SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT KODÁLY ZOLTÁN ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA KOMLÓ, TEMPLOM TÉR 2. TEL / FAX: 72/481-272 E-mail: komlo.kodaly@gmail.com
TARTALOMJEGYZÉK 1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...6 1.1 Szervezeti és működési szabályzat célja, feladata...6 1.2 Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok...6 1.2.1 Az SZMSZ az alábbi helyi dokumentumokhoz illeszkedik...6 1.3 Az SZMSZ hatálya, nyilvánossága...6 1.3.1 SZMSZ hatálya...6 1.3.2 Dokumentumok nyilvánossága...6 1.4 Az intézmény adatai...7 2 AZ SZMSZ ÉS AZ INTÉZMÉNY más SZABÁLYZATAI...8 2.1 Az intézményi működés alapdokumentumai...8 2.1.1 Alapító okirat...8 2.1.2 Pedagógiai és Nevelési Program...8 2.1.3 Intézményi munkaterv...9 2.1.4 Szakmai munkaközösségek munkaterve...9 2.1.5 Közalkalmazotti Szabályzat...9 2.1.6 Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata...9 2.1.7 Gazdálkodási és pénzügyi szabályzat...9 2.1.8 Iratkezelési és adatvédelmi szabályzat...9 2.1.9 Házirend...9 2.1.10 Tűz-, baleset- és katasztrófavédelem...10 2.1.11 Minőségirányítási Program...10 2.1.12 Kiemelt munkavégzés...10 2.1.13 Továbbképzési szabályzat...10 2.1.14 Tankönyvbeszerzési szabályzat...10 2.1.15 Gyakornoki szabályzata...10 2.2 Munkaviszony létesítése...11 2.2.1 Közalkalmazotti jogviszony...11 2.2.2 Összeférhetetlenség...11 2.2.3 Munkára képes állapot...11 2.2.4 A pedagógus munkaidejébe tartozó, nem a kötelező óraszámában ellátott feladatok...11 2.2.5 Készenlét és ügyelet...12 2.2.6 Munkaidő kedvezmény, órakedvezmény...12 2.2.7 Munkaidő és pihenőidő...12 2.2.8 Rendkívüli munkavégzés...12 2.2.9 Szabadság...12 2.3 A munka díjazása...13 2.3.1 Várakozási idő csökkentése...13 2.3.2 Kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés...13 2.3.3 Pedagógus szakkönyv...13 2.3.4 Továbbképzés...13 2.3.5 Pótlékok...14 2.3.6 13. havi illetmény...14 2.3.7 Önköltséges foglalkozás szervezése...14 2.3.8 Jubileumi jutalom...14 2.4 Szociális juttatások és költségtérítés...14 2.4.1 Illetmény előleg...14 2.4.2 Étkezési hozzájárulás...14 2.4.3 A munkába járással kapcsolatos költségtérítés...15 2.4.4 Költségtérítések...15 2
2.4.5 Védő és munkaruha juttatás...15 2.4.6 Kártérítési felelősség...15 3 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE...16 3.1 Az intézmény egységei és feladatuk...16 3.1.1 Óvodai Intézményegység...16 3.1.2 Iskolai intézményegység...16 3.2 Az intézmény vezetési és szervezeti egységei...16 3.2.1 Az intézmény vezetője...16 3.2.2 Az igazgatói hatáskörök átruházása...17 3.2.3 Intézményvezető-helyettes, intézményegység vezető és a tagóvoda vezető...17 3.2.4 A vezetés helyettesítése...18 3.2.5 Vagyonnyilatkozat...18 3.2.6 Igazgatótanács (IT)...18 3.3 Szervezeti felépítés...19 3.4 Az intézmény dolgozói...20 3.4.1 Alkalmazotti Közösség (AK)...20 3.5 A nevelők közösségei...20 3.5.1 Szakalkalmazotti testület (SzT)...20 3.5.2 Nevelőtestületek (NT)...21 3.5.3 Szakmai munkaközösségek (MK)...22 3.5.4 Minőségügyi csoportok (MICS)...24 3.5.5 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok...24 3.5.6 Szakmai Kollégium...24 3.6 A szülők közösségei...25 3.6.1 Óvodai szülői közösségek...25 3.6.2 Iskolai szülői közösség...25 3.7 A gyerekek, tanulók közösségei...25 3.7.1 Óvodai csoport...25 3.7.2 Osztályközösség...25 3.7.3 Diákönkormányzat (DÖK)...25 3.8 Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása...26 3.8.1 A vezetőség és a nevelőtestület...26 3.8.2 A nevelők és a gyerekek/tanulók...26 3.8.3 A nevelők és a szülők...26 3.9 Az intézmény vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai...27 3.9.1 Önkormányzat...27 3.9.2 Szervezetek...27 4 MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK...28 4.1 Az óvoda működésének rendje...28 4.1.1 Nyitva tartás...28 4.1.2 A vezetők benntartózkodásának rendje...28 4.1.3 Nevelési év rendje...28 4.1.4 Belépés és benntartózkodás rendje...29 4.1.5 Ügyintézés...29 4.2 Az iskola működésének rendje...29 4.2.1 Nyitva tartás...29 4.2.2 A vezetők benntartózkodásának rendje...30 4.2.3 Napirend...30 4.2.4 Napközis csoportok munkarendje...30 4.2.5 Ügyeleti rend...30 4.2.6 Távozás az iskolából...30 3
4.2.7 Tanórán kívüli foglalkozások...30 4.2.8 Ügyintézés...31 4.3 Épületek, helyiségek használata...31 4.3.1 Karbantartás...31 4.4 Tanórán kívüli foglalkozások...32 4.4.1 Rendszeres foglalkozások...32 4.4.2 Alkalomszerű foglalkozások...32 4.4.3 Napközi működésére vonatkozó szabályok...32 4.4.4 Egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó szabályok...33 4.4.5 Szakkörök...33 4.4.6 Kirándulások...33 4.4.7 Tanulmányi, sport és kulturális versenyek...34 4.4.8 Külföldi utazások rendszabályai...34 4.4.9 Étkeztetés...34 4.4.10 Büfé...34 4.4.11 Iskolai könyvtár...34 4.4.12 Hitoktatás...35 4.4.13 A mindennapi testedzés, iskolai Diák Sportkör (DSK)...35 4.4.14 Szabadidő szervező...35 4.5 Tantárgyfelosztás órarend...35 4.6 Gyermekek/tanulók felvétele, beíratása, iskolalátogatási és tantárgyi mentesítése...36 4.6.1 Óvodai beíratás...36 4.6.2 Iskolai beíratás...36 4.7 Mulasztások igazolása...36 4.7.1 Óvodai mulasztások...36 4.7.2 Iskolai mulasztások...37 4.8 A tanulók jutalmazása és figyelmeztetése...37 4.8.1 Fegyelmi eljárás...37 4.8.2 Kártérítési felelősség...37 4.9 A gyermekek/tanulók egészségügyi felügyelete és ellátása...37 4.9.1 Óvodai szűrések...38 4.9.2 Iskolai szűrések...38 4.10 Az intézményi védő-óvó előírások...39 4.11 Szociális támogatások...39 4.11.1 Általános szabályok...39 4.11.2 Óvodáztatási támogatás...39 4.11.3 Tankönyv vásárlásához biztosított támogatás...40 4.12 A tankönyvellátás rendje...40 4.13 Hagyományrendszer...40 4.13.1 A hagyományápolással kapcsolatos feladatok...40 4.13.2 Nemzeti ünnepeink...40 4.13.3 Hagyományos rendezvényeink...40 4.13.4 Az intézmény emblémája...41 4.13.5 Intézményi krónika...42 4.14 A szakmai munka belső ellenőrzésének rendje...43 4.15 Továbbképzések szervezése...43 4.16 Gyermek és ifjúságvédelem...43 4.17 Aláírási, kiadványozási és pecséthasználati jogkör...43 4.18 Reklámtevékenység szabályozása...43 4.19 Az intézmény gazdálkodásának szervezete és működése...44 4.20 Intézményi szintű minőségirányítási rendszer...44 4
