HÁZIREND. Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 2013.

Átírás

1 HÁZIREND Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

2 Tartalom: A.) ISKOLA I. Bevezető 1. Cél, feladat 2. Házirend hatálya 3. Közösségek meghatározása II. Jogok 1. A tanulók jogai 2. Jogok érvényesítése 3. Tájékoztatás, véleménynyilvánítás III. Kötelességek 1. Intézményi szinten 2. Tanórán IV. Iskolánk munkarendje 1. Intézmény 2. Tanóra 3. Tanórán kívüli foglalkozások 4. Hiányzások - Késések - A hiányzások igazolása - A hiányzások hatása a magatartás értékelésére - Szankciók V. Jutalmazás VI. Büntetés VII. Magatartás, szorgalom értékelésének szempontjai VIII. Egyéb rendelkezések 1. Térítési díjak mértéke az Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégiumban 2. Tanórához és gyakorlathoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 3. Tankönyvtámogatás, ösztöndíj, szociális támogatás 4. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás 5. Egészségügy 6. Az iskola védelmi rendszere 7. Ügyintézés 8. Munka-, tűz- és balesetvédelem 9. Rendkívüli események 10. Helyiségek használata B.) TANMŰHELY C.) KOLLÉGIUM D.) NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL, FELÜLVIZSGÁLAT, MÓDOSÍTÁS E.) A HÁZIREND ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA F.) MELLÉKLETEK I. Intézményi mellékletek 1. Belső vizsgaszabályzat a.., Szakiskola és szakközépiskola 2

3 b., Szakképzés 2. Érettségi vizsgaszabályzat 3. Osztályozó vizsga 4. Vonatkozó törvények, jogszabályok és rendelkezések II. Kollégiumi házirend A.) ISKOLA I. Bevezető: 1. A házirend célja, feladata Célja: Iskolánk házirendje helyi jogforrás, amelynek célja olyan szabályok kialakítása, érvényesítése, amely az intézmény törvényes működését, a zökkenőmentes nevelő-oktató munka végzését és a kiegyensúlyozott közösségi életet biztosítja. Feladata: A házirend feladata azoknak a szabályoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az intézmény törvényes működését a közösen elfogadott szabályok, normák megtartásával, közösségi életének szervezését, Pedagógiai Programjában megfogalmazott célok megvalósítását, oktató-nevelő munkájának maradéktalan ellátását, használóinak, de főként a gyermekeknek, tanulóknak egymással való kapcsolatát, azon belső rendszabályainak kialakítását, amelyek megtartása lehetővé teszi az egyéni és kollektív jogok érvényesülését (de nem az iskola munkájának rovására). 2. A házirend hatálya A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és az iskola minden alkalmazottjának. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a Pedagógiai Program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. 3. Közösségek meghatározása Osztályközösség: Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén-mint pedagógusvezető- az osztályfőnök áll. Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére két főt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. Szakmai csoportok: Az azonos szakmát tanuló diákok csoportja, az osztályközösség része. Diákkör: Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, énekkar, művészeti csoport, stb. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége vagy az iskolaszék. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején az adott lehetőségek figyelembevételével- a 3

4 tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a tantestület dönt. A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. A diákkörbe a tanulóknak a tanév elején be kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük. Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységeinek segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákok képviselőiből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét a munkát segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákközgyűlés 1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 2. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév májusában az iskola igazgatója a felelős. 3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat elnöke /tanuló/ beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A tanulók nagyobb csoportja ill. közössége: az egy évfolyamra járó tanulókat jelenti. II. Jogok A tanulói jogviszonyból eredő mindenféle módosításhoz a törvényes képviselő egyetértése szükséges. 1. A tanuló(k) joga, hogy az intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák iskolai tanulmányi rendjében pihenőidő, szabadidő, testmozgási lehetőség legyen sportolási, étkezési lehetőséget alakítsanak ki életkorának megfelelően személyiségét, emberi méltóságát, családi élethez való jogát tiszteletben tartsák és védelmet biztosítsanak számára, e jogának gyakorlása azonban a.) nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, b.) nem veszélyeztetheti a saját, társai és az intézmény alkalmazottainak egészségét, c.) nem veszélyeztetheti a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását adottságainak és képességeinek megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, a 11. osztálytól kezdődően a kerettantervben, a Pedagógiai Programban, az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között válasszon a választható tantárgyakból, vallását gyakorolja, de oly módon, hogy azzal nem akadályozhatja az iskolai oktató nevelő munkát, valamint nem sértheti mások személyiségét, méltóságát, kérelmére kollégiumi ellátásban részesüljön, válasszon a választható tantárgyak és foglalkozások közül, 4

