikáció; b) Közvetítő eszközök, médiumok révén megvalósuló kommunikáció: az üzenet csatornája szerint megkülönböztetünk auditív (pl. telefon, rádió, stb.), vizuális (írott anyag, fénykép) és audiovizuális (pl. TV, videó, stb.) közvetítő eszközt; 7