SÍKBELI KERINGŐMOZGÁS SÍKBELI KERINGŐMOZGÁS

Hasonló dokumentumok
Hidrogénszerű atomi részecskék. Hidrogénszerű atomi részecskék

Atomok és molekulák elektronszerkezete

Kvantummechanikai alapok I.

A spin. November 28, 2006

Elektronok, atomok. Általános Kémia - Elektronok, Atomok. Slide 1 of 60

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István

Elektronok mozgása nanostruktúrákban 2-D elektrongáz, kvantumdrót és kvantumpötty

Thomson-modell (puding-modell)

2015/16/1 Kvantummechanika B 2.ZH

Elektronok, atomok. Általános Kémia - Elektronok, Atomok. Slide 1 of 60

AZ ELEKTRON MÁGNESES MOMENTUMA. H mágneses erœtérben az m mágneses dipólmomentummal jellemzett testre M = m H forgatónyomaték hat.

Kvantummechanika gyakorlat Beadandó feladatsor Határid : 4. heti gyakorlatok eleje

+ magasabb rend½u tagok. x=x0

Matematika A1. 8. feladatsor. Dierenciálás 2. Trigonometrikus függvények deriváltja. A láncszabály. 1. Határozzuk meg a dy/dx függvényt.

January 16, ψ( r, t) ψ( r, t) = 1 (1) ( ψ ( r,

Kvantummechanika. - dióhéjban - Kasza Gábor július 5. - Berze TÖK

Optikai spektroszkópiai módszerek

Molekulák világa 1. kémiai szeminárium

A kvantumszámok jelentése: A szokásos tárgyalás a pályák alakját vizsgálja, ld. majd azt is; de a lényeg: fizikai mennyiségeket határoznak meg.

Elektronok, atomok. Általános Kémia - Elektronok, Atomok. Dia 1/61

ELEMI RÉSZECSKÉK ATOMMODELLEK

SCHRÖDINGER-EGYENLET SCHRÖDINGER-EGYENLET

Fizika M1, BME, gépészmérnök szak, szi félév (v6)

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

Atomok, elektronok. Általános Kémia - Elektronok, Atomok. Dia 1/61

2. Közelítő megoldások, energiaelvek:

Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós

Hőtani tulajdonságok. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 9. Tankönyv fej.: 19. Q x. hőmérséklet. hőfelvétel/leadás


ω mennyiségek nem túl gyorsan változnak

Általános Kémia, BMEVESAA101

Elektromosság. Alapvető jelenségek és törvények. a.) Coulomb törvény. Sztatikus elektromosság

Fizikai mennyiségek, állapotok

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,

VIK A3 Matematika, Gyakorlati anyag 2.

FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin. egyetemi docens

Atommodellek. Az atom szerkezete. Atommodellek. Atommodellek. Atommodellek, A Rutherford-kísérlet. Atommodellek

Magszerkezet modellek. Folyadékcsepp modell

Hadronok, atommagok, kvarkok

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

Hőtani tulajdonságok. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 10. Hőtani, elektromos és kémiai tulajdonságok. Q x. hőmérséklet.

Hőtani tulajdonságok. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 9. Hőtani, elektromos és kémiai tulajdonságok. Q x. hőmérséklet.

Atomfizika. A hidrogén lámpa színképei. Elektronok H atom. Fényképlemez. emisszió H 2. gáz

ezzel ekvivalens, és 1969-ben felírt Alt-Grassberger-Sandhas egyenletek szolgálnak; négyrészecske szórás


Kábel-membrán szerkezetek

A testek részecskéinek szerkezete

Radiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008.

+ 6 P( E l BAL)+ 6 P( E l K ZEJ>);

A Schrödinger-egyenlet és egyszerű alkalmazásai

Modern fizika laboratórium

Az atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen.

Kémiai alapismeretek 2. hét

Jegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

1 A kvantummechanika posztulátumai

Matematika A3 1. ZH+megoldás

Kémiai alapismeretek 2. hét

Néhány mozgás kvantummechanikai tárgyalása

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje a forgó tömegek kiegyensúlyozásának elméleti alapjait.