5 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK...44 5.1.1 Módosítás...44 6 MELLÉKLETEK...46 6.1 Munkaköri leírások...46 5
1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 Szervezeti és működési szabályzat célja, feladata A szervezeti és működési szabályzat az a helyi dokumentum, amely meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket. Az SZMSZ-t az intézmény vezetője készíti, és a szakalkalmazotti testület fogadja el. Elfogadáskor és módosításkor a Diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4..(3) bekezdésében meghatározott kérdésekben az Iskolaszéket, az Iskolai Szülői Szervezetet, az Iskolai Diákönkormányzatot és Óvodai Szülők Közösségét egyetértési jog illeti meg. Az SZMSZ az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé. 1.2 Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok 1990. évi LXV. tv. Az önkormányzatokról Az 1993. évi LXXIX. tv. A közoktatásról Az 1992. évi XXXIII. tv. A közalkalmazottak jogállásáról. Az 1992. évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyve A 138/1992 (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló tv. Végrehajtásáról. A 177/1993.évi C. Tv. A 138/1992 (X.28.) korm. r. módosításáról A 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről Az 5/1998 (II. 8.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítása, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A 8/2000 (v. 24. ) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 1.2.1 Az SZMSZ az alábbi helyi dokumentumokhoz illeszkedik Az iskola és óvoda tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi dokumentumokhoz Munkaügyi, munkajogi helyi szabályokhoz Az iskolához és óvodához kötődő testületek működését meghatározó szabályokhoz 1.3 Az SZMSZ hatálya, nyilvánossága 1.3.1 SZMSZ hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény fenntartója, Komló Város Önkormányzata jóváhagyásával lép hatályba, és érvényét veszíti az előző szabályzat. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi dolgozójának kötelező. 1.3.2 Dokumentumok nyilvánossága Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, Pedagógiai Programja, Házirendje és a Minőségirányítási Programja az igazgató által hitelesített másolata 6
elhelyezésre kerül és megtekinthető a könyvtárban, a vezetői és az iskolatitkári irodákban, a tagóvodák irodáiban illetve az intézmény honlapján. 1.4 Az intézmény adatai Az intézmény neve (továbbiakban Intézmény): Komló Város Önkormányzat Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Óvoda Székhelye:7300 Komló, Templom tér 2. Telefon: 06/72/481-272 Fax: 06/72/481-272 E-mail: komlo.kodaly@gmail.com Honlap: www.komlokodaly.extra.hu OM azonosítója: 027208 Alapító okirat száma: nem áll rendelkezésre Módosított alapító okirat kelte: 2009. 04. 24. Alapítás éve: 1938. Intézményegységei: Belvárosi Tagóvoda (7300 Komló, Templom tér 1.) Gesztenyési Tagóvoda (7300 Komló, Rózsa u. 9.) Az intézmény fenntartója: Komló Város Önkormányzata Az intézmény felügyeleti szerve: Komló Város Önkormányzat Képviselő-testülete Az intézmény vezetőjét a KJT. szerint pályázati úton, határozott időre, a képviselőtestület által megbízás útján a polgármester nevezi ki. Az intézmény körzete: Komló város közigazgatási területe, az Intézményfelügyeleti Iroda Vezetője által meghatározott körzet szerint. Gazdálkodási jogkör: Részben önálló költségvetési szerv. Gazdálkodási feladatait Komló Város Önkormányzata Gazdasági Ellátó Szervezete látja el. Költségvetése beépül Komló Város Önkormányzata Gazdasági Ellátó Szervezete költségvetésébe. Előirányzatai feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Az SZMSZ melléklete tartalmazza a részjogkör meghatározását és a rendelkezésre jogosultság gyakorlásának rendjét. A GESZ költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó alszámlán került lebonyolításra pénzforgalmuk. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal felé az adóbevallást külön, részben önálló intézményként teljesíti 2008. 09. 01. naptól. Számlavezető pénzintézet: OTP Bank Nyrt. 7300 Komló Számlaszám: 11731063-15335061-10050006 Az intézmény alanyi és tárgyi adómentes. Az intézmény nem tartozik az Áfa körbe. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Jogállása: Az intézmény önálló jogi személy, az intézményegységek szakmailag önállóak. Az intézmény alaptevékenysége: Az intézmény alaptevékenysége 2009. december 31. napjáig: iskolai nevelés-oktatás (852010 nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai nevelés-oktatás (80121-4) iskolai intézményi étkeztetés (55232-3) diáksport (92403-6) sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése (80112-6) óvodai intézményi közétkeztetés (55231-2) óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés (80111-5) napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) (80511-3) finanszírozási műveletek elszámolása (75199-9) 7
önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai (75192-2) Az intézmény alaptevékenysége 2010. január 1. napjától: 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 561000 Éttermi, mozgó vendéglátás 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 851013 Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 931204 Iskolai diáksport-tevékenység és támogatása 841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai oktatási intézmény oktatási célú helyiségeinek bérbeadása rendezvények szervezése iskolai büfé működtetése megállapodás alapján 2 AZ SZMSZ ÉS AZ INTÉZMÉNY MÁS SZABÁLYZATAI 2.1 Az intézményi működés alapdokumentumai A törvényes működést az alábbi alapdokumentumok határozzák meg: 2.1.1 Alapító okirat Tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. 2.1.2 Pedagógiai és Nevelési Program (rövidítve: PNP) tartalmazza és meghatározza: a nevelés és oktatás alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az óvoda nevelési programját, az iskola pedagógiai programját és helyi tantervét A Pedagógiai és Nevelési Program jogszabály által meghatározott pontjaiban az Iskolaszéknek, az Iskolai Szülői Szervezetnek és az óvodai Szülői Szervezeteknek véleményezési és egyetértési joga van. 8
