A székesfehérvári HERMANN LÁSZLÓ ZENEMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI és NEVELÉSI PROGRAMJA 1
Tartalomjegyzék Bevezető I. Pedagógiai Program 1. Az iskola bemutatása: 1.1. Feladataink az alapító okirat alapján 1.2. Székesfehérvár hangszeres zeneoktatásának rövid története 1.3. A zeneművészeti szakközépiskola beindításának indokai 2. Tárgyi adottságok: 2.1 Épület 2.2 Ingóságok 2.3 Tanszakaink - munkaközösségeink 2.4. Vidéki Tanulók elhelyezése 2.5. Működési feltételek 3. Humán adottságok: 3.1. Irányítási - szervezeti struktúra 3.2. Humánerőforrás gazdálkodás 3.2.1. Humánerőforrás gazdálkodás - helyzetelemzés 3.2.2. A szakmai (zenei) tantestület 3.2.3. A közismereti tantestület 3.3. Pedagógus szakmai etikai kódex (Mellékletbe Teljes dokumentum) 3.4.Pedagógiai értékelés 3.5. Kapcsolatrendszer, együttműködő szervezetek 3.6. Érdekegyeztetés, érdekvédelem fóruma 2
II. Nevelési program Helyi tanterv 1. Az iskola nevelési-oktatási tevékenysége: 1.1 Nevelési értékek 1.2 Az intézményben alkalmazott tantervek 1.3 Pedagógiai alapelveink 1.4. Alkalmazható tankönyvek, kották 1.5. A nevelés-oktatás céljai, feladatai, követelményrendszere 1.5.1 Célok feladatok meghatározása 1.5.2. Követelményrendszer 1.6. Közösségfejlesztés 2. Tantárgyszerkezet, képzési struktúra: 2.1. Felvételi 2.2. Képzési rendszer, a tanítás rendje 2.2.1. Tantárgyszerkezet hosszú tanszakokon 2.2.2. Tantárgyszerkezet rövid tanszakokon 2.2.3. Teljes tantárgyszerkezet: 2.2.4. A tanítás rendje: 2.3. Átjárhatóság 2.4. Vizsgarendszer 2.5. Zenekarok, egyéb fakultatív lehetőségek 2.6. Tehetséggondozás 3. Ellenőrzés: 3.1. A tanulói értékelés 3.2. Jutalmazás büntetés 4. Tanulói esélyegyenlőség: 4.1.Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok: 4.2. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 4.3. SNI tanulók integrálása 3
III. A pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések 1. A pedagógiai program érvényességi ideje 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 3. A pedagógia program módosítása 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala IV. Legitimációs záradék V. Mellékletek 4
Bevezető: A Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény immár 18 éve (1993) jött létre az 1913-ban (98 éve) alapított Hermann László Zeneiskolából. Az iskola 1990-ben költözött jelenlegi épületébe. A speciális, zenei oktatás igényeinek megfelelő épület a képzés minőségi követelményeit szolgálja. Az intézmény 1992-ben vette fel Hermann László hegedűművész-zeneszerzőzenetanár nevét, aki az iskola első igazgatója volt. Mi az, amiben a nagyhírű szakember példaképül szolgál tanítványainknak? Tehetsége csak alapja volt egyéniségének, szigorú etikai elvek szerint élt és hallatlan szorgalommal, precízen dolgozott. Kiváló pedagógusként tudta - és példát mutatva hirdette -, hogy a szellemi kiválóság mellett tiszta lelkiismeret, munkaszeretet is kell a lélek harmóniájához. A mai felgyorsult elhidegülő világban a családok hagyományos funkciói egyre inkább átalakulnak, megváltoznak. A családon belül a felnőttek az életminőség megtartása érdekében kénytelenek több állást elvállalni, ezért egyre kevesebb idő jut a gyerekek szocializációs nevelésére. Sok kulcsos fiatal, az utcán csavarogva tölti idejét, sodródva a sokszor bűnözői világ felé. Az iskolák szerepe egyre inkább megváltozik, hiszen sokszor a családtól elvárható nevelői funkciókat is át kell vállalniuk. A nevelés egyik leghatékonyabb formája a művészetoktatásban rejlik, ahol egyéni, illetve kis csoportos oktatás folyik. Ez igen hatékony a gyerek érzelmi és kulturális fejlődésében. A gyerekek, akik ilyen intézményben töltik szabadidejüket, egyre inkább valószínűsíthető, hogy nem kerülnek összeütközésbe a törvénnyel, felnőttkorukban- törvénytisztelő állampolgárokká válnak. Ezek a gyerekek a szépet tanulják, a harmóniát, nem az agressziót. Azon kevés művészeti iskola vagyunk, ahol egy intézményen belül folyik az alap- és középfokú művészeti képzés. Az alapfokú képzésben célunk az érzelmi, esztétikai nevelés eszközeivel a gyerekek személyiségformálása, a növendékek zenei ízlésének, igényességének, esztétikai kultúrájának megalapozása. Középfokú művészeti oktatásunk nemcsak az egyéni művészképzést szolgálja, hanem a majdani művészeti életre felkészítve ugyanolyan súllyal biztosítja az együttesekben történő zenélést is. 5
Iskolánkban a fejlesztő munka folyamatos. Ennek megvalósításához egységes tantestület állt össze, akik hittel, felelősséggel tanítják, nevelik tanulóinkat. A gyermekközpontú, magas színvonalú oktatás és az országos versenyeken elért helyezéseink eredményeként iskolánk elismert lett az egész országban. Oktatás és kultúra a város szívében: Székesfehérvár Fejér megye, de mondhatjuk, hogy Közép-Dunántúl zeneoktatásának fellegvára az iskola. Nagy hagyománya van a differenciált zenei oktatásnak. Szinte nem található olyan fehérvári lakos, aki valamilyen formában ne kötődne az intézményhez. A hagyományos zenei órán felül sikerült sajátos nevelésű gyerekeket a közösségbe beilleszteni. Az intézmény városközpontban való elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy a város bármely pontjáról könnyen megközelíthető legyen. A Hermann László Zeneiskolában mindenki megtalálja a hozzá legközelebb álló klasszikus és népi hangszert és műfajt. Az alap- és középfok egy intézményen belül való léte az épület jó kihasználtságát eredményezi. Nem elhanyagolható tényező, hogy a város szívében elhelyezkedő intézmény nem csak oktatási, hanem közművelődési funkciót is betölt. Ez az az intézmény, ahol heti rendszerességgel koncertek, műsorok vannak. (Nem azon kell gondolkodni, hogy milyen új épületet vonjunk be a város közművelődési életébe, hanem azon, hogy egy már meglévő, több funkciós intézményt hogyan tudunk még hatékonyabban kihasználni-, kihasználva a városközpontú elhelyezkedését.) Együtteseink, az évtizedes hagyományok alapján, az országos, sőt a nemzetközi zenei élet elismert résztvevői. Művészeti szakközépiskolaként a párhuzamos képzés alapján közismereti- és zenei képzésünk egymással mellérendelt viszonyban ugyanakkor szerves egységben működik. Közismereti oktatásunk nemcsak az érettségire készít fel, hanem színvonala lehetőséget nyújt, hogy a nem zenei pályán továbbtanuló növendékeink is sikerrel felvételizhessenek felsőfokú intézményekbe. Az alapító okirat alapján lehetőség van érettségi utáni három éves zenész szakképzésre, melynek indítása kellő számú jelentkező esetén fenntartói engedéllyel történhet. 6