5 előzetes egyeztetés után (az iskola igazgatójának engedélye alapján) társaival, vagy egyénileg használja az iskola létesítményeit, helyiségeit, felszerelését (könyvtár, sportlétesítmények, számítógép, stb.), igénybe vegye az iskolai egészségügyi szolgáltatást, véleményt mondjon az iskola működésével, életével, pedagógusok munkájával kapcsolatos kérdésekben, de oly módon, hogy az nem sértheti mások emberi méltóságát, kérelmére - jogszabály szerint meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról, választhat, illetve megválasztható a diákönkormányzat tisztségviselőjének, valamint minden egyéb tanulóközösségi tisztségre, kérelmére, indokolt esetben, szociális támogatásban részesülhet, javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatosan diákokat érintő kérdésekben, információt kapjon az iskola működésével és a vele foglalkozó pedagógusok munkájával összefüggő kérdésekkel kapcsolatban, megismerje az iskola Pedagógiai Programját, a helyi tanterv követelményeit, részt vegyen az iskolai tanulóközösségek foglalkozásain, az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken, kezdeményezze a diákönkormányzat, vagy a diákkör, szakkör létrehozását, kultúrált formában tájékozódjon tanulmányi előmenetelével, érdemjegyeiről, tanulmányi munkája értékelésével, iskolai élettel összefüggő kérdésekről, kérdéseire legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kapjon, kérje, hogy azonos tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat írására ne kerüljön sor, dolgozatát 14 napon belül kiértékelve megtekinthesse, vitás ügyekben, problémás esetekben segítséget kérjen az osztályfőnökétől, a gyermekvédelmi felelőstől vagy az iskola igazgatóságától illetve bármely pedagógusától, valamint hogy kérdéseire érdemi választ kapjon. 2. Tanulói jogok érvényesítése az iskolában 2.1. A tanuló egyéni érdeksérelme esetén írásban panaszt nyújthat be felülvizsgálat kérése céljából. A Felülvizsgálati Kérelemben le kell írnia a panasz lényegét tényekkel, adatokkal alátámasztva. a panasz kivizsgálására az iskolaszék jogosult. a panasz érdemi elbírálására, orvoslására a benyújtástól számított 7 napon belül az igazgató köteles intézkedni (mint munkáltató, vagy pedig mint intézmény-vezető) s arról írásban kell értesítenie a tanulót Jogszabálysértés esetén a tanuló, vagy a törvényes képviselője Törvényességi Kérelmet adhat be az igazgatóhoz, melynek elbírálása az iskolafenntartó hatásköre A tanuló minden egyéb az iskolai élettel kapcsolatos érdeksérelmi ügyben az iskolai diákönkormányzathoz fordulhat, melynek intézési módját és rendjét a diákönkormányzati SZMSZ tartalmazza Az igazgató bűncselekmény gyanúja esetén köteles feljelentést tenni, bárhonnan kap információt az iskola tanulóival kapcsolatosan. 3. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása a.) A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról 5

6 az iskola igazgatója a diákközgyűlésen tanévenként egy alkalommal, a zsibongóban elhelyezett hirdetőtáblán és iskolai körözvényeken keresztül folyamatosan tájékoztatja. az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. b.) A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és az ellenőrző könyvön keresztül írásban tájékoztatják. c.) A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. d.) A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. e.) A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója a szülői szervezet választmányi ülésén minden félév elején, a porta mellet elhelyezett hirdetőtáblán keresztül és előzetes megbeszélés alapján személyesen is folyamatosan tájékoztatja. az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják f.) A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban: a.) a szülői értekezleteken, b.) a nevelők fogadó óráin, c.) a nyílt tanítási napokon, d.) a tanulók értékelésére összehívott megbeszéléseken, e.) előzetes egyeztetés alapján bármelyik tanítási napon, írásban az ellenőrző könyvben és postai úton. g.) A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. h.) A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. i.) A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy az iskolaszékkel. j.) Az iskola belső szabályzataiban a tanulókra vonatkozó rendelkezésekről tájékoztatást lehet kérni tanítási időben az iskola igazgató helyetteseinél illetve az iskolai könyvtár nyitvatartási idejében az intézmény könyvtárosától. III. Kötelességek 1. Intézményi szinten A tanuló kötelessége, hogy tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, dolgozóit és tanulótársait, őket a napszaknak megfelelően köszöntse, munkahelyén, az iskolában a nemek közötti kultúrált viselkedés szabályait megtartsa. 6