Fizikai kémia 2. ZH I. kérdések I. félévtől

Matematikai segédlet

PÓRA Katalin, NAGY László

T obbv altoz os f uggv enyek integr alja. 3. r esz aprilis 19.

2. MECHANIKA-VÉGESELEM MÓDSZER ELŐADÁS (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. ts.) II. előadás

Diffrakció (elhajlás, akadályba ütközés miatt)

Mágneses monopólusok?

Többváltozós függvények Feladatok

Elektronok, atomok. Tartalom

FELADATMEGOLDÁS. Tesztfeladat: Válaszd ki a helyes megoldást!

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (b) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: november 9. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Kifejtendő kérdések június 13. Gyakorló feladatok

Fermi Dirac statisztika elemei

a Bohr-féle atommodell (1913) Niels Hendrik David Bohr ( )

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek

FIZIKA. Atommag fizika

Szilárd testek sugárzása

ANALÍZIS II. Példatár

Infravörös és CD spektroszkópia a fehérjeszerkezet vizsgálatában

Fizikai kémia (4): Elméleti kémia (emelt szint) kv1c1lm1e/1 vázlat

1. Az ezekhez tartozó. egyenlet megoldásai: k 360. forgásszögek a. Két különböz egységvektor van, amelyek els koordinátája

Fizikai kémia (4): Elméleti kémia (emelt szint) kv1c1lm1e/1 vázlat

3. A kvantummechanikai szemlélet kialakulása

Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet), A Laplace operátor derékszögű koordinátarendszerben

Atomenergetikai alapismeretek

Megjegyzés: jelenti. akkor létezik az. ekkor

FIZIKA FELADATLAP Megoldási útmutató

Atomszerkezet, kötések

Fizika 1 Mechanika órai feladatok megoldása 7. hét

3. A kvantummechanikai szemlélet kialakulása


Sugárzások és anyag kölcsönhatása

REZGÉSTAN GYAKORLAT Kidolgozta: Dr. Nagy Zoltán egyetemi adjunktus. 17. feladat: Kéttámaszú tartó (rúd) hajlító rezgései (kontinuum modell)

Pósfay Péter. ELTE, Wigner FK Témavezetők: Jakovác Antal, Barnaföldi Gergely G.

A Relativisztikus kvantummechanika alapjai

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

A kvantummechanikai atommodell

Kémiai anyagszerkezettan

F1404 ATOMMAG- és RÉSZECSKEFIZIKA

Mag- és neutronfizika

Átírás:

SÍKBELI KERINGŐMOZGÁS Időtő függeten Schrödinger-egyenet két dimenziós körmozgásra: h V E 8π m x y R V x ha x y R ha x y R Poárkoordináták: SÍKBELI KERINGŐMOZGÁS x y rcos r sin r x x r x r y y r y r x y arctan y x 1

SÍKBELI KERINGŐMOZGÁS x rcos arctan y r x y y r sin x Poárkoordináták: r 1 x r cos x cos x x y x y r y 1 y r sin sin x x y x y r r 1 x r 1 y r sin y sin y x y x y r 1 1 x rcos cos y x y x y r r 1 x Poárkoordináták: SÍKBELI KERINGŐMOZGÁS x y rcos r sin r sin cos x x r x r r r cos sin y y r y r r

Poárkoordináták: SÍKBELI KERINGŐMOZGÁS x y rcos r sin h 1 1 V E 8π m r r r r SÍKBELI KERINGŐMOZGÁS h 1 1 V E 8π m r r r r Peremfetéteek: r ha r R R R π Tehát az egyenet vaójában egyvátozós: h 1 E 8π mr 3

SÍKBELI KERINGŐMOZGÁS Megodás: E h 1 E 8π mr 1 i e m m 1 3 πr m h 8π mr m h 8π Az m energiaszintek degenerátak. Az impuzusmomentum z irányú komponenséve (L z ): Impuzussa: E p z m L z E SÍKBELI KERINGŐMOZGÁS 1 i e m m 1 3 πr m h m h E 8πmR 8π 4

