HELYI TANTERV I. Általános, bevezető rész
I.1. ISKOLÁNK KÉPZÉSI KÍNÁLATA... 3 I.2. AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI... 3 I.3. AZ ISKOLA BESZÁMOLTATÁSI RENDSZERE... 5 I.3.1. ÉRTÉKELÉS, BESZÁMOLTATÁS RENDSZERE ÉS AZ OTTHONI FELADATOK FORMÁI... 5 I.3.2. A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE... 5 I.3.2.1. A magatartás és szorgalom értékelése... 6 A magatartás iskolai minősítése... 6 A szorgalom iskolai minősítése... 8 I.3.3. VIZSGÁK, VIZSGASZABÁLYZATOK... 8 I.3.3.1. Javítóvizsga... 8 I.3.3.2. Osztályozó vizsga... 8 I.3.3.3. Próba szakmai vizsgaszabályzat... 9 I.3.3.4. Próba érettségi vizsgaszabályzat... 9 I.3.3.5. Esti tagozat vizsgaszabályzata... 12 I.3.3.6. Szintvizsga-vizsgaszabályzat... 14 I.3.37. Köztes vizsga szabályzat a fodrász szakképzésben... 14 I.3.3.8. Különbözeti vizsgaszabályzat... 18 I.3.3.9. Magántanulói vizsgaszabályzat... 20 I.3.3.10. Előrehozott érettségi vizsga érdekében lebonyolítandó osztályozó vizsgaszabályzat... 21 I.4. A NEMZETI ETNIKAI KISEBBSÉGI ISKOLAI NEVELÉS ÉS OKTATÁS ANYANYELVI, TÖRTÉNELMI, FÖLDRAJZI, KULTÚRA- ÉS NÉPISMERETI TANAGYAGA... 23 I.5. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK... 29
I.1. ISKOLÁNK KÉPZÉSI KÍNÁLATA SZAKKÉPZÉST ELŐKÉSZÍTŐ, FELZÁRKÓZTATÓ OKTATÁS (10 HÓNAP) Kereskedelem-marketing és üzleti adminisztráció szakmacsoportos képzés SZAKISKOLAI OKTATÁS, SZAKKÉPZÉS Kőműves Női szabó Villanyszerelő Karosszérialakatos Fodrász Élelmiszer- és vegyiáru-eladó Számítógép-szerelő, - karbantartó Ruházati eladó Zöldség-gyümölcs eladó SZAKKÖZÉPISKOLAI OKTATÁS Idegen nyelvi előkészítő osztály Közlekedés szakmacsoportos képzés Kereskedelem-marketing és üzleti adminisztráció szakmacsoportos képzés Informatika szakmacsoport FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző Gépipari mérnökasszisztens GIMNÁZIUMI FELNŐTTOKTATÁS Esti tagozat Nappali tagozat
I.2. AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Alapvető követelmény, hogy a tankönyvek megfelelően válogatva, rendezve, pontos, korszerű, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő ismeretanyagot közvetítsenek az alap, az érettségi és a szakmai vizsgára készülő diáknak. A tankönyv nem csak ismeretanyagot közöl, nevel is. A tankönyv adjon erkölcsi útmutatást, segítsen a kreativitás kibontakoztatásában, segítsen a munka világának a megértésében, eligazodásban. A tankönyvet ne bemagolni kelljen, serkentse a döntéskészség, a vitakészség kialakulását. Egy tankönyv lehetőleg egy év anyagát tartalmazza. Szerkezete legyen jól áttekinthető, kívánatos, hogy kiegészítő apparátusa a jelenlegi átlagnál igényesebb legyen. Nagyobb gondot kellene fordítani a mutatókra (tartalom, tárgymutató, névmutató, földrajzi, időrendi a legfontosabbak). Útmutatást adjon, az adott témában hogyan lehet elindulni, alaposabban elmélyülni. Ez a követelmény bizonyára a kiadók ellenállásába ütközik, mert feltételezi az állandó karbanatartást, módosítást, nehezen tűri a több évig raktárban parkolás gyakorlatát. A tankönyvek szövegezése feleljen meg jobban a diákok életkori sajátosságainak. A tankönyvek tipográfiai szempontból is legyenek jól áttekinhetőek. (különböző betűméret, betűvastagság, margó, sorközzel, aláhúzással, kiemeléssel). Ábrák, táblázatok, grafikonok, időszalagok kapjanak a jelenleginél fontosabb, hangsúlyosabb szerepet. Fényképet csak akkor tartalmazzon a tankönyv, ha ez esztétikai élményt nyújtó szinten tudja biztosítani. Egyébként felesleges. A tankönyv igényes megjelenése nagyban segíti a tanulást, az eredményességet. Ne feledjük, ismereteinket nagy százalékban vizuális úton szerezzük, mélyítjük el. A tankönyvek terjesztése: a tanulókhoz a tankönyvek eljuttatását az iskola biztosítja. A feladatot többféle lehetőség összehangolásával oldja meg
I.3. AZ ISKOLA BESZÁMOLTATÁSI RENDSZERE I.3.1. Értékelés, beszámoltatás rendszere és az otthoni feladatok formái Iskolánkban az írásbeli számonkérésnek két formája van. Az egyik a több tanítási óra anyagát átölelő témazáró dolgozat, a másik az egy, maximum két tanítási óra anyagát számonkérő írásbeli felelet. Ezek mellett természetesen létezik a szóbeli beszámoltatás is. Az írábeli és a szóbeli feleletekkel kapcsolatban az iskola különösebb korlátozást, szabályozást nem rögzít. Ezek kivitelezését rábízza a szaktanárokra. Témazáró dolgozatot azonban minden szaktanár köteles legalább két héttel a dolgozat megírása előtt bejelenteni és egy héttel előtte a pontos dátumot is tisztázni kell. A dolgozatot minél előbb ki kell javítani, és ki kell osztani a diáknak, de legkésőbb a dolgozat megírását követő tizedik ledolgozott munkanapon. Ha ez nem történik meg, akkor a dolgozat érvényét veszíti. Iskolánkban minden érdemjegy ugyanolyan súlyúnak számít az év végi érdemjegy kialakításánál. I.3.2. A tanulók teljesítményének értékelése A tanulók minősítése tanév közben folyamatos a hagyományos ötfokú értékelési skálával történik. Heti több órás tantárgyak esetén félévenként legalább 5 érdemjegy, heti két órás tantárgy esetén legalább 4, heti egy órás tantárgy esetén legalább 3 érdemjegy szükséges a tanuló féléves munkájának értékeléséhez. A félévi és tanév végi tantárgyi osztályzatok valamint a szakmacsoportos alapozó oktatás osztályzatának megállapítása a tanuló évközi teljesítménye és összes érdemjegye alapján történik vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. Az osztályzatok átlagának megállapítási szabálya: az osztálynaplóba beírt érdemjegyek összege osztva az érdemjegyek számával. A nyelvi előkészítő évfolyamon a Tanulás módszertan és önismeret tantárgy esetében a számonkérés formáját (írásbeli vagy/és szóbeli) a tantárgy jellege alapján a szaktanár határozza meg. Évközben a tanuló munkáját, teljesítményét kidolgozott szempontrendszer alapján szövegesen értékeljük, félévkor és évvégén kiválóan megfelelt, jól megfelelt, változó, megfelelt vagy nem felelt meg minősítést kap a tanuló. A felsőbb osztályba lépés feltétele legalább a megfelelt minősítés. Kerekítési szabály: Elégséges osztályzatot kap az a tanuló, akinek az átlaga eléri a 1,8-t és 2,8 alatt van. Közepes osztályzatot kap az a tanuló, akinek az átlaga 2,8 vagy az feletti és 3,8 alatt van. Jó osztályzatot kap az a tanuló, akinek az átlaga 3,8 vagy az feletti és 4,8 alatt van. Jeles osztályzatot kap az a tanuló, akinek az átlaga 4,8 vagy az felett van.