7 úgy éljen jogaival, hogy azzal mások és az iskola közösségeinek érdekeit ne sértse, valamint mást ne akadályozzon jogainak gyakorlásában, fegyelmezetten és figyelemmel részt vegyen a tanórákon, szakmai gyakorlatokon és a választott foglalkozásokon ismerje meg és minden az iskola által szervezett programon tartsa be a Házirend előírásait, közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, közreműködjön rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában, megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, észleléskor azonnal jelentse a másokat veszélyeztető állapotot és a balesetet, az iskolában megjelenése, öltözködése ápolt és ízléses, túlzásoktól mentes, életkorának megfelelő legyen, az iskolában és az iskolai rendezvényeken viselkedjen kultúráltan, magatartásával mutasson példát, ünnepélyen viseljen ünneplő ruhát (fehér blúz, ing és sötét szoknya, nadrág, hozzá illő cipővel), a fiatal szervezetre különösen káros hatású dohányzástól, szeszesital és kábító hatású szerek fogyasztásától tartózkodjon. 2. Tanórán, gyakorlati foglalkozáson A tanuló kötelessége, hogy becsengetéskor a szaktanárt fegyelmezetten várja a tanterem előtt, a hetes jelentése után tanfelszerelését, füzeteit, könyveit előkészítse, a tanórán figyeljen, képességeinek megfelelően aktívan részt vegyen a munkában, ha szólni kíván, kézfelemeléssel jelezzen, felszólításra állva feleljen ne használjon nem a tanórai munkához kapcsolódó eszközöket telefon, discman, walkman, újság). Ezek használata a tanórán SZIGORÚAN TILOS! tanóra alatt ételt, italt ne fogyasszon, ne rágógumizzon, a tanórához nem kapcsolódó könyv, folyóirat, stb. nézegetésével ne zavarja a pedagógus és társai munkáját. IV. Iskolánk munkarendje 1. Intézmény a.) Az iskola épülete tanítási időben hétfőtől -péntekig 06 órától 20 óráig tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és egyéb munkaszüneti napokon az iskola igazgatója által engedélyezett rendezvények kivételével zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az iskola igazgatója adhat engedélyt írásbeli eseti kérelem alapján. b.) A tanulóknak tanítás előtt 10 perccel a tanítás helyére meg kell érkezni. c.) A tanítás előtti gyülekezés helye: az osztályterem vagy a szakterem előtt. d.) Az iskolában a csengetési rend az alábbi: 1. óra órától óráig 10 perc szünet 2. óra órától óráig 10 perc szünet 3. óra órától óráig 10 perc szünet 7

8 4. óra órától óráig 10 perc szünet 5. óra órától óráig 10 perc szünet 6. óra órától óráig 15 perc szünet 7. óra órától óráig 5 perc szünet 8. óra órától óráig 5 perc szünet 9. óra órától óráig 5 perc szünet 10. óra órától óráig 5 perc szünet 11. óra órától óráig 5 perc szünet 12. óra órától óráig 5 perc szünet 13. óra órától óráig e.)a tanítási órák ideje 40 perc, a gyakorlati képzések óráinak hossza 60 perc. f.) Az óraközi szüneteket a tanulók az ügyeletes nevelők utasítása szerint a folyosókon vagy az udvaron töltik a kultúrált magatartás szabályait megtartva, ügyelve saját és társaik testi épségére. 2. Tanóra a.) Az óra megkezdése után érkező tanulók késését az osztálynaplóba a tanár köteles bejegyezni. Az órakezdés után indokolatlanul később érkező tanulók igazolatlan órával büntethetők a későbbiekben részletezettek szerint. b.) Becsengetés után a tanítási óra a hetes jelentésével kezdődik. A tanítási óra kezdetén és végén a tanulók a tanárt vagy az órát látogató személyt néma felállással köszöntik. c.) Az iskolai érdemjegyek, tájékoztatások, közlések céljára rendszeresített ellenőrző könyvet köteles a tanuló naponta magával hozni, kérésre tanárának átadni. d.)a tanuló köteles a nevelői bejegyzéseket s egyéb közléseket 7 napon belül aláíratni. e.) Egy tanítási napon az osztályközösség csak két témazáró dolgozatot írhat, melynek időpontját a tanár köteles a megelőző órán bejelenteni a tanulóknak. f.) A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő írásbeli (ellenőrző könyvbe beírt) kérésére, az osztályfőnöke vagy a részére órát tartó szaktanár írásbeli engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. g.) Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: hetesek tanulói ügyeletesek az iskola portáin h.) A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól, az osztályfőnök kijelölése alapján. A hetesek nevét az osztálynaplóban fel kell tüntetni. Feladataik az alábbiak: gondoskodnak a tanterem előkészítéséről a tanórára (kréta, tiszta szivacs, víz,), a termet kiszellőztetik, az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik, az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a jelenlévők létszámát és a hiányzó tanulók nevét, ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után 10 perccel nem érkezik meg, jelentik az ügyeletes igazgatóhelyettesnek. óra végén gondoskodnak az osztályterem rendjéről, tisztaságáról (letörlik a táblát, leoltják a villanyt, összeszedik a szemetet). i.) Tanulói ügyeletesek működnek a tanítás alatt és az óraközi szünetekben. A tanulói ügyelet beosztását az osztályfőnök végzi. A tanulói ügyeletesek segítik a kijelölt területükön az ügyeletes nevelők és a portások munkáját, ügyelnek a rendre. j.) A testnevelési órákra, edzésekre, a sportfoglalkozásokra vonatkozó külön szabályok: 8