Az intézmény oktatási szerkezete a fentiek alapján a következő: Zeneiskola Zeneművészeti Szakközépiskola alapfokú zeneművészeti képzés képzési idő: 12 év a párhuzamos képzés alapján érettségi utáni 3 éves szakképzés középfokú közismereti képzési idő: 4 év művészeti képzés képzési idő: 5 év (9-12 évfolyam) (9-13 évfolyam) Szakközépiskolai növendékeink délelőtti és délutáni iskolai elfoglaltsága szervezett és tudatosan tervezett; mely egységes oktatási folyamatként szolgálja felkészültségüket. Szolgálja és ugyanakkor védi, hiszen a viszonylag kis létszámú iskolában minden tanár minden gyereket ismer; tanítványaink védett közösségben élnek. 7
I. Pedagógiai Program 1. Az iskola bemutatása: 1.1. Feladataink az alapító okirat alapján: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88. - 90. -ban foglaltak szerint, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 37. -ának 5. bekezdésében foglaltak alapján a 95/97. (III.20.) számú, többször módosított, 230/2010. (IV.29.) sz. Önk. Közgy. határozatában a Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény alaptevékenységi körét a következők szerint jelöli ki: Az alapfokú művészetoktatási intézményben művészeti nevelés folyik. Az alapfokú művészetoktatás megalapozza a művészeti kifejező készségeket, illetve előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra. A zeneművészeti szakközépiskolában párhuzamos oktatás keretében általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi és szakmai vizsgára, felsőfokú tanulmányok megkezdésére, a szakképzési évfolyamon szakmai vizsgára felkészítő nevelés és oktatás folyik. Sajátos nevelési igényű tanulók nappali integrált oktatása, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. 8
Szakágazati besorolás: 852020 Alapfokú művészetoktatás a) Alapfokú művészetoktatás Szakfeladat száma: 80131-3 b) Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás Szakfeladat száma: 80217-7 c) Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás Szakfeladat száma: 80224-1 d) Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) Szakfeladat száma: 80511-3 e) Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Szakfeladat száma: 75192-2 f) Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek Szakfeladat száma: 75195-2 1.2. Székesfehérvár hangszeres zeneoktatásának rövid története: Városunkban intézményesített formában a 20. sz. elején jött létre zenei képzés, amikor zeneszerető fehérvári polgárok kezdeményezésére Schlamadinger Jenő és Fricsay Richárd vezetésével 1913. szeptember 1-jén megkezdte működését a városi zeneiskola, helyileg a mai Petőfi Mozi melletti épületben. Az akkor néhány szobából álló zeneiskolát a 30-as évek iskolafejlesztési programja során áthelyezték az ún. "Hiemer-ház" épületébe. 1948-50-ig működött az első zeneművészeti szakközépiskola Székesfehérváron Farkas Ferenc nemzetközileg is elismert zeneszerző igazgatása alatt, ám az akkori gyorsan változó társadalmi körülmények, és kiszámíthatatlan kultúrpolitikai szempontok amilyen hirtelen létrehozták, ugyanúgy meg is szüntették a magasabb színvonalat adó zenei képzést, melynek szándéka viszont tovább élt a következő évtizedekben is, de végül csak a rendszerváltozás éveire erősödött föl. 9
1.3. A zeneművészeti szakközépiskola beindításának, fenntartásának indokai: Erős, színvonalas alapképzést biztosító zeneiskolai háttér, melyet az országos tanulmányi versenyek helyezései is igazoltak. A középfokú népzenei képzés beindításának igénye, mely iskolánkban valósulhatott meg Magyarországon először. Ennek szükségességét a 2007-ben beindított felsőfokú népzenei képzés azóta már igazolta. Az iskola volt növendékei közül többen már intézményünk tanárai. A tanszak - munkaközösség növendékei kiemelkedő eredményeket érnek el a népzenei versenyeken megyei és országos szinten egyaránt. A máshonnan érkező tehetséges tanulók továbbtanulásának biztosítása, ezzel Székesfehérvár kultúrájának gazdagítása. A helyi társadalmi igény (szülők, támogatók, szimfonikus zenekar, stb.) A kis létszám és a Zeneiskola meglévő eszközeinek teljes kihasználása viszonylag olcsón teremthetett új képzési formát. A művészi pályára is előkészítő szakközépiskola az alsófok számára szakmailag fontos húzóerőt jelentett. Megvalósíthatóvá vált a pályára készülő alapfokú növendékek helyben tartása. Zenei szellemi műhely létrehozása, mely Magyarország és a környező, magyar kisebbséggel rendelkező országok Európai Uniós csatlakozásával, a régió központjában hozzájárul Székesfehérvár kulturális életének további virágzásához. 10
2. Tárgyi adottságok: 2.1. Épület: A szakközépiskola működésében - az országban is egyedülállóként, mintegy kényszerlépésként - meghatározó az a tény (mely az indításkor is nyomós érv volt), hogy az épület kihasználatlan délelőtti napszakában építési beruházási igény nélkül lehet biztosítani a középfokú képzést. Az épület: Városház tér 3. Impozáns, műemlék jellegű épület, 1990-ben felújított állapotban került a rendszerváltozás során oktatási célra a Zeneiskola használatába, jelenleg az épület állaga megfelelő. Az épület a szakfeladatait alapvetően el tudja látni, az eltelt évek az elképzeléseket igazolták. Adatok jelenleg: 41 tanterem 1 hangversenyterem (160 m 2, 130 férőhelyes) 1 tanári szoba 4 iroda 1 karbantartói műhely összesen: 48 helyiség A testnevelés oktatása kihelyezetten a Városi Uszodában illetve a Bregyó Sporttelepen megoldott, számítástechnikát pedig a Vasvári Pál Gimnázium szaktantermében tanulnak tanulóink. Szakmai gyakorlatot belső és külső helyszíneken (bel- és külföldön), rendszeres illetve alkalmi szervezésű fellépések, zenei táborok és kurzusok alkalmával szerezhetnek intézményünk tanulói. Ennek dokumentációja hangtechnikai- és képi rögzítéssel történik. Az eszközök a feladatok megvalósítását segítő (tárgyi) erőforrások: A többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete határozza meg. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét, amely az alapfokú művészetoktatási intézmény 11