Az elégséges osztályzat szintje a tantervek végén rögzített egyes tantárgyak minimális követelményeinek az ismerete. Sajátosságok: Csak egész érdemjegy adható és írható be a naplóba, úgymint 1-es, 2-es, 3-as, 4-es, 5-ös. Az évközi teljesítmény alapján a szaktanár a kiszámítottnál jobb osztályzatot is adhat. Integrált és a szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyból félévkor és tanév végén egy osztályzatot kap a tanuló. Szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgy esetén a tantárgyi osztályzat az alkotó tantárgyi osztályzatok átlaga a kerekítési szabály betartásával. Az értékelhetőséghez minden alkotó tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kell elérni. Ha ezt nem érte el a tanuló, akkor az eredménytelen alkotó tantárgyból javítóvizsgát kell tennie. A javítóvizsgára bocsáthatóság szempontjából a több alkotó tantárgyból álló tantárgy egy tantárgynak számít. A magatartás és a szorgalom osztályzatok megállapítása a pedagógiai programunkban a javasolt magatartás és szorgalom iskolai minősítése cím alatt leírtak szerint történik. Más iskolatípusból érkező tanuló osztályzatait a hozott bizonyítványban levő osztályzatok illetve osztálynapló hitelesített kivonatában levő érdemjegyek és iskolánkban szerzett érdemjegyek figyelembe vétele alapján vagy különbözeti illetve osztályozó vizsga alapján állapítjuk meg, az iskolánk igazgatójának engedélye szerint. A hozott osztályzatok figyelembe vétele helyett a tanuló kérvényezheti osztályozó vizsga letételét az átvételétől számított 15 napon belül. I.3.2.1. A magatartás és szorgalom értékelése Magatartás és szorgalom érdemjegyet havonta kapnak a tanulók. A félévi és év végi jegyek a havi osztályzatok átlagából következnek. A magatartás iskolai minősítése A magatartás érdemjeggyel elsősorban a diák erkölcsi vonásait, az iskolai közösségben való együttélésének jellemzőit, társaihoz és a felnőttekhez való viszonyulását, viselkedését és fegyelmezettségét fejezzük ki. Az osztályfőnök tanítványai viselkedése, magatartása, tanulmányi munkája alapján hónaponként elkészíti a javaslatát a magatartás és szorgalom érdemjegyekről. Félév előtt elemzi és értékeli az osztály közösségi és tanulmányi munkáját, az osztály fejlődését, az iskolai normák érvényesülését és a házirend betartását. A félév során kialakult véleményét megbeszéli a tanítványaival. Az osztályban tanító pedagógusok véleményének a figyelembevételével véglegesíti a minősítéseket az osztályozó értekezleten.
5 4 3 2 Fegyelmi helyzete Házirend betartása Fegyelmezettsége Viselkedéskultúrája, hangneme Hatása a közösségre -igazolatlan hiányzása nincs, - büntetést nem kapott -betartja és másokat is erre ösztönöz -nagyfokú, másokra pozitívan ható -kifogástalan, példaszerű, tisztelettudó, udvarias, -pozitív, segítőkész, élenjáró, -fellép minden olyan megnyilvánulás ellen, amely a tanuló társak megalázásával, szabadságkorlátoz ásával, kirekesztésével vagy bántalmazásával jár -1-2 igazolatlan órája van (felszerelés hiányából), -1 darab szaktanári büntetést kapott -alkalmazkodik a házirendhez, de mások hanyagsága iránt közömbös -megfelelő, de nem vállal irányítást -udvarias, -mások viselkedése iránt közömbös -mások jogos érdekeit figyelembe veszi, - jóindulatú, de közösség elleni vétkekkel nem száll szembe -1-9 igazolatlan órája van, - legmagasabb büntetési fokozata: osztályfőnöki figyelmeztető -eseteként megsérti, de belátja hibáit -kifogásolható, könnyen befolyásolható, - másokat zavaró -esetenként udvariatlan, - viselkedése kifogásolható -mások jogos érdekeit nem mindig veszi figyelembe, - tudatosan nem árt, ingadozó vagy közömbös -10 vagy ennél több igazolatlan mulasztása van, - osztályfőnöki intője, vagy ennél magasabb büntetési fokozatot kapott -sokat vét ellene -negatív, másokat erősen zavaró -közönséges, -hangneme durva, goromba -tudatosan közösség romboló, -társ a rosszban Minden osztálynak külön magatartási füzete van, melybe a tanulók magaviseletével kapcsolatos információk kerülnek. Ez a füzet az osztálynapló részét képezi. A magatartás osztályzatokba a következőképpen kerülnek beszámításra a dicséretek: 1 igazgató dicséret = 2 büntetési fokozattal lejjebb viheti a büntetés fokát. 1 osztályfőnöki dicséret = 1 büntetési fokozattal lejjebb viheti a büntetés fokát. A fokozatok átváltását a magatartási osztályzatok megállapításánál, illetve a fegyelmi eljárás megindítása előtt kell megtenni. Az igazolatlan órák száma a fokozat változástól független, a dicséretek nem csökkentik az igazolatlan órák számát.
A szorgalom iskolai minősítése A szorgalom érdemjegy alapvetően azt fejezi ki, hogy milyen a tanulónak egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkája, kötelességtudata, a feladatokhoz való viszonyulása, kitartása és aktivitása. 5 4 3 2 Tanulmányi munkája -céltudatosan szervezi munkáját, -odaadóan tanul, -törekvő, - eredményei összhangban vannak a képességeivel -figyel, törekvő, - feladatait rendszeresen példamutatóan megoldja, -eredményei nem maradnak el jelentősen az adottságaitól -nem teljesít egyenletesen, -ingadozó, - képességénél gyengébb eredményt ér el -megbízhatatlan, figyelmetlen, hanyag, -az értékelt időszakban egy vagy több tantárgyból szerzett érdemjegyeinek átlaga elégtelen Kötelességtudata, munkavégzése -kitartó, pontos, önálló, kifogásolhatatlan -ösztönzésre rendszeresen dolgozik, -szükség esetén segítséget kér, - többnyire önálló -önállótlan, rendszertelen, - felszerelése gyakran hiányos -megbízhatatlan, pontatlan, hanyag, -önálló munkára nem hajlamos, - felszerelése többnyire hiányos Tanórán kívüli információk felhasználása, többletmunkája -igénybe veszi a tanórán és az iskolán kívüli művelődési és tanulmányi lehetőségeket -ösztönzésre dolgozik -gyakran kell ösztönözni -egyáltalán nem törekszik arra, hogy életét tartalmassá tegye, -a különböző lehetőségeket elutasítja I.3.3. Vizsgák, vizsgaszabályzatok I.3.3.1. Javítóvizsga Minden tanév augusztus hónapjában a tanévkezdést megelőző időben zajlik. A javítóvizsga anyagát a szaktanár adja meg a tanulók számára, legkésőbb a tavévzáró ünnepséget követően, illetve a nyár folyamán ügyeleti időben az iskolatitkárságon vehető át. A tanár akadályoztatása esetén az igazgató a javítóvizsgáztatással másik tanárt bíz meg. I.3.3.2. Osztályozó vizsga Minden tanévben két alkalommal félévkor és a tanév végén tartunk osztályozó vizsgát a magántanulók és a tantestület által engedélyezett tanulók számára. A pontos időpont a tanév
helyi rendjében meghatározott. I.3.3.3. Próba szakmai vizsgaszabályzat A próba szakmai vizsga lebonyolításához a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásait alkalmazzuk. Próba szakmai vizsgát a szakképző évfolyamok tananyagából kell tenni. A vizsga időpontja: A szakképző évfolyamokon, a próba szakmai vizsga a szakmai vizsgát megelőző év júniusi vizsgaidőszakában kerül lebonyolításra. A vizsga pontos időpontjáról a tanulókat, a vizsgát megelőzően legalább két héttel tájékoztatni kell. A vizsga módja: A vizsgázó tanulók szóbeli vizsga keretében adnak számot tudásukról, minimum három tagú vizsgabizottság előtt. A vizsgabizottság tagjai: A vizsga elnöke A kérdező tanárok A szakmai gyakorlatot tanító pedagógus Szóbeli vizsga: Szakmai vizsgaszabályzat szerint. A próba szakmai vizsga érdemjegyének figyelembevétele: A próba szakmai vizsga tantárgyankénti eredményét a következőképpen kell figyelembe venni az év végi osztályzat kialakításánál: az év végi osztályzat és a próba szakmai vizsgán elért eredmény kétszeresének átlaga alapján alakítható ki az év végi osztályzat a kerekítés szabályainak megfelelően. Pl. ha évvégi osztályzat. 4 szakmai vizsga eredmény 3 Akkor a év végi eredmény 4 3 2 3,33 3 3 I.3.3.4. Próba érettségi vizsgaszabályzat A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítására alkalmazzuk a 11/1994.(VI.6.) MKM rendelet előírását, a rendelet 26. (2) szerint. A rendelet keretein belül az alábbi iskolai vizsgaszabályzatot adjuk ki.