9 a tanuló a sportcsarnokban csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat, a sportfoglalkozásokon a tanulóknak az utcai (iskolai) ruházat helyett sportfelszerelést (tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük, a sportfoglalkozáson a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, elsősorban a balesetek elkerülése miatt!, az ékszerek megőrzését a tornacsarnokban tartózkodó pedagógus feladata biztonságosan megoldani, a szabályok megszegéséből adódó rongálás illetve baleset esetén a tanuló felelősségre vonható. 3. Tanórán kívüli foglalkozások a.) Az iskola tanulói számára a tanórai foglalkozások mellett az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Ezek rendje az intézmény munkatervében szerepel és a munkaterv elfogadásával érvénybe lép. iskolai sportkör: Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelés órával együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. diákkörök: a különféle diákkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A diákkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A diákkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Diákkör vezetését az iskola igazgatójának megbízása alapján olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. kirándulások, szabadidős foglalkozások: Az iskolában megszerzett elméleti tudás mélyítésére intézményünk oktatói rendszeres szakmai kirándulásokat szerveznek minden tanévben. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.). A tanulók részvétele a szakmai kirándulásokon és a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportcsarnok, számítógép, videokamera ) a tanulók tanári vagy szülői felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. 9

10 b.) A tanórán kívüli foglalkozásokat a nevelők a munkatervben elfogadott és a tanulókkal ismertetett időpontokban tartják. Az ettől eltérő időpontokról a tanulókat és szüleiket értesíteni kell. c.) A tanórán kívüli foglalkozásokra a jelentkezés önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, a jelentkezés egy tanévre szól. d.)a felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a nevelők, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. e.) A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásról ismételten igazolatlanul hiányzó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. f.) Az iskolai könyvtár a tanulók számára tanítási napokon a könyvtár ajtaján kifüggesztett rend szerint tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és az iskola dolgozói vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik és egy tanévre szól. 4. Hiányzások a.) Késések: A tanterembe illetve a gyakorlati helyre az osztály, csoport és a nevelő, szaktanár megérkezése után megjelenő tanuló későnek számít. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról illetve gyakorlatról, az órát, gyakorlatot tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri elméleti óra esetén a 45 percet, gyakorlat esetén a 60 percet, egy tanítási óráról illetve gyakorlatról történő hiányzásnak minősül. b.) A hiányzások igazolása: A tanulónak a tanóráról vagy a tanórán kívüli foglalkozásról történő hiányzását szülői vagy orvosi igazolással kell igazolni. A szülő egy tanévben legfeljebb háromszor egy tanítási napot igazolhat. Ennél hosszabb időre történő távolmaradásra a szülő írásbeli kérése alapján az iskola igazgatója adhat engedélyt. A hiányzásról szóló szülői igazolást a tanuló ellenőrző könyvébe kell beírni. Az igazgató hat oktatási napig, az osztályfőnök három oktatási napig, a gyakorlati oktatásvezető egy gyakorlati napig terjedő időre, a szaktanár saját tanítási órájáról a hatáskörében távolmaradást engedélyezhet. A szülőnek a betegség vagy más rendkívüli ok miatt történő hiányzás első napján értesítenie kell a tanuló osztályfőnökét. A tanulónak a szülői vagy az orvosi igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatnia, legkésőbb a mulasztást követő osztályfőnöki órán. Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell a tanár(ok) által megszabott határidőn belül. c.) A hiányzások hatása a magatartás értékelésére példás (5) érdemjegyet az a tanuló kaphat, akinek nincs igazolatlan mulasztása. jó (4) érdemjegyet az a tanuló kaphat, akinek legfeljebb egy igazolatlan órája volt. változó (3) érdemjegyet az a tanuló kaphat, akinek 2-5 óra igazolatlan mulasztása volt. rossz (2) érdemjegyet az a tanuló kaphat, akinek 5 óra felett volt az igazolatlan mulasztása. 10