2.1.3 Intézményi munkaterv Az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, a felelősök megjelölésével. A munkatervben kell meghatározni az óvodai nevelési év és az iskolai tanév rendjét, ezen belül: a nevelés és tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását a szünetek időtartamát a megemlékezések, a nemzeti és intézményi ünnepek időpontját a testületi értekezletek időpontját Az intézményegységek munkaterveit az intézményegység vezetők készítik el a szakmai munkaközösségek terve alapján és a nevelőtestület a munkatervi értekezleten fogadja el. Az intézmény munkatervét az igazgatótanáccsal egyeztetve az igazgató készíti el és a nevelőtestület a nevelőtestületi értekezleten dönt. 2.1.4 Szakmai munkaközösségek munkaterve Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre; munkatervüket maguk készítik el. 2.1.5 Közalkalmazotti Szabályzat A Közalkalmazotti Tanács tagjai készítik el a KT elnökének vezetésével. 2.1.6 Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata A Diákönkormányzat készíti el a diákönkormányzatot segítő pedagógus közreműködésével, és az iskolai nevelőtestület egyetértésével kerül elfogadásra. 2.1.7 Gazdálkodási és pénzügyi szabályzat Komló Város Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezet által kiadott Pénzkezelési Szabályzat érvényes. 2.1.8 Iratkezelési és adatvédelmi szabályzat (4. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez) Az iratkezelési szabályzat az intézménybe érkező és onnét kimenő iratok kezelésének módját határozza meg. Az adatvédelmi szabályzat az intézményben nyilvántartott adatok kezelését szabályozza. 2.1.9 Házirend A házirendet a nevelőtestület állítja össze. Véleményezési joga van az Iskolaszéknek, az Iskolai Szülői Szervezetnek, és az óvodai szülői szervezeteknek és a diákönkormányzatnak. A házirend egy példányát a szülőknek, tanulóknak a gyermek óvodába, iskolába történő beíratásakor, illetve annak érdemi változása esetén át kell adni. A Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Iskolaszéke és Iskolai Szülői 9
Szervezete működését a Szervezeti és Működési Szabályzatuk tartalmazza. A tagóvodákban működő Szülök Közössége működését a Szervezeti és Működési Szabályzatuk szabályozza. 2.1.10 Tűz-, baleset- és katasztrófavédelem Ezen szabályzatokat a Polgári Védelmi Terv tartalmazza. 2.1.11 Minőségirányítási Program A minőségirányítási csoport állítja össze oly módon, hogy szerves egységet képezzen a Fenntartói Minőségirányítási Programmal. A nevelőtestület elfogadás, a szülők közössége és az iskolaszék véleményezése és külső szakértő jóváhagyásra felterjesztése után a fenntartó jóváhagyja. A nevelőtestület az intézményi minőségirányítási program következő rendelkezéseiről hoz döntést: Az intézményben vezetői feladatokat ellátók és a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai, valamint az értékelés rendje, A teljes körű intézményi önértékelés periódusa, módszerei. Az intézményi minőségirányítási programot a nevelőtestület által történő elfogadását követően terjesztheti a közoktatási intézmény vezetője az alkalmazotti értekezlet elé. 2.1.12 Kiemelt munkavégzés A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés felosztása külön szabályzatban került rögzítésre, amely az SZMSZ melléklete. 2.1.13 Továbbképzési szabályzat A pedagógusok szakmai fejlesztése és továbbképzése a továbbképzési szabályzat alapján történik. 2.1.14 Tankönyvbeszerzési szabályzat A tankönyvellátás megszervezése és lebonyolítása a Tankönyvbeszerzési Szabályzat alapján történik. 2.1.15 Gyakornoki szabályzata A kezdő és az intézményünkben újonnan alkalmazott pedagógusok foglalkoztatásának rendjét szabályozza. 10
2.2 Munkaviszony létesítése 2.2.1 Közalkalmazotti jogviszony A KJT. hatályos jogszabályai határozzák meg. 2.2.2 Összeférhetetlenség Nem tölthet be vezető beosztást az intézményben a munkáltató közeli hozzátartozója. Pénzügyi elszámoltatásra kötelezett személyek egymás közeli hozzátartozói nem lehetnek. Pedagógus magán-tanítványa nem lehet olyan tanuló, akit a tantárgyfelosztás szerint tanít. A munkavállaló tevékenysége a munkáltató jogos gazdasági érdekét sérti. A munkavállaló tevékenysége olyan munkavégzésre irányul, amely során a saját munkavégzésével kapcsolatban felügyeleti vagy ellenőrzési jogkört gyakorol. A munkavállaló olyan tevékenységet folytat, amely a jogviszonyához, munkaköréhez és beosztásához méltatlan. Egyéb jogviszony akadályozza a munkavállalót a munkaköri feladatának ellátásában. 2.2.3 Munkára képes állapot A munkavállaló akkor tekinthető munkára képes állapotban lévőnek, ha nem áll szeszes ital, kábítószer, vagy gyógyszer hatása alatt, egészségi állapota a munkavégzésre alkalmassá teszi. Ha kétség merül fel az állapotával kapcsolatban, nem állhat munkába, illetve a munkavégzést azonnal meg kell szakítani. 2.2.4 A pedagógus munkaidejébe tartozó, nem a kötelező óraszámában ellátott feladatok a foglalkozásra, tanórára való felkészülés, a pedagógiai munka tervezése, vázlatok, segédanyagok készítése a gyerekek munkájának értékelése szakmai önképzés, továbbképzéseken való részvétel, az ismeretek továbbadása a testület felé, valamint a nyitott napokon, szakmai bemutatókon való részvétel kapcsolattartás a szülőkkel tanulmányi kirándulások szervezése, azokon való részvétel ünnepélyeken, intézményi programokon való részvétel, intézményi rendezvények szervezése, lebonyolítása, a tanulók sport-, kulturális és tanulmányi versenyekre való felkészítése az intézményi értekezleten való részvétel a munkakörhöz kapcsolódó adminisztráció elvégzése, valamint a szakleltárak elkészítése ügyeleti feladatok ellátása 11