feladatellátásához legalapvetőbben szükséges épület, helyiség berendezés, tárgyi, technikai eszközkészletet tartalmazza Nem szabad megfeledkezni az iskolai könyvtárra vonatkozó rendeletről sem (11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 6/C. (4)). 2.2. Ingóságok: Az iskola számviteli nyilvántartásában szereplő eszközök, hangszerek, hangszertartozékok, berendezések, felszerelések és egyéb ingó vagyontárgyak. A rábízott vagyont illetve vagyontárgyakat az intézmény szabadon használhatja, de azokat nem jogosult elidegeníteni vagy megterhelni. Az épület helyiségeit bérbe adhatja amennyiben az intézmény alaptevékenységét nem zavarja, azonban egy évnél hosszabb időre csak Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hozzájárulásával. Vállalkozási tevékenységet az intézmény csak a felügyeleti szerv előzetes engedélyével végezhet. Tanulóink legfontosabb taneszköze a hangszere. Akinek nincs saját hangszere, azok számára az intézmény hangszerállományából kölcsönözhető hangszerek állnak rendelkezésre. A részletes leltári állomány a mellékletben található. A szakközépiskolai tanulóknak a főiskolai felvételi vizsgán is megfelelő hangszerekkel való ellátása stratégiai kérdés, az iskola eredményes működésének egyik fő meghatározója. Az, hogy milyen tanszak tantárgy induljon, a helyi igények (volt-e megfelelő színvonalú és számú jelentkező) és a feladat szaktanárral való ellátásának együttese határozza meg. A szaktanár itteni tevékenysége utazási költséggel jár, mivel kevés a helyben lakó művésztanár. Mindezen tényezőkből jelenleg 6 klasszikus zenei, 1 közismereti és 1 népzenei tanszak munkaközösség működése alakult ki. 12
2.3. Tanszakaink : Tanszak Hangszer Alapfok Középfok Zongora Zongora X X Csembaló Fafúvós Furulya X X Fuvola X X Klarinét X X Oboa X X Fagott Rézfúvós Trombita X X Kürt X X Harsona X X Tuba X X Vonós Hegedű X X Brácsa X X Gordonka X X Bőgő Vegyes Magánének X X Orgona X X Gitár X X Harmonika X X Népzenei Népi vonós X X Népi fúvós X X Citera, tekerő X X Népi ének X X Az alapítástól működik kötelező tárgyakként a szolfézs, zeneelmélet és zenetörténet oktatása. X X X 13
Az intézmény szakmai munkaközösségei a 27/1998. MKM rendelet, valamint 3/2011 NEFMI rendelet alapján: I. Zongora tanszak munkaközösség Szakterülete: zongora, csembaló, orgona tanítás, korrepetíció, II. Vonós tanszak munkaközösség Szakterülete: hegedű, brácsa, gordonka, gordon, nagybőgő tanítás III. Fafúvós munkaközösség Szakterülete: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott tanítás IV. Rézfúvós munkaközösség Szakterülete: trombita, kürt, harsona, harsona tenorkürt baritonkürt, tuba tanítás V. Vegyes munkaközösség: Szakterülete: orgona, magánének, csembaló, cimbalom, harmonika, hárfa, gitár, ütő tanítás Szakterülete: kamaratanítás (kamara, kórus és zenekar) VI. Szolfézs zeneismeret munkaközösség Szakterülete: szolfézs kötelező, szolfézs, zeneismeret, zenetörténet zeneirodalom, zeneelmélet, egyházzene, improvizáció, VII. Népi tanszak munkaközösség Szakterülete: népi ének, népi hegedű, kontra, népi brácsa, bőgő, népi bőgő/cselló, citera, tekerő tambura, cimbalom, népi furulyák, duda, népi klarinét/tárogató, koboz, népi cimbalom, népi harmonika, népi ritmushangszerek, népzenei ismeretek, néprajz, szolfézs kötelező, szolfézs, népi kamarazene (a tantárgy magába foglalja a hangszeres és vokális társaszenét), népi zenekar VIII. Közismereti-tanszak munkaközösség: Szakterülete: irodalom nyelvtan, történelem - társadalomismeret, matematika. idegen nyelvek (német, angol, olasz), kémia, fizika, biológia, magyar népzene alapjai, földrajz, rajz, testnevelés, informatika,) 2.4. Vidéki középfokú tanulóink elhelyezése: A Nemes Nagy Ágnes-, ill. a József Attila Kollégiumban az elhelyezés megoldott. 2.5.Működési feltételek: A pedagógiai program megvalósításához nélkülözhetetlen feltétel az intézmény működését biztosító források, költségek meghatározása. 3. Humán adottságok: 14
3.1.Irányítási-szervezeti struktúra: Iskolánk irányítási-szervezeti struktúrája megfelel méreteinek. Az iskolát az iskolaigazgató irányítja. Vezetői feladatait egy középfokú és egy alapfokú igazgatóhelyettessel közösen végzi. A gazdálkodást belső gazdasági iroda segíti. Az adminisztratív munkát 2 irodai adminisztrátor, könyvelő és a technikai személyzet segíti. A vezetők közötti munkamegosztás funkcionális jellegű, a feladatokat azok természete szerint osztják meg. Az oktató-nevelő feladatok tartalmi megoldására 8 tanszak munkaközösség szerveződött. A tanszakvezetők munkaközösség vezetők feladata a szakmai tevékenység koordinálása. Jelenlétükkel lehet megfelelő realitással ellátni a pedagógiai munka ellenőrzését, elvégezni a szükséges fejlesztéseket, a pedagógusok szakmai kultúrájának emelését, gazdagítását. A szakmai munka tanszaki munkaközösségi keretekben zajlik. A tanszakvezetők munkaközösség vezetők a tanárokkal történő megbeszélés alapján tervezik az éves munkát: a tanszaki - főtárgyi hangversenyeket és az esetleges külső szerepléseket. Írásba foglalják az elvárások rendszerét. A vizsgáztatás és egyéb számonkérés, az értékelés módozatait a pedagógiai és Nevelési Programban foglaltak alapján. A tanszakok vezetői munkaközösség vezetők folyamatosan egyeztetik a tanszakokon, a tanított tárgyakon folyó munkát annak érdekében, hogy azonos elvárások érvényesüljenek minden tanszakon munkaközösségen. Közismereti tanárok szakmai munkáját közvetlenül, tanszakvezető- munkaközösség vezető nélkül, a középfokú igazgatóhelyettes irányítja, az igazgatói útmutatások, pedagógiai célok alapján. A nevelőtestület iskolánk legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Dönt valamennyi nevelési és oktatási kérdésben, melyet jogszabály a hatáskörébe utal. Véleményező és javaslattévő jogkörrel rendelkezik. Kompetenciáját közoktatási törvény 56.- 57. -ában meghatározottak szerint gyakorolja. Mivel iskolán viszonylag nagy növendék illetve pedagógus létszámmal rendelkezik, így hetente tartunk tanszakvezető - munkaközösségi és tantestületi megbeszéléseket, 15
egyeztetéseket, melyek a pedagógusok és az iskolavezetés közti kommunikációt is megkönnyítik. 16