11 d.) Szankciók Ha egy tanítási évben a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen: a.) az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a 250 tanítási órát, b.) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák 20 %-át, c.) egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályvizsgát tegyen. Ha a tanuló a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) 20 %-át, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében, gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges. Ha a tanuló mulasztása az előző pontban meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben a szakképző iskola nevelőtestülete dönt, a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára. Megszűnik a tanuló jogviszonya tanköteles kivételével annak, aki igazolatlanul 30 tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. ismétlődés esetén az igazolatlan késések a korábban leírtak szerint 45 perc illetve gyakorlat esetén 60 perc összidő esetén egy igazolatlan órának számítanak. két óra igazolatlan mulasztás esetén a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül. 3-7 igazolatlan mulasztás esetén a tanuló osztályfőnöki intésben részesül. 10 óra igazolatlan mulasztás esetén a tanuló igazgatói figyelmeztetésben részesül. 10 óra feletti igazolatlan mulasztás esetén a tanuló igazgatói intésben részesül. ha az igazolatlan mulasztás eléri a 20 órát, a tanuló ellen fegyelmi eljárást kell kezdeményezni. az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanuló első igazolatlan mulasztásakor. 3 igazolatlan órától az iskola köteles levélben értesíteni a szülőt, a gyermekjóléti szolgálatot és a tanuló lakóhelye szerint illetékes jegyzőt is. V. Jutalmazás 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy az iskola, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, szakmai versenyeken eredményesen szerepel, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. 2. Az iskolában a tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, 11

12 szakoktatói dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret. 3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi valamint közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért, kiemelkedő közösségi munkáért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. 4. Tárgyjutalomban részesülnek az intézmény anyagi lehetőségeinek figyelembevételével azok a tanulók, akik iskolai szintű versenyek helyezettjei, iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön eredményesen szerepelnek, szakmai versenyeken eredményesen szerepelnek, a tanév során példamutató magatartásúak és tanulmányi eredményük kiemelkedő, iskolai tanulmányaikat kiemelkedő eredménnyel folytatták és zárták le, kiemelkedő közösségi munkát végeztek. 4. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni. VI. Büntetés 1. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, a tanulói Házirend előírásait megszegi, igazolatlanul mulaszt, büntetésben kell részesíteni. 2. Az iskolai büntetések formái: szaktanári figyelmeztetés, szakoktatói intés, szakoktatói megrovás, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás, 3. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 4. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az osztályfőnöki megrovás büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelesség szegésnek minősülnek az alábbi esetek: súlyos agresszivitás, a másik tanuló megverése, bántalmazása, az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása, terjesztése, a szándékos károkozás, az iskola nevelői, alkalmazottai emberi méltóságának megsértése, 12

13 ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. 5. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint FEGYELMI ELJÁRÁS indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója dönt. A fegyelmi eljárást a mellékletében foglaltak szerint kell lebonyolítani. A kiszabható fegyelmi büntetések fokozatai: megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából. A fegyelmi büntetést az iskola igazgatója ismerteti a tanulókkal és az iskolaszékkel, diákönkormányzattal. A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen 15 napon belül a tanuló fellebbezéssel élhet, melynek során írásban kérelmet nyújthat be az iskola fenntartójához egyéni érdeksérelemre illetve törvényességi kifogásokra alapozva. 6. A tanuló iskolai tanulmányai folytatása során okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén a Ptk. Szabályai szerint kártérítésre kötelezhető. A kártérítés mértékét a károkozás körülményeinek kivizsgálása alapján az iskola igazgatója határozza meg, amely nem haladhatja meg gondatlan károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50 %-át, szándékos károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét. VII. Magatartás, szorgalom értékelésének szempontjai 1. Magatartásminősítés szempontjai: fegyelmezettség, szabálytisztelet viselkedéskultúra, hangnem hatás a közösségre, társas emberi kapcsolatok Házirend betartása felelősségérzet 2. A magatartás félévi és év végi értékelése: Példás magatartású az a tanuló, aki: a közösség alakítását, fejlődését munkával, jó kezdeményezéseivel, véleményével, valamint iskolai és iskolán kívüli viselkedésével aktívan erősíti, és társait is erre ösztönzi, szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne. a Házirendet betartja, társait is erre ösztönzi, nevelőivel, társaival, felnőttekkel szemben tisztelettudó és udvarias. semmilyen szintű figyelmeztető intézkedés nem történt vele szemben fegyelmezett, pontos és segítőkész. képességeinek megfelelően teljesít. Jó magatartású az a tanuló, aki: részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás. a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja. 13