2.2.5 Készenlét és ügyelet (Kjt.Vhr.11/B. ) Rendkívüli munkavégzés a teljes munkaidő (8 óra/nap) lejárta után kezdődik. Az igazgatóhelyettes órarendjét úgy alakítjuk, hogy szabad legyen az első tanítási órán az esetleges pedagógus hiányzás miatt. Rendezvények alkalmával a pedagógusnak ügyeletet kell vállalnia. 2.2.6 Munkaidő kedvezmény, órakedvezmény Az órakedvezményeket a pedagógusok esetében a kötelező óraszám arányos csökkentésével kell kiadni. A csökkentés mértékét az 1993. évi LXXIX. törvény 15. -a, 16. -a, 39. -a és 118. -a határozza meg. 2.2.7 Munkaidő és pihenőidő A munkaidőt és pihenőidőt a Kjt 55. -tól szabályozza. 2.2.8 Rendkívüli munkavégzés Rendkívüli munkavégzés akkor kezdődik, amikor a közalkalmazott heti negyven óránál több munkát végez. (Kjt.Vhr.16..) A rendes munkaidőn belül a kötelező órán túli többlettanításért túlóradíj illeti meg a munkavállalót. Az ügyviteli és a technikai dolgozókat az általuk végzett túlmunka ellenértékének kifizetése helyett kérésükre azonos értékű szabadidő illeti meg, melyet a munkáltatóval való egyeztetés alapján vehetnek igénybe. Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés és készenlét elrendeléséről a munkavállalót egy héttel, de legalább 24 órával előbb értesíteni kell. A pedagógus napi 6 megtartott tanóra felett helyettesítésre lehetőleg ne kerüljön beosztásra. Ettől el lehet térni, ha szükséges az oktatás zavartalan működésének biztosításához. Az elrendelt munkavégzés (helyettesítés) a törvény alapján kerül kiszámításra: ha tanít, szakórát tart, 100 % óradíj illeti meg, ha kötelező óraszáma keretében összevont órát tart, óradíja 50 %-a illeti meg. 2.2.9 Szabadság A szabadság kiadása a KJT és az MT szerint történik. (Kjt. Vhr. 10. -tól) A munkavállaló részére a törvényben biztosított szabadságon túl rendkívüli szabadságot engedélyez az intézmény. A rendkívüli szabadság napjaival csökkenteni kell a munkavállaló éves szabadságát. A pedagógusok kérésére a gyereknapok kiadását az intézményegység vezető és az igazgató helyettes engedélyezi. A gyermekek után járó szabadságot tárgyév november 30-ig van lehetőség igénybe venni. A továbbképzési tervben nem szereplő iskolai rendszerű képzésben résztvevő munkavállaló részére a munkáltató biztosítja a konzultációkon és vizsganapokon való részvétel lehetőségét fizetés nélküli szabadság terhére. Amennyiben a munkáltató és a munkavállaló tanulmányi szerződést köt, a megállapodás rendelkezései az irányadóak. 12
Egyéb távolléteket az intézményegység vezető engedélyezhet, a távollét minősítésével. Egyéb távollétek engedélyezése fizetés nélküli szabadság terhére történik. 2.3 A munka díjazása 2.3.1 Várakozási idő csökkentése A munkavállaló illetmény-előmenetelében a következő fizetési fokozatba lépésének várakozási idejét 1 évvel csökkenteni kell az alábbi esetekben (Kjt.Vhr.14..): A továbbképzési kötelezettség teljesíthető a korm. r. (277/1997.(XII.22.) alapján: teljesítette a 7 évenkénti 120 órás továbbképzési kötelezettségét, munkakörrel kapcsolatos további főiskolai, vagy egyetemi szintű alapképzés, kiegészítő alapképzés, pedagógus szakvizsgát tett. A kötelezettség a diploma megszerzése után a 7. évtől kezdődően az 50. életév betöltéséig tart. Egyéb esetekben: törvénnyel alapított kitüntetést vagy díjat kap, miniszter által alapított díjat kap, nyelvi felkészítés anyaországban. Csökkenteni lehet tartósan kiemelkedő munkateljesítmény esetén. 2.3.2 Kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el. a meghatározott munkateljesítmény elérését, többletfeladatok ellátását. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2007. évi LXXXVII. törvény 19. (2) bekezdésében megállapított, 2007. szeptember 1-jétől hatályos 118. (10) bekezdése szerint a közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el a kiemelkedő munkateljesítményt, illetve - a helyettesítést kivéve az átmeneti többletfeladatok ellátását. 2.3.3 Pedagógus szakkönyv Minden év április utolsó munkanapjáig kerül kifizetésre a költségvetési törvényben megállapított összeg. Pedagógus szakkönyv kifizetéséről az intézmény nem kér elszámolást. 2.3.4 Továbbképzés A központi költségvetés által biztosított hozzájárulás a részvételi díj 80%-át fedezi. A kötelezettség teljesítéséhez szükséges egyéni továbbképzések költségeinél a 20 % különbözetet a pedagógusnak kell megtéríteni. A beiskolázási tervet az intézmény vezetője készíti el, a nevelőtestület közreműködésével minden év március 15-ig. A továbbképzés szabályzata az SZMSZ melléklete. 13
2.3.5 Pótlékok A munkavállalónak a pótlékalap százalékában a következő pótlékok járnak (Kjt. 68.., Vhr.15..): magasabb vezetői pótlék 250 % igazgatóhelyettesi, intézményegység vezetői pótlék 150 % osztályfőnöki pótlék (30-60 %) 30 % munkaközösség-vezetői pótlék (18-42 %) 30 % szakmai vezetői pótlék 25 % diákönkormányzatot segítő pedagógus pótlék (12-30 %) 20 % gyógypedagógiai pótlék (18-42 %) 20 % óvodai gyermekvédelmi pótlék 20 % Ezeket a pótlékokat a 30 napot meghaladó helyettesítés esetén megkapja a helyettesítő dolgozó. 2.3.6 13. havi illetmény A kifizetést a Kjt. 68. -a szabályozza. 2.3.7 Önköltséges foglalkozás szervezése A munkavállaló díjazásban részesül, ha az intézményben önköltséges szakkört, tanfolyamot szervez. A bevétel 30 %-a az intézményt, 70 %-a (tartalmazza a járulékokat) a dolgozót illeti meg. 2.3.8 Jubileumi jutalom (Kjt. 78..) 25 év közalkalmazotti jogviszony után 2 havi, 30 év 3 havi, 40 év 5 havi illetményének megfelelő összeg jár. 2.4 Szociális juttatások és költségtérítés 2.4.1 Illetmény előleg A munkavállaló indokolt, súlyos anyagi probléma esetén - az intézményi költségvetés helyzetét figyelembe véve - évente egy alkalommal illetményelőleget kaphat. Igénybevételére az intézmény legalább egy éves munkaviszonnyal rendelkező dolgozója jogosult. A visszafizetés havonta egyenletes részletekben történik. 2.4.2 Étkezési hozzájárulás Az önkormányzat az éves költségvetési rendeletében szabályozza, hogy milyen összegben és formában biztosítja az étkezési hozzájárulást. Az étkezési hozzájárulás mértéke megegyezik a mindenkori tárgyévi adómentes összeggel. A hozzájárulás biztosítása esetén 12 hónapra jár. Aki az élelmiszerrel és a készétellel közvetlen kapcsolatban van, vagy az ebéd kiosztásában részt vesz, kötelező étkezést igényelhet. Az egy hónapot meghaladó tartós távollét után nem jár az étkezési utalvány. 14