Növendéklétszám: felvehető alapfokon max. 800 tanuló, középfokon max. 80 fő Tanári állomány: Zenei tanárok : alapfokon 67 fő, középfokon: 12 fő Közismereti tanárok: 11 fő álláshely alap-és középfokon -: 62,5 Tanulóink (mind egyéni, mind csoportos kategóriában) tanulmányi sikereit hazai és nemzetközi díjak sora igazolja, rendszeres résztvevői a helyi, hazai és nemzetközi kulturális életnek. CD-felvételek, rádiós és televíziós közvetítések rendszeresek iskolánk életében. Szólistáink és zenekaraink rendszeresen koncerteznek külföldön is (Anglia, Hollandia, Belgium, Németország, Franciaország, Lengyelország, Szlovákia, Románia, Olaszország, Spanyolország). Iskolánk irányítási-szervezési struktúrája megfelel méreteinek. Az iskolát az iskolaigazgató irányítja. Vezetői feladatait két igazgatóhelyettes és a gazdaságvezető segíti. A vezetők közötti munkamegosztás funkcionális jellegű, a feladatokat azok természete szerint osztják meg. A nevelőtestület iskolánk legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Dönt valamennyi nevelési és oktatási kérdésben, melyet jogszabály a hatáskörébe utal. Általában véleményező és javaslattévő jogkörrel rendelkezik. Kompetenciáját a közoktatási törvény 56.-57. -ában meghatározottak szerint gyakorolja. Évente több munkaértekezletet tartunk: alakuló, évnyitó, évzáró, nevelési értekezleteket, illetve a felmerülő aktuális problémák kapcsán. Ezen felül minden héten iskolavezetői megbeszélést és minden hónapban egy alkalommal tanszakvezetői munkaközösség - vezetői értekezletet tartunk. Ügyintézés - fogadó nap-, óra: A pedagógusok a szülői értekezleteken kívül a főtárgytanárok fogadó napjain is érdeklődhetnek gyermekük előmeneteléről illetve minden olyan kérdéssel, problémával, amely összefügg a zene tanításával. A tanárok fogadó napjaik az iskolai hirdető táblán található meg. 17
Az iskolavezetése is a külön meghatározott időben, fogadó nap-, óra vagy előre egyeztetett időpont alkalmával nyújt személyes segítséget a pedagógusok, kollégák, növendékek, szülők részére. Ügyintézési időben állnak rendelkezésre az irodai adminisztrátorok, könyvelő és a gazdasági vezető. 3.2. Humánerőforrás gazdálkodás 3.2.1. Humánerőforrás gazdálkodás helyzetelemzés: Humán erőforrás innováció: o diagnózis helyzetelemzés törvényi háttér o fejlesztési feladat kiválasztása: kivitelezés módja anyagi háttér o fejlesztés gyakorlata, megoldás folyamata helyzetelemzés, értékelés esetleg korrekció, módosítás a megva1ósítas közben és végén Személyzetminősítés segítségével tudják a vezetők és a kollégák meghatározni a fejlődési igényeket és a fejlődés szükségszerűségét. A minősítések általános célja, hogy értékeljék és felülvizsgálják az egyének és a csoportok jelenlegi és jövőbeli lehetőségeit, mert ezek alapján lehet munkaerő-tervezést, munkaerőforrás gazdálkodást, fejlesztést készíteni és meghatározni a képzési szükségleteket. A személyi minősítés célja az is, hogy a minősítési rendszer javítsa és alapozza meg a nagyobb teljesítmény elérésének lehetőségét. A kulcskérdés a nehézségek és az eredmények feltérképezése. Ilyen szempontból, mint szervezetnek gondoskodnia kell a fejlődés legfontosabb tényezőiről, az emberek fejlesztéséről. A dolgozók fejlesztése azért is fontos, mert az adott cél minőségi elérhetősége nagymértékben függ a beosztottak képességeitől. A képzés segíti a hatékonyabb munkavégzést, biztosíthatja a siker elérésének lehetőségét. 18
A megváltozott jogi környezet is biztosítja az állandó képzés, fejlesztés lehetőségét és kötelezettségét. MIP készítése: - 2003. évi LXI. törvény 70. - 1993. évi LXXIX. törvény 102. - 3/2002 OM. Rendelet a "közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről Közoktatási intézmény kötelező ( minimális ) eszköz- és felszerelési jegyzék: - 2003. évi LXI. törvény 128. "Adatszolgáltatás a közoktatási intézmény tevékenységéről": - 198/2001. Kormány rendelet Pedagógus továbbképzés: - 277/1997. Kormány rendelet 4. - 1996. évi LXII. törvény 15. (1993. LXXIX. törvény 19. ) - Mt. 89., Kjt. 30. A vezetőknek folyamatosan keresnie kell a lehetőséget, hogy a dolgozó állandóan bővíthesse tudását a sikeres munkavégzéshez. A képzési tervek ütemezhetik, és átláthatóvá teszik a továbbképzéseket. A Közoktatási törvény 128..-a 2006. szeptember 1.-én hatályba lépett módosítása nagy változásokat hozott az alapfokú művészeti képzésben, mivel a jogszabály minden művészeti tárgyra vonatkozóan kötelezővé tette, hogy a pedagógus a tanított tárgyból felsőfokú végzettséggel, szaktantárgyi képesítéssel rendelkezzen. Ezért a Humán erőforrás gazdálkodás ez eddiginél nagyobb jelentőséget kapott, mivel az intézményben tanító pedagógusoknak, hogy az iskola szabályszerűen működhessen, rendelkeznie kell a jogszabályban előírt végzettséggel. Székesfehérvár, a város nagysága miatt, a közlekedés a további nagyvárosokba sokkal inkább megoldott a vidékkel szemben, még így is sok esetben gondot jelent a megfelelő végzettségű és személyiségű pedagógus felvétele. 19
Iskolánkba sok pedagógus utazik nap, mint nap tanítani Budapestről vagy más nagyvárosból, ami nem kis terhet ró az iskola költségvetésére. Úgy gondoljuk azonban, hogy egy majdnem egy évszázados múlttal, nagy szakmai elismertséggel bíró intézmény igény kell, hogy legyen, hogy híres és elismert művésztanárok oktassák a zenét, a művészetet. Emellett azonban szem előtt kell tartani, hogy a mindenkori pénzügyi megszorítások miatt, azonban a jogszabályi előírásoknak eleget téve alapfokon inkább főiskolai végzettségű, míg középfokon egyetemi végzettségű tanárok alkalmazását helyezzük előtérbe. Fontos, de ne elsődleges aspektus legyen a szakmai gyakorlat. A fiatal, frissen végzett pedagógus gyakornok a hosszú távú tervek alapja lehet. Fontos pedagógiai szempont kell, hogy legyen a gazdasági aspektusok mellett, hogy az alkalmazott tanárok, egy folyamatosság részei legyenek. Az állandó pedagógus az egyéni oktatás egyik legfontosabb eleme. Ha a pedagógus személye gyakran változik, a növendék elveszít a biztos támpontot. A megszakadt bizalmat pedagógus diák között, az új pedagógus és növendék között újra felépíteni nagyon nehéz. Tehát a folyamatos szakmai munkához elengedhetetlen az állandó és nem változó pedagógus jelenlét. Kivonat: 2003. évi LXI. törvény 128. 18. bekezdés: "A 2006/2007. tanév végéig az alapfokú művészetoktatási intézményben, a művészeti szakközépiskolában, szakiskolában tovább foglalkoztathatók, akik nem felelnek meg az e törvény 17. -a (1) bekezdésének k) pontjában meghatározott követelményeknek, amennyiben ez az ok a megváltozott előírásokra vezethető vissza. Ezt követően tovább foglalkoztathatók azok, akik megkezdték a tanulmányaikat a megfelelő felsőfokú végzettség megszerzése céljábó1. E rendelkezés alapján a továbbfoglalkoztatásra a megkezdett tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb a hallgatói jogviszony kezdetétő1 számított hat évig van lehetőség." 20