14 nevelőivel, társaival, felnőttekkel szemben tisztelettudó és udvarias. fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos. legfeljebb csak szóbeli fegyelmező intézkedés történhet vele szemben. Változó magatartású az a tanuló, aki: a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, viselkedésével szemben kifogások merülnek fel; a Házirend szabályai ellen gyakran vét; nevelőivel, társaival, felnőttekkel szemben hangneme, beszédmódja kifogásolható; fegyelme ingadozó, személyiségével az osztályban többször van probléma; legfeljebb osztályfőnöki intésben részesült. Rossz magatartású az a tanuló, aki: magatartásával a közösség értékrendjét negatív irányba befolyásolja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be; közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek; a Házirend több pontját gyakran súlyosan megsérti; nevelőivel, társaival, felnőttekkel szemben tiszteletlen és udvariatlan; fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik; fegyelmező intézkedési fokozatokkal rendelkezik, melyek leírása az SZMSZ-ben található. 3. Szorgalom minősítésének szempontjai: tanulmányi munka munkavégzés kötelességtudat tanórán kívüli információk felhasználása, többletmunka 4. A szorgalom félévi és év végi értékelése Példás szorgalmú az a tanuló, aki: igényli a tudás bővítését, céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját; munkavégzése pontos, megbízható, minden tárgyban elvégzi feladatait (iskolai, házi) önálló a munkában, önellenőrzése rendszeres és alapos; kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészült, figyel, érdeklődik; érdeklődése a tárgyakon kívüli ismeretanyagra is kiterjed; egyes tárgyakban a tananyagon felül is produkál (gyűjtőmunka, versenyek, szakkörök) felszerelésére gondot fordít, rendszeresen elhozza; részt vesz az iskola tanórán kívüli életében. Jó szorgalmú az a tanuló, aki: figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi, megbízhatóan dolgozik; alkalmanként ösztönözni kell munkavégzését, ellenőrzi önmagát, hiányosságait pótolja; az órákra többnyire képességeinek megfelelően készül fel; érdeklődése megmarad az előírt tananyag keretein belül; felszerelését rendszeresen elhozza. Változó szorgalmú az a tanuló, aki: munkájában ingadozó, sokszor megbízhatatlan, időszakonként dolgozik csak, máskor figyelmetlen, pontatlan; önállóan, csak utasításra kezd el dolgozni, nem ellenőrzi önmagát; 14

15 szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire; felkészülése nem rendszeres, felszerelése gyakran hiányos Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki: valamilyen tantárgyból félévkor vagy év végén elégtelen osztályzatot kapott; figyelmetlenül dolgozik, általában megbízhatatlan, feladatait nem végzi el; nem hajlandó komoly erőfeszítésre, munkavégzésre; nem törődik kötelességeivel; felkészülése alacsony fokú, felszerelése sokszor hiányos, rendetlen; feladatait csak esetenként, hangulata alapján teljesíti. VIII. Egyéb rendelkezések 1. Térítési díjak mértéke az Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégiumban A második szakma megszerzésére az állam csak meghatározott esetekben biztosít normatív finanszírozást tehát a második szakma tanulásához az esetek többségében térítési díjat kell fizetni. Nem kell térítési díjat fizetni a következő esetekben: Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet esetén: Gyermekvédelmi törvény, 1997/XXXI. tv. 7/A. 409 (1) Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. (2) Halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. Azon sajátos nevelési igényű tanuló esetében, aki testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, valamint enyhe értelmi fogyatékos, ingyenes a második szakképesítés megszerzése. I. Nappali rendszerű iskolai oktatásban második szakképesítésre való felkészüléskor A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 83. (2) bekezdés c) pontja alapján A fenntartó c) meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését, továbbá a kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit, A térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának bizonyos százaléka alapján kéri az intézmény. 15