2.4.3 A munkába járással kapcsolatos költségtérítés A munkáltató a távolsági autóbusszal járó munkavállalók utazási költségeit a bérlet leadása ellenében megtéríti. Mértéke a helyközi bérlet árának 80%-a. Saját gépjármű használat után térítési díjat a munkáltató külön kérelemre biztosít a mindennapi rendszeres munkába járáshoz (9 Ft./km.), de az nem haladhatja meg a bérlet árának 80%-át. 2.4.4 Költségtérítések A munkavállaló hivatalból történő belföldi kiküldetés esetén teljes útiköltség térítésben részesül (személyvonat, távolsági busz, különjárat igénybevétele esetén), szükség esetén megilleti az átlagos szállodai költség megtérítése is. Ha a kiküldetés időtartama meghaladja a 8 órát, a napi törvényes munkaidejét meghaladó időtartamot a túlmunkára vonatkozó szabályok szerint kell fizetni. Ebbe az időbe nem számít be az utazás időtartama, valamint a szállodában töltött időt. Az útiköltség elszámolása belföldi kiküldetési rendelvényen történik a jegyek hozzácsatolásával, számlát nem kérünk. Folyószámla vezetési térítés a jogszabály alapján, a költségvetésben meghatározott mértékben. Kifizetése október hónapban történik. Természetbeni juttatás alkalomhoz kötődően a fenntartó által engedélyezett mértékben. 2.4.5 Védő és munkaruha juttatás A jogszabályi kötelezettségnek megfelelően a munkáltató védő- és munkaruhát, valamint védő- és munkaeszközöket köteles biztosítani a meghatározott munkakörökben. A védőruha egyéni védőfelszerelés, személyhez kötött, kihordási ideje nincs. A dolgozó köteles a részére kiadott védőruhát, felszerelést munkavégzés közben rendeltetésszerűen használni, óvni, tisztításáról gondoskodni. A kiadott védő és munkaruhák az intézmény tulajdonát képezik, azt kizárólag tisztítás céljából lehet hazavinni. A munkaviszony megszűnése vagy más munkakörbe történő áthelyezés előtt a dolgozó köteles a részére kiadott védőfelszerelést visszaszolgáltatni. A védő és munkaruha juttatást a mindenkori pótlékalap százalékában határozzuk meg. Védőruha: Kémia, fizika, biológia, technika tanárok - 25% Munkaruha: Dajkák - 50% (1 év kihordási idő) Testnevelők - 100% (2 év kihordási idő) Óvónők, gondozónők - 50% (1 év kihordási idő) 2.4.6 Kártérítési felelősség A munkáltató kártérítési felelősségére nézve az Kjt. rendelkezései irányadóak. Mentesül a munkáltató a kártérítési felelősség alól, ha a munkavállaló munkába járáshoz, illetve a munkavégzéshez nem szükséges nagy értéket hoz be a munkahelyére. Amennyiben a munkavállaló valamilyen okból nagyobb értéket hoz be az intézménybe, kérheti a munkáltatót annak biztonságos őrzésére. A pénzkezelésre és pénzbeszedésre kötelezett közalkalmazottak munkája során a pénz biztonságos kezelésének és megőrzésének feltételeit a munkáltató köteles biztosítani. 15
A munkavállaló károkozása esetén a munkáltató közvetlenül kártérítésre kötelezheti a dolgozót a Kjt. 81-82-83 alapján. 3 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 3.1 Az intézmény egységei és feladatuk 3.1.1 Óvodai Intézményegység Az óvoda élén vezető beosztású intézményegység vezető áll. Az intézményegység feladata: Az Alapító Okiratban szereplő feladatok alapján az óvoda nevelőtestülete készíti el az óvoda nevelési programját, mely az óvodában folyó nevelő munkát szabályozza. Szakmailag együttműködik az iskolával, közösen tervezi a szakmai fejlesztéseket. A gyermekek három éves korától az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, nevelő intézmény. Az óvoda szakmai tekintetben önálló. Az óvodában a nevelőmunka a Helyi Óvodai Nevelési Program szerint folyik, mely összhangban van az Intézményi Minőségirányítási Programmal és a Házirenddel. Tagóvodák: Belvárosi Tagóvoda, Gesztenyési Tagóvoda. 3.1.2 Iskolai intézményegység Az általános iskola mint intézményegység - vezetését az intézmény igazgatója látja el. Az iskola operatív vezetése az igazgatóhelyettes feladata. Az intézményegység feladata: Biztosítja a tanköteles korú gyermekek korszerű személyiség nevelését, képzését, művelődését, közösségi nevelését. Együttműködik a szülőkkel, és minden olyan szervezettel, amely a fenti feladatok ellátását segíti. Szoros szakmai kapcsolatot épít ki az óvodával, összehangolja a szakmai fejlesztési feladatait. 3.2 Az intézmény vezetési és szervezeti egységei 3.2.1 Az intézmény vezetője Az intézmény felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó rendeletei, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Az igazgatót a Komlói Önkormányzat pályázat útján határozott időre nevezi ki. Feladatait munkaköri leírásban rögzíti. Az igazgató felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. Gyakorolja a munkáltatói jogokat 16
Dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy egyéb szabályzat nem utal más hatáskörbe. Képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körére, helyetteseire, vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az igazgató feladatköréhez tartozik: gondoskodik a Pedagógiai és Nevelési Program megvalósításának személyi, tárgyi, szakmai feltételeinek biztosításáról, működteti az intézmény minőségbiztosítási rendszerét, működteti az intézmény továbbképzési rendszerét, az általános iskola intézményegység vezetése, a nevelő-oktató munka irányítása, ellenőrzése, értékelése, a testületi döntések előkészítése, végrehajtása, a költségvetés mértékéig a személyi, tárgyi feltételek biztosítsa, a munkavállalói érdekképviselettel, a diákönkormányzattal való együttműködés, gondoskodik a nemzeti és intézményi ünnepek méltó megszervezéséről. 3.2.2 Az igazgatói hatáskörök átruházása Az intézmény igazgató-egyszemélyi felelőssége megtartásával - a következő hatásköröket ruházza át: Képviseleti jogosultság az óvoda szakmai képviseletét az intézményegység vezetőre. Munkáltatói jogkör - a munkaviszony létesítése és megszüntetése kivételével a munkáltatói jogkörbe tartozó egyéb feladatokat az óvoda vezetőre, az irányítása alá tartozó munkavállalók tekintetében. Tanügyigazgatási feladatok az óvoda intézményegység vezetője teljes körűen ellátja az intézményegység tanügyigazgatási feladatait. 3.2.3 Intézményvezető-helyettes, intézményegység vezető és a tagóvoda vezető Az intézményvezető helyettese az igazgatóhelyettes. Az óvodai intézményegység vezetője az óvodavezető. Megbízásukról az Igazgatótanács véleményének kikérésével az igazgató dönt. Megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat. A megbízatás határozott vagy határozatlan időre szólhat. Az óvodavezető, és az igazgatóhelyettes munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az óvodai intézményegység vezetője az óvodavezető. Óvodavezető feladatai: Dönt az intézményegységgel kapcsolatos minden olyan kérdésben, amely előzetes egyeztetése nem tartozik az intézmény központi szerveinek hatáskörébe. Irányítja, szervezi, ellenőrzi, értékeli intézményegysége szakmai munkáját, szakmai ügyekben képviseli az intézményegységet. Biztosítja az intézményegység gazdaságos, szakszerű, törvényes működtetését. Biztosítja a Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzatban előírt feladatok ellátását. Ellátja az igazgató által átruházott feladatokat. Az igazgatóhelyettes felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, pedagógusi munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy, aki közvetlenül irányítja a beosztottak munkáját 17