KERINGŐMOZGÁS GÖMBFELÜLETEN Időtő függeten Schrödinger-egyenet két dimenziós körmozgásra: h V E 8π m x y z V x ha x y z R ha x y z R KERINGŐMOZGÁS GÖMBFELÜLETEN Térbei poárkoordináták: x rcossin y r sinsin z rcos 5

Kvantummechanikai keringő mozgás Gömbfeüeten mozgó részecske Az időtő függeten Schrödinger-egyenet tejes háromdimenziós aakjábó ke kiinduni. Két kvantumszám ( = 1 és m = -(-+1) (-1)) szerepe a megodásban: ( 1) h m im E és m N (cos )e m P 8π z = m = m = 1 m = ± m = m = -1 m = - Minden energiaértékhez ( + 1) huámfüggvény tartozik. m = ±1 m = Kvantummechanikai keringő mozgás Gömbfeüeten mozgó részecske Az időtő függeten Schrödinger-egyenet tejes háromdimenziós aakjábó ke kiinduni. Két kvantumszám ( = 1 és m = -(-+1) (-1)) szerepe a megodásban: ( 1) h m im E és m N (cos )e m P 8π asszociát Legendre-poinom z = m = 1 m m m d P ( )! 1 1 m m = 1 d m = m = -1 m = - Ha a rendszer adott energiaértékéhez egyné több huámfüggvény (áapot) tartozik degenerációró beszéünk. z-irányú impuzusmomentum Az m szerinti energiaértékek mindegyike kétszeresen degenerát. Mind a kasszikus- mind a kvantummechanikában igaz hogy: L z E mh Lz π 6

Kvantummechanikai keringő mozgás Gömbfeüeten mozgó részecske Az időtő függeten Schrödinger-egyenet tejes háromdimenziós aakjábó ke kiinduni. Két kvantumszám ( = 1 és m = -(-+1) (-1)) szerepe a megodásban: ( 1) h m im E és m N (cos )e m P 8π z = normát gömbfüggvények m = m Ψ m m = 1 (1/4π) m ½ = 1 1 (3/8 π) ½ sin exp(i) m = -1 1 (3/4π) ½ cos m = - 1-1 (3/8 π) ½ sin exp(-i) (5/3π) ½ sin exp(i) 1 (5/8π) ½ cos sin exp(i) (5/16π) ½ (3 cos -1) -1 (5/8π) ½ cosθ sin exp(i) - (5/3π) ½ sin exp(-i) Kvantummechanikai keringő mozgás Gömbfeüeten mozgó részecske Az időtő függeten Schrödinger-egyenet tejes háromdimenziós aakjábó ke kiinduni. Két kvantumszám ( = 1 és m = -(-+1) (-1)) szerepe a megodásban: ( 1) h m im E és m N (cos )e m P 8π 7

Sokrészecske-rendszerek Atomok és moekuák tárgyaása: sok részecskét ke kezeni egyszerre Az N db. részecskét tartamazó rendszerekben a részecskéknek nincs önáó áapotuk a rendszer egyeten huámfüggvénnye jeemezhető: Ψ(x 1 y 1 z 1 m s1 x y z m s x N y N z N m sn t) spinkoordináták vagy Ψ(1 Nt) Annak a vaószínűsége hogy az egyes részecskék egyidejűeg a koordinátáik köré írt dv = dv 1 dv dv N tartózkodnak: Sokrészecske-rendszerek térfogatban Ψ * (1 Nt)Ψ(1 Nt)dV A mozgásegyenet (Schrödinger-egyenet) aakja: N h h j V πi t 8π m j1 j Lapace-operátor: a j-edik részecske térkoordinátái szerinti differenciáás j x y z j j j a részecskék összes köcsönhatási energiája 8