A tanulmányok alatti vizsga tantárgyai A 10. évfolyam végén a tanulóknak vizsgán, próba érettségin kell számot adniuk az addig tanultakról. A kötelező vizsgatárgyak az érettségi tantárgyai. Írásbeli vizsgán a 9-10. évfolyam törzsanyag jelenti a vizsga tárgyát. A szóbeli vizsga témaköreit vagy tételeit a vizsgát megelőzően legalább három héttel a szaktanár ismerteti. A vizsga időpontja: június első felében. A vizsga fajtái, vizsgabizottságok és a vizsgaidőszakok A próba érettségi lehet: rendes, pótló. A vizsgázó pótló vizsgát akkor tehet, ha vizsgáját neki fel nem róható okból (pl. igazolt betegség, melyet előre vagy legkésőbb a vizsga befejezéséig jelez a tanuló) meg sem kezdte, vagy ha vizsgáját megkezdte, de neki fel nem róható okból nem fejezte be. A vizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottságot az iskola igazgatója bízza meg a feladat ellátásával. A vizsgabizottság (egyidejűleg legalább három fő) tagjai: elnök, vizsgáztató,ellenőrző tanárok. A vizsgabizottság elnöke a vizsga megkezdése előtt tájékoztatja a vizsgázókat a vizsga rendjéről és a vizsga eredményeinek közzétételéről. A vizsgázó tantárgyi eredményéről a vizsgáztató szaktanár a vizsgabizottság véleményének meghallgatásával dönt.
A vizsga menete. Az írásbeli és a szóbeli vizsga. Az írásbeli és a szóbeli vizsga tételeit a szaktanár állítja össze. Az írásbeli és a szóbeli vizsgán csak az iskola hosszúbélyegzőjével ellátott, feladatlapon lehet dolgozni. A vizsgalapra, feladatlapra a vizsgázónak rá kell írnia nevét, a vizsga napját és a vizsgatárgy nevét. Valamennyi vizsgatárgy vizsgalapját, feladatlapját a szaktanár a vizsga befejezésétől számított 1 hónapig köteles megőrizni. A szóbeli vizsga nyilvános. A vizsgázók 4-6 fős- az osztályfőnök által előre beosztott csoportokban, folytatólagosan vizsgázhatnak. A vizsgázónak a vizsga kijelölt időpontja előtt legalább 30 perccel meg kell jelennie a vizsga helyszínén. Minden vizsgázó egy-egy felelete előtt 30 percnyi gondolkodási időt kap. Egy-egy felelete nem lehet több 15 percnél. A vizsgázók a vizsgateremben nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A felkészüléshez csak a megengedett segédeszközök (térkép, szöveggyűjtemény, kötelező olvasmányok, számológép, feladatgyűjtemény, függvénytábla) használhatók. Azt a vizsgázó, aki szabálytalanságot követ el (pl. társának segítséget nyújt, vagy társa segítségét veszi igénybe, meg nem engedett (segéd) eszközt használ), vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti. Ha a szabálytalanság továbbra is fennáll a vizsgabizottság a tanulót eltilthatja a vizsga folytatásától. Az írásbeli dolgozat a szóbeli vizsga előtt a szaktanár által kijelölt időpontban megtekinthető. A szóbeli vizsga alkalmával egyidejűleg két vizsgabizottság működhet, amelyek előtt maximum két nap alatt a vizsgázók tantárgyi bontásban vizsgázhatnak. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt és kiválasztja a kifejtéshez szükséges segédeszközt. Amennyiben a vizsgázó a kihúzott tétel témájában teljes tájékozatlanságot árult el, a szaktanár egy alkalommal póttételt húzat. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgán póttételt húzott, annak bármilyen szintű kifejtése esetén sem kaphat közepesnél jobb minősítést. Ha a vizsgázó a feleletét befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt szükség esetén- a vizsgahelyiséget rövid időre engedéllyel elhagyhatja. A vizsgázó feleletét a vizsganap befejeztével értékelni kell.
Az év végi osztályzat kialakítása: X 1, X 2, X 3, X n év közi érdemjegyek X i X év végi átlag (i=1) n V - vizsga jegy _ V é = 2 X V 3 év végi érdemjegy I.3.3.5. Esti tagozat vizsgaszabályzata A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítására alkalmazzuk a 11/1994.(VI.6.) MKM rendelet előírását, a rendelet 26. (2) szerint. A tanulmányok alatti vizsga tantárgyai Az esti képzésben tanulók négy három kötelező és egy az érettségire választotttantárgyakból tesznek év végi vizsgát. A képzés kertében oktatott tárgyakból folyamatosan szerezhetnek osztályzatot, illetve az év végi vizsgán kell számot adniuk az addig tanultakból. A kötelező vizsgatárgyak a következők: - magyar nyelv- és irodalom (írásbeli és szóbeli), - matematika (írásbeli és/vagy szóbeli), - történelem (írásbeli és szóbeli), Kötelezően választható tantárgyak: - biológia, - fizika, - kémia, - földrajz, - idegen nyelv (írásbeli és szóbeli), - informatika. Érettségi tárgynak választható az a tantárgy, melyet a tanuló legalább két évig tanult (pl. informatika) Írásbeli vizsgán a teljes éves törzsanyag jelenti a vizsga tárgyát. A szóbeli vizsga témaköreit vagy tételeit az esti képzésben résztvevőknek a vizsgát megelőzően három héttel a szaktanár ismerteti. A vizsga fajtái, vizsgabizottságok és a vizsgaidőszakok Az év végi vizsga lehet: rendes, pótló. A vizsgázó pótló vizsgát akkor tehet, ha vizsgáját neki fel nem róható okból (pl. igazolt betegség, melyet előre vagy legkésőbb a vizsga befejezéséig jelez a tanuló) meg sem kezdte, vagy ha vizsgáját megkezdte, de neki fel nem róható okból nem fejezte be. Az év végi vizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni.