16 Dombóvár város önkormányzata képviselőtestületének 23/2011. (IV.29) önkormányzati rendelete értelmében a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 25 százaléka Intézményünkben az egy tanulóra jutó éves kiadás ,- forint. Ennek alapján az éves térítési díj mértékét forint közötti összegben állapítjuk meg. (Minimális összeg:21000 Ft) Az első félév díjának befizetési határideje a szeptember 30. Annak a tanulónak, aki nem az iskolai tanműhelyben, hanem tanulószerződés keretében teljesíti a számára előírt gyakorlatot, csak az elméleti oktatásra jutó térítési díjat kell befizetni. Szakma Moduláris (új) OKJ Elmélet Gyakorlat Települési környezetvédelmi 60% 40% technikus Számítógéprendszer karbantartó 50 % 50% Vendéglős 40% 60% Autószerelő 50% 50% Villanyszerelő 30% 70% Szerkezetlakatos 30% 70% Hegesztő 30% 70% Pincér 30% 70% Szakács 30% 70% Cukrász 30% 70% Élelmiszer- és vegyi-áru eladó 30% 70% Épületasztalos 30% 70% Bútorasztalos 30% 70% Kőműves 30% 70% Festő, mázoló és tapétázó 30% 70% A térítési díj összegét tanulmányi eredmény alapján csökkentjük. Az 1. szakképzési évfolyam második félévében illetve a további évfolyamokon a térítési díjat az előző félév tanulmányi eredménye határozza meg. A második félévre jutó térítési díj fizetési határideje február 28-a. Tanulmányi eredmény Fizetendő összes térítési díj (Ft/ félév) 4, ,0-4, ,51-3, ,0-3, ,51-2, ,51 alatt Tanulószerződéses diákok esetében a fenti csökkentett térítési díjakból csak a képzés elmélet-gyakorlat arányának megfelelően, az elméletre jutó térítési díjat kell megfizetni. II. Felnőttoktatásban - esti oktatás formájában - szervezett szakközépiskolai oktatás esetében 16

17 a. 9. évfolyam ingyenes b. 10. évfolyam ingyenes c évfolyam: a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 83. (2) bekezdés c) pontja alapján a térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának számítása alapján kérhet az intézmény. Dombóvár város önkormányzata képviselőtestületének 23/2011. (IV.29) önkormányzati rendelete értelmében a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 40 százaléka Intézményünkben az egy tanulóra jutó éves kiadás ,- forint. Ennek alapján az éves térítési díj mértékét forint összegben állapítjuk meg. (Minimális összeg Ft) A térítési díjat a 10. évfolyam tanulmányi eredménye alapján azon tanulók esetében, akik iskolánkban járták a 10 évfolyamot a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 83. (2) bekezdés c) pontja értelmében az alábbiak szerint csökkentjük: Tanulmányi eredmény Fizetendő térítési díj (Ft/félév) 4, ,0-4, ,51-3, ,0-3, ,51-2, ,51 alatt III. Felnőttoktatásban - esti oktatás formájában - szervezett első szakképesítésre való felkészüléskor a. Ápoló ( ) 13. évfolyam a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 83. (2) bekezdés c) pontja alapján a térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának százaléka 14. évfolyam a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 83. (2) bekezdés c) pontja alapján a térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának százaléka 15. évfolyam a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 83. (2) bekezdés c) pontja alapján a térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának százaléka Dombóvár város önkormányzata képviselőtestületének 23/2011. (IV.29) önkormányzati rendelete értelmében a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 40 százaléka Intézményünkben az egy tanulóra jutó éves kiadás forint. Ennek alapján az éves térítési díj összegét forint összegben állapítjuk meg. (Minimális összeg Ft) A 13. évfolyam első félévében mindenkinek egységesen forint a térítési díja, amit a második félévtől a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 83. (2) bekezdés c) pontjában megfogalmazott felhatalmazás értelmében az első félév tanulmányi eredménye alapján csökkentünk. Tanulmányi eredmény Fizetendő térítési díj (Ft/félév) 4, ,0-4, ,51-3, ,0-3, ,51-2,