Sokrészecske-rendszerek Annak a vaószínűsége hogy az egyes részecskék egyidejűeg a koordinátáik köré írt dv = dv 1 dv dv N tartózkodnak: térfogatban Ψ * (1 Nt)Ψ(1 Nt)dV Az mozgásegyenet (Schrödinger-egyenet) aakja: N h h j V πi t 8π m Az időtő függeten Schrödinger-egyenet: N h j V E j1 8π m j j1 j Variációs módszer Az időtő függeten Schrödinger-egyenet közeítő megodása Akkor hasznájuk ha vaamey kvantummechanikai feadat egzakt megodása nem adható meg csak korátozott pontosságú információra van szükség. Az aapáapot meghatározására szogá. Időtő függeten Schrödinger-egyenet: Ĥ E aho ˆ h H V ( x y z) 8 m (Hamiton-operátor) H E Az aapáapotban: Ezt átrendezve és integráva: Ha az aapáapot pontos huámfüggvénye ismereten a pontos energia sem határozható meg ezze a képette viszont váaszthatunk egy Ψ próbafüggvényt: Ha Ψ Ψ akkor várhatóan E E. Hˆ dv * * Ugyanakkor igazoható hogy a Ψ próbafüggvénnye eőáított E nem kisebb mint E. E E * dv * Hˆ dv dv 9

Sokrészecske-rendszerek Annak A sokrészecske-rendszerek a vaószínűsége hogy időtő az egyes függeten részecskék Schrödinger-egyenetének a megodása átaában bonyout egyidejűeg a koordinátáik köré írt dv = dv 1 dv dv N térfogatban * ˆ tartózkodnak: Közeítő megodások keenek Hd p. a variációs módszer Ψ * E (1 Nt)Ψ(1 Nt)dV * A megfeeő Hamiton-operátor: dv Az áapotegyenet (Schrödinger-egyenet) aakja: N N Hˆ j h j V j V 1 8π i t E j j1 Az időtő függeten Schrödinger-egyenet: N h j V E j1 8π m j j * dv V * Hˆ dv Az atomok szerkezete Az atomokat és ionokat feépítő eemi részecskék: proton neutron eektron tömeg (kg) 1676 1 7 167493 1 7 91939 1 31 tötés (C) 1618 1 19 (e) 1618 1 19 (-e) Atommag mérete: 1 15 m (magfizika magkémia) Eektronburok (kvantummechanika: az atommagot pontszerű pozitív tötésnek tekinti az atommag az atom tömegközéppontjához képest gyakoratiag mozduatan) 1

p.: H He + Li + Be 3+ U 91+ Ze tötésű mag egyeten eektron A mag és az eektron köcsönhatását a Couomb-potenciá írja e: 1 Ze V() r 4π r Az eektron áapotát eíró időtő függeten Schrödinger-egyenet: h Ze E 8π m 4π r a vákuum permittivitása (885419 1 1 J 1 C m 1 ) h Ze E 8π m x y z 4π r n = 13 = 1 (n 1) m = ( 1) ( 1) Az eektron áapotát eíró időtő függeten Schrödinger-egyenet: h Ze E 8π m 4π r Gömbi poárkoordinátákka közeítés nékü megodható: E mz e 4 és 8 nh n m Rn r m 11

n = 13 = 1 (n 1) m = ( 1) ( 1) Zr 1 Zr Rn r Nn r exp Ln radiáis huámfüggvény na na E mz e 4 és 8 nh n m Rn r m n = 13 = 1 (n 1) m = ( 1) ( 1) N 3 ( n 1)! Z n( n )! na Zr 1 Zr Rn r Nn r exp Ln radiáis huámfüggvény na na n 3 1 E mz e 4 és 8 nh n m Rn r m 1

n = 13 = 1 (n 1) m = ( 1) ( 1) asszociát Laguerre-poinom s q d d q ( ) e e d d s L q s q Zr 1 Zr Rn r Nn r exp Ln radiáis huámfüggvény na na E mz e 4 és 8 nh n m Rn r m n = 13 = 1 (n 1) m = ( 1) ( 1) Bohr-sugár: a h me Zr 1 Zr Rn r Nn r exp Ln radiáis huámfüggvény na na E mz e 4 és 8 nh n m Rn r m 13