A vizsgabizottságot az iskola igazgatója bízza meg a feladat ellátásával. A vizsgát a felnőttképzési munkaközösség vezetője készíti elő, mely jogot az igazgató ruházza rá. A vizsgabizottság (egyidejűleg legalább három fő) tagjai: elnök, kérdező tanárokként azok, akik a tantárgyat taníthatják. A vizsgabizottság elnöke a vizsga megkezdése előtt tájékoztatja a vizsgázókat a vizsga rendjéről és a vizsga eredményeinek közzétételéről. A vizsgázó tantárgyi eredményéről a vizsgáztató szaktanár a vizsgabizottság véleményének meghallgatásával dönt. A vizsga menete. Az írásbeli és a szóbeli vizsga. Az írásbeli és a szóbeli vizsga tételeit a szaktanár állítja össze. Az írásbeli és a szóbeli vizsgán csak az iskola hosszúbélyegzőjével ellátott, feladatlapon lehet dolgozni. A vizsgalapra, feladatlapra a vizsgázónak rá kell írnia nevét, a vizsga napját és a vizsgatárgy nevét. A szóbeli vizsga nyilvános. A vizsgázók 4-6 fős- az osztályfőnök által előre beosztott csoportokban, folytatólagosan vizsgázhatnak. A vizsgázónak a vizsga kijelölt időpontja előtt legalább 30 perccel meg kell jelennie a vizsga helyszínén. Minden vizsgázó egy-egy felelete előtt 30 perc gondolkodási időt kap. Egy-egy felelete nem lehet több 15 percnél. A vizsgázók a vizsgateremben nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A felkészüléshez csak a megengedett segédeszközök (térkép, szöveggyűjtemény, kötelező olvasmányok, számológép, feladatgyűjtemény, függvénytábla) használhatók. Azt a vizsgázó, aki szabálytalanságot követ el (pl. társának segítséget nyújt, vagy társa segítségét veszi igénybe, meg nem engedett (segéd) eszközt használ), vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti. Ha a szabálytalanság továbbra is fennáll a vizsgabizottság a tanulót eltilthatja a vizsga folytatásától. Az írásbeli dolgozat a szóbeli vizsga előtt a szaktanár által kijelölt időpontban megtekinthető. A szóbeli vizsga alkalmával egyidejűleg két vizsgabizottság működik, amelyek előtt maximum két nap alatt a vizsgázók tantárgyi bontásban vizsgázhatnak. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt és kiválasztja a kifejtéshez szükséges segédeszközt. Amennyiben a vizsgázó a kihúzott tétel témájában teljes tájékozatlanságot árult el, a szaktanár egy alkalommal póttételt húzat. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgán póttételt húzott, annak bármilyen szintű kifejtése esetén sem kaphat közepesnél jobb minősítést. Ha a vizsgázó a feleletét befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt
szükség esetén- a vizsgahelyiséget rövid időre engedéllyel elhagyhatja. A vizsgázó feleletét a vizsganap befejeztével értékelni kell. Az év végi osztályzat kialakításának alapvető szempontjai: Az év közben szerzett érdemjegyek ( legalább 3 érdemjegy szükséges az év folyamán) számtani átlaga és az év végi vizsgajegy figyelembe vételével kerül megállapításra. Azaz X 1, X 2, X 3, X n év közi érdemjegyek X i X év végi átlag (i=1) n V - vizsga jegy _ V é = X V 2 év végi érdemjegy I.3.3.6. Szintvizsga-vizsgaszabályzat A szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározottak szerint. I.3.37. Köztes vizsga szabályzat a fodrász szakképzésben A képzés eredményességének mérésére, a képzési folyamat nagyobb képzési szakaszainak lezárásaként szervezett köztes vizsga célja, annak megállapítása, hogy a szakképzés során tanúsított, előmenetel megfelel e az adott képzési szakaszra meghatározott szakmai követelménynek. Köztes vizsgára félévente kerül sor az éves ütemterv alapján. Amely félévben szintvizsgát szervez a kamara, akkor köztes vizsgát nem tartunk. Ekkor a szakmai gyakorlat tananyagegység osztályzatának kialakításánál a szintvizsga eredményét vesszük figyelembe. Ekkor csak az előző félévben sikertelen vizsgarészeket kell ismételni. A vizsga megkezdése előtt a tanulónak gyakorlati naplóját le kell adnia a vizsgabizottságnak. /A tanulók a gyakorlaton végzett munkájukról, tapasztalataikról, vagy a gyakorlatfelelős által megadott témából naponta 1 oldalas terjedelmű beszámolót kötelesek készíteni a gyakorlati naplójukban./ A vizsgázók a feladatok közül a hajvágást és a festést élő modellen, a többi munkafolyamatot élő modellen vagy babafejen hajthatják végre. A modellről, a babafejről, és a vizsgához szükséges szerszámokról, anyagokról a tanulóknak kell gondoskodniuk. A vizsgázó pótló vizsgát tehet akkor, ha vizsgáját neki fel nem róható okból (pl. igazolt betegség, melyet előre vagy legkésőbb a vizsga megkezdéséig jelez a tanuló) meg sem kezdte, vagy ha vizsgáját megkezdte, de neki fel nem róható okból nem fejezte be. A vizsgáról igazolatlan hiányzás esetén a tanuló elégtelen vizsgajegyet kap. Ha a tanulónak nem jelent meg a modellje, akkor a hiányzó munkafolyamatot meg kell ismételnie a részletes vizsgaleírás alapján.
A vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnöke a vizsga megkezdése előtt tájékoztatja a vizsgázókat a vizsga rendjéről. A vizsga lebonyolítása az iskolai tanműhelyben történik. A vizsgajegy vizsgafeladatokra kapott részjegyek átlaga. Ha bármelyik részjegy elégtelen, akkor vizsgajegy elégtelen. A szakmai gyakorlat tananyagegység félévi és év végi osztályzatának megállapítása a hozott érdemjegyek átlaga és a vizsgajegy alapján történik az alábbiak szerint. Amennyiben az SZVK alapján kiemelten fontosnak ítélt vizsgarész elégtelen, akkor a szakmai gyakorlat tananyagegység jegye is elégtelen, más esetben az osztályzat megállapítása átlagolással történik. Ha a tanuló szakmai gyakorlatának osztályzata elégtelen, akkor csak azt a vizsgarészt kell megismételnie, amelyik sikertelen volt. A vizsga részletes leírása A 2011-2012-es tanévben kezdő 2 éves szakképző évfolyam esetén 1/11 évfolyam I. Félév 1. borotválás 2. férfi klasszikus vágás, szárítás 3. Marcell hullám 4. dauercsavarás Ha a marcell hullám (szakmai gyakorlat I. tananyagegység) és a dauercsavarás (szakmai gyakorlat III. tananyagegység) elégtelen, akkor a sikertelen vizsgarészt meg kell ismételni a második félév során, de legkésőbb az év végi vizsgán II. félév 1. Női hajfestés 2. női alaphajvágás. kompakt forma kialakítása 3. női alaphajvágás: lépcsőzetes forma kialakítása Ha a vegyszeres munka (szakmai gyakorlat V. tananyagegység) és bármelyik hajvágás elégtelen (szakmai gyakorlat IV. tananyagegység), akkor javítóvizsgát kell tennie. 2/12 évfolyam I. félév 1. Klasszikus férfi hajvágás szárítással 2. Modern férfi hajvágás szárítással 3. Női alaphajvágás 4. Női hajfestés 5. Női divathajvágás /a festő modellen/ 6. Konty, alkalmi frizura készítése díszítéssel Ha a vegyszeres munka (szakmai gyakorlat V. tananyagegység) és bármelyik hajvágás elégtelen (szakmai gyakorlat IV. tananyagegység), akkor a köztesvizsgát meg kell
ismételni a második félév során, de legkésőbb az év végi vizsgán. II. félév 1. Klasszikus férfi hajvágás szárítással 2. Modern férfi hajvágás szárítással 3. Női alaphajvágás 4. Női hajfestés 5. Női divathajvágás /a festő modellen/ 6. Konty, alkalmi frizura készítése díszítéssel Ha bármelyik hajvágás (szakmai gyakorlat IV.) elégtelen, akkor javítóvizsgát kell tennie. A 2012-2013-as tanévben kezdő 2 éves szakképző évfolyam esetén 1/11 évfolyam I. Félév 1. Szalontechnika babafejen. 40 perc (20 dauer csavaró, 20 ellentétes irányú gyűrű és 3 Marcell vízhullám elkészítése) 2. Borotválás teljes arcfelületen. - 20 perc 3. Férfi klasszikus hajvágás, szárítás, választékkal vagy választék nélkül. - 60 perc Ha a férfi klasszikus hajvágás elégtelen, akkor a szakmai gyakorlat félévi osztályzata elégtelen. A sikertelen vizsgarészt meg kell ismételni a második félév során, de legkésőbb az év végi vizsgán. II. félév Vízhullám frizura berakás, fésülés, modellen-babafejen. 20 + 20 perc Vashullám frizura a kis oldalon 3 függőleges hullám sorral. babafejen 45 perc Marcell vízhullám egész fejen, babafejen. 20 perc Dauer csavarás egész fejen - babafejen- 45 perc Borotválás teljes arcfelületen. 20 perc 2/12 évfolyam I. félév Festés, melír egy technológiai folyamatban. Hatóidő nélkül 40 perc Női alaphajvágás - I. Kompakt forma- 40 perc Női alaphajvágás, szárítás II. Lépcsőzetes forma - 50 perc (Ugyanazon a modellen kell elvégezni a vágást, amelyen az I. Kompakt forma kialakításra került.) Férfi klasszikus hajszárítás választékkal vagy választék nélkül, modellen vagy babafejen. - 25 perc Konty, alkalmi frizura készítés. 40 perc (általa készített tincs felhasználásával) Ha bármelyik munkafolyamat elégtelen, akkor a szakmai gyakorlat félévi osztályzata elégtelen. A sikertelen vizsgarészt meg kell ismételni a második félév során, de legkésőbb az év végi vizsgán.
II. félév Festés, melír egy technológiai folyamatban. Hatóidő nélkül 40 perc Női alaphajvágás - I. Kompakt forma- 40 perc Női alaphajvágás, szárítás II. Lépcsőzetes forma - 50 perc (Ugyanazon a modellen kell elvégezni a vágást, amelyen az I. Kompakt forma kialakításra került.) Férfi klasszikus hajszárítás választékkal vagy választék nélkül, modellen vagy babafejen. - 25 perc Konty, alkalmi frizura készítés. 40 perc (általa készített tincs felhasználásával) Ha bármelyik hajvágás elégtelen, akkor az évégi jegye is elégtelen. A sikertelen vizsgarészt a javítóvizsgán meg kell ismételni. A 2012-2013-as tanévben kezdő 3 éves szakképző évfolyam esetén 1/9. évfolyam I. félév Szalontechnika babafejen. 45 perc (20 dauer csavaró, 20ellentétes irányú gyűrű és 3 Marcell vízhullám elkészítése) Ha a munkafolyamat elégtelen, akkor a szakmai gyakorlat félévi osztályzata elégtelen. A vizsgát meg kell ismételni a második félév során, de legkésőbb az év végi vizsgán. II. félév Marcell vízhullám egész fejen babafejen - 25 perc Dauercsavarás egész fejen - babafejen- 45 perc Borotválás teljes arcfelületen. 20 perc Férfi klasszikus hajvágás, szárítás, választékkal vagy választék nélkül. - 60 perc Ha a férfi klasszikus hajvágás elégtelen, akkor a szakmai gyakorlat év végi osztályzata elégtelen. A sikertelen vizsgarészt a javítóvizsgán meg kell ismételni. 2/10. évfolyam I. félév Hajfestés - Hatóidő nélkül - 30 perc Női alaphajvágás - I. Kompakt forma- 40 perc Női alaphajvágás, szárítás II. Lépcsőzetes forma - 50 perc (Ugyanazon a modellen kell elvégezni a vágást, amelyen az I. Kompakt forma kialakításra került.) Férfi klasszikus hajvágás, szárítás, választékkal vagy választék nélkül. - 60 perc Ha bármelyik munkafolyamat elégtelen, akkor a szakmai gyakorlat félévi osztályzata elégtelen. A sikertelen vizsgarészt meg kell ismételni a második félév során, de legkésőbb az év végi vizsgán. II. félév
Vízhullám frizura berakás, fésülés, babafejen. 20 + 20 perc Vashullám frizura a kis oldalon 3 függőleges hullám sorral, babafejen 45 perc Borotválás teljes arcfelületen. 20 perc Marcell vízhullám egész fejen, babafejen. 20 perc Dauer csavarás egész fejen, babafejen 45 perc 3/11. évfolyam I. félév Festés, melír egy technológiai folyamatban. Hatóidő nélkül 40 perc Női divat hajvágás, szárítás 60 perc (festés modellen kell a műveletet elkészíteni) Férfi klasszikus hajvágás, szárítás, választékkal vagy választék nélkül. modellen vagy babafejen. - 60 perc Női alaphajvágás- III. Uniform forma 50 perc Férfi divatos hajvágás, szárítás. 45 perc Konty, alkalmi frizura készítés. 40 perc (általa készített tincs felhasználásával) Ha bármelyik munkafolyamat elégtelen, akkor a szakmai gyakorlat félévi osztályzata elégtelen. A sikertelen vizsgarészt meg kell ismételni a második félév során, de legkésőbb az év végi vizsgán. II. félév Festés, melír egy technológiai folyamatban. Hatóidő nélkül 40 perc Női divat hajvágás, szárítás 60 perc (festés modellen kell a műveletet elkészíteni) Férfi klasszikus hajvágás, szárítás, választékkal vagy választék nélkül. modellen vagy babafejen. - 60 perc Női alaphajvágás- III. Uniform forma 50 perc Férfi divatos hajvágás, szárítás. 45 perc Konty, alkalmi frizura készítés. 40 perc (általa készített tincs felhasználásával) Ha bármelyik hajvágás elégtelen, akkor az évégi jegye is elégtelen. A sikertelen vizsgarészt a javítóvizsgán meg kell ismételni. I.3.3.8. Különbözeti vizsgaszabályzat A tagozatok közötti átjárhatósághoz, szakmaváltáshoz különbözeti vizsgát kell tenni. A különbözeti vizsgát az igazgató engedélyezi. A különbözeti vizsgát a belső vizsgaszabályzat előírásait betartva azok a szaktanárok szervezik, akik az adott tantárgyat tanítják, ők adják a vizsga anyagát is a tanulóknak. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítására alkalmazzuk a 11/1994. (VI. 6.) MKM rendelet előírását, a rendelet 26. (2) szerint. A rendelet keretein belül az alábbi iskolai vizsgaszabályzatot adjuk ki.