3.2.2. A szakmai (zenei) tantestület: A tantestület arculatának alakítása: Az iskolánkban folyó pedagógiai, oktatási folyamat sajátossága, hogy a szakmára való felkészítés mindig egyénileg történik, míg a zenei kiegészítő tárgyakat, és a közismereti blokkot csoportos formában tanítjuk. Iskolánk arra törekszik, hogy megtalálja a megfelelő hangsúlyt a részterületek között, természetesen szem előtt tartva egyrészről a személyes motiváció, másrészről a személyes példaadás fontosságát. Ugyanakkor nem feledkezünk meg arról, hogy a gyermek egy pedagógiai folyamat részese, s minden, őt tanító tanárnak együtt kell működnie azért, hogy a pedagógiai célkitűzéseket figyelembe véve jusson el a diák a sikeres érettségi- és felvételi vizsgához. A szellemi adottságok és képességek nem egyformák, a zenei készségek kialakulása is különböző mértékű és ütemű, ezért az iskola tanári kara elkötelezi magát, hogy minden diákot odaadóan segít és támogat annak reményében, hogy választott hivatását mindegyikük sikeresen gyakorolja majd. Mivel a középiskolai évek egyedülálló fontosságúak tanulóink életében, joggal elvárható az iskola minden egyes tanárától, hogy: az átlagot meghaladva saját szakmájában kitűnjön, jellemezze a folyamatos megújulás igénye, személyes példával is segítse a szakközépiskolát feladatának teljesítésében, legyen felelősségteljes, harmonikus, érett személyiség, jellemezze pontosság és megbízhatóság a munkavégzésben, legyen következetes döntéseiben, cselekedeteiben, tudjon kompromisszumot kötni. Fontos, hogy alap és középfokon is egységes legyen pedagógiai értékek, elképzelések azonosak, vagy legalábbis hasonlóak legyenek, mivel a két intézmény típus, a többi iskolával ellentétben szorosan összefüggenek. Ezért fontos, hogy mindkét fokon a tantestület jól, összehangolva végezze munkáját. Iskolánkban előny, hogy a középfokon tanító tanárok többsége alapfokon is tanít, ezért a szakközépiskolai tanulmányokra való konkrét felkészítés is már a zeneiskolában megkezdődhet. 21
Meg kell említeni, hogy nagy fontossággal bír az intézményvezető részéről, hogy a tantestületbe az új pedagógusok felvételekor, kiválasztásakor ne csak a szakmai életük feleljen meg az iskola elvárásainak, hanem személyiségük is. Nélkülözhetetlen, hogy a tantestület a szakmaiságon kívül, egyéniségükből fakadóan is összetartó, összefogó tantestületet, egységet alkosson. A szaktanár közvetlen ismerője növendéke képességeinek, érdeklődésének, általános iskolai és egyéb leterheltségének. Az érvényes tanterv és a követelmények figyelembevételével kizárólag ő választja meg a tanuló tananyagát, mely a technikai képzést és az előadási darabokat is tartalmazza. A tanórák számonkérő, gyakorló és alkotó órák. A félévi tanszaki főtárgyi meghallgatások és az év végi vizsgák nyilvánosak, ezen felül minden héten növendékhangversenyeket tartunk, melyen minden növendékünk szerepelhet közönség előtt. A zenei pályára, felső oktatási intézményi felvételire készülő növendékeinknek önálló hangversenyeket, bemutatókat, meghallgatásokat is szervezünk. A szaktanár növendékeit év közben vagy a nyári szünetben szakmai találkozóra, mesterkurzusokra hazai vagy külföldi rendezvényekre küldheti vagy viheti. Az iskola a pályázati lehetőségektől függően tudja anyagilag támogatni ebben növendékeit. Igyekszünk helyben is megoldani, kiváló művészek, pedagógusok és növendékeik tartsanak kurzusokat, bemutató órákat, koncerteket. Iskolánk szakmai munkáját középfokon tanszakonként főtárgyakként konzulensek segítik, akik esetenként nem csak a hazai zenei életben elismertek, hanem külföldön is. Szorgalmazzuk, hogy kiemelkedő növendékeink elinduljanak a különböző hangszeres versenyeken, így nemcsak helyben, hanem megyei és országos szinten is megmérettetnek. Tanulmányi sikereiket nagyszerű díjak sora igazolja. 22
3.2.3. A közismereti tantestület: A 2001/2002-es tanévtől iskolánkban megoldódott a közismereti és a művészeti oktatás összekapcsolása felmenő rendszerben. Tanulóink számára a közismereti oktatás jelenleg a 9. - 12. évfolyamokon folyik. A közismereti órákat 11 tanár látja el /1 fő tartósan távol 5,5 álláshelyet betöltő pedagógus látja el. Tanulóink közismereti és zenei órarendjének időben történő elkészítése a felmenő rendszerű szakközépiskola egyik legfontosabb feladata. A különböző rendezvények, a felvételi rendszer és az érettségi vizsgák kapcsolódásai napi munkakapcsolatot tesznek szükségessé a közismereti és zenei tanárok között, ennek működése megfelelő. 3.3 Pedagógus szakmai etikai kódex: Az ezeréves magyar iskola története során gondolkodóink időről időre megfogalmazták, hogy mit várnak el a tanítói mesterség gyakorlóitól. Most a pedagógustársadalom önmaga számára fogalmazza meg szakmai munkavégzésének etikai normáit. Hasonlóképpen más jelentős hazai értelmiségi csoportokhoz, amelyek fontosnak tartják önmeghatározásuknak ezt a módját. A kódex megalkotásának és használatának az a célja, hogy igazodási pontokat nyújtson a pedagógusoknak olyan helyzetekben, amelyek nem szabályozhatóak pusztán jogi eszközökkel. Célja az is, hogy a szakmai közmegegyezésen alapuló szabályok elfogadása, valamint a velük való azonosulás révén erősítse a pedagógustársadalom belső összetartozását, ezáltal fokozza társadalmi megbecsültségét. Célja továbbá, hogy az iskola partnereit informálja a pedagógus munkavégzésének erkölcsi normáiról. 23