Igazgatóhelyettes feladatai: Az igazgató helyettes segíti az igazgató munkáját, az iskolai intézményegység operatív vezetője. Beszámolási kötelezettsége az intézmény egész működésére és az iskolai intézményegység alkalmazottjainak munkájára vonatkozik. A Belvárosi Tagóvoda vezetését a mindenkori óvodai intézményegység vezető látja el, a Gesztenyési Tagóvodát az általa kijelölt tagóvoda vezetővel irányítja. A tagóvoda-vezető feladatai: segíti az óvodavezető munkáját, intézkedéseiről köteles az óvodavezetőt tájékoztatni, véleményét kikérni (konzultál, beszámol, egyeztet). 3.2.4 A vezetés helyettesítése Az igazgatót távolléte esetén teljes jogkörrel helyettesíti: az óvodai intézményegységben az intézményegység vezető, az ő helyettesítését az intézményegység vezető által megbízott nevelőtestületi tag végzi; ugyanez érvényes a tagóvoda esetén is, az iskolai intézményegységben az igazgatóhelyettes, az ő helyettesítését a Közalkalmazotti Tanács elnöke végzi. Amennyiben egyikük sem tartózkodik az intézményegységben, helyettest a nevelők közül bíznak meg. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 3.2.5 Vagyonnyilatkozat Az intézmény- és az intézményegységek vezetőinek és az intézményi titkárnak vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége van. 3.2.6 Igazgatótanács (IT) Az Igazgatótanács az intézmény vezetősége. Igazgatótanács tagjai: az Intézmény és az intézményegység vezető, úgymint az igazgató, az igazgatóhelyettes és az óvodai intézményegység vezetője Az Igazgatótanács megbeszéléseket tart. Az igazgatótanács feladatai: véleményezi a vezetői megbízást és annak visszavonását, összehangolja az intézményegységek működését, összehangolja a humán erőforrás fejlesztést, összehangolja a szakmai fejlesztéseket, összehangolja az eszközfejlesztéseket, az infrastruktúra fejlesztését, összehangolja az intézmény munkatervét, figyelemmel kíséri a teljesítést, értékeli az intézmény működésének valamennyi területét, gyakorolja a szakalkalmazotti értekezlet által átruházott döntési, véleményezési jogköröket, előkészíti az alkalmazotti és a szakalkalmazotti értekezleteket. Az Igazgatótanács akkor határozatképes, ha tagjainak legalább 2/3-a jelen van. Az Igazgatótanács a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. 18
3.3 Szervezeti felépítés Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Óvoda ááááéél IGAZGATÓTANÁCS I G A Z G A T Ó ÓVODAI intézményegység ÁLTALÁNOS ISKOLAI intézményegység Óvodavezető Igazgatóhelyettes Belvárosi Óvoda Gesztenyési Óvoda Óvoda vezető Tagóvoda vezető SZAKMAI KOLLÉGIUM MINŐSÉGÜGYI CSOPORT ÓVODA SZAKMAI VEZETÉSE Munkaközösség-vezetők 1. Óvoda 2. Iskola Munkaközösség-vezető Egyéb alkalmazottak (dajkák, konyhalány) NEVELŐTESTÜLET Óvoda Munkaközösségek: 1. Belvárosi 2. Gesztenyési NEVELŐTESTÜLET Iskola Munkaközösségek SZAKALKALMAZOTTI TESTÜLET ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG Egyéb alkalmazottak (takarítók, konyhalányok, karbantartó) 19
3.4 Az intézmény dolgozói Az intézmény dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre az intézmény igazgatója alkalmazza. Az intézmény dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 3.4.1 Alkalmazotti Közösség (AK) Az intézmény alkalmazottainak közössége, az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. A munkavállalók jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint intézményen belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt, Kjt, és az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata és SZMSZ-e rögzíti. Az alkalmazotti közösség csoportjai: szakalkalmazotti testület, ügyviteli dolgozók, technikai dolgozók (dajkák, takarítók, konyhai személyzet) A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az alkalmazotti értekezlet. Véleményezési joga: az intézmény átszervezésével, megszüntetésével, feladatának megváltozásával, nevének megállapításával kapcsolatos kérdésekben, és az intézményvezető megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos kérdésekben van. Működése: Alkalmazotti értekezletet évente legalább egyszer össze kell hívni. Alkalmazotti értekezlet összehívását a dolgozók 51 %-a kezdeményezésére össze kell hívni. Az alkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább 2/3-nak jelenléte szükséges. 3.5 A nevelők közösségei 3.5.1 Szakalkalmazotti testület (SzT) Az intézmény egészét érintő kérdésekben a nevelőtestületet megillető jogosítványokat kivéve azokat, amelyek tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak a szakalkalmazotti testület gyakorolja. Tagjai az intézmény alapfeladatának ellátásával összefüggő munkakörben foglalkoztatott (teljes és részmunkaidőben, óraadás keretében), valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottak. Döntési jogkörébe tartozik: Az intézmény Pedagógiai Nevelési Programjának elfogadása. Az Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása és módosítása. Az intézmény éves munkatervének elfogadása. Az intézmény munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása. Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetői program szakmai véleményezése Véleményezés és javaslattétel: Véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. Véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, Pedagógus továbbképzési programban. A szakalkalmazotti testület értekezletei: évnyitó-évzáró értekezlet, nevelési értekezlet. 20