Jogosultság: Különbözeti vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki az iskolán belül más típusú képzésben szeretne a továbbiakban részesülni: 1. Szakiskolai osztályból Szakközepes osztályba 2. Szakközepes osztályból Szakiskolai osztályba Csak az a tanuló tehet különbözeti vizsgát, aki ezen szándékát legkésőbb december 1- ig féléves vizsga esetén -, vagy május 1-ig év végi vizsga esetén írásban jelzi, és engedélyt kap. Az engedélyezésnek számos fontos szempontja van, a legfontosabbak a tanulmányi eredmény, és a létszámlehetőségek. Különbözeti vizsgázni egy tanévben csak egy évfolyam anyagából lehet. A vizsga: A különbözeti vizsga időpontjáról, lebonyolításának pontos menetéről az iskola vezetősége, elsősorban a mindenkori tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes dönt. A létszámadatok pontos ismeretében ő határozza meg azt, hogy az adott tanuló beszámolási, vagy vizsgázási kötelezettség teljesítése mellett válthat tagozatot. Amennyiben vizsgázási kötelezettséget ír elő a vezetőség akkor annak időpontja legkésőbb: Félév végén a félévi osztályozó értekezletet megelőző 3. és 4. munkanap. Év végén pedig az utolsó tanítási napot megelőző 3. és 4. munkanap. A vizsga pontos időpontjáról a tanulókat, a vizsgát megelőzően legalább két héttel írásban tájékoztatni kell. A vizsga menete: A különbözeti vizsga többlépcsős. Első lépésként a vizsgázók egy 100 pontos tesztet töltenek ki, amely teszt a kötelező vizsgatantárgyakból tartalmaz kérdéseket. A teszt értékelése után, azok a tanulók, akiknek a teszteredményét a vizsgabizottság megfelelőnek találja, második lépésként egy rövid szóbeli elbeszélgetésen vesznek részt a minimum háromtagú vizsgabizottság előtt. A vizsgabizottság tagjai: - Elnök (az iskola igazgatója, vagy az igazgató által kijelölt valamelyik igazgatóhelyettes) - A többi tagot a vizsgabizottság elnöke jelöli ki az iskola tantestületéből választva Vizsgatantárgyak: Szakiskolai osztályból, szakközepes osztályba: Négy kötelező vizsgatantárgy van: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv. A vizsgabizottság joga, hogy az írásbeli és a szóbeli vizsgaeredményeket együttesen figyelembe véve eldöntse, hogy az adott vizsgázó alkalmas-e arra, hogy a szakközépiskolai osztályokban folytassa tanulmányait. Szakközepes osztályból, szakiskolai osztályba:
Félévi változtatási szándék esetén beszámolási kötelezettséget vállal a tanuló a második félév során, ha ez sikertelen, akkor javítóvizsgázhat, ha ott sem sikerül bizonyítania, akkor a tanköteles tanuló évet ismételni köteles, a nem tanköteles tanuló évet ismételhet, abban az osztályban, amelyikben a második félév során tanult. Év végi változtatási szándék esetén a tanuló a következő tanévet az új tagozatán kezdheti meg, a számára soron következő évfolyamban, vállalva a beszámolás kötelezettségét a lemaradásai pótlására. A beszámolási kötelezettség teljesítését a mindenkori szaktanár állapítja meg, a tanügy-igazgatási igazgatóhelyettessel egyetértésben, melynek eredményét tükrözheti esetlegesen egy évközi beszámoló vizsgajegy is (nem szükségszerű), de az év végi érdemjegyben mindenképp szerepelnie kel a lemaradás pótlását igazoló teljesítésnek, vagyis csak abban az esetben kaphat a tanuló jobb érdemjegyet az elégtelennél, ha behozta lemaradását az adott tantárgyból. I.3.3.9. Magántanulói vizsgaszabályzat A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítására alkalmazzuk a 11/1994. (VI. 6.) MKM rendelet előírását, a rendelet 26. (2) szerint. A rendelet keretein belül az alábbi iskolai vizsgaszabályzatot adjuk ki. A vizsgatantárgyak: A magántanulók félévkor és év végén kötelesek vizsgázni, azokból a tantárgyakból, amelyeket abban az osztályban tanulnak a diákok, amelybe az adott magántanuló beírásra került. Kivételt képez a vizsgakötelezettség alól a testnevelés tantárgy, valamint a magatartás és szorgalom minősítése. A próba érettségi évében az érettségi vizsgatantárgyakból a tanév végén nem tesz osztályozóvizsgát a magántanuló. A sikeres érettségi eredménye kiváltja az osztályozó vizsgát az érettségi vizsgatárgyakból. A modultantárgyak (pl. szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgy) teljesítéséhez a modulhoz tartozó valamennyi tantárgyrészt teljesítenie kell a vizsgázónak. Vizsgarészek A magántanulók mind félévkor, mind év végén lehetőség szerint írásban, esetlegesen szóban vizsgáznak. Szóbeli vizsga engedélyezésére a vizsgabizottság elnökének van joga, de csak alaposan megindokolt speciális esetekben kerülhet sor szóbeli vizsgára. A több tantárgyrészből álló modultantárgy az írásbeli vizsgán egy tantárgynak számít. Vizsgatémakörök: A vizsgatémaköröket a munkaközösségek állítják össze, féléves lebontásban. Ha a félévi vizsgán a tanuló sikeres eredményt ér el, akkor év végén csak a második féléves témákból kell vizsgázni. A témaköröket a magántanulók az iskola honlapján tanulmányozhatják. A magántanulóknak lehetőségük van konzultálniuk a szaktanárokkal a fogadóórájuk időpontjában, vagy be is ülhetnek a saját osztályukkal a tanítási órára, ha viselkedésükkel nem zavarják társaik munkáját. A magántanulók magatartási problémák miatt a tanítási óráról kiküldhetők.