3.4. Pedagógiai értékelés: A belső, a fenntartói szakmai ellenőrzéseken kívül az OKÉV (Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont), OH (Oktatási Hivatal) végez közoktatási-, tanügyigazgatási és szakmai szakértők bevonásával. A tanári tevékenység értékelése: A tanári munka ellenőrzésének és értékelésének módjai és szempontjai Alapelvek: Az iskola a tapasztalatok és a tudományos feldolgozások szerint nagyon sok értéket közvetít. Ennek megfelelően a tanár nem csak az órákon, hanem minden lépésével, életvitelével példát mutat, nevel. Tanítványaival bárhol találkozhat, figyelő tekintetek kísérhetik még egy vásári forgatagban is. Ha magánemberként nem valósítja meg az iskolában képviselt értékrendet, könnyen elveszítheti a hitelét. Ellenőrzés: Az alapelvek alapján az ellenőrzésnek két területét különböztetjük meg. Ezek mindegyike iskolai kompetencia. 1. Az iskolahasználók véleménye alapján megvalósuló ellenőrzés. 2. Adminisztratív ellenőrzés. Az 1. pont szerint módot és lehetőséget kell adni az iskolahasználóknak véleményük kifejtésére. Meg kell vizsgálni a kollegáknak problémát okozó eseteket. Esetkezelő utasításokat módszertani és a pedagógiai programban érintett témákban elemzés nélkül nem lehet kiadni. Minden érintettnek az itt rögzített elvek és eljárási módok szerint kell eljárni, ezeket a programon kívül is ismertetni kell. Az eseti ellenőrzések módjai: magánbeszélgetések (igazgató, szaktanár), munkaközösségen belüli megbeszélések, óralátogatások (igazgató, munkaközösség vezetők). Az adminisztratív ellenőrzés követelményei: tényszerű és objektív legyen, folyamatos és tervszerű legyen. 24
Az alább felsorolt elvek alapján kell információt nyerni: a pontos órakezdésről, a naplók és egyéb dokumentumok vezetéséről, a tanulók értékelésének folyamatosságáról, a fogadóórák megtartásáról, a szülői értekezletek megtartásáról, a továbbképzéseken való részvétel eredményességéről és hasznosságáról, a kezdő kollégák szakmai és módszertani támogatásáról. A felsorolt feladatok megszervezését az igazgató végzi az egyenlő terhelés és a szakmai kompetenciák figyelembevételével. A kiadott feladatokról a felelősöket az igazgató a tanév elején értesíti és ők neki folyamatosan számolnak be a teljesítésről. Az értékelés: Az ellenőrzés és az értékelés a szakmai és az emberi bizalmon alapuló irányítási tevékenység. Ennek azáltal kívánunk érvényt szerezni, hogy a kollégák értékelését, az osztályfőnökök és a kapcsolódó tárgyakat tanító kollégák jelzéseit figyelembe véve alapvetően a munkaközösségek végzik. Az értékelésnél az igazgató figyelembe veszi a munkaközösség vezetők (tanszakvezetők munkaközösség - vezetők) véleményét. A végső minősítést az igazgatóhelyettesekkel és a gyakorlati oktatásvezetőkkel együtt alakítja ki. A Közoktatási törvény figyelembevételével külső szakértőt is alkalmazhat az értékeléshez. A munkaközösség vezetők végzik az értékelést az alábbi témákban: a tanórán végzett munka, a pontos órakezdés, a naplók és egyéb dokumentumok vezetése, a tanulók értékelésének folyamatossága, a tanórán kívüli tevékenység, a konfliktusok kezelése szülőkkel, tanulókkal és kollégákkal, a továbbképzések anyagának házi terjesztése, a módszertani kezdeményezések, 25
a tanulók fejlődését segítő egyéb tevékenységek (tehetséggondozás, előadás, egyéni tanácsadás, csoportos tevékenység támogatása, stb.), a napi oktató-nevelő munka öntevékeny segítése, a feltételek öntevékeny javítása. A munkaközösség vezetők által elkészített értékelést a tantestülettel ismertetni kell. Csak ezek képezhetik az iskolai szintű értékelés alapját. A zenetanári munka értékelésének szempontjai: 1. Szakmai felkészültség: jól képzett, szakmáját (hangszerét) magas művészi szinten művelő, alkotó, előadó egyéniség; a zeneirodalomban, (esetlegesen) társművészetekben széles látókörrel, anyagismerettel rendelkezik; technikailag hangszerén magas szinten áll, ill. elméletben is ismeri annak működését, módszertanát; 2. Pedagógiai felkészültség jártas szakterületének módszertanában, és képes azt növendékeinek életkorához, adottságaihoz, jelenlegi szintjéhez igazítani; emberi tartása, művészi hivatástudata megkérdőjelezhetetlen. 3. Iskolánkhoz való kapcsolata: aktívan részt vesz, ill. szervezi növendékeinek fellépési lehetőségeit; bekapcsolódik az iskola művészeti tevékenységébe, együtteseink munkáját figyelemmel kíséri és segíti (pl. egyéni szólam-tanulás) A tanári munka értékeléséhez a kidolgozott értékelő lap a MIP-ben (Minőségbiztosítási Tervben) található. Eredményvizsgálat: A pedagógiai munka értékelése a tanszakok munkaközösségek, munkacsoportok tevékenységének elemzésével történik. Évente két alkalommal, a félévi és év végi nevelőtestületi értekezleten számolunk be a tapasztalatokról. 26
3.5. Kapcsolatrendszer és együttműködés: A szülő, tanuló, iskola, kollégium együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei: A tanulókat az iskola éves munkatervéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója ill. helyettesei, az osztályfőnökök ill. a tanszakvezetők munkaközösség vezetők, pedagógusok tájékoztatják: az igazgató ill. helyettesei évente egyszer a tanévnyitó ünnepélyen; az igazgató az aktuális és fontos ügyekben összehívott iskolai diákgyűlésen; az osztályfőnökök, tanszakvezetők - munkaközösség vezetők illetve pedagógusok folyamatosan az osztályfőnöki ill. zenei órákon. A tanuló szüleit a tanuló egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan az ellenőrző könyvön keresztül, személyes egyeztetések alkalmával tájékoztatják. A zenei előrehaladásról a tanszakvezető - munkaközösség vezetők, ill. szaktanárok esetleg írásban tájékoztatják a szülőket az iskolatitkár segítségével; A tanulók a kérdéseket, véleményeket, javaslatokat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselők útján nyújthatják be az iskolavezetésnek; tanáraikkal, osztályfőnökeikkel közvetlenül beszélhetik meg aktuális kérdéseiket, problémáikat. A szülőket az intézmény életéről, az iskola éves munkatervéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, az igazgatóhelyettesek és az szaktanárok tájékoztatják: az iskola igazgatója félévente a szülői értekezleten; középfokon az osztályfőnök félévente az osztályszülői értekezleten ill. folyamatosan az ellenőrző könyvek segítségével. A szülők és tanárok együttműködése az alábbi fórumokon történhet: szülői értekezleteken: - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről; - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról; - a tanulók egyéni teljesítményeiről, magatartásukról; - középfokon az osztályok tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről; - Alapfokon a tanszakon - munkaközösségeken várható eseményekről (versenyek, 27