Működés: A szakalkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint 50 %-a jelen van. Rendkívüli szakalkalmazotti értekezletet kell összehívni, ha tagjainak egyharmada kéri, illetve ha az intézmény igazgatója ezt indokoltnak tartja. A szakalkalmazotti testület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály ill. az SZMSZ másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. Az értekezletről emlékeztetőt, a döntéshozó értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. 3.5.2 Nevelőtestületek (NT) Az intézményben két nevelőtestület működik: Óvoda nevelőtestülete Iskola nevelőtestülete Tagjai az intézményegységekben pedagógus munkakört betöltő alkalmazottak, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező alkalmazottak. A nevelőtestületi értekezleten az óraadók tanácskozási joggal vehetnek részt. A nevelőtestület az intézményegységet érintő nem intézményi szintű döntést igénylő - ügyekben tanácskozó, véleményező, javaslattevő, döntés előkészítő, döntést hozó testület. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola, vagy óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület véleményét - a közoktatási törvény 57. -ának (2) bekezdésében meghatározottak mellett - ki kell kérni: a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület értekezletei: tanévnyitó értekezlet tanévzáró értekezlet, félévi és év végi (osztályozó) értekezlet, nevelési értekezlet, munkatervi értekezlet. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: a nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása a házirend elfogadása a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása Az intézményvezetői, az intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása A jogszabályban meghatározott más ügyek A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint 50 %-a jelen van. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület 21
tagjainak egyharmada kéri, illetve ha az intézmény, intézményegység vezetője ezt indokoltnak tartja. A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről emlékeztetőt, a döntéshozó értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a nevelőtestület valamennyi kisebb szervezeti egysége, csoportja értekezletén. 3.5.3 Szakmai munkaközösségek (MK) A nevelő - oktató munka segítése, szervezése céljából az intézményben szakmai munkaközösségek működnek. A munkaközösségek tagjai tesznek javaslatot a vezető személyére. A munkaközösség vezető megbízását a munkaközösség javaslatának figyelembevételével az intézményegység vezető adja. Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: Intézményi: minőségirányítási munkaközösség (tagjai a minőségirányítással foglalkozó nevelők) Óvodai intézményegység: ének, énekes játékok az óvodában munkaközösség (tagjai az ének iránt érdeklődő pedagógusok) Iskolai intézményegység: alsó tagozat napközi munkaközösség (tagjai az osztály- és a napközis tanítók) humán munkaközösség (tagjai a magyar, történelem és idegen nyelvet tanító tanárok) reál munkaközösség (tagjai a matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika és technika tantárgyat tanító tanárok) művészeti munkaközösség (tagjai a rajz, ének és testnevelés tantárgyat tanító tanárok) osztályfőnöki munkaközösség (tagjai a felső tagozatos osztályfőnökök) A szakmai munkaközösségek a jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül: szakmai, módszertani kérdésekben segítik az intézményegység munkáját, részt vesznek a nevelő-oktató munka fejlesztésében, tartalmi, módszertani korszerűsítésében, egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók tudásszintjének mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, javaslatot tesznek a pedagógusok továbbképzésére, segítséget nyújtanak az önképzéshez, összeállítják a mérési anyagokat, vizsgaanyagokat és ezeket értékelik, pályázatok írásával támogatják a munkaközösség szakmai munkájának, eszközállományának fejlesztését, javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai eszközfejlesztésre, segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját, javaslatot tesznek az igazgató felé a munkaközösség vezetőjének személyére, segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a, munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez, 22
aktívan részt vesznek a munkaközösség munkatervének megvalósításában. A szakmai munkaközösség az intézmény PNP-je, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség vezető irányítja. Jogai és feladatai: az intézmény PNP-je, és a munkaközösségi javaslatok alapján összeállítja a munkaközösség éves munkatervét, szakmai munka tervezése, szervezése, ellenőrzése, értékelése, elbírálja és jóváhagyja a foglalkozási terveket, tanmeneteket, javaslatot tesz a vezetés felé a tantárgyfelosztásra, beszámolót készít a munkaközösség éves munkájáról, tagja az óvoda szakmai vezetésének, ill. az iskola Tanácsának, vizsgák és mérések tervezése, szervezése, lebonyolítása, értékelése. A beszámolónak tartalmaznia kell: az elvégzett munka értékelését, azt, hogy a munka hogyan segítette elő a munkatervi célkitűzések megvalósítását, javaslatokat. A munkaközösség vezetők munkájukat az SZMSZ mellékletében található munkaköri leírás alapján végzik. Az óvodai és iskolai munkaközösségek kapcsolattartási rendje: Kapcsolattartás: A szakmai munkaközösségekkel illetve azok vezetőivel való operatív kapcsolattartásért az óvoda és iskolavezetés részéről felelős az igazgató: a humán és az osztályfőnöki munkaközösség, minőségirányítási munkaközösség az igazgatóhelyettes: az alsós napközis, reál, művészeti munkaközösség vonatkozásában. óvodai intézményegység vezető: ének-zenei munkaközösség A vezetők ennek megfelelően: o részt vesznek a munkaközösségek nevelési/tanév elejei (munkatervet megvitató és elfogadó) továbbá nevelési/tanév végi (beszámoló megvitató és elfogadó) értekezletén, o jóváhagyják a munkaközösség vezető által ellenőrzött nevelési tervet/tanmeneteket, o az éves belső ellenőrzési tervnek megfelelően ellátják a munkaközösség vezetők és munkaközösségi tagok teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatokat az IMIP - ben meghatározottak szerint, o gondoskodnak arról, hogy a munkaközösség vezetőkhöz eljusson minden olyan információ, amely a folyamatos munkavégzéshez szükséges. Ezeket az információkat a munkaközösség vezetők adják át az érintett szaktanároknak. A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje o az éves munka tervezésében: az egyes munkaközösségek által összeállított éves munkaterveiket a munkaközösség vezetők a tanévet 23