n = 13 = 1 (n 1) m = ( 1) ( 1) ugyanaz mint a gömbfeüeten mozgó részecske huámfüggvénye 4 mz e E 8 nh és m m N m P (cos )e szögtő függő huámfüggvény R r n m n m im n = 13 = 1 (n 1) m = ( 1) ( 1) P m d ( )! 1 1 d 1 m m m asszociát Legendre-poinom ugyanaz mint a gömbfeüeten mozgó részecske huámfüggvénye 4 mz e E 8 nh és N P (cos )e m im m m szögtő függő huámfüggvény R r n m n m 14

n = 13 = 1 (n 1) m = ( 1) ( 1) N m ( m )!( 1) 4π( m )! normáási tényező 1 ugyanaz mint a gömbfeüeten mozgó részecske huámfüggvénye 4 mz e E 8 nh és N P (cos )e m im m m szögtő függő huámfüggvény R r n m n m Konvenció a Ψ nm huámfüggvények jeöésére: n = 134 = 13 m = ( 1) ( 1) marad a szám spdf asó indexbe (ha ke) 4 mz e E 8 nh és R r n m n m 15

Konvenció a Ψ nm huámfüggvények jeöésére: n = 134 = 13 m = ( 1) ( 1) marad a szám spdf asó indexbe (ha ke) Ψ 1 Ψ Ψ 11 Ψ 1-1 Ψ 1 1s s p +1 p -1 p Hidrogénszerű részecskék páyáinak radiáis fuámfüggvénye: páya radiáis huámfüggvény 1s s p 3s 3p 3d Zr 1 Zr Rn ( r) Nn r exp Ln radiáis huámfüggvény na na R ( Z / a ) exp( Zr / a ) 3 1 R ( Z / a ) ( Zr / a )exp( Zr / a ) / 3 3 3 1 R1 ( Z / a ) ( Zr / a )exp( Zr / a) /(6 ) 3 1 R 3 ( Z / a ) (7 18 Zr / a ( Zr / a) )exp( Zr /3 a) /(81 3 ) 3 1 R 31 4( Z / a ) (6 Zr / a ( Zr / a) )exp( Zr /3 a) /(81 6 ) 3 1 R 3 4( Z / a ) ( Zr / a) exp( Zr /3 a) /(81 3 ) 16

páya s p z p x p y szögtő függő (anguáris) huámfüggvény (1/ 4 ) 1 1 1 (3 / 4 ) cos 1 1cos (6 / 8 ) sin cos 1 1sin (6 / 8 ) sin sin Vaós atomi páyákhoz a kompex m függvények vaós kombinációit (azaz cosm és sinm -t) hasznájuk: d z d xz d yz d x y d xy 1 (5 /16 ) (3cos 1) 1 cos (3 / 8 ) cos sin cos 1 sin (3 / 8 ) cos sin sin 1 cos (3 / 3 ) sin cos 1 sin (3 / 3 ) sin sin páya szögtő függő (anguáris) huámfüggvény s p z (1/ 4 ) 1 1 1 (3 / 4 ) cos p x p y d z d xz d yz d x y d xy 1 1cos (6 / 8 ) sin cos 1 1sin (6 / 8 ) sin sin 1 (5 /16 ) (3cos 1) 1 cos (3 / 8 ) cos sin cos 1 sin (3 / 8 ) cos sin sin 1 cos (3 / 3 ) sin cos 1 sin (3 / 3 ) sin sin 17

páya s p z p x p y szögtő függő (anguáris) huámfüggvény (1/ 4 ) 1 1 1 (3 / 4 ) cos 1 1cos (6 / 8 ) sin cos 1 1sin (6 / 8 ) sin sin Egy energiaértékhez n1 (1) n huámfüggvény tartozik (iyen fokú a degeneráció) d z d xz d yz d x y d xy 1 (5 /16 ) (3cos 1) 1 cos (3 / 8 ) cos sin cos 1 sin (3 / 8 ) cos sin sin 1 cos (3 / 3 ) sin cos 1 sin (3 / 3 ) sin sin 18