meghallgatások, szereplések, vizsgák); - középfokon a használt tankönyvekről, alapfokon a használt kották, kiadványokról; - a szülői kérések, vélemények, javaslatok összegyűjtése, továbbítása; fogadó órákon: - középfokon a szaktanári fogadókor a tanulók közismereti és zenei eredményeinek, tanulásukat segítő pedagógiai feladatoknak megbeszélése a szülőkkel; - tanári egyéni fogadóórákon a tanulók aktuális tanulási, magatartási problémáinak megbeszélése; - alapfokon a közvetlenebb, gyakoribb találkozások miatt a szülők tájékoztatása szinte folyamatos a növendék előmeneteléről; írásbeli tájékoztató: elsősorban a tanulók közismereti és zenei tanulmányaival, hiányzásaival kapcsolatos értesítés a szülők felé, melyet szóbeli közös megbeszélés kell hogy kövessen. A szülői értekezleteket, fogadóórákat az iskola éves munkatervében rögzítjük. A kollégiumok vezetőivel, a nevelőtanárokkal minden tanév kezdetén veszik fel az osztályfőnökök a kapcsolatot: évente egyszer meglátogatják a kollégiumokat és megbeszélik a tanulók aktuális problémáit; aktuálisan megoldandó nevelési feladatok esetében kapcsolatba lépnek az illetékes kollégiumi vezetéssel ill. tanárokkal; Minden esetben valamennyi fél tájékoztató konzultációt folytat a tanuló szüleivel is. 28
Az együttműködés egyéb formái: Kapcsolattartás a szülőkkel: A zeneoktatásban meghatározó elem a személyes kapcsolat mind a tanár-diák, mind a tanár-diák-szülő viszonylatban. A zeneiskola feladata az ezekben a kapcsolatokban esetlegesen felmerülő problémák koordinálása, gyors, lényegretörő kezelése, hiszen a szülők egyetértése, megértő támogatása nélkül elképzelhetetlen munkánk sikere, céljaink megvalósítása. Kapcsolatunk a szülőkkel nyitott, partneri, hiszen a zenei nevelés szülői háttér nélkül csak igen nehezen valósítható meg. A szülőket világszerte arra próbálják megtanítani, hogyan alkalmazhatják hatékonyan a zenét gyermekük fejlődésének korai szakaszában. Évente 3 alkalommal tartunk szülői értekezletet: tanévkezdéskor, félévkor és év végén, de ezen felül is rendszeres személyes kapcsolatban állunk a szülőkkel, növendékeink érdekében. Évente egy alkalommal tanszaki főtárgyi hangszeresénekes hangversenyt rendezünk, ahol minden növendékünk fellép. Ez kiváló alkalom a szülőkkel való találkozásra, gondolatcserére. A gyermekek produkciója meghitté, családiassá varázsolja a találkozást. Havonta kétszer tartunk növendékhangversenyeket a hangszereseknek. Kapcsolat a fenntartóval: Iskolánk fenntartójával, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Képviselőtestületével és a Polgármesteri Hivatallal folyamatosan jó, egymást kölcsönösen segítő, korrekt munkakapcsolatban áll. Fenntartónk a gazdasági megszorító intézkedések ellenére mindig megtalálta azokat a forrásokat, melyekkel lehetővé tette megfelelő működésünket, tárgyi eszközeink bővítését. Bízunk abban, hogy a város igényeit, a szülők és gyerekek elvárásait messzemenően figyelembevevő pedagógiai programunk megvalósítását, új törekvéseinket fenntartónk továbbra is odafigyelő támogatásával segíti és biztosítja. 29
Együttműködés Székesfehérvár más oktatási és kulturális intézményeivel: Működésünk során fontos szempont, hogy tanulóink tudásukat a legkülönbözőbb módon, különböző helyszíneken, más-más összetételű közönség előtt mutassák be. A tanórák, amelyek a muzsikus pálya fontos műhelymunkái, és a nyilvános kiállás együttesen formálják érett, a zenész hivatásra alkalmas egyéniséggé növendékeinket. Ezért szívesen teszünk eleget bármilyen meghívásnak, mert nemcsak egy adott intézmény rendezvényét teszik ünnepélyesebbé tanulóink szereplései, hanem a koncertezés a pedagógiai tevékenységünk egyik legfontosabb eleme, így növendékeink, tanulóik színpadi gyakorlatra is szert tehenek. Közös rendezvényeket szeretnénk szervezni a növendékeink közismereti iskoláival illetve kulturális intézményekkel. Az alábbi városi rendezvényeken veszünk részt rendszeresen: Kiállítás megnyitókon. Író-olvasó találkozókat zenei műsorszámokkal színesítjük. A város oktatási intézményeinek karácsonyi és más kulturális műsoraiban tanítványaink közreműködnek. Hangszerbemutatókat tartunk a város általános iskoláiban tanuló alsó tagozatos tanulók számára. Kapcsolat a megye alapfokú művészeti iskoláival: A megyei fesztiválokon, versenyeken, rendezvényeken zeneiskolánk rendszeresen képviselteti magát. Sárbogárdon a Megyei Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Találkozóján minden évben fellép 2-3 növendékünk. Az évente megrendezett Megyei Diáknapokon középiskolás diákjaink állandó résztvevői kimagasló eredménnyel. Részt veszünk az évente megrendezésre kerülő Megyei Zongora-négykezes Találkozón, melyet kétévente iskolánkban szervezünk meg. 30
Együttműködés az országos hatáskörű szervezetekkel (OKÉV, Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége, Művészeti Szakközépiskolák Szövetsége): Az általában 3 évenként ismétlődő országos tanulmányi versenyeket, illetve a gyakrabban megrendezett hazai és nemzetközi fesztiválokat, szakmai kongresszusokat a fenti szervezetek koordinálják. Fontos, hogy tanulóink ez igen színvonalas megmérettetési lehetőséggel élni tudjanak, valamennyi tárgyban rendszeresen képviseljék iskolánkat. Az alapfokú művészetoktatási intézmények munkáját a Magyar Zeneiskolák- és Művészeti Iskolák Szövetsége, a középfokú művészetoktatási intézményekét a Művészeti Szakközépiskolák Szövetsége koordinálja. A társművészetekkel is ezeken a szervezeteken keresztül tartjuk elsősorban a kapcsolatot. A Művészeti Szakközépiskolák Szövetsége szakmai szempontból kamaraként is működik. A Művészeti Szakközépiskolák Szövetségén keresztül felvettük a kapcsolatot az Európai Zenegimnáziumok Szövetségével, melynek Weimarban van a központja. A Szövetség célja hogy az európai zeneművészeti szakközépiskolák minél inkább megismerjék egymás zenei szakképzéssel kapcsolatos munkáját, az iskolák közös projekteket dolgozzanak ki az Európai Unión belül, közös rendezvények szervezésén keresztül egyre inkább megismerjük egymás munkáját. Együttműködés felsőoktatási intézményekkel: Végzős tanulóink elsősorban szakirányban tanulhatnak tovább. A szaktanár feladata, hogy tanítványát képességeinek, tehetségének legmegfelelőbb iskolatípusba irányítsa. Intézményünk ezen javaslatok alapján a szükséges információkat (jelentkezési határidők, követelmények, tandíj, stb.) megszerzi a főiskolától, és tudatja a tanulókkal. Együttműködés a város zenei együtteseivel: Iskolánk képzi a folyamatos utánpótlást a város zenekarai, a Hermann László Vonószenekar, az Ifjúsági Fúvószenekar, a Bakony Népzenei Együttes számára. 31