18 2,51 alatt b. Erősáramú elektrotechnikus ( ) 13. évfolyam a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 83. (2) bekezdés c) pontja alapján a térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának százaléka 14. évfolyam a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 83. (2) bekezdés c) pontja alapján a térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának százaléka Dombóvár város önkormányzata képviselőtestületének 23/2011. (IV.29) önkormányzati rendelete értelmében a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 40 százaléka Intézményünkben az egy tanulóra jutó éves kiadás forint. Ennek alapján az éves térítési díj összegét forint összegben állapítjuk meg. (Minimális összeg Ft) A 13. évfolyam első félévében mindenkinek egységesen forint a térítési díja, amit a második félévtől a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 83. (2) bekezdés c) pontjában megfogalmazott felhatalmazás értelmében az első félév tanulmányi eredménye alapján csökkentünk. Tanulmányi eredmény Fizetendő térítési díj (Ft/félév) 4, ,0-4, ,51-3, ,0-3, ,51-2, ,51 alatt IV. Felnőttképzésben második szakképesítésre való felkészüléskor A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 83. (2) bekezdés c) pontja alapján a térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának százaléka Dombóvár város önkormányzata képviselőtestületének 23/2011. (IV.29) önkormányzati rendelete értelmében a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 40 százaléka Intézményünkben az egy tanulóra jutó éves kiadás ,- forint. Ennek alapján az éves térítési díj mértékét forint összegben állapítjuk meg. (Minimális összeg: Ft) Második szakképzés esetén első évfolyam első félévében a fizetési kötelezettsége: Ft. A térítési díjat a második félévtől az első félév tanulmányi eredménye alapján a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 83. (2) bekezdés c) pontjában megfogalmazott felhatalmazás értelmében az alábbiak szerint csökkentjük: Tanulmányi eredmény Fizetendő térítési díj (Ft/félév) 4, ,0-4, ,51-3, ,0-3, ,51-2, ,51 alatt

19 A térítési díjat első féléves összegét szeptember 30-ig kell megfizetni. A második félévi összegét február 28. ig. A szociális helyzet alapján adható kedvezmények Dombóvár város önkormányzata képviselőtestületének 23/2011. (IV.29) önkormányzati rendelete 8 és 9 -nak értelmében. (1) Szakképzési évfolyamokon, felnőttoktatásban tanuló esetében szociális helyzete alapján a tandíj és a térítési díj összegét a nevelési-oktatási intézmény vezetője kérelemre legfeljebb 50%-kal csökkentheti a félévre vonatkozóan figyelembe véve. (2) A kedvezmény mértékének megállapításánál a nevelési-oktatási intézmény házirendjében szabályozottakkal összhangban figyelembe kell venni különösen, hogy a gyermek, tanuló a) tartósan beteg, b) három vagy annál több gyermekes családban él, c) egyedülálló, tartósan beteg vagy fogyatékos szülő által nevelt, d) gyámság alatt áll, e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, f) védelembe vétel alatt áll, g) felnőttoktatás esetén családtagjai eltartásáról is gondoskodik. (3) Szociális helyzete alapján nem adható kedvezmény annak a gyermeknek, tanulónak, akinek családjában az egy főre jutó nettó jövedelem meghaladja a kötelező legkisebb munkabér mindenkori összegét. (4) A kezdő évfolyamra felvételt nyert tanulónak az első félévben szociális helyzetre való tekintettel lehet csak kedvezményt adni. (1) A szociális helyzet alapján adható kedvezmény iránti kérelmeket az első félévben szeptember 15-ig, a második félévben február 15-ig a nevelési-oktatási intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. (2) A kérelemhez csatolni kell a gyermekkel, tanulóval közös háztartásban élők jövedelemigazolását, valamint a szociális kedvezményre való jogosultságot igazoló dokumentumokat. (3) A benyújtott kérelemről a nevelési-oktatási vezetője dönt a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 83. (2) bekezdés c) pontja szerint. 2. Tanórához és gyakorlathoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszereléseken túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, értékes órát, stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével hozhatnak. A tanítás megkezdése előtt az iskola Főportáján leadott 1. nagyobb értékű tárgyakért, 2. nagyobb összegű pénzért, 19

20 3. tanuláshoz nem szükséges eszközökért (mobiltelefon, walkman, discman, stb.) az intézmény anyagi felelősséget vállal. A le nem adott eszközökért, tárgyakért, pénzért az intézményt semmilyen felelősség nem terheli. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át. 3. Tankönyvtámogatás, ösztöndíj, szociális támogatás Intézményünkben a felsorolt juttatásokat a mindenkor érvényben lévő törvények alapján vehetik igénybe a tanulók. 4. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéől és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. 5. Egészségügy Az iskolában kedd és csütörtöki napokon orvosi szolgálat működik Az iskolaorvos rendelési ideje az adott tanév Munkatervében található. Rendelési időn kívül rendkívüli esetben az intézményben tanító egészségügyi szaktanárokat is felkereshetik a tanulók tanácsadás céljából. 6. Az iskola védelmi rendszere Intézményünkben felszerelt és működő rendszerek: mozgásérzékelők, 20