előkészítő nevelőtestületi értekezleten ismertetik, majd gondoskodnak arról, hogy a munkatervek felkerüljenek az óvoda és iskola honlapjára, o a nevelési-oktatási feladatok elvégzésében: a munkaközösségek közötti folyamatos, operatív kapcsolattartásért a munkaközösség vezetők felelnek. o Ennek érdekében a munkaközösség vezetők félévente legalább egy megbeszélést tartanak, melyen közös álláspontot alakítanak ki a valamennyi munkaközösséget érintő, olyan oktatási, nevelési és módszertani kérdésekről, melyeknél célszerű egységességre törekedni intézményi szinten. - munkaközösségi munkatervek és beszámolók szempontrendszere, tartalmi elemei, - a minőségbiztosítás és teljesítményértékelés elvei, - az óvodai és iskolai belső szabályzatok, helyi tantervek felépítése, - a tanulók beszámolási és értékelési rendszerének elvei, - a tanulmányi idő alatti vizsgák rendje (magántanuló) o a féléves és az éves munka értékelésében: a tanévzáró értekezleten a munkaközösség vezetők a nevelőtestület előtt beszámolnak a munkaközösség által elvégzett munkáról, a feladatok teljesítéséről, ezáltal biztosítva a többi munkaközösség számára eredményeik megismerését. 3.5.4 Minőségügyi csoportok (MICS) Az intézményben Minőségügyi Csoport működik, amelyben az óvodai és az iskolai intézményegységek legalább egy taggal képviseltetik magukat. A MICS vezetője az Igazgatótanácson az igazgató meghívására tanácskozási joggal vehet részt, mint az intézményvezetés tanácsadó, véleményező és javaslattévő jogkörökkel rendelkező testület képviselője. 3.5.5 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az intézményi munka egyes aktuális feladatainak megoldására a nevelőtestületek tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak az óvoda szakmai vezetése, illetve a munkaközösség vezetők javaslatára, az intézményegység vezető döntése alapján. 3.5.6 Szakmai Kollégium Szakmai kollégium az intézmény munkaközösségeinek vezetőiből, az igazgatóból és a helyettesből álló pedagógiai tanácsadó közösség. Összehívását az igazgatóhelyettes a feladatok függvényében kezdeményezi. A neveléssel, oktatással kapcsolatos kérdésekben javaslatot tehet és véleményt nyilváníthat. Javaslatot tehet: a helyi tanterv kidolgozása, módosítása, a tantárgyfelosztásra, a taneszközök, tankönyvek kiválasztására, a továbbképzésre, átképzésre, a jutalmazásra, kitüntetésre, konkrét feladatok tervezésére és megvalósítására. 24
Véleményezheti: a határozott időre kinevezett pedagógusok munkáját Feladata: a munkatervben foglalt feladatok előkészítése, végrehajtása, ellenőrzése. 3.6 A szülők közösségei A szülői közösségeknek véleményezési joga van az intézményegységet érintő kérdésekben a törvény által meghatározott pontokban. 3.6.1 Óvodai szülői közösségek A szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében Óvodai Szülői Közösség működik. A csoportok Szülői Közösségeit az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják. A tagóvodák külön-külön alakítják ki a Szülői Közösségeiket. Az óvodai Szülői Közösségek működésük rendjéről, éves munkatervükről a szülők döntenek. Az Szülői Közösségek kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott vezetők segítségével juttatják el az intézmény vezetőségéhez. 3.6.2 Iskolai szülői közösség Iskolánkban Iskolaszék és Iskolai Szülői Szervezet működik. Az Iskolaszék és az Iskolai Szülői Szervezet működését saját dokumentumában szabályozza. 3.7 A gyerekek, tanulók közösségei 3.7.1 Óvodai csoport 3-8 éves gyermekek közössége, akikkel óvodapedagógusok foglalkoznak. 3.7.2 Osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök feladatát a munkaköri leírás tartalmazza. Az osztályközösség két választott képviselőt küld az iskolai diákönkormányzatba. 3.7.3 Diákönkormányzat (DÖK) A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő (tanárelnök) érvényesítheti. Javaslattétel, véleményezés előtt ki kell kérnie a diákönkormányzat vezetőségének véleményét. A diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. A diákönkormányzat tevékenységét saját SZMSZ szerint végzi. 25
Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg. Iskolagyűlés: alkalomszerűen, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyben a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről. Az iskolagyűlés összehívását a diákönkormányzat tanárelnöke kezdeményezheti, összehívásáért az igazgató felelős. 3.8 Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása 3.8.1 A vezetőség és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató/intézményegység vezető segítségével a megbízott pedagógusvezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai az Igazgatótanács megbeszélései, a különböző értekezletek (szakalkalmazotti, nevelőtestületi, munkaközösségi). A vezetőség az aktuális feladatokról hirdetőtáblán, írásbeli és szóbeli tájékoztatókon és megbeszéléseken keresztül értesíti a nevelőket. Az igazgatótanács tagjai és a munkaközösség vezetők kötelesek az ülések után tájékoztatni az irányításuk alá tartozókat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni a vezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg vagy munkaközösség vezetőjük illetve választott képviselőjük útján közölhetik a vezetőséggel, az iskola és óvoda szakmai és érdekvédelmi testületeivel és a szülői közösségekkel. 3.8.2 A nevelők és a gyerekek/tanulók Az intézményegység életéről, a munkatervről az igazgató az iskolagyűlésen, valamint az osztályfőnökön, csoportvezetőkön keresztül tájékoztatja a tanulókat. A tanulót fejlődéséről, haladásáról a nevelőknek folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel, vagy a szervezetekkel. 3.8.3 A nevelők és a szülők Óvoda: Az intézményegység vezető biztosítja, hogy a Szülői Közösség az óvodai nevelési év rendjét annak elfogadása előtt véleményezze. A nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülői szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 nap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra. A szülői szervezet figyelemmel kísérheti a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Az óvodavezetővel és óvónőkkel közösen segítik az óvoda pedagógiai, gazdasági és társadalmi céljainak megvalósítását. A szülői szervezet a gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől. 26