Nemzetközi kapcsolatok: A zene nem ismer határokat A zene évszázadok óta hidat képez emberek, kultúrák, nemzetiségek, országok között. Az azonos vagy hasonló kultúrák között az összetartozás érzésének erősítése az eltérő kultúrák között pedig a megismerés szándéka, a különös terület jobb megértése a cél. A zene már jóval a globalizációs korszak előtt az átjárhatóságot, az egyetemes emberi készségek (kreativitás, kapcsolatteremtő készség, hallás- és ritmusérzék) kifejeződését jelentette, így mint sajátos, nyelv nélküli kommunikációs eszköz, jóval megelőzte a globalizációt. Székesfehérváron a rendszerváltozásig tényleges nemzetközi kapcsolatokról nem beszélhetünk a zeneiskola életében. A 20. század első felétől alig van ez irányú utalás de pl. az alapítás évében Pablo Casals koncertezett a városban. A II. világháború után a politikai okok miatt a határok zárva voltak, intézményesített (csere) kapcsolatok egy kelet-németországi látogatás kivételével nem voltak, nem lehettek. 1990 után nyíltak meg a határok és a lehetőségek tanulóink számára, hogy szóló-,kamara vagy akár 50-60 fős zenekarral rendszeresen részt vehessenek külföldi fesztiválokon, versenyeken, a közös együttműködések jegyében cserekapcsolatok jöjjenek létre. Gyakorlatilag kisebb megtapasztalásokat leszámítva folyamatosan évente többször is utaznak diákjaink és fogadunk vendégeket. Külön érdekesség, hogy a városba egy tanévre érkező külföldi, ún. cserediákok gyakran felkeresik a zeneiskolát, hogy zenei tanulmányaikat folytathassák. Szinte minden évben van külföldi tanuló, az európai országokon kívül volt már tanuló Venezuelából, Kínából és az Amerikai Egyesült Államokból is. 32
A Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola és AMI működésében a nemzetközi kapcsolatoknak kiemelt szerepe van, az alábbi területeken: 1. Pedagógiai vonatkozás 2. Nyelvtanulás, külföldi továbbtanulás, munkavállalás 3. Kulturális vonatkozás 4. Testvérvárosi és diplomáciai kapcsolatok 5. Kulturális turizmus 6. Szolgáltatási funkció 1. Pedagógiai vonatkozás: Természetes, hogy a zenét tanulók is eltérő képességűek, közülük kevesen mennek zenei pályára, de a több éve hangszerükkel elmélyülten foglalkozó diákok számára a gyakoribb megmérettetés lehetősége, a pódiumon történő helytállás fontos része a tehetség kibontakozásának. Az iskola működéséről egy-egy sikeres produkció azonnal és egyértelműen pozitív képet ad, és a külföldi vendégek emlékezetében (sőt gyakran képi-és hangrögzítő eszközzel is) megörökítve a város jó hírét vihetik tovább. A szakmai megfelelés az exponáltabb protokoll helyzetből adódóan jóval több lehet, mint egy szokásos félévi vagy év végi vizsgán nyújtott teljesítmény. A külföldi vendég előtti szereplés része az iskolai jutalmazásnak is, és a szakmai elismerésnek is. 2. Nyelvtanulás: Tanulóink nyelvtanulásához fontos, hogy zenei ismereteiket idegen nyelven is ki tudják fejezni. Az esetleges külföldi tanulmányokhoz vagy munkavállaláshoz a szakirányú felsőoktatási intézménybe való bejutáshoz is immár elengedhetetlen a multikulturális világban elsősorban Európában történő tájékozódási képesség. 33
3. Kulturális vonatkozások: A zeneiskolai vagy zeneművészeti szakközépiskolai tanuló zenei tanulmányaival együtt jár, hogy számos, különböző korokból, különböző országok népek dallamvilágát, kiváló zeneszerzők alkotásait sajátítják el. A zene megismerésén keresztül a történelmi és a földrajzi látásmód, tájékozottság erősödése is pozitív hozadéka a zenei tanulmányoknak. A magyar népi hangszeres vagy népi ének szakokon ugyanez a néprajz irányában, saját történelmünk megértése és a határon túli magyarsággal való kapcsolatok ápolása a pozitívum. 4. Testvérvárosi és diplomáciai kapcsolatok: Gyakori, hogy az országba érkező államfők, kormányzati képviselők vidéki programokon is részt vehessenek. A gazdasági kapcsolatok élénkítése, az új beruházások előkészítése mellett kulturális bemutatkozást is nyújt részükre a város s a zeneiskola mindig készséggel tett ennek eleget. 5. Kulturális turizmus : Kiemelkedő nemzetközi zenei fesztivál volt 1995-ben, majd 2007-ben a IV. illetve a IX. Európai Ifjúsági Zenei Fesztivál, több száz résztvevővel. A zeneiskola aktív szervezőként és közreműködőként vett részt a lebonyolításban. A városba érkező együttesek, zenekarok fogadására a zeneiskola az együttes profiljától függően mindig fellépési vagy felkészülési lehetőséget biztosít. 6. Szolgáltatási funkció: A városban működő multinacionális cégek eseti jelleggel felkérik a zeneiskolát, vállalati rendezvényeken való műsorszolgáltatásra. 34
I. Helyi/városi programok: 1. A városba érkező külföldi vendégek, delegációk (nem szakmai csoportok) fogadásához műsorszolgáltatás. A zeneiskolában Az adottságok (meglévő, megfelelő eszközök, hangszerek) itt a legmegfelelőbbek, nem kell a hangszereket szállítani. A patinás épület bemutatása, igény szerint óralátogatással egybekötve emlékezetes program a vendégek részére. Bármely külső helyszínen (Városháza, Hiemer-ház, szabad tér, Deák-képtár, stb). 2. A város intézményeihez érkező vendégek többször is előfordult saját programjuk bemutatásához megfelelő hangszerrel ellátott termet kerestek, s ehhez a zeneiskola alkalmas. II. Tanulóink/kamaraegyüttesek, zenekarok külföldi szereplése: A nagy gyakorlattal rendelkező külföldi partner esetenként 1 2 évvel előre időpontot, programot egyeztet, helyszín megjelölésével, az utazás /ellátás körülményeinek leírásával. A költségvetés itthoni bizonytalanságai ellenére a város mindig tudott megoldást találni támogatásra, és az ésszerűség határain belül gazdálkodva valamennyi külföldi szereplés megvalósult. A meghívások típusa: 1. Önálló koncertek a meghívó fél székhelyén ill. térségében 2. Külhoni vagy nemzetközi fesztiválon, versenyen való részvétel 3. Közös projectben való részvétel 4. CD vagy DVD felvétel készítése, rádiós -,televíziós híranyaggal egybekötve. A kapcsolatok a testvérvárosoknál folyamatosak (Schwäbisch Gmünd, Zadar, Opole), fesztiválvárosoknál eseti jellegű a meghívás. Új partnerintézményt olykor a személyes kapcsolatok is létrehozhatnak (Bécs, Szabadka). 35