A vizsga időpontja: A féléves vizsgákra legkésőbb a félévi osztályozó értekezletet megelőző teljes tanítási héten, év végén pedig legkésőbb az utolsó tanítási napot megelőző teljes tanítási héten kerül sor. A vizsga pontos időpontjáról és a tantárgyi beosztásról a magántanulót, a vizsgát megelőzően legalább két héttel írásban tájékoztatni kell. A vizsgabizottság: A magántanulók írásbeli vizsgáját egy felügyelő tanár felügyeli, aki egyben a vizsgabizottság tagja is. Ez a bizottság egészül ki még az elnökkel, aki vagy az iskola igazgatója, vagy az igazgató által kijelölt valamelyik igazgatóhelyettes (elsősorban nevelési területért felelős vezető) Amennyiben elkerülhetetlen a szóbeli vizsga megrendezése, akkor a magántanuló a kialakított háromtagú vizsgabizottság előtt adhat számot tudásáról, indokolt esetben a vizsgabizottság elnöke külön kérdező tanárt kérhet fel a vizsgáztatásra. A vizsga menete: A vizsgán csak az iskola hosszúbélyegzőjével ellátott feladatlapon lehet dolgozni. A vizsgalapra a vizsgázónak rá kell írnia a nevét, a vizsga napját és a vizsgatárgy nevét. A vizsgán csak a megengedett segédeszközök /térkép, szöveggyűjtemény, számológép, feladatgyűjtemény, függvénytábla/ használhatók, amelyekről a magántanuló köteles gondoskodni, de kérheti az iskola segítségét is. Az a vizsgázó, aki szabálytalanságot követ el, vagy megzavarja a vizsga rendjét figyelmeztetésben részesül, a vizsgát befejezheti ugyan, de ha a szabálytalanság elkövetését vagy a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, akkor az elért eredményt megsemmisítheti, a vizsgát sikertelennek nyilváníthatja. Vizsga eredménye, érvényessége: Amennyiben félévkor nem jelenik meg a magántanuló, akkor év végén az egész éves anyagból köteles osztályvizsgát tenni. Sikertelen tantárgyi vizsga, vagy elmulasztott félévi vizsga esetén, csak az adott tantárgy egész éves anyagából kell vizsgázni. Modultantárgyak értékelésére a pedagógiai programunkban elfogadott elv érvényes. Ha a félévkor esedékes vizsga minden tantárgyból sikeres, akkor év végén csak a második féléves témákból kell a magántanulóknak vizsgázniuk. A sikertelen év végi vizsga esetén a magántanuló azokból a tantárgyakból, amelyekből elégtelen osztályzatot kapott a javítóvizsga időszakban javítóvizsgát tehet, ugyanazokból a témakörökből készülve, amelyeket már előzőleg megismert. Ha a javítóvizsga is sikertelen, akkor a tanköteles magántanuló az adott évfolyamot megismételni köteles, a nem tanköteles magántanuló pedig az adott évfolyamot megismételheti. Amennyiben az év végi vizsga minden tantárgyból sikeres, akkor a tanköteles magántanuló tanulmányait a következő évfolyamba lépéssel folytatni köteles, a nem tanköteles magántanuló pedig a tanulmányait a következő évfolyamba lépéssel folytathatja. I.3.3.10. Előrehozott érettségi vizsga érdekében lebonyolítandó osztályozó vizsgaszabályzat A törvényi szabályozások értelmében, és azokkal összhangban előrehozott érettségi
vizsga letételére van lehetősége minden végbizonyítvánnyal nem rendelkező, a Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola és Kollégium intézményébe járó tanulónak. Az előrehozott érettségi vizsga megkezdésének feltétele azonban, hogy a választott tantárgyból a tanuló teljesítse a tanulmányai során elé támasztott követelményeket, vagyis az utolsó olyan évfolyam tananyagából, amelynek során az adott tantárgyat tanulják sikeres osztályozó vizsgát kell tenni. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítására alkalmazzuk a 11/1994. (VI. 6.) MKM rendelet előírását, a rendelet 26. (2) szerint. A rendelet keretein belül az alábbi iskolai vizsgaszabályzatot adjuk ki. Jogosultság: Osztályozó vizsgát kell tennie minden olyan diáknak, aki előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelyet az adott tanévben, vagy a tanulmányai során még a későbbiekben tanulni fog, vagyis a tantárgy követelményeit tanulmányai során még nem teljesítette. Ennek alapvetően két változata fordulhat elő: 1. Abban a tanévben fejezné be tanulmányait, amelynek végén az előrehozott érettségi vizsgára jelentkezik. Az ilyen tantárgyak esetében az osztályvizsgára bocsátás egyetlen feltétele, hogy a tanuló időben jelentkezzen az előrehozott érettségi vizsgára a kiválasztott tantárgyból. 2. Az adott tantárgyat, amelyből az előrehozott érettségi vizsgára jelentkezik, még a következő tanévben, esetleg tanévekben is tanulná tovább. Ilyen esetekben a vizsgára jelentkezés feltétele minimálisan a jó tanulmányi eredmény. Vagyis az adott tanévben a kiválasztott tantárgyból szerzett jegyek átlaga nem lehet rosszabb 3,75-nél. Az átlagszámítást az első félév végén kell elvégezni, és a félévi osztályzat nem számítható bele. A feltétel teljesülését a szaktanár jelzi az iskola vezetősége /elsősorban a tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes/ felé, aki az osztályfőnököt kérheti fel ellenőrzésre. 3. Speciális helyzet alakulhat ki abban az esetben, ha a választott tantárgy a testnevelés. Ilyenkor az iskola vezetősége csak rendkívül indokolt esetben engedélyezi az előrehozott érettségi vizsgára való jelentkezést, mivel nem látja biztosítottnak a mindennapi testedzéshez való jog gyakorlását, kihasználását a tanuló további iskolai karrierje során. A jelentkezés elbírálása az intézményvezető jogköre, amit átruházhat a tanügy-igazgatási igazgatóhelyettesre. Minden esetben ki kell azonban kérni az adott tanuló osztályfőnökének és testnevelő tanárának a véleményét is. Természetesen a 3,75-ös vagy jobb tanulmányi átlag itt is alapfeltétel az egyéb indokoltság mellett. Csak az a tanuló tehet az előrehozott érettségi vizsga érdekében osztályozó vizsgát, aki ezen szándékát az adott tanév első félévének vége előtt jelzi. A vizsga: Az osztályozó vizsga időpontja: 1. Azokból a tantárgyakból, amelyek az adott tanévben befejeződnek, az
osztályozó vizsga legkésőbbi időpontja, az adott tanév április 15. 2. Azokból a tantárgyakból, amelyeket a következő tanévben esetleg tanévekben is tanulnának tovább a tanulók, az osztályvizsga legkésőbbi időpontja, az adott tanév február 1. A végleges időpont kijelöléséről a mindenkori szaktanár dönt, és ő értesíti az iskola vezetőségét és a tanulókat is. A vizsga menete: Az osztályozó vizsgának a lehető legteljesebb mértékben tükröznie kell a majdani érettségi vizsga körülményeit. 1. A legkésőbb április 15-ig lebonyolítandó tantárgyi vizsgák esetében a szaktanár dönthet az egy részes osztályvizsga mellett, de ebben az esetben a választott vizsgarész lehetőség szerint az írásbeli legyen, és az feleljen meg az érettségi vizsga feladatlapjának formai kritériumaink. Ha valamilyen különös indokból mégsem az írásbeli vizsgarész mellett dönt a szaktanár, akkor is a választott vizsgarészt kell megfeleltetni az érettségi vizsga formai követelményeinek. 2. A legkésőbb február 1-ig lebonyolítandó tantárgyi vizsgák esetében az osztályvizsgának több részből kell állnia /írásbeli, gyakorlati, szóbeli/, pontosan úgy, mint az adott tantárgy érettségi vizsgájának. I.4. A NEMZETI ETNIKAI KISEBBSÉGI ISKOLAI NEVELÉS ÉS OKTATÁS ANYANYELVI, TÖRTÉNELMI, FÖLDRAJZI, KULTÚRA- ÉS NÉPISMERETI TANAGYAGA Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve Anyanyelv (a kisebbség nyelve) és irodalom (Tanítási nyelvű és kétnyelvű oktatási forma) Általános fejlesztési követelmények KÖVETELMÉNYEK Az anyanyelv és irodalom követelményei megegyeznek a Nemzeti Alaptanterv tíz pontban összefoglalt Anyanyelv és irodalom műveltségterület általános fejlesztési követelményeivel, azzal az értelemszerű eltéréssel, hogy azokat az adott kisebbség nyelvére és az adott nyelvű irodalomra kell vonatkoztatni, a tizedik pontban pedig az adott nyelv irodalmára vonatkozó, minden iskolában kötelezően tanítandó tananyagot kell feltüntetni. Az ebből kiemelt alábbi követelményeket minden iskolában teljesíteni kell. Az anyanyelvű, illetve a kétnyelvű oktatási formában, a világirodalomra vonatkozó ismeretek taníthatók a kisebbség nyelvén. 9 12. évfolyam
