Üzleti kommunikáció gyakorlat

Átírás

1 Üzleti kommunikáció gyakorlat 1/13.ace_a Szűcs Tamás 2018

2 I. A kommunikáció általános modellje (rajz + részei) ADÓ JEL KÓD ÁVITELI CSATORNA, KÖZVETÍTŐ KÖZEG KÓD JEL VEVŐ KÓDOLÓ (MODULÁTOR) DEKÓDOLÓ (DEMODULÁTOR) ZAJ (JEL-ZAJ VISZONY)

3 II. Alapfogalmak a. kommunikáció: az információcsere folyamata, általában egy közös jelrendszer segítségével. b. információ: ismeretté értelmezett adat. Értelmezhető, felfogható, tárolható. Mennyisége, minősége mérhető (Claude Elwood Shannon információelmélete). c. informatika: az a tudományág, amely az információk keletkezésével, továbbításával, hasznosításával foglalkozik. d. üzenet/közlemény: amit a feladó továbbítani kíván, a kódolás eredményeként jön létre, ennélfogva jelekből áll. e. hír: jelekké alakított információ. f. adat: az információ ábrázolására használt, jelentéstől megfosztott jelsorozat.

4 g. kód: Célja tömörítés és/vagy titkosítás. h. kódrendszerek: Caesar-kódolás, Görög-módszer, Enigma, stb. i. jel: Analóg és Digitális jel rajza, jellemzése, A D, D A átalakító berendezések. j. kvantálás: mintavételezési eljárás (pl.: A D). k. redundancia: a közlésben az egyértelmű megértéshez elegendő minimumon felüli, fölösleges többlet. Terjengős kifejezések alkalmazása egyszerűbb szavak helyett. l. zaj: a hasznos információhoz hozzáadódó felesleges, ahhoz nem tartozó jel, amely a hasznos jel értelmezését nehezíti.

5 III. A kommunikáció

6 A kommunikáció létrejöttének feltételei: közös valóság közös nyelvűség közös előismeret közös előzmények beszédhelyzet A kommunikáció torzulhat: a) ha az adó: nem tudja pontosan megfogalmazni a gondolatait, érzéseit (bizonytalan) szándékosan torzítja az üzenetet (manipulál) gyenge kommunikátor (csapongó, szétszórt, gyenge a szókincse) bizalmatlan a fogadóval szemben b) ha a vevő: szelektív a fogadású műveltsége, kora, vagy tapasztalata nem megfelelő szellemi képessége gyenge bizalmatlan az adóval szemben

7 A kommunikáció szerepe és minősége A kommunikáció folyamatát, sikerét bármely tényező alapvetően befolyásolhatja. Így pl. a kódot a feladónak és vevőnek egyaránt ismernie kell, máskülönben nem tud a vevő dekódolni. A csatorna korlátozhatja a kommunikációt (pl. a telefon esetében a vizuális jelek hiánya). A kommunikáció soha nem légüres térben zajlik. Nagymértékben befolyásolhatja a kommunikációt a környezet, amelyben megvalósul. Segítő- és zavaró tényezők egyaránt adódhatnak a kommunikációs környezetben. Ha a kommunikáció során megtörténik az adás és a visszacsatolás is, akkor szimmetrikus, ha csak az adás, akkor asszimmetrikus kommunikációról beszélünk.

8 A kommunikáció típusai: egyirányú, vagy kétirányú (simplex/duplex/full duplex) közvetlen, vagy közvetett

9 A kommunikáció csatornái A kommunikáció csatornáit döntően két nagy csoportra oszthatjuk: verbális (beszéd, írás), vagy nyelvi nonverbális csatornák. A verbális csatorna eszköze a nyelv. A nyelv az élővilág legbonyolultabb, legkifinomultabb kódrendszere. Az emberi nyelv négy olyan sajátossággal bír, ami megkülönbözteti bármely más állati kódrendszertől. Ezek közül a sajátosságok közül egy, kettő jellemezhet bizonyos állati kódrendszereket is, mind a négy együttesen azonban csak az emberi nyelvre jellemző. 1) A leválasztottság. Ez azt jelenti, hogy a nyelv segítségével az ember képes közvetlenül nem jelenlevő, távoli dolgokról, eseményekről is kommunikálni. 2) A nyitottság. A nyelv segítségével az ember képesek új jelentéseket alkotni, és azokat a többiek felé kommunikálni. 3) A hagyományozás. A nyelvet az új generációk a korábbi nemzedékektől tanulják. 4) Kettős mintázottság. Bár a nyelv korlátozott számú elemből áll, mégis végtelen számú jelentést lehet belőle létrehozni.

10 A nyelv, a beszéd szerepe nemcsak a másokkal való kommunikációban jelentős, hanem a gondolkodás eszköze is. Így feltehetően a különböző nyelveken beszélő emberek másként látják, másként gondolkoznak a világról. Ezt nevezzük a nyelvi realitáselvének, ami Sapir és Whorf nevéhez fűződik. A pénzt: a magyar keresi a német szolgálattal kiérdemli (verdienen) az angol kiérdemli az olasz meríti (guadagnare) a francia (gagner) és a spanyol nyeri az orosz keserves munkát végez érte (zarabot) az amerikai csinálja (to make money) Érdekesség: A munka szavunk a szláv gyötrelem, kín jelentésű muka szóból származik.

11 A Non verbális kommunikáció jellemzői: analógiás jelek sorozata. Non verbális jelek csoportosítása (eredetük szerint): örökölt (7 életérzés tükröződése az arcon pl.: fájdalom, jó hír esetén pupilla tágulás, rossz hír esetén pupilla szűkülés, unalom, mosoly, szomorúság, időtartamban van eltérés az egyes népek között) ösztönös (pl.: fejbólintás, kultúrafüggő, 12 éves koráig tanulja meg az ember) egyezményes, megtanulható jelek funkciói: 1.Tájékoztatnak a kommunikációban résztvevő személyekről, társas viszonyukról: - érzelmi állapot kifejezése - az én megjelenése, első benyomás - utal a felek viszonyára 2.Irányítják a kommunikáció folyamatát (kézfogás, meghajlás, tekintet stb.) 3.Tagolják, hangsúlyozzák a beszélt szöveget, erősítik vagy gyengítik a szóban elmondottakat.

12 A Non verbális kommunikáció elemei: Vokális jelek: hangsúly, hanglejtés, beszédtempó, beszédritmus stb. Utalnak az érzelmi állapotra, korra, nemre, egészségi állapotra. Nyomatékosítják, tagolják a mondanivalót Arcjáték: irányítják a kommunikációt, érzelmeket fejeznek ki. részei: - tekintet (szem és pupilla mozgása) - mimika (homlok, szemöldök, szemhéj, száj mozgása) Testbeszéd: - gesztusok: fej, kéz, kar, láb mozgatása - testtartás: beszéd közbeni mozgás, álló, ülő helyzet - térköz: intim zóna 0-45 cm személyes zóna cm társasági zóna cm nyilvános zóna 360 cm felett Szimbolikus jelek: Külső megjelenés (ruházat, hajviselet, ápoltság, cipő, táska, zokni, ékszerek, kozmetika, stb.).

13 IV. Üzleti kommunikáció

14 Üzleti kommunikáció: A hír üzleti célú áramoltatása, gazdasági, üzleti környezetben. formái: tömegkommunikáció (pl.: reklám) célcsoport kommunikáció (pl.: vevőtalálkozó, kiadványok) személyes kommunikáció (pl.: tárgyalás)

15 Források