1. Felkészítés az együttműködéshez szükséges nyelvi képességekre, a kulturált nyelvi magatartásra. a) Mélyüljön el az adott nyelven való kommunikáció képessége és igénye. b) Minden helyzetben tudja használni a tanuló az anyanyelvét (a kisebbségi nyelvet), mint a közlés eszközét. Ismerje fel a kétnyelvűség előnyét. c) Legyen képes adott nyelven a közlés tartalma és a beszélő szándéka közötti kapcsolat felismerésére. 2. Az anyanyelvű, kisebbségi nyelvű írásbeliség normáihoz alkalmazkodó szövegalkotás elsajátítása. a) Használja a tanuló az írást az önkifejezés eszközeként. b) Alkalmazza tudatosan az adott nyelv hangtani, szótani és mondattani szabályait. c) Legyen képes az adott nyelv nyelvtani struktúráinak, kategóriáinak használatára. d) Az írásbeli közlés során használja biztonságosan a helyzetnek, szándéknak megfelelő stílust, formát. 3. Szövegértés fejlődése, mely a köznapi és irodalmi műfajok szövegfeldolgozását jelenti. a) Ismerje a tanuló az anyanyelvű (adott nyelvű) irodalom kialakulását, fejlődését. b) Ismerje a legjelentősebb írók, költők életét és műveit. Legyen tájékozott az adott népcsoporthoz tartozó alkotókat és műveiket illetően. c) Legyen képes a tanuló a művek önálló elemzésére, saját véleményének kifejtésére. A kisebbségi nyelv és irodalom (Hagyományos nyelvoktató és bővített nyelvoktató kisebbségi oktatási forma) Általános fejlesztési követelmények 9 10. évfolyam 1. Beszédértés, beszédkészség a) A tanuló tudja használni a kisebbség nyelvét hétköznapi kommunikációs helyzetekben. b) Legyen képes mondanivalóját a tartalomnak megfelelő formában megfogalmazni. c) Tudjon beszélgetést kezdeményezni és fenntartani, élményeiről beszámolni, információkat kérni és adni. 2. Olvasásértési készség a) Tudjon a tanuló nyelvileg összetettebb szöveget is megérteni, feldolgozni (tanórán tanári segítséggel, illetve házi olvasmányként). b) Ismerjen meg néhány irodalmi alkotást (verset, novellát, elbeszélést, regényt) az adott népcsoport kultúrájából. c) Legyen igénye a kisebbség nyelvén való olvasásra. d) Legyen képes a tanultak köréből bármely típusú szöveget kifejezően felolvasni (megfelelő hangsúlyokkal, a szöveg lényegének visszaadásával). 3. Írásbeli készség a) Legyen képes a tanuló az adott nyelv alapvető nyelvi és nyelvhelyességi törvényszerűségeinek alkalmazására. Tudjon összehasonlítást tenni a magyar és a kisebbség nyelve között. b) Az adott nép kultúrájáról szóló alkotásokon keresztül ismerje meg annak a népnek
szellemiségét, a kétnyelvűség előnyeit. Legyen képes tudásszintjének megfelelően egyszerűbb szövegek fordítását megoldani. kisebbségi kötődését, zenei és tradicionális népi kultúráját, nyelvhasználati sajátosságait. c) Legyen képes visszaadni írásban is egy-egy irodalmi alkotás lényegét, mondanivalóját. A kisebbségi népismeret Egyrészt a közismereti tantárgyakba integráltan, másrészt szakköri keretek között. Általános fejlesztési követelmények 9 10. évfolyam 1. Ismerje a tanuló a kisebbség (és az anyanemzet) kulturális életének kiemelkedő eseményeit, országos és regionális fesztiváljait, személyiségeit, műveiket. Legyen képes különböző forrásokból tájékozódni. 2. A tanuló ismerje a kisebbség anyaországának történelmét és társadalomföldrajzát. 3. Ismerje a kisebbség magyarországi történelmét, főbb sorsfordulóit. 4. Ismerje a hazai kisebbségi és emberi jogok rendszerét. Legyen képes megfelelő formában érvelni, vitatkozni a kisebbséget érintő kérdésekben. Fogalmazzon meg saját véleményt adott kisebbséget érintő eseményről, jelenségről. 5. Ismerje az adott kisebbség anyaországon kívüli jelenlétét. 6. Ismerje az adott kisebbség nemzetközi kapcsolatait. Követelmények a 10. osztály végén (A példákat dőlt betűvel szedtük) -------------------- A: Tananyag K: Fejlesztési követelmények T: Minimális teljesítmény -------------------- Ajánlott műveltségi terület: Anyanyelv és irodalom A: A világirodalom cigány képének módosulása K: A cigányság irodalmi ábrázolásaiban bekövetkezett változások és okaik elemzése. A: A szerelem, a szerelemféltés, az öregedés, a halálmotívumok a magyar és a világirodalom cigány tárgyú alkotásaiban K: Emberi kapcsolatok, magatartások elemzése a vizsgált művekben. T: Egy meghatározó cigány tárgyú világirodalmi alkotás önálló olvasmányként való feldolgozása. A: Alkotói életutak az egyes művek alapján K: Készítsenek képzelt vagy valós riportot egy-egy alkotóval műveiről, életútjáról.
Fejtsenek ki önálló véleményt arról az egyes műveik alapján, hogyan élik meg a cigányság poétái,,kitaszítottságukat'' (Pl. Choli Daróczi József: Rom san, Bari Károly: Azt hiszitek..., Rostás Farkas György: Testamentum című versek alapján.) A: Irodalmi küldetéstudat K: Elemezzék, hogyan jelenik meg a cigányságért való küldetéstudat az egyes művekben, vizsgálják meg milyen irodalmi eszközöket használnak kifejezésükre az alkotók. T: Legalább egy szemelvény kötelező olvasmányként történő feldolgozása. (Pl. Lakatos Menyhért: Akik élni akartak, Osztolykán Béla: Átyin Jóskáért nincs aki megfizessen művei alapján.) Ajánlott műveltségi terület: Ember és társadalom A: Megjelenés Magyarországon II. András kori Szentföldi hadjárat, Anjouk kora, Nagy Lajos balkáni háborúi, Cigány nevű településnevek 1339-től, Luxemburgi menlevelek 1422. K: Különböző történeti források és nyelvészeti emlékek segítségével vegyék számba a cigányság magyarországi megjelenésének lehetséges időpontját. T: Egy magyarországi megjelenésre utaló írásos emlék ismertetése. A: A XVIII. századi abszolutista politika hatása a cigányságra K: Mária Terézia és II. József cigánysággal kapcsolatos rendeleteinek értelmezése. A rendeletek hatásainak értelmezése (pl. nyelvvesztés, megélhetési források korlátozása, a vándorlás tiltása, a letelepítés csupán adminisztrációs megvalósítási kísérleteinek visszásságai alapján). T: A cigányság vándorlását korlátozó, kultúráját megsemmisítő rendeletek ismerete. A: Az előítéletek fokozódása Cigány razziák, diszkriminatív intézkedések K: Elemezzék a,,cigánykérdés'' megoldására tett sajtó által is közölt javaslatokat. A: A cigányság részvétele a magyarországi szabadság küzdelmekben K: Keressenek magyarázatot a többség és a cigányság szabadságért való tettrekészségének közös okaira. T: Ismertesse a cigányság 1848-as érdemeit. A: Ébredő kulturális önfelismerés Ferenc Józsefhez benyújtott nemzeti egyenjogúsításról szóló kérelem 1850. K: A kérelem tartalmának és hatásának értelmezése. T: A nemzeti egyenjogúsításról szóló kérelem ismertetése. A: A gazdaság és gépi nagyipar fejlődése, hatása a cigány kézműiparra K: Elemezzék, hogyan szorította ki, hogyan értéktelenítette el a gépi nagyipar fejlődése a cigány vándoripart. T: Ismertesse a cigány kézműipar válságát. A: A Holocaust Az alsóbbrendű népek végleges megsemmisítésének,,terve'' K: Elemezzék mely ideológiai, gazdasági, társadalmi tényezők vezettek a XX. század